Az unipoláris depresszió és

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az unipoláris depresszió és"

Átírás

1 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete A depressziók korszerû szemlélete diagnosztikai és terápiás vonatkozások Prof. dr. Rihmer Zoltán, Az unipoláris depresszió és a bipoláris (mániás-depressziós) betegség a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Népegészségügyi jelentôségüket aláhúzza az is, hogy mindkettôt a világon leggyakrabban keresôképtelenséget okozó elsô tíz betegség között tartják nyilván. 35 Nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok eredményeivel megegyezôen a hazai felnôtt lakosságban az unipoláris major depresszió élettartamprevalanciája 15,1%, a bipoláris (I+II) betegségé 5,0%. 45,41,42 A kedélybetegségeknek a BNO és a DSM-IV 5 diagnosztikai rendszerekben deklarált formáira unipoláris depresszióban a különbözô mélységû depressziós epizódok jellemzôk, míg bipoláris betegségben a különbözô súlyosságú depressziós és mániás epizódok váltakoznak egymással, általában hosszabbrövidebb tünetmentes periódusok közbeiktatódásával. Unipoláris depresszióban a klasszikus major depresszió mellett (amely az esetek többségében epizodikus lefolyást mutat) enyhe epizodikus depreszsziót ( minor depresszió ), illetve enyhe krónikus depressziót (dysthymia) is megkülönböztetünk. A bipoláris betegséget a mániás állapotok súlyossága alapján két klinikai megjelenési formába soroljuk: (1) a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó úgynevezett bipoláris I és (2) a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris II csoportba. A mániás és hipomániás epizódon Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Az unipoláris major depresszió és a bipoláris (mániás-depressziós) betegség a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartozik. A kezeletlen unipoláris depresszió és bipoláris betegség gyakori szövôdményeikkel (szuicid magatartás, másodlagos alkohol-, illetve drogbetegség, fokozott kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás stb.) súlyos egyéni, családi és népegészségügyi problémát jelentenek. Annak ellenére, hogy ma már igen hatásos terápiák állnak rendelkezésre, a betegeknek csak viszonylag kis bár szerencsére egyre nagyobb hányada részesül megfelelô kezelésben. Az utóbbi évtizedben jelentôs elôrehaladás történt e két nagy betegcsoport klinikai osztályozását és nozológiai besorolását illetôen, ennek komoly terápiás konzekvenciái is vannak. Közleményünkben az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség korszerû nozológiáját tekintjük át, különös tekintettel a szubszindromális bipoláris manifesztációkra és a mániás-depressziós kevert állapotokra. Ismertetjük a betegség felismerését segítô korszerû diagnosztikai elveket, és röviden érintjük a legújabb eredményeken alapuló új farmakoterápiás szempontokat. Kulcsszavak: ANTIDEPRESSZÍVUMOK, BIPOLÁRIS BETEGSÉG, DEPRESSZIÓS KEVERT ÁLLAPOTOK, ÖNGYILKOSSÁG, SZUBSZINDROMÁLIS BIPOLÁRIS BETEGSÉG, UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ kívül a harmadik klinikai manifesztáció az úgynevezett kevert affektív epizód, amikor a beteg állapota egy idôben meríti ki mind a mániás, mind a major depressziós epizód kritériumait. A jelenleg érvényben lévô BNO és DSM-IVTR 5 csupán ezt a három nagy szindrómát különíti el. Az unipoláris depresszió és bipoláris betegség nozológiája a legújabb kutatások tükrében A ma már klasszikusnak számító, az 1950-es és 1980-as évek között végzett vizsgálatok számos, klinikailag fontos különbséget tártak fel az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség klasszikus (ma bipoláris I-nek nevezett) formája között, 1,27 amelyek vázlatos ismertetése az 1. táblázatban látható. Ugyanakkor az utóbbi évtized klinikai kutatásai azt is igazolták, hogy a mániás és depressziós tünetek az esetek jelentôs hányadában úgy jelennek meg, hogy a beteg teljes mértékben kimeríti vagy a mánia, vagy a major depresszió diagnosztikai kritériumait, de emellett az adott epizód során az ellenkezô elôjelû szindrómából csak néhány, a diagnózis felállításához elégtelen számú tünet észlelhetô. Ha a mániás epizódon belül kettô négy depressziós tünet jelenik meg, kevert (diszfóriás) mániáról, ha a depresszióhoz két vagy több hipomániás tünet társul, depressziós kevert állapotról beszélünk. 5,1,15,13,14,10,4,7 1

2 Különszám 2 1. táblázat. A legfontosabb klinikai különbségek az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség között Unipoláris depresszió Bipoláris betegség Mánia/hipománia az anamnézisben Nincs Van Temperamentum Depresszív, szorongó Ciklotím, hipertím Nô/férfi arány 2,5 1 Betegség kezdete éves korban éves korban Epizódok kezdete/vége Fokozatos Hirtelen Epizódok száma 1 3 Sok Epizódok spontán tartama 3 12 hónap 3 6 hónap Szülés utáni kezdet Ritka Gyakori Szezonalitás Ritka Gyakori Pszichomotórium Agitált/gátolt Gátolt/agitált Pszichotikus tünetképzés Ritka Gyakori Komorbid alkohol-/szorongásos betegség Ritka Gyakori Alvás Fôleg insomnia Gyakran hypersomnia Szuicid magatartás Családi anamnézis Unipoláris Bipoláris és unipoláris depresszióhoz képest szignifikánsan gyakoribb bipoláris családi anamnézis és a spontán lefolyás során vagy az antidepresszív farmakoterápia mellett szignifikánsan gyakrabban jelentkezô hipomániás/mániás pólusváltás is igazolja. 17,15,4,14 Kevert depresszió esetén a leggyakoribb intradepresszív hipomániás tünetek a disztraktibilitás, gondolatrohanás/gondolattorlódás, irritábilis hangulat, pszichomotoros nyugtalanság és a fokozott beszédkésztetés. 15,4,8,14 A depressziós kevert állapot gyakorisága a hagyományos kritériumok alapján kórismézett unipoláris major depreszszióban 20 30%, míg bipoláris (II és I) depresszióban 30 60%. 15,4,14,27 Bár az agitált depresszió tüneti képe nagyon régóta ismert, és a klinikai gyakorlatban rutinszerûen használják ezt a megjelölést, csak az utóbbi évek vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy agitált depresszióban a pszichomotoros nyugtalanság fô (bár nem kizárólagos) okai a depressziós szindrómán belül megjelenô hipomániás tünetek, 4,46 és az agitált unipoláris major depressziós betegek között 90%-ban, míg a nem agitáltaknál 20%-ban volt aktuálisan depressziós kevert állapot észlelhetô. 4,14 Az unipoláris és bipoláris kedélybetegségek különbözô epizódjait a 2. táblázat mutatja be. A legújabb vizsgálatok tükrében már azt is tudjuk, hogy a 4 napnál rövidebb 2. táblázat. Az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség különbözô epizódjai Mint láthattuk, a depressziós és a (hipo)mániás szindrómák nemcsak idôben elkülönülten (vagyis egymás után) léphetnek fel, hanem az esetek jelentôs részében a mániás és depreszsziós tünetek bár különbözô dominanciával egyazon betegnél ugyanabban az idôben is megjelenhetnek, tehát az unipoláris depresszió és a klasszikus mániás-depressziós (bipoláris I és bipoláris II) manifesztációk mellett a kevert affektív epizódon kívül még két másik átmeneti forma (diszfóriás mánia és kevert depresszió) is létezik. 1,4,15,14,10,27,46 A diszfóriás mániához hasonlóan tehát a kevert unipoláris major depresszió (major depresszió + két vagy több hipomániás tünet) is a bipoláris betegség speciális megnyilvánulási formájának tekinthetô, amelynek bipoláris jellegét a nem kevert UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ A. Minor depresszió B. Dysthmia C. Major depressziós epizód (enyhe, középsúlyos, súlyos nem pszichotikus, súlyos pszichotikus) Egyszeri Ismétlôdô BIPOLÁRIS BETEGSÉG A. Hipomániás epizód B. Mániás epizód (nem pszichotikus, pszichotikus) C. Major depressziós epizód (enyhe, középsúlyos, súlyos nem pszichotikus, súlyos pszichotikus) D. Átfedô epizódok Kevert affektív epizód (mániás epizód + major depressziós epizód) Diszfóriás mánia (mániás epizód major depressziós tünet) Kevert depressziós epizód (major depresszió + 2 vagy több hipomániás tünet)

3 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete 3. táblázat. Az unipoláris és bipoláris affektív spektrum vázlatos ábrázolása UNIPOLÁRIS SPEKTRUM Depresszív temperamentum Minor depresszió/disztímiás betegség Major depresszió Negatív családi anamnézis bipoláris betegség vonatkozásában Nem agitált klinikai kép Ciklotím/hipertím temperamentum nélkül (2-3 napig tartó) hipománia, illetve az antidepresszív gyógyszeres vagy egyéb biológiai kezelés (pl. elektrokonvulzív kezelés vagy alvásmegvonás) során fellépô hipománia, a depressziós kevert állapot (ami nagyon nagy átfedést mutat az agitált depresszióval), valamint a ciklotímiához/hipertímiához társuló major depresszió is bipoláris depressziót jelent, amit a családi anamnézis adatai mellett a hosszú távú lefolyás során megjelenô szindromális bipoláris transzformáció is igazol. 22,19,15,13,14,4,11 Ha ezeket az eseteket is figyelembe vesszük, a major depressziós epizóddal jelentkezô betegek között a bipoláris depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nô. 19,41,42,20 A major depresszióhoz társuló küszöb alatti vagy szubszindromális hipománia esetén tehát a betegség nem az unipoláris, hanem a bipoláris spektrumba tartozik, és ezt a szubszindromális bipoláris betegséget újabban bipoláris spektrum betegségnek hívjuk. 22,19 Az eredetileg már Kraepelin által leírt, de részletesen Akiskal és mtsai által kidolgozott affektív temperamentumtípusok közül a bipoláris betegséghez a ciklotím, irritábilis és hipertím temperamentumok kapcsolódnak különösen szorosan, míg az unipoláris depressziós betegek premorbid személyiségére elsôsorban a depresszív vagy szorongó temperamentum jellemzô. 3 Követéses vizsgálatok szerint a felnôtt lakosságban 14 18%-ban elôforduló markáns affektív temepramentumtípusok a bipoláris betegség, illetve unipoláris depresszió szubaffektív, embrionális formájának vagy ezek prekurzorainak is tekinthetôk. 1,3,18,43 Ezeknek az affektív temeperamentumtípusoknak a major affektív betegségekkel való szoros összefüggését nemcsak klinikai, hanem molekuláris genetikai vizsgálatok is igazolták. 18,26 A legújabb eredmények tükrében tehát az affektív betegségek korszerû osztályozásában a depressziós és mániás tünetek folyamatos eloszlása miatt a kategoriális megközelítés (az unipoláris, bipoláris II és bipoláris I betegségek éles elkülönítése) helyett a dimenzionális szemlélet uralkodik, és ennek alapján célszerûbb unipoláris, illetve bipoláris spektrumról beszélni. A folyamatosság azonban nem csak az unipoláris vagy bipoláris spektrumon belül mutatható ki; ha a depresszió felôl közelítünk, látható, hogy az unipoláris depresszióból a bipoláris depresszióba való átmenet folyamatos, és az átmenet legmarkánsabb állomásait a bipoláris családi anamnézissel kísért unipoláris depresszió, a ciklotímiás temperamentum talaján kialakult depresszió és az agitált (kevert) BIPOLÁRIS SPEKTRUM Ciklotím/hipertím temperamentum Ciklotímiás betegség Unipoláris major depresszió Pozitív családi anamnézis bipoláris betegség vonatkozásában Agitált/kevert klinikai kép Ciklotím/hipertím temperamentum Bipoláris II betegség Bipoláris I betegség major depresszió képezik. 2,1,17,10,14,27,46 Az unipoláris és bipoláris affektív spektrumot vázlatosan a 3. táblázat mutatja be. Az unipoláris major depresszió és a bipoláris betegség epidemiológiája a korszerû nozológia tükrében Nemzetközileg elfogadott diagnosztikai kritériumok alapján történt felmérés szerint a bipoláris betegség klasszikus (tehát DSM-IV szerinti bipoláris I és bipoláris II) formáinak élettartamprevalenciája 2 5%, és Magyarország felnôtt lakosságában ez az arány a világon a legmagasabbak közé tartozik: a bipoláris I és II betegség együttes élettartam-, egyéves és egy hónapos prevalenciái 5,0%, 2,7% és 1,4%. 45,6,41,42 A legújabb epidemiológiai vizsgálatok ugyanakkor azt találták, hogy ha a hipománia küszöb alatti (vagy szubszindromális) formáit is figyelembe veszik, akkor a bipoláris betegség élettartam-prevalenciája a klasszikus bipo- 3

4 Különszám 4 láris I és bipoláris II formákénak legalább a duplájára (5 8%-ra) nô, míg az unipoláris depresszióé ennek megfelelô arányban csökken. 19,41,42,11,20 A legújabb vizsgálatok szerint, szemben az unipoláris major depresszióval, amelynek incidenciája és prevalenciája igen stabilnak mutatkozik, a bipoláris I és II betegség incidenciája (és ezzel együtt természetesen az egyéves és az élettartam prevalenciája) az utóbbi 25 évben enyhe, de egyértelmû növekedést mutat. E növekedésben lényges szerepet játszhat az egyre szélesebb körben használt illegális drogok mániát (és egyéb pszichiátriai betegségeket) provokáló hatása, valamint a fel nem ismert vagy rejtett bipolaritás manifesztációja az unipoláris depressziónak diagnosztizált, de valójában a bipoláris spektrumba tartozó major depressziók hangulatstabilizáló védelme nélkül alkalmazott antidepresszív farmakoterápiája során. 42 Szemben az unipoláris depresszióval (amely a nôket több mint kétszer olyan gyakran érinti), bipoláris betegségben a nemi megoszlás kiegyensúlyozott, bár bizonyos diagnosztikai kategóriákban (bipoláris II betegség, kevert affektív epizód, diszfóriás mánia, kevert depressziós epizód) a betegek 60 65%-a nô. Az unipoláris depresszió töbnyire a 25. és 50. életév között indul, bipoláris zavar leggyakrabban a éves korosztályban kezdôdik (az esetek több mint felében depressziós epizóddal), de nem számít ritkaságnak az ennél koraibb kezdet sem. A megbetegedési kockázat 40 év felett csökken, és idôs korban ritkán kezdôdik a bipoláris betegség. Az életkor elôrehaladtával a mániás epizódok száma csökken, a depressziós epizódoké nô. A mániás és depressziós epizódok gyakran szezonális jelleggel kezdôdnek, illetve térnek vissza: a depressziós epizód gyakoribb tavasszal és ôsszel, a mániás fázis leggyakrabban nyáron jelentkezik. 41,42,27 Bipoláris betegséghez az esetek több mint felében társul szorongásos betegség és/vagy alkohol-, illetve drogabúzus (-dependencia), amely gyakran megnehezíti a felismerést, rontja a terápiás választ, illetve a prognózist. Bipoláris I zavarban a komorbid alkohol-/drogbetegség, bipoláris II betegségben a szorogásos kórképekkel való komorbiditás gyakoribb. Ugyancsak gyakori a komorbid személyiségzavar (gyakran borderline típusú), és a betegség a vártnál gyakrabban társul hypertoniával, diabetesszel és migrénnel. 1,6,19,41,27 Kórlefolyás, szövôdmények A nem kezelt unipoláris major depresszió az esetek 80%-ában ismétlôdô (rekurrens) vagy krónikus formában zajlik, míg bipoláris betegség esetén 90% felett van ez az arány. Az unipoláris major depresszió epizódjai ritkábbak, de kezelés nélkül tovább tartanak, és általában lassan, fokozatosan kezdôdnek. Bipoláris betegségben az epizódok rövidebbek, de sûrûbben jelentkeznek, és bár gyakoriságuk nagy egyéni különbségeket mutat, általában mind a (hipo)mániás, mind a depreszsziós epizódok hirtelen kezdôdnek (l. 1. táblázat). A bipoláris betegség eseteinek 10 15%-ában rapid ciklusú lefolyás alakul ki (évente négy vagy több affektív epizód). Ez gyakrabban észlelhetô nôknél, és az esetek döntô többségében a hangulatstabilizáló nélkül alkalmazott antidepresszívum oki szerepe is igazolható. 22,19,53,27,29 A nem kezelt unipoláris depresszió és bipoláris betegség gyakran vezet másodlagos alkohol- vagy drogabúzushoz, és hoszszú távon emelkedett kardiovaszkuláris, illetve cerebrovaszkuláris morbiditással és mortalitással jár. A legsúlyosabb szövôdmény azonban az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosság. 27,39,38,48 Az unipoláris depressziós betegek mintegy 15 20%-ának, a bipoláris betegek mintegy harmadának volt már legalább egy szuicid kísérlete, és az unipoláris, illetve bipoláris betegek aránya a befejezett öngyilkosságot elkövetôk között több mint szorosan haladja meg a populációban észlelhetô prevalenciát. Az összes pszichiátriai kórkép közül a bipoláris betegség, és különösen a bipoláris II típus jár együtt a befejezett öngyilkosság legnagyobb kockázatával, és sajnálatos módon a bipoláris zavaroknak ez a leginkább aluldiagnosztizált és legkevésbé megfelelôen kezelt formája. 21,39,41,19,27,49 A kevert/agitált depresszió különösen növeli mind a befejezett, mind a megkísérelt öngyilkosság kockázatát: öngyilkosságban meghalt, illetve öngyilkosságot megkísérelt major depressziós betegek körében szignifikánsan gyakoribb a kevert, illetve agitált depresszió, mint nem szuicidális major depresszióban. 4,13,8,40,46,49

5 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete Differenciáldiagnózis: unipoláris vs. bipoláris depresszió Affektív betegség gyanúja esetén rendkívül fontos, hogy a tüneti kép keresztmetszeti elemzése mellett mind az autoanamnézis, mind a heteroanamnézis felvétele során célzottan kérdezzünk rá a családban elôfordult pszichiátriai betegségekre, az esetleges korábbi (akár szubklinikus) depressziós, hipomániás epizódokra, valamint a premorbid személyiségre, mivel a bipoláris családi anamnézis talaján fellépô major depresszió, valamint a szubszindromális hipomániához társuló vagy a hipertím, ciklotím személyiség talaján kialakuló depresszió, akárcsak az agitált/kevert depresszió bipoláris zavarra utal. 5,21,22,1,4,27 Major depressziós epizód észlelésekor a legfontosabb differenciáldiagnosztikai szempont az unipoláris és a bipoláris kórkép elkülönítése. Az anamnézisben szereplô mániás vagy hipomániás (akár csak szubszindromális hipomániás) epizódok, amelyek sokszor csak részletes auto-, illetve heteroanamnézissel vagy célzott biográfiai analízissel tárhatók fel, valamint az esetleg antidepresszívum által indukált rövidebb-hosszabb (hipo)mániás idôszakok, illetve a markáns ciklotím/hipertím temperamentum bipoláris betegség depressziós epizódjára utalnak. Abban az esetben, ha a major depressziós beteg elsôfokú rokonai között bipoláris betegség fordult elô, a depresszió (legalábbis a specifikus terápia vonatkozásában) szintén bipolárisnak tekintendô. 1,22,19,41,27,50 A kevert/ agitált depresszió jelentôsége az antidepresszív farmakoterápia szempontjából alapvetô: bipoláris betegség depressziós fázisának hangulatstabilizáló nélküli kezelése (hipo)mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást, illetve depressziós kevert állapotot (illetve agitált depressziót) idézhet elô, rontva az antidepresszív farmakoterápiára adott választ, ezáltal a rövid és a hosszú távú prognózist. 21,22,12,13,,19,53,44,36 ; 1. táblázat). Bipoláris betegségben gyakran észlelhetô borderline személyiségzavar, 1,27 és az agresszív, impulzív manifesztációk, illetve dührohamok (amelyekre általában a borderline személyiségzavar diagnózisát alapozzák) leggyakrabban bipoláris II betegségben figyelhetôk meg. A probléma klinikai jelentôségét az adja, hogy borderline személyiségzavar és bipoláris betegség egyidejû fennálásakor az utóbbi diagnózisa (és adekvát terápiája) sokszor elmarad, vagy agresszív-impulzív megnyilvánulásokkal jellemzett bipoláris betegségben (tévesen) a borderline személyiségzavar diagnózisát állítják fel. 1,37 Általánosságban megállapítható, hogy a bipoláris betegek kevesebb mint egyharmadánál észlelhetô csupán a típusos eufóriás mániás, illetve a melankóliás, gátolt major depressziós tüneti kép, és a betegek többségének kevert tünetei vannak, illetve egy, kettô, esetleg több komorbid szorongásos betegség vagy személyiségzavar is fennáll. Valódi unipoláris depresszió esetén a komorbid betegségek jóval ritkábban fordulnak elô. 1,27,42 A bipoláris betegség diagnózisát segítô, klinikailag feltárható jellegzetességek és a bipolárismarkerek az 1. és 4. táblázatban láthatók. Farmakoterápiás konzekvenciák Gyakori hiba, hogy az anamnesztikus adatok mellôzése miatt bipoláris betegségben csak az aktuális depressziós epizódot kezelik (mint unipoláris depressziót), és a hangulatstabilizáló 4. táblázat. Klinikailag feltárható bipolárismarkerek major depresszióban Anamnesztikus jellemzôk Bipoláris I vagy II betegség (mánia vagy hipománia) az elsô- és/vagy másodfokú rokonságban Megelôzô mánia, hipománia (akár 2 napig tartó hipománia) Szezonális lefolyás (téli, nyári) Szülés utáni kezdet Ciklotím/hipertím temperamentum Komorbid pánikbetegség, GAD, OCD Három vagy több megelôzô depressziós epizód Migrén (bipoláris II) Kifejezett kreativitás, poliglottizmus (bipoláris II) Keresztmetszeti jellemzôk Gátolt depresszió (bipoláris I) Pszichotikus tünetek depresszióban és/vagy mániában (bipoláris I) Katatón tünetek (bipoláris I) Korai kezdetû depresszió (20 év alatt) DSM-IV atípusos depressziós tünetek (bipoláris II) Depressziós kevert állapot/agitáció Komorbid pánikrohamok vagy komorbid pánikbetegség Markáns (típusos) napszaki ingadozás 5

6 Különszám 6 terápia bevezetése elmarad, vagy akár 8 10 évet is késik, lényegesen növelve ezáltal a biológiai és pszichoszociális szövôdmények (elsôsorban a szuicid magatartás) kialakulásának veszélyét. 21,22,25,19,27,31,44,38 Ma már a szakirodalom teljesen egységes a tekintetben, hogy a fel nem ismert bipolaritás a depresszió terápiarezisztenciájának egyik leggyakoribb oka. 22,19,12,13,44,40,36,50 Hosszú távú követéses vizsgálatok szerint a bipoláris I betegek háromszor annyi, míg a bipoláris II páciensek tizenötször annyi idôt töltenek depressziós, mint mániás vagy hipomániás állapotban, tehát az esetek döntô többségében mindkét csoport tagjai depressziós panaszaik miatt kerülnek pszichiátriai kezelésbe. 32,33,27 Mivel a hangulatstabilizátorok egyidejû alkalmazása nélkül végzett akut antidepresszív farmakoterápia bipoláris depresszióban gyakran hipomániás/mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást, illetve depressziós kevert állapotot indukál, valamint sokszor terápiarezisztens depresszióhoz vezet, az antidepresszívumokat csak a lehetô legrövidebb ideig és mindig hangulatstabilizátorokkal, illetve egyes atípusos antipszichotikumokkal együtt kell alkalmazni. 2,21,12,13,53,4,44,40,27,36 Hipomániás/mániás fázisváltás hangulatstabilizátor egyidejû alkalmazása nélkül az esetek 25 35%-ában fordul elô (SSRI készítmény adásakor kétszer-háromszor ritkábban, mint triciklusos szer adása esetén), lítiummal vagy egyéb hangulatstabilizátorral (valproát, karbamazepin, lamotrigin) való kombináció alkalmazásakor ennek esélye mintegy harmadára csökken. 30,16,24 Bipoláris I, bipoláris II, illetve a bipoláris spektrumba tartozó depresszióban az antidepresszív monoterápiát nem javasolják. 21,22,16,30,12,19,27,36 A depressziós kevert állapotok léte és gyakori elôfordulása bipoláris depresszióban részben magyarázza azokat az eredményeket, amelyek szerint egyes atípusos antipszichotikumok (quetiapin, olanzapin) akár monoterápia formájában (quetiapin) bipoláris betegségben az antimániás hatáson kívül antidepreszszív, illetve fázisprofilaktikus hatással is bírnak. 47 A hangulatstabilizátoroknak, illetve az atípusos antipszichotikumoknak a bipoláris betegek hosszú távú kezelésében játszott szerepét aláhúzza az a legújabb metaanalízis is, miszerint bipoláris depressziós betegek hangulatstabilizáló mellett alkalmazott, 6 hónapnál tovább tartó antidepresszív gyógyszeres kezelése 27%- kal csökkentette ugyan az újabb depressziós epizódok megjelenésének esélyét, de a mánia kialakulásának kockázata 72%-kal nôtt. 23 Antidepresszívumok és öngyilkos magatartás A súlyos, de tartós kezelésben nem részesülô unipoláris depressziós, illetve bipoláris betegek 10 19%-a öngyilkosságban hal meg, és az öngyilkosok 65 75%-a (többnyire nem kezelt) bipoláris vagy unipoláris major depressziós epizódban szenved halála idején. E tekintetben mind unipoláris, mind bipoláris depresszióban különösen nagy öngyilkossági kockázatot jelent az agitált, illetve a kevert depressziós állapot. 4,27,38 Az összes pszichiátriai betegség közül a bipoláris zavar és a súlyos unipoláris major depresszió jelenti a legnagyobb öngyilkossági kockázatot, különösen ha már volt a betegnek megelôzô szuicid kísérlete. 39,27,38 Számos retrospektív és prospektív vizsgálat igazolta, hogy major affektív betegségben az öngyilkos magatartás (szuicid gondolatok, szuicid kísérlet, befejezett szuicidium) az esetek döntô többségében (78 89%) súlyos major depresszió alatt, ritkábban (11 20%) diszfóriás mániában vagy kevert affektív epizód során lép fel, de szinte sohasem (0 5%) a gyógyulás után, ami arra utal, hogy a korai felismerés és hatékony kezelés alapvetô jelentôségû az öngyilkosság megelôzésében. 27,38,48 Ezek után nem meglepô, hogy mind unipoláris depresszióban, mind bipoláris betegségben az eredményes akut és hosszú távú kezelés (unipoláris betegségben antidepresszívumok és/vagy lítium, bipoláris betegségben fôleg a lítium, illetve egyéb hangulatstabilizáló monoterápia) lényegesen (kb %-kal) csökkenti a további öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok arányát a gyógyszeres kezelésben nem részesülôkhöz képest. 39,52,9,40,27,28 Összhangban régebbi vizsgálatok eredményeivel, a legújabb közlemények is arról számolnak be, hogy öngyilkossági gondolatokkal küszködô betegeknél a depresszió gyógyulásával párhuzamosan megszûnik a szuicid késztetés is, míg a keze-

7 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete lésre nem javuló betegeknél ez továbbra is fennáll, gyakran még fokozódik is. 38,34,48 Ugyanakkor az is igaz, hogy bipoláris depresszióban a hangulatstabilizáló nélkül végzett antidepresszív monoterápia nemritkán rontja a depressziót (az agitáció, illetve a depressziós kevert állapot provokálása vagy fokozása révén), és így auto- és heteroagresszív magatartásra hajlamosíthat. 2,12;13,40,36 Egy nemrég megjelent vizsgálat szerint az antidepresszív monoterápia szignifikánsan gyakrabban vezetett terápiarezisztenciához és insomniás, agitált, agresszív, szuicidális depresszióhoz a késôbb bipolárissá váló major depreszsziós, mint a tízéves követés során is unipolárisnak minôsülô depressziós betegek között. 36 Ismereteink jelenlegi állása szerint tehát a szubszindromális vagy rejtett bipolaritás felismerése révén e kisszámú, veszélyeztetett alcsoport behatárolható, és a megfelelô, kombinált farmakoterápiával (antidepresszívumok + hangulatstabilizálók és anxiolitikumok vagy atípusos antipszichotikumok) az ilyen betegek szuicid veszélyeztetettsége is lényegesen csökkenthetô, fôleg akkor, ha pszichoterápiás intervenciókat is igénybe veszünk. 31 Jól ismert tény, hogy a depressziós betegek orvoshoz fordulásának egyik legfôbb oka az öngyilkossági késztetés megjelenése. Mivel az antidepresszívumok közismerten csak a második hét eltelte után hatnak, a depressziós betegek gyógyszeres kezelésének e rendkívül kritikus idôszakában a szoros megfigyelés és felügyelet, valamint a megfelelô adjuváns gyógyszerelés (anxiolitikumok, altatók stb.) és a gondos betegvezetés sohasem mellôzhetô. Irodalom: 1. Akiskal HS. Classification, diagnosis and boundaries of bipolar disorders: A review. In: Maj M, Akiskal HS, Lopez-Ibor JJ, Sartorius N, eds. Bipolar Disorder. WPA Series Evidence and Experience in Psychiatry. John Wiley and Sons, Chichester, 2002, Akiskal HS, Mallya G. Criteria for the soft bipolar spectrum: Treatment implications. Psychopharmacol Bull 1987;23: Akiskal HS, Akiskal KK, eds. TEMPS: Temeprament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego. J Affect Disord Special Issue 2005;85: Akiskal HS, Benazzi F, Perugi G, Rihmer Z. The nosologic status of agitated unipolar depression re-conceptualized as a bipolar mixed state: Implications for the antidepressant-suicide controversy. J Affect Disord 2005;85: American Psychiatric Association. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disordrers, 4th ed. Text Revision. (DSM-IV-TR). American Psychiatric Association, Washington, DC, American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with bipolar disorder. Revision. Amer J Psychiat 2002;159(Suppl. 1): Angst J, Adolfsson R, Benazzi F, et al. The HCL-32: Towards a self-assessment tool for hypomanic symptoms in outpatients. J Affect Disord 2005;88: Balázs J, Benazzi F, Rihmer Z, et al. The close link between suicide attempts and mixed (bipolar) depression: Implications for suicide prevention. J Affect Disord 2006;91: Baldessarini R, Tondo L, Davis P, et al. Decreased risk of suicides and attempts during long-term lithium treatment: A meta-analytic review. Bipol Disord 2006;8: Bauer MS, Simon GE, Ludman E, et al. Bipolarity in bipolar disorder: Distribution of manic and depressive symptoms in a treated population. Brit J Psychiat 2005;187: Bauer M, Grof P, Rasgon NL, et al. Self-reported data from patients with bipolar disorder: Impact on minimum episode length for hypomania. J Affect Disord 2006;96: Benazzi F. How could antidepressants worsen unipolar depression? Psychother Psychosom 2003;72: Benazzi F. Suicidal ideation and depressive mixed states. Psychother Psychosom 2005;74: Benazzi F. Mood patterns and classification in bipolar disorder. Curr Opin Psychiat 2006;19: Benazzi F, Koukopoulos A, Akiskal HS. Toward a validation of a new definition of agitated depression as a bipolar mixed state (mixed depression). Eur Psychiat 2004;19: Bottlender R, Rudolf D, Strauss A, Möller H-J. Mood-stabilisers reduce the risk of developing antidepressant-induced maniform states in acute treatment of bipolar I depressed patients. J Affect Disord 2001;63: Bottlender R, Sato T, Kleindienst N, et al. Mixed depressive features predict maniform switch during treatment of depression in bipolar I disorder. J Affect Disord 2004;78: Chiaroni P, Hantouche EG, Gouvemet J, et al. The cyclothymic temeprament in healthy controls and familially at risk individuals for mood disorder: Endophenotype for genetic studies? J Affect Disord 2005;85: Dunner DL. Clinical consequences of underrecognized bipolar spectrum disorder. Bipol Disord 2003;5: Faravelli C., Rosi S, Scarpato MA, et al. Threshold and subthreshold bipolar disorders in the Sesto Fiorention Study. J Affect Disord 2006;94: Ghaemi SN, Boiman EE, Goodwin FK. Diagnosing bipolar disorder and the effect of antidepressants: A naturalistic study. J Clin Psychiat 2000;61: Ghaemi SN, Ko JK, Goodwin FK. Cade s Disease and beyond: Misdiagnosis, antidepressant use, and proposed definition for bipolar spectrum disorder. Can J Psychiat 2002;47: Ghaemi SN, Wingo AP, Filkowski MA, Baldessarini RJ. Long-term antidepressant treatment in bipolar disorder: Meta-analyses of benefits and risks. Acta Psychiat Scand 2009 (megjelenés alatt) 24. Gijsman HJ, Geddes JR, Rendell JM, et al. Antidepressant for bipolar depression: A systematic review of randomized, controlled trials. Amer J Psychiat 2004;161: Goldberg JF, Ernst CL. Features associated with the delayed initiation of mood stabilizers at illness onset in bipolar disorder. J Clin Psychiat 2002;63: Gonda X, Zsombok T, Rihmer Z, et al. The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperaments as measured by TEMPS-A. J Affect Disord 2006;91: Goodwin FK, Jamison KR. Manic Depressive Illness. Bipolar Disorders and Recurrent Depression. Oxford University Press, New York, Guzzetta F, Tondo L, Centorrino F, Baldessarini RJ. Lithium treatment reduces suicide risk in 7

8 Különszám 8 recurrent major depressive disorder. J Clin Psychiatry 2007;68: Hegerl U, Bottner A-C, Holtschmidt-Taschner B, et al. Onset of depressive episodes is faster in patients with bipolar versus unipolar depressive disorder: Evidence from a retrospective comparative study. J Clin Psychiatry 2008;69: Henry C, Sorbara F, Lacoste J, et al. Antidepressant-induced mania in bipolar patients: Identifiaction of risk factors. J Clin Psychiat 2001;62: Jones S. Psychotherapy of bipolar disorder: A review. J Affect Disord 2004;80: Judd LL, Akiskal HS, Schettler PJ, et al. The long-term natural history of the weekly symptomatic status of bipolar I disorder. Arch Gen Psychiat 2002;59: Judd LL, Akiskal HS, Schettler PJ, et al. A prospective investigation of the natural history of the long-term weekly symptomatic status of bipolar II disorder. Arch Gen Psychiat 2003;60: Mulder RT, Joyce PR, Frampton CMA, Luty SE. Antidepressant treatment is associated with a reduction in suicidal ideation and attempts. Acta Psychiat Scand 2008;118: Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, O Donovan C, Garnham JC, Hajek T, Alda M. Antidepressant monotherapy in pre-bipolar depression: Predictive value and inherent risk. J Affect Disord 2008;107: Perlis RH, Smoller JW, Fava M, et al. The prevalence and clinical correlates of anger attacks during depressive episodes in bipolar disorder. J Affect Disord 2004;79: Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiat 2007;20: Rihmer Z, Kiss K. Bipolar disorders and suicidal behaviour. Bipol Disord 2002;4(Suppl. 1): Rihmer Z, Akiskal HS. Do antidepressants t(h)reat(en) depressives? Toward a clinically judicious formulation of the antidepressant-suicidality FDA advisory in light of declining national suicide statistics from many countries. J Affect Disord 2006;94: Rihmer Z, Angst J. Epidemiology of bipolar disorder. In: Kasper S, Hirschfeld RMA, eds. Handbook of Bipolar Disorder. Marcel Dekker, New York, 2005, Rihmer Z, Angst J. Mood disorders Epidemiology. In: Sadock BJ, Sadock VA, Ruiz P, eds. Kaplan and Sadock s Comprehensive Textbook of Psychiatry, 9th ed. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2009, Rózsa S, Rihmer Z, Gonda X, et al. A study of affective temepraments in Hungary: Internal consistency and construct validity of the TEMPS-A against TCI and NEO-PI-R. J Affect Disord 2008;106: Sharma V, Khan M, Smith A. A closer look at treatment resistant depression: Is it due to a bipolar diathesis? J Affect Disord 2005;84: Szádóczky E, Papp Z, Vitrai J, et al. A hangulatés szorongásos zavarok elôfordulása a felnôtt magyar lakosság körében. Orv Hetil 2000;141: Swann AC, Moeller FG, Steinberg JL, et al. Amnic symptoms and impulsivity during bipolar depressive episodes. Bipol Disord 2007; 9: Thase ME, Jonas A, Khan A, et al. Aripiralzole monotherapy in non-psychotic bipolar I depression. J Clin Psychopharmacol 2008;28: Tondo L, Lepri B, Baldessarini RJ. Suicidal status during antidepressant treatment in 789 Sardinian patients with major affective disorder. Acta Psychiat Scand 2008;118: Valtonen HM, Suominen K, Haukka J, et al. Differences in incidence of suicide attempts during phases of bipolar I and II disorders. Bipol Disord 2008;10: Woo YS, Chae J-H, Jun T-Y, et al. The bipolar diathesis of treatment-resistant depressive disorder. Int J Psychiat Clin Pract 2008;12: World Health Organization. Classification of Mental and Behavioural Disorders: Clinical Description and Diagnostic Guidelines. WHO, Geneva, Yerevanian BI, Koek RJ, Mintz J. Lithium, anticonvulsants and suicidal behavior in bipolar disorder. J Affect Disord 2003;73: Yildiz A, Sachs GS. Do antidepressants induce rapid cycling? A gender-specific association. J Clin Psychiat 2003;64:

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén 20121119 Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Dr Fábián Ágnes Prof Dr Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2012 A bipoláris

Részletesebben

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2015 Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe A bipoláris

Részletesebben

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ A bipoláris (mániás-depressziós) betegség

Részletesebben

30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása 1985 2015

30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása 1985 2015 30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása 1985 2015 Rihmer Zoltán 1,2, Döme Péter 1,2, Gonda Xénia 1,2,3 1 Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

Antidepresszív szerek a gyakorlatban Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma

Részletesebben

Antidepresszívumok, depresszió és öngyilkosság

Antidepresszívumok, depresszió és öngyilkosság Antidepresszívumok, depresszió és öngyilkosság Rihmer Zoltán 1,2 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest 2 Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Öngyilkosságkutató

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási/érvényességi területe Enyhe

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL PSZICHIÁTRIA UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ Az unipoláris depresszió

Részletesebben

Kulcsszavak: antidepresszívumok, depresszió, DHD, DOT, öngyilkosság, szuicid prevenció. Privát rendelő, Kecskemét

Kulcsszavak: antidepresszívumok, depresszió, DHD, DOT, öngyilkosság, szuicid prevenció. Privát rendelő, Kecskemét Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszerek fogyasztása (N06A) közötti összefüggés vizsgálata nemenként és korcsoportonként Magyarországon és Bács-Kiskun megyében 1999-2006 között Privát rendelő,

Részletesebben

List of publications depression and suicide only. Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc 1978-2011

List of publications depression and suicide only. Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc 1978-2011 List of publications depression and suicide only Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc 1978-2011 1 RIHMER Z.: A depresszió nozológiai problémái, Orvosképzés 53 (1978) 255 260 2 RIHMER Z., CSISZÉR N., BOZÓKI

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

A SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEK- TÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE

A SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEK- TÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE A SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEK- TÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE Doktori értekezés tézisei GONDA XÉNIA Országos Pszichiátriai

Részletesebben

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK Szakmai irányelvtervezet I. Alapvetõ megfontolások 1. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSI/ ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE: enyhe vagy középsúlyos, rövid ideje fennálló, szövõdménymentes esetekben: háziorvos,

Részletesebben

Profiles November 26, 2015 Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc LIST OF PUBLICATIONS

Profiles November 26, 2015 Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc LIST OF PUBLICATIONS 1 Profiles November 26, 2015 Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc LIST OF PUBLICATIONS 1 Rihmer Z.: A depresszió nozológiai problémái, Orvosképzés 1978; 53: 255 260 2 Rihmer Z., Csiszér N., Bozóki M., Tar

Részletesebben

Az akut fázis kezelése

Az akut fázis kezelése Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / 2009. február Bipoláris betegség Bipoláris betegség Dr. Kecskés István A bipoláris betegség gyakori, krónikus betegség, mely gyakran már gyermekkorban kezdôdik (az esetek

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig

Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Prof. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas c.egyetemi tanár az MTA doktora Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

Ideje: 2006.03.17 15:56 WHO

Ideje: 2006.03.17 15:56 WHO WHO: Az öngyilkosság megelőzése (Háziorvosok) Ideje: 2006.03.17 15:56 WHO Információs anyag háziorvosok részére Jelen dokumentum speciális szakmai és társadalmi csoportok részére készült, a WHO világszerte

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

GYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN: BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA II. rész

GYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN: BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA II. rész GYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN: BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA II. rész Kovács Gábor MH Központi Honvédkórház Pszichiátriai osztály ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálat célja annak feltárása

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012 szeptember 14 Bitter István Semmelweis

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának

Részletesebben

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor 2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK

A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Németh Attila Csorba Csilla Tóth András Sokszor csak azért nem adjuk át magunkat egyetlen szenvedélynek, mert több van belõle. (La

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában

Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Dr. Németh Attila Web alapú Investigators meeting 2012.02.14. és 17. PESE0365HU20120213 Szkizofrénia tünetegyüttese Pozitív

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ HÁTTERE, TÜNETEI ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI

A DEPRESSZIÓ HÁTTERE, TÜNETEI ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI WHO ORSZÁGJELENTÉS MENTAL HEALTH 2001, MAGYARORSZÁG Major depresszió élettartam előfordul fordulása 18-65 éves populáci cióban - 15,1% A DEPRESSZIÓ HÁTTERE, TÜNETEI ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI Affektiv és

Részletesebben

A gyermekkori abúzusok szerepe a felnőttkori szuicid magatartás kialakulásában

A gyermekkori abúzusok szerepe a felnőttkori szuicid magatartás kialakulásában A gyermekkori abúzusok szerepe a felnőttkori szuicid magatartás kialakulásában Rihmer Annamária 1, Szilágyi Simon 2, Rózsa Sándor 3, Gonda Xénia 4,5, Faludi Gábor 4, Rihmer Zoltán 4 1 Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

GYÓGYSZERÉSZET 2007/3. A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA A TARTALOMBÓL. Az antidepresszívumok és az öngyilkosság

GYÓGYSZERÉSZET 2007/3. A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA A TARTALOMBÓL. Az antidepresszívumok és az öngyilkosság GYÓGYSZERÉSZET A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA A TARTALOMBÓL Az antidepresszívumok és az öngyilkosság Az orvos-beteggyógyszerész kapcsolatról A beteg-együttmûködés aktuális kérdései A hóvirágról

Részletesebben

AZ ELHÍZÁS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATAI

AZ ELHÍZÁS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATAI AZ ELHÍZÁS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATAI RIHMER ZOLTÁN, 1 PUREBL GYÖRGY, 2 FALUDI GÁBOR, 1 HALMY LÁSZLÓ 3 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi

Részletesebben

A betegség okai A tünetei

A betegség okai A tünetei A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

A depresszió diagnosztikája és kezelése. a családorvosi gyakorlatban.

A depresszió diagnosztikája és kezelése. a családorvosi gyakorlatban. ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUMOK A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban TORZSA PÉTER DR. 1 SZEIFERT LILLA DR. 2, 3 DUNAI KLAUDIA DR. 1 KALABAY LÁSZLÓ DR. 1 2, 3, 4 NOVÁK MÁRTA DR.

Részletesebben

HUNPERDAL RICHTER ALKALMAZÁSA PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN

HUNPERDAL RICHTER ALKALMAZÁSA PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN HUNPERDAL RICHTER ALKALMAZÁSA PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN MAGYAR IVÁN GYÖRGY 1, FADGYAS ILDIKÓ 2 1 Kispesti Egészségügyi Intézet 2 Gyógyír Kht. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2009, XI/2, 111-115 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. október

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL Prezenszki Zsuzsanna Nyírő Kh - OPAI Pszichoonkológiai Ambulancia magas előfordulás jelentős életminőség romlás

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Dr. Kovács Attila. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika A demenciák pszichiátriai vonatkozásai Dr. Kovács Attila PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2008 A demencia Évszázad betegsége 3. évezred betegsége Kognitív károsodást okozó KIR betegségek

Részletesebben

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben

Részletesebben

FARMAKOTERÁPIÁS TRENDEK A SZKIZOFRÉN BETEGEK KEZELÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN

FARMAKOTERÁPIÁS TRENDEK A SZKIZOFRÉN BETEGEK KEZELÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN FARMAKOTERÁPIÁS TRENDEK A SZKIZOFRÉN BETEGEK KEZELÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN KOVÁCS GÁBOR Központi Honvédkórház Pszichátriai Osztály Érkezett: 2005. 02. 25. Elfogadva: 2005. 03. 04. ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A világ termékenységének változása

A világ termékenységének változása NKI NÉPESEDÉSI HÍRLEVÉL A KSH Népességtudományi Kutatóintézet kiadványa aktuális demográfiai kérdésekrôl 2007/1 2 Férfiak munkában A 2007-es Népesedési Világnap jelszava Men at work, azaz Férfiak munkában.

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

Diagnózis/terápia fenotípus. A depresszió egyénre szabott terápiája. STARD üzenete. STARD üzenete 2012.11.19. Kovács Gábor

Diagnózis/terápia fenotípus. A depresszió egyénre szabott terápiája. STARD üzenete. STARD üzenete 2012.11.19. Kovács Gábor Diagnózis/terápia fenotípus A depresszió egyénre szabott terápiája Kovács Gábor Honvédkórház GENDEP study N= 2 Ugyanaz a Diagnózis Depresszió Terápia Escitalopram Kimenetel!? Kötelező szintentartó tanfolyam

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.

Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr. Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

Részletesebben

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN Nagy Beáta Magda Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2014. Mi a diagnózis? A klinikai kép,

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató

Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató Prof. Dr. Rihmer Zoltán és Dr. Moretti Magdolna A bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási

Részletesebben

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos Konferenciája 2015. május 14-17. Siófok Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Dr. Vetró Ágnes egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében HMAP munkaértekezletek 2009 A METABOLIKUS SZINDRÓMA EPIDEMIOLÓGI

Részletesebben

depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar

depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar Az élet minősége sokkal fontosabb, mint az élet maga. A. Carell, 1873-1944 érzelmi élet, hangulat befolyásolja érzékelést, információszerzést,

Részletesebben

az EU ban. Luxus, vagy gazdasági kényszer?

az EU ban. Luxus, vagy gazdasági kényszer? Munkahelyi stressz és stresszkezelés az EU ban. Luxus, vagy gazdasági kényszer? Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Stresszhez társuló mentális zavarok a XXI. Században Munkahelyi

Részletesebben

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható

Részletesebben

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja (Finanszírozási eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály

Részletesebben

Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban

Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban

Részletesebben

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Barna Csilla Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudományos igénnyel végzett pszichoterápia hatékony, kezelési eredményei jobbak, mint a spontán remisszióé, a placeboterápiáé,

Részletesebben

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Bírálói vélemény Elekes Zsuzsanna Az ifjúkori drogfogyasztás epidemiológiája Egészségkárosító magatartások elterjedtsége és társadalmi-demográfiai jellemzői középiskolások körében végzett kutatások alapján

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11. Korszerű szuicid prevenciós

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

METAKOGNITÍV TERÁPIA

METAKOGNITÍV TERÁPIA METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív

Részletesebben

Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése

Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése CSALÁDORVOSI GYAKORLAT Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése Müller Veronika dr. Gálffy Gabriella dr. Tamási Lilla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi

Részletesebben

Markov modellek 2015.03.19.

Markov modellek 2015.03.19. Markov modellek 2015.03.19. Markov-láncok Markov-tulajdonság: egy folyamat korábbi állapotai a későbbiekre csak a jelen állapoton keresztül gyakorolnak befolyást. Semmi, ami a múltban történt, nem ad előrejelzést

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: Depresszió és szorongás Ph.D. Értekezés 2001. Készítette: Dr. Kecskés István 1 1. BEVEZETÉS 4. oldal 2. IRODALMI HÁTTÉR 8. oldal 2.1. Nemi különbségek a depresszió

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Gyermekpszichiátriai Osztály

Szegedi Tudományegyetem Gyermekpszichiátriai Osztály Szegedi Tudományegyetem Gyermekpszichiátriai Osztály A gyermek depressziós tüneteivel és szubjektív életminıségével kapcsolatos anya-gyermek válaszok egyezésének és befolyásoló tényezıinek vizsgálata depressziós

Részletesebben

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK PSZICHIÁTRIA SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Alapvetõ megfontolások A PROTOKOLL ALKALMAZÁSI / ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE

Részletesebben

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében SCHIZO-08 projekt Dr. Zahuczky Gábor, PhD, ügyvezető igazgató UD-GenoMed Kft. Debrecen, 2010. november 22. A múlt orvostudománya Mindenkinek ugyanaz

Részletesebben

Nemi különbségek a depressziós tünetegyüttesben és a depressziós tünetek által hordozott kardiovaszkuláris kockázatban

Nemi különbségek a depressziós tünetegyüttesben és a depressziós tünetek által hordozott kardiovaszkuláris kockázatban Nemi különbségek a depressziós tünetegyüttesben és a depressziós tünetek által hordozott kardiovaszkuláris kockázatban Doktori dolgozat Dr. Purebl György Témavezető: Dr. Kopp Mária Budapest, 2005 Semmelweis

Részletesebben

csoportját az ún. antikonvulzív han gulat stabilizálók

csoportját az ún. antikonvulzív han gulat stabilizálók Szinte soha nem alszik, beszél, pörög, szervez, nyüzsög, pillanaton ként más tevékenységbe fog bele, néhány percen belül egyszer re próbál könyvet írni, képeket fes teni, politizálni, és mel lesleg meg

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban

A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban Sárosi Andrea, Molnár Annamária, Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport ÖSSZEFOGLALÁS: Az irodalmi adatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN

GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN TERÁPIÁSKÖZLEMÉNY GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN Gazdag Gábor 1, Sebestyén Gábor 2 1 Szent László Kórház, Addiktológiai és Pszichiátriai Ambulancia,

Részletesebben

A CMDh megvizsgálta a PRAC alábbi, a tesztoszteron tartalmú készítményekre vonatkozó ajánlását:

A CMDh megvizsgálta a PRAC alábbi, a tesztoszteron tartalmú készítményekre vonatkozó ajánlását: II. melléklet Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedélyek feltételeinek feltételekhez kötésben álló módosításának indoklása, valamint a PRAC ajánlástól való eltérések tudományos indoklásának

Részletesebben

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http:// ://psychiatry.pote.hu. Sajátos kulturális háttér

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http:// ://psychiatry.pote.hu. Sajátos kulturális háttér ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA http:// ://psychiatry.pote.hu NÉHÁNY MEGJEGYZÉS Magyarországon a függőségek legalább a lakosság egytizedét érintik, (kémiai, viselkedési függőségek

Részletesebben

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http://psychiatry.pote.hu

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http://psychiatry.pote.hu ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA http://psychiatry.pote.hu NÉHÁNY MEGJEGYZÉS Magyarországon a függőségek legalább a lakosság egytizedét érintik, (kémiai, viselkedési függőségek

Részletesebben