Az unipoláris depresszió és

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az unipoláris depresszió és"

Átírás

1 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete A depressziók korszerû szemlélete diagnosztikai és terápiás vonatkozások Prof. dr. Rihmer Zoltán, Az unipoláris depresszió és a bipoláris (mániás-depressziós) betegség a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Népegészségügyi jelentôségüket aláhúzza az is, hogy mindkettôt a világon leggyakrabban keresôképtelenséget okozó elsô tíz betegség között tartják nyilván. 35 Nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok eredményeivel megegyezôen a hazai felnôtt lakosságban az unipoláris major depresszió élettartamprevalanciája 15,1%, a bipoláris (I+II) betegségé 5,0%. 45,41,42 A kedélybetegségeknek a BNO és a DSM-IV 5 diagnosztikai rendszerekben deklarált formáira unipoláris depresszióban a különbözô mélységû depressziós epizódok jellemzôk, míg bipoláris betegségben a különbözô súlyosságú depressziós és mániás epizódok váltakoznak egymással, általában hosszabbrövidebb tünetmentes periódusok közbeiktatódásával. Unipoláris depresszióban a klasszikus major depresszió mellett (amely az esetek többségében epizodikus lefolyást mutat) enyhe epizodikus depreszsziót ( minor depresszió ), illetve enyhe krónikus depressziót (dysthymia) is megkülönböztetünk. A bipoláris betegséget a mániás állapotok súlyossága alapján két klinikai megjelenési formába soroljuk: (1) a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó úgynevezett bipoláris I és (2) a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris II csoportba. A mániás és hipomániás epizódon Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Az unipoláris major depresszió és a bipoláris (mániás-depressziós) betegség a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartozik. A kezeletlen unipoláris depresszió és bipoláris betegség gyakori szövôdményeikkel (szuicid magatartás, másodlagos alkohol-, illetve drogbetegség, fokozott kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás stb.) súlyos egyéni, családi és népegészségügyi problémát jelentenek. Annak ellenére, hogy ma már igen hatásos terápiák állnak rendelkezésre, a betegeknek csak viszonylag kis bár szerencsére egyre nagyobb hányada részesül megfelelô kezelésben. Az utóbbi évtizedben jelentôs elôrehaladás történt e két nagy betegcsoport klinikai osztályozását és nozológiai besorolását illetôen, ennek komoly terápiás konzekvenciái is vannak. Közleményünkben az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség korszerû nozológiáját tekintjük át, különös tekintettel a szubszindromális bipoláris manifesztációkra és a mániás-depressziós kevert állapotokra. Ismertetjük a betegség felismerését segítô korszerû diagnosztikai elveket, és röviden érintjük a legújabb eredményeken alapuló új farmakoterápiás szempontokat. Kulcsszavak: ANTIDEPRESSZÍVUMOK, BIPOLÁRIS BETEGSÉG, DEPRESSZIÓS KEVERT ÁLLAPOTOK, ÖNGYILKOSSÁG, SZUBSZINDROMÁLIS BIPOLÁRIS BETEGSÉG, UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ kívül a harmadik klinikai manifesztáció az úgynevezett kevert affektív epizód, amikor a beteg állapota egy idôben meríti ki mind a mániás, mind a major depressziós epizód kritériumait. A jelenleg érvényben lévô BNO és DSM-IVTR 5 csupán ezt a három nagy szindrómát különíti el. Az unipoláris depresszió és bipoláris betegség nozológiája a legújabb kutatások tükrében A ma már klasszikusnak számító, az 1950-es és 1980-as évek között végzett vizsgálatok számos, klinikailag fontos különbséget tártak fel az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség klasszikus (ma bipoláris I-nek nevezett) formája között, 1,27 amelyek vázlatos ismertetése az 1. táblázatban látható. Ugyanakkor az utóbbi évtized klinikai kutatásai azt is igazolták, hogy a mániás és depressziós tünetek az esetek jelentôs hányadában úgy jelennek meg, hogy a beteg teljes mértékben kimeríti vagy a mánia, vagy a major depresszió diagnosztikai kritériumait, de emellett az adott epizód során az ellenkezô elôjelû szindrómából csak néhány, a diagnózis felállításához elégtelen számú tünet észlelhetô. Ha a mániás epizódon belül kettô négy depressziós tünet jelenik meg, kevert (diszfóriás) mániáról, ha a depresszióhoz két vagy több hipomániás tünet társul, depressziós kevert állapotról beszélünk. 5,1,15,13,14,10,4,7 1

2 Különszám 2 1. táblázat. A legfontosabb klinikai különbségek az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség között Unipoláris depresszió Bipoláris betegség Mánia/hipománia az anamnézisben Nincs Van Temperamentum Depresszív, szorongó Ciklotím, hipertím Nô/férfi arány 2,5 1 Betegség kezdete éves korban éves korban Epizódok kezdete/vége Fokozatos Hirtelen Epizódok száma 1 3 Sok Epizódok spontán tartama 3 12 hónap 3 6 hónap Szülés utáni kezdet Ritka Gyakori Szezonalitás Ritka Gyakori Pszichomotórium Agitált/gátolt Gátolt/agitált Pszichotikus tünetképzés Ritka Gyakori Komorbid alkohol-/szorongásos betegség Ritka Gyakori Alvás Fôleg insomnia Gyakran hypersomnia Szuicid magatartás Családi anamnézis Unipoláris Bipoláris és unipoláris depresszióhoz képest szignifikánsan gyakoribb bipoláris családi anamnézis és a spontán lefolyás során vagy az antidepresszív farmakoterápia mellett szignifikánsan gyakrabban jelentkezô hipomániás/mániás pólusváltás is igazolja. 17,15,4,14 Kevert depresszió esetén a leggyakoribb intradepresszív hipomániás tünetek a disztraktibilitás, gondolatrohanás/gondolattorlódás, irritábilis hangulat, pszichomotoros nyugtalanság és a fokozott beszédkésztetés. 15,4,8,14 A depressziós kevert állapot gyakorisága a hagyományos kritériumok alapján kórismézett unipoláris major depreszszióban 20 30%, míg bipoláris (II és I) depresszióban 30 60%. 15,4,14,27 Bár az agitált depresszió tüneti képe nagyon régóta ismert, és a klinikai gyakorlatban rutinszerûen használják ezt a megjelölést, csak az utóbbi évek vizsgálatai derítettek fényt arra, hogy agitált depresszióban a pszichomotoros nyugtalanság fô (bár nem kizárólagos) okai a depressziós szindrómán belül megjelenô hipomániás tünetek, 4,46 és az agitált unipoláris major depressziós betegek között 90%-ban, míg a nem agitáltaknál 20%-ban volt aktuálisan depressziós kevert állapot észlelhetô. 4,14 Az unipoláris és bipoláris kedélybetegségek különbözô epizódjait a 2. táblázat mutatja be. A legújabb vizsgálatok tükrében már azt is tudjuk, hogy a 4 napnál rövidebb 2. táblázat. Az unipoláris depresszió és a bipoláris betegség különbözô epizódjai Mint láthattuk, a depressziós és a (hipo)mániás szindrómák nemcsak idôben elkülönülten (vagyis egymás után) léphetnek fel, hanem az esetek jelentôs részében a mániás és depreszsziós tünetek bár különbözô dominanciával egyazon betegnél ugyanabban az idôben is megjelenhetnek, tehát az unipoláris depresszió és a klasszikus mániás-depressziós (bipoláris I és bipoláris II) manifesztációk mellett a kevert affektív epizódon kívül még két másik átmeneti forma (diszfóriás mánia és kevert depresszió) is létezik. 1,4,15,14,10,27,46 A diszfóriás mániához hasonlóan tehát a kevert unipoláris major depresszió (major depresszió + két vagy több hipomániás tünet) is a bipoláris betegség speciális megnyilvánulási formájának tekinthetô, amelynek bipoláris jellegét a nem kevert UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ A. Minor depresszió B. Dysthmia C. Major depressziós epizód (enyhe, középsúlyos, súlyos nem pszichotikus, súlyos pszichotikus) Egyszeri Ismétlôdô BIPOLÁRIS BETEGSÉG A. Hipomániás epizód B. Mániás epizód (nem pszichotikus, pszichotikus) C. Major depressziós epizód (enyhe, középsúlyos, súlyos nem pszichotikus, súlyos pszichotikus) D. Átfedô epizódok Kevert affektív epizód (mániás epizód + major depressziós epizód) Diszfóriás mánia (mániás epizód major depressziós tünet) Kevert depressziós epizód (major depresszió + 2 vagy több hipomániás tünet)

3 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete 3. táblázat. Az unipoláris és bipoláris affektív spektrum vázlatos ábrázolása UNIPOLÁRIS SPEKTRUM Depresszív temperamentum Minor depresszió/disztímiás betegség Major depresszió Negatív családi anamnézis bipoláris betegség vonatkozásában Nem agitált klinikai kép Ciklotím/hipertím temperamentum nélkül (2-3 napig tartó) hipománia, illetve az antidepresszív gyógyszeres vagy egyéb biológiai kezelés (pl. elektrokonvulzív kezelés vagy alvásmegvonás) során fellépô hipománia, a depressziós kevert állapot (ami nagyon nagy átfedést mutat az agitált depresszióval), valamint a ciklotímiához/hipertímiához társuló major depresszió is bipoláris depressziót jelent, amit a családi anamnézis adatai mellett a hosszú távú lefolyás során megjelenô szindromális bipoláris transzformáció is igazol. 22,19,15,13,14,4,11 Ha ezeket az eseteket is figyelembe vesszük, a major depressziós epizóddal jelentkezô betegek között a bipoláris depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nô. 19,41,42,20 A major depresszióhoz társuló küszöb alatti vagy szubszindromális hipománia esetén tehát a betegség nem az unipoláris, hanem a bipoláris spektrumba tartozik, és ezt a szubszindromális bipoláris betegséget újabban bipoláris spektrum betegségnek hívjuk. 22,19 Az eredetileg már Kraepelin által leírt, de részletesen Akiskal és mtsai által kidolgozott affektív temperamentumtípusok közül a bipoláris betegséghez a ciklotím, irritábilis és hipertím temperamentumok kapcsolódnak különösen szorosan, míg az unipoláris depressziós betegek premorbid személyiségére elsôsorban a depresszív vagy szorongó temperamentum jellemzô. 3 Követéses vizsgálatok szerint a felnôtt lakosságban 14 18%-ban elôforduló markáns affektív temepramentumtípusok a bipoláris betegség, illetve unipoláris depresszió szubaffektív, embrionális formájának vagy ezek prekurzorainak is tekinthetôk. 1,3,18,43 Ezeknek az affektív temeperamentumtípusoknak a major affektív betegségekkel való szoros összefüggését nemcsak klinikai, hanem molekuláris genetikai vizsgálatok is igazolták. 18,26 A legújabb eredmények tükrében tehát az affektív betegségek korszerû osztályozásában a depressziós és mániás tünetek folyamatos eloszlása miatt a kategoriális megközelítés (az unipoláris, bipoláris II és bipoláris I betegségek éles elkülönítése) helyett a dimenzionális szemlélet uralkodik, és ennek alapján célszerûbb unipoláris, illetve bipoláris spektrumról beszélni. A folyamatosság azonban nem csak az unipoláris vagy bipoláris spektrumon belül mutatható ki; ha a depresszió felôl közelítünk, látható, hogy az unipoláris depresszióból a bipoláris depresszióba való átmenet folyamatos, és az átmenet legmarkánsabb állomásait a bipoláris családi anamnézissel kísért unipoláris depresszió, a ciklotímiás temperamentum talaján kialakult depresszió és az agitált (kevert) BIPOLÁRIS SPEKTRUM Ciklotím/hipertím temperamentum Ciklotímiás betegség Unipoláris major depresszió Pozitív családi anamnézis bipoláris betegség vonatkozásában Agitált/kevert klinikai kép Ciklotím/hipertím temperamentum Bipoláris II betegség Bipoláris I betegség major depresszió képezik. 2,1,17,10,14,27,46 Az unipoláris és bipoláris affektív spektrumot vázlatosan a 3. táblázat mutatja be. Az unipoláris major depresszió és a bipoláris betegség epidemiológiája a korszerû nozológia tükrében Nemzetközileg elfogadott diagnosztikai kritériumok alapján történt felmérés szerint a bipoláris betegség klasszikus (tehát DSM-IV szerinti bipoláris I és bipoláris II) formáinak élettartamprevalenciája 2 5%, és Magyarország felnôtt lakosságában ez az arány a világon a legmagasabbak közé tartozik: a bipoláris I és II betegség együttes élettartam-, egyéves és egy hónapos prevalenciái 5,0%, 2,7% és 1,4%. 45,6,41,42 A legújabb epidemiológiai vizsgálatok ugyanakkor azt találták, hogy ha a hipománia küszöb alatti (vagy szubszindromális) formáit is figyelembe veszik, akkor a bipoláris betegség élettartam-prevalenciája a klasszikus bipo- 3

4 Különszám 4 láris I és bipoláris II formákénak legalább a duplájára (5 8%-ra) nô, míg az unipoláris depresszióé ennek megfelelô arányban csökken. 19,41,42,11,20 A legújabb vizsgálatok szerint, szemben az unipoláris major depresszióval, amelynek incidenciája és prevalenciája igen stabilnak mutatkozik, a bipoláris I és II betegség incidenciája (és ezzel együtt természetesen az egyéves és az élettartam prevalenciája) az utóbbi 25 évben enyhe, de egyértelmû növekedést mutat. E növekedésben lényges szerepet játszhat az egyre szélesebb körben használt illegális drogok mániát (és egyéb pszichiátriai betegségeket) provokáló hatása, valamint a fel nem ismert vagy rejtett bipolaritás manifesztációja az unipoláris depressziónak diagnosztizált, de valójában a bipoláris spektrumba tartozó major depressziók hangulatstabilizáló védelme nélkül alkalmazott antidepresszív farmakoterápiája során. 42 Szemben az unipoláris depresszióval (amely a nôket több mint kétszer olyan gyakran érinti), bipoláris betegségben a nemi megoszlás kiegyensúlyozott, bár bizonyos diagnosztikai kategóriákban (bipoláris II betegség, kevert affektív epizód, diszfóriás mánia, kevert depressziós epizód) a betegek 60 65%-a nô. Az unipoláris depresszió töbnyire a 25. és 50. életév között indul, bipoláris zavar leggyakrabban a éves korosztályban kezdôdik (az esetek több mint felében depressziós epizóddal), de nem számít ritkaságnak az ennél koraibb kezdet sem. A megbetegedési kockázat 40 év felett csökken, és idôs korban ritkán kezdôdik a bipoláris betegség. Az életkor elôrehaladtával a mániás epizódok száma csökken, a depressziós epizódoké nô. A mániás és depressziós epizódok gyakran szezonális jelleggel kezdôdnek, illetve térnek vissza: a depressziós epizód gyakoribb tavasszal és ôsszel, a mániás fázis leggyakrabban nyáron jelentkezik. 41,42,27 Bipoláris betegséghez az esetek több mint felében társul szorongásos betegség és/vagy alkohol-, illetve drogabúzus (-dependencia), amely gyakran megnehezíti a felismerést, rontja a terápiás választ, illetve a prognózist. Bipoláris I zavarban a komorbid alkohol-/drogbetegség, bipoláris II betegségben a szorogásos kórképekkel való komorbiditás gyakoribb. Ugyancsak gyakori a komorbid személyiségzavar (gyakran borderline típusú), és a betegség a vártnál gyakrabban társul hypertoniával, diabetesszel és migrénnel. 1,6,19,41,27 Kórlefolyás, szövôdmények A nem kezelt unipoláris major depresszió az esetek 80%-ában ismétlôdô (rekurrens) vagy krónikus formában zajlik, míg bipoláris betegség esetén 90% felett van ez az arány. Az unipoláris major depresszió epizódjai ritkábbak, de kezelés nélkül tovább tartanak, és általában lassan, fokozatosan kezdôdnek. Bipoláris betegségben az epizódok rövidebbek, de sûrûbben jelentkeznek, és bár gyakoriságuk nagy egyéni különbségeket mutat, általában mind a (hipo)mániás, mind a depreszsziós epizódok hirtelen kezdôdnek (l. 1. táblázat). A bipoláris betegség eseteinek 10 15%-ában rapid ciklusú lefolyás alakul ki (évente négy vagy több affektív epizód). Ez gyakrabban észlelhetô nôknél, és az esetek döntô többségében a hangulatstabilizáló nélkül alkalmazott antidepresszívum oki szerepe is igazolható. 22,19,53,27,29 A nem kezelt unipoláris depresszió és bipoláris betegség gyakran vezet másodlagos alkohol- vagy drogabúzushoz, és hoszszú távon emelkedett kardiovaszkuláris, illetve cerebrovaszkuláris morbiditással és mortalitással jár. A legsúlyosabb szövôdmény azonban az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosság. 27,39,38,48 Az unipoláris depressziós betegek mintegy 15 20%-ának, a bipoláris betegek mintegy harmadának volt már legalább egy szuicid kísérlete, és az unipoláris, illetve bipoláris betegek aránya a befejezett öngyilkosságot elkövetôk között több mint szorosan haladja meg a populációban észlelhetô prevalenciát. Az összes pszichiátriai kórkép közül a bipoláris betegség, és különösen a bipoláris II típus jár együtt a befejezett öngyilkosság legnagyobb kockázatával, és sajnálatos módon a bipoláris zavaroknak ez a leginkább aluldiagnosztizált és legkevésbé megfelelôen kezelt formája. 21,39,41,19,27,49 A kevert/agitált depresszió különösen növeli mind a befejezett, mind a megkísérelt öngyilkosság kockázatát: öngyilkosságban meghalt, illetve öngyilkosságot megkísérelt major depressziós betegek körében szignifikánsan gyakoribb a kevert, illetve agitált depresszió, mint nem szuicidális major depresszióban. 4,13,8,40,46,49

5 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete Differenciáldiagnózis: unipoláris vs. bipoláris depresszió Affektív betegség gyanúja esetén rendkívül fontos, hogy a tüneti kép keresztmetszeti elemzése mellett mind az autoanamnézis, mind a heteroanamnézis felvétele során célzottan kérdezzünk rá a családban elôfordult pszichiátriai betegségekre, az esetleges korábbi (akár szubklinikus) depressziós, hipomániás epizódokra, valamint a premorbid személyiségre, mivel a bipoláris családi anamnézis talaján fellépô major depresszió, valamint a szubszindromális hipomániához társuló vagy a hipertím, ciklotím személyiség talaján kialakuló depresszió, akárcsak az agitált/kevert depresszió bipoláris zavarra utal. 5,21,22,1,4,27 Major depressziós epizód észlelésekor a legfontosabb differenciáldiagnosztikai szempont az unipoláris és a bipoláris kórkép elkülönítése. Az anamnézisben szereplô mániás vagy hipomániás (akár csak szubszindromális hipomániás) epizódok, amelyek sokszor csak részletes auto-, illetve heteroanamnézissel vagy célzott biográfiai analízissel tárhatók fel, valamint az esetleg antidepresszívum által indukált rövidebb-hosszabb (hipo)mániás idôszakok, illetve a markáns ciklotím/hipertím temperamentum bipoláris betegség depressziós epizódjára utalnak. Abban az esetben, ha a major depressziós beteg elsôfokú rokonai között bipoláris betegség fordult elô, a depresszió (legalábbis a specifikus terápia vonatkozásában) szintén bipolárisnak tekintendô. 1,22,19,41,27,50 A kevert/ agitált depresszió jelentôsége az antidepresszív farmakoterápia szempontjából alapvetô: bipoláris betegség depressziós fázisának hangulatstabilizáló nélküli kezelése (hipo)mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást, illetve depressziós kevert állapotot (illetve agitált depressziót) idézhet elô, rontva az antidepresszív farmakoterápiára adott választ, ezáltal a rövid és a hosszú távú prognózist. 21,22,12,13,,19,53,44,36 ; 1. táblázat). Bipoláris betegségben gyakran észlelhetô borderline személyiségzavar, 1,27 és az agresszív, impulzív manifesztációk, illetve dührohamok (amelyekre általában a borderline személyiségzavar diagnózisát alapozzák) leggyakrabban bipoláris II betegségben figyelhetôk meg. A probléma klinikai jelentôségét az adja, hogy borderline személyiségzavar és bipoláris betegség egyidejû fennálásakor az utóbbi diagnózisa (és adekvát terápiája) sokszor elmarad, vagy agresszív-impulzív megnyilvánulásokkal jellemzett bipoláris betegségben (tévesen) a borderline személyiségzavar diagnózisát állítják fel. 1,37 Általánosságban megállapítható, hogy a bipoláris betegek kevesebb mint egyharmadánál észlelhetô csupán a típusos eufóriás mániás, illetve a melankóliás, gátolt major depressziós tüneti kép, és a betegek többségének kevert tünetei vannak, illetve egy, kettô, esetleg több komorbid szorongásos betegség vagy személyiségzavar is fennáll. Valódi unipoláris depresszió esetén a komorbid betegségek jóval ritkábban fordulnak elô. 1,27,42 A bipoláris betegség diagnózisát segítô, klinikailag feltárható jellegzetességek és a bipolárismarkerek az 1. és 4. táblázatban láthatók. Farmakoterápiás konzekvenciák Gyakori hiba, hogy az anamnesztikus adatok mellôzése miatt bipoláris betegségben csak az aktuális depressziós epizódot kezelik (mint unipoláris depressziót), és a hangulatstabilizáló 4. táblázat. Klinikailag feltárható bipolárismarkerek major depresszióban Anamnesztikus jellemzôk Bipoláris I vagy II betegség (mánia vagy hipománia) az elsô- és/vagy másodfokú rokonságban Megelôzô mánia, hipománia (akár 2 napig tartó hipománia) Szezonális lefolyás (téli, nyári) Szülés utáni kezdet Ciklotím/hipertím temperamentum Komorbid pánikbetegség, GAD, OCD Három vagy több megelôzô depressziós epizód Migrén (bipoláris II) Kifejezett kreativitás, poliglottizmus (bipoláris II) Keresztmetszeti jellemzôk Gátolt depresszió (bipoláris I) Pszichotikus tünetek depresszióban és/vagy mániában (bipoláris I) Katatón tünetek (bipoláris I) Korai kezdetû depresszió (20 év alatt) DSM-IV atípusos depressziós tünetek (bipoláris II) Depressziós kevert állapot/agitáció Komorbid pánikrohamok vagy komorbid pánikbetegség Markáns (típusos) napszaki ingadozás 5

6 Különszám 6 terápia bevezetése elmarad, vagy akár 8 10 évet is késik, lényegesen növelve ezáltal a biológiai és pszichoszociális szövôdmények (elsôsorban a szuicid magatartás) kialakulásának veszélyét. 21,22,25,19,27,31,44,38 Ma már a szakirodalom teljesen egységes a tekintetben, hogy a fel nem ismert bipolaritás a depresszió terápiarezisztenciájának egyik leggyakoribb oka. 22,19,12,13,44,40,36,50 Hosszú távú követéses vizsgálatok szerint a bipoláris I betegek háromszor annyi, míg a bipoláris II páciensek tizenötször annyi idôt töltenek depressziós, mint mániás vagy hipomániás állapotban, tehát az esetek döntô többségében mindkét csoport tagjai depressziós panaszaik miatt kerülnek pszichiátriai kezelésbe. 32,33,27 Mivel a hangulatstabilizátorok egyidejû alkalmazása nélkül végzett akut antidepresszív farmakoterápia bipoláris depresszióban gyakran hipomániás/mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást, illetve depressziós kevert állapotot indukál, valamint sokszor terápiarezisztens depresszióhoz vezet, az antidepresszívumokat csak a lehetô legrövidebb ideig és mindig hangulatstabilizátorokkal, illetve egyes atípusos antipszichotikumokkal együtt kell alkalmazni. 2,21,12,13,53,4,44,40,27,36 Hipomániás/mániás fázisváltás hangulatstabilizátor egyidejû alkalmazása nélkül az esetek 25 35%-ában fordul elô (SSRI készítmény adásakor kétszer-háromszor ritkábban, mint triciklusos szer adása esetén), lítiummal vagy egyéb hangulatstabilizátorral (valproát, karbamazepin, lamotrigin) való kombináció alkalmazásakor ennek esélye mintegy harmadára csökken. 30,16,24 Bipoláris I, bipoláris II, illetve a bipoláris spektrumba tartozó depresszióban az antidepresszív monoterápiát nem javasolják. 21,22,16,30,12,19,27,36 A depressziós kevert állapotok léte és gyakori elôfordulása bipoláris depresszióban részben magyarázza azokat az eredményeket, amelyek szerint egyes atípusos antipszichotikumok (quetiapin, olanzapin) akár monoterápia formájában (quetiapin) bipoláris betegségben az antimániás hatáson kívül antidepreszszív, illetve fázisprofilaktikus hatással is bírnak. 47 A hangulatstabilizátoroknak, illetve az atípusos antipszichotikumoknak a bipoláris betegek hosszú távú kezelésében játszott szerepét aláhúzza az a legújabb metaanalízis is, miszerint bipoláris depressziós betegek hangulatstabilizáló mellett alkalmazott, 6 hónapnál tovább tartó antidepresszív gyógyszeres kezelése 27%- kal csökkentette ugyan az újabb depressziós epizódok megjelenésének esélyét, de a mánia kialakulásának kockázata 72%-kal nôtt. 23 Antidepresszívumok és öngyilkos magatartás A súlyos, de tartós kezelésben nem részesülô unipoláris depressziós, illetve bipoláris betegek 10 19%-a öngyilkosságban hal meg, és az öngyilkosok 65 75%-a (többnyire nem kezelt) bipoláris vagy unipoláris major depressziós epizódban szenved halála idején. E tekintetben mind unipoláris, mind bipoláris depresszióban különösen nagy öngyilkossági kockázatot jelent az agitált, illetve a kevert depressziós állapot. 4,27,38 Az összes pszichiátriai betegség közül a bipoláris zavar és a súlyos unipoláris major depresszió jelenti a legnagyobb öngyilkossági kockázatot, különösen ha már volt a betegnek megelôzô szuicid kísérlete. 39,27,38 Számos retrospektív és prospektív vizsgálat igazolta, hogy major affektív betegségben az öngyilkos magatartás (szuicid gondolatok, szuicid kísérlet, befejezett szuicidium) az esetek döntô többségében (78 89%) súlyos major depresszió alatt, ritkábban (11 20%) diszfóriás mániában vagy kevert affektív epizód során lép fel, de szinte sohasem (0 5%) a gyógyulás után, ami arra utal, hogy a korai felismerés és hatékony kezelés alapvetô jelentôségû az öngyilkosság megelôzésében. 27,38,48 Ezek után nem meglepô, hogy mind unipoláris depresszióban, mind bipoláris betegségben az eredményes akut és hosszú távú kezelés (unipoláris betegségben antidepresszívumok és/vagy lítium, bipoláris betegségben fôleg a lítium, illetve egyéb hangulatstabilizáló monoterápia) lényegesen (kb %-kal) csökkenti a további öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok arányát a gyógyszeres kezelésben nem részesülôkhöz képest. 39,52,9,40,27,28 Összhangban régebbi vizsgálatok eredményeivel, a legújabb közlemények is arról számolnak be, hogy öngyilkossági gondolatokkal küszködô betegeknél a depresszió gyógyulásával párhuzamosan megszûnik a szuicid késztetés is, míg a keze-

7 Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / február A depressziók korszerû szemlélete lésre nem javuló betegeknél ez továbbra is fennáll, gyakran még fokozódik is. 38,34,48 Ugyanakkor az is igaz, hogy bipoláris depresszióban a hangulatstabilizáló nélkül végzett antidepresszív monoterápia nemritkán rontja a depressziót (az agitáció, illetve a depressziós kevert állapot provokálása vagy fokozása révén), és így auto- és heteroagresszív magatartásra hajlamosíthat. 2,12;13,40,36 Egy nemrég megjelent vizsgálat szerint az antidepresszív monoterápia szignifikánsan gyakrabban vezetett terápiarezisztenciához és insomniás, agitált, agresszív, szuicidális depresszióhoz a késôbb bipolárissá váló major depreszsziós, mint a tízéves követés során is unipolárisnak minôsülô depressziós betegek között. 36 Ismereteink jelenlegi állása szerint tehát a szubszindromális vagy rejtett bipolaritás felismerése révén e kisszámú, veszélyeztetett alcsoport behatárolható, és a megfelelô, kombinált farmakoterápiával (antidepresszívumok + hangulatstabilizálók és anxiolitikumok vagy atípusos antipszichotikumok) az ilyen betegek szuicid veszélyeztetettsége is lényegesen csökkenthetô, fôleg akkor, ha pszichoterápiás intervenciókat is igénybe veszünk. 31 Jól ismert tény, hogy a depressziós betegek orvoshoz fordulásának egyik legfôbb oka az öngyilkossági késztetés megjelenése. Mivel az antidepresszívumok közismerten csak a második hét eltelte után hatnak, a depressziós betegek gyógyszeres kezelésének e rendkívül kritikus idôszakában a szoros megfigyelés és felügyelet, valamint a megfelelô adjuváns gyógyszerelés (anxiolitikumok, altatók stb.) és a gondos betegvezetés sohasem mellôzhetô. Irodalom: 1. Akiskal HS. Classification, diagnosis and boundaries of bipolar disorders: A review. In: Maj M, Akiskal HS, Lopez-Ibor JJ, Sartorius N, eds. Bipolar Disorder. WPA Series Evidence and Experience in Psychiatry. John Wiley and Sons, Chichester, 2002, Akiskal HS, Mallya G. Criteria for the soft bipolar spectrum: Treatment implications. Psychopharmacol Bull 1987;23: Akiskal HS, Akiskal KK, eds. TEMPS: Temeprament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego. J Affect Disord Special Issue 2005;85: Akiskal HS, Benazzi F, Perugi G, Rihmer Z. The nosologic status of agitated unipolar depression re-conceptualized as a bipolar mixed state: Implications for the antidepressant-suicide controversy. J Affect Disord 2005;85: American Psychiatric Association. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disordrers, 4th ed. Text Revision. (DSM-IV-TR). American Psychiatric Association, Washington, DC, American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with bipolar disorder. Revision. Amer J Psychiat 2002;159(Suppl. 1): Angst J, Adolfsson R, Benazzi F, et al. The HCL-32: Towards a self-assessment tool for hypomanic symptoms in outpatients. J Affect Disord 2005;88: Balázs J, Benazzi F, Rihmer Z, et al. The close link between suicide attempts and mixed (bipolar) depression: Implications for suicide prevention. J Affect Disord 2006;91: Baldessarini R, Tondo L, Davis P, et al. Decreased risk of suicides and attempts during long-term lithium treatment: A meta-analytic review. Bipol Disord 2006;8: Bauer MS, Simon GE, Ludman E, et al. Bipolarity in bipolar disorder: Distribution of manic and depressive symptoms in a treated population. Brit J Psychiat 2005;187: Bauer M, Grof P, Rasgon NL, et al. Self-reported data from patients with bipolar disorder: Impact on minimum episode length for hypomania. J Affect Disord 2006;96: Benazzi F. How could antidepressants worsen unipolar depression? Psychother Psychosom 2003;72: Benazzi F. Suicidal ideation and depressive mixed states. Psychother Psychosom 2005;74: Benazzi F. Mood patterns and classification in bipolar disorder. Curr Opin Psychiat 2006;19: Benazzi F, Koukopoulos A, Akiskal HS. Toward a validation of a new definition of agitated depression as a bipolar mixed state (mixed depression). Eur Psychiat 2004;19: Bottlender R, Rudolf D, Strauss A, Möller H-J. Mood-stabilisers reduce the risk of developing antidepressant-induced maniform states in acute treatment of bipolar I depressed patients. J Affect Disord 2001;63: Bottlender R, Sato T, Kleindienst N, et al. Mixed depressive features predict maniform switch during treatment of depression in bipolar I disorder. J Affect Disord 2004;78: Chiaroni P, Hantouche EG, Gouvemet J, et al. The cyclothymic temeprament in healthy controls and familially at risk individuals for mood disorder: Endophenotype for genetic studies? J Affect Disord 2005;85: Dunner DL. Clinical consequences of underrecognized bipolar spectrum disorder. Bipol Disord 2003;5: Faravelli C., Rosi S, Scarpato MA, et al. Threshold and subthreshold bipolar disorders in the Sesto Fiorention Study. J Affect Disord 2006;94: Ghaemi SN, Boiman EE, Goodwin FK. Diagnosing bipolar disorder and the effect of antidepressants: A naturalistic study. J Clin Psychiat 2000;61: Ghaemi SN, Ko JK, Goodwin FK. Cade s Disease and beyond: Misdiagnosis, antidepressant use, and proposed definition for bipolar spectrum disorder. Can J Psychiat 2002;47: Ghaemi SN, Wingo AP, Filkowski MA, Baldessarini RJ. Long-term antidepressant treatment in bipolar disorder: Meta-analyses of benefits and risks. Acta Psychiat Scand 2009 (megjelenés alatt) 24. Gijsman HJ, Geddes JR, Rendell JM, et al. Antidepressant for bipolar depression: A systematic review of randomized, controlled trials. Amer J Psychiat 2004;161: Goldberg JF, Ernst CL. Features associated with the delayed initiation of mood stabilizers at illness onset in bipolar disorder. J Clin Psychiat 2002;63: Gonda X, Zsombok T, Rihmer Z, et al. The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperaments as measured by TEMPS-A. J Affect Disord 2006;91: Goodwin FK, Jamison KR. Manic Depressive Illness. Bipolar Disorders and Recurrent Depression. Oxford University Press, New York, Guzzetta F, Tondo L, Centorrino F, Baldessarini RJ. Lithium treatment reduces suicide risk in 7

8 Különszám 8 recurrent major depressive disorder. J Clin Psychiatry 2007;68: Hegerl U, Bottner A-C, Holtschmidt-Taschner B, et al. Onset of depressive episodes is faster in patients with bipolar versus unipolar depressive disorder: Evidence from a retrospective comparative study. J Clin Psychiatry 2008;69: Henry C, Sorbara F, Lacoste J, et al. Antidepressant-induced mania in bipolar patients: Identifiaction of risk factors. J Clin Psychiat 2001;62: Jones S. Psychotherapy of bipolar disorder: A review. J Affect Disord 2004;80: Judd LL, Akiskal HS, Schettler PJ, et al. The long-term natural history of the weekly symptomatic status of bipolar I disorder. Arch Gen Psychiat 2002;59: Judd LL, Akiskal HS, Schettler PJ, et al. A prospective investigation of the natural history of the long-term weekly symptomatic status of bipolar II disorder. Arch Gen Psychiat 2003;60: Mulder RT, Joyce PR, Frampton CMA, Luty SE. Antidepressant treatment is associated with a reduction in suicidal ideation and attempts. Acta Psychiat Scand 2008;118: Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, O Donovan C, Garnham JC, Hajek T, Alda M. Antidepressant monotherapy in pre-bipolar depression: Predictive value and inherent risk. J Affect Disord 2008;107: Perlis RH, Smoller JW, Fava M, et al. The prevalence and clinical correlates of anger attacks during depressive episodes in bipolar disorder. J Affect Disord 2004;79: Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiat 2007;20: Rihmer Z, Kiss K. Bipolar disorders and suicidal behaviour. Bipol Disord 2002;4(Suppl. 1): Rihmer Z, Akiskal HS. Do antidepressants t(h)reat(en) depressives? Toward a clinically judicious formulation of the antidepressant-suicidality FDA advisory in light of declining national suicide statistics from many countries. J Affect Disord 2006;94: Rihmer Z, Angst J. Epidemiology of bipolar disorder. In: Kasper S, Hirschfeld RMA, eds. Handbook of Bipolar Disorder. Marcel Dekker, New York, 2005, Rihmer Z, Angst J. Mood disorders Epidemiology. In: Sadock BJ, Sadock VA, Ruiz P, eds. Kaplan and Sadock s Comprehensive Textbook of Psychiatry, 9th ed. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2009, Rózsa S, Rihmer Z, Gonda X, et al. A study of affective temepraments in Hungary: Internal consistency and construct validity of the TEMPS-A against TCI and NEO-PI-R. J Affect Disord 2008;106: Sharma V, Khan M, Smith A. A closer look at treatment resistant depression: Is it due to a bipolar diathesis? J Affect Disord 2005;84: Szádóczky E, Papp Z, Vitrai J, et al. A hangulatés szorongásos zavarok elôfordulása a felnôtt magyar lakosság körében. Orv Hetil 2000;141: Swann AC, Moeller FG, Steinberg JL, et al. Amnic symptoms and impulsivity during bipolar depressive episodes. Bipol Disord 2007; 9: Thase ME, Jonas A, Khan A, et al. Aripiralzole monotherapy in non-psychotic bipolar I depression. J Clin Psychopharmacol 2008;28: Tondo L, Lepri B, Baldessarini RJ. Suicidal status during antidepressant treatment in 789 Sardinian patients with major affective disorder. Acta Psychiat Scand 2008;118: Valtonen HM, Suominen K, Haukka J, et al. Differences in incidence of suicide attempts during phases of bipolar I and II disorders. Bipol Disord 2008;10: Woo YS, Chae J-H, Jun T-Y, et al. The bipolar diathesis of treatment-resistant depressive disorder. Int J Psychiat Clin Pract 2008;12: World Health Organization. Classification of Mental and Behavioural Disorders: Clinical Description and Diagnostic Guidelines. WHO, Geneva, Yerevanian BI, Koek RJ, Mintz J. Lithium, anticonvulsants and suicidal behavior in bipolar disorder. J Affect Disord 2003;73: Yildiz A, Sachs GS. Do antidepressants induce rapid cycling? A gender-specific association. J Clin Psychiat 2003;64:

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén 20121119 Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Dr Fábián Ágnes Prof Dr Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2012 A bipoláris

Részletesebben

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2015 Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb

Részletesebben

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ A bipoláris (mániás-depressziós) betegség

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási/érvényességi területe Enyhe

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig

Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Prof. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas c.egyetemi tanár az MTA doktora Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Az akut fázis kezelése

Az akut fázis kezelése Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / 2009. február Bipoláris betegség Bipoláris betegség Dr. Kecskés István A bipoláris betegség gyakori, krónikus betegség, mely gyakran már gyermekkorban kezdôdik (az esetek

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága

Részletesebben

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012 szeptember 14 Bitter István Semmelweis

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor 2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat

Részletesebben

Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában

Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Dr. Németh Attila Web alapú Investigators meeting 2012.02.14. és 17. PESE0365HU20120213 Szkizofrénia tünetegyüttese Pozitív

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. október

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http:// ://psychiatry.pote.hu. Sajátos kulturális háttér

ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA. http:// ://psychiatry.pote.hu. Sajátos kulturális háttér ADDIKCIÓK, ALKOHOL- FÜGGŐSÉG - PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA http:// ://psychiatry.pote.hu NÉHÁNY MEGJEGYZÉS Magyarországon a függőségek legalább a lakosság egytizedét érintik, (kémiai, viselkedési függőségek

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos Konferenciája 2015. május 14-17. Siófok Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Dr. Vetró Ágnes egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika

Részletesebben

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Bírálói vélemény Elekes Zsuzsanna Az ifjúkori drogfogyasztás epidemiológiája Egészségkárosító magatartások elterjedtsége és társadalmi-demográfiai jellemzői középiskolások körében végzett kutatások alapján

Részletesebben

Diagnózis/terápia fenotípus. A depresszió egyénre szabott terápiája. STARD üzenete. STARD üzenete 2012.11.19. Kovács Gábor

Diagnózis/terápia fenotípus. A depresszió egyénre szabott terápiája. STARD üzenete. STARD üzenete 2012.11.19. Kovács Gábor Diagnózis/terápia fenotípus A depresszió egyénre szabott terápiája Kovács Gábor Honvédkórház GENDEP study N= 2 Ugyanaz a Diagnózis Depresszió Terápia Escitalopram Kimenetel!? Kötelező szintentartó tanfolyam

Részletesebben

depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar

depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar Az élet minősége sokkal fontosabb, mint az élet maga. A. Carell, 1873-1944 érzelmi élet, hangulat befolyásolja érzékelést, információszerzést,

Részletesebben

A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban

A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban Sárosi Andrea, Molnár Annamária, Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport ÖSSZEFOGLALÁS: Az irodalmi adatok

Részletesebben

Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató

Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató Mi az a bipoláris betegség? Betegtájékoztató Prof. Dr. Rihmer Zoltán és Dr. Moretti Magdolna A bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN

GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN TERÁPIÁSKÖZLEMÉNY GERONTOPSZICHIÁTRIAI PROBLÉMÁK MEGJELENÉSE A KONZULTÁCIÓS PSZICHIÁTRIAI GYAKORLATBAN Gazdag Gábor 1, Sebestyén Gábor 2 1 Szent László Kórház, Addiktológiai és Pszichiátriai Ambulancia,

Részletesebben

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK PSZICHIÁTRIA SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Alapvetõ megfontolások A PROTOKOLL ALKALMAZÁSI / ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE

Részletesebben

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Depresszió és Szezonális Affektív Zavarok Kérdőív (SAD)

Depresszió és Szezonális Affektív Zavarok Kérdőív (SAD) Depresszió és Szezonális Affektív Zavarok Kérdőív (SAD) Önkitöltős forma Ez a kérdőív segíthet Önnek eldönteni, hogy a depressziója miatt felkeressen-e egy szakembert, hogy vajon Szezonális Affektív Zavar

Részletesebben

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható

Részletesebben

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: Depresszió és szorongás Ph.D. Értekezés 2001. Készítette: Dr. Kecskés István 1 1. BEVEZETÉS 4. oldal 2. IRODALMI HÁTTÉR 8. oldal 2.1. Nemi különbségek a depresszió

Részletesebben

Addiktológiai konzultáns képzés I. Dr. Kassai-Farkas Ákos, Nyírő Gyula Kórház - OPAI, I. Pszichiátriai Osztály

Addiktológiai konzultáns képzés I. Dr. Kassai-Farkas Ákos, Nyírő Gyula Kórház - OPAI, I. Pszichiátriai Osztály Addiktológiai konzultáns képzés I. Dr. Kassai-Farkas Ákos, Nyírő Gyula Kórház - OPAI, I. Pszichiátriai Osztály Mi az egészség?. a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota és nem csupán a betegség

Részletesebben

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban Három

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Szerfügg. és s Pszichoterápi. piás s Klinika Addiktológiai

Szerfügg. és s Pszichoterápi. piás s Klinika Addiktológiai Szerfügg ggıség és komorbiditás a kettıs s diagnózis terápi piás jelentısége Dr. Osváth PéterP PTE ÁOK OEC Pszichiátriai és s Pszichoterápi piás s Klinika Addiktológiai továbbk bbképzés, 2007. március

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak.

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak. Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülôkorban Gádoros Júlia dr. Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest A szerzô áttekinti a gyermek- és serdülôkorban leggyakrabban elôforduló depressziós

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése a trazodon alkalmazásának lehetőségei

Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése a trazodon alkalmazásának lehetőségei Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése a trazodon alkalmazásának lehetőségei PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Az időskor betegségei között növekvő gyakoriságuk miatt mind

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Várkonyi Erika 2009 Az emberi életben bekövetkező traumát okozó események balesetek, támadások, halál poszttraumás stressz zavar

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

Az obstruktív alvási apnoe tünetei és a családorvos szerepe a betegség diagnosztizálásában és kezelésében

Az obstruktív alvási apnoe tünetei és a családorvos szerepe a betegség diagnosztizálásában és kezelésében Az obstruktív alvási apnoe tünetei és a családorvos szerepe a betegség diagnosztizálásában és kezelésében Várkonyi Erika 2010 Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) jelenségében a felső légutak ismétlődően,

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Együttműködési lehetőségek spondyloarthritises betegek kezelésében

Együttműködési lehetőségek spondyloarthritises betegek kezelésében Együttműködési lehetőségek spondyloarthritises betegek kezelésében A spondyloarthritis (SpA) fogalma Hasonló tünetek: spondyloarthritis, extraartikuláris manifesztációk (EAM), sacroileitis Nem differenciált

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Az öngyilkosságok szezonalitásának alakulása és az antidepresszívumok forgalomnövekedésének

Részletesebben

A gyermekkori depresszió jellegzetességei a tünetek, a komorbiditások és az életminőségre gyakorolt hatás tekintetében

A gyermekkori depresszió jellegzetességei a tünetek, a komorbiditások és az életminőségre gyakorolt hatás tekintetében A gyermekkori depresszió jellegzetességei a tünetek, a komorbiditások és az életminőségre gyakorolt hatás tekintetében Ph.D. értekezés tézisei Dr. Baji Ildikó Klinikai Orvostudomány Doktori Iskola- Kísérletes

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében HMAP munkaértekezletek 2009 A METABOLIKUS SZINDRÓMA EPIDEMIOLÓGI

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Az integratív megközelítés alkalmazása szuicid páciensekkel végzett. epidemiológiai és klinikai vizsgálataink során. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Az integratív megközelítés alkalmazása szuicid páciensekkel végzett. epidemiológiai és klinikai vizsgálataink során. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az öngyilkos viselkedés komplex stressz-diatézis szemlélete Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Dr. Vörös Viktor Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Általános Orvostudományi Kar Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet

Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet TI9 TI11 A rehabilitáció pszichoszociális modellje (Gerdes, 2000) TI13 TI10 MSOFFICE5 MSOFFICE4 Egészségkárosodás Megküzdési folyamat Tevékenység,

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Garami Miklós 15 Egészség-Gazdaságtani Szimpózium Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben ELTE TáTK, 2013 május 31 Az egészségügyi teljesítmény dimenziói

Részletesebben

Címek 1. A nyúltvelő 2. A híd 3. Kisagy 4. Középagy 5. Formatio reticularis 6. Bazális ganglionok 7. Thalamus 8. Hypothalamus 9. Hippocampus 10.

Címek 1. A nyúltvelő 2. A híd 3. Kisagy 4. Középagy 5. Formatio reticularis 6. Bazális ganglionok 7. Thalamus 8. Hypothalamus 9. Hippocampus 10. Címek 1. A nyúltvelő 2. A híd 3. Kisagy 4. Középagy 5. Formatio reticularis 6. Bazális ganglionok 7. Thalamus 8. Hypothalamus 9. Hippocampus 10. Amygdala 11. Septalis area 12. Gyrus cinguli 13. Corpus

Részletesebben

A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben

A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben Jeskó József, Méltányosság Politikaelemző Központ, DayMed Kft. A 2008-ban kirobbant hitelpiaci krízis, majd

Részletesebben

Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg!

Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg! Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg! Dr. Ács Nándor Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Az előadás a GlaxoSmithKline Kft. felkérésére készült A méhnyakrák gyakori betegség Világszerte:

Részletesebben

Hogyan és miért lehet szövetségesünk a média?

Hogyan és miért lehet szövetségesünk a média? Hogyan és miért lehet szövetségesünk a média? Dr. Harangozó Judit Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum Ébredések Alapítvány NYITNIKÉK Magyar Antistigma Violens viselkedés és mentális zavarok

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24.

A Parkinson kór korszerű szemlélete. Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. A Parkinson kór korszerű szemlélete Dr Takáts Annamária SE ÁOK Neurológiai Klinika MIET kongresszusa Debrecen 2012. november 22 24. , The 3 GIANTS Az extrapyramidalis betegségek felosztása Dopamin hiánnyal

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

változások az SM kezelésében: tények és remények

változások az SM kezelésében: tények és remények változások az SM kezelésében: tények és remények Prof. Dr. Illés Zsolt Dél-Dániai Egyetem Odense az SM klinikai típusai relapszussal remisszióval szekunderprogresszív primer progresszív progresszív relapszáló

Részletesebben

Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban

Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban Dr. Réthy Lajos Attila (MD, PhD) Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest European Academy of Allergology and Clinical Immunology, Section of Pediatrics

Részletesebben

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban

Psychiatria. Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban Ψ Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban 92 Ajtay Gyöngyi 1, Bérdi Márk 2, Szilágyi Simon 2, Perczel F. Dóra 1 1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

KOPP MÁRIA DEPRESSZIÓVAL ÉS ÖNGYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓI

KOPP MÁRIA DEPRESSZIÓVAL ÉS ÖNGYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓI KOPP MÁRIA DEPRESSZIÓVAL ÉS ÖNGYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓI 1 Kopp, M. S., Felsôvályi, Á., Tringer, L., Veér, A. (1977) Clinical epidemiological study of mental disorders. Activ. Nerv. Sup. (Praha),

Részletesebben

GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Dr. Gyürüs Éva

GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Dr. Gyürüs Éva GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Dr. Gyürüs Éva Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Programvezető:

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja.

A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja. A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja. Kiszerelés Dózis Térítési díj 90% kiemelt támogatás esetén (HUF) Fraxiparine 0,2 ml 1 900 NE

Részletesebben

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 2007; 11 (4):163 214. Alapító elnök: FARSANG CSABA, NAGY JUDIT Szerkesztõbizottság társelnökei: DE CHÂTEL RUDOLF, TÚRI SÁNDOR Nemzetközi szerkesztõbizottság: Detlev Ganten (Berlin), Lennart Hansson (Uppsala),

Részletesebben

A perinatális pszichopatológiák kialakulását elősegítő pszichoszociális faktorok és szűrési lehetőségeik

A perinatális pszichopatológiák kialakulását elősegítő pszichoszociális faktorok és szűrési lehetőségeik Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Reprodukciós Egészségtan Doktori Program Ph.D. értekezés tézisei A perinatális pszichopatológiák kialakulását elősegítő pszichoszociális

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció komplex kezelése Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció Az emberek között jelentős különbségek vannak értelmi képességeiket illetően. Korunk civilizációs társadalmában könnyebben

Részletesebben

Kevert epizód DEPRESSZIÓ

Kevert epizód DEPRESSZIÓ 5. Előadás AZ ÉRZELMEK PATOLÓGIÁJA A hangulatzavarok osztályozása BNO-10 DSM-IV s epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Visszatérő depressziós zavar Perzisztáló affektív zavar Ciklotímia disztímia

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben