Kétségtelen, hogy az SSRI-k és egyéb újabb
|
|
- Natália Dobosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A quetiapin XR antidepresszív hatása unipoláris major depresszióban: a korai hatáskezdet és az alvásjavító hatás szerepe az öngyilkossági kockázat csökkentésében Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Bár az utóbbi két évtizedben a depressziók farmakoterápiás lehetőségei folyamatosan javulnak, a terápiára nem, vagy nem kellően reagáló betegek aránya még mindig viszonylag magas. A nem kezelt vagy sikertelenül kezelt depresszió legtragikusabb szövődménye az öngyilkos magatartás, mely depresszió kezelése esetén gyakran az első két hétben (az antidepresszív hatás megjelenése előtt) következik be, és összefüggést mutat a depresszió egyes tüneteivel, elsősorban a szorongással, agitációval és az alvászavarral. Jelen közleményünkben a quetiapin bipoláris és unipoláris depresszióban újabban bizonyított akut antidepresszív hatásának ismertetése mellett a szer depresszióban való alkalmazásának néhány olyan speciális szempontját (korai hatáskezdet és alvásjavító hatás) tárgyaljuk, melyeknek fontos szerepük van a gyakran jelenlévő szuicid kockázat csökkentésében is. Kulcsszavak: mirtazapin, major depresszió, inszomnia, öngyilkosság, mellékhatások Kétségtelen, hogy az SSRI-k és egyéb újabb antidepresszívumok (kettős hatású szerek, ill. escitalopram és agomelatin) szakszerű és gondos alkalmazásával a depressziós betegek gyógyulási lehetőségei lényeges mértékben javulnak, és a betegek kb százaléka javul markánsan vagy kerül remisszióba az első vagy második antidepresszív kúrát követően. Ugyanakkor sajnos a betegek mintegy százaléka csak minimálisan (klinikailag nem kielégítő mértékben) javul az első két választott antidepresszívum mellett. A klinikusok tehát gyakran kényszerülnek a harmadik antidepresszívum bevetésére vagy kombinációs, illetve augmentációs stratégiák (Kornstein és Schneider, 2001; Jefferson, 2008; Papakostas et al., 2008), valamint kiegészítő alvásjavító/anxiolitikus kezelés alkalmazására. Ezek a terápiás próbálkozások azonban csak a kezelés többnyire hetében kerülnek alkalmazásra, miközben a depressziós tünetek perzisztálnak vagy csak részlegesen javulnak. Kétségtelen az is, hogy a kezeletlen vagy a terápiára nem reagáló, tehát tartósan fennálló depressziós epizód fokozza az öngyilkossági rizikót és rontja a további gyógyulás esélyét (Rihmer, 2007; Altamura et al., 2008a), míg a terápia során korán (a második hét végén) megjelenő, klinikailag is értékelhető javulás a későbbi teljes remisszió igen megbízható előrejelzője (Henkel et al., 2009). Bár az öngyilkos viselkedés rendkívül komplex, multikauzális jelenség számos kulturális és pszichoszociális háttértényezővel, a kezeletlen vagy tartósan fennálló depresszió az öngyilkosságok, illetve szuicid kísérletek leggyakoribb oka (Simon et al., 2006; Goodwin és Jamison, 2007; Rihmer, 2007). Ugyanakkor major depressziós epizód esetén (mely az öngyilkos magatartás leggyakoribb rizikótényezője) a kezelés során relatíve gyakran következik be öngyilkosság vagy annak kísérlete a terápia első heteiben (különösen az első 10 napban), amikor az antidepresszívumok még nem hatnak (Jick et al., 2004; Simon et al., 2006). Jick és mtsai (2004) unipoláris major depressziós betegeken végzett vizsgálatában az antidepresszív farmakoterápia megkezdése után 90 napon belül bekövetkezett összes öngyilkosság 55 százaléka a terápia első 9 napján történt, és ez ötször akkora gyakoriságot jelent, mintha a szuicidiumok egyforma gyakorisággal fordultak volna elő tíz napos időközönként. Az is gyakran észlelhető, hogy fel nem Neuropsychopharmacologia Hungarica XI. évfolyam 4. szám 211
2 ö s s z e f o g l a ló kö z l e m é n y ismert, illetve rejtett bipolaritás esetén a hangulatstabilizáló nélkül végzett antidepresszív monoterápia főleg a kezelés első heteiben rontja a depressziót és az agitációt, ritkábban szuicid viselkedést indukál (Rihmer és Aksikal, 2006). Ez a fokozott szuicid rizikó szoros összefüggésben áll a betegség néhány kiemelt tünetével: az inszomniával, a reménytelenséggel, az agitációval/komorbid magas szorongásszinttel, az étvágytalansággal és a testsúlycsökkenéssel. (Fawcet et al., 1990; Paffenbarger et al., 1994; Taylor, 2003; McGirr et al., 2007; Rihmer, 2007). A kínzó és a mindennapokat a depresszió egyéb tünetein túl is nehezen elviselhetővé tevő inszomnia (a reménytelenség, az agitáció, az étvágytalanság és a testsúlycsökkenés mellett) a szuicidium fontos kockázati tényezője (Fawcet et al., 1990; Paffenbarger et al., 1994; Taylor, 2003; McGirr et al., 2007; Rihmer, 2007), különösen akkor, ha a beteget egyben rémálmok is gyötrik (Agargun et al., 2007). Az alvászavar a depresszió leggyakoribb és legkoraibb tünete (az esetek döntő többségében inszomnia, Goodwin és Jamison, 2007), amelynek kiemelkedő jelentősége van a kezelés, a relapszus-prevenció és az öngyilkos viselkedés megelőzése szempontjából egyaránt. Az antidepresszív farmakoterápia során minél korábban megjelenő hatás-kezdet és alvásjavító, anxiolitikus hatás tehát lényeges szerepet játszik nemcsak a depresszió koraibb gyógyulásában, hanem a szuicid prevencióban is. Láthattuk, hogy depressziós betegeknél a szuicid veszély különösen nagy az első napokban vagy hetekben, amikor az antidepresszívum még nem hat (Jick et al., 2004; Simon et al., 2006), ugyanakkor bizonyított, hogy az antidepresszív gyógyszeres kezelésre jól reagáló betegeknél a javulással párhuzamosan markánsan csökken a szuicidium kockázata (Goodwin és Jamison, 2007; Rihmer, 2007; Tondo et al., 2008; Zisok et al., 2009). A kettős hatású antidepresszív szerek (duloxetin, mirtazapin, venlafaxin), valamint az escitalopram és az agomelatin alkalmazása mellett a reszponderek és remitterek aránya 5-20 százalékkal nagyobb egyes SSRI antidepresszívumokhoz (fluoxetin, fluvoxamin, paroxetin) képest, és az antidepresszív hatás kezdete is (közel egy héttel) korábban jelentkezik (Benkert et al., 2000; Kent et al., 2000; Quitkin et al., 2001; Almási és Rihmer, 2004; Kasper et al., 2006; Gartlehner et al., 2008a, 2008b; San és Arranz, 2008). Az utóbbi évtizedben egyre több adat szól amellett, hogy szemben a klasszikus (típusos) antipszichotikumokkal, az atípusos készítményeknek a jól ismert antipszichotikus és antimániás effektus mellett antidepresszív, illetve hangulatstabilizáló hatásuk is lehet. AZ ATÍPUSOS ANTIPSZICHOTIKUMOK MINT ANTIDEPRESSZÍVUMOK Az első atípusos antipszichotikum, amelyről kimutatták, hogy az antipszichotikus és antimániás hatás mellett bipoláris I major depresszióban akut antidepresszív, és bipoláris I mániás betegeknél fázisprofilaktikus hatással bír, az olanzapin volt (Tohen et al., 2003; 2006). Több mint 800 betegre kiterjedő, 8 hétig tartó, randomizált, dupla-vak, placebó kontrollált vizsgálatukban Tohen és munkatársai (2003) a responderek és remitterek arányait az olanzapin-fluoxetin kombinációval kezelt csoportban szignifikánsan magasabbnak találták (responderek: 56%, remitterek: 49%), mint a placebót kapó betegeknél (responder: 30%, remitter: 24%). Mivel a quetiapin terápia hatékonyan csökkenti a szkizofréniához társuló depressziós tüneteket (Tandon 2004), több munkacsoport megvizsgálta a quetiapin esetleges antidepresszív hatását major depressziós epizódban is. Több mint 540, major depressziós epizódban lévő (360 bipoláris I és 182 bipoláris II) beteg 8 hétig tartó, randomizált, placebó kontrollált vizsgálata során (BOLDER I vizsgálat) quetiapin IR monoterápia (300, ill. 600 mg/nap) mellett a responderek és remitterek aránya 58% és 58%, ill. 53% és 53% volt, míg ugyanezek az arányok a placebót kapó betegeknél 36%, ill. 28% voltak. A mánia vagy hipománia provokálásának gyakorisága a quetiapin IR-t kapó betegeknél 3,2%-ban, míg a placebó csoportban 3,9%-ban fordult elő (Calabrese et al., 2005). Az ugyanolyan elrendezésű, 509 betegre kiterjedő BOLDER II vizsgálat adatai nagyon hasonlóak voltak (responderek és remitterek gyakorisága: quetiapin IR monoterápia 300 mg, ill. 600 mg/nap = 60%, ill. 52%, és 52%, ill. 52%, placebó csoport = 45%, ill. 37%). Hipomániás vagy mániás pólusváltás a quetiapin IR-t kapó betegeknél 3%-ban, a placebó csoportban 7%-ban fordult elő (Thase et al., 2006). Az olanzapin-fluoxetin kombináció és a quetiapinin IR monoterápia definitív, bipoláris depresszióban észlelhető antidepresszív hatásán kívül az utóbbi években több más atípusos antipszichotikummal kapcsolatban (pl. risperidon, aripiprazol, ziprasidon, stb.) is bíztató eredmények vannak a hangulatzavarok, illetve elsősorban a bipoláris betegség akut és hosszútávú kezelésében (Fountoulakis és Vieta, 2008; Liebowitz et al., 2009), amelyek ismertetése azonban meghaladja jelen tanulmány célját. 212 Neuropsychopharmacologia Hungarica XI. évfolyam 4. szám
3 A quetiapin XR antidepresszív hatása... ö s s z e f o g l a ló kö z l e m é n y 1. táblázat. Quetiapin XR 150 mg, quetiapin XR 300 mg, duloxetin 60 mg és placebó DSM-IV unipoláris major depresszióban (Diamond vizsgálat, Cutler et al., J Clin Psychiatry, 2009; 70: ) Quetiapin-150 Quetiapin-300 Duloxetin 60 Placebo Randomizált, n Befejezte, n (%) 100 (66) 113 (74) 105 (70) 124 (79) Átlag életkor, év 42,3 40, ,2 MADRS*, átlag, kezdetben 29,8 30,1 30,4 30,3 MADRS, átlag, csökkenés a 6. héten 14,8 15,3 14,3 11,2 MADRS, átlag, csökkenés a 8. napon 8,4 8,2 6,8 6,1 Responderek a 6. héten, % 54,4 55,1 49,6 36,2 Remitterek ** a 6. héten, % 38,1 39,5 39,0 27,6 * MADRS = Montgomery-Asberg Depression Rating Scale ** Remitter: MADRS összpontszám a 6. héten 10 vagy ez alatt A QUETIAPIN XR ANTIDEPRESSZÍV HATÁSA UNIPOLÁRIS MAJOR DEPRESSZIÓBAN A quetiapin IR monoterápiának bipoláris I és II depresszióban való bizonyított hatékonyságát követően a szerzők további vizsgálataikban arra kerestek választ, hogy a szer rendelkezik-e hasonló markáns antidepresszív hatással unipoláris major depresszióban. Az Egyesült Államokban 38 vizsgálóhelyen 2006 áprilisa és 2007 májusa között végzett vizsgálatban (Diamond vizsgálat) a szerzők a quetiapin XR (extended release) napi 150 és 300 mg-os dózisának duloxetinnel (napi 60 mg) és placebóval való, összehasonlító vizsgálatát végezték el. A vizsgálat során 612 DSM-IV szerint diagnosztizált, nempszichotikus és nemszuicidális unipoláris major depressziós beteget randomizáltak a négyféle terápiás kar valamelyikére, és közülük 442-en (72%) fejezték be a hathetes vizsgálatot. A responderek aránya a 6. hét végén a quetiapin XR 150 mg, quetiapin XR 300 mg, duloxetin 60 mg és placebo csoportokban 54,4%, 55,1%, 49,6% és 36,2% volt, és a különbség a mindhárom aktív készítményt kapó csoport és a placebót kapó betegek között szignifikáns volt. A remitterek aránya a 6. hét végén ugyancsak szignifikánsan magasabb volt a quetiapin XR 150 mg, quetiapin XR 300 mg és duloxetin 60 mg csoportokban (38,1%, 39,5%, 39,0%), mint a placebót kapók között (27,6%). Ugyanakkor a MADRS átlagos összpontszám értékének csökkenése már a 8. napon szignifikánsan nagyobb volt a két quetiapin XR (8,4, 8,2), mint a duloxetin (6,8) és placebó (6,1) csoportokban (Cutler et al., 2009; ld. még 1. táblázat). Szemben a duloxetint és placebót kapó betegekkel, a quetiapin XR 150 mg terápiában részesülőknél már a 8. napon szignifikáns csökkenést észleltek a MADRS depressziós hangulat, inszomnia és öngyilkossági gondolatok tételeiben (Cutler et al., 2009). A betegek az aktív készítményeket jól tolerálták, nemkívánatos hatások viszonylag ritkán jelentkeztek; a szájszárazság, az álmosság, és a szedáció gyakoribb volt a quetiapin XR-t kapó, míg a fejfájás, a székrekedés, és a szexuális diszfunkció a duloxetin terápiában részesülő betegek között. Az extrapiramidális mellékhatások is ritkán jelentkeztek (quetiapin XR 150 mg, ill. 300 mg: 4,6%, ill. 5,3%) és ugyancsak ritka volt a testúlynövekedés (átlagos testsúlynövekedés: quetiapin 150 mg = +1,0 kg, quetiapin 300 mg = +1,3 kg, duloxetin 60 mg = - 0,5 kg, placebo = 0,1 kg). (Cutler et al, 2009). EKG elváltozásokat (ezen belül is megnyúlt QT intervallumot) egyetlen betegnél sem tapasztaltak. A quetiapin IR jól ismert antipszichotikus és antimániás hatásán túl (Tandon, 2004; Bowden et al., 2005; Fountoulakis és Vieta, 2008) a fenti kontrollált vizsgálatok szerint tehát a quetiapin IR és quetiapin XR igen hatékony és biztonságosan alkalmazható szer mind bipoláris I és bipoláris II depresszióban, és a quetiapin XR unipoláris major depresszióban. Ugyanakkor egyre több, nyílt klinikai vizsgálat találta hatékonynak a quetiapin augmentációt terápiarezisztens depresszióban (Sagud et al., 2006; Dorée Neuropsychopharmacologia Hungarica XI. évfolyam 4. szám 213
4 ö s s z e f o g l a ló kö z l e m é n y et al., 2007). Egy szintén nemrég megjelent nyílt, naturalisztikus vizsgálatban az antidepresszívum (escitalopram, mirtazapin, sertralin) mellett alkalmazott napi mg quetiapin (átlagosan 340 mg/nap) szignifikánsan gyorsabb javulást és szignifikánsan nagyobb remissziós arányt eredményezett, mint az antidepresszív monoterápia unipoláris agitált major depresszióban (Dannlowski et al., 2009). A quatiapin ezen előnyös antidepresszív tulajdonságai (beleértve a korai hatáskezdetet, az alvásjavító, anxiolitikus és agitációt csökkentő hatást) nemcsak a depressziók kezelésének új perspektíváját jelentik, hanem igen hasznosak a depresszióval kapcsolatos öngyilkosságok megelőzésében, hiszen mint a bevezetőben említettük a depresszió kezelése során jelentkező szuicid magatartás leggyakrabban a terápia első heteiben jelentkezik, főleg az inszomniás, agitált/szorongásos betegeknél (Fawcett et al., 1990; Jick et al., 2004; Simon et al., 2006; McGirr et al., 2007; Rihmer, 2007). A quetiapinnak az antimániás és antidepresszív hatáson kívül, úgy tűnik, hosszútávú, fázisprofilaktikus hatása is van bipoláris I és II betegeknél, különösen, ha klasszikus hangulatstabilizátorral kombinálják: Altamura et al. (2008b) hosszútávú, nyílt, követéses vizsgálata szerint a 4. év végén a quetiapin+líthium csoportban a betegek 80 százaléka, a quetiapin+valproát csoportban 78 százaléka nem esett vissza, míg ugyanezen arányok a quatiapin, lithium, lamotrigin és valproát monoterápiában részesülők csoportjaiban 29%, 46%, 42% és 33 % voltak. A quetiapin antidepresszív hatásának mechanizmusa minden bizonnyal összetett, és teljességében ma még nem ismert. A quetiapin és aktív metabolitja, a norquetiapin a D2 és 5-HT1A és 5-HT2A receptorok közepes antagonistája, ezen kívül a norquetiapin (triciklusos és kettős hatású antidepresszívumokra jellemző) markáns noradrenalin-reuptake gátló hatással is rendelkezik (Cutler et al., 2009). Ugyanakkor a hatásmechanizmusban nagy valószínűséggel szerepet játszik a bipoláris I és II, valamint az unipoláris depresszióban igen gyakran jelenlevő hipomániás tünetek (depressziós kevert állapot) kezelése (Rihmer és Akiskal, 2006; Goodwin és Jamison, 2007; Rihmer, 2008). Nyilatkozat. Dr. jelen publikáció adatainak feldolgozását, elemzését, értelmezését saját maga végezte. Gyógyszereket adományozó cégek nem vettek részt a vizsgálat tervezésében, illetve az adatok gyűjtésében, elemzésében, értelmezésében vagy publikálásában. A publikáció tartalma nem szükségszerűen tükrözi a Szerkesztőbizottság álláspontját és részéről a márkanevek, kereskedelmi termékek vagy szervezetek nevének említése nem jelent támogatást. Levelező szerző: Prof. Dr., Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest 1125, Kútvölgyi út 4. IRODALOM 1. Agargun MY, Besiroglu L, Cilli AS, et al, (2007). Nightmares, suicide attempts, and melancholic features in patients with unipolar major depression. J Affect Disord, 98: Almási J, Rihmer Z. (2004). Az antidepresszívumok áttekintése a TCA-któl a harmadik generációs szerekig. Neuropsychopharmacol Hung, 6: Altamura AC, Dell Osso B, Vismara S, Mundo E. (2008a). May duration of untreated illness influence the long-term cousre of major depressive disorder? Eur Psychiatry, 23: Altamura AC, Mundo E, Dell Osso B. et a. (2008b). Quetiapine and classical mood stabilizers in the long-term treatment of bipolar disorder: A 4-year floow-up naturalistic study. J Affect Disord, 110: Benkert O, Szegedi A, Kohnen R.(2000). Mirtazapine compared with paroxetine in major depression. J Clin Psychiatry, 61: Bowden CL, Grunze H, Mullen J. et al. (2005). A randomized, double-blind, placebo controlled efficacy and safety study of quetiapine or lithium as monotherapy for mania in bipolar disorder. J Clin Psychiatry, 66: Calabrese JR, Keck PE, Macfadden W. et al, (2005). A randomized, double-blind, placebo controlled trial of quetiapine in the treatment of bipolar I or Ii depression. Am J Psychiatry, 162: Cutler AJ, Montgomery SA, Feifel D. et al, (2009). Extended release quetiapine fumarat monotherapy in major depressive disorder: A placebo- and duloxetine-controlle study. J Clin Psychiatry, 70: Dannlowski U, Baune BT, Böckermann I. et al. (2009). Adjunctive antidepressant treatment with quetiapine in agitated depression: Posotove effects on symptom reduction, psychopathology and remission rates. Human Psychopharmacol, DOI: /hup Dorée J-P, Rosiers JD, Lew V. et a. (2007). Quetiapine augmentation of treatent-resistant depression: A comparison with lithium. Curr Med Res Op, 23: Fawcet J, Scheftner WA, Fogg L. és mtsai (1990). Time-related predictors of suicide in major affetctive disorder. Am J Psychiatry 147: Fountoulakis KN, Vieta E. (2008). Treatment of bipolar disorder: A systematic review of available data and clinical perspectives. Int J Neuropsychopharmacol, 11: Gartlehner G, Morgan LC, Thieda P és mtsai (2008a). Drug Class Review Second Generation Antidepressants Final Report Update 4. OHSU Drug Effectiveness Research Project product/ad2_final_report_update%2041.pdf 14. Gartlehner G, Gaynes BN, Hansen RA. és mtsai (2008b). Comparative benefits and harms of second-generation antidepressants: background paper for the American College of Physicians. Ann Intern Med. 149: Goodwin FK. és Jamison KR. (2007). Manic-Depressive Illness. Bipolar Disorders and Recurrent Depression. 2nd edition. Oxford University Press, New York. 16. Henkel V, Seemüller F, Obermeier M. et al, (2009). Doeas early improvmenet triggered by antidepressants predict response/ remission? Analyis of data from a naturalsitic study on a 214 Neuropsychopharmacologia Hungarica XI. évfolyam 4. szám
5 A quetiapin XR antidepresszív hatása... ö s s z e f o g l a ló kö z l e m é n y large sample of inaptients with major depression. J Affect Disord, 115: Jefferson JW. (2008). Strategies for switching antidepressants to achieve maximum efficacy. J Clin Psychiatry, 69 (Suppl. E1): Jick H, Kaye JA, Jick SS: Antidepressants and the risk of suicidal behavior. JAMA, 2004; 292: Kasper S, Spadone C, Verpillat P, et al. (2006). Onset of action of escitalopram compared with other antidepressants: results of a pooled analysis. Int Clin Psychopharmacol, 21: Kent JM. (2000). SNaRIs, NaSSAs, and NaRIs: New agents for the treatment of depression. Lancet, 355: Kornstein SG. és Schneider RK. (2001). Clinical features of treatment-resistant depression. J Clin Psychiatry, 62 (suppl.16): Liebowitz MR, Salmán E, Mech A, et al. (2009). Ziprasidone monotherapy in bipolar II depression: An open trial. J Affect Disord, 118: McGirr A, Renaud J, Seguin M, et al. (2007). An examination of DSM-IV depressive symptoms and risk of suicide completion in major depressive disorder. A psychological autopsy study. J Affect Disord, 97: Paffenbarger RS, Lee IM, Leung R. (1994). Physical activity and personal characteristics associated with depression and suicide in American college men. Acta Psychiat Scand 337S: Papakostas GI, Fava M, Thase ME. (2008). Treatment of SSRIresistant depression: A meta-analysis comparing within-versus accross-class switches. Biol. Psychiatry, 63: Rihmer Z, Aksikal HS. (2006). Do antidepressants t(h)reat(en) depressives? Toward a judicious formulation of the antidepressant-suicidality FDA advisory in light of declining national suicide rates from many countries. J Affect Disord, 94: Rihmer Z. (2007). Suicide rsik in mood disorders. Curr Opin Psychiat, 20: Rihmer Z. (2008) A bipoláris betegség korszerű nozológiája. Neuropsychopharmacol Hung, 10: (Suppl. 3), Sagud M, Mihaljevic-Peles A, Mück-Seler D. et al. (2006). Quetiapine augmentation in treatment-resistant depression: A naturalistic study. Psychopharmacology, 187: San L, Arranz B. (2008). Agomelatine: A novel mechanism of antidepressant action involving the melatonergic and the serotonergic system. Eur Psychiatry, 23: Simon GE, Savarino J, Operskalski B, Wang PS.: Suicide risk during antidepressant treatment. Amer J Psychiatry, 2006; 163: Tandon R. (2004). Quetiapine has a direct effect on the negative syptoms of schizophrenia. Human Psychopharmacol, 19: Taylor DJ. Lichstein KL. Durrence HH. (2003). Insomnia as a health risk factor. Behav Sleep Med 1: Thase ME, Macfadden W, Weisler RH. Et al. (2006). Efficacy of quetiapine monotherapy in bipolar I and Ii depression. J Clin Psychopharmacol, 26: Tohen M., Vieta E., Calabrese J. et al, (2003). Efficacy of olanzapine and olanzapine-fluoxetine combination in the treatment of bipolar I depression. Arch. Gen. Psychiat. 60, Tohen M, Calabrese JR, Sachs GS. et al, (2006). Randomized, placebo-controlled trial of olanzapine as maintenance therapy in patients with bipolar I disorder responding to acute treatment with olanzapine. Am J Psychiatry, 163: Tondo L, Lepri B, Baldessarini RJ. (2008). Suicidal status during antidepressant treatment in 789 Sardinian patients with major affective disorder. Acta Psychiat Scand, Zisok S, Trivedi MH, Warden D, Lebowitz B, Thase ME, Stewart JW, Moutier C, Fava M, Wisniewski SR, Luther J, Rush JA. (2009). Clinical correlates of the worsening or emergence of suicidal ideation during SSRI treatment of depression: An examination of citalopram int he STAR*D study. J Affect Disord, 117: Antidepressive efficacy of quetiapine XR in unipolar major depression The role of early onset of action and sleep-improving effect in decreasing suicide risk Although the possibilities of antidepressive pharmacotherapy are continuously improving, the rate of nonresponders or partial responders is still relatively high. Suicidal behaviour, the most tragic consequence of untreated or unsuccessfully treated depression, commonly develops in the first few weeks of antidepressive treatment before the onset of therapeutic action and is strongly related to certain specific symptoms of depression like anxiety, agitation and insomnia. The present paper reviews the newly discovered and well-documented antidepressive effect of quetiapine in bipolar and unipolar depression with special regards to its early onset of action, and its sleep-improving effects. Both beneficial effects play an important role in the reduction of suicidal risk frequently seen in depressed patients. Keywords: mirtazapine, major depression, insomnia, suicide, side-effects Neuropsychopharmacologia Hungarica XI. évfolyam 4. szám 215
Antidepresszív szerek a gyakorlatban
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma
RészletesebbenAntidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet
Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi
Részletesebben1+1 VAGY 2X1? KETTÕS ANTIDEPRESSZÍV HATÁSMECHANIZMUS MÁSKÉPP
1+1 VAGY 2X1? KETTÕS ANTIDEPRESSZÍV HATÁSMECHANIZMUS MÁSKÉPP Lakatos László 1, Rihmer Zoltán 2 1 Pszichiátriai magánrendelés, Székesfehérvár; 2 Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest Érkezett:
RészletesebbenMIRTAZAPIN KÜLÖNLEGES HATÁS- MECHANIZMUS ÉS SPECIÁLIS KLINIKAI ELÕNYÖK *
MIRTAZAPIN KÜLÖNLEGES HATÁS- MECHANIZMUS ÉS SPECIÁLIS KLINIKAI ELÕNYÖK * RIHMER ZOLTÁN 1, PUREBL GYÖRGY 2 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest 2 Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenAz unipoláris depresszió és
Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / 2009. február A depressziók korszerû szemlélete A depressziók korszerû szemlélete diagnosztikai és terápiás vonatkozások Prof. dr. Rihmer Zoltán, Az unipoláris depresszió
RészletesebbenA bipoláris betegség korszerű diagnózisa és kezelése. Prof. Dr. Rihmer Zoltán
A bipoláris betegség korszerű diagnózisa és kezelése Prof. Dr. Rihmer Zoltán 2014 A bipoláris betegség népegészségügyi jelentősége Élethosszig tartó (rekurrens) betegség A lakósság 3-7 %-át érinti Alulreferált,
RészletesebbenAntidepresszívumok, depresszió és öngyilkosság
Antidepresszívumok, depresszió és öngyilkosság Rihmer Zoltán 1,2 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest 2 Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Öngyilkosságkutató
RészletesebbenÚj eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén
20121119 Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Dr Fábián Ágnes Prof Dr Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2012 A bipoláris
RészletesebbenTranslációs kutatás. Szkizofrénia Psychoterápiákés szociális intervenciók
Szkizofrénia Translációs kutatás CognitiveNeuroscienceand Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator Jonathan D. Cohen and Thomas R. Insel Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest
Az életminőség és a munkaképesség alakulása fázisprofilaktikus lamotriginkezelés során bipoláris betegekben: 6 hónapos, prospektív, obszervációs vizsgálat Gonda Xénia 1,2,3, Kálmán János 4, Döme Péter
RészletesebbenAz UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest
Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2015 Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb
RészletesebbenUNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK
UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK Szakmai irányelvtervezet I. Alapvetõ megfontolások 1. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSI/ ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE: enyhe vagy középsúlyos, rövid ideje fennálló, szövõdménymentes esetekben: háziorvos,
RészletesebbenA Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban
A Quetiapin hatása pszichotikus depresszióban Sárosi Andrea, Molnár Annamária, Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport ÖSSZEFOGLALÁS: Az irodalmi adatok
RészletesebbenAz AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában
Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Dr. Németh Attila Web alapú Investigators meeting 2012.02.14. és 17. PESE0365HU20120213 Szkizofrénia tünetegyüttese Pozitív
RészletesebbenBIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL
BIPOLÁRIS BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ A bipoláris (mániás-depressziós) betegség
RészletesebbenHUNPERDAL RICHTER ALKALMAZÁSA PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN
HUNPERDAL RICHTER ALKALMAZÁSA PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN MAGYAR IVÁN GYÖRGY 1, FADGYAS ILDIKÓ 2 1 Kispesti Egészségügyi Intézet 2 Gyógyír Kht. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2009, XI/2, 111-115 ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bipoláris betegségek Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe A bipoláris
RészletesebbenSzkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Szkizofrénia Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014.10.02.. Translációs kutatás Cognitive Neuroscience and Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator
RészletesebbenAz akut fázis kezelése
Orvostovábbképzõ Szemle Különszám / 2009. február Bipoláris betegség Bipoláris betegség Dr. Kecskés István A bipoláris betegség gyakori, krónikus betegség, mely gyakran már gyermekkorban kezdôdik (az esetek
RészletesebbenPszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia
Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012 szeptember 14 Bitter István Semmelweis
RészletesebbenANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK. Dr. Kató Erzsébet
ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK Dr. Kató Erzsébet kato.erzsebet@med.semmelweis-univ.hu www.semmelweispharma.com Leggyakoribb pszichiátriai kórkép A lakosság 5-6% érintett 1). Unipoláris - endogén
RészletesebbenÚj célpontok a depresszió hatékony kezelésében: a napszaki ritmustól az örömtelenségig
Orvostovábbképzô Szemle Szupplementum / 2012. szeptember Új célpontok a depresszió hatékony kezelésében: a napszaki ritmustól az örömtelenségig Prof. dr. Bánki M. Csaba A mai antidepresszívumok többsége
Részletesebben30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása 1985 2015
30 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása 1985 2015 Rihmer Zoltán 1,2, Döme Péter 1,2, Gonda Xénia 1,2,3 1 Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai
RészletesebbenÜtõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva
Ütõs megoldás Szelektivitás finomra hangolva 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Szakorvosi Marketing Osztály: +36 1 431 4907, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: +36 1 505 7032, Fax: +36 1 431 5954,
RészletesebbenA felnőttkori öngyilkos magatartás felismerése, ellátása és megelőzése *
A felnőttkori öngyilkos magatartás felismerése, ellátása és megelőzése * * Egészségügyi szakmai irányelv nem végleges, rövidített, kivonatos változata. A végleges, hivatalos verzió várhatóan az Eü. Közlöny
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Unipoláris depressziók Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási/érvényességi területe Enyhe
RészletesebbenAz agomelatin Magyarországon mintegy 5 éve használatos
Az agomelatinszedés pontossága és az agomelatinescitalopram antidepresszív hatásának összehasonlítása major depresszióban: retrospektív vizsgálat a pszichiátriai szakrendelő betegeinél Az ördög a részletekben
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenKulcsszavak: antidepresszívumok, depresszió, DHD, DOT, öngyilkosság, szuicid prevenció. Privát rendelő, Kecskemét
Az öngyilkosság és az antidepresszív gyógyszerek fogyasztása (N06A) közötti összefüggés vizsgálata nemenként és korcsoportonként Magyarországon és Bács-Kiskun megyében 1999-2006 között Privát rendelő,
RészletesebbenA VALPROINSAV/VALPROÁT TARTALMÚ GYÓGYSZEREK (lásd I. melléklet) TUDOMÁNYOS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁTFOGÓ ÖSSZEGZÉSE
II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG ÁLTAL BETERJESZTETT TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK, VALAMINT AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK ÉS A BETEGTÁJÉKOZTATÓK MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA 108 TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK
RészletesebbenGYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN: BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA II. rész
GYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN: BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA II. rész Kovács Gábor MH Központi Honvédkórház Pszichiátriai osztály ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálat célja annak feltárása
RészletesebbenA FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT
A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október
RészletesebbenAz UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest
Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2016 Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb
RészletesebbenAZ ANTIDEPRESSZÍVUMOK ÁTTEKINTÉSE A TCA-KTÓL A HARMADIK GENERÁCIÓS SZEREKIG
AZ ANTIDEPRESSZÍVUMOK ÁTTEKINTÉSE A TCA-KTÓL A HARMADIK GENERÁCIÓS SZEREKIG Almási János 1, Rihmer Zoltán 2 1 Organon Hungary Kft, Orvosi Osztály, Budapest 2 Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet,
RészletesebbenUNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL
PSZICHIÁTRIA UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓK DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS PROTOKOLL Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja I. Bevezetés DEFINÍCIÓ Az unipoláris depresszió
RészletesebbenNemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus
Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei DR. RIHMER ANNAMÁRIA. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola. Prof. Dr. Faludi Gábor, PhD, DSc
AZ ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETEK KLINIKAI ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMRA, A GYERMEKKORI ABÚZUSOKRA ÉS A NEMI KÜLÖNBSÉGEKRE Doktori értekezés tézisei DR. RIHMER
RészletesebbenIII. MELLÉKLET AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA
III. MELLÉKLET AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosításai a Bizottság Határozatával egyidőben lépnek érvénybe. A Bizottsági Határozat
RészletesebbenList of publications depression and suicide only. Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc 1978-2011
List of publications depression and suicide only Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc 1978-2011 1 RIHMER Z.: A depresszió nozológiai problémái, Orvosképzés 53 (1978) 255 260 2 RIHMER Z., CSISZÉR N., BOZÓKI
Részletesebben1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.
1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. Magyarországon egyedi gyógyszerrendelés alapján két éve adható (MODASOMIL,
RészletesebbenGYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA I.
GYÓGYSZERELÉSI SZOKÁSOK MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN BIPOLÁRIS BETEGEK FARMAKOTERÁPIÁJA I. Kovács Gábor MH Központi Honvédkórház Pszichiátriai osztály Érkezett: 2004. 02. 23. Elfogadva: 2004. 03. 02.
RészletesebbenRihmer Zoltán nemzetközileg jelentős tudományos eredményeinek összefoglalása
Rihmer Zoltán nemzetközileg jelentős tudományos eredményeinek összefoglalása Az 1970-es évek második felében, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben megkezdett majd 2007-től a Semmelweis Egyetemen
RészletesebbenATP felszabadulás és trombocita-aggregáció változása, mint az antidepresszív kezelés hatásosságának predikciója? (előzetes közlemény)
ATP felszabadulás és trombocita-aggregáció változása, mint az antidepresszív kezelés hatásosságának predikciója? (előzetes közlemény) Péter László¹, Schweitzer Katalin² és Kovács Gábor¹ ¹ Honvédkórház-Állami
RészletesebbenAZ OLANZAPIN ÚJ GYÓGYSZERFORMÁI AZ AKUT AGITÁCIÓ KEZELÉSÉBEN
AZ OLANZAPIN ÚJ GYÓGYSZERFORMÁI AZ AKUT AGITÁCIÓ KEZELÉSÉBEN Bartkó György Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház I. Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztálya Érkezett: 2006. nov. 19. Elfogadva: 2006.
RészletesebbenProfiles November 26, 2015 Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc LIST OF PUBLICATIONS
1 Profiles November 26, 2015 Prof. Zoltán Rihmer, MD, PhD, DSc LIST OF PUBLICATIONS 1 Rihmer Z.: A depresszió nozológiai problémái, Orvosképzés 1978; 53: 255 260 2 Rihmer Z., Csiszér N., Bozóki M., Tar
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenA kényszerbetegség kivizsgálása és kezelése
kenyszerbetegseg 9/28/09 2:33 PM Page 37 Orvostovábbképzõ Szemle XVI. évf. 10. szám, 2009. október A kényszerbetegség kivizsgálása és kezelése Jill N. Fenske, MD Thomas L. Schwenk, MD Kommentár: Csigó
RészletesebbenAGOMELATIN: AZ ELSÕ MELATONINERG ANTIDEPRESSZÍVUM
AGOMELATIN: AZ ELSÕ MELATONINERG ANTIDEPRESSZÍVUM Bánki M. Csaba Pszichiátriai Szakkórház, Nagykálló Érkezett: 2006. aug. 30. Elfogadva: 2006. szept. 12. EREDETIKÖZLEMÉNY ÖSSZEFOGLALÁS A depressziók és
RészletesebbenA szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja
A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. október
RészletesebbenTapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 6. 283 288. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinika (igazgató:
RészletesebbenDiagnózis/terápia fenotípus. A depresszió egyénre szabott terápiája. STARD üzenete. STARD üzenete 2012.11.19. Kovács Gábor
Diagnózis/terápia fenotípus A depresszió egyénre szabott terápiája Kovács Gábor Honvédkórház GENDEP study N= 2 Ugyanaz a Diagnózis Depresszió Terápia Escitalopram Kimenetel!? Kötelező szintentartó tanfolyam
RészletesebbenA bipoláris betegség diagnózisa
. A bipoláris betegség diagnózisa Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Prof. Rihmer Zoltán 2014 A bipoláris betegség népegészségügyi jelentősége. Élethosszig tartó (rekurrens) betegség A lakósság
RészletesebbenA SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Kántor Sándor
A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Ph.D. értekezés tézisei Kántor Sándor Témavezetők: Prof. Dr. Bagdy György és Prof. Dr. Halász Péter Semmelweis Egyetem Idegtudományok
RészletesebbenAZ ANABOLIKUS ÉS SZEKVENCIÁLIS KEZELÉS HELYE AZ OSTEOPOROSIS TERÁPIÁJÁBAN
AZ ANABOLIKUS ÉS SZEKVENCIÁLIS KEZELÉS HELYE AZ OSTEOPOROSIS TERÁPIÁJÁBAN SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Anabolikus kezelések teriparatid abaloparatid romosozumab Szekvenciális
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS A Nemzetközi Szkizofrénia Járóbeteg Egészségi Kihatás vizsgálat (IC-SOHO) egy 3 éves nemzetközi
NYÍLT MEGFIGYELÉSES VIZSGÁLAT SZKIZOFRÉ- NIÁS JÁRÓBETEGEK KÖRÉBEN: HATÉKONYSÁGI ÉS BIZTONSÁGOSSÁGI ADATOK 6 HÓNAPOT KÖVETÕEN. A Nemzetközi Szkizofrénia Járóbeteg Egészségi Kihatás vizsgálat (The International
RészletesebbenKözösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig
Közösségi alapú depresszió felismerési-öngyilkosság megelőző programok A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Prof. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas c.egyetemi tanár az MTA doktora Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenFARMAKOTERÁPIÁS TRENDEK A SZKIZOFRÉN BETEGEK KEZELÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN
FARMAKOTERÁPIÁS TRENDEK A SZKIZOFRÉN BETEGEK KEZELÉSÉBEN MAGYARORSZÁGON AZ ÉVEZRED ELEJÉN KOVÁCS GÁBOR Központi Honvédkórház Pszichátriai Osztály Érkezett: 2005. 02. 25. Elfogadva: 2005. 03. 04. ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenSürgősségi pszichofarmakoterápia Magyarországon előzetes adatok
Sürgősségi pszichofarmakoterápia Magyarországon előzetes adatok Szegő Andrea 1, Eleméry Mónika 1, Faludi Gábor 1 és Kovács Gábor 2 1 SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály,
RészletesebbenIII. MELLÉKLET. Az Alkalmazási előírások és Betegtájékoztatók vonatkozó részeiben szükséges módosítások
III. MELLÉKLET Az Alkalmazási előírások és Betegtájékoztatók vonatkozó részeiben szükséges módosítások Megjegyzés: A későbbiekben szükség lehet arra, hogy adott esetben a Referencia-tagállammal együttműködve,
RészletesebbenBevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi
Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi giába Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest A kezdetek Bradley 1937 benzedrinkezelés ötvenes években megjelent antipszichotikumok és antidepresszívumok 1960-ban
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenVÁLTÁS ZIPRASIDONRA HAGYOMÁNYOS VAGY MÁS ATÍPUSOS ANTIPSZICHOTIKUMOKRÓL SZKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDÕ BETEGEKBEN
VÁLTÁS ZIPRASIDONRA HAGYOMÁNYOS VAGY MÁS ATÍPUSOS ANTIPSZICHOTIKUMOKRÓL SZKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDÕ BETEGEKBEN Bartkó György 1, Trixler Mátyás 2, Bitter István 3, Degrell István 4, Füredi János 5, Faludi
RészletesebbenDepresszió a serdülőknél. Maggie Johnson Maria Maya Katie Zumwalt
Depresszió a serdülőknél Maggie Johnson Maria Maya Katie Zumwalt Mi a depresszió? Közönséges, valamint a legfontosabb betegség, amely meghatarozva van a következők által Szomorúság Levertség Erőtlenség
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON
A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem
RészletesebbenAz antipszichotikumok alkalmazása a gyakorlatban
Az antipszichotikumok alkalmazása a gyakorlatban Vadaskert, 2007. február 7. Bitter István Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Budapest A kezeletlen pszichózis ideje (DUT) összefügg a rosszabb prognózissal
RészletesebbenRecidíva és inszomnia unipoláris depresszióban
Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pszichiátriai Tanszék, Debrecen A hangulati betegségek és alvászavarok kapcsolata rendkívül összetett, számos szempontból vizsgálható, értelmezhető.
RészletesebbenBipoláris betegség és farmakoterápiája
Bipoláris betegség és farmakoterápiája Dr. Rihmer Zoltán 2007 A bipoláris betegség népegészségügyi jelentősége Élethosszig tartó (rekurrens) betegség A lakósság 3-7 %-át érinti Alulreferált, aluldiagnosztizált,
RészletesebbenDepresszió, öngyilkosság, mentális betegségek
Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos Konferenciája 2015. május 14-17. Siófok Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Dr. Vetró Ágnes egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ HÁTTERE, TÜNETEI ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI
WHO ORSZÁGJELENTÉS MENTAL HEALTH 2001, MAGYARORSZÁG Major depresszió élettartam előfordul fordulása 18-65 éves populáci cióban - 15,1% A DEPRESSZIÓ HÁTTERE, TÜNETEI ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI Affektiv és
RészletesebbenHangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után áttekintés
Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után áttekintés Félegyházy Zsolt 1 és Mats Adler 2 1 Zádory Pszichiátriai és Pszichoterápiás Rendelő, Budapest 2 Department of Psychiatry,
RészletesebbenSZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK
PSZICHIÁTRIA SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Alapvetõ megfontolások A PROTOKOLL ALKALMAZÁSI / ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE
RészletesebbenA homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban
A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben
RészletesebbenSzociodemográfiai hatótényezők vizsgálata unipoláris major depresszió kezelésében egy utánkövetéses klinikai vizsgálatban
EREDETI KÖZLEMÉNY Szociodemográfiai hatótényezők vizsgálata unipoláris major depresszió kezelésében egy utánkövetéses klinikai vizsgálatban Ferencz Melinda dr. 1,3 Csibi Sándor dr. 2 Gabos Grecu József
RészletesebbenMásodik generációs antipszichotikum a szkizofrénia hosszútávú kezelésében
Második generációs antipszichotikum a szkizofrénia hosszútávú kezelésében Doktori értekezés tézisei Dr. Makkos Zoltán Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof.
RészletesebbenAz időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése a trazodon alkalmazásának lehetőségei
Az időskori depresszió és agitáció korszerű kezelése a trazodon alkalmazásának lehetőségei PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Az időskor betegségei között növekvő gyakoriságuk miatt mind
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Az öngyilkosságok szezonalitásának alakulása és az antidepresszívumok forgalomnövekedésének
RészletesebbenA POSZTTRAUMÁS-STRESSZ ZAVAR GYÓGYSZERES KEZELÉSÉNEK HÁROM PARADIGMÁJA
ÖSSZEFOGLALÓKÖZLEMÉNY A POSZTTRAUMÁS-STRESSZ ZAVAR GYÓGYSZERES KEZELÉSÉNEK HÁROM PARADIGMÁJA MARTÉNYI FERENC Eli Lilly Regional Medical Center, Bécs, Ausztria Érkezett: 2005. 01. 07. Elfogadva: 2005. 02.
RészletesebbenMETAKOGNITÍV TERÁPIA
METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív
RészletesebbenSikeres quetiapin terápiák felhangolt pszichotikus pácienseknél
Sikeres quetiapin terápiák felhangolt pszichotikus pácienseknél Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Pszichiátriai Osztály, Budapest Mind a szkizofrénia, mind a
RészletesebbenA depresszió biomarkereinek vizsgálata
A depresszió biomarkereinek vizsgálata Doktori tézisek Halmai Zsuzsa Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Székely Anna, Ph.D., habil. egyetemi docens Hivatalos
RészletesebbenHU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62
Kockázatalapú karbantartás Új törekvések* Fótos Réka** Kulcsszavak: kockázatalapú karbantartás és felülvizsgálat, kockázatkezelés, kockázati mátrix, API RBI szabványok Keywords: risk-based inspection and
RészletesebbenA szorongás biokémiája és a szorongásos zavarok kezelése
A szorongás biokémiája és a szorongásos zavarok kezelése Kéri Szabolcs A szorongás definíciója és típusai Figyelmeztet, mobilizál Normál tartományban adaptív Komponensei: -Szomatikus-vegetatív -Emocionális
RészletesebbenANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN
ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Dr. Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport E-mail: faludi@kut.sote.hu Internet: www.psych.kutvolgyi.sote.hu
RészletesebbenAz érzelmi élet zavarai Affektív betegségek
Az érzelmi élet zavarai Affektív betegségek Az öngyilkosság és megelőzése Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2017 Rosszkedv, szomorúság depresszió A depresszió orvosi értelemben vett
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FLUOXETIN SZEREPE A POSZTTRAUMÁS-STRESSZ ZAVAR KEZELÉSÉBEN. dr. Martényi Ferenc
1 Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FLUOXETIN SZEREPE A POSZTTRAUMÁS-STRESSZ ZAVAR KEZELÉSÉBEN dr. Martényi Ferenc Témavezeto: Dr. Bitter István egyetemi tanár Opponensek: Prof. Dr. Faludi Gábor
RészletesebbenAz új SM terápiák szemészeti vonatkozásai
Az új SM terápiák szemészeti vonatkozásai Magyar Szemorvostársaság Neuroophthalmológiai Szekciójának Szimpóziuma 2011 Június 16. Terápia Gyulladáscsökkentés Neuroregeneráció Immunmoduláló kezelések Első
RészletesebbenGENERIKUS QUETIAPIN * A SZKIZOFRÉNIA ÉS A SZKIZOAFFEKTÍV ZAVAR AKUT EPIZÓDJÁNAK KEZELÉSÉBEN
GENERIKUS QUETIAPIN * A SZKIZOFRÉNIA ÉS A SZKIZOAFFEKTÍV ZAVAR AKUT EPIZÓDJÁNAK KEZELÉSÉBEN BARTKÓ GYÖRGY 1, KÁRPÁTI RÓBERT 2, CSEKEY LÁSZLÓ 3, JUHÁSZ ANDREA 4, KETILEPT VIZSGÁLÓ MUNKACSOPORT 5 1 MEDIC-CNS
RészletesebbenA cariprazine-nal végzett bipoláris I depresszió vizsgálatokról
A Richter és az Allergan közzéteszik a cariprazine-nal bipoláris I depresszió kezelésében végzett harmadik pozitív törzskönyvi célú fázis III vizsgálat előzetes eredményeit A vizsgálatban a cariprazine
RészletesebbenBIOLÓGIAI KEZELÉSI FORMÁK A PSZICHIATRIÁBAN
BIOLÓGIAI KEZELÉSI FORMÁK A PSZICHIATRIÁBAN PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs Szorongásos zavarok farmakoterápiája Benzodiazepinek diazcpam (Seduxen) chlordisupoxid (Elenium, Librium) medoupam (Rudotel)
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN
A DEPRESSZIÓ SZŰRÉSE ÉS KEZELÉSI ALGORITMUSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Torzsa Péter dr. 1, Gonda Xénia dr. 23, Kalabay László dr. 1, Rihmer Zoltán dr. 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, 1 Családorvosi Tanszék, 2 Klinikai
RészletesebbenElhúzódó Gyász Zavar (PG-13)
Elhúzódó Gyász Zavar (PG-13) Holly G. Prigerson, Ph.D., Paul K. Maciejewski, Ph.D. A PGD (elhúzódó gyász zavar) egy újonnan meghatározott tünetcsoport, amely egy nagyon szeretett személy elvesztésére adott
RészletesebbenPszichiátria Bevezető előadás 2009/2010. Bitter István 2009. szeptember 7.
Pszichiátria Bevezető előadás 2009/2010 Bitter István 2009. szeptember 7. Szükség van-e pszichiátriára? Szomatikus és pszichiátriai betegségek együttes előfordulása (komorbiditása) Családorvosi praxisok:
RészletesebbenA leggyakrabban használt pszichofarmakonok hatásai és mellékhatásai. Szily Erika
A leggyakrabban használt pszichofarmakonok hatásai és mellékhatásai Szily Erika 2016. 10. 18. Elméleti alapok Az elme betegségei az agy betegségei /Griesinger, XIX. sz./ Kandel elmélete: 1 elv: Minden
RészletesebbenEgészségügyi szakmai irányelv A pánikbetegségről
Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM Egészségügyi szakmai irányelv A pánikbetegségről Típusa: Klinikai egészségügyi szakmai irányelv Azonosító:
RészletesebbenA trazodon multifunkcionális hatásmechanizmusa és klinikai alkalmazása. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pszichiátriai Tanszék
A trazodon multifunkcionális hatásmechanizmusa és klinikai alkalmazása Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pszichiátriai Tanszék A trazodon egy olyan szerotonin (5-HT2) antagonista és
RészletesebbenA kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017
XVI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Siófok, 2017.11.09-11. A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017 Dr. Töreki Annamária
RészletesebbenANTIPSZICHOTIKUMOK A PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓBAN
ANTIPSZICHOTIKUMOK A PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓBAN Danics Zoltán Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest Érkezett: 2005. 05. 30. Elfogadva: 2005. 06. 10. ÖSSZEFOGLALÁS A pszichiátriai
RészletesebbenAz érzelmi élet zavarai Affektív betegségek
Az érzelmi élet zavarai Affektív betegségek Az öngyilkosság és megelőzése Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2014 Rosszkedv, szomorúság depresszió A depresszió orvosi értelemben vett
Részletesebben