Tehetség azonosítás, módszertani bemutatás

Átírás

1 Tehetség azonosítás, módszertani bemutatás A tehetség azonosítás és a beválogatás a munka egyeik legnehezebb része. A tehetséget sokáig csak a kivételes intelligencia meglétével azonosították. A tehetség azonban összetettebb konstuktum, mint azt egyetlen tényezővel meg lehetne adni, illetve azonosítani. A tehetség minimum három tényező együttes meglétét feltételezi. Ezek a következők: kivételes értelmi adottságok, elkötelezettség és motiváció valamint a kreativitás. Sajnos az átlagos iskolai oktatás keretei között a gyerekeket arra szocializáljuk, hogy nem szabad tévedni és ez bizony a kreativitás egyik legnagyobb gátja. Pedig a kreativitás elengedhetetlenül fontos ahhoz a sajátos világlátáshoz, probléma meglátáshoz, ami sok esetben alkotott maradandót. Ehhez járul az is, hogy a kudarcok esetén nem szabad feladni, tovább kell próbálkozni és kutatni, mint ahogy erre sok példát sorolhatnánk a természettudósok és műszaki kutatók végül elért eredményei közül. Ahogy Albert Einstein megfogalmazta: A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot. Tanulóink általános természettudományos tájékozottságát ismerjük, ahogy az általános értelmi képességeiket is, ezért mi a kreativitásuk feltérképezésével szeretnénk a tehetséggondozásba bevont csoport tagjait kiválasztani. Erre az ennek a korcsoportnak összeállított Tóth-féle Kreativitást Becslő Skálát választottuk. Mérőeszköz neve: Mért készség(ek): Korcsoport: Felvétel formája: Felvétel: Kiértékelés: Visszajelzés: Megjegyzés: Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS) kreativitás, érdeklődés, önérvényesítés, kitartás, motiváció, gondolkodási mód 12 éves kortól csoportosan, papír-ceruza teszt pedagógus pedagógus pedagógus (egyéni visszajelzés) A teszt eredményeit a pedagógus a fiatalnak legjobban egy kötetlen beszélgetés formájában tudja visszajelezni kitérve a fiatal erősségeire, és azon tulajdonságaira, amelyek megnehezítik teljesítményét. Kiemelheti, hogy a fiatal erősségei közül melyek azok, amelyekre érdemes építeni (akár mindennapi tevékenységek, feladatok során is), illetve mik azok a nehézségek, amelyek más működésmódokban is megnyilvánulhatnak (például a türelmetlenség hogyan hat a késleltetési képességére, feladatvégzésére, stb.) - mindezek egy fejlesztési terv összeállításakor is hasznos információk. A teszt ismertetése: A Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS) a személyiség kreatív jellemzőinek megállapítására szolgál. Ez az eljárás lényegét tekintve önjellemző típusú kérdőív: 72 állítás megítélését kéri a fiataloktól. Az állítások tizenkét kategóriába sorolhatók, melyek a vonatkozó kutatások szerint a személyiség egy-egy kreatív jellemzőjét képviselik.

2 E kategóriák a következők: Nonkonformitás (NON) Komplexitás preferencia (KOM) Kockázatvállalás (KOC) Önálló gondolkodás (GON) Türelmetlenség (TÜR) Önérvényesítés (ÖNÉ) Dominancia (DOM) Kíváncsiság, érdeklődés (KÍV) Energikuság (ENE) Eredetiség, ötletesség (ERE) Kitartás (KIT) Játékosság, humor (JÁT) A diákoknak az egyes állításokkal való egyetértés mértékét az állítások után található A, B, C, D, E betűk egyikének bekarikázásával kell jelezniük. A teszt használata, kiértékelése: Módszertani okok miatt a kérdőív tételeinek fele pozitív, a másik fele negatív állítások formájában van megfogalmazva. A megfogalmazás irányát a kódolási kulcs mutatja. A pozitív itemek esetében az értékelés a következő: A = Teljesen egyetértek +2 pont B = Egyetértek +1 pont C = Félig-meddig értek vele egyet, nem igazán tudom eldönteni 0 pont D = Többnyire nem értek vele egyet -1 pont E = Egyáltalán nem értek vele egyet -2 pont A negatív itemek esetében a pontozás fordítva történik, tehát -2 pontot adunk az A, -1 pontot a B, +1 pontot a D és +2 pontot az E válaszra. A pontozást az értékelő ív segítségével végezzük, azaz az állítások sorszáma mellett álló négyzetekbe írjuk be az odaítélt pontszámokat. A sorok pontszámait összeadjuk, és beírjuk a jobb oldali oszlop négyzeteibe. Végül a pontszámokat összeadjuk. Minél magasabb az összesített pontérték, annál inkább kreatív személyiségűnek minősül a vizsgált egyén.

3 Kódolási kulcs a TKBS itemeinek értékeléséhez NON KOM KOC GON TÜR ÖNÉ DOM KÍV ENE ERE KIT JÁT

4 Értékelő ív NON KOM KOC GON TÜR ÖNÉ DOM KÍV ENE ERE KIT JÁT Összesen: Összehasonlító adatok a TKBS eredményeinek értelmezéséhez Skálák Fiú (n = 364) Lány (n = 732) átlag szórás átlag szórás NON 0,96 3,95-0,46 3,66 KOM 1,29 3,84 1,29 3,79 KOC 3,29 3,89 3,01 3,85

5 GON 0,64 3,18 0,89 3,18 TÜR -1,07 4,34-1,60 3,91 ÖNÉ 2,12 3,93 2,22 3,67 DOM 2,31 4,37 1,71 4,45 KÍV 1,50 3,76 1,85 3,65 ENE 1,06 4,05 0,42 3,59 ERE 2,19 3,26 1,46 3,58 KIT 0,59 3,99 2,22 3,93 JÁT 4,49 3,69 4,11 3,47 Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála (TKBS) Ez a kérdőív annak a leírásában segít, hogy különböző helyzetekben hogyan viselkedsz és hogyan érzed magad. Karikázd be az egyes állítások után álló A, B, C, D vagy E betűk egyikét (állításonként csak egyet) annak megfelelően, hogy mennyire értesz azokkal egyet. A betűk jelentése a következő: A = B = C = D = E = Teljesen egyetértek Egyetértek Félig-meddig értek vele egyet, nem igazán tudom eldönteni Többnyire nem értek vele egyet Egyáltalán nem értek vele egyet 1. A tanárok sokszor megdicsérnek példás magatartásomért. 2. Kedvelem a bonyolult problémákat, a nehezen kibogozható helyzeteket. 3. Szeretem, ha új és izgalmas dolgok történnek velem, még akkor is, ha ijesztő és szokatlan helyzetbe kerülök. 4. A komoly, filozofikus témájú írások túlságosan igénybe veszik az elmét. 5. Ha nem értenek meg azonnal, szívesen elmagyarázom, mit miért gondolok. 6. Zavarba jövök, ha arra kényszerülök, hogy a jogaimat megvédjem.

6 7. Új emberekkel ismerkedve rendszerint én vezetem a beszélgetést. 8. Ha valamit nem tudok, akkor is utána nézek, ha ezt nem várják el tőlem. 9. Sokszor érzem úgy, hogy feszül bennem a tettvágy. 10. A megszokott, hagyományos megoldások a legjobbak. 11. Ha egy probléma foglalkoztat, képtelen vagyok addig megnyugodni, amíg megoldást nem találok rá. 12. Szeretem az olyan játékokat, ahol próbára tehetem az eszemet, ügyességemet. 13. Nemigen törődöm azzal, ki mit gondol rólam. 14. Szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat. 15. Mielőtt teszek valamit, gondosan mérlegelek minden körülményt. 16. Szívesen oldok meg rejtvényeket, szellemi feladványokat.

7 17. Nincs türelmem a nehéz felfogású, tompa eszű, unalmas emberekhez. 18. Mindig a saját céljaimat követem, akkor is, ha emiatt másokkal összeütközésbe kerülök. 19. Rendszerint jelentéktelennek érzem magam ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsak. 20. Könyveket bújni haszontalan időfecsérlésnek tartom. 21. Általában hamar fáradok, sok pihenésre van szükségem. 22. Gyakran merőben eltérő módon közelítem meg a dolgokat, mint a legtöbb osztálytársam. 23. Sokszor előfordul, hogy nincs kedvem a házi feladat megírásával bajlódni, inkább lemásolom valakiéről. 24. Szerintem a játék időpocsékolás. Szívesebben foglalkozom inkább komoly dolgokkal. 25. Igyekszem úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőlem. 26. A bonyolult helyzeteket inkább kihívásnak veszem, nem pedig kerülendőnek. 27. Ha kevés az esélyem, akkor is szoktam próbálkozni. 28. Nagy segítséget jelent a számomra, ha nálam idősebbek, tapasztaltabbak véleményére támaszkodhatok. 29. Inkább a meggondolt, megfontolt cselekvés híve vagyok. 30. Nehezemre esik vitában a saját véleményemet kifejtenem. 31. Jól boldogulnék olyan hivatásban, ahol befolyásom, hatalmam, irányítási jogom lenne mások felett. 32. Kevés tanítási óra múlik el úgy, hogy ne kérdeznék valamit a tananyaggal kapcsolatban. 33. Általában tele vagyok lendülettel és energiával. 34. Új ötletek kigondolása nekem nehezen szokott menni. 35. Nagy odaadással, kitartással szoktam tanulni. 36. Nagyra becsülöm a szellemes mondásokat, bárkitől is származzanak. 37. Sok borsot törtem már a tanárok orra alá. 38. Az emberi lélek titkai túl bonyolultak nekem. 39. Nehezen szánom rá magam, hogy egy új dologba belefogjak. 40. Inkább magam szeretem felfedezni a dolgok közötti összefüggéseket, még ha sok időbe telik is.

8 41. Vita közben nehezemre esik kivárni, amíg mások kifejtik a véleményüket. 42. Amit helyesnek tartok, azt keresztülviszem akkor is, ha rossz szemmel néznek rám. 43. Ha vezető lennék, nehezemre esne fegyelmet tartani. 44. Akik sokat kérdeznek, azokban nem a tudásvágy munkál, hanem csak okosnak akarnak látszani. 45. Igyekszem takarékosan bánni az erőmmel. 46. Többször előfordult már, hogy olyan megoldást találtam egy problémára, amire más nem is gondolt. 47. Bármibe is fogok, a legtöbb dolgot elég hamar megunom. 48. Méltatlannak érzem egy tanár részéről azt, ha órán humorral üti el a kínos helyzeteket. 49. Nehezemre esik olyasmit mondani vagy tenni, amivel meglepem vagy megdöbbentem az embereket. 50. A bonyolult és újszerű dolgok jobban érdekelnek, mint a legtöbb embert. 51. A veszélyek nélküli élet unalmas. 52. Ritkán vesződöm azzal, hogy alaposan végiggondoljam a dolgokat, inkább másokra hagyatkozom. 53. Képes vagyok türelemmel kivárni, amíg eljön az én időm, amíg az eredményeim beérnek. 54. Az embernek időnként meg kell alkudnia azzal, hogy mások fölébe kerekedhetnek. 55. Ha belecsöppenek egy társaságba, rendszerint igyekszem magamhoz ragadni a kezdeményezést. 56. Szeretném tudni, van-e élet a Földön kívül. 57. Tanulásban vagy szórakozásban a többiek ritkán bírják az általam diktált tempót. 58. Többször éreztem már magam kellemetlenül amiatt, hogy éppen akkor nem jutott eszembe semmi, amikor nagy szükségem lett volna rá. 59. Ha valami nem sikerül, addig próbálkozom, amíg eredményt nem érek el. 60. Sokszor megtréfálom a barátaimat. 61. Nehezen tűröm, ha igazodni kell másokhoz. 62. A tudományos kutatás nem nekem való foglalatosság.

9 63. Jobban kedvelem a csendes, nyugodt, izgalmaktól mentes életet. 64. Ellenemre van, ha segíteni akarnak abban, hogy valaminek a nyitjához közelebb jussak. 65. Nagyon nehezen viselem, ha nem kapom meg rögtön, amit akarok. 66. Általában ragaszkodom ahhoz, hogy a dolgok az én kedvem szerint történjenek. 67. Általában kitérek az elől, hogy én legyek az irányító. 68. Jobb tanár az, aki mindet megmagyaráz, mint aki kíváncsivá tesz. 69. Gyakran érzem, hogy nincs elég energiám egy-egy feladathoz. 70. Alkalomadtán több ötletem van, és gyorsabban jutnak az eszembe, mint sok osztálytársamnak. 71. Csak annyi időt töltök a tanulással, amennyi feltétlenül szükséges. 72. Az intellektuális humort nem nekem találták ki. A tehetséggondozás során mi a project módszert fogjuk alkalmazni. Szerintünk ez a módszer sok alapvetően fontos kompetenciát fejleszt. A projekt megközelítési stratégia, módszer, a tanítástanulás megszervezésének formája is lehet. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon szerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat, meghatározó lehet egész későbbi életükre. Ennek keretein belül a középpontban a tanulói tevékenységek állnak és jelentős hangsúlyt fektethetünk az önálló ismeretszerzés elsajátítására, amely a személyes tapasztalatok gyűjtése, az információszerzés módszereiből kiindulva az önálló tanulás képességének megszerzését eredményezi, amely különösen fontos az élethosszig tartó tanulás modelljében. A tartalmi elemek kiválasztásánál előtérbe helyeztük a hétköznapi élethez köthető, a gyakorlatban is használható jelenségeket. Elsődleges szempont volt az, hogy a tanítványaink pozitív tapasztalatokat szerezzenek a természettudományok területén. Fontos minél korábban megnyerni őket a természettudományoknak. A gyerekek rájönnek arra, hogy el tudnak végezni tudományos kísérleteket és a project módszer lehetőséget ad a csapatmunkára valamint a kísérletezésre és a közös siker növeli a gyerekek motiváltságát. Ebben a módszerben a tanár koordinátor és aktívan együtt is dolgozik a gyerekekkel. Felügyeli a csoportok munkáját és folyamatosan visszajelez annak sikerességéről. Segít megláttatni az összefüggéseket a különböző természettudományos tények, folyamatok között. A gyerekektől is nagy aktivitást igényel, hiszen részt vesznek a kapcsolódó irodalmak gyűjtésében, a kísérletek elvégzésében, a kapott eredmények rendszerezésében és a végső produktum elkészítésében. Ennek során fontos tanulási technikákat ismerhetnek meg, illetve az ismertek pontosítására és gyakorolására. Ezek az anyaggyűjtés, forráskezelés, szelektálás, feldolgozás, előadás, kísérletezés, megfigyelés, elemzés, adatrögzítés, összehasonlítás. Tartalma több tantárgy anyagából, komplex, illetve integrált módon tevődik össze. Mindezek mellett igen sok természettudományos tárgy ismereteit ölelik fel pl.: fizika, matematika, földrajz és számítástechnika. Hangsúlyos szerepet kap az ismereteken kívül a képességek és attitűd fejlesztése is. A végső produktum együttes elkészítése pedig növeli a sikerélményt a gyerekekben.

10 A projektek végzésekor tehát közös cél, hogy fejlesszük a gyerekek problémamegoldó képességét, kritikai gondolkodását, különféle források felhasználását, együttműködési készségét, kutatási módszerek és azok megválasztásának ismeretét, kommunikációs képességét, saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerését a problémák megoldásában