Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K /2014/5. számú ítélete

Átírás

1 Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K /2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/101 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 17455/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K /2014/5.szám A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda /képv.: dr.szücs Tamás ügyvéd (2800 Tatabánya, Győri u /6.) által képviselt Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (2800 Tatabánya, Fő tér: 6.) felperesnek, a dr. Puskás Dóra Hildegard jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen Kertvárosi Lakótelep szociális célú városrehabilitációja" tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperes részre 15 nap alatt (tízezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme és a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. mint ajánlatkérő október 22. napján az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével a Kbt. 122/A (1) bekezdése szerinti eljárást indított. Az ajánlatkérő a T-Mátrix Kft., Agnus'G Kft. és a D'omikron-Plusz Kft.-nek küldte meg közvetlenül az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást és dokumentációt november 7-én módosította. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 1

2 részajánlattételt, illetve alternatív ajánlattételt kizárta. Az elvégzendő munkákat részletes dokumentáció tartalmazta. A becsült érték Áfa nélküli összegét Ft-ban állapította meg. A felhívás szerint a szerződés időtartama április 1. napján kezdődik, és október 30-án fejeződik be. Az ajánlatkérő meghatározta a 310/2011. (XII.23.) Korm.r. 15. (2) bekezdés a/ pontja szerint azt is, hogy az ajánlattevőknek az eljárás megindító felhívás megküldését megelőző 5 év legjelentősebb építési beruházásait is kell, hogy ismertessék, és az ehhez kapcsolódóan az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 3 évvel befejezett legalább 2 db minimum nettó 10 millió forint bekerülési összeget elérő vagy meghaladó magasépítési munkából származó referencia anyagot kell tartalmaznia. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő november 20. volt. A megadott határidőig három ajánlat érkezett azoktól a gazdasági társaságoktól, akiknek közvetlenül a felhívást az ajánlatkérő megküldte. Ezután az ajánlatkérő november 25-én hiánypótlásra szólította fel mindhárom ajánlattevőt. Mindhárom kft. a hiánypótlásnak határidőre eleget tett, így a felvilágosításukat megadták. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt ra hivatkozva tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az ajánlattevők ajánlataiban a költségvetést érintő számítási hibát észlelt, és ezeket kijavította. Az ajánlatkérő január 17-én megküldte az eljárás eredményéről szóló összegzést. Mindhárom ajánlattevő ajánlata érvényes lett. Nyertesként az Első Hőszigetelő Konzorcium-ot hirdette ki, nettó Ft ajánlati árral. Az ajánlatkérő a vállalkozási szerződést március 17-én megkötötte az Első Hőszigetelő Konzorcium-mai (konzorciumvezető a D'omikron-Plusz Kft.). Ezt követően az ajánlatkérő március 20-án megküldte a 4/2011. (1.28.) Korm.r. 17. (1) bekezdés alapján a jelen eljárást kezdeményezőnek az eljárás iratait utóellenőrzésre. A Döntőbizottsági eljárás kezdeményezője a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., amely április 17-én hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be a döntőbizottság felé. A jogorvoslati eljárásban benyújtott kérelmében előadta, hogy az egyes kérelmi elem vonatkozásában az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. (7) bekezdés b/ pontját, továbbá a 67. (9) bekezdését, mivel az ajánlattevők a felvilágosítás kérésre adott válaszuk során a tartalmi ajánlatukat több ponton is módosították. Ezt követően az ajánlattevők módosítása alapján ezt az ajánlatkérő számítási hibának tekintette, és módosította a tételeket. Ennek alapján mindhárom beérkezett ajánlat vonatkozásában érvényteleníteni kellett volna az eljárást az ajánlattevőnek a Kbt. 74. (1) bekezdés e/ pontja, és a 76. (1) bekezdés b/ pontja alapján. A 2. kérelmi elem vonatkozásában hivatkozva az 1. kérelmi elemben foglaltakra, kifejtette, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő módosítására figyelemmel nem javíthatta volna ki, mint számítási hibát az ajánlatokat, így jogsértést követett el, amikor az új módosított ajánlatokat vette figyelembe az elbírálás során, ezáltal tehát megsértette a Kbt ban foglaltakat. A 3. kérelmi elem tekintetében az ajánlatkérő jogsértően, a jogszabálytól eltérően nem a megküldést megelőző 5 év referenciamunkáit kérte be az alkalmasság megállapításánál, hanem helytelenül, az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 3 évben befejezett munkákat jelölte meg. Ez ellentétes a 310/2011. (XII.23.) Korm.r. 15. (2) bekezdés a/ pontjával, ezért kérte az ajánlatkérő vonatkozásában a jogsértés megállapítását. Az ajánlatkérő annak megállapítását kérte, hogy jogsértést nem követett el. Ellenkérelmében kifejtette, hogy az ajánlattevők a felhívást követően az ajánlatokat módosított formában 2

3 benyújtották, ezt az ajánlatkérő átvizsgálta, ekkor számítási hibákat talált, és a beadott ajánlatoknak megfelelően a számítási hibát kijavította. Véleménye szerint ez nem ellentétes a Kbt ával. Az pedig, hogy a jogszabály által megkívánt 5 év építési beruházásainak ismertetését jelölte meg, amelynek során az ajánlattevők referencia munkáit átvizsgálja, itt gépelési hiba történt, ezért a 3 év került megjelölésre. Ez az elírás azonban egyértelmű volt mindenki számára. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága ezt követően D.200/11/2014. számú, Budapesten június 10. napján határozatot hozott. A határozat a kezdeményező kezdeményezésének, amelyet hivatalból indított, -a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazda ságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. ajánlatkérő Kertvárosi Lakótelep Szociális célú városrehabilitációja című projekthez kapcsolódó kivitelezési feladatok ellátása - Vitális u Társasházak energiahatékonysági felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen - a döntőbizottság ezen kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 1. kérelmi elem vonatkozásában a évi CVIII. tv. (Kbt.) 121. (1) bekezdés b/ pontja alapján alkalmazandó Kbt. 67. (7) bekezdés b/ pontjára figyelemmel a Kbt. 67. (9) bekezdését, és a Kbt. 74. (1) bekezdés e/ pontjára figyelemmel a Kbt. 63. (1) és (3) bekezdését. A 2. kérelmi elem esetén a Kbt át, a 3. kérelmi elem esetében pedig a 310/2011. (XII.23.) Korm.r. 15. (2) bekezdését. Ezért az ajánlatkérővel szemben Ft bírságot szabott ki. Az indokolás kifejtette, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos volt. Hivatkozott a Kbt. 3. -ára, amely kimondja, hogy e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. Az indokolás szerint az ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés b/ pontja szerint nyílt közbeszerzési eljárást folytatott, a Kbt. 122/A (1) bekezdés alkalmazásával. A Kbt. kógens szabályozási struktúrája a közbeszerzési irányelveknek megfelelően szabályozza az egyes közbeszerzési eljárási fajtákat és azok alapvető szabályait. A Kbt. 122/A (1) bekezdés szerinti tárgyalás nélküli, egy szakaszos eljárás lefolytatására került sor az ajánlatkérő részéről, ezért a nyílt eljárás szabályait kell az ajánlati kötöttség tekintetében alkalmazni. A Kbt. 83. (7) bekezdés értelmében ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Ez azt jelenti, hogy az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlatra beáll az ajánlati kötöttség. A Kbt. szabályozása nyílt eljárásnál nem szünteti meg az ajánlati kötöttséget, és nem ad felhatalmazást az ajánlatok módosítására. Tehát az ajánlatkérő jogszabállyal ellentétesen járt el, amikor a felvilágosításkérést követően az ajánlattevők módosított ajánlata alapján az ajánlati árakat hiányzó és többlet megajánlásokat számítási hibának minősítette, és azt kijavította. Ezért az 1. és 2. kérelmi elem tekintetében a jogszabálysértés megállapítható. A 3. kérelmi elem tekintetében is a kezdeményező jogorvoslati kérelme megalapozott, hiszen a 310/2011. (XII.23.) Korm.r. 15. (2) bekezdése egyértelműen 5 évet ír elő referencia munkák vonatkozásában, míg az ajánlattevő 3 évet jelölt meg. Ezáltal ezt a szabályt is megsértette. Jelen esetben az a sajátos körülmény alakult ki, hogy az ajánlattevők ezt nem kifogásolták, ez csökkenti a jogsértés súlyát. Felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen változtassa meg a Kbt (3) bekezdés alapján az alperes határozatát, és utasítsa el az eljárást kezdeményező jogorvoslati kérelmét, mint megalapozatlant. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság akként változtassa meg a határozatot, hogy a határozatból a bírság kiszabását mellőzze. Az ügyben tárgyalás tartását kérte. 3

4 Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a határozatban foglaltak a jogszabályoknak megfelelnek, a kereseti kérelem megalapozott. Az ellenkérelemben ismételten kifejtette, hogy a számítási hiba javítása jogszabálysértő volt, az ajánlatban nem szereplő adatokat utóbb javítani nem lehet. Az eljárást érvénytelenné kellett volna nyilvánítani az ajánlatkérőnek. A 3 év megjelölése pedig a 3 éven túli referencia ugyancsak jogszabálysértő volt, azonban az ajánlatkérők ez ellen nem nyújtottak be kifogást, így a sajátos körülmény csökkenti a jogsértés súlyát. A bírság összegével kapcsolatban pedig azt nyilatkozta, hogy ezt mérlegelési jogkörben állapította meg, a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az összes körülményre, egyébiránt pedig a bírság összege a beszerzés becsült értékéhez képest kevesebb, mint 1,25 % volt (a bírság maximális összege 10 %). A bíróság a kereseti kérelmet a Pp (2) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el, mivel a felperes képviselője az ügyben tárgyalás tartását kérte. Felperes keresete az alábbiak miatt nem megalapozott. A bíróság a bizonyítási eljárás során áttanulmányozta a becsatolt közigazgatási iratokat, továbbá a felperes kereseti kérelmét, és az ellenkérelmet. A felperes a kereseti kérelmében ugyanis kifejtette, hogy az alperesi határozat az 1. és 2. kérelmi elem vonatkozásában megsértette a Kbt. 67. (1) bekezdését, hiszen a jogellenességet a Kbt. ahhoz fűzi, ha a költségvetés az ajánlati árra kiható módon módosul, és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége sérül. A felvilágosítás kérésre, az egyes ajánlattevők által megadott válaszok alapján került csupán abba a helyzetbe a felperes, hogy a korábban nem egyértelműen minősített adatok, kijelentések vonatkozásában megállapíthatta, hogy azok számítási hibának, vagy eredménytelenséget okozó hibának minősülnek-e. Itt tulajdonképpen nem volt másról szó, hogy az ajánlattevők módosították az ajánlatukat a felvilágosítás alapján, azonban az ajánlatukban eredetileg is szerepelő adatokra figyelemmel, azokat feldolgozva ajánlatkérő arra jutott, hogy az ajánlatok számítási hibát tartalmaznak, így azt a Kbt. 68. szerint jogszerűen javíthatta. A 3. kérelmi elem tekintetében kifejtette ismételten, hogy a 3 év megjelölés adminisztratív hiba, elírás volt, ezt az állapotot az alperes is elfogadta. A közbeszerzésről szóló évi CVIII. tv. (Kbt.) 121. (1) bekezdés b/ pontja kimondja Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a /A. -ban foglalt eltérésekkel." A Kbt. 122/A (1) bekezdés szerint Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e -ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kisvagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni." A Kbt. 60. (1) bekezdés értelmében Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és 4

5 benyújtania." A Kbt. 83. (7) bekezdés szerint A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban." A Kbt. 63. (1) és (3) bekezdés értelmében (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni." A Kbt. 67. (l)-(9) bekezdés alapján (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések. nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. (2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. (3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető. (4) Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt -határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás - feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem (vagy csak az általa meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. (6) Az ajánlatkérő kizárólag az (l)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a 5

6 felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra. (7) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a) a 2. (l)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. (8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatóak, módosíthatóak, kiegészíthetőek vagy törölhetőek, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az ily módon javított árazott költségvetés tekintetében a 68. nem alkalmazható. (9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során." A Kbt. 68. szerint Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló -adatot. A számítási hiba javításáról az összes, ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell." A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a Kbt. 60. (1) bekezdés alapján az ajánlattevők kötelezettsége, hogy a felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően készítsék el az ajánlatukat. Ennek keretében az ajánlatkérő által támasztott feltételeknek megfelelő ajánlatot tegyenek. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást építési beruházás, kivitelezés megvalósítására folytatta le. A dokumentáció részeként árazatlan költségvetést bocsájtott az ajánlattevők rendelkezésére. Az eljárás vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő felhívásában és a dokumentációjában, meghatározott előírások alapján az ajánlatkérő a teljes megvalósítandó munkákra kérte az ajánlatot és a tételes árazott költségvetés benyújtását. A felek között az nem volt vita tárgya, hogy az ajánlattevők az ajánlataikban az egyes tételekre, vagy nem (0 Ft) vagy több mennyiségre tettek ajánlatot. Az ajánlatkérő szerint ezek nem egyértelmű nyilatkozatok voltak, melyeket a kérdésre adott válaszok tisztáztak, majd azokat számítási hibának tekintve az ajánlatokban a válaszok alapján kijavította. A bíróság megállapította, hogy a jelen eljárást az ajánlatkérő a Kbt. 122/A (1) bekezdés szerint tárgyalás nélküli, egy szakaszos eljárásban folytatta le, ezért a nyílt eljárás szabályait kellett az ajánlati kötöttség tekintetében alkalmazni. Ezért osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a Kbt. 83. (7) bekezdés értelmében az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlati kötöttség), az ajánlattevő pedig az ajánlathoz (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. így tehát az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlatra 6

7 beáll az ajánlati kötöttség. A közbeszerzési törvény tehát ebben a tekintetben nem ad felhatalmazást az ajánlatok módosítására. Mindezért az ajánlatkérő részére sem ad lehetőséget a Kbt., hogy a felvilágosítás adást követően az ajánlatokat módosítsa. Ez ellentétes a Kbt. 67. (8) bekezdésével. Ez tehát azt jelenti, hogyha valamely költségvetési tétel ára az ajánlatban nem szerepel, akkor azt javítani nem lehet az ajánlatkérőnek. Mindezért az 1. kérelmi elem vonatkozásában megállapítható, hogy megsértette a felperes a Kbt. 67. (9) bekezdését, és a 63. (1) és (3) bekezdését, míg a 2. kérelmi elem esetében a Kbt át. Azaz az ajánlatkérőnek nem volt lehetősége jogszerűen felvilágosítás kérésre, és nem volt lehetősége az ajánlati árak hiányzó és többlet megajánlások esetében azokat számítási hibának minősíteni. A 3. kérelmi elem vonatkozásában a hivatkozott kormányrendelet, a 310/2011. (XII.23.) Korm.r. 15. (2) bekezdés kimondja (2) Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított megelőző nyolc évben teljesített építési beruházásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte; b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával; c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, és/vagy vezetői végzettségének, és/vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének, és/vagy képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük, és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; j) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud." Ezáltal az ajánlatkérő, mivel az elmúlt 3 év referenciájának vizsgálatát írta elő, megsértette ezen jogszabályhelyet, hiszen a jogszabály egyértelműen 5 évet ír elő. A Kbt (3) bekezdés e/ pontja kimondja (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; e) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.'' A Kbt (5) és (6) bekezdés szerint (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés 7

8 tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. (6) A bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza." A jelen eljárásban a bírság összegét a döntőbizottság a 288/2011. (XII.22.) Korm.r. 5. (2) bekezdés szerint határozta meg, amely kimondja Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka." A bírság összegét az alperes az eset minden körülményét mérlegelve a bíróság álláspontja szerint méltányos összegben, 1,25 %-ot sem elérő mértékben határozta meg. A mérlegelés szempontjai megfelelők voltak, a felülmérlegelésre a bíróságnak lehetősége nincs, ezért a bírság összegét ez alapján nem mérsékelte. A bíróság mindezek alapján a felperes keresetét elutasította. Az alperesnek perköltség iránti igénye volt, a bíróság ezért felperest a Pp. 78. (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. -ára is, mérlegeléssel megállapított jogtanácsosi munkadíj megfizetésére kötelezte. A perköltség megállapításánál figyelemmel volt a bíróság arra, hogy az ügyben tárgyalást tartott, az alperes képviselője azonban a tárgyaláson nem jelent meg. Az Itv. 62. (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett illeték tekintettel arra, hogy a felperes az Itv. 5. (1) bekezdés m/ pontja alapján teljes személyes illetékmentes, így az állam terhén marad. Az ítélet ellen a Pp (1) bekezdés, továbbá a évi CVIII 160. (5) bekezdés alapján nincs helye fellebbezésnek. Tatabánya, augusztus hó 14. Gurdonné dr. Bauer Margit törvényszéki bíró 8