Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2014/14. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2014/14. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/43 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 6004/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2014/14. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Varga Dóra Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) által képviselt és a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20) I. rendű felperesnek és Strabag Altalános Építő Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes 2. Infopark D. ép.) II. rendű felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5., Hivatkozási szám: D.304/20/2014) alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében - amely perbe az alperes oldalán beavatkozott a dr. Nagy Gizella ügyvéd (1011 Budapest, Fő utca VII. em.) által képviselt Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (1075 Budapest, Rumbach S. u ) I. r. alperesi beavatkozó, és a dr. Lovász Éva ügyvéd ( 6722 Szeged, Guttenberg utca ) által képviselt KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. (6722 Szeged, Guttenberg utca ) II. r. alperesi beavatkozó - a bíróság az alulírott napon nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság az I-II rendű felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság I-II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek és az I. rendű alperesi beavatkozónak (ötvenezer) (ötvenezer) forint perköltséget, a II. rendű alperesi beavatkozónak (húszezer) forint perköltséget az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül. Kötelezi a bíróság az I-II. rendű felpereseket, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt ,- (huszonegyezer) forint kereseti illeték összegét - az illetékügyi hatóság külön 1

2 felhívására - egyetemlegesen fizessék meg a Magyar Állam javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Az irányadó tényállás szerint az I. r. beavatkozó A Széli Kálmán tér fejlesztése projekt, valamint a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Széli Kálmán téri ág projekt Széli Kálmán térre eső részének kivitelezési munkái és kiegészítő tervezése" tárgyban január 27. napján feladott és január 29. napján 2014/S szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívás III.2.3.) pontjában az I. rendű alperesi beavatkozó meghatározta az alkalmassági követelményrendszert, a műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében - egyebek mellett - M1, M2 pontban az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és megkövetelt igazolási módokat rögzítette, valamint ezekhez kapcsolódóan az alkalmasság minimum követelményeit. Az ajánlattétel módosított határideje március 26. napja óra volt, amelyre 3 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát: a I-II. rendű felperesek, a II. rendű alperesi beavatkozó-wis Holding Zrt. közös ajánlattevők, valamint a Hídépítő Zrt. A II. rendű beavatkozó-wis Holding Zrt. közös ajánlattevők ajánlatuk 5. oldalán úgy nyilatkoztak, hogy ajánlatuk II. kötetét ( oldalig) üzleti titokká nyilvánították; a I-II. rendű felperesek pedig az ajánlatuk 288. oldalán található nyilatkozatuk szerint ajánlatuk teljes teijedelmét üzleti titokká nyilvánították a Kbt. 80. (3) bekezdésében foglaltakra utalással. A május 23. napján megküldött összegezés szerint az eljárás nyertese a II. rendű alperesi beavatkozó-wis Holding Zrt. közös ajánlattevő lett (a továbbiakban: nyertes közös ajánlattevők), érvényes ajánlatot tett az I-II. rendű felperesi közös ajánlattevő, míg a Hídépítő Zrt. ajánlata érvénytelen lett. A Hídépítő Zrt. előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperesi beavatkozónál és iratbetekintés iránti kérelmet a nyertes közös ajánlattevők ajánlata tekintetében, kérve az üzleti titok feloldását is. E kérelemre tekintettel május 29. napján az I. rendű alperesi beavatkozó felhívta a nyertes közös ajánlattevőket, hogy a Kbt. és a Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit alapul véve értékeljék újra a közbeszerzési eljárás során benyújtott dokumentumokat, és amennyiben a felülvizsgálat során találnak olyan adatot, melyek nem a jogszabályoknak megfelelően kerültek üzleti titokká nyilvánításra, úgy a kérdéses dokumentumok tekintetében oldják fel az üzleti titokká minősítést és biztosítsák részére a lehetőséget arra, hogy iratbetekintés során a megnevezett dokumentumokat megismerhetővé tegye a Hídépítő Zrt. számára. Ezzel párhuzamosan június 2. napján az I-II. rendű felperesek iratbetekintés iránti kérelmet terjesztettek elő, melyet az I. rendű alperesi beavatkozó engedélyezett június 2. napjára, 14:00 órai kezdettel. Az ekkor megkezdett iratbetekintés során az I-II. rendű felperesek nem tudtak az ajánlatba betekinteni, mivel a nyertes közös ajánlattevők ugyanezen a napon kelt válaszlevelükben kijelentették, hogy elvégezve a kért felülvizsgálatot, az ajánlat üzleti titokká minősített részében nincs olyan dokumentum, amelyre nézve ne állnának fenn az üzleti titokká minősítés feltételei, ideérve a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumokat is. Ilyen előzmények után az I-II. rendű felperesek június 2. napján előzetes vitarendezés iránti 2

3 kérelmet nyújtottak be az I. rendű alperesi beavatkozóhoz, elsődlegesen kérve az iratbetekintést, másodlagosan - az előző hiányában - a nyertes közös ajánlattevők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Az I. rendű alperesi beavatkozó az előzetes vitarendezési kérelem alapján június 5. napján felvilágosítás kérést bocsátott ki valamennyi ajánlattevő felé az üzleti titokká minősítés ismételt felülvizsgálata érdekében és azért, hogy indokolják meg: az ajánlatban és a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumokat milyen okból nyilvánították üzleti titoknak, különös tekintettel a pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki, szakmai alkalmassági követelmény alátámasztására szolgáló dokumentumokra. Az I. rendű alperesi beavatkozó előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában arról adott tájékoztatást, hogy a nyertes közös ajánlattevők a felvilágosítás adásban rögzítették: továbbra sincs olyan dokumentum, melyre nézve ne állnának fenn az üzleti titokká nyilvánítás törvényi feltételei. Mivel a Hídépítő Zrt május 30. napján benyújtott jogorvoslati kérelme miatt az alperes előtt már eljárás volt folyamatban, ugyanezen közbeszerzési eljárás kapcsán D.266/2014. számon ezért az I-II. rendű felperesek június 13. napján iratbetekintési kérelmet nyújtottak be az alperes felé, hivatkozással a Kbt (4) bekezdésére, illetve kérték az alperest, hogy iratváltozat készítésére kötelezze a nyertes közös ajánlattevőket. A I-II. rendű felperesek június 20. napján terjesztették elő jogorvoslati kérelmüket, majd az alperes a két eljárást egyesítve a D/304/2014, szám alatt bírálta el folytatta az ügyet. Az I- II. rendű felperesek a jogorvoslati kérelmül 1. kérelmi elemeként a Kbt (4) bekezdésének megsértésére hivatkoztak, miszerint az ajánlatkérő ezen jogszabályhelybe ütközően nem tette lehetővé az összegezés megküldését követően a felperesek számára az iratbetekintési jog gyakorlását. Utaltak a Kbt. 2. (1) bekezdése szerinti alapelvre, és ezzel összefüggésben az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségére. Ezzel szemben áll, hogy az üzleti titok köre az érintett ajánlatban kiterjedt az érvényességgel - beleértve az alkalmassági követelmények körében beadott dokumentumokat is - kapcsolatos iratokra. A jogorvoslati kérelem 2. kérelmi elemeként továbbá a felperesek hivatkoztak a július l-jén hatályba lépett Kbt. miniszteri indokolására miszerint amennyiben az ajánlatkérő a bírálat során észleli, hogy az ajánlattevő túlterjeszkedett a törvényi lehetőségeken, hiánypótlásban kell elrendelnie az üzleti titkok köre megjelölésének javítását; ennek elmaradása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Mindezek alapján álláspontjuk szerint a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján a felvilágosítás kérésre beérkezett elutasító választ követően a nyertes közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A jogorvoslati eljárásban az I. rendű alperesi beavatkozó kifejtette, hogy jogszerűen járt el, amikor nem biztosított az üzleti titokká minősített azon ajánlati oldalakba a betekintést, melyek nem tartalmaznak a Kbt. 80. (2) és (3) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket. Így betartotta és nem sértette meg a felperesek megjelölt Kbt. 80. (4) bekezdését. Kiemelte, hogy mind a közbeszerzési irányelvek, mind a Kbt. mind pedig a Ptk. az üzleti titok jogosultját ruházza fel döntési kompetenciával az üzleti titok megítélése és annak tartalmáról való tájékoztatás lehetősége tekintetében. Az ajánlatkérőnek a jogszabályok nem adnak felhatalmazást sem iratváltozat elkészíttetésére, sem az üzleti titok-jogorvoslati jog közötti mérlegelésre, részleges feloldásra, mert ellenkező esetben az üzleti titoksértés jogkövetkezményeinek kockázatát kellene viselnie. Utalt arra is, hogy jelenleg nem a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: régi Kbt. ) 96. (3) bekezdése 3

4 szerint kell eljárni. Az I. rendű alperesi beavatkozó a 2. jogorvoslati kérelmi elem kapcsán is megalapozatlanságra utalt (az üzleti titok fennállása vagy fenn nem állása nem érvényességet érintő kérdés), továbbá - egyebek mellett - hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2011/5. számú jogerős ítéletében foglaltakra. A jogorvoslati eljárásban a II. rendű alperesi beavatkozó a I-II.rendű felperesek jogorvoslati kérelme tekintetében egyrészt eljárásjogi kifogást terjesztett elő másrészt pedig érdemben előadta, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó terhére jogsértés nem állapítható meg, az üzleti titokká minősítést csak a titokgazda teheti meg és oldhatja fel. Ezt követően a Döntőbizottság elnöke a jogorvoslati eljárást hivatalból kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a nyertes közös ajánlattevők és a felperesek igazoltak-e ajánlatukban a felhívás III. 2.3.) pontjának M1/1/1. alpontjában előírtak szerinti biztosító berendezés kiépítést, továbbá az M1/2/1. alpontjában meghatározott referenciát. Az alperes a jelen perben támadott július 29. napján kelt D.304/20/2014. számú határozatával a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 63. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 67. (1) bekezdését, erre tekintettel az eljárást lezáró döntését megsemmisítette és ,- Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. A jogorvoslati kérelmeket pedig - így az I-II. rendű felperesek jogorvoslati kérelmét -elutasította. A határozat indokolásának perben releváns része szerint: nem állapítható meg az I. rendű alperesi beavatkozóra a Kbt. 80. (4) bekezdésének a megsértése. Hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelv (2004. március 31.) 6. cikkében foglaltakra, és az erre figyelemmel meghatározott Kbt ára rögzítette: a jogalkotó az ajánlatkérő számára nem biztosított lehetőséget, hogy az üzleti titokká minősítés tekintetében tett nyilatkozatok tartalmát felülvizsgálja, így azokhoz kötve van. Ezen nyilatkozatok ellenére nem biztosíthatja az üzleti titokká minősített ajánlati részekbe, hiánypótlásokba, egyéb dokumentumokba történő iratbetekintést és ezeket nyilvánosságra nem hozhatja. A I-II. rendű felperesek 2. jogorvoslati kérelmi eleme tekintetébe pedig az alperes utalt a Fővárosi Ítélőtábla - I. rendű alperesi beavatkozó által is hivatkozott - jogerős ítéletében foglaltakra, miszerint az ajánlattevőnek az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedése magának az ajánlatnak az érvénytelenségét nem vonja maga után, még akkor sem, ha egyébként az érintett ajánlattevők üzleti titokká nyilvánítanak olyan ajánlati tartalmi elemet, adatokat, melyek üzleti titokká nem nyilváníthatóak. Ebből következően, ha az ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának az üzleti titok körébe eső adatok meghatározása tárgyában, ez a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelenségi jogkövetkezménnyel nem járhat. Nem illeti meg az ajánlatkérőt a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás során alkalmazandó - és a Kbt (4) bekezdése szerint a Döntőbizottságot illető - eljárási jog az üzleti titoktól mentes iratváltozat elkészíttetésére. Az alperes határozatával szemben az I-II. rendű felperesek keresetet nyújtottak be, amelyben kérték az általuk előterjesztett 1-2. kérelmi elemek tükrében a határozat megváltoztatását, a jogsértés megállapításával. Keresetükben visszautaltak a Kbt. 2. (1) bekezdése szerinti alapelv tükrében az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségére, kiemelve, hogy ilyen tájékoztatás függvényében tudja csak megítélni az adott ajánlattevő, hogy éljen-e jogorvoslati lehetőséggel. A nyilvánosság alapelvének érvényesülését pedig a Kbt. 80. (4) bekezdése teszi lehetővé. Összegezve előadták: az I. rendű 4

5 alperesi beavatkozó azzal szegte meg a Kbt. 80. (4) bekezdését, hogy az összegezés megküldését követően nem tette lehetővé az felperesek számára az iratbetekintési joguk gyakorlását. Elismerték, hogy a Kbt. nem ad kifejezett törvényi felhatalmazást az ajánlattevői üzleti titokká minősítő nyilatkozat felülbírálatára, de ez nem jelenti azt, hogy az üzleti titok köre alá vont dokumentumok tekintetében ne lenne kötelezettsége az ajánlatkérőnek a felülvizsgálatra, figyelemmel arra: olyan tájékoztatást köteles adni, amelyből az ajánlat érvényessége megítélhető. Mivel a gazdasági és pénzügyi, műszaki és szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumok az érvényessége körébe tartoznak, azokat nem lehet üzleti titokká nyilvánítani. Ezt támasztja alá az alperes D.67/26/2013. számú határozatában foglalt indokolás is, melyben az alperes megállapította a Kbt. 80. (4) bekezdésének megsértését. Utaltak továbbá a D.309/18/2013. számú alperesi határozatra is. Nézetük szerint, mivel a Kbt. 80. (1) bekezdése kizárólag a Ptk. szerinti üzleti titoknak minősíthető adatok körében biztosítja a bizalmasnak minősítést, mulasztott az ajánlatkérő akkor, amikor nem vizsgálata meg, hogy a II. rendű alperesi beavatkozó ténylegesen a Ptk. üzleti titkok definíciójába tartozó adatok tekintetében élt-e a nyilvánosság kizárásával, továbbá, amikor ezen felülvizsgálat elvégzése nélkül döntött az iratbetekintés során megismerhető/nem megismerhető adatokról. Álláspontjuk szerint a Kbt. 80. (4) bekezdésének az utolsó fordulata adja meg az ajánlatkérő eljárásának a kereteit, vagyis az ajánlatkérőnek foglalkoznia kell azzal, hogy mi tartozik az üzleti titok fogalma alá és mi nem, és ez a 80. (1) bekezdése alapján értelmében csak szűk körű lehet. Továbbá a Kbt. 80. (3) bekezdésében rögzített tilalmi szabályba ütközik pl. az ajánlattevő teljes nettó árbevétele, (mely mindenki számára az ingyenes Céginformációs Szolgálat honlapján elérhető), a teljesítésben résztvevő szakemberek jogosultsága, és azon referencia igazolások nyilvánosságra hozatalának a megtiltása, melyek a közbeszerzési eljárások során megkötött szerződések teljesítése alapján kerültek kiállításra, mivel ezek a közbeszerzési szerződések közérdekű adatnak minősülnek. Mégha nyilvánosan elérhető adatokról van is szó, alapadatok ismerete nélkül azokat sem tudja leellenőrizni a versenytárs ajánlattevő, így fennáll a jog- vagy érdeksérelem. A I-II. rendű felperesek az alperes eljárásban azt kifogásolták, hogy alperes maga sem vizsgálta érdemben, hogy az érintett adatok az üzleti titok körébe tartoznak-e és ezen vizsgálat nélkül mondta ki, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó nem követett el jogsértést. Szemben a Kbt (4) bekezdésében foglaltakkal, nem történt alperesi intézkedés az iratváltozat készíttetésére, ez nem formális jogkör. Rögzítette, hogy a Transparency International is vizsgálódott e körben és kimutatta: ez az alperesi gyakorlat a jogorvoslati jog korlátozásához vezet. Ezen túl pedig sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás Kbt. szerinti alapelvét is, hiszen ajánlatkérői és alperesi intézkedés hiányában jogkövetkezmény veszélye nélkül élhetnek az ajánlattevők az alkalmasság körébe eső adatokra az üzleti titokká minősítés jogával. A felperesek a jogorvoslati kérelem 2. kérelmi eleme kapcsán előadottakat is fenntartották, hivatkozva a miniszteri indokolásban is rögzített érvénytelenség jogkövetkezményére. E körben azzal követett el az I. rendű alperesi beavatkozó jogsértést, hogy a felvilágosítás kérésre adott választ az üzleti titokká minősítés kapcsán minden további indok nélkül fogadta el, holott saját maga előírta az indokolás szükségességét. A felperesek pernyertességük esetére perköltséget kértek, amely összegének megállapítását a jogszabályok keretei között a bíróság mérlegelésére bízták. Az alperes érdemi ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat és kérte a felperesek 5

6 keresetének elutasítását, perköltségigénye mellett. Előadta, hogy a keresetlevél nem jelöli meg azt a jogszabályhelyet, mely alapján az ajánlatkérőnek lenne törvényi felhatalmazása arra, hogy az ajánlattevők ajánlataiban az egyes ajánlati részek üzleti titokká minősítését, illetve az erre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatokat felülbírálja. Ugyancsak nem tartalmazza a keresetlevél, hogy milyen jogi alapon kellett volna érvénytelenné nyilvánítani a vitatott ajánlatot a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján. Rögzítette, hogy jelen esetben az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő minden tőle elvárhatót megtett, hogy tudja biztosítani az iratbetekintést a felperesek részére. A keresetlevélben idézett másik két döntés eltérő tényállási elemeken alapulhat, a D.67/26/2013. számú ügyben az adott ajánlatkérő semmit sem tett az üzleti titok esetleges feloldása iránt. Az alperes továbbá előadta - észlelve a problémát a jogorvoslati jog esetleges korlátozása miatt - döntött a hivatalbóli kiterjesztés és a két alkalmassági követelmény kapcsán a vizsgálat lefolytatása mellett, meg is állapított jogsértést. Az üzleti titok feloldására maga is felhívta az érintett ajánlattevőt, amelyre nem került sor, ezért mulasztás nem terheli, a tényfeltárást elvégezhette. Pernyertessége esetére perköltséget kért, amely összegének megállapítását a jogszabályok keretei között a bíróság mérlegelésére bízta. I. rendű alperesi beavatkozó, csatlakozva az alpereshez, a kereset elutasítását kérte, egyben rögzítette, hogy az alap-jogorvoslati kérelemhez képest a kereseti kérelem már új elemeket is tartalmaz, melyek viszont nem képezhették az alperesi határozat tárgyát. Visszautasította, hogy a Kbt. 80. (4) bekezdése vagy az érvénytelenné nyilvánítás körében állított jogsértéseket elkövette volna. Előadta, hogy a régi Kbt. szerinti joggyakorlatra hivatkoztak a felperesek a jogorvoslati eljárás során is, ugyanakkor a régi Kbt. más alapon állt e kérdéskörben: bármilyen érvényesség körébe eső adat tekintetében kimondta azt, hogy az ajánlattevő köteles azt megmutatni és az nem nyilvánítható üzleti titokká, a jelenlegi Kbt-ben a jogalkotó újra szabályozta ezeket az előírásokat. Rögzítette, hogy az EK irányelv 6. cikke tartalmához képest, amely az üzleti titok körébe eső adatok szempontjából azok közlésére teljes tilalmat mond ki, a magyar szabályozás a közpénz felhasználással kapcsolatban szabályoz annyit, hogy meghatározott körben nyilvánosságra kell hozni az adatokat, de ezen túlmenően az ajánlatkérő vonatkozásában mást nem tartalmaz. Az ajánlattevő a titok gazdája, tehát ő jogosult az üzleti titokról, annak köréről nyilatkozni. Visszautasította, hogy nem vizsgálta az üzleti titok körébe tartozó nyilatkozatokat, hiszen ezekkel foglalkozott és megpróbálta feloldani az üzleti titok problémáját, felhívásokat és intézkedéseket tett e körben, más kérdés, hogy az ajánlattevő fenntartotta a minősítést. Az ajánlatkérő nem hatóság, nem bíróság, rá csak a Kbt. 80. (4) bekezdése vonatkozik, és ezen körön, amelyet számára a 80. (1) és (4) bekezdése kijelöl, nem terjeszkedhet túl, iratváltozat készíttetésére sincs jogosultsága. Az alperes eljárása kapcsán előadta, hogy az Európai Bírósági döntések is csak arról szólnak: ha nem történik meg az üzleti titok feloldása, akkor a jogalkalmazó szerveknek érdemben el kell bírálni a jogorvoslati kérelmeket, fokozott figyelmet fordítva ezekre. Az uniós jog kapcsán kiemelte, hogy az uniós gyakorlatban is a referencia részletei azok nem megismerhetők. Kifejtette, hogy a közbeszerzési szerződések nyilvánosak, megismerhetők, de az, hogy az adott közbeszerzési szerződés során a teljesítés folyamán milyen eltérő műszaki megoldást alkalmaznak, melyek a megvalósított műszaki adatok, ez már üzleti titok körébe eshet. Az I. rendű alperesi beavatkozó annak figyelembe vételét kérte, hogy a felperesek úgy hivatkoztak ajánlatkérői jogsértésre, hogy maguk sem oldották fel az üzleti titok minősítést teljes egészében. Perköltségigénye volt, mely összegének megállapítását a jogszabályok keretei között a bíróság 6

7 mérlegelésére bízta. A perben a II. rendű alperesi beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy csatlakozik az alperes és az I. rendű alperesi beavatkozó által elmondottakhoz és a jogorvoslati eljárásban általa előadottakat fenntartja. Perköltség igénye volt amely összegének megállapítását a jogszabályok keretei között a bíróság mérlegelésére bízta. A bíróság megállapította, hogy a felperesek keresete nem alapos a következők szerint A bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi jogi szempontból jogszerű-e. A bírósági felülvizsgálat alapját a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. (2) bekezdés a) pontja jelenti. A bíróságnak a perben figyelemmel kell lennie a kereseti kérelem és az ellenkérelem kereteire, ugyanis a Pp a alapján a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között hozhat ítéletet. A 1/2011. (V. 9.) KK vélemény szerint a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. A bíróság a rendelkezésre álló adatok, a feltárt tények, bizonyítékok, a peres felek nyilatkozatai alapján a következőket állapította meg. A Kbt. 80. (1) bekezdése alapján az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 27. (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. (4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. 7

8 A bíróság utal arra, hogy felperesek jogorvoslati kérelme két kérelmi elemet foglalt magában: a 1. kérelmi elem a Kbt. 80. (4) bekezdésének megsértését vetette fel, míg a 2. kérelmi elem tekintetében a nyertes közös ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításának jogsértő elmaradását állították az I-II. rendű felperesek. A közigazgatási perben a támadott határozat jogszerűségét vizsgálja felül a bíróság, ezért arról kell döntenie, hogy a jogorvoslati kérelem körében az alperes törvényes határozatot hozott-e és a két állítólagos jogsértés kapcsán megalapozottan foglalt-e állást. Emellett a bíróságnak vizsgálnia kellett a kereseti kérelem azon elemét is, mely arra vonatkozott: az alperes az eljárás során betartotta-e az eljárásjogi rendelkezéseket, a kiemelt Kbt ában foglaltakat. Mindezek alapján a bíróságnak az 1. jogorvoslati kérelmi elem kapcsán abból kellett kiindulnia, hogy mit tartalmaz a Kbt a, egyrészt az üzleti titokká minősítés kapcsán, másrészt mi az ajánlatkérő kötelezettsége ezen jogszabályhely alapján. Az üzleti titok fogalmát a közbeszerzési eljárás megindulásakor hatályos korábbi Ptk. a 81. (2)-(3) bekezdésében határozta meg, míg a március 15. napján hatályba lépett Ptk. 2: 47. -ban adja meg annak definícióját, a két fogalom lényegében azonos. A Ptk. 2:47. értelmében (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Mindezt összevetve a Kbt. 80. (1) bekezdésében foglaltakkal megállapítható, hogy az üzleti titokká minősítés az az ajánlattevő jogosultsága, az ajánlattevő által üzleti titoknak minősített adatok nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtilthatja, ennek korlátja ezen jogszabályhely 2. mondatában található: - ezek az iratok kizárólag olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okoz az üzleti tevékenység végzése szempontjából, - azok elemei nem eshetnek a Kbt. 80. (2) (3) bekezdése szerinti körbe. Osztotta a bíróság az I. rendű alperesi beavatkozó azon hivatkozását, hogy fentiek alapján üzleti titokká minősítés és az, hogy a közbeszerzési eljárás során az üzleti titkot tartalmazó iratokat a Kbt. 80. (1) bekezdése szerint készítsék el, egyértelműen az ajánlattevő kompetenciájába tartozik. Az ajánlattevői kötelezettség kiterjed a Kbt. 80. (2)-(3) bekezdésében foglaltakra: az ajánlattevő neve, címe és olyan adata nyilvánosságra hozatalának tilalmára, amelyek az értékelés körébe esnek (meghatározott kivételekkel) továbbá amelyek a közérdekű adatokkal kapcsolatos külön törvény szerinti adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség körébe tartoznak. A bíróság álláspontja szerint a Kbt. 80. (4) bekezdését az előzőekkel összevetve megállapítható, hogy csak a Kbt. 80 (2)-(3) bekezdése körébe tartozó adatok nyilvánosságra hozatalának korlátozását vagy megtiltását szabályozza a Kbt. az összegezés megküldését követően, az üzleti titokra hivatkozással. A bíróság álláspontja szerint a jelen esetben a Kbt. 80. (2)-(3) bekezdésének körébe tartozó adatok tekintetében nem volt arra alapos hivatkozás, hogy ilyen körben történt volna meg üzleti titokra hivatkozással a nyilvánosságra hozatal korlátozása vagy megtiltása. A Kbt. 80. (2) bekezdésébe egyrészt nem tartozik bele a műszaki, szakmai alkalmasság körébe tartozó adat, referencia igazolás, mert a jogszabályhely általánosságban az ajánlattevő neve, címe tekintetében tartalmaz rendelkezést, másrészt a Kbt. 80. (2) 8

9 bekezdésének 2. fordulata értelmében csak a 71. szerinti értékelési szempontok körébe eső adatok esetében áll fenn a tilalom. Ezek körébe nem vonhatók a műszaki, szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok. E körben nem találta relevánsnak a bíróság a D.67/2013. számú ügyben hozott alperesi határozat indokolását, a jelen esetben a konkrét ügy körülményeiből kellett kiindulni, és a tárgyi felperesi hivatkozást összevetni a Kbt. 80. (2) bekezdésével. A bíróság továbbá nem osztotta a felperesek álláspontját a körben sem, hogy a közérdekű adatokkal kapcsolatos jogszabályi fordulat alkalmazható lenne a perbeli esetben, mivel ugyan a közbeszerzési szerződések közérdekből nyilvánosak, azok hozzáférhetők, közzétételi kötelezettség kapcsolódik hozzájuk, de a közbeszerzési szerződések teljesítésére tartozó, annak során megvalósított műszaki megoldások adatai esetében ez nem áll fenn. Ebből következően a referenciaigazolások kapcsán az ajánlattevő döntése alapján, a jelenlegi Kbt. szabályozási rendszerében megtiltható a nyilvánosságra hozatal, a Kbt. 80. (3) bekezdése ezt nem zárja ki. Közhiteles nyilvántartásban szereplő pl. céginformáció, a felperesek által hivatkozott, a szakemberek jogosultsága kapcsán sem merül fel ezen jogszabály alkalmazhatósága. Mindezek alapján a Kbt. 80. (4) bekezdésében foglaltak megsértése csak az előző (2)-(3) bekezdések tükrében értelmezhető, a felperesek nem tudták a keresetükben alátámasztani, hogy ilyen körbe eső adatok körében olyan jogsértés lett volna megállapítható, amely az ajánlatkérő eljárásához köthető. A Kbt. 80. (4) bekezdés utolsó mondata is csak ebben a körben vizsgálható, mert - szemben a felperesi érveléssel - az ajánlatkérő ugyan köteles az iratokat vizsgálni, de nincs kötelezettsége üzleti titoktól mentes iratváltozat elkészítésére felhívni az ajánlattevőt. A jelen esetben az I. rendű alperesi beavatkozó mégis intézkedéseket tett, hogy esetlegesen feloldásra kerüljön az üzleti titok, felhívást és felvilágosítás kérést intézett az ajánlattevőkhöz, vagyis foglalkozott az adatok felülvizsgálatával. Arra azonban nem terjed ki a kompetenciája- ahogyan azt más a felperesek is elismerték - hogy az üzleti titokká minősítést, a nyilatkozatokat maga felülbírálja. A bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen döntött, amikor nem állapított meg az ajánlatkérő terhére jogsértést a Kbt. 80. (4) bekezdése körében, és akkor is, amikor az érvénytelenné nyilvánítás elmaradásában foglat állást. A bíróság is osztotta az utóbbi kapcsán alperes által kifejtetteket, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében foglaltakra is figyelemmel helyes döntést hozott. Ilyen konkrét érvénytelenségi okot a Kbt. nem tartalmaz, a Kbt. miniszteri indokolása pedig nem köti az alperest vagy a bíróságot. Nem lehet azon az alapon érvénytelenséget megállapítani, hogy az üzleti titok feloldását az ajánlattevő nem végzi el. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélet is rámutatott arra, hogy az ajánlattevőnek az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedése nem minősül az ajánlat formai vagy tartalmi elemének, ezért az ajánlatnak az érvénytelenségét nem vonja maga után. A Kbt (4) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg - amennyiben az az adott esetben értelmezhető -kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Helytállóan utalt arra az alperes és az I. rendű alperesi beavatkozó, hogy a jogorvoslati jog-üzleti titok ellentmondásában az uniós gyakorlat is a jogalkalmazótól követeli azt meg, hogy ezekben az esetekben érdemben bírálják el a jogorvoslati kérelmeket, ha nem kerül sor a feloldásra. A perbeli esetben a bíróság megállapította, hogy az alperes nem követett el eljárási jogszabálysértést, mert maga felhívta a II. rendű alperesi beavatkozót az üzleti titok feloldására, 9

10 azonban az az ajánlattevők részéről elmaradt. Szemben a felperesi érveléssel az alperes eleget tett a jogszabályi kötelezettségének, nemcsak formálisan gyakorolta a jogkörét, hanem - feloldás hiányában - élt a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztésével, hogy érdemben foglalkozhasson a jogorvoslati kérelmekkel érintett referencia igazolásokkal. Az eljárása során nem sérült a Kbt (4) bekezdésében foglalt előírás, a tényfeltárást elvégezte. Ezen túlmenően maga is köteles arra, hogy a feloldás elmaradása esetében az üzleti titkot ne adja ki. Mivel konkrét, Kbt.-beli jogsértés nem történt, a Kbt. alapelvi rendelkezésébe való ütközésre való felperesi hivatkozás sem vizsgálható, alapelvi jogsértés mindig konkrét Kbt. előírás megsértésével együtt értelmezhető és vonhat maga után megállapítást. Mindezek alapján a bíróság az I-II. rendű felperesek keresetét elutasította a Pp (1) bekezdése alapján. A bíróság a pervesztes I.-II rendű felpereseket a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte alperes perköltségének (jogtanácsosi munkadíj) megfizetésére, míg az I. rendű alperesi beavatkozó és II. rendű alperesi beavatkozó esetében, a részükre megállapított ügyvédi munkadíj jogalapja a Pp. 83. (1) bekezdésének első mondata. A munkadíj összegének megállapításánál a bíróság figyelemmel volt a 32/2003. (VII.22.) IM rendelet 3. (3) bekezdéseiben foglaltakra, az ügyben megítélendő jogkérdés nehézségére, az alperes és külön-külön az I.r. és II. r. alperesi beavatkozók képviselője által kifejtett jogi munka színvonalára, annak időigényességére és arra is, hogy az ügyben két érdemi tárgyalás tartására került sor. Az I-II.rendű felperesek a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése alapján kötelesek a feljegyzett kereseti illetéket viselni, amelynek összegét a összegét a bíróság az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 39. (3) bekezdés a) pontja és 42. (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg. Az ítélet elleni fellebbezést a Kbt (5) bekezdése zárja ki. Budapest, év február hó 27. napján Ságiné dr. Márkus Anett s. k. bíró 10