Bipoláris betegség és farmakoterápiája

Átírás

1 Bipoláris betegség és farmakoterápiája Dr. Rihmer Zoltán 2007 A bipoláris betegség népegészségügyi jelentősége Élethosszig tartó (rekurrens) betegség A lakósság 3-7 %-át érinti Alulreferált, aluldiagnosztizált, alulkezelt betegség A helyes diagnózis 5-10 évet késik Gyakori hospitalizációk Gyakori szövődmények/komorbid állapotok -alkohol/drog abuzus (dependencia) -magas szuicid rizikó -pszicho-szociális károsodások (válás, munkahely elvesztése stb) -fokozott szomatikus morbiditás/mortalitás -gyakori szorongásos és személyiségzavar komorbiditás Közel 50% non-compliance Adequat terápia nagyon gyakran hatásos 1

2 Definíció, klinikai manifesztációk, epidemiológia Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb (súlyosság, időtartam) DSM OFFICE 2

3 Az affektív betegségek szindrómális formáinak küszöbei S Ú L Y O S S Á G hym M MD md RBD DD 4 nap 1 hét 2 hét 2 hét 2 hét 2 év I D Ő T A R T A M Unipoláris bipoláris spektrum (szindrómális formák) UPD DD BP-I. BP-II. BP-NOS 3

4 A bipoláris betegség szidrómális formái - Hosszmetszetben (DSM-IV-TR) Bipoláris I Mánia - major depresszió Mánia minor depresszió Mánia (?) Bipoláris II Hipománia major depresszió Bipoláris NOS Hipománia depresszió NOS Hipománia minor depresszió Dysthymia - hipománia A bipoláris affektív epizódok formái Keresztmetszetben Mániás epizód Major depressziós epizód Átfedő epizódok -Kevert affektív epizód (Mánia + Major depreszszió egyszerre) -Diszfóriás mánia (Mánia + 2 v. több depr. tünet) -Kevert depressziós epizód (major depresszió + 3 v. több hipomán tünet) 4

5 A bipoláris betegség szubszindrómális formái (Bipoláris spektrum betegség) Major depressziós epizód + szubszindrómális hipománia (4 napnál rövidebb ideig tartó hipománia) + gyógyszer/alvásmegvonás indukálta hipománia + ciklotím vagy hipertím temperamentum + mánia az elsőfokú rokonok között + pszichomotoros nyugtalanság (agitált depr.) + 3 v. több megelőző depr. epizód Akiskal, (Ed) J Affect Disord, 2003, 73, Angst et al, J Affect Disord, 2003, 73, Ghaemi et al, Can J Psychiat, 2002, 47, Bipoláris betetgség-szindrómális és szubszindrómális formák Bipoláris I Bipoláris II >4nap AD >2nap FH-M HT CT Akiskal, (Ed), JAD, 2003; 73:1 205 Angst et al,.jad, 2003; 73: Benazzi and Akiskal, JAD, 2003; 73:

6 Kraepelin-Akiskal féle affektív temeramentum-típusok Unipoláris Bipoláris konverzió: éves követés 12% Akiskal et al. Arch Gen Psychiat 1995; 52:

7 Bipoláris II Bipoláris I konverzió: éves követés 7% Akiskal et al. Arch Gen Psychiat 1995; 52: A Bipoláris I és Unipoláris major depresszió élettartam prevalenciája (DSM-III szindrómális formák) Nemzetközi vizsgálat, élettartam prevalenca (%) BP-I UPMD BP-I/UPMD Új-Zéland 1,5 11,6 11% USA 0,9 5,2 15% Kanada 0,6 9,6 6% Porto Rico 0,6 4,3 12% Németország 0,5 9,2 5% Dél-Kórea 0,4 2,9 12% Tajvan 0,3 1,5 17% Tól-ig: 0,3 1,5 1,5-11,6 5-17% Weissman et al, JAMA, 1996, 276,

8 A BP-I, BP-II és UPMD élettartam prevalenciája a felnőtt populációban (%) (DSM-III-IV, szindrómális formák) Szerzők Ország BP-I BP-II UPMD BP-% Weissman USA 0,8 0,5 4,4 23 et al, 1988 Kessler USA 1,6 0,2 15,8 10 et al, 1994 Szádóczky Magyaro. 3,0 2,0 15,1 25 et al, 1998 Ten Have Hollandia 1,3 0,6 15,4 11 et al Faravelli Olaszorsz. 0,8 9,5 8 et al, 2004 A BP-I, BP-II és UPMD prevalenciái Magyarországon (szindrómális formák, DSM-III-R diagnózisok) 2953 fős reprezentatív minta (18-64 év), Diagnózis Élettartam 1-éves 1-hónapos UPMD 15,1 % 7,1 % 2,6 % Bipoláris bet. 5,0 % 2,7 % 1,3 % Bipoláris I 3,0 % 1,1 % 0,5 % Bipoláris II 2,0 % 1,6 % 0,8 % BP/UPMD 25 % 28 % 33 % Szádóczky et al, J Aff Disord 1998, 50, Szádóczky et al, Orv Hetil 2000, 141,

9 A bipoláris betegség szubszindrómális formái Élettartam prevalencia (USA) Szindrómális DSM-III Szubszindrómális Összes Bipoláris I 0,8 % - 0,8 % Bipoláris II 0,5 % - 0,5 % Szubszindr. hym/m - 5,1 % 5,1 % Összes 1,3 % 5,1 % 6,4 % Judd és Akiskal, J Affect Disord 2003, 73, A bipoláris betegség szubszindrómális formái Élettartam prevalencia (Svájc) Szindrómális DSM-IV Szubszindrómális Zürich krit. Összes Bipoláris I 0,5 % - 0,5 % Bipoláris II 1,1 % 5,3 % 6,4 % Összes 1,6 % 5,3 % 6,9 % Angst és Gamma, Clin Appr Bipol Dis, 2002, 1,

10 A bipoláris betegség szubszindrómális formái Élettartam prevalencia Olaszország (Firenze) Szindr. DSM-IV Szubszindr. Összes Bipoláris I 0.47 % % Bipoláris II 0.38 % 3.77% 4.15% Összes 0.85% 3.77% 4.62% Faravelli et al, J Affect Disord, 2006; 94: A bipoláris betegség szindrómális (DSM-IV) és szubszindrómális formái a populációban Judd és Angst és Faravelli és Akiskal Gamma mtsai USA Svájc Olaszország Szindr. BP-I 0,8% 0,5% 0,5% Szindr. BP-II 0,5% 1,1% 0,4% Szubsz. BP-II 5,1% 5,3% 3,8% Összes 6,4% 6,9% 4,7% Judd és Akiskal, J Affect Disord, 2003; 73: Angst és Gamma, Clin Appr Bipol Disord 2002; 1: Faravelli et al, J Affect disord, 2006; 94:

11 UP/BP megoszlás ambuláns major depressziós pszichiátriai betegeknél Szerzők UP BP-I B-II BP-összes Rybakowski 39% 20% 41% 61% et al, 2005 Hantouche 52% 8% 40% 48% et al, 2005 Ghaemi et al, 36% 32% 32% 64% 2000 Benazzi, % - 57% 57% Unipoláris vs Bipoláris Major Depresszió Régi osztályozás Új osztályozás BP-I depresszió BP-II depresszió BP-I depresszió BP-II depresszió Szubszindr. BP-II depr. Agitált UP depresszió UP depresszió Gátolt UP depresszió Az átrendeződéssel nem lesz több major depresszió, csak kevesebb UP és több BP! 11

12 A Bipoláris II betegség gyakorisága major depressziós epizódban (EPIDEP Study) 48 francia pszichiáter (15 város), 250 DSM-IV major depressziós beteg. A Bipoláris II betegek aránya -első (rutin) vizsgálatnál: 22 % -célzott tréning és finomabb elemzés után: 40 % (Akiskal, Angst stb. kritériumok) A ciklotím temperamentumú betegek 88 %-a Bipoláris II-nek bizonyult Hantouche et al, J Affect Disord, 1998; 50: A BP-I és BP-II betegség prevalenciája a háziorvosi praxisban Szerzők Diagnózis Pont-prevalencia Spitzeret al DSM-III 1 % 1994 (n=1000) Szádóczky et al DSM-III-R 1,3 % 1997 (n=301) Ansseau et al DSM-IV 1,9 % 2004 (n=2316) Rihmer és Angst, Handbook of Bipolar Disorders, Taylor and Francis, New York, 2005, pp

13 Bipoláris betegség epidemiológiája: túl a prevalencián Nő : férfi arány: kb 1 : 1 (de magasabb: BP-II, Kevert depr. ep., rapid cikl.) Betegségkezdet: év körül (három nagy csúcs: 17, 26 és 40 éveknél) Axis I komorbiditás: Szorongásos, Alk/drog bet. Szuicid rizikó: BP-II nagyobb mint BP-I Szezonális/geográfiai tényezők Családi helyzet: gyakoribb a nem házas/elvált Szocioális tényezők: magasabb szoc. osztály, gyakoribb kreativitás Rihmer és Angst, Handbook of Bipolar Disorders, Taylor and Francis, New York, 2005, 21-35, Klinikai jellemzők, lefolyás, és komplikációk 13

14 A bipoláris betegség lefolyása. BP-I és BP-II betegek 2-20 éves követése A különböző epizódok időbeli megoszlása BP-I BP-II n = 146 n = 86 Depresszió 32 % 50 % Mánia/hipománia 9 % - Hipománia - 1 % Kevert epizód 6 % 2 % Tünetmentes 53 % 47 % Judd et al, Arch Gen Psychiat 2002, 59, Judd et al, Arch Gen Psychiat 2003, 60, Fontos különbségek a BP-I és BP-II depressziós epizód során Kliniaki jellemző BP-I Depr. BP-II Depr. Gátoltság Pszichotikus tünetek Alk/drog komorbiditás Agitáció/depr. kevert. áll DSM-IV atípusos tüntetek Szorongásos bet. komorb Rapid ciklusú lefolyás Szuicidium/kísérlet Kreativitás Kriminalitás Akiskal, (Ed) J Affect Disord 2003, 73, Rihmer és Kiss, Clin Appr Bipol Dis 2002,1,

15 Hipomániás tünetek major depresszió alatt (csökkenő sorrendben) Disztraktibilitás (leggyakoribb) Rohanó/tolongó gondolatok Irritábilis hangulat Pszichomotoros nyugtalanság Fokozott beszédkészség Fokozott rizikó-kereső magatartás Fokozott célirányos magatartás, munka,sex,sport Csökkent alvásigény Grandiozitás (legritkább) Akiskal et al, J Affect Disord, 2005, 85, Az agitált unipoláris depresszió bipoláris kevert állapotnak felel meg DSM-IV UP major depresszió Agitált Nem agitált (n=50) (n=204) Bipoláris I FH 0 % 2,1 % Bipoláris II FH 24 % 11 % Atípusos tünetek 40 % 27 % Depr. kevert áll 90 % 20 % (3 v. több hipomán tün.) Szuicid gondolatok 62 % 43 % Minden különbség szignifikáns Akiskal,Benazzi,Perugi,Rihmer, J Affect Disord 2005,85,

16 Hagyományos felfogás: A depresszió és mánia szukcesszív állapotok (hibás) m M D D D UPMD Bp II Bp I Rihmer, 2004 A depresszió és mánia szukcesszív és szimultán állapotok is lehetnek M m m D D D D D m m UPMD UPMD Bp II Bp II Bp I (DMX) (DMX) Gátolt depr. AGITÁLT DEPR. Gátolt depresszió DMX=depresive mixed state (depr.kevert állapot) Rihmer,

17 Traditional concept: mania is an active and depression is a passive condition Puremania Pure depression Clinical level Mood generator overactivity Biology + - underactivity (Sleep as an example) Rihmer, 2005 Current concept: Both mania and depression are active processes that can occur both successively and simultaneously Puremania Pure depression Mixed (bipolar) depression Clinical level Generators of mood + Biology + Rihmer,

18 The three clinical phenotypes of overlapping affective episodes Mixed affective episode Dysphoric mania Mixed (bipolar) depression Rihmer, 2005 Bipoláris markerek major depresszióban 1, Anamnesztikus markerek Bipoláris I/II betegség az 1. fokú rokonoknál Megelőző hipománia (akár 1-2 napos, spontán vagy terápia-indukált) Több mint 3 depressziós epizód Szezonális kezdet/lefolyás (Téli : BP-II, Nyári : BP-I) Pánik attackok/betegség, GAD, OCD, SOP Ciklotímia, hpertímia Kreativitás, poliglottizmus Migrén = főleg BP-II 18

19 Bipoláris markerek major depresszióban 2, Keresztmentszeti markerek Gátoltság Pszichotikus tünetek Katatón tünetek Korai kezdet Atípusos tünetek Depressziós kevert állapot/agitált depresszió Pánik attackok/betegség, OCD, GAD, SOP Dühkitörések = főleg BP-I, = főleg BP-II Az UP/BP depresszió diagnózisa Aktuális Major Depressziós Epizód Volt-e DSM-IV mánia/hipománia? Volt-e terápia-indukálta hipománia? Volt-e szubszindrómális hipománia? Volt-e/van-e Kevert/agitált Depresszió? Volt-e a családban mánia/hipománia? Premorbid személyiség: ciklotím? hipertím? Volt-e/van-e AD okozta agitáció? 19

20 Szuicid kísérletek UP, BP-I és BP-II depressziós betegek anamnézisében Diagnózis Szuicid kísérlet az anamnézisben UP major depresszió 12 % (n=1214) Bipoláris I betegség 18 % (n=752) Bipoláris II betegség 27 % (n=340) Rihmer és Kiss, Clin Appr Bipol Disord, 2002, 1, Bipoláris betegségben a szuicid rizikó különösen magas Bipoláris II diagnózis Súlyos major depr. epizód (reménytelenség, inszomnia) Megelőző szuicid kisérlet (szándék) Depressziós kevert állapot Korai betegségkezdet!!! Alkohol/drog/szorongásos komorbiditás Öngyilkosság az 1. fokú rokonoknál Diszfóriás mánia (BP-I) Munkanélküliség, izoláció, dohányzás Kezelés hiánya ill. noncompliance Rihmer, Clin Neuropsychiatry, 2005, 2,

21 A depressziós kevert állapotban (DMX3) gyakoribb a megelőző szuicid kísérlet Perugi et al, J Affect Disord, 2001, 67: BP-I + DMX3 BP- I DMX3 (n=32) (n=36) Suic. kísérl. az 31 % 25 % anamnézisben Sato et al, Acta Psychiat Scand, 2003, 107, UPD+ DMX3 UPD DMX3 (n=77) (n=786) Jelen szuicid 52 % 41 % kísérlet ill. terv Szuicid kísérletet elkövetőknél sokkal gyakoribb a DMX3 A DMX3 gyakorisága Nemviolens dep- Nem szuicidális ressziós szuicid depressziós amb. kísérletezők betegek BP-II 26/29 = 90 % 142/241 = 59 % UP 37/60 = 62 % 44/164 = 27 % Balázs, Benazzi, Rihmer, Akiskal, J Aff Disord, 2006, 91: Benazzi és Akiskal, Curr Opin Psychiat, 2003, 16: (S-2)

22 Komorbid szorongásos betegségek adolscens major depresszióban BIp-MDE UP-MDE Pánikbetegség 48 % 17 % OCD 47 % 14 % SOP 39 % 16 % Alk. abuzus 20 % 11 % Drog abúzus 37 % 12 % Psychotikus depr. 53 % 31 % Bip. családi anamn. 32 % 10 % Minél több komorbid szor. bet, annál gyakoribb bipolaritás, szuicidalitás, alk/drog abúzus Dilsaver et al, J Affect Disord, 2006; 96: Antidepresszívumok és szuicid magatartás A antidepresszívumok által provokált (igen ritkán észlelhető) szuicidalitás legvalószínűbb oka a fel nem ismert vagy rejtett bipolaritás, amikor is a hangulatstabilizáló kezelés nélkül végzett antidepresszív farmakoterápia kevert állapotot provokál vagy rontja a meglévő kevert állapotot. A bipolaritás anamnesztikus és keresztmetszeti markerei (beleértve az agitált unipoláris depressziót is) segítenek a pontos diagnózis felállításában. Rihmer és Akiskal, J Affect Disord, 2006; 94:

23 Pszichiátriai diagnózisok adoleszcens öngyilkosoknál 53 adoleszcens öngyilkos (44 fiú), Finnország DSM-III-R pszichiátriai diagnózisok (curent) Major depresszió 48 % Dysthymia 4 % Schizophrenia 6 % Alkohol/drog bet. 30 % Szorongásos bet. 4 % ADHD 4 % Borderline/Antiszoc. sz.zav. 20 % Legalább egy pszichiátriai bet. 94 % Marttunen et al, Arch Gen Psychiat 1991; 48: Pszichiátriai betegségek adoleszcens öngyilkosoknál 27 adoleszcens öngyilkos, USA DSM-III Axis I diagnózisok (current) Affektív betegség (UP, BP) 63 % Schizophrenia/schizoaffektív 0 % Alkohol/drog-betegség 41 % Szorongásos betegség 21 % ADHD 26 % Conduct disorder 22 % Legalább egy diagnózis 93 % 56 szuicid kísérleten átesett kontrollhoz képest az öngyilkosoknál a bipoláris betegség esélyhányadosa 13,7 volt! Brent et al, Arch Gen Psychiat1988; 45: , 23

24 Pszichiátriai diagnózisok éves öngyilkosoknál 43 öngyilkos férfi (18-21 év, katonaság), Izrael DSM-III-R diagnózisok (current) Maojordepresszió 53 % Dysthymia 5 % Antiszociális személyiségzavar 5 % Alkohol/drog betegség 0 % Apter et al, Arch Gen Psychiat, 1993; 50: Pszichiátriai diagnózisok fiatal öngyilkosoknál 27 öngyilkos (15-24 év, 25 férfi), UK Legalább egy Axis I diagnózis 70 % Affektív betegség (UP, BP) 56 % Személyiségzavar 30 % Pszichiátriai kezelés 10 % A 15 depressziós öngyilkosból csak 4 (27%) kapott antidepresszívumot Houston et al, J Affect Disord, 2001; 63:

25 Pszichiátriai morbiditás gyermek és adoleszcens öngyilkosoknál 55 öngyilkos (11-18 év, 43 fiú) és 55 illesztett egészséges kontroll (Kanada) DSM-IV diagnózisok OR (szuicid vs kontroll) Min. egy Axis I dg. 2,9 Major/NOS depresszió 48,4 Disruptive disprders 13,6 Alkohol/drog- bet. 5,4 Bipoláris betegség: 8 %, vs 0 % Komorbiditás: 60 %, vs 9 % Megelőző szuic. kísérlet: 20 % vs 0 % Agresszívitás/impulzivitás szign. magasabb a szuicid csoportban Renaud et al, J Affect Disord (nyomdában) Ciklotím személyiség mint a bipolaritás és szuicidalitás prediktora 80 juvenilis osztályos beteg (7-17 é.) kurrens major depressziós eoizód kórismével 2-4 éves követés (átlag: 27 hónap) 25/80 (=31 %) CT személyiség Bipoláris I vagy II betegség kialakulásának esélye MDE + CT személyiség 64 % MDE CT személyiség nélkül 15 % Szuicid gondolatok/kísérlet esélye MDE + CT személyiség 81 % MDE CT személyiség nélkül 36 % Kochman et al, J Affect Disord, 2005; 85:

26 Terápia A nem kezelt bipoláris betegség következményei Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet Másodlagos alkohol/drog abúzus (dependencia) Csökkent produktivitás, munkahely elvesztése Tanulmányi nehézségek, alulképzettség Családi konfliktusok, szeparáció, válás Fokozott szomatikus (kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris stb.) morbiditás és mortalitás Kriminalitás Fokozott egészségügyi kiadások 26

27 A bipoláris betegség kezelése Az aktuális epizód (mániás, depressziós, kevert) kezelése Hosszútávú (profilaktikus) kezelés xxxxxxxxxxxxx Gyógyszeres terápia Pszichoedukáció Célzott pszichoterápiák (CBT, IPT) xxxxxxxxxxxxx A sikeres terápia remisszióhoz vezet és megelőzi a szövődményeket A bipoláris betegség farmakoterápiája (hangulatstabilizáló mindíg szükséges) Mániás epizód atípusos/típusos AP, hangulatstabilizálók (Li, CBZ, VPA, LAM) nagypotenciálú BZD (clonazepam) ECT (?), TMS (??) Depressziós epizód antidepresszívum (SSRI, kettős hat. SNRI) hangulatstabilizáló (Li, CBZ, VPA, LAM) Sz.e. AP, anxiolitikum Részleges alvásmegvonás/fényterápia ECT (?), TMS (??) Átfedő epizódok (ld. mániás + depressziós epizód th) 27

28 Antidepresszív monoterápia bipoláris depresszióban Javulás/gyógyulás (remisszió) Terápia-rezisztencia/romlás -valódi terápia rezisztencia (más szer kell) -meglévő depr. kevert állapot romlása -depr. kevert állapot provokálása Hipomániás/mániás átcsapás Rapid ciklusú lefolyás HS vagy AP augmentációra lényeges javulás Akiskal et al, J Affect Disord, 2005, 85: Gyógyszer-rezisztencia és bipolaritás major depresszióban 61 gyógyszer-rezisztens UP major depr. Diagnózis revízió és 1 éves követés 35 % Bipoláris II diagnózis az 1. észleléskor 59 % Bipoláris I v. II diagnózis a követés végén 21 % Bipoláris NOS a követés végén A követés végén a betegek 80 %-a BP-I, BP-II vagy BP-NOS (spektrum) diagnózist kapott Sharma et al, J Affect Disord 2005, 84,

29 Felismert vs fel nem ismert bipolaritás major depresszióban Unipol. Felsim. Nem felism. depr. BP bet. BP bet. N Csak AD 83% 47% 78% AD + HS 0,3% 69% 6% Második AD 35% 8% 25% Szuic. kísérl. 0,2% 0,3% 0,9% Shi et al, J Affect Disord, 2004, 82: Hipomániás/mániás átcsapás bipoláris depresszióban hangulatstabilizáló (HS) kezeléssel együtt ill. anélkül HS nélkül HS mellett Betegszám Hipomániás/mániás % % átcsapás Bottlender etal, J Affect Disord 2001, 63, Henry et al, J ClinPsychiat 2001, 62, Mundo et al, J Affect Disord 2006, 92,

30 Antidepresszívumok bipoláris depresszióban sokszor nem nélkülözhetők HS mindíg szükséges Az antidepresszívum kiválasztása megelőző kezelés során mutatott válasz családi anamnézis adatai klinikai keresztmetszeti kép adatai -gátolt: kettős hatású szerek, NA-erg szerek -agitált, komorbid: SSRI (+anxiolitikum, AP?) Az antidepresszívumot csak korlátozott ideíg adjuk, de a HS-t tartsuk meg! Lithium kezelés és szuicid rizikó bipoláris betegségben 34 közlemény, UP és BP (I+II) beteg Átlag követési idő: lithium: 3,4 év lithium nélkül: 7,9 év Öngyilkossági események/100 beteg-év Li nélkül Li mellett Különbség Önygilkosság 0,942 0, % Öngyilk. kísérl. 4,650 0, % Baldessarini et al. J Clin Psychiat 2003, 64 (Suppl.5),

31 Líthium kezelés és szuicid rizikó beteg, akiknek legalább egy alkalommal lithiumot irtak fel (Dánia, ) Suicidium/ /év Egyszeri Li felírás 448 Két vagy több Li felírás 194 Lifelírás nélkül 19 RR (szuicidium) 1 Lifelírás Lifelírás Lifelírás vagy több Li felírás 0.23 Kessing et al, Arch Gen Psychiat, 2005, 62: Visszaesés a lithium kezelés megszakítása után bipoláris betegségben Szerzők N/diagn. Követés Viszaesés hossza Mander 29, BP-I 2 14 év 52 % Sashidharan 22, BP-I 3 év 75 % Lapierre 20 BP-I 5 nap 20 % Christodolou 18 BP-I 15 nap 18 % Baastrup 22 BP-I 5 hónap 55 % 17 BP-II Melia 9 BP-I 2 év 88 % Franks et al, Clin Appr Bipol Dis 2005, 4,

32 A profilaktikum kiválasztása A jó lithium hatás prediktorai - Bipoláris családi anamnézis (jó Li-válasz a családban) - Korai kezdet - Mánia - Depresszió lefolyás - Személyiségzavar hiánya - Szuicid tendenciák Antiepileptikumok jó hatásának prediktorai - Lithium nonreszponder - Késői kezdet - Depr Mánia lefolyás - Rapid ciklusú lefolyás - Komorbid szorongásos vagy alk/drog betegség Atípusos AP jó hatásának prediktorai - Jó válasz az akut mániás állapot kezelésében/pszichotikus tünetek (?) - Rossz profilaktikus hatás lithiumra, antidepileptikumokra (?) _ A lamotrigin jelentősége a bipoláris betegség kezelésében Rapid ciklusú bipoláris betegség (főleg BP-II) Nem rapid ciklusú bipoláris betegség: főleg BP-II, akut antidepresszív és profilaktikus hatás akár monoterápiában is Antidepressziv gyógyszerek hatásának fokozása (augmentáció) rezisztens depresszióban Borderline személyiségzavar (!) Manning et al, J Aff Dis 2005, 84: Calabrese et al, Eur Psychiat 2005, 20: Pinto és Akiskal, J Aff Dis 1998, 51:

33 A korai felismerés és intervenció jelentősége bipoláris betegségben FH V Szuicid rizikó FH X Szuicid rizikó 20. év 40. év Provokáló életesemények gyakorisága: 50 55% 33