ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Keresztes Ágnes/ Kovács Gabriella Melléklet: Pusztaser Kft. Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálata - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) képviseletében az SZ & L Enviroment Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6. I/29.) által készített és benyújtott Bábolna 0156/5 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertéstelep előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: A vizsgált tevékenység jellemző adatai: A kérelmező neve: Pusztaser Sertéstenyésztő Kft. Székhelye: 9021 Győr, Sarkantyú köz 5. Telephely címe: Bábolna 0156/5 hrsz. KSH szám: KÜJ száma: KTJ száma: EOV sarok koordináták: X= Y= X= Y= X= Y= X= Y= TEÁOR: 0146 A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: II. II. 1./ A megvalósítani kívánt állattartási tevékenység sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára valamint nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések számára - környezeti hatásvizsgálat köteles és egyben egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. 2./ A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonható. 3./ Az összevont eljárás eredményeként kiadandó egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg. G:\Vizvedelmi\2014\KeresztesA\ doc

2 III. A környezethasználó a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül kérheti az összevont eljárás lefolytatását és az egységes környezethasználati engedély kiadását. Az összevont eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. és 8. számú mellékletei szerint kell összeállítani és a hatósághoz benyújtani. IV. A környezeti hatásvizsgálat alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak és egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek az általános, jogszabályban előírt követelményeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia: 1./ Meg kell nevezni a tevékenység telepítése, üzemelése és felhagyása során keletkező hulladékokat, ismertetni kell a hulladékok mennyiségét, veszélyességét, további kezelését. 2./ Ismertetni kell az alkalmazandó technológia elérhető legjobb technikának való megfelelését. 3./ Ismertetni kell a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára 4./ Az esetlegesen bekövetkező haváriára kidolgozott tervek, intézkedések ismertetése. 5./ Méretarányos térképen EOV koordinátákkal kérjük bemutatni a védőövezet kijelölhetőségét. A védőövezetet az épületek (istállók, hígtrágyatároló) külső falától számított minimum 300 m-es szabálytalan sokszöggel kell kijelölni az egységes környezethasználati engedélyezés során. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 845-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi adja: V. szakhatósági állásfoglalást Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett sertéstelep előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tartja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását. 2./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/780-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli Pusztaser Kft. Bikaréti sertéstelep Előzetes vizsgálati dokumentációja című dokumentációban (Készítette: SZ & L Enviromental Consulting Kft Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.; továbbiakban: EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST ADJA. A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) részére a Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő (Bikarét) sertéstelepre vonatkozó előzetes vizsgálati engedély kiadásához a talajvédelmi hatóság hozzájárul, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat teszi: - A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. - A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. 2

3 - Az állattartó telep üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a termőföldön történő felhasználásra tervezett hígtrágya mennyiség elhelyezéséhez elegendő nagyságú engedélyezett földterület álljon rendelkezésre. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merül fel. 3./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2014 számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Pusztaszer Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálatához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10030/2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a tárgyban nevezett eljárásban szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat. Az eljáráshoz benyújtott SZ & L Envirotnental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér u. 6. 1/29.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítom, hogy a sertéstelep építését a bábolnai 0156/5 hrsz.-ú, ingatlan-nyilvántartás szerint gazdasági épület, udvar megnevezésű ingatlanon kívánják megvalósítani. A dokumentum alapján termőföld mennyiségi igénybevételével nem kell számolni, így az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása nem szükséges. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (tfv. tv.) 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészlettel szomszédos termőföldek, 0159, Öl 54/6, hrsz.-ú ingatlanok megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozhatja. A szakhatósági állásfoglalás 30000Ft-os igazgatási szolgáltatási díját a kérelmező megfizette. Az eljárásban költség nem keletkezett. Végzésem elleni fellebbezésnek nincs helye. 5./ Bábolna Város Önkormányzat Jegyzőjének 741-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Bábolnai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint illetékes Hatóság, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresésére, SZ&L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.) által készített, a Pusztaser Kft. Bábolna Bikarét 0156/5 hrsz-ú telepen tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálatához az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Bábolna város közigazgatási területére vonatkozó, 32/2013. (XII. l9.) számú rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) alapján a Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlan különleges mezőgazdasági üzemi terület besorolás alá esik. A HÉSZ a alapján a különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti épületek helyezhetők el a rendelet 6. melléklete előírásainak figyelembe vételével a különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42.. alapján kell teljesíteni A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatbavételi engedély a vonatkozó jogszabály 3

4 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet szerint kell alkalmazni A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak A Kmü jelű övezetekben, lakóépület esetében az épület maximum 25 m2 nettó hasznos alapterülettel növelhető, a meglévő tetőtér beépíthető A Kmü jelű övezetekben, önálló lakó rendeltetési egységek száma nem növelhető A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat rendelet 12. melléklete tartalmazza. 12. melléklet szerinti övezeti előírások: - Beépítési mód: szabadon álló - szintterületi mutató: 2 (a HÉSZ-ben jelenleg 0,2 szerepel elírás miatt, a javítás folyamatban van a Térháló Kft. részéről) - megengedett legnagyobb beépítettség: 40 % - kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40 % - kialakítandó új legkisebb telek: m - megengedett legkisebb építménymagasság: 3,5 m - megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m - Az építhető terepszint feletti szintek száma: 3 Szakhatósági állásfoglalásom ellen jogorvoslattal élni csak az engedélyező hatóság által, az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet. 6./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1287-2/2014. számú végzése: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) június 25. napján érkezett megkeresésére a Bábolna, 0156/5 hrsz-ú Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálata ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. VI. A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) az eljárás lefolytatásáért a ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. 4

5 INDOKOLÁS A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) képviseletében az SZ & L Enviroment Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6.) a hatósághoz előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a Bábolna, Bikaréti telephelyen létesítendő nagy létszámú állattartó telep vonatkozásában, ahol állattartó tevékenységet kíván végezni. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentáció 8 db nyomtatott példányát és annak további egy példányát elektronikus adathordozón, valamint csatolta a hatóság részére befizetett ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság részére befizetett ,- Ft összegű szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv részére befizetett ,- Ft szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj banki igazolásait. A hatóság felhívására az SZ & L Enviroment Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6.) csatolta a hatóság részére a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) által a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatal eljárásáért befizetett ,- Ft szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot, valamint a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) eljárásra feljogosító cégszerű aláírással ellátott írásbeli meghatalmazását. A hatóság a /2014. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel Pusztaser Kft.-t (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.), amely a végzésben foglaltakat teljesítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és a Bábolna 0156/5 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertésteleppel kapcsolatban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A hatóság megállapította, hogy a tevékenység a R. 1. számú melléklet 1. pontja alapján sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára környezeti hatásvizsgálat köteles, egyben a R. 2. számú melléklet 11. c) pontja alapján nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések számára egységes környezethasználati engedély köteles. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) kocatartás és malac előállítást kíván megvalósítani, hígtrágyás technológiával, a Bikarét 0156/5 hrsz. alatti, 4, 8971 ha területű volt baromfitelepen. A tervezett férőhelyek az alábbiak szerint alakulnak: 1050 db a fiaztatóban (24 terem x 42 db + 2 terem x 21 db), 1200 db vemhes koca férőhely (5 terem x 240 férőhely), továbbá 240 db az inszemináló helységben, 150 db a kanszálláson, 2420 db (csoportos vemhes koca 10 x 220 db + 2 x 110 db), 400 db férőhely kismalacoknak, és 900 db férőhely a süldő koca nevelőben. A telepen meglévő régi istállók elbontásra kerülnének. A sertéstartó épületek nagysága összesen m2, a hígtrágyás technológiához kacsolódó lagúnás rendszerrel, és egy külső tározó medencével. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység környezeti hatásaival kapcsolatban a következők állapíthatók meg: Vízvédelem A keletkező hígtrágya tárolása az egybefüggő istálló alatt kialakítandó vízzáró szigetelésű összesen 9100 m3-es lagúnában, illetve egy 4650 m3-es vízzáró medencében történne. A hígtrágya 6 hónapos tárolása biztosított. A telephelyen összegyülekező csapadékvíz egy része saját területen elszikkad, másik része a tüzivíz tárolóba kerül bevezetésre. 5

6 Fentiek figyelembe vételével a tervezett állattartási tevékenység során felszíni vizet károsító közvetlen és közvetett hatások nem generálódnak. A telep vízellátása fúrt kútról történne, amely a /2010. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A keletkező szennyvizek gyűjtésére 10 m3-es földalatti szigetelt akna létesül. A sertéstelep a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny területen fekszik. A területhez legközelebb eső vízfolyás az ÉK-i irányban mintegy 500 méterre húzódó Darány-árok, mint időszakos vízfolyás, illetve Ny-i irányban több mint 1 km-re húzódó Tárkányi-csatorna, amely szintén időszakos vízfolyásnak minősül. Hulladékgazdálkodás A sertéstartás során nem veszélyes hulladékok (elhullott állati tetem, göngyölegek, települési szilárd és folyékony hulladékok) keletkeznek, gyűjtésük környezetszennyezést kizáró módon történik. További kezelésüket ártalmatlanítás- engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi. A keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területekre tervezik kijuttatni. A tevékenység felhagyása esetén az üzemeléssel keletkező hulladékok képződése megszűnik bontási munkálatok befejezését követően hulladékok nem maradnak a telephelyen. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység során elsősorban bűzhatással kell számolni, mely az állatok tartásából és a trágyakezelésből adódik. A tevékenység telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek légszennyező kibocsátásával lehet számolni, mely átmeneti a telepítési időtartama várhatóan 1 év. A benyújtott dokumentáció alapján, Bábolna 1670 m-re található. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók. Az építés során a munkagépek közlekedéséből, az építési tevékenységből származó diffúz porterhelés és kipufogógáz kibocsátás ideiglenes és nem számottevő. Az üzemelés során a telephelyen található állattartó épületek, hígtrágyatároló szaghatásával kell számolni. A felhagyáskor, a hatásterületek a bontási és rekultivációs munkák miatt alakulnak ki, így gyakorlatilag megegyeznek az építési időszakkal. A létesítéskor és felhagyásnál a diffúz porképződés, bűzkibocsátás mérséklésére kell törekedni. Zaj és rezgésvédelem A tevékenység telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely átmeneti, csak nappali időszakban végzik, a telepítési időtartama várhatóan 1 év. A benyújtott dokumentáció alapján, az építési munkálatok során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületnél Bábolna belterületi lakóépületeinél teljesülnek a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei. A sertéstelep működése során a telephely zajkibocsátását az istállók szellőző ventilátorai határozzák meg. A ventilátorok nappali és éjjeli időszakban is működhetnek. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így itt a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél Bábolna belterületi lakóépületeinél, a telep telekhatárától 1670 m-re a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei az akusztikai számítások alapján teljesülnek. A tevékenység számítással lehatárolt zaj hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az érintett úton, útszakaszon (8136. számú út) zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. Természetvédelem Az érintett terület nem védett és nem része Natura 2000 területnek, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. 6

7 A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 3. (4) bekezdése szerint megküldte Bábolna település jegyzőjének a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 1./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 854-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a dokumentáció elektronikus úton megadásával a Pusztaser Kft.- Bábolna Bikaréten tervezett sertéstelep előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására. Megállapítottuk, hogy a tervezett sertéstelep nem érint felszíni vízfolyást és nem érinti vízbázis védőterületét vagy védőidomát sem. A telep vízellátása mélyfúrású kútból történik. Vízjogi üzemeltetési engedély száma: /2010. Főbb műszaki adatai: Mélysége 68 m. EOV: x=568066,32 y= ,06 Vízhozama: 5,09 1/ perc A sertéstelep vízigénye: 39 m 3 /d, m 3 /év A kommunális szennyvizet 10,0 m J -es vízzáró szigeteléssel ellátott gyűjtőaknában tárolják, ahonnan a közszolgáltató a bábolnai szennyvíztisztító telepre szállítja el. A csapadékvizet az istállók mellett kialakított árokrendszer gyűjti össze, ahol részben elszikkad, részben bevezetésre kerül a tűzi víz tározóba. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. -a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg. 2./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/780-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) képviseletében az SZ & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.; továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú tevékenységgel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte az általa készített EVD-t. A Felügyelőség március 18-án kelt, /2014. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XIL17.) Komi. rendelet 33. -a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Az EVD szerint a telepen hígtrágyás tartástechnológia kerül kialakításra. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság KEF/20.2/780-2/2104. számú hiánypótlási felhívására megküldött nyilatkozat alapján, a telepen évi m 3 hígtrágya keletkezik, a lagúna rendszerben m 3, a hígtárgya tárolóban pedig m 3 hígtrágyát tudnak tárolni. A nyilatkozat alapján a keletkező hígtrágyát termőföldön hasznosítják. A szántóföldi elhelyezéshez szükséges talajvédelmi vizsgálatokat a létesítmény megépítése után kívánják elvégeztetni. A hígtrágya befogadó szándéknyilatkozatokat levelükhöz csatolták, mely szerint 515 ha terület kerül bevizsgálásra, A hígtrágya termőföldön történő felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélyét a termőföld védelméről szóló törvény évi CXXIX. törvány 49. (1) d) pontja szerint be kell szerezni. 7

8 A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (d) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (FV.3.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. (2) és 11. (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését hja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. Az EVD alapján a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Rendelkező részbeni előírásainkat a fentieken túl a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv a, valamint 44. (2) és (3) bekezdései alapján tettük. Szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Két.) 44. (1) és (6), valamint 72. (1) bekezdésén alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás március 20-án indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Két. 98. (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. 3./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve, alábbiak kerültek megállapításra: Bábolna- Bikarét állattartó telepen megvalósuló sertéstartási technológia közvetlenül a sertéshús előállítását szolgálja. A telephely infrastruktúra elektromos energia hálózat szempontjából kiépített. Közcsatorna hálózat nincs kiépítve, a szociális épület folyékony szennyvizét vízzáró szigeteléssel ellátott gyűjtőakna fogja biztosítani. A folyékony szennyvíz a Bábolna Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. szennyvíztelepére kerül. A keletkező hígtrágya lagúnáéban lesz elhelyezve. A kommunális hulladékgyűjtő konténer a telephelyen belül lesz elhelyezve. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: - a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti. - az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést. 8

9 - a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. - A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. - A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. - A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg. 4./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10030/2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a tárgyban nevezett eljárásban szakhatósági állásfoglalás megadása céljából keresete meg hivatalunkat. (A megkeresést a Tatai Járási Hivatal Járási Földhivatala tette át illetékességből a Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalához, ahol az érkeztetés napja április 1.). A rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalásom a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 8. -án alapul. Az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködésre vonatkozó eljárási díjat (melyet a kérelmező megfizetett) a tfv. tv. 18. (1) bekezdése határozza meg. A szakhatósági eljárásban eljárási költség nem keletkezett. Döntésem a hivatkozott jogszabályhelyeken és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm rendelet ban és 5. sz. mellékletének 9. pontjában foglalt megkeresésen alapul. Az ügyintézési határidőt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Két.) 33. (8) bekezdése határozza meg. A fellebbezés lehetőségét a Két. 98. (2) bekezdése zárja ki. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény a, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja határozza meg. 5./ Bábolna Város Önkormányzat Jegyzőjének 741-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2014. számú 9

10 levelében megkereséssel fordult Hivatalomhoz, melyben a SZ&L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér u. 6. 1/29.) által készített dokumentáció alapján a Bábolna Bikarét 0156/5 hrsz ingatlanon a Pusztaser Kft. tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálatához kérte a szakhatósági állásfoglalást, melyet a rendelkező részben foglaltak szerint adtam ki. A Hatóság ügyintézési határideje 15 nap, a határidő leteltének napja: április 5. Szakhatósági állásfoglalásomat A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 33. -a, valamint a évi LIIL törvény alapján adtam ki. Illetékességemet a A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény alapján állapítottam meg. Az önálló jogorvoslat kizárása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján történt, e jogszabályi helyre hivatkozva adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. 6./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1287-2/2014. számú végzésének indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a Bábolna, 0156/5 hrsz-ú Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység előzetes vizsgálata ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. által vezetett - a kulturális örökség védelemről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) 71. (1) és a 72. (1) bekezdése álapján vezetett egységes és központi hatósági nyilvántartás a műemlékekről, régészeti lelőhelyekről valamint a hozzájuk tartozó védett földrészletekről; egyszóval a kulturális örökségvédelemmel érintett ingatlanokról - nyilvántartás alapján megállapítottam, hogy Bábolna, 0156/5 hrsz-ú ingatlan Bábolnai ménesbirtok néven - műemléki törzsszám: 10948, azonosító; 6135 regisztrált örökségi érték. Ugyanakkor a regisztrált örökségi érték, mint fogalom nem tartozik a ben meghatározott kulturális örökségi elemek körébe. A fentiek alapján megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra. hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Ör.) 2. (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásban nem veszünk részt. Hatóságom hatáskörét az Ör. 8. (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. mellékletének 6. pontja; illetékességét az Ör. 2. (1) bekezdése határozza- meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Két. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Két. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött a rendelkező részben foglaltak szerint. 10

11 A hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. (2) bekezdés a) és aa.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, a 43. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/e) pontja határozza meg. Győr, július 15. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán sk. mb. igazgatóhelyettes 11