Forrai Erzsébet Ladányi Erika Gyuris Tamás A falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatokról II.

Átírás

1 Forrai Erzsébet Ladányi Erika Gyuris Tamás A falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatokról II. Az alábbiakban ismertetett felmérést az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Szociálpolitikai Főosztálya készítette 2005 tavaszán, önkitöltős kérdőívek alkalmazásával. Egyrészt vizsgáltuk a falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatot működtető településeket (pl. a települések jellemzőit, a szolgáltatás létrehozásának körülményeit, a működő szolgáltatások sajátosságait stb.) annak érdekében, hogy országos képet kaphassunk e szolgáltatási formáról. E vizsgálat eredményeit a KAPOCS előző, 23. számában ismertettük. Másrészt a felmérés során az előzőek mellett, szintén önkitöltős kérdőívek segítségével megkérdeztük a falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatot működtető települések polgármestereit, jegyzőit és magukat a falugondnokokat, tanyagondnokokat is többek között a szolgáltatásról alkotott véleményükről, tapasztalataikról, benyomásaikról, valamint a szolgáltatás működtetésében betöltött szerepükről. A felmérés ezen részére vonatkozó eredményeket mutatja be jelen tanulmányunk. A falugondnokok és tanyagondnokok vélekedése a szolgáltatásról A falugondnoki, tanyagondnoki szolgálatok felmérése kapcsán tehát egy külön kérdőíven kérdeztük magukat a falu- és tanyagondnokokat a szolgáltatással kapcsolatos véleményükről, tapasztalataikról. Összesen 257 fő falu- és tanyagondnokot kerestünk meg kérdőíveinkkel. A mintavétel logikája szisztematikus mintavételi eljárás volt, mely szerint: a falu- és tanyagondnoki szolgálatot működtető települések címlistáját megyék szerint rendeztük, majd az egyes megyéken belül a településeket ábécé-sorrendbe tettük, ezt követően megyénként a sorrendben az első helyen álló települést, majd minden harmadik települést választottuk ki. Az ily módon kiválasztott településeken kértük meg a falu- és tanyagondnokokat a vonatkozó kérdőív kitöltésére. A megadott határidőre összesen 110 kitöltött kérdőív érkezett vissza, a visszaküldési arány tehát 42,8%-os. Az 1. számú táblázat tartalmazza az adatbázisunkban szereplő falu- és tanyagondnokok regionális és településnagyság szerinti megoszlását.

2 1. sz. táblázat Az adatbázisban szereplő falu- és tanyagondnokok regionális és településnagyság szerinti megoszlása Régió Közép-Magya rország Közép-Dunán túl Nyugat-Duná ntúl Dél-Dunántúl Észak-Magya rország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A település lélek (fő) és felette Összesen fő % , ,8 fő % 8,6-18, ,3 fő % 18,6 4,5 9, ,6 fő % 28,6 31,8 9, ,5 fő % 35,7 22,7 36, ,9 fő % 5,7 9,1 9,1 20, ,0 9,1 fő % 2,9 31,8 18,2 40, ,8 fő % 100,0 100,0 100,0 100, ,0 100,0 Láthatjuk az 1. számú táblázat adataiból, hogy négy településnagyság-kategóriából egyetlen kérdőív sem érkezett. A kérdőívek közel kétharmadát (63,6%) az ötszáz fő alatti településeken dolgozó falu- és tanyagondnokok küldték vissza. A visszaérkezett kérdőívek és aránya alapján az észak-magyarországi (30,9%) és a dél-dunántúli (25,5%) régiókban tevékenykedő falu-és tanyagondnokok tekinthetők a legaktívabbnak. (Bár itt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy e két régió meglehetősen sok települést köztük kis lélekszámú települést foglal magába, tehát a szisztematikus mintavétel során értelemszerűen e két régióból több település falu- és tanyagondnoka választódott ki.) Az első kérdésünk arra vonatkozott, hogy a kérdőívet kitöltő falu- és tanyagondnokok véleménye szerint kinek, kiknek milyen mértékben kell, hogy segítséget nyújtsanak. E kérdés esetében a hatfokú skála 1-es értéke jelezte, ha adott személynek vagy csoportnak egyáltalán nem kell, hogy segítséget nyújtson a falu-, illetve tanyagondnok, a 6-os érték pedig, ha teljes

3 mértékben szükséges a segítségnyújtás. A falu- és tanyagondnokok által jelölt értékeket a 2. számú táblázatban foglaltuk össze.

4 2. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok által segítendő személyek és csoportok esetén kapott pontszámok A segítséget igénybe vevő személy / csoport Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % polgármester 107 4, , ,7 jegyző 106 3, , ,7 idős emberek 109 5, , ,4 gyermekes családok 108 5, ,8 munkanélküliek 104 4, , ,0 szegények 103 5, ,5 romák 89 4, , ,8 munkavállalók 96 3, ,1 6 5,5 a polgármesteri hivatal munkatársai 107 3, , ,8 betegek 108 5, ,0 fogyatékossággal élők 106 5, ,6 fiatalok 104 4, , ,7 rászorulók 107 5, ,2 teljes lakosság 106 4, , ,6 családon belül bántalmazott gyermekek 96 4, , ,5 családon belül bántalmazott felnőttek 95 4, , ,6 védőnő 104 4, , ,5 pedagógusok 104 4, , ,5 háziorvos 107 4, , ,5 gyermekjóléti szolgálat munkatársai 103 4, ,7 családsegítő szolgálat munkatársai 101 4, , ,9 Láthatjuk a 2. számú táblázatból, hogy az egyes személyek, illetve csoportok esetében eltérő a válaszadók. Mivel az eltérés nem nevezhető jelentősnek, adataink összehasonlítása lehetséges. Azt tapasztaljuk, hogy a válaszadó falu- és tanyagondnokok véleménye szerint leginkább az idős embereknek kell segítséget nyújtaniuk, esetükben a legmagasabb az átlagos pontszám (5,83). Ezt követi szintén magas átlagos pontszámmal a fogyatékossággal élők (5,82) és a betegek (5,77), valamint a rászorulók (5,73) és szegények csoportja (5,05). Tehát az itt felsorolt személyekről, csoportokról gondolják azt a falu- és tanyagondnokok, hogy teljes mértékben segítséget kell nyújtaniuk számukra. Ugyanakkor a munkavállalókról azt gondolják, hogy ők szorulnak legkevésbé a segítségükre, az itt adott átlagos pontszám a legalacsonyabb (3,23). Ha az 1-es érték gyakoriságát nézzük (vagyis azt, hogy mely csoport esetében a legmagasabb azon kitöltők, akik szerint egyáltalán nem kell segítséget nyújtania a falu- és tanyagondnoknak), azt találjuk, hogy ebben a megközelítésben is a munkavállalók csoportja vezet (9,1%), ugyanakkor szükséges észrevenni, hogy e csoportot a családon belül

5 bántalmazott felnőttek (6,4%) követik. A 6-os érték a legmagasabb átlagos értéknél tapasztaltakhoz hasonlóan az idősek esetében a leggyakoribb (86,4%), és ugyancsak nagy arányban jeleik meg az a fogyatékossággal élők (83,6%), betegek (80,0%) és rászorulók (78,2%) csoportjánál. Az ezt követő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a kérdőívet kitöltő falu- és tanyagondnokok jelenleg kinek, kiknek milyen mértékben nyújtanak segítséget. Ez esetben is azt kértük, hogy egy hatfokozatú skálán jelöljék az adott személynek, illetve csoportnak nyújtott segítség mértékét. A skála 1-es értéke jelentette, ha az adott személynek vagy csoportnak egyáltalán nem nyújt jelenleg segítséget, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben segítséget nyújt. A falués tanyagondnokok által adott válaszokat a 3. számú táblázat mutatja. 3. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok által jelenleg segített személyek és csoportok esetén kapott pontszámok A segítséget igénybe vevő személy / csoport Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % polgármester 105 4, , ,0 jegyző 405 4, , ,5 idős emberek 108 5, ,3 gyermekes családok 105 5, ,0 munkanélküliek 102 4, , ,3 szegények 101 4, , ,2 romák 85 4, , ,5 munkavállalók 98 3, ,7 7 6,4 a polgármesteri hivatal munkatársai 106 4, , ,9 betegek 106 5, ,5 fogyatékossággal élők 103 5, ,6 fiatalok 103 4, , ,5 rászorulók 105 5, ,5 teljes lakosság 105 4, , ,7 családon belül bántalmazott gyermekek 89 3, , ,3 családon belül bántalmazott felnőttek 90 3, , ,1 védőnő 103 4, , ,6 pedagógusok 103 4, , ,9 háziorvos 105 4, , ,1 gyermekjóléti szolgálat munkatársai 102 4, , ,5 családsegítő szolgálat munkatársai 100 4, , ,6 Láthatjuk a 3. számú táblázat adataiból, hogy az adatfelvétel idején a falu- és tanyagondnokok leginkább az idős embereknek nyújtanak segítséget, az átlagos érték ebben az esetben 5,73.

6 Az átlagos értékek sorrendjében ezt követi a betegek (5,71), a fogyatékossággal élők (5,51), a rászorulók (5,51) és a gyermekes családok csoportja (5,22), tehát az idős emberek mellett ők azok, akiknek a falu- és tanyagondnokok leginkább segítséget nyújtanak. Az előző táblázat adataihoz viszonyítva mely azt tartalmazza, hogy a falu- és tanyagondnok szerint kinek, kiknek kellene leginkább segítséget nyújtaniuk ezen adatokat, azt tapasztaljuk, hogy az első helyen mindkét esetben az idős emberek csoportja áll. Szintén egybeesést tapasztalhatunk a fogyatékossággal élők, a betegek, valamint a rászorulók esetében is. Az előző 2. számú táblázatban azt láthattuk, hogy a munkavállalók csoportjáról gondolják legkevésbé a falu- és tanyagondnokok, hogy számukra segítséget kellene nyújtaniuk, ami ebben az esetben is 3. számú táblázat megerősítve látszik, hiszen a munkavállalóknál tapasztaljuk a legalacsonyabb átlagos értéket (3,18). Ha az 1-es érték gyakoriságát nézzük (tehát azt, hogy mely csoport esetében a legmagasabb azon kitöltők, akiknek egyáltalán nem nyújt segítséget a falu- és tanyagondnok) az adatfelvétel idején, azt találjuk, hogy a családon belül bántalmazott felnőttek (14,5%) esetében a legmagasabb. Ezt követi a családon belül bántalmazott gyermekek esetében kapott 1-es értékek aránya (13,6%), majd a munkavállalóké (12,7%). A 6-os érték gyakorisága itt is megegyezik a legmagasabb átlagos értéknél és az előző táblázat adatainál tapasztaltakkal, azaz az idősek esetében a leggyakoribb (77,3%), és ugyancsak magas betegek (74,5%), a rászorulók (64,5%) és a fogyatékossággal élők (63,6%), csoportjánál. Arra a kérdésre, hogy a falu- és tanyagondnokok szerint a település lakossága mennyire tartja a településen felmerülő problémákra megfelelő megoldásnak a tevékenységüket, összesen 103 választ kaptunk. E kérdésnél szintén hatfokozatú skálát alkalmaztunk, melynek 1-es értéke azt jelölte, ha a kitöltő szerint ezt egyáltalán nem tartja megfelelő megoldásnak a lakosság, a 6-os értéke pedig azt, ha teljes mértékben megfelelőnek tartja. A válaszok 5,15 pontos átlagos értéket mutatnak, a leggyakoribb válasz az 5-ös volt. Az 1-es értéket egyetlen válaszadó sem jelölte meg, míg a 6-os értéket 38 válaszadó (34,5%). Következő kérdésünkre, mely így hangzott: A település lakossága mennyire tartja hasznosnak a tevékenységüket?, összesen 109 falu-, illetve tanyagondnok válaszolt. E kérdésnél szintén hatfokozatú skálát alkalmaztunk, melynek 1-es értéke azt jelölte, hogy a

7 lakosság egyáltalán nem tartja hasznosnak, a 6-os érték pedig azt, ha teljes mértékben hasznosnak tartja. Az átlagos pontszám ebben az esetben 5,4, a leggyakrabban jelölt érték pedig a 6-os volt. Az 1-es értéket senki sem, míg a 6-os értéket 58 válaszadó (52,7%) jelölte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a falu- és tanyagondnokok szerint a település lakossága milyen mértékben tartja megfelelőnek az általuk nyújtott szolgáltatás minőségét, összesen 108 válasz érkezett. Ebben az esetben a hatfokozatú skála 1-es értéke jelentette azt, hogy a lakosság egyáltalán nem tartja megfelelő minőségűnek a szolgáltatást, a 6-os érték pedig azt, hogy teljes mértékben megfelelő minőségűnek tartja. Itt az átlagos érték 5,08, a leggyakoribb válasz a 6-os érték volt. Ez esetben sem jelölte meg egy válaszadó sem az 1-es értéket, míg a 6-osat 30 fő (27,3%). Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a falu- és tanyagondnokok szerint az átlaghoz képest kik jutnak könnyebben, gyorsabban falu- és tanyagondnoki segítséghez. Az ugyancsak hatfokozatú skála 1-es értéke jelölte, ha az adott személy vagy csoport a falu- és tanyagondnok véleménye szerint egyáltalán nem jut könnyen, gyorsan, a 6-os érték pedig, ha nagyon könnyen, nagyon gyorsan jut segítséghez. A részletes adatokat a 4. számú táblázat mutatja. 4. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok szerint az átlaghoz képest kik jutnak könnyebben, gyorsabban falu- és tanyagondnoki segítséghez A segítséget igénybe vevő személy / csoport Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % idős emberek 107 5, ,6 gyermekes családok 106 5, ,3 munkanélküliek 102 4, , ,7 szegények 99 4, , ,4 romák 83 4, , ,5 munkavállalók 97 3, ,3 6 5,5 a polgármesteri hivatal munkatársai 99 4, , ,6 betegek 104 5, ,4 fogyatékossággal élők 101 5, ,4 fiatalok 101 4, , ,4 rászorulók 106 5, ,5 teljes lakosság 102 4, , ,7 családon belül bántalmazott gyermekek 90 4, , ,4 családon belül bántalmazott felnőttek 89 3, , ,0

8 a rámenősek 92 2, ,8 6 5,5 a falu befolyásos emberei 96 2, ,2 5 4,5 a szemérmesek 96 2, ,2 2 1,8 A 4. számú táblázat adatainak tanúsága szerint a betegek jutnak legkönnyebben, leggyorsabban falu- és tanyagondnoki segítséghez (5,75), ugyanakkor legkevésbé a falu befolyásos emberei (2,70). Ezzel teljesen szinkronban van az 1-es és a 6-os értéket aránya, hiszen a betegek csoportja esetében nem találunk olyan kitöltőt, aki az 1-es értéket jelölte volna meg (ahogyan egyébként az idős emberek, gyermekes családok, fogyatékossággal élők és rászorulók esetében sem), ugyanakkor a falu befolyásos emberei kapcsán a válaszadók több mint egynegyede (28,2%) az 1-es értéket jelölte meg. Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a felmérésben szereplő falu- és tanyagondnokok mennyire érzik magukat alkalmasnak a falu- vagy tanyagondnoki feladatok ellátására. A kérdésre 109 fő falu- és tanyagondnok válaszolt. Ez esetben is azt kértük, hogy egy hatfokozatú skálán jelöljék válaszukat, melyen az 1-es érték jelentette, ha a válaszadó egyáltalán nem, a 6-os pedig, ha teljes mértékben alkalmasnak érzi magát a falu- vagy tanyagondnoki feladat ellátására. A kapott átlagos érték 5,28, a leggyakrabban megjelölt érték pedig a 6-os. E kérdésnél sem az 1-es, sem a 2-es értéket nem választották, míg a 6-os értéket 50-en (45,5%). Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a falu- és tanyagondnokok hogyan tekintenek önmagukra. Ebben az esetben is a hatfokozatú skála módszerét alkalmaztuk, melynek segítségével az általunk felsorolt állításokat kellett értékelnie a válaszadónak. Az 1-es érték jelentette, ha egyáltalán nem tekint az adott módon önmagára, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben az adott módon tekint önmagára. A válaszokat az 5. számú táblázat mutatja. 5. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok vélekedése önmagukról I. A falu- és tanyagondnok úgy tekint önmagára mint... Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % önkormányzati munkatársra 103 4, , ,1 a lakosság által megbízott segítőre 107 5, , ,9 a faluvezetés bizalmi emberére 97 4, , ,6 a falu sofőrjére 98 3, , ,9 a falu mindenesére 101 5, , ,7

9 Az 5. számú táblázat adatai alapján azt láthatjuk, hogy a falu- és tanyagondnokok jellemzően a lakosság által megbízott segítőnek tekintik magukat, hiszen ez esetben az átlagos pontszám 5,44. A legkevésbé tekintenek úgy magukra, mint a falu sofőrjére, ez esetben az átlagos pontszám 3,62. Láthatjuk, hogy az 1-es, illetve a 6-os értékeket és aránya is ezt erősíti meg. Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a felmérésben szereplő falu- és tanyagondnokok mit gondolnak arról, hogy a település lakossága mennyire bízik bennük. Erre a kérdésre mind a 110 fő falu- és tanyagondnok válaszolt. A skála 1-es értéke a teljes bizalmatlanságot, a 6-os pedig a teljes bizalmat jelölte. Az átlagos érték 5,33, a leggyakrabban megjelölt érték pedig az 5-ös volt. E kérdés kapcsán egyetlen válaszadó sem jelölte meg sem az 1-es, sem a 2-es értéket, míg a 6-osat 48-an (43,6%). Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kitöltők hogyan vélekednek a tanya- és falugondnoki szolgálatok különböző aspektusairól. A skálán ez esetben az 1-es érték jelentette, ha adott szempont, illetve körülmény egyáltalán nem megfelelő, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben megfelelő. A válaszok megoszlását a 6. számú táblázat mutatja. 6. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok véleménye a szolgálat különböző jellemzőiről A kitöltő véleménye szerint milyen mértékben megfelelő a tanya- és falugondnoki szolgálat... Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % finanszírozásának mértéke 107 3, ,5 6 5,5 a szolgáltatás hasznossága 110 5, ,9 a szolgáltatások jellege 108 5, ,0 a szolgáltatások színvonala 108 5, ,5 Láthatjuk a 6. számú táblázat adataiból, hogy a falu- és tanyagondnokok leginkább megfelelőnek a szolgáltatás hasznosságát tartják (5,65), ezt követi a szolgáltatások jellege (5,19), majd a szolgáltatások színvonala (5,02), végül pedig a finanszírozás mértéke (3,71). A szélső értékek gyakoriságát tekintve azt láthatjuk, hogy a finanszírozás mértéke kivételével nem választottak 1-es értéket a kitöltők, míg a 6-os érték választása a szolgáltatás hasznossága esetében a legmagasabb (70,9%). Kíváncsiak voltunk, hogy a falu- és tanyagondnokok mit gondolnak arról, mitől lehetne megfelelőbb az általuk nyújtott szolgáltatás. A skála 1-es értéke ebben az esetben azt takarta,

10 ha az adott szempont indifferens a szolgáltatás szempontjából, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben befolyásolja a szolgáltatást. A falu- és tanyagondnokok válaszait a 7. számú táblázatban láthatjuk.

11 7. sz. táblázat Mitől lehetne megfelelőbb a szolgáltatás a falu- és tanyagondnokok véleménye szerint? Megfelelőbb lenne a tanya- és falugondnoki szolgáltatás,... Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % ha több pénz lenne rá 109 5, ,5 ha megfelelőbb lenne a tanya- vagy falugondnok képzettsége 104 3, , ,8 ha többféle szolgáltatást nyújtana 106 4, , ,0 ha több ember tudná igénybe venni 106 4, , ,0 ha minden lakos számára elérhető lenne ha megfelelőbb eszközökkel rendelkezne 104 4, , , , , ,0 A 7. számú táblázat adatainak tanúsága szerint a falu- és tanyagondnokok véleménye az, hogy leginkább a szolgáltatásra fordítható pénzösszeg emelkedése eredményezné a szolgáltatás megfelelőbb voltát, ez esetben az átlagos pontszám 5,45, és e tényezőnél a legmagasabb a 6-os értéket aránya is (65,5%). Ugyanakkor azt gondolják, hogy legkevésbé a képzettségük befolyásolja a szolgálat megfelelő működését, e szempont kapta a legalacsonyabb átlagos értéket (3,50), és ez esetben a legmagasabb az 1-es értéket aránya is (16,4%). A felmérés során arra vonatkozóan is tettünk fel kérdéseket, hogy a falu- és tanyagondnokok szerint mennyire bíznak bennük a különböző személyek, illetve csoportok tagjai. Az alkalmazott skála 1-es értéke jelentette azt, hogy az adott személy, illetve az adott csoport tagjai egyáltalán nem, a 6-os érték pedig azt, hogy teljes mértékben bíznak a falu- vagy tanyagondnokban. A kapott válaszok részletes adatait a 8. számú táblázat mutatja.

12 8. sz. táblázat A falu- és tanyagondnok véleménye szerint mennyire bíznak benne a felsorolt személyek, illetve csoportok tagjai Mennyire bízik Önben a... Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % polgármester 109 5, ,1 jegyző 109 5, ,8 idős emberek 110 5, ,3 gyermekes családok 108 5, ,6 munkanélküliek 108 4, ,1 szegények 106 5, , ,7 romák 86 4, , ,9 munkavállalók 103 4, , ,6 a polgármesteri hivatal munkatársai 109 5, ,0 betegek 107 5, ,3 fogyatékossággal élők 106 5, ,9 fiatalok 105 5, , ,1 rászorulók 106 5, ,1 teljes lakosság 108 5, , ,1 családon belül bántalmazott gyermekek 92 4, , ,7 családon belül bántalmazott felnőttek 90 4, , ,5 védőnő 106 5, , ,7 pedagógusok 105 5, , ,7 háziorvos 109 5, ,8 gyermekjóléti szolgálat munkatársai 107 5, , ,6 családsegítő szolgálat munkatársai 107 5, , ,8 A 8. számú táblázat adatai szerint, a falu- és tanyagondnokok úgy látják, hogy leginkább a betegek bíznak bennünk, ez esetben az átlagos érték 5,78. Ezt követi szintén magas átlagos értékkel az idős emberek (5,74) és a fogyatékossággal élők (5,63) csoportja. Ezen adatokat erősíti a 6-os értéket aránya is a vonatkozó csoportoknál. A polgármester és a jegyző is bízik a falu- és tanyagondnokokban a kitöltők válaszai szerint, hiszen az esetükben kapott átlagos értékek: 5,50 és 5,41. Láthatjuk továbbá, hogy több felsorolt személy, illetve csoport esetében egyetlen kitöltő sem jelölte meg az 1-es értéket, esetükben tehát nem gondolják azt a falu- és tanyagondnokok, hogy egyáltalán nem bíznak bennük. Megkérdeztük továbbá a kérdőívet kitöltő falu- és tanyagondnokoktól, hogy az általunk felsorolt szakemberek közül kivel, kikkel állnak kapcsolatban. Természetesen több válasz megjelölésére is lehetőségük volt (lásd 9. számú táblázat).

13 9. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok különböző szakemberekkel való kapcsolata Kapcsolatban áll-e... Az adott szakemberrel kapcsolatban álló falués tanyagondnokok (fő) aránya (%) a polgármesterrel? ,5 a jegyzővel? ,5 a polgármesteri hivatal munkatársaival? ,0 az óvodavezetővel? 97 88,2 az óvónővel? 87 79,1 az iskolaigazgatóval? 94 85,5 a pedagógussal? 81 73,6 a teleház vezetőjével? 30 27,3 a művelődési ház munkatársával? 43 39,1 a könyvtárossal? 55 50,0 a háziorvossal? ,5 a körzeti nővérrel? 54 49,1 a védőnővel? 88 80,0 a gyermekjóléti szolgálat munkatársával? 89 80,9 a családsegítő szolgálat munkatársával? 80 72,7 a munkaügyi központ előadóival? 32 29,1 a házi gondozóval? 62 56,4 az idősek klubja munkatársaival? 49 44,5 A felmérésben részt vevő falu- és tanyagondnokok összesen ,0 A 9. számú táblázat adatai alapján azt mondhatjuk, hogy minden falu- és tanyagondnok kapcsolatban áll a polgármesteri hivatal munkatársaival, és csaknem mindannyian a polgármesterrel, a jegyzővel és a háziorvossal is. Legkevésbé pedig a munkaügyi központ előadóival, ill. a teleház vezetőjével állnak kapcsolatban. A 9. számú tábla adatai nyilvánvalóan azt is tükrözik, hogy kik azok a szakemberek, akik minden településen megtalálhatók, elérhetők (pl.: háziorvos, polgármester). A kitöltőknek lehetőségük volt egyéb munkakapcsolataik említésére is. Jellemzően a következő személyeket említették: postások, gyógyszertárak dolgozói, élelmiszerbolti eladók, kommunális dolgozók, állatorvosok, civil szervezetek képviselői és a szomszéd település pedagógusai. Az ezt követő kérdés kapcsán arra kértük a kérdőívet kitöltő falu- és tanyagondnokokat, értékeljék, hogy a fenti táblázatban felsorolt szakemberekkel jellemzően milyen jellegű a kapcsolatuk. Ebben az esetben is lehetőség volt több válasz megjelölésére. Azt az eredményt

14 kaptuk, hogy az esetek 90,0%-ában a kapcsolat jellemzője az, hogy a falu- vagy tanyagondnok segítséget kér az érintett szakembertől a falubeliek problémájának megoldására. A válaszadók 88,2%-a értesíti az adott szakembert, ha a falubeliek közül valakinek problémája van. Az esetek több mint háromnegyedében (78,2%) a kapcsolat azt jelenti, hogy a falu- vagy tanyagondnok az adott szakemberhez szállítja a falubelieket. A felsoroltaknál lényegesen alacsonyabb arányban jellemezték úgy a falu- és tanyagondnokok az adott szakemberrel való kapcsolatukat, hogy kikérik annak véleményét a saját munkájuk végzéséhez (46,4%), illetve, hogy az adott szakembereket szállítják a faluba (39,1%). A falu- és tanyagondnokok kapcsolatrendszerének körüljárásánál megkérdeztük azt is, hogy mennyire szoros a kapcsolatuk a polgármesterrel, a jegyzővel és a képviselőtestülettel. Ennek értékelésénél a hatfokozatú skálán az 1-es érték jelentette, hogy egyáltalán nincs kapcsolatuk, a 6-os pedig azt, hogy nagyon szoros a kapcsolat az adott személlyel. A falu- és tanyagondnokok a polgármesterrel való kapcsolatukat értékelték a legszorosabbnak, az átlagos pontszám ebben az esetben 5,41. Ezt követi a jegyzővel való kapcsolat átlagos értéke, ami 4,92, majd a képviselőtestülettel való kapcsolaté, 4,74. Mindhárom esetben 6-os a leggyakoribb választott érték. A sorrend ugyanilyen módon alakult az arra a kérdésre adott válaszok alapján is, hogy mennyire segíti a polgármesterrel, a jegyzővel és a képviselőtestülettel való kapcsolata a munkáját. Ez esetben a skála 1-es értéke jelentette, ha egyáltalán nem segíti, a 6-os érték pedig azt, hogy teljes mértékben segíti a válaszadó munkáját az adott személlyel való kapcsolata. Tehát a legmagasabb átlagos értéket a polgármesterrel (5,47), majd a jegyzővel (4,96) és a képviselőtestülettel (4,62) való kapcsolat kapta. Az átlagos értékeket tekintve azt mondhatjuk, hogy mindhárom kapcsolatról úgy tartják a falu- és tanyagondnokok, hogy jelentős mértékben segíti munkájukat. Ha a szélső értékek gyakoriságát vesszük szemügyre, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindhárom esetben csupán egy-egy olyan válaszadó volt, aki az 1-es értéket jelölte meg. Megkérdeztük továbbá azt is, hogy a falu- és tanyagondnokok milyen mértékű önállóságot tartanának megfelelőnek feladataik ellátásában, illetve azt, hogy milyen mértékű önállóságuk van jelenleg. (Ez esetben is egy hatfokozatú skálát alkalmaztunk, melyen az 1-es érték jelentette, hogy egyáltalán nem, a 6-os pedig azt, hogy teljes mértékben önálló.) A két átlagos érték között különbség tapasztalható, ha nem is túl nagy. A falu- és tanyagondnokok által

15 szükségesnek tartott önállóság átlagos értéke (4,67) magasabb, mint a jelenlegi önállóságuk értéke (4,36). Ha a szélső értékeket vesszük szemügyre, azt láthatjuk, hogy az első esetben 3 fő jelölte meg az 1-es értéket, tehát ők (2,7%) egyáltalán nem tartják szükségesnek az önállóságot feladataik elvégzésében, míg egyötödük (20,0%) a 6-os értéket jelölte meg, tehát teljes mértékű önállóságot tartana szükségesnek. Ugyanakkor a második esetben, a falu- és tanyagondnokok jelenlegi önállósága kapcsán mindkét szélső érték aránya alacsonyabb, az 1-es értéket csupán egy fő jelölte meg, tehát ő egyáltalán nem önálló a feladatai ellátásában, a 6-os értéket pedig 12 fő(10,9%) jelölte meg, ők teljes mértékben önállóan végzik munkájukat. A felmérés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a falu- és tanyagondnokok véleménye szerint hogyan lehetne javítani a szolgálat munkáját településükön. Ezúttal is egy hatfokozatú skála szolgált az általunk felsorolt tényezők értékelésére. A skála 1-es értéke jelentette azt, hogy egyáltalán nem, a 6-os érték pedig azt, hogy igen nagymértékben javítaná a szolgálat munkáját az adott tényező. A válaszok alakulását a 10. számú táblázat mutatja. 10. sz. táblázat A falu- és tanyagondnoki szolgálat munkáját javító tényezők Mennyiben javítaná a szolgálat munkáját... Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % az önálló iroda és megfelelőbb eszközök biztosítása? 93 4, , ,0 jobb gépjármű biztosítása? 97 4, , ,1 több, falu- és tanyagondnokoknak szóló képzés? 91 3, , ,9 magasabb falu- és tanyagondnoki fizetés? 96 5, ,1 nagyobb normatíva? 105 5, , ,1 enyhébb jogi szabályozás? 92 3, , ,5 szigorúbb jogi szabályozás? 89 2, ,2 5 4,5 kevesebb adminisztráció? 97 4, , ,5 több adminisztráció? 90 1, ,7 - - Láthatjuk a 10. számú táblázat adataiból, hogy válaszadóink a normatíva emeléséről gondolják leginkább, hogy igen nagy mértékben javítaná a szolgálat munkáját a településen (átlagos érték 5,59). Legkevésbé pedig a több adminisztrációról (1,93) és a szigorúbb jogi szabályozásról (2,67) vélik azt, hogy segítené a szolgálat munkáját. A szélső értékeket tekintve nem volt olyan válaszadó, aki 6-os értéket jelölt volna meg a több adminisztrációnál, illetve olyan, aki 1-es értéket jelölt volna a magasabb falu- és tanyagondnoki fizetésnél.

16 A következőkben felsoroltunk néhány állítást, és arra kértük a falu- és tanyagondnokokat, hogy egy hatfokozatú skálán jelöljék, hogy milyen mértékben értenek egyet az adott kijelentéssel. A skála 1-es értéke jelentette, ha a válaszadó egyáltalán nem, a 6-os pedig azt, ha teljes mértékben egyetért az adott állítással. Az ezzel kapcsolatos részletes adatokat a 11. számú táblázat mutatja. 11. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok vélekedése önmagukról II. Ön milyen mértékben ért egyet az alábbi állításokkal? Válaszadók Átlagos érték Leggyakoribb érték 1-es értéket 6-os értéket fő % fő % A tanya- és falugondnok a falu sofőrje , , ,1 A tanya- és falugondnok a falu szociális munkása , , ,9 A tanya- és falugondnok a falu mindenese , , ,7 A tanya- és falugondnok a polgármester és a jegyző sofőrje. A tanya- és falugondnok a polgármester és a jegyző bizalmi embere , ,7 1 0, , , ,1 A tanya- és falugondnok a lakosság szószólója , , ,8 Láthatjuk a 11. számú táblázatban, hogy a válaszadó falu- és tanyagondnokok leginkább azzal az állítással értenek egyet, mely szerint: A tanya- és falugondnok a falu mindenese. Ebben az esetben az átlagos érték 5,03, a leggyakrabban választott érték pedig a 6-os volt. Legkevésbé pedig azzal az állítással értenek egyet, hogy A tanya- és falugondnok a polgármester és a jegyző sofőrje, az itt kapott átlagos érték 1,74, a leggyakoribb érték az 1-es volt. Mindezt megerősíti a szélső értékek gyakoriságának vizsgálata is. A válaszadók közel kétharmada (62,7%) egyáltalán nem ért egyet azzal az állítással, hogy A tanya- és falugondnok a polgármester és a jegyző sofőrje. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele (52,7%) teljes mértékben egyetért azzal, hogy A tanya- és falugondnok a falu mindenese. Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a falu- és tanyagondnoknak a településen kikkel, illetve mely csoportokkal nincsen kapcsolata munkája során, és ennek jellemzően mi az oka. Erre a kérdéscsoportra meglehetősen kevesen adtak választ. A felmérésben szereplő falu- és tanyagondnokok közül 28 fő (25,5%) jelezte, hogy munkája során nincsen kapcsolata romákkal, melynek okaként azt jelölték meg, hogy a településen nem élnek romák. A falu- és tanyagondnokok egyötöde, 23 fő (20,9%) mondta azt, hogy nincs

17 kapcsolata a táppénzen lévőkkel, és 20 főnek (18,2%) nincsen kapcsolata munkája során munkavállalókkal. Az okok között az szerepelt, hogy nem kérnek, illetve nem fogadnak el segítséget az adott csoport tagjai. A falugondnokok és tanyagondnokok számára készített kérdőíven kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a évben jeleztek-e a munkájuk során tapasztalt problémát olyan személyeknek, akik a probléma orvoslásában kompetensebbek, illetve segítségséget nyújthatnak annak megoldásához. Megkérdeztük továbbá, hogy a válaszadó hány alkalommal jelzett problémát az adott személynek, illetve milyen módon tette azt. A 12. számú táblázat a falugondnokok, tanyagondnokok által évben tett jelzések megoszlását tartalmazza aszerint, hogy kinek jelzett a falu-, illetve a tanyagondnok, valamint a jelzés módja, a jelzések átlagos szerint. 12. sz. táblázat A falu- és tanyagondnokok által a évben tett jelzések megoszlása Kinek tett jelzést a falués tanyagondnok? a gyermekjóléti szolgálat munkatársának a családsegítő szolgálat munkatársának a védőnőnek a háziorvosnak, körzeti nővérnek a pedagógusoknak a polgármesteri hivatal munkatársának a házi gondozónak Jelzett-e a falu- és tanyagondnok az adott személynek? igen, igen, nem nem hivatalosan hivatalosan A válaszadó falu- és tanyagondnokok fő % 13,3 34,3 52,4 100,0 fő % 12,0 35,0 53,0 100,0 fő % 3,9 18,4 77,7 100,0 fő % 17,5 48,5 34,0 100,0 fő % 8,7 21,4 69,9 100,0 fő % 33,3 45,7 21,0 100,0 fő % 13,1 21,2 65,7 100,0 Az adott személynek tett jelzések átlagos Láthatjuk a 12. számú táblázat adataiból, hogy két eset a háziorvosnak, körzeti nővérnek és a polgármesteri hivatal munkatársának tett jelzések kivételével azok az értékek a legmagasabbak, melyek szerint nem tett jelzést a falugondnok, tanyagondnok az adott 4,7 6,4 4,1 11,0 6,9 13,5 11,1

18 személynek. A falugondnok és tanyagondnok munkája során tapasztalt problémák hivatalos jelzése legnagyobb számban és arányban a háziorvos, körzeti nővér felé (48,5%) és a polgármesteri hivatal valamely munkatársa felé (45,7%) történt meg az adatok tanúsága szerint. Azt is láthatjuk, hogy eltérő arányban ugyan, de minden esetben találkozunk nem hivatalos jelzésekkel is. A hivatalos és a nem hivatalos jelzéseket együtt vizsgálva is azt tapasztaljuk, hogy a legjellemzőbb, hogy a háziorvosnak, körzeti nővérnek, illetve a polgármesteri hivatal valamely munkatársának jelzik a tapasztalt problémát a falu- és tanyagondnokok. A többi felsorolt személynek való jelzés kisebb arányban jellemző, esetükben a hivatalos és nem hivatalos jelzések együttes aránya 50,0% alatt marad, míg a háziorvos, körzeti nővér esetében 66,0%, a polgármesteri hivatal munkatársainak esetében pedig 79,0%. Ez esetleg utalhat arra, hogy munkájuk során leginkább a polgármesteri hivatal munkatársaival, illetve a háziorvossal, körzeti nővérrel vannak szorosabb kapcsolatban, illetve leginkább tőlük számíthatnak segítségre. S ők azok, akik szinte minden településen megtalálhatók, elérhetők. A jelzések átlagos számát tekintve az láthatjuk, hogy a legtöbb átlagosan 13,5 jelzés a polgármesteri hivatal munkatársaihoz érkezett, ezt követi a házi gondozónak jelzett problémák átlagos (11,1), majd a háziorvosnak, körzeti nővérnek adott jelzések átlagos (11,0). A legkevesebb számú átlagosan 4,1 jelzést a védőnők felé tették a falugondnokok, illetve tanyagondnokok. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a falu- és tanyagondnokok véleménye szerint mivel mérhető leginkább munkájuk eredményessége. Ennek kapcsán zárt és nyitott kérdést egyaránt feltettünk. A zárt kérdések kapcsán az általunk megadott válaszlehetőségeket kellett értékelniük a válaszadóknak egy hatfokozatú skálán, melyen az 1-es érték jelentette azt, hogy az adott módon egyáltalán nem mérhető, a 6-os érték pedig azt, hogy az adott módon teljes mértékben mérhető az általuk végzett munka eredményessége. 13. sz. táblázat A falugondnoki, tanyagondnoki munka eredményességének mérése a válaszadók szerint Ön szerint mérhető-e munkájának eredményessége A válaszok átlagos értéke a célcsoportok elégedettségével? 4,94 a szolgáltatást igénybe vevők számának növekedésével? az étkeztetést igénybe vevők számának növekedésével? 4,81 3,90

19 A 13. számú táblázatban látható átlagos értékek szerint mindhárom tényezőt úgy értékelték a válaszadók, hogy azok alkalmasak a munkájuk eredményességének mérésére. A legmagasabbra (4,94) a célcsoportok elégedettségét értékelték, tehát úgy látják, hogy leginkább ezzel mérhető az általuk végzett munka eredményessége. A fentieket támasztják alá azok a szöveges válaszok, melyeket a nyitott kérdésre adtak a falu- és tanyagondnokok, tehát ők maguk fogalmazhatták meg, hogy mivel mérhető leginkább munkájuk eredményessége. Itt is a lakosság, illetve a rászorulók elégedettségét, pozitív visszajelzéseit és bizalmát hangsúlyozták a válaszadó falu- és tanyagondnokok. Néhányat illusztrációként idézünk: A falu népének pozitív véleményével. A faluban élők visszajelzésével, elégedettségével. A tanyákon élők elégedettségével. Az emberek megelégedésével és személyemhez való viszonyulásukkal. Az idősek, a rászorulók elégedettségével. A jegyzők és polgármesterek vélekedése a szolgáltatásról Kutatásunk során 243 polgármestert és 249 jegyzőt kerestünk meg önkitöltős kérdőíveinkkel, melyek közül kitöltött kérdőívet 91 polgármestertől (visszaküldési arány 37,4%) és 110 jegyzőtől (visszaküldési arány 44,2%) kaptunk vissza. Teljes adatbázisunk tehát 201 fő válaszait tartalmazza. A kérdőív jellemzően arra keresett válaszokat, hogy a megkérdezettek hogyan vélekednek a tanya- és falugondnoki szolgálatok működéséről. Azzal kapcsolatban, hogy válaszadóink mely régiókban tevékenykednek, a 14. számú táblázat ad tájékoztatást. 14. sz. táblázat A kitöltők tisztsége, beosztása régió szerint A kitöltő tisztsége, beosztása polgármester jegyző Összesen Közép-Du nántúl Nyugat-Du nántúl Dél-Dunán túl Régió Észak-Ma gyaro. Észak-Alfö ld Dél-Alföld Összesen fő % 41,2 35,3 51,0 45,1 39,1 56,0 45,3 fő % 58,8 64,7 49,0 54,9 60,9 44,0 54,7 fő % 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az első szembetűnő információ a 14. táblázatból, hogy Közép-Magyarországról nem érkezett vissza kitöltött kérdőív. Szintén látható, hogy a polgármesterek aránya az adatbázisban a

20 nyugat-dunántúli régióban a legalacsonyabb (35,3%) és a dél-alföldi régióban a legmagasabb (56,0%). A település lélek szerint csoportosított adatokat a 15. számú táblázat mutatja.

21 15. sz. táblázat A kitöltők tisztsége, beosztása a szolgálatot működtető település lélek szerint A kitöltő tisztsége, beosztása polgármester jegyző Összesen A település lélek (fő) Összesen fő % 43,9 43,8 46,4 56,3 100,0-45,3 fő % 56,1 56,3 53,6 43,8-100,0 54,7 fő % 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az adatbázisunkban szereplő jegyzők és polgármesterek tehát jellemzően ötezer főnél kisebb településeken dolgoznak. Ezen belül is adataink 53,2%-a ötszáz főnél kisebb településekről származik. A szolgálatok működésére vonatkozó első kérdésünk az volt, hogy a kitöltő véleménye szerint a tanya- és falugondnok kiknek milyen mértékben kell, hogy segítséget nyújtson. E kérdés esetében a hatfokú skála 1-es értéke jelezte, ha adott személynek vagy csoportnak egyáltalán nem kell, hogy segítséget nyújtson a tanya-, illetve falugondnok, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben szükséges a segítségnyújtás. Bár az egyes személyek, illetve csoportok esetében eltérő volt a válaszadók, az eltérés nem nevezhető jelentősnek, így adataink összehasonlítása lehetséges. Azt tapasztaltuk, hogy kitöltőink véleménye szerint leginkább az időseket kell, hogy segítse a tanya- és falugondnok; ez esetben kaptuk a legmagasabb (5,86) átlagos pontszámot. Hasonlóan magasnak nevezhetők még a fogyatékossággal élők (5,70), a betegek (5,66), valamint a rászorulók esetében (5,50) kapott átlagos pontok. Ugyanakkor a kitöltők véleménye szerint a legkevésbé a munkavállalók szorulnak a tanya- és falugondnokok segítségére, hiszen esetükben a legalacsonyabb (2,86) az átlagos pontszám. Ha az egyes érték gyakoriságát nézzük (tehát azt, hogy mely csoport esetében a legmagasabb azon kitöltők aránya, akik szerint egyáltalán nem kell az adott csoportnak tanya- és falugondnoki segítséget nyújtani), azt találjuk, hogy ez esetben is a munkavállalók vezetnek (19,1%), ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ezt a csoportot a családon belül bántalmazott gyermekek (12,7%) és felnőttek (13,8%) követik. A hatos érték gyakorisága megegyezik a legmagasabb átlagos értéknél tapasztaltakkal, azaz az idősek esetében a leggyakoribb (87,6%), és ugyancsak magas a fogyatékossággal élők, betegek és rászorulók csoportjánál. Ha kitöltők szerint csoportosítjuk az adatokat, az egyes csoportok és személyek esetében tapasztalt átlagos pontszámok az alábbiak szerint alakulnak (lásd 16. számú táblázat).

22

23 16. sz. táblázat A tanya- és falugondnokok által segítendő személyek és csoportok esetén kapott átlagos pontszám a kitöltő tisztsége, beosztása szerint A segítséget igénybe vevő személy / csoport Átlagos pontszám polgármester jegyző polgármester 4,13 3,85 jegyző 3,55 3,51 idős emberek 5,89 5,84 gyermekes családok 5,12 5,05 munkanélküliek 4,32 4,32 szegények 4,81 4,84 romák 4,43 4,37 munkavállalók 2,99 2,76 a polgármesteri hivatal munkatársai 3,82 3,58 betegek 5,81 5,52 fogyatékossággal élők 5,70 5,71 fiatalok 3,62 3,33 rászorulók 5,43 5,56 teljes lakosság 3,95 3,84 családon belül bántalmazott gyermekek 4,20 4,14 családon belül bántalmazott felnőttek 3,73 4,01 védőnő 4,09 3,88 pedagógusok 3,88 3,65 háziorvos 4,26 4,04 gyermekjóléti szolgálat munkatársai 4,51 4,50 családsegítő szolgálat munkatársai 4,56 4,47 A 16. számú táblázatban kiemeltük azoknak a személyeknek és csoportoknak a pontszámát, amelyek esetében a polgármesterek és jegyzők által adott átlagos pontszám eltérése legalább 0,1 pont. E szerint a polgármestereknél magasabb pontszámokat találunk a polgármester, a munkavállalók, a polgármesteri hivatal munkatársai, a betegek, a fiatalok, a teljes lakosság, a védőnő, a pedagógusok, valamint a háziorvos esetében. A jegyzők azonban átlagosan magasabb pontszámot adtak a rászorulók és a családon belül bántalmazott felnőttek esetében. Előző kérdésünk arra vonatkozott, hogy a kitöltő véleménye szerint kiknek milyen mértékben kell, hogy segítséget nyújtsanak a tanya- és falugondnokok. A következő kérdés pedig azt firtatta, hogy a tanya- és falugondnokok jelenleg milyen mértékben nyújtanak segítséget az imént elemzett csoportok számára. Ez esetben az 1-es érték jelentette, ha adott csoportnak vagy személynek a tanya- vagy falugondnok egyáltalán nem nyújt segítséget, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben segítséget nyújt. Összesített adataink a következő képet mutatják: az előző kérdésre adott válaszokhoz képest a sorrendek nem változtak, ugyanakkor az értékek némiképp igen. Azaz, bár az idős emberek esetében a szükséglet kapcsán 5,86 átlagpontot,

24 addig a teljesítés kapcsán 5,60 pontot kaptunk, tehát a számukra nyújtott segítség némiképp elmarad az elvárttól. A munkavállalók esetében ugyanezt figyelhetjük meg, hiszen e csoportnál az elvárt segítség átlagos pont 2,86, ugyanakkor a ténylegesen megkapott segítség esetében már csak átlagosan 2,68 pontot kaptunk. Hasonló tendenciát találunk, ha az 1-es és 6-os értéket arányát tekintjük. Ez esetben is a munkavállalók csoportjánál találjuk a legtöbb 1-es értéket (25,5%), ám ez meghaladja az elvárt segítségnél tapasztaltakat (19,1%). Ugyancsak ilyen irányú az eltérés a családon belül bántalmazott felnőtteknél (az elvárt segítség kapcsán az 1-es értéket aránya 13,8%, a kapott segítségnél 1-es értéket aránya azonban 22,9%) és a családon belül bántalmazott gyermekeknél (12,7%-ról az 1-es értéket aránya 18,8%-ra emelkedett). Az idős emberek esetében a 6-os értéket aránya szintén csökkent (87,6%-ról 71,4%-ra). A kitöltők tisztségük, beosztásuk szerint csoportosítva az alábbiak szerint vélekednek az egyes csoportok számára nyújtott tanya- és falugondnoki segítség mértékéről (lásd 17. számú táblázat). 17. sz. táblázat A tanya- és falugondnokok által jelenleg segített személyek és csoportok esetén kapott átlagos pontszám a kitöltő tisztsége, beosztása szerint A segítséget igénybe vevő személy / csoport Átlagos pontszám polgármester jegyző polgármester 4,17 4,18 jegyző 3,46 3,53 idős emberek 5,63 5,59 gyermekes családok 4,98 4,73 munkanélküliek 4,09 3,93 szegények 4,55 4,44 romák 4,00 4,06 munkavállalók 2,76 2,62 a polgármesteri hivatal munkatársai 3,78 3,75 betegek 5,48 5,30 fogyatékossággal élők 5,24 5,30 fiatalok 3,52 3,24 rászorulók 5,23 5,23 teljes lakosság 3,94 3,71 családon belül bántalmazott gyermekek 3,73 3,62 családon belül bántalmazott felnőttek 3,33 3,47 védőnő 3,94 3,63 pedagógusok 3,82 3,39 háziorvos 4,32 3,77 gyermekjóléti szolgálat munkatársai 4,43 4,12 családsegítő szolgálat munkatársai 4,40 4,01

25 Ha adatainkat ismételten a szükségletekhez viszonyítjuk, és azokat a csoportokat és személyeket nézzük, melyek esetében a két beosztás között legalább 0,1 pontos különbség volt, azt tapasztaljuk, hogy például a polgármesternek nyújtott segítség esetében átlagos pontink mindkét tisztség, illetve beosztás mentén magasabbak. Tehát főként a jegyzők esetében elmondható, hogy meglátásuk szerint a polgármester több segítséget kap a tanyaés falugondnokoktól, mint amennyire szüksége lenne (a szükségletek kapcsán e csoport 3,85 pontot kapott átlagosan a jegyzőktől). (Hasonlókat tapasztaltunk a polgármesteri hivatal munkatársaival kapcsolatban.) A munkavállalók mindkét kitöltői csoport esetében a kapott segítséget tekintve alacsonyabb átlagos pontszámot kaptak, mint a szükségletek kapcsán. Ugyanez látható a betegek, a fiatalok, a rászorulók, a teljes lakosság, a családon belül bántalmazott felnőttek, a védőnő és a pedagógusok esetében. A háziorvosok kapcsán a polgármesterek úgy vélik, több segítséget kapnak, mint amennyire szükségük lenne (a szükségleteknél átlagos pontszámuk 4,26 volt), ám a jegyzők úgy látják, a kapott segítség nem éri el a szükséges mértéket (a szükségletek esetében átlagos pontszámuk 4,04 volt). Arra a kérdésre, hogy a kitöltők szerint a település lakossága milyen mértékben tartja a településen felmerülő problémákra megfelelő megoldásnak a tanya- és falugondnokok tevékenységét, összesen 185 választ kaptunk. E kérdésnél szintén a hatfokú skálát alkalmazva az 1-es érték jelölte, ha a kitöltő szerint egyáltalán nem tartja megfelelőnek a lakosság, a 6-os érték, ha teljes mértékben megfelelőnek tartja. A kérdés kapcsán 4,90 pontos átlagos értéket kaptunk, a leggyakoribb válasz az 5 volt. Egyes értéket 2 válaszadó jelölt meg (1,1%), 6-os értéket pedig 55 válaszadó (29,7%). E kérdés kapcsán a jegyzők valamelyest pesszimistábbak, hiszen esetükben az átlagos pontszám 4,80 volt, szemben a polgármesterekkel, kik átlagosan 5,01 pontot jelöltek e kérdés kapcsán. Arra a kérdésre, hogy a kitöltők szerint a település lakossága milyen mértékben tartja hasznosnak a tanya- és falugondnoki szolgálat tevékenységét, 200 válasz érkezett. (Ez esetben az 1-es érték jelölte, ha a lakosság egyáltalán nem tartja hasznosnak e szolgáltatást a kitöltő véleménye szerint, a 6-os, ha teljes mértékben hasznosnak véli.) A kapott átlagos pontszám 5,27, a leggyakoribb érték pedig a 6 pont volt. Egyes értéket mindössze egyetlen válaszadó jelölt meg (0,5%), a 6-os értéket azonban a válaszadók fele, tehát elmondhatjuk, hogy a kitöltők úgy látják, a lakosság igen hasznosnak tartja a falu- és tanyagondnoki szolgálatok tevékenységét. Adataink alapján e kérdéssel kapcsolatban újfent a polgármesterek bizonyultak

26 optimistábbnak, hiszen 5,32 átlagos pontszámot kapunk esetükben, míg a jegyzőknél az átlagos érték 5,22 pont. Azzal kapcsolatban, hogy a lakosság milyen mértékben tartja megfelelőnek a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működését, 199 válasz érkezett. (Hasonlóan az előzőekhez, itt is az 1-es érték jelölte, ha a kitöltő szerint a lakosság egyáltalán nem tartja megfelelő minőségűnek a szolgáltatást, a 6-os pedig, ha teljes mértékben megfelelő minőségűnek ítélik.) A kitöltők szerint tehát a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás minőségét a lakosság 4,92 pontra értékelné átlagosan, a leggyakrabban 5-ös értéket adna. Egyes értéket a válaszadók közül szintén egyetlen fő jelölt (0,5%), a hatos értéket pedig 54 fő (27,1%) választotta. E kérdés kapcsán a polgármesterek és jegyzők közötti különbség az átlagos pontszámot tekintve elenyésző: 4,93 (polgármesterek) és 4,92 (jegyzők). Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan is, hogy a kitöltő véleménye szerint az átlaghoz képest kik jutnak könnyebben, gyorsabban tanya- és falugondnoki segítséghez. E kérdés kapcsán a hatfokú skála 1-es értéke jelölte, ha adott személy vagy csoport a kitöltő véleménye szerint egyáltalán nem jut könnyen, gyorsan, a 6-os érték pedig, ha nagyon könnyen, nagyon gyorsan jut segítséghez. A válaszok alapján ismét azt tapasztaljuk, hogy legkönnyebben és leggyorsabban az idős emberek jutnak tanya- és falugondnoki segítséghez (5,65), ugyanakkor legkevésbé a falu befolyásos emberei (2,49). Ezzel szinkronban van az 1-es és 6-os értéket aránya, hiszen például az idős emberek esetében nem találunk olyan kitöltőt, aki az 1-es értéket jelölte volna meg (ahogy a fogyatékossággal élők és rászorulók esetében sem), ugyanakkor a falu befolyásos emberei kapcsán a válaszadók több mint kétötöde 1-es értéket jelölt. Ha a kitöltő tisztsége, beosztása mentén csoportosítjuk az adatokat, az alábbiakat tapasztaljuk (lásd 18. számú táblázat).

27 18. sz. táblázat Az igénybevevők átlagos ponti a szerint, hogy a tanya- és falugondnoki szolgáltatás igénybevétele mennyire könnyű és gyors esetükben, a kitöltő tisztsége, beosztása szerint A segítséget igénybe vevő személy / csoport Átlagos pontszám polgármester jegyző idős emberek 5,59 5,69 gyermekes családok 4,88 4,72 munkanélküliek 3,84 3,98 szegények 4,53 4,56 romák 4,23 4,27 munkavállalók 2,80 2,78 a polgármesteri hivatal munkatársai 4,02 3,93 betegek 5,60 5,44 fogyatékossággal élők 5,45 5,48 fiatalok 3,69 3,29 rászorulók 5,18 5,31 teljes lakosság 3,95 3,77 családon belül bántalmazott gyermekek 4,12 3,79 családon belül bántalmazott felnőttek 3,74 3,59 a rámenősek 2,81 2,85 a falu befolyásos emberei 2,60 2,40 a szemérmesek 2,67 2,35 A 18. számú táblázatban újra azon csoportok értékeit emeltük ki, akik esetében a polgármesterek és jegyzők által adott átlagos pontszámok legalább 0,1 pontos eltérést mutatnak. Látható, hogy ez meglehetősen gyakori, hiszen az esetek több mint felében ezt tapasztaljuk. A legnagyobb arányú (0,4 pontos) eltérést a fiatalok esetében kaptuk. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a kitöltők szerint a tanya- és falugondnok személye mennyire alkalmas e feladat ellátására, 195 választ kaptunk. Skálánkon az 1-es érték jelezte, ha egyáltalán nem, a 6-os érték pedig, ha teljes mértékben megfelelő személy látja el a tanyaés falugondnoki feladatokat. E kérdés kapcsán igen pozitív a kép, hiszen az átlagos pontszám 5,30, a leggyakoribb érték pedig 6 pont volt. Egyes értéket senki sem jelölt meg, tehát senki sem gondolta úgy a kitöltők közül, hogy a településen dolgozó tanya- vagy falugondnok egyáltalán nem alkalmas feladata ellátására. Sőt, 2-es értéket is mindössze 4 válaszadó (2,1%) jelölt meg. A 6-os érték gyakorisága pedig kiemelkedő: a válaszadók 57,4%-a (112 fő) ezt választotta. A polgármesterek és jegyzők közötti különbség nem számottevő: az első csoport átlagosan 5,36, a második csoport 5,26 pontot adott. Azt is tudakoltuk a kérdőívben, hogy a kitöltő miként tekint a tanya- és falugondnokra. Ez esetben az 1-es érték jelölte, ha a kitöltő egyáltalán nem tekint adott módon a tanya- vagy