Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tananyaga (államháztartási szakterület)

Átírás

1 Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tananyaga (államháztartási szakterület) Készült: a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott tematika alapján

2 1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. Az államháztartás új számviteli szabályozása Jogszabályi háttér: 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartási számvitelről (Áhsz.) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról Hatályát veszti a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, b) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet, c) a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. Rendelet. d) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. Rendelet. Célja: egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére, a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása, a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása, a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága, egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra, egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása, 2

3 középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével, ezáltal felkészülés 2011/85/EU irányelv bevezetésére Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére. A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében. A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók): Jelentősen csökkent a költségvetés sorainak száma: Az elemi költségvetés sorainak száma év év év Önkormányzati alrendszerben 1679 sor 1114 sor 189 sor Központi költségvetési szervek elemi költségvetésében 1427 sor 1004 sor 189 sor Alkalmazandó főkönyvi számlák száma év év Főkönyvi számlák száma 6110 db 820 db Az irányelv előírja többek között: - az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét, - az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves közzétételét, - a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását, - a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését, 3

4 - a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint - középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük. Megvalósítás: az államháztartásban mindenkire kiterjedő hatályú rendelet költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül = egységes számlakeret, = egységes rovatrend, követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel, a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel, konszolidáció módszertanának pontos meghatározása, egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök (eltérési lehetőségek minimálisak, kötelező kontírozási rendelet). Értelmező rendelkezések (1. ) - a rendelet alkalmazásában fontosabb fogalmi meghatározások (behajthatatlan követelés, informatikai eszköz, jelentős összegű hiba, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, kis összegű követelés, követelés, vételár, eladási ár, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetése, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) - a rendeletben használt egyéb fogalmakat az Szt, az Áht., a Gst, és az Ávr. által használt fogalmak szerint kell érteni Hatálya: az államháztartás egészére (2. ) Hatálya alá tartozik költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, 4

5 elkülönített állami pénzalap (ELKA) TB pénzügyi alapja, Vtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet helyi önkormányzat nemzetiségi önkormányzat társulás térségi fejlesztési tanács Államháztartás számviteli rendszere (3. ) Áttérés az eredményszemléletű számviteli rendszerre A pénzforgalmi könyvelési mód csak a múltra vonatkozó információt közöl, és részlegesen tükrözi vissza a folyamatok belső tartalmát, nem ésszerű erőforrásfelhasználásra ösztönöz, nem számol a valós kötelezettségekkel, kedvezményekkel. A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egyértelműen megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül, nehezen tudja feltárni a költségvetési előirányzatok összefüggéseit és csak részben tudja az adatokat felhasználni a gazdálkodás ellenőrzésére a költségkímélőbb megoldások érdekében. A költségvetési folyamatvizsgálat az előirányzatokat, az elhatárolt kiadásokat, esetleges kezesség-, és egyéb kötelezettségvállalásokat adminisztratív, közgazdasági, illetve funkcionális bontásban nem tudja bemutatni pontosan a tényleges teljesítményeket és a bekerülési értékeket. Az eredményszemléletű számvitel olyan modern számviteli rendszer, amely a gazdasági ügyleteket keletkezésükkor könyveli el, nem pedig az összeg beérkezése vagy kifizetése pillanatában, javul az elszámolhatóság, nő az átláthatóság a készített pénzügyi jelentéseknél és jobb minőségű információ áll rendelkezésre a gazdálkodáshoz és döntések előkészítéséhez. 5

6 Az eredményszemlélet gyakorlati előnyei a következők: A rendszer kezeli az úgynevezett fizikai, tárgyi eszközök elhasználódásának problémakörét, a szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetében bekövetkező változásokat teljes körűen rögzíti. Naprakész információt ad a szállítói tartozásokról, a vevői követelésekről, mivel a gazdasági eseményeket jóval a pénzügyi teljesítés előtt rögzítik. (jelenleg a pénzbevételek, és a pénzkiadások megjelenése eltérhet attól az időszaktól, amely időszakhoz gazdasági értelemben a bevételek és a ráfordítások tartoznak, ezáltal egyszerűen lehetetlen a költségvetési szervek valós gazdasági teljesítményének a megítélése és az egyes időszakok teljesítményének összehasonlítása). Ezt a problémát küszöböli ki a gazdasági esemény azonnali rögzítése. Javítja az erőforrás-kapacitást, segíti a beruházásokról való döntések alátámasztását, az időbeni elhatárolások segítségével bemutatja a fennálló és a jövőbeni kötelezettségeket is. A főkönyv előbb ad információt a tevékenység költségeiről, a felhasznált erőforrásokról, mert nem kell megvárni a pénzügyi rendezést. Reálisabb esély van az egyes időszakok teljesítményének összehasonlítására. Mindezt az összemérés elvének az érvényre jutása biztosítja az időbeli elhatárolás elvének alkalmazása segítségével. A bevételek azon időszak teljesítményeként jelennek meg, amely időszakban a szervezet az adott bevételt az általa végzett tevékenység alapján megszolgálta, függetlenül annak pénzügyi rendezésétől. Ugyanakkor az eredményt terhelő tételek az adott időszak bevételeinek elérése érdekében felmerült ráfordítások összegét tartalmazzák, függetlenül az erőforrások ellenértéke pénzügyi rendezésének időpontjától. Szigorúbb elszámolást biztosít, mert a vezetők nemcsak a pénzmozgásról számolnak el, hanem valamennyi erőforrásról és a vagyonváltozásról is. Az adatszolgáltatás pontosabb és gyorsabb, az események jobban kézben tarthatók. Lehetőséget biztosít az egyes időszakok realizált eredményének, teljesítményének a mérésére. Pontos tervezést tesz lehetővé a következő időszakokra, mikroszinten a hónap, makroszinten az év vonatkozásában. Nagyon sok kapcsolódó, de a könyvvezetésbe nem integrált analitikát igényel a pénzforgalmi alapon 6

7 működő számviteli rendszer működtetése, amelyek elengedhetetlenek a beszámoló (pénzügyi kimutatások) összeállításához. Vagyis a beszámolóhoz kötődő analitikák nem épülnek be a könyvvezetés zárt rendszerébe, aminek következtében a beszámoló összeállítása során sokkal nagyobb a hibázási lehetőség. (Például vevő-, szállítóanalitikák, tárgyieszköz-analitikák, adónemekhez kötődő analitikák stb.) Az eredmény szemléletű számvitel ezt a nehézséget sajátosságaiból adódóan rendszerszerűen kezeli. Az előző időszakok gazdálkodásának összehasonlítása, a változások elemzése szintén csak az eredményszemléletű elszámolások alapján pontos. (A pénzforgalmi elszámolások összehasonlítása gyakorta téves következtetések levonásához vezet.) Pénzforgalmi szemlélet mellett nem lehet megítélni a gazdálkodó adott időszaki tényleges teljesítményét, ami a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek esetében egyre fontosabbá válik főként azért, mert ezek a szervezetek az elmúlt évek, évtizedek során egyre szélesebb körben folytatnak kvázi vállalkozási tevékenységet is. Jelentősen javul az előrejelzések, a rövid és a hosszabb távú prognózisok pontossága. Segít a tervezést, ellenőrzést és információellátást koordináló folyamatokban, követhetővé teszi azokat. Számviteli alapelvek (4..) Szt. szerint alkalmazott elvek valódiság elve, világosság elve, következetesség elve, folytonosság elve, bruttó elszámolás elve, tartalom elsődlegessége a formával szemben elve, lényegesség elve. Szt-ben meghatározott alapelvek a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokkal - Eltéréssel alkalmazott elvek: vállalkozás folytatásának (szervezeti és feladatváltozások), teljesség (költségvetési naptári évre készül), óvatosság (céltartalék képzés szabályai nem alkalmazhatók), összemérés (költségvetési és 7

8 vállalkozási maradvány megállapításánál a bevételek és kiadások tevékenységenkénti elkülönítése), egyedi értékelés (sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében), időbeli elhatárolás (elve nem alkalmazható), költség-haszon összevetésének elve (nem alkalmazható, ha jogszabály írja elő az adatszolgáltatást) Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a rendelet kifejezetten elrendeli Az államháztartás új számvitele: Új Áhsz. 3. Az államháztartás számvitele - a költségvetési számvitelből - és a pénzügyi számvitelből áll. Beszámolási kötelezettség (5. ) Éves költségvetési beszámolási kötelezettség (szabályszerű könyvvezetés, folyamatosan vezetett részletező nyilvántartás, zárlati főkönyvi kivonat, leltári alátámasztás. magyar nyelven, ezer forintban, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásoknál forintban) költségvetési szervenként elkülönített állami pénzalapokként és a tb. pénzügyi alapjaiként fejezeti kezelésű előirányzatonként központi kezelésű előirányzatonként az Államadóság Kezelő Központ a tulajdonosi joggyakorló szervezetek egészére helyi önkormányzat a saját, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács egészére Éves költségvetési beszámoló részei (6., 8. ) a) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító aa) költségvetési jelentés, ab) maradvány kimutatás, ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről, ad) adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről, ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások, 8

9 b) a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító ba) mérleg, bb) eredmény-kimutatás, bc) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és bd) kiegészítő melléklet. Költségvetési számvitel Célja: a költségvetési tervezés, az évközi folyamatok központi mérése, a helyben meghozandó döntések és a zárszámadások alátámasztása, az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítését folyamatosan méri, alátámasztja a zárszámadást. Feladata a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának támogatása. Könyvvezetés: Az új Áhsz. könyvvezetése az egységes számlakeret alkalmazásával valósul meg. A költségvetési könyvvezetés nyilvántartási számlái az egységes rovatrend felépítését követik. A pénzügyi könyvvezetés az egységes számlakeret alapján készített számlarend kialakításával biztosítható. Költségvetési számvitellel biztosítható költségvetési jelentés (tartalma: egységes rovatrend szerinti tagolásban eredeti és módosított előirányzatok, követelések, kötelezettségek és az előirányzatok teljesítése, valamint a bevételek és kiadások előirányzatonkénti megoszlása) maradvány-kimutatás (rendelet 3. melléklete: alap-, és vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai alapján számított kötelezettségvállalással terhelt-, szabad-, vállalkozási maradvány és ennek befizetési kötelezettsége) adatszolgáltatás a személyi juttatások és foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről [az Áht (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon (besorolási osztály, fizetési fokozat szerinti létszám, rovatrend és jogcím szerinti K1101 illetmények bérek, K121 juttatások)] 9

10 adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről (rendelet 4. melléklete) önkormányzati alrendszer gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások [az Áht 107. (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon (jogcím és mutatószám szerint bontott támogatás és hozzájárulás)] Pénzügyi számvitel Célja: a költségvetési tervezés, az évközi folyamatok központi mérése, a helyben meghozandó döntések és a zárszámadások alátámasztása, az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítését folyamatosan méri, alátámasztja a zárszámadást. Feladata a vagyon és a tevékenység eredményének, költségeinek mérése. Pénzügyi számvitellel biztosítható mérleg (rendelet 5. melléklete, további tagolás, összevonás, új tételek felvitele nem megengedett, tartalmazza az előző mérleg megfelelő adatát, az esetleges előző beszámolókban elkövetett jelentős összegű hibák módosításait és a beszámolási időszak adatait (9. ) eredmény-kimutatás (rendelet 6. melléklet) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (rendelet 7. melléklete) kiegészítő melléklet (rendelet melléklete) Elkészítése, jóváhagyása, megküldése (7., )költségvetési évre, mérleg fordulónappal elkészítéséért a szerv vezetője, a gazdálkodó képviseletére jogosult személye (nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv) felelős aláírások: szerv vezetője, gazdasági vezető, (figyelemmel az Ávr.12. -ra) jóváhagyás Átalakuláskor, jogutód nélküli megszűnéskor a beszámolási kötelezettség (átalakulás, megszűnés napjával az alapító szerv) - Elfogadás, megküldés az Állami Számvevőszéknek elfogadás, jóváhagyás: költségvetési évet követő év február 28- áig, illetve megszűnést követő 60 napon belül irányítószerv 90 10

11 napon belül, a tulajdonosi joggyakorló költségvetési évet követő június 30-áig A könyvvezetés A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönül: a költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások), a pénzügyi számvitel, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri. Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósul meg: - ezeken kell rögzíteni az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét; - a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata nem központilag szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapul, mivel az adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének vizsgálatával minden időpontban eldönthető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem. A pénzügyi számvitelben a költségvetési számvitel adataiból kerülnek be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok; lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek érvényesülnek azzal, hogy = a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket, = a 9-es számlaosztályon belül bizonyos a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát segítő hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett, 11

12 = az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhet meg, így = a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennek meg. Költségvetési számvitel részletei ( ) Könyvvezetés Bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartás magyar nyelvű vezetése, év végi zárása egységes rovatrend alapján (ettől eltérni nem lehet, saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók) az egyes rovatok tartalmi leírását külön melléklet ismerteti. (15. melléklet) Évente kiadandó útmutató helyett, az elszámolás a 0-ás számlaosztályban (00 és számlacsoportban) valósul meg kettős könyvvitellel, valamennyi rovat egy számlát képez, amely tovább tagolódik (05 és 09. számlacsoport) előirányzatok nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számlára.(1-es végű) A követelések, kötelezettségek, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló állományi számlára, (2-es végű) teljesítés forgalmi számlára,(3-es végű) a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak követelés, kötelezettségvállalás esetén annak esedékességéről, időbeliségéről (költségvetési évben vagy azon túl esedékes), teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolásáról, függő és biztos(jövőbeni) követelések, függő kötelezettségekről kötelező egyezőségek biztosítása a követelések és a végleges kötelezettségvállalások, pénzeszközök esetén a pénzügyi számvitellel (17. melléklet) Részletező nyilvántartások kötelező tartalma (rendelet 14. melléklet) kapcsolata a beszámolóval: költségvetési jelentés: űrlapok szerkezete azonos a rovatrend szerkezetével (sor = rovat, oszlopok = előirányzat, állományi, forgalmi adatok) maradvány-kimutatás: bevételi és kiadási teljesítési forgalmi számlák adatai, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről létszám és kifizetett illetmények, munkabérek 12

13 (K1101 és K121 rovatok) tb. alapból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzata és teljesítése (K41 rovat) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások (K506 és B11 rovatok) Számviteli elszámolások Bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 001 ellenszámlával szemben (eredeti, módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés) K512 Tartalékok rovathoz csak nyilvántartási számla tartozik ( Tartalékok előirányzata) követelések nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 004 ellenszámlával szemben (növekedés, csökkenés teljesítés kivételével)- kivétel az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelés költségvetési évben esedékes követelések nyilvántartása költségvetési évet követően esedékes követelések nyilvántartása behajthatatlan követelések követelések értékesítése, átadása, elengedése, árfolyamváltozások elszámolt értékvesztés külföldi pénzértékre szóló követelések nyilvántartásba vétele [Szt. 60. (5) bekezdése alkalmazható] kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 002 ellenszámlával szemben (növekedés, csökkenés teljesítés kivételével)- függetlenül attól, hogy végleges vagy nem végleges [biztos (jövőbeni) kötelezettségeket is] költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása kötelezettségvállalások átvállalása, elengedése, árfolyamváltozások végleges kötelezettségvállalások átvezetés 0022 ellenszámlára kivételek K504, K508, K82, K86 rovatok határozatlan idejű vagy költségvetési évet követő június 30-át követően is fennálló kötelezettségvállalások megosztása kötelezettségvállalással terhelt maradványt alkotó kötelezettségvállalásokat tárgy évi esedékességűeknek kell tekinteni kötelezettségvállaláshoz nem kapcsolódó teljesítés nyilvántartásba vételéhez kötelező a kötelezettségvállalás elszámolása is (teljesítéssel egyidejűleg) K915, K916, B11, B15, B21, B24, B25, B813, B814, B817 rovatokhoz kapcsolódó elszámolásokat kizárólag így kell elszámolni külföldi pénzértékre szóló 13

14 kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vétele [Szt. 60. (5) bekezdése alkalmazható] teljesítések nyilvántartásba vétele kiadások teljesítése 003 ellenszámlával szemben bevételek teljesítése 005 ellenszámlával szemben nyilvántartási számlák megoszlása alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül kormányzati funkciók szerint teljesítésként számolandó el a nettó finanszírozás során levont és megfizetett közterhek a banki, európai uniós szállítói finanszírozás előző évi maradvány elszámolása (nyitó rendező tételként) vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadása a foglalkoztatottak, ellátottak részére külföldi pénzértékre szóló teljesítések nyilvántartása kapott, fizetett összeg nagyobb, mint a könyv szerinti forintérték a különbséget K354 vagy B409 rovatokhoz tartozó nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba kapott, fizetett összeg kisebb, mint a könyv szerinti forintérték, a követelés, kötelezettség, más fizetési kötelezettség összegét csökkenteni kell központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó teljesítések elszámolása a Kincstári értesítők alapján (negyedévenkénti egyeztetési kötelezettségek a szervezetek és a Kincstár között) Pénzügyi számvitel ( ) Könyvvezetés egységes számlakeret alkalmazása elszámolás az 1-9-es számlaosztályban adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztására könyvviteli számlák további tagolásával, vagy könyvviteli számlákhoz kapcsolódó résztelező nyilvántartással (minimum tartalom a rendelet 14. mellékletében) kettős könyvvitel szabályai szerint a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítés: 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák, 5-9. számlaosztály: eredményszámlák 0 számlaosztály: mérleg szerinti eredményt és saját tőkét nem befolyásoló tételek (01 és 02 számlacsoportok) 01. számlacsoport: értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközök nyilvántartása (bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, PPP konstrukció alapján használt befektetett eszközök) 14

15 vagyonkezelésbe adott eszközök 02. számlacsoport: értékkel rendelkező forgóeszközök (bérbe vett, letétbe és bizományba átvett készletek) költségek elszámolása elsődlegesen- költség nemek szerint (5. számlaosztály) megtérült költségek elszámolása másodlagosan - tevékenységek szerint (7. számlaosztály) nem lesz kötelező minden szervezetnek szakfeladatok szerint tovább kell tagolni ahol kötelező lesz szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek elszámolása közvetett költségek (6. számlaosztály) sajátos elszámolások (nettó módon) 36. számlacsoportban mérlegben az alábbi jogcímek nem szerepeltethetők : pénzeszközök közzé átvezetendő pénzeszközök átvezetései központosított bevételek beszedésének elszámolásai megfelelő könyvviteli számlákra átvezetni azonosítás alatt álló tételek áfa elszámolás (követelés vagy kötelezettség) mérlegben a követelések között szerepeltethetők adott előlegek - mérlegben a kötelezettségek között szerepeltethetők kapott előlegek - mérlegben ezen az elnevezéssel kell szerepeltetni egyéb sajátos eszközoldali elszámolások decemberben megelőlegezett a következő költségvetési évet terhelő decemberi illetmények, utalványok, bérletek, más készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzése folyósított, megelőlegezett tb. és családtámogatási ellátások egyéb sajátos forrásoldali elszámolások önkormányzati alrendszernek a költségvetési évet követő évre szóló központi támogatások terhére decemberben előre leutalt támogatás összeg tb alapoknál nem a tb alapok forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetése, megtérülése, és az ezzel kapcsolatos megelőlegezések a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulás a nyugdíj-folyósítás évéig. Idegen pénzeszközök (idegen pénzeszközök forgalma) belföldi és nemzetközi támogatási programok pénzeszközei 15

16 fedezetkezelői számlák, letétek, biztosítékok, idegen betétkönyvek készpénzben kezelt idegen pénzeszközök pénzforgalma az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatások összegét a felhasználás időpontjáig [Áht. 20. (1)] a Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezet elszámolási, technikai számlákhoz kapcsolódó végleges mozgásokat (kivéve a pénzeszköz átvezetéseket) megküldés a Kincstárnak: = fejezetet irányító szerv 20 napon belül(fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti szintű előirányzatok) = helyi és nemzetiségi önkormányzat, társulás és a térségi fejlesztési tanács a saját, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit 10 napon belül = elkülönített állami pénzalap és társadalombiztosítás pénzügyi kezelő szerve a költségvetési évet követő május 31-éig = tulajdonosi jogokat gyakorló a költségvetési évet követő június 30. napját követő 30 napon belül megküldés a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek = Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alatt álló költségvetési szervek beszámolóit további 10 napon belül MÉRLEG Mérleg (5. melléklet) Eszközök (1-3 számlaosztály) nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök bontás (10. ) január 1. után a nemzeti vagyon részévé vált éven túli kulturális javak és régészeti leletek is értékkel kerülnek be a mérlegbe. (2014. előtti nem kerülhet bele, ha a bekerülési érték megállapíthatatlan) Államháztartáson belüli szervezettel létesített vagyonkezelői jog esetén az eszköz nem mutatható ki a mérlegben. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök- tagolás és tartalom változás (11. ) immateriális javak (vagyoni értékű jog, szellemi termék, immateriális javak értékhelyesbítése) 16

17 tárgyi eszközök - ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások közte K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai gépek beszerzése, létesítése, K64. Egyéb tárgyi eszköz beszerzése, létesítése rovatok nyilvántartási számláinak végleges kötelezettséggel nyilvántartott vételárát, ingatlan esetén a kártalanítás összegét- pénzügyileg elszámolt költségeit aktiválásig, felújítások - közte K71 Ingatlan felújítása, K72 Informatikai eszközök felújítása, K72 egyéb tárgyi eszköz felújítása rovatok nyilvántartási számláinak végleges kötelezettséggel nyilvántartott mérlegben szereplő és mérlegen kívüli költségeit, a saját előállítású eszközök és saját kivitelezésű tevékenységek közvetlen önköltségét. Tárgyi eszköz értékhelyesbítése, (a mérlegben nem szerepeltethető értékhelyesbítés beruházásoknál, üzembe nem helyezett és kis értékű tárgyi eszközöknél) befektetett pénzügyi eszközök (tartós részesedések, a fordulónapot követő évben nem esedékes és nem értékesítendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetett eszközök értékhelyesbítése) koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök (államháztartáson kívüli szervezetnek szerződéssel átadott, vagyonkezelésbe adott eszközök közé átvezetett eszközök és azok értékhelyesbítése) nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök- tagolás és tartalom változás (12. ) készletek (legfeljebb egy évig szolgáló vásárolt anyag, áru, átsorolt, egyéb tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú, intervenciós, követelés fejében átvett végelszámolás, felszámolás vagyonrendezés készlet, befejezetlen-, félkész-, késztermék, állatok) 17

18 értékpapírok (éven belül értékesítendő nem tartós részesedések és forgatási hitelviszonyt megtestesítő kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, fordulónapot követő évben esedékes beváltású, vagy értékesítendő kötvények, értékpapírok) pénzeszközök (tagolás és tartalom változás) (13. ) hosszú lejáratú betétek (költségvetési éven túl lejáró) pénztárak, csekkek, betétkönyvek (készpénz, betéti állomány, elektronikus pénz) forintszámlák (költségvetési, finanszírozási, lebonyolítási, fejezeti, támogatási, Kincstári Egységes Számla) devizaszámlák idegen pénzeszközök követelések (új tagolás és új tartalom- költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követelések besorolása nem a Szt.-hez, hanem a költségvetési gazdálkodáshoz igazodik (új tagolás és tartalom, bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek tagolásban) költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontás követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről követelések közhatalmi bevételekre követelések működési bevételekre követelések felhalmozási bevételekre követelések működési célú átvett pénzeszközökre követelések működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről követelések finanszírozási bevételekre követelés jellegű sajátos elszámolások (új sor) egyéb sajátos eszközoldali elszámolások (új sor és új tartalom) aktív időbeli elhatárolások (új sor és új tartalom) eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása (mérleggel lezárt időszakra elszámolandó, mérleg fordulónap után esedékes) költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása (mérleg fordulónapot követő időszakra esedékes költség, ráfordítás) halasztott ráfordítások [(Szt. 33 (1)] 18

19 véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettségek szerződés szerinti összege Eszközök bekerülési értéke ( ) bekerülési érték meghatározásának korlátozása (jelentős összeg: eredetileg elszámolt érték 1%-át meghaladó, de legalább 100 ezer forintot meghaladó összeg) bekerülési érték részét képező tételek időpontjára általánosan a Szt. 47. (9) bekezdését kell alkalmazni, immateriális javak bekerülési értéke saját előállításnál-közvetlen önköltség (Szt a) A vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték, társulás alapításánál a társulási szerződés szerinti bruttó érték azzal, hogy az átadónál elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az átvevőnek nyilvántartásba kell vennie. A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értéke a bekerülés napján számított devizaárfolyamon átszámított forintérték, a külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke a nyilvántartási érték. Import beszerzés esetén a bekerülési értékének meghatározásához a valutát az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a vásárolt és saját előállítású tárgyi eszközök bekerülés értékét aktiválásig a beruházások között kell elszámolni, aktiválás után értéküket növeli a kapcsolódó, befejezett felújítás értéke. Bekerülési érték és az egységes rovatrend kapcsolata (nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek) K61. Immateriális javak beszerzése. létesítése K9121 Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása K9123 Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása K922 Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása K921 Forgatási célú értékpapírok vásárlása K311 Szakmai anyagok beszerzése K312 Üzemeltetési anyagok beszerzése 19

20 Eszközök értékcsökkenése, értékvesztés, értékhelyesbítés lehetősége ( ) kötelező értékcsökkenési kulcsok (hasonlóan a jelenlegi rendszerhez) Tao tv. 2. sz. melléklete szerint, valamint a szellemi termékek 33 %, a vagyonértékű jogok 16 % kulcs használatával írhatók le, kis értékű immateriális javak, kis értékű tárgyi eszközök (200 ezer forintot meg nem haladó egyedi bekerülési érték) terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása maradványérték meghatározása (ingatlanok és 25 millió forint bekerülési érték fölötti gépek, berendezések, felszerelések, járművek esetében, alatta nem lehet) terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása (immateriális javak, tárgyi eszközök feleslegessé válása, megrongálódása, megsemmisülése, hiányesetén megengedett, visszaírása a hasznos élettartam és várható maradványértékében lényeges változás következik be; vagyoni értékű jog szerződés módosulása miatt korlátozottan, vagy nem érvényesíthető; kiegészítő mellékletben nem kell indokolni) értékvesztés elszámolása általánosan az Szt ai alapján nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és források között kimutatott részesedések, értékpapírok és készletek értékvesztésének elszámolása (értékvesztés összege a bekerülési érték 10 százalékát meghaladja, de legalább 100 ezer forint, tulajdonosi joggyakorlóknál részesedés és értékpapír estén 10 millió forint) közhatalmi bevételek értékvesztése egyszerűsített értékelési eljárással, minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók kialakításával értékvesztés és a rovatrend kapcsolata az adósokkal szembeni követeléseket folyamatosan működő-, illetve működésükben korlátozott: felszámolás, csőd-,végelszámolás alá vont csoportosításban, korosított minősítési kategóriákra az egységes rovatrend B31. Központi adó, járulék, és adó jellegű bevételek B323 helyi adók rovat nyilvántartási számláin A működési-, és felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson belülről és a kincstári fizetési számlákra értékvesztést elszámolni nem lehet. 20

21 értékhelyesbítés (19. ) általánosan az Szt. 57. (3) és 58. (1) és (5)-(9) alapján Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás alacsonyabb értéken való értékelés okai nem állnak fenn, eszközöknél a nettó értékre, egyéb esetben a piaci értékre, legfeljebb a bekerülési értékre kell visszaírni, leltárral alátámasztani, mely tartalmazza a piaci értéket, könyv szerinti nettó értéket és ezen értékek különbözetét, és az eltéréseket, Források (4. számlaosztály) (14. ) saját tőke (új tagolás és új tartalom) Induló tőke: nemzeti vagyon induláskori értéke (jogszabály, alapító okirat alapjáni tulajdonlás, vagyonkezelés) a nemzeti vagyon változásai (államháztartáson kívüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott eszközök értéke), egyéb eszközök induláskori értéke és változásai felhalmozott eredmény: lehet negatív is,előző költségvetési évek felhalmozott eredménye eszközök értékhelyesbítésének forrása (elszámolt értékhelyesbítés összege kizárólag egymással szemben, azonos összegben) értékelési tartalék alatt az értékhelyesbítés forrását kell érteni, tulajdonosi joggyakorlónál az állami tulajdonú részesedések piaci értéke a saját tőke részesedésre jutó arányos értékével egyező mérleg szerinti eredmény - eredmény-kimutatás mérleg szerinti eredmény sorával megegyezően kerül kimutatásra. kötelezettségek (új tagolás és tartalom) költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek azok pénzügyi rendezéséig kerül bemutatásra. 21

22 Besorolása nem a Szt.-hez, hanem a költségvetési gazdálkodáshoz igazodik, kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások tagolásban (új tagolás és tartalom) költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes bontások: kötelezettségek személyi juttatásokra kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra kötelezettségek dologi kiadásokra kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra kötelezettségek működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztésére államháztartáson belülre kötelezettségek beruházásokra kötelezettségek felújításokra kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra kötelezettségek finanszírozási kiadásokra kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat (új sor, új tartalom) egyéb sajátos forrásoldali elszámolások (új sor új tartalom) kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások (új sor új tartalom) kizárólag a Kincstár mutathatja ki! passzív időbeli elhatárolások (új sor új tartalom) eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása: befolyt, de a mérleg fordulónapot követő időszak eredményszemléletű bevételét képezi B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovatokon nyilvántartott bevételek [Szt. 44. (2)] költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (a mérleg fordulónapja után felmerült, de a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség, ráfordítás) halasztott eredményszemléletű bevételek fejlesztési célú támogatások eredményszemléletű bevételei elengedett, harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege (eszközhöz kapcsolódó) térítés nélküli átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke 22

23 Eszközök és források értékelése ( ) általánosan az Szt át kell alkalmazni értékelési szabadság korlátozása devizás tételeknél (MNB hivatalos devizaárfolyamán) értékhelyesbítések egyezősége eszköz és forrásoldalon (külön kell kimutatni a forrásával azonos összegben) eszköz oldali értékhelyesbítések elkülönített bemutatása (fordulónapi devizaárfolyamon átszámított érték) mérleg fordulónapi értékelések és az értékelési devizaárfolyamok elszámolása Mérleg alátámasztása leltárral (22. ) leltározás végrehajtása általánosan az Szt a szerint (ellenőrizhető módon tartalmazza az eszközöket, forrásokat) koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök leltára (vagyonkezelő által hitelesített) használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltára (szabályzat szerint) Eredmény-kimutatás (6. melléklet) ( ) További tagolás, tételösszevonás, új tétel felvitele nem megengedett Tartalmazza az előző mérleg megfelelő adatát, az esetleges előző beszámolókban elkövetett jelentős összegű hibák módosításait és a beszámolási időszak adatait célja a mérleg szerinti eredmény megállapítása a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítésű Mérleg szerinti eredmény Szokásos eredmény Tevékenység eredménye +Nettó eredményszemléletű bevételek +Aktivált saját teljesítmények értéke 23

24 +Egyéb eredményszemléletű bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek eredménye +Pénzügyi műveletek eredményszeméletű bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli eredmény +Rendkívüli eredményszemléletű bevétele Rendkívüli eredményszemléletű kiadása eredmény-kimutatás sorainak tartalma (Szt. és rovatrend kapcsolatában) Nettó eredményszemléletű bevétel (közhatalmi-, eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó-,tevékenységek egyéb nettó bevételei) B3. Közhatalmi bevételek B401. Áru és készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke B405. Ellátási díjak Tevékenységek egyéb nettó eredményszemléletű bevételei (kapott osztalék nélküli pénzügyi számviteli követelések, pénzeszközök növekedése) B404. Tulajdonosi bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját előállítású eszközök 24

25 Egyéb eredményszemléletű bevételek (központi-, egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek) Központi működési célú B11. Önkormányzatok működési támogatásai B816. Központi irányítószervi támogatás Egyéb működési célú B16. Egyéb műk, célú tám. bevételei államháztartáson belülről B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek B12. Elvonások és befizetések bevételei pénzügyi számvitel pénzeszköz növekedései B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről B410. Egyéb működési bevételek B51. Immateriális javak értékesítése B52. Ingatlanok értékesítése B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Immateriális javak, tárgyi eszközök áfa nélküli értéke a csereszerződés átadási időpontjában Értékvesztés visszaírt összege Áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete Szerződésen alapuló utólag kapott engedmény Anyagjellegű ráfordítások Anyagjellegű szolgáltatások (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, eladott áruk beszerzési-, és közvetített szolgáltatások) K31.-K32.-K33. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek 25

26 Személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok K1-K2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek Értékcsökkenési leírás (terv szerinti és kis értékű egyösszegű) Egyéb ráfordítás K355. Egyéb dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K502. Elvonások, befizetések K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belül K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre K509. Árkiegészítések, ártámogatások K510. Kamattámogatások K511. Egyéb működési célú támogatások K915. Központi irányítószervi támogatások folyósítása továbbá le nem vonható áfa, immateriális javak, tárgyi eszközök értékvesztése, értékesítéskor könyvszerinti értéke,, behajthatatlan követelés leírt összege, hiány, megsemmisülés miatt kivezetett készlet könyv szerinti értéke, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete és szerződésen alapuló adott engedmény Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (kapott osztalék, részesedés, kamat, kamatjellegű eredményszemléletű bevételek és pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei B408., B409., B83. ) Pénzügyi műveletek eredményszemléletű ráfordításai (fizetendő kamat, kamatjellegű ráfordítások, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése eredményszemléletű ráfordítások és pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű ráfordításai K353., K354., K93. ) 26

27 Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei és különféle rendkívüli bevételek B21., B22., B71.) Rendkívüli eredményszemléletű ráfordítások (felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű kiadásai és különféle rendkívüli ráfordítások K84., K81., K85., K87., K88.) eredmény meghatározásánál időbeli elhatárolás elvének alkalmazása A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (7.melléklet) 29. szakfeladatonkénti bontásban készül bemutatja a felmerült költségeket valamint az eredményszemléletű eszközök, szolgáltatások nettó-, egyéb működési-, felhalmozási célú támogatások bevételeit részeit a 8-10 melléklet szerint kell bemutatni: Kiegészítő melléklet (8-10. mellékletek) 29. beszámoló űrlapok számának jelentős csökkenése részletező nyilvántartások kötelező tartalmának meghatározása immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulása (8. melléklet) az eszközök értékvesztésének alakulása (9. melléklet) kiegészítő tájékoztató adatok (10. melléklet Befektetési tükör (értékcsökkenési) tábla Értékvesztés tábla Kiegészítő adatok Önkormányzati vagyonkimutatás (30. ) tartalma tagolása mérleg tagolását követi ingatlanvagyon számviteli nyilvántartási bruttó értékének kötelező egyezősége az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékével 27

28 A vagyonkimutatással szemben támasztott jogszabályi követelmények A törvényi előírás célja az, hogy az önkormányzat rendelkezzék a tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, továbbá a közvagyonról vezetett nyilvántartás igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez. A nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza, illetve csoportosítja az önkormányzatok tulajdonába tartozó vagyont, amely a törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyonkörből külön kiemelésre került a törzsvagyon (forgalomképtelen vagyon illetve korlátozottan forgalomképes vagyon) melyet a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell megjeleníteni és a közgyűlés elé terjeszteni. A vagyonkimutatás tartalma A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be, az alábbiak szerint: a könyvviteli mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek, a 0 -ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állománya, az önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állománya (amennyiben ilyet működése során szerez), a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségek, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket A vagyonkimutatásban a vagyonelemeket az önkormányzat és a vagyonkezelő hivatal számviteli nyilvántartásában és könyvviteli mérlegében szereplő eszközök és források, azon belül törzsvagyonba tartozó (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes külön-külön) és üzleti vagyon megbontásban kell bemutatni. Tagolása mérleg tagolását követi Az eszközök részletezése a vagyonkimutatásban Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékét számviteli bruttó érték, tervszerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés és 28

29 nettó értékkel kell szerepeltetni, külön összegben a 0-ra leírt eszközök értéke. Ingatlanoknál az értékadatokon túl a helyrajzi szám, cím, tulajdoni hányad, rendeltetés feltüntetésével tételesen. Befejezetlen beruházások, felújítások: a beruházás, felújítás megnevezésével tételesen, a beruházásra adott előlegeket a folyósítás időpontjának és kedvezményezettjének feltüntetésével tételesen. Befektetett pénzügyi eszközöket mérleg szerinti értéken. Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban. a. Egyéb tartós részesedéseket tételesen a gazdasági társaság, a tulajdoni hányad, és a jegyzett tőke megjelölésével, részvénytársaság esetén a részvényfajták és a névérték feltüntetésével. b. Tartósan adott kölcsönöket a kölcsön fajtája szerinti csoportosításban c. Hosszúlejáratú bankbetéteket egy összegben d. Egyéb hosszúlejáratú követeléseket egy összegben Készleteket mérleg szerinti értéken egy összegben; Követeléseket mérleg szerinti értéken adósok, vevők és egyéb követelések megbontásban. Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban. Értékpapírokat az értékpapírok fajtái szerint, a db szám feltüntetésével, mérleg szerinti értéken. Pénzeszközöket külön az egyes bankszámlákon és a pénztárban levő összegeket Egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat mérleg szerinti értéken, függő kiadások, átfutó kiadások és kiegyenlítő kiadások megbontásban. Amennyiben értékvesztést kellett elszámolni, az eredeti bekerülési érték, elszámolt értékvesztés és mérlegérték bontásban. 29

30 Források részletezése a vagyonkimutatásban: minden vagyoncsoport mérleg szerinti értéken Saját tőkét tartós tőke és tőkeváltozás bontásban Költségvetési tartalékot tárgyévben képződött és előző évi tartalék bontásban Hosszúlejáratú kötelezettségeket a kötelezettségfajta megnevezésével, az összes futamidő és a hátralevő futamidő megjelölésével tételesen Rövidlejáratú kötelezettségeket szállítók és egyéb kötelezettségek bontásban Egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek bontásban A mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket Az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket (pl. jelzálog): tételesen, az ingatlan azonosító adatainak és a jelzálog értékének feltüntetésével A közgyűlés garancia- és kezességvállalásaival kapcsolatos függő kötelezettségeket tételesen, a határozat számának feltüntetésével A mérlegben értékkel nem szereplő egyéb kötelezettségeket tételesen: a. kamatterheket évenkénti bontásban b. a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható függő kötelezettségeket tételese Ingatlanvagyon számviteli nyilvántartási bruttó értékének kötelező egyezősége az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékével A vagyonkimutatás szerkesztése A vagyonkimutatásban szereplő eszközök és források értékének részleteiben és összesen a könyvviteli mérleg és az ingatlanvagyonkataszter azonos adataival külön-külön és összesen is egyeznie kell. 30

31 A vagyonkimutatás megjegyzés rovataiban kell feltűntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál stb. különös jelentőséggel bír. Konszolidálás ( ) Kincstár feladata, kivéve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény 13. (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén, összevont (konszolidált) beszámoló készítése helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és az általa irányított szervek beszámolóiból az önkormányzati alrendszert alkotó államháztartási szervek beszámolóiból államháztartási központi alrendszert alkotó államháztartási szervek beszámolóiból államháztartás egészére valamennyi beszámolóból részei konszolidált mérleg konszolidált költségvetési jelentés konszolidált eredmény-kimutatás egyes részek tartalma konszolidálást követően államadósságról szóló kimutatás (13. melléklet) A konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen szervezetként működnének. A konszolidált éves beszámoló készítésének menete nem egyéb, mint egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló. A konszolidált éves beszámoló a konszolidációba bevont szervezetek egyedi éves beszámolójára épül. Ebből következik, hogy a konszolidált éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó munkafázisok egyik része az egyedi beszámolónak a konszolidáláshoz alkalmassá tételéhez kapcsolódik. 31