ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2010 Hiv. szám: Tárgy: Előadók: Dr. Kokas Edit Anna Melléklet: Hoffmann György HATÁROZAT I. Környe, Bodajk Pork Kft. Irtáspuszta 0597/7 (a 0597/3 megosztásával) nagy létszámú sertéstelep létesítésének előzetes vizsgálata Az elsőfokú hatóság a Bodajki-Pork Kft. (7700 Mohács, Tompa Mihály u. 15.) megbízásából az Sz & L Enviromental Consulting Kft. ( 2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29) által elkészített és benyújtott a Környe, Irtáspuszta 0597/7 helyrajzi számú ingatlanon megvalósítandó sertéstenyésztés környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva megállapítja a következőket: 1) A megvalósítani kívánt állattartási tevékenység sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára valamint nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések számára - környezeti hatásvizsgálat köteles és egyben egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. 2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás az ügyfél kérelmének helyt adva - összevonható. 3) Az összevont eljárás eredményeként kiadandó egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg. II. A környezethasználó a jelen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti az összevont eljárás lefolytatását és az egységes környezethasználati engedély kiadását. Az összevont eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály 6. és 8. számú mellékletei szerint kell összeállítani és a hatósághoz 8 nyomtatott példányban kell benyújtani. III. A környezeti hatásvizsgálat alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak és egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek az általános, jogszabályban előírt követelményeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia: 1. A tevékenység telepítése, üzemelése és felhagyása során keletkező hulladékok (ideértve a technológiából istállótakarítás során keletkező folyékony hulladékot is, melyet a 16/2001.

2 2 (VII. 18.) KöM rendelet alapján a alcsoportba tartozó megfelelő hulladéknak kell besorolni) EWC kód szerinti megnevezése mennyisége, veszélyessége, gyűjtésének körülményei külön kitérve a Környe Pork Kft. által biztosított gyűjtőhelyekre is, további kezelése a szállítást, ártalmatlanítást végző megnevezésével. 2. A talajvédelmi hatóság hozzájárulásának másolata a hígtrágya kihelyezésére vonatkozóan. 3. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés ismertetése, figyelembe véve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium útmutatóját az elérhető legjobb technika meghatározásához nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan. 4. Baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára. 5. Az esetlegesen bekövetkező haváriára kidolgozott tervek, intézkedések ismertetése. 6. Be kell mutatni a kibocsátott légszennyező anyagok, bűz terjedésének hatásterületét, valamint a trágyaszállítás, kezelés és esetleges mezőgazdasági célú hasznosítás helyszínét és légszennyező hatásait. 7. A dokumentációban be kell mutatni tevékenység zajkibocsátást, figyelembe véve a jogszabály alapján lehatárolt hatásterületet, és fel kell tüntetni a hatásterület által érintett ingatlanok (védendő és nem védendő ingatlanok) és a legközelebbi védendő épületek pontos címét, helyrajzi számát, építményjegyzék szerinti bemutatását és az érintett területek rendezési terv szerinti besorolását. Szakhatósági állásfoglalások: 1. Tatabányai Körzeti Fölhivatal állásfoglalásában megállapította hatáskörének hiányát. IV. 2. Környe Jegyzője szakhatósági hozzájárulását megadta. 3. ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete: Az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta a következőkkel: A levegővédelmi övezet 300 m nagyságban történő megállapítását elfogadom azzal, hogy a dokumentációban szereplően a tevékenység során érvényesül, hogy nem okoz a lakosságot zavaró hatást. 4. Komárom-Esztergom Megyei MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság: A sertéstelep létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta az alábbi feltételekkel: A telepen keletkező hígtrágya termőföldön történő elhelyezésének módját, mértékét, így annak hatásait is a hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervben kell meghatározni. A hígtrágya kijuttatása a talajvédelmi terv alapján kiadott talajvédelmi hatósági engedély alapján történhet, melyet a telep üzembe helyezését követő 120 napon belül kell megszerezni. A létesítés és az üzemeltetés során a talajvédelmi hatóság a fentieken túl az alábbi követelményeknek való megfelelést kívánja érvényre juttatni: Biztosítani kell, hogy a tevékenység a szomszédos termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Különös tekintettel kell lenni a létesítményekről elfolyó vizek elvezetésére oly módon, hogy a szomszédos termőföldek talajában ne alakuljanak ki szélsőséges vízháztartási viszonyok ( káros vízbőség vagy kiszáradás) illetve ne okozzon talajszennyezést. 5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda állásfoglalásában szakhatósági eljárását megszüntette és az alábbiakat rögzítette:

3 3 Felhívom az engedélyt kérő /beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV.tv. (továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emlékeket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Megyei Múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló évi CXL tv. 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a tárgyi beruházással kapcsolatban megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes Kuny Domokos Múzeumot és Hivatalomat értesítse. V. Az elsőfokú határozattal szemben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell befizetni az eljárás megindításakor. INDOKOLÁS A Bodajki- Pork Kft.. (Mohács) megbízásából az Sz & L Kft. (Komárom) (továbbiakban: Kft. ) azzal a kérelemmel fordult az elsőfokú hatósághoz, hogy a Bodajki-Pork Kft. számára engedélyezze a Környe, Irtáspuszta 0597/7 helyrajzi számú ingatlanon sertéstelep létesítését. Kérelméhez csatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Rendelet) 4. sz. melléklete szerinti előzetes vizsgálati dokumentációt. A hatóság /2010. számú végzésében a levegővédelmi övezet csökkentése kapcsán - hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet, mely hiánypótlást határidőn belül teljesített. Az eljárásért fizetendő - a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. mellélete 43. pontja szerinti - szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján az alábbi tényállást állapította meg: A tevékenység a Rendelet 1. számú melléklete 2. pontja alapján sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára, környezeti hatásvizsgálat köteles, egyben a Rendelet. 2. számú melléklet 11 c) pontja alapján Nagy létszámú állattartás 750 férőhely kocák számára alapján egységes környezethasználati engedély köteles. A Bodajki Pork Kft. (KÜJ: ) sertéshizlalást kíván megvalósítani, hígtrágyás technológiával, a Környe 0597/7 hrsz. alatti ingatlanon (KTJ: ), amely a Környe 0597/3 hrsz. megosztásával keletkezik. A tervezett férőhelyek az alábbiak szerint alakulnak; férőhely, ahol a sertés hizlalás 25 kg-tól 120 kg-ig történik, évi 3 turnusban. A telepen meglévő régi istállók elbontásra kerülnének, és helyettük egy m 2 -es egybefüggő istálló kerülne kiépítésre, a hígtrágyás technológiához kacsolódó lagúnás (6000 m 3 ) rendszerrel, és egy külső tározó medencével (4890 m 3 ).

4 4 A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység környezeti hatásaival kapcsolatban a következők állapíthatók meg: Vízvédelem A keletkező hígtrágya tárolása az egybefüggő istálló alatt kialakítandó vízzáró szigetelésű összesen 6000 m 3 -es lagúnában, illetve egy 4890 m 3 -es vízzáró medencében, továbbá szükség esetén a Környe Pork Kft. által szolgáltatott tározóban történne. A telep vízellátása a Környe Pork Kft. telepén lévő és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező fúrt kútról történne, a keletkező szennyvizek gyűjtéséhez földalatti szigetelt akna létesül. A sertéstelep a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny területen fekszik. A területhez legközelebb eső vízfolyás a K-i irányban mintegy 400 méterre húzódó Vértessomlói vízfolyás, mint időszakos vízfolyás, illetve Ny-i irányban 400 méterre húzódó Irtásmajori vízfolyás, amely szintén időszakos vízfolyásnak minősül. Hulladékgazdálkodás A létesítés időszakában az építési munkák és telepítés során kommunális hulladékok, veszélyes hulladékok (festékek és mázolóanyagok maradékai és göngyölegük), valamint nem veszélyes építési hulladékok (építési törmelék, fém illetve fa hulladék) keletkeznek. A sertéstartás során veszélyes (állatgyógyászati anyagok, fertőtlenítőszerek göngyölegei) és nem veszélyes hulladékok (elhullott állati tetem, göngyölegek, települési szilárd és folyékony hulladékok) keletkeznek, gyűjtésük környezetszennyezést kizáró módon történik. További kezelésüket ártalmatlanítás- engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi. A keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területekre tervezik kijuttatni. A tevékenység felhagyása esetén az üzemeléssel keletkező hulladékok képződése megszűnik, a bontási munkálatok befejezését követően hulladékok nem maradnak a telephelyen. Levegőtisztaság-védelem A sertéstelep, illetve Környe település a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján a 3. sz. légszennyezettségi zónába tartozik. A telephelyen nem terveznek légszennyező pontforrást. A tervezett új állattartó telep állatlétszáma a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pontja szerinti nagyságot db. - meghaladja, így levegővédelmi övezetet (500 m -1000m-ig) kell kijelölni. A védőövezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, vagy egyéb építmény. A hatóság megállapította, hogy a minimális 500 méteres levegővédelmi övezet - felépítendő épületek homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 500 m sugarú, EOV koordinátákkal kijelölt szabálytalan sokszög nem jelölhető ki, mivel lakóépület beleesik. A Kft. kérte, hogy a Felügyelőség csökkentse le 300 m-re a védőövezet nagyságát. A hatóság megállapította, hogy a levegővédelmi övezet csökkentésére a további eljárás során az ÁNTSZ rendelkező részben részletezett szakhatósági állásfoglalása alapján a lehetőség fennáll. Zaj-és rezgésvédelem A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnik. A legközelebbi védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység végzése során a sertés szállás épületének tetején elhelyezett szellőző ventilátorok zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentáció alapján a legközelebbi védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) EüM-KvVM együttes rendelet zajterhelési határértékei teljesülnek.

5 5 A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból várhatóan védendő területet, épületet vagy helyiséget nem érint. Az állattartáshoz kapcsolódó járulékos szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelem A terület országosan nem védett és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a tevékenység engedélyezését eleve kizáró ok nincs. A hatóság a Rendelet 3. (3) bekezdése szerint Közleményt tett közzé, valamint a 3. (4) bekezdése alapján értesítette Közlemény megküldésével Környe Önkormányzatának lakosságát az eljárás megindításáról, melynek kapcsán észrevétel nem érkezett. A hatóság értesítette az eljárás megindításáról a évi CXL tv. 15. (5) bekezdése, a 29. (3) bekezdés b.) pontja illetve az évi LIII.tv. 98. (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezeteket azzal, hogy amennyiben az eljárásban ügyfélként részt kívánnak venni, azt a hatóság felé jelezzék. A hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Tatabányai Körzeti Földhivatal /2010. számon hatáskörének hiányát állapította meg a évi CXXIX tv. 1. (3) bekezdése, az évi LV.tv. 3. f.) pontja és a évi CXL tv. alapján. Környe Község Jegyzője /2010. számú állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását az előzetes dokumentáció alapján megadta a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32.A (1) bekezdése alapján. ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 4928/ számú állásfogalásában az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, - majd az eljáró hatóság levegővédelmi övezet csökkentésére vonatkozó megkeresésére 4928/4/2010. számú állásfoglalásában eredeti nyilatkozatát a rendelkező részben rögzítettek szerint kiegészítette. Állásfoglalása a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. -án és a évi CXL tv án alapult. KEM MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/ /2010. számú állásfoglalásában elfogadta a sertéstelep előzetes vizsgálati dokumentációját a határozat rendelkező részében foglalt feltételekkel. Megállapította, hogy a beruházás termőföldként nyilvántartott ingatlant közvetlenül nem érint. A létesítés és üzemeltetés során a jogszabályi követelmények megtartása mellett a környező termőföldek minősége megóvható. A tervezett állattartó telep a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. d.) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvés program részletes szabályiról valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6.sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. Ugyanezen rendelet 10. (1) bekezdése írja elő az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. Állásfoglalása kialakítása során a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. Tv. III. fejezetének, illetve a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet előírásait vette figyelembe. Szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. (2) bekezdésén alapul. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 430/3212/01/2010. számú felhívásában az ügyfelet hiánypótlásra szólította fel, majd a teljestíést követően 430/3212/03/2010. számú állásfoglalásában eljárását megszüntette és felhívta az ügyfél figyelmét a határozat rendelkező részében rögzített kötelezettségekre. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a rendelkező részben foglaltak szerint. A hatóság a Rendelet. 1. számú melléklet 2 pontja, 2. számú melléklet 11.b. pontja alapján megállapította, hogy a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, valamint a

6 6 tevékenység csak egységes környezethasználati engedély birtokában gyakorolható. Ezért a hatóság a Rendelet. 5. (2) c) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeinek meghatározása során a hatóság a Rendelet 5. (4) bekezdése alapján járt el. A Kft. nyilatkozatában kérte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását a hatóságtól. Tekintettel arra, hogy az elérhető legjobb technikára vonatkozó adatok az összevont eljárás keretében benyújtandó dokumentációban bemutathatóak, a hatóság a Rendelet 5. (2) da) pontja alapján döntött a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról. A hatóság az előzetes vizsgálatot határozattal zárta le az évi LIII. tv. 67. (5) bekezdésében foglaltak szerint. A rendelkező rész II. fejezetében hivatkozott jogszabályi hely a Rendelet. 6. és 8. számú melléklete. A tárgyi eljárásban a hatóság számára az érdemi döntés meghozatalára nyitva álló ügyintézési határidő a környezet védelméről szóló évi LIII. tv. alapján 33 munkanap,, melybe a Ket. 22. (3) bek.- ben felsorolt eljárási cselekmények időtartama nem számít be, így ezen időtartamokkal az ügyintézési határidő meghosszabbodik. Mindezek alapján a Kft. kérelmét a hatóságnak legkésőbb augusztus 18. napjáig kellett elbírálnia. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyen alapul, illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Rendelet szakaszai szerint folytatta le. Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (2) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a hatóság a 33/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, augusztus 10. Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából dr. Hajdu Klára s.k. engedélyezési igazgatóhelyettes