TÁMOP / A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ"

Átírás

1 TÁMOP / A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE SZAKMAI ÚTMUTATÓ Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása, illetve munkahelyi rehabilitációjuk és a munkaképességük fejlesztésének módszerei

2 TARTALOM ADATLAP ELŐSZÓ I. DEFINÍCIÓK Fogalmak Vonatkozó legfontosabb jogszabályok II. BEVEZETÉS A szakmai irányelv célja A szakmai irányelv témakörének hazai helyzete, a témaválasztás indoklása IV. AJÁNLÁSOK SZAKMAI RÉSZLETEZÉSE Epidemiológa Komorbiditás Diagnózis Unipoláris depresszió terápiája Bipoláris betegség terápiája Orvosi rehabilitáció A pszichiátriai betegek rehabilitációs folyamatának jellemzői A rehabilitációs folyamat fázisai Pszichofarmakológiai módszerek Pszichoterápiás módszerek Szocioterápiás módszerek Munkaterápia Foglalkozásterápiák Szociális készségek tréningjei Közösségi terápiák A destigmatizáció folyamata Esettanulmányok FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK Pszichoszociális kockázat fogalma (B szintű evidencia) Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek

3 Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók Munkával összefüggő stressz A depresszív betegség miatt gondozás alatt álló munkavállalót érő káros és előnyöshatások Javasolt visszatérési idők a stresszorokkal terhelt, megterheléssel járó munkakörnyezetekbe Mikor kell kiemelni a depressziós dolgozót az adott munkakörnyezetből Javaslatok a megterhelések és a munkakörülmények függvényében Munkakörnyezeti beavatkozások, melyek segítik a depressziós dolgozók biztonságos visszatérését (C szintű ajánlások) Igazolt munkaszervezési módszerek néhány típusos megterhelés mérséklésére Fejlesztési lehetőségek a depressziós munkavállaló oldalán a lelki egészség javítására, a visszaesés megelőzésére Egészségfejlesztési módszerek lelki betegségek megelőzésére V. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat 30 napot meghaladó táppénzes állományt követően depressziós betegeknél VI. AJÁNLÁSOK ALKALMAZÁSA Az ajánlások alkalmazásának feltételei a hazai gyakorlatban Pszichiátriai vizsgálat I. adatlap II. adatlap III. adatlap IV. adatlap V. adatlap VI. adatlap Beck-féle depresszió teszt A munkahelyi feszültség mérése BURNOUT öndiagnózis IRODALOMJEGYZÉK

4 ADATLAP A szakmai útmutató a TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című projekt keretében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megbízásából került kidolgozásra. A dokumentum jellemzői Címe: a depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása, illetve munkahelyi rehabilitációjuk és a munkaképességük fejlesztésének módszerei. Típus: útmutató Verziószáma: a1 A dokumentum kiadása és elérhetősége Kiadja: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Megjelenés helye nyomtatott verzió: elektronikus elérhetőség: Irodalomkutatás lezárásának ideje: január A dokumentum hatóköre Egészségügyi kérdéskör: depresszió Ellátási folyamat szakaszai: diagnosztika, rehabilitáció, gondozás, munkaköri alkalmasság elbírálása Az érintett betegek köre: depresszió miatt kezelés alatt álló vagy korábban kezelt munkavállalók Érintett ellátók köre Szakterület: 18 Pszichiátria 22 Rehabilitációs medicina 25 Foglalkozás-egészségügyi ellátás 63 Háziorvosi ellátás 64 Rend- és honvédelmi alapellátás 71 Pszichológia (klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel) 94 Megelőző orvostan és népegészségtan Ellátási forma: A1 alapellátás J1 járóbeteg szakellátás szakrendelés J3 járóbeteg szakellátás jellemzően terápiás beavatkozást végző szakellátás F1 fekvőbeteg szakellátás aktív fekvőbeteg-ellátás F2 fekvőbeteg szakellátás krónikus fekvőbeteg-ellátás E3 egyéb szolgáltatás önálló megelőző egészségügyi ellátások Progresszivitási szint: I. II. III. szint Egyéb specifikáció: állami, egyházi és magán ellátók Fejlesztő munkacsoport tagjai dr. Hegyi Ilona (üzemorvostan szakorvos, belgyógyász- és kardiológus szakorvos) klinikai igazgató, Kardirex Egészségügyi Központ dr. Vasas István (üzemorvostan szakorvos, általános-, belgyógyász- és kardiológus szakorvos) főigazgató főorvos, Kardirex Egészségügyi Központ dr. Tislerics Zita (pszichiáter, pszichiátriai rehabilitációs szakorvos) Kardirex Egészségügyi Központ 4

5 Valastyán Beáta (klinikai pszichológus, klinikai szakpszichológus) Kardirex Egészségügyi Központ, Munkapszichológiai Laboratórium A dokumentum készítése során a kiadói és szerzői függetlenség nem sérült. Felülvizsgálat Igen Nem Kapcsolat hazai szakmai irányelvekkel Van Nincs Cím: (Érvényességük lejárt: ) Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Unipoláris depressziók. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Bipoláris betegségek. Elérhetőség: Kapcsolat népegészségügyi programmal Van Nincs Cím: 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról Elérhetőség: Megvalósításban betöltött szerepe: Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében. A munkahelyi egészségkárosodások megelőzése. Képzések, továbbképzések, különös tekintettel a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos ismeretek, működés, szakmai algoritmusok oktatására, megismertetésére a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakembereinek. A lelki egészség megerősítése, a kirekesztés megelőzését, illetve felszámolását szolgáló lelki egészségvédelmi programok, a munkahelyi mentális ártalmak megelőzése, az átképzés elérhetővé tétele mentális zavarban szenvedők számára, félutas intézetek fejlesztése, a lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek terjesztése. Cím: Semmelweis-terv Elérhetőség: Megvalósításban betöltött szerepe: Az alapellátásban résztvevők prevenciós, egészségnevelési szerepének erősítése. A háziorvosi és a foglalkozás-egészségügyi ellátás prevenciós szemléletű átalakítása, komplex érdekeltségi rendszer megteremtése és népegészségügyi, pszichológus és mentálhigiénés szakemberek bevonása révén. A rehabilitáció valós szakmai fejlesztése. Kulcsszavak: depresszió, rehabilitáció, munkaköri alkalmasság, foglalkozás-egészségügy, munkaképesség, munkahelyi rehabilitáció 5

6 ELŐSZÓ Az Európai Unió tagországai a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében egyre több helyen kényszerülnek a nyugdíjkorhatár emelésére, a kedvezmények körének szűkítésére és a munkában eltöltött életévek növelésére. Három lényeges tényező együttes hatása alakítja az idősödő munkavállalók foglalkoztatását. Egyfelől a munkavállaló képes kell, hogy legyen az idősebb korig való munkavégzésre; másfelől szükséges, hogy akarjon is bent maradni a munka világában; további feltétel, hogy ezt a többi szereplő is akarja. Olyan egészségi állapotban kell megőrizni a munkavállalót, mely nem korlátozza a munkavégzésben, illetve olyan munkakörülményeket kell teremteni (már fi atalon is), mely nem veszélyezteti az egészségét. Szüksége van továbbá versenyképes tudásra. A munkában való megmaradásról végeredményben a munkavállaló dönt, ezért kiemelt szerepet kap a motiváció és az értékek. Ennek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy nagyon nehéz közvetlenül hatni rá: leginkább közvetetten (egészségi állapot, szaktudás és képességek, munkakörnyezet) lehet befolyásolni a döntést. Úgy tűnik, hogy a nyugdíjba vonulási döntést legerősebben az határozza meg, hogy az illető ezt anyagilag megengedheti-e magának. Ezt a döntést a társadalom a nyugdíjkorhatár emelésével, a kedvezmények szigorításával alakítja. Ez erős hajtóerőt jelent a továbbfoglalkoztatás irányába. Végezetül, ide tartozik az is, hogy a munkáltatók részéről igény kell, legyen az idősebb munkavállalókra. A munkaképesség megőrzésének és fejlesztésének azért lényeges eleme az egészség, mert ezzel teremthetjük meg az előfeltételeit annak, hogy a továbbdolgozni kényszerülő idősödő munkavállalók képesek legyenek sikerrel válaszolni a munka világának kihívásaira. A fentiek fi gyelembevételével látható, hogy nem közvetlenül a jobb egészség miatt fognak tovább dolgozni, illetve önmagában az egészség nem elegendő a munkaerőpiacon való boldoguláshoz. Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétel. Sorozatunkban elsősorban a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak próbálunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy biztos alapokon nyugvó döntéseket hozzanak a munkaköri alkalmasság megítélésekor, illetve a bizonyos egészségkárosodással élők munkahelyi egészségfejlesztésével kapcsolatban. A gyakran felmerülő betegségeket, állapotokat választottuk ki. Célunk az volt, hogy olyan iránymutatások szülessenek, melyek egyfelől a lehető legnagyobb védelmet és egészségnyereséget jelentik a dolgozóknak, de eközben nem korlátozzák indokolatlanul a munkaerő-piaci megjelenésüket, ezáltal segítve az egyén boldogulását és javítva az ország teljesítményét. A terület szakértői által megírt, referenciákkal alátámasztott ajánlások alapját képezhetik új szakmai irányelveknek. Reményeink szerint az illetékes szakmai kollégiumok felkarolják ezt a törekvést, s a továbbiakban sajátjukként fejlesztik tovább kiadványainkat. Bízunk benne, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok és ápolók, az érintett területek szakorvosai, a munkavállalót gondozó és a táppénzről döntő háziorvosok, illetve a munkavédelemi szakemberek, ergonómusok, pszichológusok is hasznosnak találják a benne foglaltakat! Dr. Nagy Imre NMH-MMI-MFF főosztályvezető főorvos 6

7 I. DEFINÍCIÓK Fogalmak Unipoláris depresszió: a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség, amelynek klinikai képét a pszichológiai, kognitív, vegetatív, ill. szomatikus tünetek változatos kombinációja alkotja. A depresszió orvosi értelemben vett betegség és nem azonos a nemkívánatos külső környezeti tényezők által okozott rossz egyéni és társadalmi közérzettel. Az unipoláris depresszió súlyosságát illetően megkülönböztetünk major, ill. minor depressziót; ha utóbbi krónikus lefolyást mutat, és legalább két éve fennáll, disztímiás betegségről beszélünk. A depresszió diagnózisának felállításához meghatározott számú tünetnek meghatározott ideig kell fennállni. A major depresszió és a disztímia az esetek közel felében familiáris halmozódást mutat. Magát a betegséget gyakran az arra hajlamos egyéneknél külső, provokáló tényezők, ún. negatív életesemények manifesztálják (reaktív depresszió). Az unipoláris major depresszió és a disztímia (minor depresszió) csak a tüneti kép súlyosságában és a betegség időtartamában különböznek egymástól, a genetikai hajlam, a pszichoszociális stresszorok szerepe, a biokémiai eltérések és a terápiás válasz azonos. Az unipoláris depressziók legfontosabb rizikótényezői a depresszió vonatkozásában pozitív családi anamnézis, a kora-gyermekkori pszichoszociális stresszorok és az aktuális (felnőttkori) negatív életesemények vagy pszichoszociális stresszorok. Az unipoláris depresszió (major depresszió, ill. minor depresszió/disztímia) diagnózisa akkor állítható fel, ha a tünetek nem magyarázhatók jobban gyászreakcióval, ill. egyéb definitív betegséggel. Major depressziós epizód: kilenc tünet közül minimálisan öt legalább két hétig fennáll, s az első két tünet közül valamelyik feltétlenül jelen van: 1. indokolatlanul szomorú hangulat, 2. az érdeklődés/örömkészség elvesztése, 3. jelentős fogyás vagy hízás, 4. inszomnia vagy hiperszomnia, 5. motoros nyugtalanság vagy gátoltság, 6. fáradtság, anergia, 7. értéktelenség érzése, önvád, bűntudat, 8. csökkent gondolkodási, döntési és koncentrációs képesség, 9. öngyilkossági gondolatok, terv, kísérlet. Minor depresszió vagy disztímia (ha krónikus lefolyást mutat, és legalább két éve fennáll): megállapításához az alábbi hét tünetből legalább háromnak kell teljesülni, és az első tünet mindenképpen jelen kell, hogy legyen: 1. szomorú hangulat, 2. étvágytalanság vagy fokozott étvágy, 3. inszomnia vagy hiperszomnia, 4. fáradékonyság, anergia, 5. csökkent önértékelés, 6. csökkent koncentrálási és döntési képességek, 7. reménytelenség érzése Elsődleges (primer) depresszió: kimutatható elsődleges, oki tényezők nincsenek, bár gyakran szerepel a közeli anamnézisben provokatív tényezőként negatív életesemény. A primer depressziókon belül megkülönböztetünk 7

8 unipoláris (csak depressziós és egészséges időszakok váltakozása) és bipoláris lefolyást (utóbbi esetén a depressziós és tünetmentes periódusok mellett ún. hipomániás vagy mániás fázisok is jelentkeznek). Másodlagos (szekunder) depresszió: a tünetcsoport súlyos szervi betegséghez társul, ill. annak következménye (pl. stroke- hoz, Parkinson-betegséghez, malignus kórképekhez, HIV infekcióhoz, cerebrális atrófi ához, epilepsziához társuló depressziók). Bipoláris betegség a különböző súlyosságú depressziós és mániás epizódok váltakozása, hosszabb-rövidebb tünetmentes periódusok közbeiktatódásával. A betegséget a mániás állapotok súlyossága alapján két klinikai megjelenési formába soroljuk: 1. a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó bipoláris I, 2. a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris IIcsoportba. Mániás epizód: emelkedett hangulattal, fokozott aktivitással és fokozott önértékeléssel járó betegség. Olykor boldogsággal, optimizmussal, máskor irritáltsággal, ingerlékenységgel jellemezhető állapot. Diagnózisa akkor állítható fel, ha a legalább 1 hétig tartó abnormálisan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat mellett az alábbi 7 tünetből legalább 3 (ha a hangulat ingerlékeny, akkor legalább négy) fennáll: 1. fokozott önértékelés, 2. csökkent alvásigény, 3. fokozott beszédkésztetés, 4. gondolatrohanás, 5. szórt fi gyelem, 6. szokatlanul felfokozott aktivitás, nyugtalanság, 7. kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek (anyagi és szexuális téren egyaránt). A kórisme felállításához szükséges még az is, hogy az állapot elég súlyos legyen ahhoz, hogy észrevehető károsodást okozzon a munkaképességben és szociális tevékenységekben, és hogy a tünetek nem kémiai anyag vagy ismert testi betegség (pl. hipertireózis) következményei. Jellemző tünet még, bár nem kötelező, a betegségtudat hiánya. A mániás epizód során a beteg gyakorlatilag mindig hospitalizációra kerül, az esetek többségében mások kezdeményezésére. Hipomániás szindróma: a mániával szemben enyhébb állapot; a diagnosztikai kritériumok a mániáétól abban különböznek, hogy 1. a minimális időtartam-kritérium négy nap, és 2. az állapot nem okoz lényeges károsodást a munkaképességben és szociális alkalmazkodásban, ill. nem vezet hospitalizációhoz. Kevert affektív epizód: a beteg egy időben meríti ki mind a mániás mind a major depressziós epizód kritériumait. A mániás és depressziós tünetek ugyanakkor az esetek jelentős hányadában, úgy jelennek meg, hogy a beteg teljes mértékben kimeríti vagy a mánia vagy a major depresszió kritériumait, de emellett az adott epizód során az ellenkező előjelű szindrómából csak néhány - a diagnózis felállításához elégtelen számú - tünet észlelhető. Amennyiben a mániás epizódon belül 2-4 depressziós tünet jelenik meg, kevert (diszfóriás) mániáról, ha a depresszióhoz 2 vagy több hipomániás tünet társul, depressziós kevert állapotról beszélünk Depressziós epizód: a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség. Az érdeklődés és az örömre való képesség csökkenése, az energia koncentráció és fi gyelem - csökkenése, memóriazavar, az önbizalom és önértékelés csökkenése, a bűnösség és értéktelenség érzése, a jövőt illető pesszimizmus, öngyilkossági gondolatok, étvágy- és alvászavar jellemzi. Ciklotímia: enyhe depresszió és hipománia tünetei váltakoznak. Krónikus (legalább 2 év), ciklusos lefolyást mutat. Károsodás (impairment): időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. sérült testrész, amputált végtag, szorongás ) A károsodás tehát biológiai működési zavar. 8

9 Fogyatékosság(disability): az ember normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. járás, látás, beszéd, kapcsolattartás a környezettel ) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. Rokkantság (handicap): az egyén kora, neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. önfenntartás, társas kapcsolatok ) tartós akadályozottsága. A rokkantság tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező zavara. Dependencia (függőség): pszichológiai fogalomként olyan személyekre jellemző, akik valamit vagy egy másik személyt nem tudnak huzamosabb ideig nélkülözni, dacára az általa okozott egyéni, egészségi, és családi problémáknak. Kóros esetben az én, az identitás, az autonómia feladását is eredményezheti (szenvedélybetegségek). Abúzus (gyógyszer, drog): visszaélés, negatív következményekkel járó cselekedet, folyamatos rossz bánásmód. Eredetileg alkohollal és más élvezeti szerekkel, kábítószerekkel, gyógyszerekkel vagy más kémiai anyagokkal való viszszaélés, vagyis ezek káros mértékben történő fogyasztásának megnevezésére használták. Kompetencia: azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Nyugtalanságtól az alvás más zavaráig (elalvás, átalvás zavara) változhat. Inszomnia: az alvászavar azon formája, amikor a beteg még nyugodtnak tekinthető körülmények között sem képes elaludni. Foka változhat a nyugtalanságtól az alvás más típusú zavaráig (elalvás, átalvás zavara stb.) Hiperszomnia (kóros aluszékonyság): az összes alvásidő jelentős megnövekedését jelenti. Az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart. Stressz: a szervezetben stresszorok hatására létrejövő testi, lelki változások összessége. Pszichológiai stressz állapot akkor jön létre, ha a szervezet olyan helyzettel találkozik, amely az egyén saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásait. Nem specifi kus válasz, amit a szervezet ad a megterhelésre. (Fiziológiai jegyei mindenkinél azonosak, azonban a bejövő ingerek értékelése egyéntől függő.) Stresszorok: a szervezetre ható külső erők, körülmények, melyek hatására létrejön a testi reakció, lelki válasz. Mobbing (pszichoterror): olyan konfl iktus, melynek során az egyén a szervezeten belül folyamatos, szervezett, roszszindulatú támadásoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak van kitéve bármely csoportosulás által. Akkor jön létre, a feltárt 46 inzultus közül legalább egy héten egyszer, fél éven keresztül tart. Burn out (kiégés): hosszan tartó érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fi zikai, érzelmi, szellemi kimerülés állapota; mely a célok és ideálok elvesztésével jár. A szindróma magatartási, érzelmi, szellemi tünetek mellett gyakran okoz testi tüneteket is. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét. Kockázatértékelés: áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Foglalkozási expozíció: a dolgozó testét, szellemét, pszichéjét a munkavégzéssel kapcsolatosan a munkakörnyezetből izoláltan, vagy egyidejűleg érő fi zikai, kémiai, biológiai, mentális jellegű indifferens, vagy aspecifi kus és specifi - kus következmény egészségkárosító ágensek (hatások), un. noxák együttese. Fokozott expozíció: a dolgozó olyan jellegű és mértékű szervezeti állapotváltozása, amely a munkavégzés, munkakörnyezet hatására valamilyen mérhető funkcionális paraméterére vonatkozó munkahigiénés kritériumot meghalad, ill. el nem ér, vagyis olyan hatás, amelynek még betegségre jellemző tünetei nincsenek, és általában panaszt sem okoz. Foglalkozási ártalom: a munkafolyamatok és munkakörülmények olyan általában azok tartós behatása során jelentkező következménye, amely a dolgozó munkavégző képességére, teljesítőképességére, a saját, vagy környezetében élők, utódaik egészségére reverzibilis, vagy irreverzibilis módon káros hatással van. 9

10 Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfl iktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Vonatkozó legfontosabb jogszabályok évi XCIII. törvény a munkavédelemről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról évi CLIV. törvény az egészségügyről évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról A évi XCIII. Törvény a munkavédelemről január 1.-től bővítette a munkáltatók kötelezettségeit. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles az emberi tényezőt figyelembe venni; A munkahely kialakításánál, A munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel: Az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, A munkaidő beosztására, A munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére. Ajánlások besorolása, bizonyítékok szintjének meghatározási módja Az alább következő megállapítások és ajánlások különböző erejű bizonyítékokon alapulnak, amelyeket a megállapítás, illetve ajánlás végén zárójelben A, B, C betűkkel jelölünk. A bizonyítékok meghatározásai: A magas esetszámú randomizált és ellenőrzött vizsgálatok B az előbbinél kisebb esetszámon alapuló randomizált és ellenőrzött vizsgálatok (az adatok alcsoportelemzésen, vagy meta analíziseken alapuló) eredményei C nem randomizált, megfi gyeléses vizsgálatok, szakértői testület egyeztetett véleménye Ajánlások rangsorolásának módja A fejlesztő csoport nem rangsorolta az ajánlásokat. Az ajánlások betartásának kötelezősége a megfogalmazásban tükröződik. II. BEVEZETÉS A szakmai irányelv célja A korszerű antidepresszánsok hatására jelentősen javult a depressziós betegek munka világába történő visszatérésének az esélye. A folyamatosan frissülő tudásanyag miatt naprakésszé kell tenni az ajánlásokat, melyek a betegség kiújulásának, súlyosbodásának elkerülését elősegítik. Fejlesztő anyagunk a foglalkozás egészségügyi szakorvosoknak kíván módszertani ajánlást nyújtani, hogy a depresszióval korábban, vagy jelenleg kezelt betegek munkahelyi rehabilitációját a tudományos irányelveknek és a hatályos jogszabályoknak megfelelve, a társszakmákkal együttműködve saját kompetenciájuk körében minél hatékonyabban tudják támogatni. Az útmutató költséghatékonysága: köztudott, hogy a munkavállalók bére az egyik legjelentősebb költsége a munkáltatónak. A megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállaló pótlása rendkívül idő és költségigényes folyamat. 10

11 Éppen ezért elemi érdeke a munkáltatónak, hogy dolgozóját mielőbb visszaállítsa a munka világába, ezzel időt, és pénzt megtakarítva. A hatékonyan (szakmai és jogi szabályozásnak megfelelve) irányított munkahelyi rehabilitáció a munkáltatónak, a munkavállalónak és a társadalomnak egyaránt érdeke. A szakmai irányelv témakörének hazai helyzete, a témaválasztás indoklása Az ellátórendszer jellemzői, hiányosságai A depressziók kezelésének lehetőségei a korszerű antidepresszánsok bevezetésével jelentős mértékben javultak. A depressziók korai felismerésének és hatékony kezelésének komoly népegészségügyi vonatkozásai vannak. Svédországi vizsgálatok bizonyították, hogy a Gotland sziget lakosságát ellátó 20 családorvos rövid, tematikus továbbképzése a depresszió diagnosztikáját és terápiáját illetően jelentősen csökkentette az öngyilkossági halálozást, illetve csökkent a depresszió miatti kórházi beutalások és a betegállományban töltött napok száma is. Amerikai és angol vizsgálatok szerint a kezelésben részesülő depressziós betegekre fordított kiadások a nem kezelt depressziós betegek okozta társadalmi károknak (öngyilkosság, munkából való kiesés stb.) csak mintegy százalékát teszik ki. A depresszió ára tehát jóval kisebb, mint a depresszió kára. A világviszonylatban népbetegségnek számító depreszszió korai felismerése és hatékony kezelése a beteg szenvedésének megszüntetésén túl az egyénileg és társadalmilag is rendkívül nagy jelentőségű komplikációkat is képes megelőzni, lényegesen javítva ezzel mind a beteg, mind közvetlen hozzátartozói (és végső soron a társadalom) életminőségét is. A Johan Béla népegészségügyi program 2003-ban célul tűzte ki a mentális betegségek korai felismerését, kezelését, illetve többek között a depressziós betegek rehabilitációját, az ellátórendszer megerősítését. Ehhez képest az egészségügyi ellátórendszer nem fejlődött a tervezett szükséges és elégséges mértékre, sőt több helyen visszafejlődésről beszélhetünk. A társszakmák összehangolása esetleges, vagy nem működik. (Az összes pszichiátriai szakmai protokoll is előírja azt.) A munkáltatókat 2008 óta jogszabály kötelezi a pszichoszociális kockázatfelmérésére, és csökkentésére, azonban hatékony ellenőrzés hiányában a legtöbb helyen halogatják a költség- és munkaigényes feladatot. A pszichotrop szereknek a munkateljesítményre gyakorolt hatásáról csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Laboratóriumi mérések igazolják, hogy a pszichotrop szerek hátrányosan befolyásolják a fi gyelmet, az éberséget, az emlékezetet, a problémamegoldást és a motoros koordinációt, az azonban nem egyértelmű, hogy hogyan jelentkeznek ezek a problémák a konkrét munkahelyi teljesítményben. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek általánosítása a foglalkozás-egészségügyre problémás, mert ezekre a vizsgálatokra gyakran fi atal, egészséges emberek jelentkeznek, és a kísérletek általában nem szimulálják azokat a hatásokat, amelyeket a munkahelyi környezet a gyógyszerek hatásmechanizmusára gyakorolhat. A munkavégzés mind a betegséget, mind pedig az annak kezelésére alkalmazott gyógyszer működését befolyásolhatja: a stressz hatására például súlyosbodhatnak a pszichiátriai megbetegedések, a több műszakos munkavégzés hatással lehet a gyógyszerekre adott pszichológiai reakciókra. Ezeknek a szereknek a teljesítményre gyakorolt hatásáról tehát csak keveset lehet tudni, a munkavédelmi szempontokról pedig még annál is kevesebb a rendelkezésre álló információ. Ugyanakkor a kezeletlen pszichiátriai megbetegedések nagyobb gondokat okozhatnak a munkateljesítményre nézve, mint a gyógyszeres kezelés esetleges mellékhatásai. A depressziótól vagy szorongástól szenvedő munkavállalóknál számos olyan tünet jelentkezhet, amely rontja a munkahelyi teljesítményüket. A szorongás kísérő tünetei a nyugtalanság, aggodalmaskodás, fáradtság, rossz koncentráció, ingerlékenység és alvási zavarok, a depressziót pedig lehangoltság, alvási zavarok, fáradtság, valamint gyenge koncentrációs, gondolkodási és döntésképesség jellemzik. A stressz a legtöbb munkavédelmi szakember számára új terület, ahol speciális szaktudásra van szükség. A közvetlen vezetők feladata lenne a munkahelyi stressz-források azonosítása. Gyakran azonban a közvetlen vezetők személye a legjelentősebb stresszor, így a kérdéskör megoldása túlmutat kompetenciájukon. A munkáltatók általában tartanak a mentális betegek munkába állításától, rehabilitálásától, félnek az esetleges baleseti és/vagy lelki kockázatoktól, a munkatársak, vezetők reakcióitól, a jelentkező munkaszervezési feladatoktól III. ÖSSZEFOGLALÓ Az útmutató az unipoláris depresszió (major, minor) és a bipoláris depresszió munkahelyi rehabilitációjára vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg. Az alábbi két folyamatábra összefoglalja az útmutató munkahelyi rehabilitációs vonatkozásait. 11

12 A SZORONGÁS ÉS A DEPRESSZIÓ KIALAKULÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULÓ TÉNYEZŐK ÉS HATÁSAIK A MUNKAVÉGZÉSRE 12

13 DEPRESSZIÓS BETEGEK REHABILITÁCIÓJA, MUNKAHELYI REHABILITÁCIÓJA, HATÁSAI A MUNKAKÖRNYEZETRE 13

14 IV. AJÁNLÁSOK SZAKMAI RÉSZLETEZÉSE Epidemiológa A depresszió a világon mindenütt népbetegségnek számít. Az unipoláris major depresszióaz egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség. Nemzetközi adatokkal megegyezően hazai vizsgálatok szerint a betegség élettartam, 1 éves és 1 hónapos prevalenciájaa felnőtt lakosság körében 15,1%, 7,1% és 2,6%. Magyarországon tehát minden adott hónapban közel major depressziós beteggel kell számolni. Az unipoláris minor depresszióés a disztímiaa major depresszióhoz képest ritkább: a nemzetközi adatokhoz hasonlóan a hazai felnőtt lakosság körében a disztímia élettartam, 1 éves és 1 hónapos prevalenciái 4,5%, 0,8% és 0,5%. Az unipoláris major depresszió minden életkorban kezdődhet, de a betegség legtöbbször a életévek között (de nemritkán már a serdülőkorban) indul, a disztímia jellemző megbetegedési életkora a 12 és 16 évek között van. A bipoláris betegségek előfordulása Magyarország felnőtt lakosságában a világon a legmagasabbak közé tartozik: a bipoláris I és II betegségek együttes élettartama, 1 éves és 1 hónapos, prevalenciái 5,0%, 2,7% és 1,4%. Szemben az unipoláris depresszióval (amely a nőket kétszer gyakrabban érinti), bipoláris betegségben a nemi megoszlás egyforma, bár bizonyos diagnosztikai kategóriákban (bipoláris II, kevert affektív epizód, diszfóriás mánia, kevert depressziós epizód) a betegek kb százaléka nő. A kórkép leggyakrabban a életévek táján kezdődik (az esetek több mint felében depressziós epizóddal), de nem számit ritkaságnak az ennél korábbi kezdet sem. Az életkor előrehaladtával a mániás epizódok száma csökken, a depressziós epizódoké viszont megnő. Túl a depresszió okozta szenvedésen, a betegség igen veszélyes lehet: gyakori az öngyilkosság, a másodlagos alkohol - vagy gyógyszer abúzus, a produktivitás csökkenése, tartós betegállomány, az egészségügyi szolgálat felesleges terhelése és fokozott a szomatikus morbiditás és mortalitás is. A depressziók eredményes kezelése ezen szövődmények jelentkezését is lényegesen csökkenti. A betegség kezelésének költségei ugyanakkor lényegesebb kisebbek, mint a nem kezelt depressziós betegek okozta társadalmi károk. Komorbiditás A depresszióhoz a betegség lefolyásának valamely stádiumában egyéb pszichiátriai kórképek is társulnak. A másodlagos alkohol és gyógyszer abúzuson kívül gyakori a pánikbetegséggel, szociális fóbiával, kényszerbetegséggel való ún. komorbiditás, mely a gyógyszeres és pszichoterápia mellett jó prognózist mutat. Személyiségzavarral (különösen antiszociális borderline vagy hisztrionikus típusú formával) való komorbiditás esetén azonban (főleg a csökkent kooperációs készség miatt) a kezelés hatékonyságának prognózisa már nem olyan jó. A depresszióhoz gyakrabban társulnak bizonyos testi betegségek is (hipertónia, kardiovaszkuláris kórképek, diabetes mellitus, infekciózus és tumoros megbetegedések). A kapcsolat ismerete azért is fontos, mert az ilyen szomatikus komorbiditást mutató depreszsziók esetén gyakran csak a testi betegséget ismerik fel és kezelik. A depresszió legtragikusabb következménye az öngyilkosság, emellett azonban számos egyéb komplikáció, szövődmény is jelentkezhet, mint pl. a másodlagos alkohol-, vagy gyógyszerabúzus (dependencia), tartós betegállomány, rokkantnyugdíjazás, családi konfl iktusok, sok és felesleges szakorvosi vizsgálat stb. Bipoláris betegséghez az esetek több mint felében társul szorongásos betegség és/vagy alkohol, ill. drog-abúzus (dependencia), amely gyakran megnehezíti a felismerést és rontja a terápiás választ, a prognózist. Bipoláris zavarban a komorbid alkohol/drog betegség, bipoláris II. betegségben a szorongásos kórképekkel való komorbiditás gyakoribb. Ugyancsak gyakori a komorbid személyiségzavar (mint pl. borderline típusú) és a betegség a vártnál többször társul hipertóniával, diabétesszel és migrénnel. Diagnózis Anamnézis és exploráció A depresszió diagnózisának megállapításához alapvető fontosságú a részletes anamnézis, valamint a beteg családtagjaitól nyert heteroanamnézis. Mivel a depresszió kórisméjének felállításában a pszichiátriai/pszichológiai tünetek feltérképezése alapvető fontosságú, a kórisme megállapításának fontos eszköze a célzott, a beteg addigi életvezetését is feltérképező exploráció. Fizikális vizsgálatok A kivizsgálás során célszerű a beteg rutin belgyógyászati és neurológiai vizsgálatának elvégzése, amelynek eredménye alapján egyéb kiegészítő vizsgálatok valamint célzott szakkonzíliumok elrendelése és lebonyolítása válhat szükségessé. 14

15 Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok, célzott szakkonzíliumok Az anamnézis, a pszichiátriai exploráció alapján felmerülő gyanú, lehetőségének fennállta esetén kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok és célzott szakkonzíliumok elrendelése válhat szükségessé. Ismert vagy újonnan felfedezett testi betegség esetén a társszakmákkal való folyamatos együttműködés szükséges. Bizonyos gyógyszeres terápiák esetén (pl. lítium, antidepresszívumok, antiepileptikumok, antipszichotikumok) az adott gyógyszerek szérumszintjeinek meghatározása szükséges vagy ajánlatos. Célzott pszichológiai vizsgálat Az anamnézis, a pszichiátriai exploráció, szomatikus kivizsgálás eredményének ismeretében klinikai pszichológus által végzett célzott pszichológiai exploráció, viselkedéselemzés, illetve pszichológiai tesztvizsgálat is szükségessé válhat. A pszichológiai vizsgálatot a pszichiáter differenciál-diagnosztikai okokból, és a személyiségprofi l meghatározása céljából kérheti. A pszichológiai vizsgálati terv pontos meghatározása, és az alkalmazott pszichológiai tesztek kiválasztása a klinikai szakpszichológus kompetenciája; MMPI, Rorschach, Szondi teszteket, organicitás gyanúja esetén a MAWI és a Benton teszteket használják. Depresszió szűrésére önkitöltő (Beck skála, Zung skála) vagy a vizsgáló által kitöltött (Hamilton depresszió skála, Montgomery-Asberg skála) teszteket használnak, melyek önálló diagnosztikai értékkel nem bírnak. Diagnosztikai besorolás A rendelkezésre álló információk alapján, az unipoláris major depresszió diagnózisa és kódolása a WHO által kiadott BNO-10 kritériumai szerint történik (WHO, 1992). Két nagy csoportba való besorolásra van lehetőség: Első (egyszeri) depressziós epizód (F32), ill. Ismétlődő depresszió (F33). Mindkét esetben szükséges a lehetséges négy súlyossági fokozat meghatározása és kódolása is (Enyhe: F32.0, Közepes: F32.1, Súlyos-pszichotikus tünetek nélkül: F32.2, Súlyos-pszichotikus tünetekkel: F32.3). A reziduális kategóriák (Egyéb depressziós epizód: F32.8 és Egyéb ismétlődő depresszió: F33.8, valamint Nem meghatározott depressziós epizód: F32.9 és Nem meghatározott ismétlődő depresszió: F33.9) lehetőség szerint kerülendők és csak valóban indokolt esetben alkalmazandók. A disztímia a tartós hangulati (affektív) zavarok csoportjában (F34) az F34.1 alatt kódolható. Defi nitív organikus betegséghez (pl. stroke, Parkinson-betegség, hipertónia, rosszindulatú daganatos kórképek) társuló, ill. az említett betegségek kialakulása után fellépő major vagy mínor depresszió diagnosztizálható és kódolható organikus affektív zavarként is (F06.3), bár az esetek döntő többségében a szomatikus kórkép által provokált, vagy komorbid depreszszióról van szó. Differenciál-diagnosztika Unipoláris major depresszió esetén differenciál-diagnosztikai kérdés többnyire a pszichotikus súlyosságú depresszió és az idős korban kezdődő depresszió esetén merül fel. Előbbit a szkizofréniától és a paranoid piszchózistól, utóbbit a demenciától és egyéb organikus kórképektől kell elkülöníteni. Fontos differenciál-dignosztikai szempont a bipoláris betegségtől való elhatárolás: az anamnézisben szereplő mániás vagy hipomániás epizódok, valamint az esetlegesen antidepresszívum által indukált rövidebb hosszabb (hipo)mániás időszakok bipoláris betegség depressziós epizódját igazolják. Abban az esetben, ha major depressziós beteg elsőfokú rokonai között bipoláris betegség fordult elő, a depresszió bipolárisnak tekintendő. Ennek jelentősége az antidepresszív farmakoterápia szempontjából alapvető fontosságú: bipoláris betegség depressziós fázisának hangulatstabilizáló nélküli kezelése (hipo)mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást és depressziós kevert állapotot (agitált depressziót) eredményezhet, rontva ezáltal a rövid és hosszú távú prognózist. A disztímiát az alkalmazkodási és a személyiségzavaroktól kell leggyakrabban elkülöníteni, bár ezek ugyanannál a betegnél ritkán egyszerre is előfordulhat. Unipoláris depresszió terápiája Nem gyógyszeres terápiák Pszichoedukáció A pszichoterápiás elemeket is magában foglaló pszichoedukáció (vagyis a beteg és családtagjai felvilágosítása, képzése a betegség tüneteit, a kezelési lehetőségeket, a terápiák hatásait, várható mellékhatásait illetően) a depressziók kezelésének nélkülözhetetlen része. A szakszerűen végzett pszichoedukáció mind rövid, mind hosszútávon lényegesen javítja a beteg motiváltságát és együttműködését a kezelés minden formájával. Szupportív egyéni pszichoterápia A depressziós beteg kezelése során minden esetben szükséges az egyéni, szupportív jellegű pszichoterápiás betegvezetés. 15

16 Specifi kus pszichoterápiák Több strukturált pszichoterápiás módszerről bizonyították, hogy hatékonyak az unipoláris major depresszió akut kezelésében és a korai visszaesések megelőzésében. Az interperszonális terápia, a kognitív és viselkedés-terápia, valamint a probléma-megoldás centrikus pszichoterápia, mind bizonyítottan hatékonyak a major depressziók enyhe és középsúlyos (többnyire ambuláns) formáinak akut és hosszú távú kezelésében. Fizikai aktivitás További megerősítésre váró, (több nyílt, ill. randomizált, kontrollált) vizsgálat adatai szerint a rendszeres fi zikai aktivitás hatékony lehet major depresszióban mind fi atal, mind idős betegeknél. Alvásmegvonás, fényterápia, elektrokonvulzív kezelés (ECT) Az unipoláris depresszió kezelésében akár önmagában, akár gyógyszeres és egyéb terápiákkal kombinálva igen hatékony kezelési módok a részleges alvásmegvonás, ill. a főleg téli depresszió kezelésére alkalmas fényterápia. Bár a részleges alvásmegvonás önmagában is eredményes (viszont nem tartós hatású) a major és minor depressziók kezelésében, az antidepresszív farmakoterápia kiegészítéseként könnyen kivitelezhető és jól tolerálható eljárás. Az ECT a depresszió hatékony kezelésének legrégebbi módszere, amely az újabb antidepresszívumok széleskörű elterjedésével lényegesen háttérbe szorult. Ma már csak szinte kizárólag az ún. terápia-rezisztens depresszióban vagy extrém súlyos (stuporózus, heves agitációval járó), ill. masszív szuicid veszéllyel járó depressziós esetekben kerül alkalmazásra, néha azonban a korábbi hatékonyság alapján maga a beteg is kéri. Az elektrokonvulzív kezelés indikálható akkor is, ha a beteg valamilyen okból kifolyólag gyógyszert nem szedhet, ill. ha az 5-8 alkalommal végzett rövid altatás kisebb megterheléssel/veszéllyel jár a betegre nézve, mint a több hétig/hónapig tartó gyógyszeres kezelés. Gyógyszeres terápiák Az unipoláris depresszió bármely klinikai manifesztációja esetén adekvát antidepresszív farmakoterápia szükséges. A depressziós betegek különböző csoportjai a diagnosztikai kategóriáktól és az aktuális súlyosságtól függetlenül különböző hatásmechanizmusú antidepresszívumokra reagálnak. Ennek magyarázata minden bizonnyal abban rejlik, hogy a depresszió nemcsak klinikailag és pszichoszociálisan, hanem biológiailag is heterogén betegség. Magyarországon jelenleg forgalomban lévő, antidepresszívumként regisztrált készítmények: tri/tetraciklusos szerek, SSRI/ SSRE és SNRI készítmények, kettős hatású ill. RIMA szerek. A tri- és tetraciklikus antidepresszívumokhoz képest az összes többi új generációs készítmény, bár hatástani csoportonként és szerenként eltérő jelleggel, de lényegesen kevesebb (antikolinerg, adrenolitikus, kardiotoxikus/arritmogén, hepatotoxikus stb.) mellékhatással rendelkezik, ezért a betegek rövid és hosszú távú együttműködése a terápiával határozottan jobb. Az újabb generációs készítmények további előnye, hogy még extrém nagy dózisokban is sokkal kevésbé toxikusak, így esetleges túladagolás során lényegesen kisebb a halálos kimenetel esélye. Mivel hatékonyságuk megegyezik a tri- és tetraciklusos antidepresszívumokéval, jóval előnyösebb mellékhatásprofi ljuk miatt a depressziók kezelésében ma elsőként választandó szerként ajánlják őket. Az antidepresszívum kiválasztásában fontos szempontok még a gyógyszer mellékhatásai, az esetleges komorbid pszichiátriai és testi betegségek, valamint ezek kezelésére alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatosan várható interakciók. Mellékhatások, interakciók, kontraindikációk Az antidepresszív farmakoterápia során, különösen kezdetben, jelentkezhetnek mellékhatások, amelyek azonban (főleg az új generációs készítmények esetén) gyakran enyhék, átmenetiek és a kezelés megszakítását nem indokolják. Általánosságban véve a tri- és tetraciklusos szereknek több és potenciálisan veszélyesebb mellékhatásaik vannak (ortosztatiukushipotónia, delírium, fáradékonyság/álmosság, obstipáció, látászavar, kardio- és hepatotoxuikus hatás, kognitív funkciók romlása, testsúlygyarapodás, szexuális jellegű mellékhatások, szájszárazság, stb). Az SSRI antidepresszívumok esetében súlyos, potenciálisan veszélyes mellékhatások (az ún. szerotonin-szindróma kivételével) gyakorlatilag nem fordulnak elő, leggyakrabban a gasztrointesztinális panaszok (hányinger, hasmenés), fejfájás, hosszú távon pedig esetleg szexuális zavarok és testsúlygyarapodás észlelhető. Az SSRI és SNRI kezelés első napjaiban viszonylag ritkán fellépő feszültségfokozódás, agitáció, inszomnia, anxietas az átmenetileg (vagy tartósan) együtt alkalmazott nagy potenciálú benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam) és a korszerű altatók (zolpidem, zopiclon, zaleplon) adásával kivédhető és kezelhető. Venlafaxin esetében gasztrointesztinális panaszok, inszomnia, esetleg vérnyomás-emelkedés, mirtazapin kezelés során (főleg kezdeti) álmosság és testsúlygyarapodás, bupropion alkalmazásakor agitáció, inszomnia szokott előfordulni, amelyek a már említett szorongásoldók és altatók adásával kontrollálhatók. 16

17 Bipoláris betegség terápiája Nem gyógyszeres kezelés Szupportív pszichoterápia Nem-specifi kus, egyéni szupportív pszichoterápiát a betegség akut szakának kezelésében, valamint a hosszú távú terápia során egyaránt alkalmazni kell, ez egyben a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának feltétele is. Mindenképpen törekedni kell a megfelelő szociális támogatás megszervezésére és kiépítésére; ennek hiánya bipoláris betegeknél fokozott relapszus-kockázattal jár. Amennyiben a beteget patológiás családi légkör veszi körül, amely mind a tünetek kiújulásában, mind a kezeléssel való elégtelen kooperációban fontos szerepet játszhat, családterápia is szükséges lehet. Pszichoedukáció A pszichoedukáció, vagyis a beteg és családtagjainak a betegség lényegéről, a betegség kezelés nélküli lefolyásáról, a terápiás alternatívákról, a terápiák esetleges mellékhatásairól szóló szakszerű, de közérthető felvilágosítása a terápiás stratégia fontos része. Több kontrollált és nem kontrollált vizsgálat szerint bipoláris betegségben az egyéni, ill. a családtagok részvételével tartott pszichoedukáció növeli a kezeléssel való együttműködést és ez által indirekt módon annak hatékonyságát. Egyéni és csoportos kognitív-viselkedés terápia Az egyéni vagy csoportos formában végzett kognitív-viselkedés terápia, amely többek között segít a betegnek felismerni és helyesen értékelni az esetleges relapszus prodromális tüneteit, ill. stimulálja a beteget a megfelelő professzionális segítség igénylésében, hatékony a depressziós, hipomániás és mániás relapszusok számának csökkentésében. A terápia elsősorban akkor eredményes, ha hangulatstabilizáló kezeléssel együtt alkalmazzák. Interperszonális és szociális ritmus terápia A strukturált kezelés a szociális szerepekre, emberközi kapcsolatokra, azoknak a betegség által megváltoztatott jellegére, valamint az életvezetéssel kapcsolatos biológiai és szociális ritmusokra koncentrál és különös fi gyelmet szentel a stresszteli élethelyzetekkel való megküzdésnek is. A hazai szakmai irányelvekben is kiemelten szerepel az alvás fontossága, az alvásmegvonás patogén szerepe. A bipoláris betegeknek kerülniük kell az éjszakai műszakkal járó munkahelyeket. Gyógyszeres kezelés A bipoláris betegség biológiai terápiája: általános irányelvek Bipoláris betegség bármely klinikai manifesztációja esetén biológiai kezelés feltétlenül indikált, de a biológiai kezelést minden esetben nem biológiai terápiákkal (pszichoedukáció, nem specifi kus szupportív és specifi kus pszichoterápiák) kell kombinálni, mivel bizonyított, hogy a legjobb eredményt a kétféle kezelés együttes alkalmazása adja. Gyakori hiba, hogy az anamnesztikus adatok mellőzése miatt bipoláris betegeknél csak az aktuális affektív epizódokat kezelik, és a hangulatstabilizáló terápia bevezetése elmarad vagy akár 8-10 évet is késik, lényegesen növelve ezáltal a biológiai és pszichoszociális komplikációk kialakulásának esélyét. A bipoláris depresszió akut és fenntartó gyógyszeres kezelése: Antidepresszívumok Tekintettel arra, hogy a bipoláris betegség depressziós epizódja kezelés nélkül átlagosan 3-4 hónapig, de egyedi esetekben akár 1 évig is eltart, a terápiás beavatkozás mindenképpen szükséges. Mivel a hangulatstabilizátorok egyidejű alkalmazása nélkül végzett akut antidepresszív farmakoterápia bipoláris depresszióban gyakran hipomániás/mániás fázisváltást, rapid ciklusú lefolyást, depressziós kevert állapotot indukál, valamint terápia-rezisztens depresszióhoz vezet, az antidepresszívumokat mindig hangulatstabilizátorokkal együtt, nagy körültekintéssel kell alkalmazni. Az antidepresszív farmakoterápia általános szempontjait illetően (a várhatóan hatékony szer kiválasztása, dozírozás, a klinikai kép alapján szükséges gyógyszerkombinációk, augmentálás, gyógyszerváltás, terápia-rezisztencia kérdése, mellékhatások és interakciók stb.) az unipoláris depressziók kezelésével kapcsolatos elvek itt is érvényesek, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy az antidepresszívum bevezetésével párhuzamosan (vagy azt megelőzően) mindig hangulatstabilizátort is kell alkalmazni. Bipoláris I, bipoláris II és ciklotímiához társuló depresszióban antidepresszívmonoterápia nem javasolt. Hangulatstabilizálók A bipoláris depresszió kezelésében hangulatstabilizátort mindig alkalmazni kell, akár monoterápiaként (kevésbé súlyos bipoláris depresszióban) akár antidepresszívummal való kombinációban. 17

18 Antipszichotikumok Az első generációs antipszichotikumok használatát kerülni kell bipoláris betegségeknél még az akut fázisban is, ugyanis igen gyakoriak az extrapiramidális mellékhatások (különösen az akatízia és az akut disztónia), és ezek a szerek nem alkalmasak tartós kezelésre, nem hangulatstabilizálók. A második generációs antipszichotikumok alkalmazási köre, javallatai bővültek. Több közülük javasolt a bipoláris betegség mániás fázisában illetve a visszaesések megelőzésére (pl. aripiprazol, olanzapin, risperidon). Benzodiazepinek Bipoláris beteg depressziós epizódjának kezelésében, különösen a szorongással, agitációval és inszomniával járó esetekben célszerű (átmenetileg) benzodiazepineket is alkalmazni. A nagypotenciálú benzodiazepineknek jelentős szerepük van a bipoláris betegeknél gyakran észlelhető komorbid szorongásos betegségek kezelésében is; ilyenkor a hangulatstabilizáló terápia mellett ezen szereket is hosszútávon kell alkalmazni a szorongásos betegségekre vonatkozó terápiás irányelvek szerint. Orvosi rehabilitáció Rehabilitáción azt a szervezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre szabott alkalmazása, amelyben a rehabilitálandó ember tevőleges részvétele nélkülözhetetlen. Az orvosi rehabilitáció alatt azt a tevékenységet értjük, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel (diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Lényege tehát a meglévő funkciók és a teljesítőképesség pontos megítélése, kompenzatorikus fejlesztése és tréningje. A WHO nem tesz különbséget tercier prevenció és rehabilitáció között. A célcsoportot a fogyatékos és a rokkant emberek együttesen képezik. A rehabilitáció defi níciójából kiemeljük a rehabilitáció szervezett tevékenységét, összehangoltságát. Erre a multidiszciplinaritás miatt van feltétlenül szükség. Sikeres rehabilitáció csakis az összehangolt team-munka következtében valósulhat meg. A másik fontos elem a rehabilitálandó ember tevőleges részvételének szükségessége. A rehabilitációt nem lehet csak passzívan elszenvedni, hanem részt kell benne venni. A másik fontos elem a funkciók és teljesítőképességek pontos felmérése. Ez nemcsak orvosi feladat, a rehabilitációs team több tagjának (pl. beszédterapeuta, foglalkoztató terapeuta, gyógytornász, pszichológus) a diagnosztikus munkáját is feltételezi, az adott ember károsodásainak, fogyatékosságainak, rokkantságának megfelelően. A orvosi rehabilitáció után a következő rehabilitációs feladatok következnek: pedagógiai rehabilitáció: a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába. foglalkozási rehabilitáció: olyan munkahelyet illetve munkakörülményeket (és munkaeszközöket) biztosít, ahol, és amelyekkel a fogyatékos vagy rokkant ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni, úgy, hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon. szociális rehabilitáció: intézkedései közé tartozik az anyagi támogatás és a szociális gondozás, személyes segítés mellett a rehabilitációs segédeszközökkel való ellátás, a szabadidő kulturált és egyenrangú eltöltésének elősegítése, az érdekképviseleti szervek egyes szolgáltatásai és a társadalom szemléletének formálása is. Mindez a társadalom igen széles körének aktivitását feltételezi. A rehabilitáción belüli együttműködésnek három fő jellemzője: 1. Párhuzamosság: az egyes tevékenységek azonos időben, az élet különböző területein való segítségnyújtást felvállalva, egymás mellett zajlanak, miközben a szakemberek tapasztalatot cserélnek és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot. 2. Kontinuitás: a rehabilitációs tevékenységeknek egymásra épülve kell megvalósulniuk. Ha elértük kompetenciánk határát, ne nyugodjunk meg addig, amíg meg nem találtuk a rehabilitáció folyamatának újabb szakaszába belépő szereplőket, szakembereket, hogy megnyugtató módon zárhassuk le az általunk teljesített szakaszt, és mindenki számára kielégítő módon adjuk tovább a megsegített embert a következő, nálunk kompetensebb szakembernek. 3. Team-munka: a rehabilitációs folyamat tehát mindig a szakemberek együttes tevékenységére épül. A team összetétele mindig az akadályozott ember sérülésének típusától, az akadályozottságot okozó tünetek javuló, stagnáló vagy progresszív jellegétől, az életkortól, az aktuális rehabilitációs igényektől és szükségletektől függ. Ennek ér- 18

19 telmében a team munkájának irányításáért, koordinálásáért felelő személy is folyamatosan változik. Ahogyan a team összetétele, ugyanúgy a team vezetője sem állandó, hanem a szükségleteknek megfelelően változik. A team tevékenységének első lépése az állapot komplex felmérése, majd ennek alapján a komplex rehabilitációs terv öszszeállítása. A team tagjainak szoros együttműködésével hosszú távú célokat tűzünk ki, amiket azután a különböző szakemberek rövidtávú célokra és gyakorlati feladatokra bontanak le. A hatékony rehabilitációs munkához nélkülözhetetlen a rendszeres team-megbeszélés. A pszichiátriai betegek rehabilitációs folyamatának jellemzői Ha egy pszichiátriai beteg hosszan tartó kezelésre szorul, számolni kell az estleges nemkívánatos következményekkel is. Kiszorul a társadalomból, elvesztheti munkahelyét, megélhetését, baráti kapcsolatait. Ennek elkerülése végett a pszichiátriai rehabilitáció nem nélkülözheti a preventív szemléletet. A másodlagos prevenció feladata a betegség mielőbbi felismerése és az adekvát kezelés mielőbbi biztosítása. A harmadlagos prevenció célja pedig a betegség krónikussá válásának, illetve károsodás, fogyatékosság vagy rokkantság kialakulásának megelőzése. Törekszünk ambuláns ellátás keretei között biztosítani a megfelelő segítséget, vagy a beteg otthonában, családja segítségével folytatni kezelését, hogy a megszokott környezetéből ne kelljen kiszakítani. Ha elkerülhetetlen a kórházi kezelés, elsősorban részleges hospitalizációra (Nappali kórház) törekszünk. Ha elengedhetetlen a kórházi kezelés, a mielőbbi elbocsátás a kívánatos, majd az aktív, közösségi pszichiátria elveire épülő gondozás. A pszichiátriai beteg gyógykezelése során a következő rehabilitációs elveket kell érvényesíteni: a gyógykezelés elsődleges célja nem a tünetmentesség elérése, hanem az adott környezethez való harmonikus illeszkedés kifejlesztése. partneri-beteg viszony kialakítására kell törekedni. A betegek a terápia aktív, kreatív, kezdeményező résztvevői. gondoskodnunk kell a szociális érdekvédelemről biztosítani kell a rendszeres foglalkoztatást, a tétlenség elkerülését, mely a pszichopatológia melegágya. a gyógyulás folyamatában biztosítani kell a fokozatosság elvét. A rehabilitációs folyamat fázisai A sikeres rehabilitáció első feltétele a rehabilitációs diagnózis felállítása. Ez nem azonos a pszichiátriai diagnózissal, annak a BNO-10 vagy DSM-IV szerinti meghatározásával. A rehabilitációs diagnózis egyfelől a beteg összes elvesztett és megmaradt képességének felmérését, rehabilitációs motivációs szintjének felmérését, másfelől a beteg környezete által elvárt készségek számbavételét, a beilleszkedés feltételeinek körülhatárolását is magába foglalja. A rehabilitációs diagnózis birtokában készülhet el a rehabilitációs terv. Ebben felvázoljuk a farmakoterápiás fi nombeállítás legfőbb szempontjait, a szükségesnek tartott pszichoterápiás intervenciókat, valamint azokat a szocioterápiás módszereket, melyek a hiányzó, de a környezet által elvárt képességek és készségek kibontakozását segítik elő. Ezt követi a terápiás szerződés megkötése. Rövid távú célokat fogalmazunk meg, szem előtt tartva a hosszú távú céljainkat. Rendszeresen szükség van a rehabilitációs terv értékelésére, szükség esetén módosítására. A rehabilitációs folyamat bármelyik lépcsőfokán fennáll a megrekedés veszélye. A rehabilitációs láncolat minden egyes következő lépcsőfoka egyre nagyobb önállóságot követel a betegtől. Minden előrelépés fokozott megterhelést, újabb és újabb stresszhelyzetet teremt, melytől a beteg szorong. A kellő motivációs szint fenntartásában, az optimális stimuláció biztosításában nagy szerepe van a rehabilitációs team elvárásainak. A pszichiátriai módszerek kibontakozását pszichofarmakológiai, pszichoterápiás és szocioterápiás módszerek célzott alkalmazásával segítjük elő. Pszichofarmakológiai módszerek A pszichiátriai osztályról elbocsátott betegeknél gyakran tapasztaljuk, hogy a beállított gyógyszerek mellett fáradtak, aluszékonyak. A pszichofarmakológiai fi nombeállítás célja, hogy megtaláljuk a gyógyszereknek azt a legalacsonyabb hatékony dózisát, mely biztosítja a pszichés egyensúlyt, ugyanakkor lehetővé teszi az aktív életmódot. Pszichoterápiás módszerek A hatékonyság szempontjából nem annyira a módszer, mint inkább a terapeuta személye, kapcsolati attitűdjei, empátiája, elfogadókészsége és hitelessége játszik döntő szerepet. A depressziós beteg kezelése során, minden esetben 19

20 szükséges az egyéni, (szupportív) jellegű pszichoterápiás betegvezetés. Amíg a terápia hatása nem jelentkezik, a beteg lényeges döntéseket ne hozzon. Ha munkáját a megszokott módon elvégezni nem tudja, emiatt önvádlása ne legyen, mert ennek oka nem jellemgyengeség vagy lustaság, hanem a betegség maga. Amennyiben a beteget patológiás családi légkör veszi körül, amely mind a betegség újabb epizódjainak megjelenésében, mind a kezeléssel való elégtelen kooperációban szerepet játszhat, családterápia is indikált Szocioterápiás módszerek A rehabilitációs foglalkoztató terápiákat szocioterápiás módszerek néven foglaljuk össze. Ezek a módszerek a gyógyszeres és pszichoterápiás eredmények elmélyítésére szolgálnak. Bármely humán tevékenységre építhetők szocioterápiás eljárások, de azoknak terápiás értéke csak akkor lesz, ha nem a tevékenység puszta gyakorlására szorítkoznak, hanem a személyiség kibontakozását, differenciálódását, társas viszonyainak dinamizálását szolgálják. A szocioterápiás módszerek együttes alkalmazásával érhető el a terápiás hatás maximuma, ezért is helyesebb a szocioterápia alkotórészeiről beszélni. A szocioterápia alkotórészei: munkaterápia foglalkozásterápiák szociális készségek tréningje közösségi terápiák Munkaterápia A munkaképesség helyreállításának, társadalmilag elfogadott szintre emelésének eszköze. A munkának jelentős szerepe van a szocializáció illetve pszichés megbetegedés esetén a reszocializáció folyamatában, a társadalmilag elvárt viselkedés fokozatos kialakulásában. Amunkaterápia nem a betegségre hat, hanem a személyiségre, és ezen keresztül befolyásolja kedvezően a kórlefolyást. Tény, hogy a krónikus pszichiátriai problémákkal élő betegek %-a versenyképes munkaerő lehet a munkaerőpiacon megfelelő rehabilitáció és gondozás mellett; a sikeres foglalkoztatás állapotuk javulásához is erőteljesen hozzájárul. Foglalkozásterápiák A szabadidő tartalmas kitöltésére való felkészítést szolgálják. A foglalkozásterápiáknak ott a helye a munkaterápia mellett: vele párhuzamosan kell haladnia. Ha ugyanis a beteg már be tud kapcsolódni a munkaterápiába, akkor idejének nagy részét a munka tölti ki, és ebben az esetben a foglalkozásterápia a fennmaradó szabadidő felhasználására készíti fel, felszabadítva a kreatív alkotó erőket, majd a szabadidőt szervezve meg és alakítva azt át gyógyító tényezővé. A foglalkozásterápiának négy fő csoportját különböztetjük meg: 1. Kreatív és művészeti terápiák 2. Mozgásterápiák 3. Játékterápiák 4. Kombinált foglalkozásterápiák Szociális készségek tréningjei Az önálló életvitelre való felkészítést szolgálják. Egyfelől magába foglalja a hatékony, önérvényesítő viselkedés megtanulását, másfelől a teljes értékű mindennapi élethez szükséges készségek és képességek kialakítását, valamint a megfelelő jártasságot az élettevékenységek összességében. 20

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó ISCA-D I. modul Hangulatzavarok Baji Ildikó 1 Diagnosztizálási nehézségek Emocionális problémák verbális kifejezési nehézsége Testi tünetekben való megjelenésgyermekgyógyászok Komorbiditások Szülők affektív

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

Antidepresszív szerek a gyakorlatban Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Aktualitások a minőségirányításban

Aktualitások a minőségirányításban 1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe A bipoláris

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó 9

Tartalomjegyzék. Előszó 9 Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Kristóf Andrea SE-IBOI

Kristóf Andrea SE-IBOI Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó

Részletesebben

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak. A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási/érvényességi területe Enyhe

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29.

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29. A szorongásos kórképek Bitter István 2017. november 29. Előzmények Neurózisok 1980 - APA: Diagnostic and Statistic Manual (DSM) III.: Szorongásos kórképek, szomatoform kórképek, étkezési zavarok, stb.

Részletesebben

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÁSA A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése Dr. Erősné dr. Bereczki Edit orvos szaktanácsadó NHH MMI Munkavédelmi Főosztály - TÁMOP 2.4.8./12 Projekt Végrehajtási

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

Szenior akadémia. Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára

Szenior akadémia. Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára Szenior akadémia Az alvás és zavarai, különös tekintettel az inszomniára Dr. Szabó József Ph.D. Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai Osztály testudo7115@gmail.com Zalaegerszeg, 2017. március

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY

PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY Ágyszám: Akut ágy 116, Alkohológia ágy10, Krónikus ágy 10, Pszichiátriai Rehabilitációs ágy 34. Évi átlagos fekvő betegforgalom: 3200 fő ( 2010. évi adat ) Évi átlagos járó / ambuláns

Részletesebben

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL

BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ A bipoláris (mániás-depressziós) betegség

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Riskó Ágnes : Klinikai pszichológia a rehabilitációban 2016.

Riskó Ágnes : Klinikai pszichológia a rehabilitációban 2016. Riskó Ágnes : Klinikai pszichológia a rehabilitációban 2016. Régen, háború után. Utcán, betegen (a két világháború között és 2001-es fotó) Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet gyógyítás+gondozás+rehabilitáció+oktatás+kutatás

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

A betegség okai A tünetei

A betegség okai A tünetei A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen

Részletesebben

Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva

Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Szakorvosi Marketing Osztály: +36 1 431 4907, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: +36 1 505 7032, Fax: +36 1 431 5954,

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN

A DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN A DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Torzsa Péter dr. 1, Gonda Xénia dr. 23, Kalabay László dr. 1, Rihmer Zoltán dr. 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, 1 Családorvosi Tanszék, 2 Klinikai

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL

UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL PSZICHIÁTRIA UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ Az unipoláris depresszió

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai

Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Nyugdíjkorhatáron túl dolgozók alkalmassági vizsgálatának szempontjai Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Magyarország korfája

Részletesebben

MIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta

MIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet

Részletesebben

Munkavégzés személyes feltételei

Munkavégzés személyes feltételei Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció komplex kezelése Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció Az emberek között jelentős különbségek vannak értelmi képességeiket illetően. Korunk civilizációs társadalmában könnyebben

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla

Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban Dr. Lővei Csilla 2015. 10. 29. Rehabilitációt igénylő gyermekkori kórállapotok: Neurológiai kórképek (myelodysplasia, CP, neuromuscularis bet., neurotraumat.)

Részletesebben

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet 6/1992. (III. 31.) NM rendelet A háziorvosi szolgálat elsődleges, személyes

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN (ÜZEMORVOSTAN)

FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN (ÜZEMORVOSTAN) FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN (ÜZEMORVOSTAN) I. KÉRDÉSCSOPORT A foglalkozás-egészségügyi szolgálat felépítése, működési területe 1. A munka világának szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. 2. Foglalkozás-egészségügy

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem

Részletesebben

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

TÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.

TÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde. TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében

Részletesebben

NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű. ellátásához

NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű. ellátásához NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű ellátásához Az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (The National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE)), a NICE az NHS szervezete,

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben