EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA AZ ISKOLÁBAN

Átírás

1

2 EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA AZ ISKOLÁBAN Melinda NAGY 1, Pavol MAKOVICKÝ 2, Marta BLAŠČÁKOVÁ 3, Janka PORÁČOVÁ 4 ABSTRACT We are focused on the monitoring of selected parameters in Romany and Hungarian children and youth of the region of South Slovakia. In connection with the lifestyle we investigated their movement activities, leisure activities, frequency of day-time energy intake of the diet focusing on their health culture. The results show that there need establish a good health educational program. Any school supporting health must co-participate in providing the students with proper education and with sufficient motivation (in both personal and social sense) to lead reasonable lifestyle, which recognises and utilises its possibilities. To achieve this goal, this aspect must be implemented in the school system. KEYWORDS Health education, Health culture, Children and youth, Health-supporting school, School educational program, Romanies and Hungarians in Slovakia. BEVEZETÉS A hétköznapi egészségfelfogás egyrészt a betegség hiányát hangsúlyozza, másrészt pozitív definícióként az egészséget a jóléti állapottal azonosítja, hiszen már maga az egészség szó is a hiánytalanságra utal. Világszerte azonban a legszélesebb körben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1964-ban közreadott alkotmányából [1] származó definíció a legelfogadottabb, mely kimondja, hogy az egészség tökéletes testi, lelki és szociális jólét, nem csupán a betegségek hiánya. Ez a definíció egészségpolitikai szempontból ma is helytálló. Az 1. ábra belső köre az egészség egyéni dimenzióit (fizikai, mentális, szociális, szexuális, lelki és az érzelmi egészséget) mutatja be. Ezek együttes jelenléte esetén sem beszélhetünk azonban a teljes egészség állapotáról, ha a társasági és környezeti hatások (a két külső körön vannak feltüntetve) nem optimálisak az egyén számára. Másik szemléletmód szerint az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: - genetikai tényezők - környezeti tényezők - az egészségügyi ellátó rendszer működése - életmód Ezek közül néhányat konstansnak, néhányat pedig módosíthatónak tartunk. A genetikai tényezők a legkevésbé módosíthatóak a jelenleg elérhető eszközeink mellett. A tudomány 1 PaedDr. Nagy Melinda, PhD. Univerzita J. Selyeho, Pedagogická fakulta, Katedra biológie, Bratislavská cesta 3322, , Komárno 2 Ing. Pavol Makovický, PhD. Univerzita J. Selyeho, Pedagogická fakulta, Katedra biológie, Bratislavská cesta 3322, , Komárno 3 RNDr. Marta Blaščáková, Prešovská univerzita v Prešove, Katedra biológie, Fakulta humanitných a prírodných vied, ul. 17. novembra 1, Prešov, martablascakova@gmail.com 4 Doc. MVDr. Janka Poráčová, CSc. Prešovská univerzita v Prešove, Fakulta humanitných a prírodných vied, Katedra biológie, Ul. 17. novembra 1., , Prešov 685

3 mentális fizikai érzelmi szociális szexuális lelki társasági környezeti 1. ábra: Az egészség dimenziói (Aggleton és Homans [2]; és Ewles és Simnett [3] szerint) azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen változtatni lehessen. A környezeti tényezők részben módosíthatóak, mivel az időjárás viszontagságai elő bemenekülhetünk az épületek belső zárt tereibe. Földrajzi helyváltoztatással pedig a klimatikus viszonyok is megváltoztathatóak ezzel a lehetőséggel élnek például speleoterápia során, vagy a klimatikus gyógyhelyek meglátogatásakor. Az egészségügyi ellátó rendszer működése társadalmi nyomással vagy politikai hatásra szintén változtatható, és kisebb mértékben befolyásolható az egészségbiztosító megválasztásával is. Ez a tényező (és a negyedik is) szoros összefüggésben áll az egyén szociális helyzetével. Az életmód az a tényező, melyről a közvélemény azt tartja, hogy változtatható. Az elterjedt meggyőződés ellenére azonban a változás megvalósítása és hosszú távú fenntartása nehezen sikerül, vagy csak csekély eredménnyel jár. Életmódunk ugyanis szoros összefüggésben van kultúránkkal és szociális helyzetünkkel. A módszerek és a minta jellemzése Jelen kutatásban elsősorban az életmódra fókuszáltunk. Az egészségkultúra és a szociális helyzet szemszögéből vizsgáltuk ezt a tényezőt. Dél-Szlovákiában a roma etnikumú és magyar nemzetiségű tanulók egészségkultúráját, táplálkozását és mozgási szokásait elemeztük. Az adatokat kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze, majd statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A kérdőív 175 kérdést és alkérdést tartalmazott. A kutatás során 497 kérdőívet dolgoztunk fel. Az eredmények és hasznosításuk Az eredmények azt mutatják, hogy mind a szlovákiai magyar, mind a szlovákiai roma tanulók ismeretei hiányosak az egészséges életmód terén, és egészségmagatartásuk, mozgási és táplálkozási szokásaik nem közelítenek a tudomány által egészségesnek tartott gyakorlathoz. Több esetben tapasztaltuk azt is, hogy a tanulók ugyan elméletben ismerték az egészséges magatartást, de életvitelükben mégsem azt alkalmazták. A tanulók egészségkultúráját elsősorban az otthonról hozott (családi) szokások befolyásolták, de hatással van rájuk a média (például a reklámokon keresztül), valamint az iskolai oktatás és nevelés is. Amennyiben a fiatal generáció egészségi állapotán javítani szeretnénk, erre az alábbi lehetőségek kínálkoznak: 686

4 - Prevenció Ez a szemléletmód a betegségek kialakulásának megelőzését hangsúlyozza a már kialakult betegség gyógyítása helyett. Ez egy gazdaságos módszer, mert megelőzni olcsóbb és egyszerűbb, mint gyógyítani a már kialakult megbetegedést. - Életmód-változtatás Ebben az esetben az életmóddal összefüggő rizikófaktorok feltárását kell egyénre szabottan elvégezni, és a rizikóhelyzet ismeretében az életmódot meg kell változtatni. Az egyén tudatos és aktív közreműködése nélkül azonban mindez hatástalan. - Egészségnevelés Ebben az esetben az egészségmagatartás tudatos alakítása zajlik. Leginkább erre nyílik lehetőség az iskolában, hiszen az egészségnevelés is pedagógiai módszereket használ, legyen az akár egyéni, csoportos vagy tömeges képzés, előadás vagy tanácsadás. - Öntevékenység Az egyén és a közösség együttműködését feltételezi például civil szervezetek és közösségi kezdeményezések formájában. Az érintett csoport létrehoz, vagy az érintett csoport számára létrehoznak egy szervezetet, melynek célja általában az érintettek különböző formájú segélyezése. - Társadalmi változás Célja az egészségi állapotban meglévő egyenlőtlenségek csökkentése, és a szükségletekre reagáló egészségpolitika kialakítása az adott társadalomban. Az egészségfelfogások különbözősége és az egészséget befolyásoló tényezők sokfélesége miatt érthető, hogy az egészségmegőrzés gyakorlatában eltérő szemléletmódok [4] érvényesülnek. A fenti szemléletmódok kizárólagos vagy domináns alkalmazása helyett azonban azok együttes érvényesítésére kell törekedni. Felhasználásuk aránya ugyan az egyes esetekben nem azonos, hanem a megoldandó probléma függvénye. Az iskolai környezetben elsősorban az egészségnevelési és a prevenciós szemléletmód alkalmazható eredményesen. A továbbiakban ezért ezekre a lehetőségekre koncentrálunk. Az iskolareform új lehetőségei A Szlovák Nemzeti Tanács május 22-én új Közoktatási törvényt [5] fogadott el, mely szerint a nevelés és oktatás Szlovákia minden közoktatási intézményében oktatási programok szerint kell, hogy megvalósuljon. Az oktatási programokat az Állami Oktatási Program [6] és az Iskolai Oktatási Program alkotja. Az Állami Oktatási Programot június 19-én fogadták el az Oktatási Minisztérium gremiális ülésén. Az Iskolai Oktatási Programot az iskola vezetésének és az iskolák pedagógusainak kell kidolgozniuk. Ez a kettős rendszer lehetővé teszi azt, hogy az iskolának az Állami Oktatási Programban meghatározott kötelező és beiktatható választható tantárgyak keretében az igényeknek megfelelően megerősítsék valamelyik tradicionális kötelező tantárgy óraszámát, vagy bevezessenek tantárgyakat az ajánlott választható tantárgyak közül. Lehetőség nyílt arra is, hogy az iskolák saját új választható tantárgyat hozzanak létre, melynek oktatási tartalmát teljes egészében az iskola alakítja ki. Ezek a szabad órák alkalmasak az innovatív programokra, a speciális oktatást igénylő tanulók igényeit megcélzó tantárgyak kialakítására, vagy az iskola profilálására. Egészség az iskolában A célunk tehát olyan egészségmegőrző program hatékony működtetése az iskolákban, mely a mozgás, táplálkozás és az egészségmagatartás kedvező irányba terelésével segíti a gyermek harmonikus fejlődését, teljesítőképességét és környezethez történő alkalmazkodását. Az egészséget nem mint életcélt kell értelmezni, hanem mint a mindennapi élet erőforrását. Az egészségesnevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjaira tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. 687

5 Az egészségfejlesztő iskola A WHO megfogalmazásából [7] kiindulva az egészségfejlesztő iskola ismérvei a következők: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és a tanulást. - Együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek és a szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. - Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és tanulását. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő tudást szerezzenek és kellő ösztönzést kapjanak egy (személyes és környezeti értelemben egyaránt) ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges, alább felsorolt területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie [8]: - Egészségfilozófiai tudás - Testmozgással kapcsolatos ismeretek - Napirend és bioritmus - Táplálkozással kapcsolatos ismeretek - Prevenció és testi higiénia - Elsősegély-nyújtási ismeretek - Mentálhigiéné - Szexualitással kapcsolatos ismeretek - Függőséget okozó szerekkel kapcsolatos ismeretek - Munkaegészségtan és ergonómiai ismeretek - A környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés, stb.) ismerete. Ennek a szemléletmódnak és ezeknek az információknak kell beépülniük az Iskolai Oktatási Programba, és a kötelező és választható tantárgyakba. Így tudunk olyan iskolát létrehozni, mely képes lesz változtatni tanulói egészségmagatartásán és képes befolyásolni egészségkultúrájukat. A jó tanterv kialakításához meg kell szólítani az iskola legjobb pedagógusait, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a partnerekkel együttműködve és egymással vitázva egyre jobb iskolai tantervet dolgozzanak ki. A tanterv akkor van kész, ha tartalmazza a kötelező, választható, esetleg a kötelezően választható, nem kötelező, és célirányos tantárgyak és kurzusok felsorolását. Emellett meghatározza a gyakorlati oktatásra szánt időkeretet, és pontosan rögzíti az iskolaév harmonogrammját 40 hétre, heti bontásban. [9] 688

6 A harmonogramban beírunk minden tervezett jelentős, tanítással összefüggő, vagy azon kívüli aktivitást, mely az oktatással összefügg. Beírjuk az előre tervezett sportaktivitásokat, tanfolyamokat, kurzusokat, tömbösített oktatást, szakmai gyakorlatot, záróvizsgát, érettségit, exkurziókat, és a tananyag ismétlésére szánt időtartalékot is. KÖSZÖNETNYILVÁVÍTÁS Ez a munka a Kormányhivatal KNM-2QSFB81NB22011-es projektjének részeként készült a Selye János Egyetem Tanárképző Karán. További támogatást a KEGA 016PU/2012-es számú projektje biztosított, melyben az Eperjesi Egyetem és a Selye János Egyetem munkatársai vesznek részt. Ezúton is köszönjük a támogatást. ÖSSZEGZÉS Az egészségünkkel kapcsolatos ismereteink közvetlenül befolyásolják egészségünket és életkilátásainkat. Az egészségkultúránk és a tudományos tények nem mindig vannak összhangban. Tudományosan megalapozott ismeretek átadásával tudjuk befolyásolni a fiatal generáció egészségkultúráját. Az ismeretátadás több csatornán kereszül történhet. A tanulmányban ezek közül az egészségnevelő iskolák Iskolai Oktatási Porgramjára fókuszáltunk, mint az egyik lehetséges megoldásra. FELSZAHSZNÁLT SZAKIRODALOM [1] World Health Organization Basic Documents. WHO, Geneva, p.1. [2] Aggleton, P., Homans, H. (1987): Educating about AIDS. NHS Training Authority. In Naidoo, J., Wills, J. (1999): Egészségmegőrzés. Gyakorlati alapok. Budapest, Medicina Kiadó. [3] Ewles, L., Simnett, I. (1992): Promoting Health: A Practical Guide to Health Education. London, Scutari Press. In Naidoo, J., Wills, J. (1999): Egészségmegőrzés. Gyakorlati alapok. Budapest, Medicina Kiadó. [4] Naidoo, J., Wills, J. (1999): Egészségmegőrzés. Gyakorlati alapok. Budapest, Medicina Kiadó. [5] Zákon NR SR 245/2008 Z.z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov [6] Ministerstvo školstva SR (2008): Štátny vzdelávací program. _ISCED_0-3.zip [7] Simonyi I. szerk. (2004): Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez. a MK Oktatási Minisztériuma, [8] Nagy, M. (2009): Zdravie podporujúci Školský vzdelávací program na základných a stredných školách na Slovensku. Zborník z I. medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho Vzdelávanie Veda Spoločnosť Komárno, 7-8. september 2009, Komárno, p , ISBN [9] Nagy, M. (2009): Az egészségfejlesztő iskolai oktatási program kialakításáról. In Az iskolai és óvodai oktatási programok kialakításáról [Ed.: Sándor Albert], Univerzita J. Selyeho, Komárno, p , ISBN Recenzenti: Doc. Dr. Mária Magdolna Németh, CSc. Doc. Ing. Jozef Huszár, DrSc. 689

7 TARTALOMJEGYZÉK OBSAH Előszó Predslov...2 Szekciók Sekcie...3 Program Program...4 Programbizottság Programový výbor...5 Szervezőbizottság Organizačný výbor...7 Tartalomjegyzék Obsah...8 IDENTITÁS SZEKCIÓ SEKCIA IDENTITA...14 BÁNDY György...16 RÚT KÖNYVE EGY IDENTITÁSVÁLTÁS TÖRTÉNETE BRÁNYI Árpád...23 SOCIAL CAPITAL IN REGIONAL IDENTITY A SNAPSHOT OF HUNGARY FRITZ BEKE Éva...35 A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG KÜLSŐ SZEMMEL HAJNAL Mónika, PAPP-VÁRY Árpád Ferenc...52 POLITIKAI PR SZAKÉRTŐK IDENTITÁSA ÉS IMÁZSA A HOLLYWOODI FILMEKBEN ILJUK Boris...67 IDENTITA MIGRANTŮ A REEMIGRANTŮ ČESKÉHO PŮVODU KAISER Bernhard...80 IDENTITÄT PHILOSOPHISCHE UND THEOLOGISCHE ÜBERLEGUNGEN ZU EINEM GRUNDBEGRIFF DER ETHIK KANCZLER Balázs...90 A CIGÁNYTELEPI SZEGREGÁCIÓ HATÁSA A CIGÁNY IDENTITÁSRA KMECZKÓ Szilárd AZ IDENTITÁS PROBLEMATIKÁJA POLÁNYI MIHÁLY FILOZÓFIÁJÁBAN KOSÁR Szilvia MAGYAR IDENTITASTUDAT SZLOVAKIABAN LITERÁTY Zoltán REFORMÁTUS IGEHIRDETÉS ÉS REFORMÁTUS TEOLÓGIA. HOMILETIKAI IDENTITÁS. MACHATA Marianna IDENTITY DEVELOPMENT IN CHILD SECOND LANGUAGE ACQUISITION 8

8 OLASZ Lajos NATIONALISM AND INTEGRATION: CROSSROAD OR SPECIFIC SOLUTION IN EAST-CENTRAL EUROPE PAPP-VÁRY Árpád Ferenc-KITTA Gergely-PERLAKY-PAPP József A TELEPÜLÉSKOMMUNIKÁCIÓ FONTOSSÁGÁRÓL EGY REPREZENTATÍV KUTATÁS NÉHÁNY EREDMÉNYE PAPP-VÁRY Árpád Ferenc PUSKÁS FERENC, A BRAND: A LEGISMERTEBB MAGYAR (MÁRKA)NÉV HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI PINCZÉSNÉ PALÁSTHY Ildikó A HIVATÁS GYAKORLÁSA PORÁČOVÁ Janka, ČURLÍKOVÁ Katarína, SEDLÁK Vincent, BLAŠČÁKOVÁ Marta, TAKÁCSOVÁ-SOPKOVÁ Miriam, NAGY Melinda BIOMETRICKÁ IDENTIFIKÁCIA DERMATOGLYFICKÝCH ÚTVAROV MUŽOV A ŽIEN V REGIÓNE VÝCHODNÉHO SLOVENSKA SZARKA László AZ ETNIKAI VEGYESSÉG JELENSÉGEI A SZLOVÁKIAI MAGYAROK IDENTITÁSÁBAN SZÓRÓ Ilona THE HUNGARIAN YOUNG PEOPLE S RELATIONSHIP TO EUROPE, IN THE YEARS AFTER THE CHANGE OF REGIME ZACCARIA Márton Leó NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYAR MUNKAJOGI REFORM JOGELMÉLETI ALAPJAIRÓL MŰVELŐDÉS SZEKCIÓ SEKCIA VZDELÁVANIE BENČATOVÁ Ľudmila SLOVENČINA AKO CUDZÍ JAZYK NA ŠKOLÁCH S VYUČOVACÍM JAZYKOM MAĎARSKÝM? BOLEKOVÁ Adriana ZMENY VO VÝUČBE ANATÓMIE NA ZAČIATKU 21. STOROČIA CALOŇOVÁ Darina MERANIE VZDELÁVACÍCH VÝSLEDKOV AKO SÚČASŤ PEDAGOGICKÉHO VZDELÁVANIA DOBAI-KORCSMÁROS Enikő, MAITZ Virág HALLGATÓK ERASMUS OKTATÁS 9

9 GUNČAGA Ján VYUČOVANIE MATEMATIKY V DIELE PEDAGOGIKA OD JURAJA PÁLEŠA HARTL Mónika BOR ÉS KULTÚRA, BORKULTÚRA AZ ISTER- GRANUM EURORÉGIÓ PÉLDÁJÁN HODOSSI Sándor OLVASÓVÁ NEVELÉS EGYHÁZI KÖZÉPISKOLÁKBAN A 21. SZÁZAD ELEJÉN HORÁK Rita HOW CHILDREN IN SUBOTICA SPEND THEIR SPARE TIME: THE INTERNET AND THE TELEVISION REPLACING BOOKS AND GAMES HORVÁTHOVÁ Kinga AZ OKTATÁSI RENDSZER ÉS AZ ISKOLA FUNKCIÓI HORVÁTHOVÁ Kinga, ONDÍKOVÁTünde A TANÁR KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁJA KISS Tímea ADY ENDRE KÖLTÉSZETÉT ELEMZŐ KÖZÉPISKOLAI TANANYAG NÉHÁNY VERSELEMZÉS TÜKRÉBEN LANCZENDORFER Zsuzsanna EGY BALLADAKUTATÁS ORVOSTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI LŐRINCZ Gábor A NYELVI VARIATIVITÁS ÉS A NYELVTANTANÍTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI A HATODIK ÉS HETEDIK OSZTÁLYOS SZLOVÁKIAI MAGYAR NYELVTANKÖNYVEK TÜKRÉBEN LŐRINCZ Julianna ADJEKCIÓS ALAKZATOK JÓZSEF ATTILA ÓDA CÍMŰ VERSÉNEK ANGOL ÉS OROSZ SZÖVEGVARIÁNSAIBAN MADARAS Lászlóné A MATEMATIKA TEORETIKUS MODELLJE A KÉSŐI WITTGENSTEINNÉL MAJOR Lenke, HORÁK Rita, CZÉKUS Géza SZABADKÁN ÉLŐ, MAGYAR ANYANYELVŰ KISISKOLÁSOK OLVASMÁNYSZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA 10

10 MAJOR Lenke ASSESSMENT OF LIBRARY USE BY LOWER PRIMARY SCHOOL PUPILS IN SUBOTICA (SZABADKA) MANNIOVÁ Jolana OSOBNOSŤ UČITEĽA V SYSTÉME VÝCHOVY A VZDELÁVANIA MÉREI Zsófia A ZENETERÁPIA MAGYARORSZÁGI ÉS NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN, VALAMINT ANNAK UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁSBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTHATÓSÁGA OSVALDOVÁ Margaréta HUDOBNÁ PEDAGOGIKA DETÍ RANÉHO A PREDŠKOLSKÉHO VEKU INOVATÍVNE INTERVENČNÉ POSTUPY PÁJER-KERESZTES Éva Réka CLUSTER ANALYSIS OF TERTIARY ATTAINMENT AND PUBLIC SPENDING ON HIGHER EDUCATION IN EUROPE SIMON Szabolcs SZLOVÁKIAI MAGYAROK ÉS ÚJABB NYELVTÖRVÉNYEK SZABÓOVÁ Edita PROJEKTOVÝ PRÍSTUP V KONTEXTE PREDPRIMÁRNEJ EDUKÁCIE SEKCIA ZDRAVIE A VÝCHOVA EGÉSZSÉG ÉS NEVELÉS SZEKCIÓ ÁDÁM Éva FÜRDŐÉLET A 19. SZÁZADI GÖMÖRBEN BARCZA Attila REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK IDŐBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI A MAGYAR-OSZTRÁK HATÁRTÉRSÉGBEN BLAŠČÁKOVÁ Marta, PORÁČOVÁ Janka, MYDLÁR Jozef, ZAHATŇANSKÁ Mária, BICÁKOVÁ Lucia, NAGY Melinda VPLYV ŽIVOTNÉHO ŠTÝLU NA ZDRAVIE DETÍ A MLÁDEŽE V REGIÓNE VÝCHODNÉHO SLOVENSKA BODÁNÉ KENDROVICS Rita A PROJEKTOKTATÁS EREDMÉNYEI A FELELŐS, KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁBAN A KÖRNYEZETMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS KERETEIN BELÜL 11

11 BORHACH Norbert (Barkáts) AGENESIS AND OTHER ANOMALIES OF PALMARIS LONGUS MUSCLE CSENGER Lajosné A KÖRNYEZET-ÉS EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSOMORTÁNI Zoltán Domonkos A SZÜLŐI TÚLVÉDÉS PSZICHOANALITIKUS ELMÉLETEI DOMBI Mária Adrienn DARSTELLUNGEN BEHINDERTER MENSCHEN IM 19. JAHRHUNDERT UNTER ASPEKTEN DER KINDHEITSGESCHICHTE DOMBI Mária Adrienn PÄDAGOGISCHE REZEPTIONSGESCHICHTE IM 19. JAHRHUNDERT GAŠPAR Ľudovít, FÜLLEOVÁ Margita, MAKOVNÍK Michal, BARTOŠOVÁ Zuzana EDUKÁCIA PACIENTA SO SYNDRÓMOM DIABETICKEJ NOHY HAMPLOVÁ Lidmila VÝCHOVA KE ZDRAVÍ V ČESKÉ REPUBLICE KERESZTY Orsolya AZ UTÓGONDOZÓI RENDSZER KIÉPÜLÉSÉNEK KEZDETE MAGYARORSZÁGON KÖVECSESNÉ GŐSI Viktória ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA KUNSÁGI Andrea, PAPP-VÁRY Árpád Ferenc, REKETTYE Gábor CREATIVITY THROUGH THE EYES OF FIRST YEAR MARKETING STUDENTS RESULTS OF A PRIMARY RESEARCH MAJZLANOVÁ Katarína UPLATNENIE DRAMATOTERAPIE U DETÍ S PROBLÉMAMI V SPRÁVANÍ NAGY Melinda, MAKOVICKÝ Pavol, BLAŠČÁKOVÁ Marta, PORÁČOVÁ Janka EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA AZ ISKOLÁBAN NASZLADY Attila GONDOLATOK A FELNŐTTEK NEVELÉSÉRŐL PAPP-VÁRY Árpád Ferenc BUILDING BUSINESS FABLES, TALES AND SHORT STORIES INTO MANAGEMENT EDUCATION 12

12 PAPP-VÁRY Árpád Ferenc, SCHWANG Zoltán EGÉSZSÉGTELEN FŐISKOLAI ÉVEK? ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK SÁNDOR Renáta FENNTARHATÓSÁGRA NEVELÉS A HELY, AHOL ÉLÜNK SIPKA Péter A MUNKAVISZONYBÓL EREDŐ MUNKAVÁLLALÓI KÁROK ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ALAPJÁN SOMHEGYI Annamária A TELJESKÖRŰ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS RENDSZERSZERŰ MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ ELEMEK AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYBEN STRÉDL Terézia A PEDAGÓGIAI TERÁPIA JELENTŐSÉGE SZANDI-VARGA Péter, KOVÁTS NÉMETH Mária, GÁLFI Márta KLÓROZOTT SZÉNHIDROGÉNEK OKOZTA KÖRNYEZETTERHELÉSEK ISMERTETÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A FENNTARTHATÓSÁG KIALAKÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN SZEMESI Sándor AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA GYAKORLATÁBAN TÓTH Gábor, SUSKOVICS Csilla A LÁNYOK NEMI ÉRÉSÉNEK VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Az előző konferenciák és publikációk áttekintése Prehľad predošlých konferencií a publikácií