A Cytospora cincta szerepe a kajszi- és szibarackfák pusztulásában. D. Rozsnyay Zsuzsa Növényvédelmi Kutató Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Cytospora cincta szerepe a kajszi- és szibarackfák pusztulásában. D. Rozsnyay Zsuzsa Növényvédelmi Kutató Intézet"

Átírás

1 A Cytospora cincta szerepe a kajszi- és szibarackfák pusztulásában D. Rozsnyay Zsuzsa Növényvédelmi Kutató Intézet

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Irodalmi áttekintés A téma jelent sége Magyarországon és gazdasási kihatásai A kandidátusi munka célkit zései ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Kajszibarack esetében A Cytospora törzsek izolálása és meghatározása A Cytospora cincta törzsek patogenitásának vizsgálata A fert zés forrásai, a megtelepedés módja, a fert zési kapuk A sebek kora és a fert dés lehet ségének összefüggése Különböz korú fák és növényi részek fogékony sása a Cytospora cinctával szemben A betegség évi lefolyásának vizsgálata A baktériumos gutaütést okozó Pseudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Kajszifajták Cytospora cincta fogékonyságának vizsgálata szibarack esetében alkalmazott módszerek szibarackfák izolált gomba és baktérium meghatározása A gombatörzsek patogenitásának vizsgálata A fert zési kapuk és a megtelepedés módja A betegség évi fejl désmenetének vizsgálata A Pseudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Az szibarackfák csemetekori fogékonysága a betegséggel szemben Fajtafogékonyság kísérletek A Cytospora cincta toxintermelésének vizsgálata A gomba tenyésztése A fitotoxikus hatás kimutatásának módszere A gomba tenyésztési és úsztatási idejének kiválasztása A toxin tulajdonságainak vizsgálata Védekezési kísérletek Agrotechnikai védekezés /metszési kísérletek/ Kajszibarack esetében szibarack esetében Kémiai védekezés Permetezési kísérletek kajszibarackfán Munkaeszközök fert tlenítése EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Kajszibarack... 21

3 A Cytospora törzsek izolálása és meghatározása Cytospora cincta törzsek patogenitásának vizsgálata A fert zés forrásai, a fert zési kapuk és a megtelepedés módja A sebek kora és a fert dés lehet ségeinek összefüggése Különböz korú fák és növényi részek fogékonysága a Cytospora cinctával szemben A betegség évi lefolyása Kajszifák Cytospora cincta fogékonyságának vizsgálata szibarack Az szibarackfákról izolált gomba és baktérium meghatározása Cytospora törzsek patogenitásának összehasonlító vizsgálata szibarackfákon A fert zési kapuk és a megtelepedés módja az szibarackfákon A betegség évi fejl désmenete az szibarackfákon A Psudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Az szibarackfák csemetekori fogékonysága a baktériummal szemben Fajtafogékonysági vizsgálatok A Cytospora cincta toxintermelésének vizsgálata A gomba tenyésztése Gombamentes sz rlet fitotoxikus hatásának kimutatása A toxikus agyas tulajdonságai Védekezési kísérletek eredménye Agrotechnikai, azaz a metszési védekezési kísérletek A kajszibarack Az szibarack Kémiai védekezési kísérletek Permetezési kísérlet eredménye ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A kajszi gutaütés hazánkban és számos országban súlyos gondokat okoz a termel knek. Nincs még egy olyan gyümölcsfa betegség, amely a fa életébe olyan gyors, drámai módon avatkozna be, mint a kajszi gutaütés. A kajszifák hirtelen pusztulása méltán kapta a gutaütés /apoplexia/ elnevezést, hiszen az el leg még viruló és nem egyszer szép termést ígér kajszifa, szinte egyik óráról a másikra, elpusztul. A pusztulásnak két formáját különböztetjük meg: a részleges és a teljes gutaütést. Részleges gutaütésnél /1. ábra/ a pusztulás, levél-hervadás a fának csak egy-egy részére terjed ki, míg a teljes gutaütésnél az egész fa elpusztul /2. ábra/. A gyökérnyak felett a hajtások egészségesek, ami azt mutatja, hogy a gyökér egészséges. Jellemz, hogy a lombozat aránylag gyorsan, egy hét leforgása alatt, jelent sebb színváltozás nélkül elhervad, majd elszárad. Mind a részleges, mind a teljes gutaütésnél a hervadás kiinduló pontjánál a háncs /phloem/ er sen barnult, nedves, kellemetlen szagú, mézgával

4 átitatott. Ezeken a helyeken alakulnak ki a rákos sebek /3. ábra/, amelyek el ször zártak, kés bb a fa növekedésével nyílt rákos sebekké alakulnak. Ez, mint ahogy a kés bbiekben látni fogjuk, nemcsak súlyos gazdasági károkat okoz, hanem elveszi a termel i kedvet, kétségessé teszi az egyik legjelent sebb exportgyümölcsünk telepítésének szorgalmazását a termel szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Ezt bizonyítják azok a statisztikai adatok is, amelyek a kajszi term területének jelent s csökkenésér l számolnak be.

5 Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kiskertekben okozott kárt sem, hiszen a kajszifa a magyar falusi udvar jellemz fája volt. Még ma is - a Központi Statisztikai Hivatal /KSH/ adatai szerint - a helyi fogyasztási igények kielégítésén felül a felvásárolt kajszinak 57 %-a a kiskertekb l származik. A gutaütés ezekben a családi kertekben nemcsak termésveszteséget, vagyis anyagi kárt, hanem forintban nem kifejezhet, eszmei veszteséget is okoz. Munkám elkezdésekor, 1969-ben a kajszi gutaütés problémája hazánkban, de világviszonylatban is megoldatlan volt, annak ellenére, hogy a betegséggel kapcsolatban sok közlemény található. A bizonytalanságra jellemz volt, hogy 1970-ig 28 országból, 45 különböz tényez t írtak le a betegség el idéz jeként, azonban egyik tényez t sem lehetett bizonyítható módon, egyértelm en felel ssé tenni a gutaütés el idézéséért. Az alapkutatásnál kidolgozott új módszerek segítségével /KLEMENT 1965/ már a kísérletek els szakaszában sikerült bizonyítani a Pseudomonas syringae van HALL baktérium fontos szerepét hazánkban a gutaütéses tünetek el idézésében. A kezdeti sikereket azonban csakhamar beárnyékolták azok a megfigyelések, hogy nem minden esetben sikerült ezt a baktériumot izolálni az elpusztult fákból. Ilyen fákon gyakran megtaláltam a Cytospora cincta SACCAHDO gomba piknidiumai. El leg ezzel a gombával már sokan foglalkoztak, azonban Európa-szerte az az általános vélemény uralkodott, hogy a Cytospora csak a pusztuló vagy elhalt szöveteken jelentkez, másodlagos, szaprofita gomba. Havonta végzett mesterséges fert zésekkel mégis sikerült bebizonyítani, hogy a Cytospora gomba, a kajszi esetében nem másodlagos, hanem ellenkez leg, igen agresszív kórokozó, amely egészséges kajszi fát is képes elpusztítani a Ps. syringae baktériumhoz hasonló módon. Ma már világosan látható és kísérletekkel bizonyított, hogy a kajszi gutaütés fert betegség, amelyet hazai viszonyaink között két kórokozó, a Ps. syringae és a C. cincta együttesen és külön-külön is képes el idézni.

6 Az üzemi szibarack telepítésekben is egyre gyakoribbak a kajszi fákhoz hasonló elhalások. Itt is beszélhetünk részleges vagy teljes fapusztulásokról. Amikor a beteg ág vagy az egész fa tavasszal már ki sem hajt /4. ábra/ vagy a vegetációs id ben a levelek elhervadnak és lehullanak a fáról. A beteg és egészséges ág vagy törzs határánál a kajszi fákhoz hasonlóan megtaláljuk a rákos sebeket /5. ábra/. A háncs és kambium nekrotizálódik és a kajszibarackfához képest sokkal er sebb mézgafolyás tapasztalható. Az szibarack esetében is sikerült izolálni az el bb említett két kórokozót. Mesterséges fert zésekkel bizonyítottam els dleges szerepüket az szibarackfák rákosodása esetében is. A kórokozók és biológiájuk ismeretében most már a védekezési eljárások kidolgozása is lehetséges volt, amelyeket ma már több nagyüzem a gyakorlatban is eredményesen használ. A Balatonboglári Állami Gazdaság munkatársaival közösen - a kajszifák gutaütéses pusztulásának leküzdésével kapcsolatban - beadott szabadalmunkat az Országos Találmányi Hivatal 1976-ban 2251-BA-3279/6 ügyiratszám alatt elfogadta. A szabadalom lényege a kajszi gutaütés megel zésére szolgáló komplex védekezésen alapul, beleértve a kondíciójavítást szolgáló különböz m trágyák megfelel arányú használatát is Irodalmi áttekintés A kajszi gutaütés kóroktanával kapcsolatban számos irodalmi adat halmozódott fel. Ezek különböz tényez ket tettek felel ssé a betegség el idézéséért. Az irodalmi adatok többsége élettani betegségekkel és termesztéstechnológiai okokkal magyarázza a kajszifák gutaütését. A gutaütést kiváltó tényez k egyöntet kísérleti bizonyítása a legtöbb esetben azonban elmaradt, vagy csak sz kebb területre korlátozódott, mint például az alany-nemes inkompatibilitása. Az utóbbi évek kutatási eredményei azonban azt bizonyították, hogy a kajszifák tömeges pusztulását minden esetben kórokozók okozzák, s ezek el fordulása a környezeti tényez k függvényében országonként és termeszt -helyenként változik. így beszélhetünk mikoplazmás, baktériumos és gombák által okozott gutaütésr l. A mikoplazma /klorotikus levélsodródás: chlorotic leaf roll/ f leg Dél-Franciaországban /MORVÁN 1968, MORVANR -CASTELAIN 1967, 1968, 1972/ okoz jelent s pusztulást. El fordul továbbá Svájcban /BOVEI 1959/, Jugoszláviában /PAÜNOVIC 1968/ és Spanyolországban /LLACER 1972/ is. Mesterséges fert zéseikkel bizonyították /MORVAN-CASTELAIN 1968/, hogy a mikoplazma képes részleges vagy teljes gutaütést el idézni. A betegségre jellemz tünetek közül a legfontosabbak a levelek besodródása, sárgulása a nyár folyamán. A fert zött fák hajtásain a rügyek nagyon s n helyezkednek el, a gyümölcsök ráncosak lesznek. Enyhe teleken fa kihajt, kivirágzik, rozettás levelek képz dnek. Gyakori a háncs nekrózis is. A baktériumos gutaütés és rákosodás kórokozója a Pseudomonas syringae van HALL súlyos károkat okoz mindazokban a kajszi termeszt országokban, ahol a téli h mérséklet a fagypont alatt van. Hideg, "kemény" telek után tömeges pusztulást okoz. Európa különböz országaiban izolálták a Ps. syringae -t, és behatóan tanulmányozták, így CROSSE /1953, 1956/ Angliában, DYE /195V Új-Zélandban, GARDÁN és munkatársai /1972/ Franciaországban, BURKI /1968/ Svájcban, PAUIECH-ROZSNYAY-KLEMENT /1975, nem publikált eredmények/ Csehszlovákiában, ARSENIJEVIC /1968, 1973/ Jugoszláviában, VASILKOVA /1957, 1964/ és AVAKJAN /197V a Szovjetunióban. Az els hazai kutatási eredményr l, a Ps. syringae baktérium szerepér l a kajszi gutaütésben el ször ben számoltak be /KLEMENT és mtsai ROZSNTAY és mtsai VISNYOVSZKY.és mtsai 1971/. A szerz k izolálták a beteg fákról a Ps. syringae-t, és havonta végzett mesterséges fert zésekkel bizonyították a baktérium patogenitását, valamint tisztázták a fert zés létrejöttének feltételeit. Megállapították, hogy a kajszifa a baktériummal szemben a nyugalmi id szakban fogékony /KLEMENT és mtsai 1972/ és a fogékonyság, valamint a gutaütést megel háncs és kambium nekrózis-tünet megjelenése szoros összefüggésben van a téli alacsony mérséklettel /KLEMENT és mtsai 1972a, KLEMENT és mtsai Ez adott választ arra a régi megfigyelésre, hogy a hideg, "kemény" telek után miért volt több elpusztult fa az ültetvényekben, továbbá arra, hogy miért nincs baktériumos gutaütés Dél Franciaországban vagy Jugoszlávia tengerparti részein. A gombák által okozott gutaütésért felel sek lehetnek: Verticillium, Eutypa, Phytophthora, Armillariella és Cytospora fajok.

7 A verticilliumos gutaütés kórokozója els sorban a Verticillium dahliae KLEBAHN. Hazánkban csak ritkán fordul el a kajszisokban és tünetei is különböznek a tipikus gutaütését l. A kérdéssel kapcsolatban, hazánkban BEREND /1952, 1956, 1958, 1959, 1961/, BEREND és CSORBA /1955/ széleskör vizsgálatokat folytatott, azonban véleményük szerint a fert hervadás a kajszisban koránt sem okoz tömeges károkat. KOVÁCS /1968/ mesterséges fert zésekkel vizsgálta a különböz alanyok /vad kajszi, Myrobalan, vörösszilva/ hatását a Verticilliummal szembeni fogékonyságra. Megállapította, hogy a vadkajszi alanyon lév nemes volt a legfogékonyabb a fert zéssel szemben, a legkevésbé fogékonynak pedig a Myrobalan bizonyult. Szovjetunióban, f leg Közép-Ázsiában, a Krimi félszigeten és Moldáviában jelent s kórokozó /POPÜSOJ 1970/. A verticilliózis Moldáviában okozza a legnagyobb terméskiesést. Franciaországban nagyobb mérték vertlcilliumos gutaütésre MORVÁN és CASTELAIN /1959/ figyeltek fel el ször, majd 1965-t l részletesen foglalkoztak a V. dahliae gomba szerepével. VIGOUROUX és CASTELAIN /1969/ mesterséges fert zési kísérleteket végeztek. Leírták a betegség pontos szimptómáit és megállapították lefolyását a gazdanövényen. Két tünettípus jelentkezhet: a. A levelek hervadása az ágakon és hajtásokon, a törzshöz közel es részeken kezd dik, majd fokozatosan halad el re a hajtások vége felé. A levelek kissé megfakulnak, kanalasodnak és lefelé csüngnek, majd kés bb lehullanak. Gyakori tünet, hogy a hajtások utolsó levelei mindvégig szinte egészségesen fent maradnak a fán /6. ábra/. b. A leveleken csak enyhe sárgulás jelentkezik. Az 1-2 éves és id sebb ágakon jellemz tünet, hogy az átlagosnál s bben alakulnak ki a term nyársak, amelyek "halszálka"-szer képet mutatnak /6. ábra/. A Verticillium-fert zés következtében a faszövet /xylem/ elszínez dik, el ször enyhe barnás, majd kés bb fekete csikók láthatóak a beteg ág hosszmetszetében. A keresztmetszetben ez a szimptóma fekete pontok alakjában jelentkezik. /7. ábra/, amelyek sokszor összefolynak és gy t alkotnak. Hasonló tünetekkel jelentkezett ben egy súlyos Verticillium fert zés a Bodakajtori Állami Gazdaság kísérleti táblájában is, ahol hétr l-hétre tudtuk követni a betegség kifejl dését. A Verticillium-fert zés tavasszal vagy sszel következik be, és szimptómáit már nyár elején láthatjuk /VIGOUROUX--CASTELAIN 1969/. A verticilliumos hervadás tüneteit mutató fák sok esetben kinövik a fert zés ártalmát, és a következ évben egészségesen fejl dnek tovább. El fordul azonban, hogy a korán lombja vesztett ág elhal, és tavasszal nem hajt ki. Ha az el évben beteg fák a következ évben szintén a levélhervadás tünetét mutatják, akkor egy ismételt, új fert zés következett be /VIGOUROUX-CASTRLAIN 1969/. Dél- és Délkelet-Franciaország különböz fekvés és talajú gyümölcsöseiben vizsgálták a Verticillium-fert zés kialakulásának tényez it. DUQUESNE és mtsai 1975/ megállapították, hogy a fiatal fák fogékonyabbak a betegséggel szemben, mint az id sebbek. Egy hatéves ültetvényben már csak a fák néhány százaléka pusztult el. A mélyfekvés terület, a lerakódásos talajok és az öntözés szintén a betegségre hajlamosító tényez k voltak. Az Eutypa armeniacae /HANSFORD/ CARTER az irodalmi adatok szerint rákosodást és elhalást, illetve gutaütést okoz a kajszifákon. Jelent s kutatás folyik Ausztráliában, ahol különösen az ország déli részén pusztít a kórokozó. A betegség, melyet "kajszi-gummózisnak" nevezitek, jelent s terméskiesést okoz /ADAU és mtsai 1952, CARTER 1957/. A kórokozó Új-Zélandon /DINGLEY 1960, az Egyesült Államokban /ENGLISH és mtsai 1962/, Franciaországban /CARTER és mtsai 1964/, Svájcban /CARTER-BOLAI 1972/, Dél-Afrikában /MATTHEE 1975/, Spanyolországban /CARTER MOLLER 1974/ és Görögországban /KOÜYEAS és mtsai 1976/ is fert zi a kajszi fákat és azok súlyos rákosodását és pusztulását okozza, els sorban ott, ahol az szi csapadék meghaladja a 350 mm-t. CARTER szóbeli közlése szerint Ausztráliában a fák korától és a klimatikus viszonyoktól függ en a kajszifák 5-80 %-os pusztulását okozhatja. A betegség tünete a nyár folyamán a legszembet bb, amikor egyes ágakon hirtelen levélhervadás következik be, a levelek elszáradnak és gyakran a tél folyamán is a fán maradnak. Az E. armeniacae sebparazita, a metszési felületeken keresztül fert z /ADAM és mtsai 1952/. A fert zési helyeken 2-5 év múlva alakulnak ki és válnak láthatóvá a rákos sebek. A betegség lassan fejl dik ki, és sokkal hosszabb lefolyású, mint a citospórás gutaütés. A gomba el ször a faszövetben terjed, ahol barnás elszínez dést okoz. A háncs és a kortikális szövetek kés bb fert dnek és hosszanti irányba felreped a háncs. Akut rákos sebek keletkeznek, amelyek éveken keresztül növekedhetnek, aminek következtében rákos daganatok alakulnak ki. Az él rákos sebekb l izolálni lehet a gombát /CARTER 1957, 196O, 1965, CARTER-MOLLER I970, 1971/. A gomba

8 peritéciumai a fert zést követ két vagy több év múlva alakulnak ki az elhalt szövetekben /CARTER-TALBOT 1974/. Az érett peritéciumból kiszabadult aszkospórák fert zik a gazdanövényt. A faszövet a metszés után körülbelül két hétig fogékony a fert zéssel szemben. A gomba imperfekt alakja, a Cytosporina, jelentéktelen, ritkán fordul el /CARTER , ENGLISH és mtsai 1962/. Hazánkban ez ideig kórokozó izolátumainkban nem fordult el. Bizonyos Phytophthora-fajok súlyos gutaütéses pusztulást idéznek el kajszifákon Görögországban /SAREJANNI 1935, KOUYBAS 1971/, Olaszországban /CURZI 1954, GOVI--TASSINARI 1954, PETRI 1955, 1939/ és Németországban /PLOCK 1965/. Európán kívül el fordul Új-Zélandon /SMITH 1956/, Ausztráliában /GROVES 1958/, Kanadában /McINTOSH 1955/ és Kaliforniában /MIRCETICH 1975/. KOUYEAS /1971, 1974 nem publikált eredmény/ kísérletei alapján a Phytophthora-fajok súlyos kárt okoznak fiatal és term ültetvényekben egyaránt. A fert zés következtében a gyökérnyak felett, mézgásodás kíséretében, elpusztulnak a háncs és a kortikális szövetek. A rügyek kihajtanak, de kés bb a fiatal hajtások elpusztulnak. A tünet a magas talajvíz kártételére emlékeztet. A fitoftórás gutaütésnek két típusa ismeretes. A Phytophthora cactorum /LEBERT et COHN/ SCHROETER és a Phytophthora citrophthora /SMITH et SMITH/LEONIAN a meleg nyári id szakban, a Phytophthora syringae /KLEBAHN/ KLEBAHN és a Phytophthora megasperma DRECHSLER pedig télen vagy kora tavasszal fordul el. A mesterséges fert zési kísérletek azt mutatták, hogy a kajszin és a mandulán a Ph.syringae a legjelent sebb kórokozó /KOUYEAS 1975 nem publikált eredmények/. Hazánkban a kajszifák fitoftórás gutaütése nem fordul el. A kajszi gutaütést el idézheti az Armillariella mellea /VAHL ex.fries/ KARSTEN /= Armillarla mellea VAHL ex FRIES/ gomba is. Az utóbbi években különösen Franciaországban DUQUESNE és mtsai /1974/, GUILLAUMIN /1968, 1975 nem publikált eredmény/, MEROIER és PIONNAT A972/, ROMAGNESI /1975/, Angliában GARRETT /1955, 1956/, REDFERN /1975/ és Kaliforniában OHR és mtsai /1975/ foglalkoztak az A. mellea szerepével. Magyarországon, keser mandula alanyon lév kajszifákon HUSZ /1947/ találta meg a kórokozót 1941-ben az Alföldön. A betegségnek különösebb jelent séget nem tulajdonított. GUILLAUMIN /még nem publikált eredmény/ megállapította, hogy meleg égövi körülmények között gyakoribb az el fordulása, de megtalálta mérsékelt égöv alatt is. Széles gazdanövényköre van, és fellépése után fokozódik a kajszifák pusztulása. Amikor a fert zés már elérte a gyökérnyaki részt, a küls tünetek gyorsan láthatókká válnak. A levelek lehervadnak, és néhány hét alatt az egész fa kiszárad. Ez leginkább a gyümölc köt dés és a növekedés id szakában következik be. A gyökerek megbarnulnak, a kéregrész megrepedezik, a kambium gyöngyház-fehér szín. Az utolsó stádiumban, a farészben is fekete elszínez dés látható. Az A. mellea sebparazita. A kajszifák fogékonyságát, f leg az alany befolyásolja /HUSZ 1947, GUILLAUMIN 1968/. Az elmúlt években néhány alkalommal találkoztunk üzemi kajszisokban az A. mellea kórokozóval. A kajszibarackfák citospórás rákosodását és gutaütését a Cytospora cincta SACCARDO /perfekt alakjai Valsa cincta /FRIES/ HÖHNEL/ okozza. Korábban SCHILBERSZKY /1954, 1942/ és HUSZ /1947/ úgy vélték, hogy a gomba a kajszifákon lév rákos sebhelyeken telepszik meg. KOVÁCS /1970/ években mesterséges fert zésekkel igazolta, hogy a C. cincta friss metszési felületeken keresztül is be tud jutni a gazdanövénybe és elhalásokat okoz. Ezek az eredmények, valamint a C. cinctával kapcsolatos újabb irodalmi adatok indokolták a C. cincta kajszi gutaütésben betöltött szerepének további vizsgálatát. A citospórás kajszi gutaütés f leg egyes európai országokban, így hazánkban, Csehszlovákiában /STANOVA 1970, 1972, STANOVA-LACOK 1966, LACOK és mtsai 1972, ROSIK és mtsai 1971, PACLT 1969, 1972/, Jugoszláviában /saját megfigyeléseim és izolálásaim 1972, 1973, 1976 nem publikált eredmény/, Olaszországban /DAMBRA-MUTTO 1972/, Franciaországban /CHABBOLIN 1928, DÉFAGO 1955, JOESSEL-BOHDAS 1951/, a Szovjetunióban és a Szovjetunió közép-ázsiai részén /PANFIIOVA 1956,.POPUSOJ 1970, KROPIS 1961, 1969a/ okoz jelent s károkat. A szerz k többsége a kajszibarackon a C. cincta-t, de néhányan a C. leucostoma /PERSOON/ SACCARDO gombát is megtalálták. Az irodalomban a két Cytospora faj szaprofita vagy parazita jellegér l ellentétes vélemények találhatók. A gomba piknidiumai a már elhalt ágakon, elpusztult fákon, a nekrotizálódott szövetekben alakulnak ki, ezért többen szaprofita gombának tartották a Cytospora-t, mint például CHABROLIN /1928/, JOESSEL és BORDÁS /1931/, CRISTINZIO /1955/, CAKADZE /1949, 1952/, RIEUF /1950/, PANFIIOVA /1956/, PLOCK /1960/. Ellentétes véleményen volt DÉPAGO /1955/, aki a C. cincta és a C. leucostoma gombákat az szi- és kajszibarack valódi kórokozóinak

9 tartotta. A C. cincta patogenitását az elmúlt években nemcsak Európában bizonyították /KOTTE 1958, SCHMIDLE 1961, MAZZUCHI 1968, STANOVA 1970, KOVÁCS 1970, D.AMBRA-MUTTO 1972, PACLT 1972, D.ROZSNXAT és mtsai 1972, ROZSNYAX-KLEMENT 1975/, hanem Kaliforniában és Kanadában is. HELTON és KONICEK /1961/, WENSLEY /1964, 1966b/, HELTON és ROHRBACH /1967/ végül BANKÓ és HEKTOR /1974 megállapították, hogy a Cytospora a csonthéjasokon, f leg az szibarackon, de szilván is szövet nekrózisokat, rákosodást, mézgásodást okoz. Az szibarackfák pusztulását a szerz k többsége szerint a Cytospora cincta és a C. leucostoma, mint els dleges kórokozók idézik el. A betegség Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában is el fordul. A Szovjetunió szibarack termeszt vidékein a C. cincta és a C. leucostoma egyaránt károsít /CAKADZE 1964, MINKEVICH és mtsai 1971, KROPIS 1959, 1969b, POPÜSOJ 1970/. Csehszlovákiában STANOVA és LACOK /1966/, ROSIK és mtsai /1969/, ZACHA /1961/ foglalkoztak a betegséggel és megállapították, hogy a kórokozók nemcsak term ültetvényekben, hanem faiskolákban is fellépnek. Jugoszláviából HASTEN /1958/ és ARSENIJEVIC és mtsai /1975/ adatai hangsúlyozzák a citospórás rákosodás jelent ségét az szibarackfán. Olaszországban MAZZUCHI /1966, 1972/ megtalálta az szibarackon a C. leucostoma perfekt alakját is. Az Egyesült Államokban ROHRBACH /1967/, ROHRBACH és LUEPSCHEN /1968a,b/, MOLLER és mtsai A973/, Kanadában WENSLEY A964, 1966a, 1971/, HAMPSON és SINCLAIR /1973/ ugyancsak a C, leucostomát teszik felel ssé az szibarackfék pusztulásáért. Mások /TSEAVER 1965, BRAUN- HELTON 1971, D'AMBRA-MUTTO 1972, BAHKO-HELTON 197V, valamint a hazai adatok szerint /TASNÁDY-LEHOCZKY 1966/ beleértve a saját megfigyeléseimet, la, a C. cincta el fordulása gyakoribb. WEHSLEY /1966b/, TEKAUZ és PATHICK /1974 adatai, alapján mindkett els dleges kórokozó lehet az szibarackon. Az szibarackfa rákosodását az irodalmi adatok szerint a Cytospora gombákon kívül a Pseudomonas baktériumok is okozhatják. Az szibarack baktériumos rákosodását egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban, Floridában, Kaliforniában és Argentínában a Ps. syringae okozza. Erre utalnak DAVIS és ENGLISH /1965, 1969a,b/, DOCAMPO, DELIA és NOME /1970/, DB VAT és mtsai /1968/ adatai. Franciaországban viszont VIGOUROUX /1970/ és PRUFIIER és mtsai /1970a,b/ a Ps. moraprunorum WOBMALD baktériumot találták meg a rákos, pusztuló szibarackfákon. Ezt a kórokozót a kés bbiekben elvégzett baktérium meghatározási vizsgálatok után Ps. mors-prunorum f. sp. persicae LUTSETTI, PRUNIER et GARDÁN baktériumnak írtak le /LUISETTI és mtsai 1972/. Hazai szibarackosainkban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a Pa. syringae el fordulása gyakori /ROZSNYAY-KLEMENT 197V, hasonlóan az USA délkeleti /Florida/ vagy délnyugati /Kalifornia/ részeihez vagy Argentínához. Az irodalomból ismert védekezési eljárásokkal kapcsolatos kísérletek három csoportra oszthatóak a. Agrotechnikai védekezés, illetve a metszési id helyes megválasztása vezetett eredményre PATERILO és FLORINSKAYA /1965/ kísérleteiben. A szerz k a kajszibarack és más csonthéjas termés gyümölcsfáknál a bakterózis ellen a tavaszi metszést ajánlják. DOWIIER és PETERSEN /1966/ adatai szerint szintén a nyugalmi id szak végén történ metszések csökkentették a fert zést az szbarackfákon. A C. cincta és a C. leucostoma elleni védekezésr l hasonló eredményt közöl WENSLEY /1966/, aki mesterséges fert zésekkel igazolta, hogy a kés tavaszi metszés után az szibarackfákon ejtett sebfelületek nem fert dtek a kórokozókkal. b. A kémiai védekezés lehet ségének tanulmányozása során egyaránt találkozunk preventív és kuratív módszerek keresésével. A baktériumos gutaütés és rákosodás ellen PETRUKHINA /1962/ Moldáviában, VASZILKOVA /1964/ Ukrajnában végzett kísérleteiben a kora tavaszi vagy kés szi bordói leves permetezés gátolta a Ps. syringae fert zést. A szisztemikus antibiotikumokkal végzett üvegházi kísérletek /ESENAM 1965/ nem adtak kielégít eredményt és néhány készítmény alkalmazása során az in vitro kísérletekben ellenálló baktérium törzsek alakultak ki. PATERILO és FLOHINSKAYA 1963/ hatásos kombinált védekezési eljárást dolgoztak ki a baktériumos kajszi gutaütés ellen. A metszést tavasszal végezték, és sszel, lombhullás elején DNOCl-al, tavasszal rügyfakadás el tt pedig 1 %-os bordói lével permeteztek. Az irodalmi adatok szerint a Cytospora elleni kémiai védekezések zömében megel ek voltak. HELTON /1962/ korábbi kísérleteinkben például szilván a metszés után azonnal kipermetezett Actidion /cikloheximid/ és Sunox /oxikinolin szulfát/ bizonyos mértékben gátolták a betegség kialakulását. Hasonló elképzelést valósított meg WINTER /1965/ és HICKEY és PARKER /1967/, akik az szibarackfák metszése után azonnal permeteztek kontakt

10 fungicidekkel, mint például Dichlome-mal magában vagy Dentonit sulphurs-szal kombinálva. A megel védekezési eljárások keresése során a Cytospora ellen a CTS /cikloheximid-tioszemikarbazon/ alacsony koncentrációban is hatásos volt, de csak akkor, ha minden évben rendszeresen alkalmazták /HFLTON-KOCHAN 1967a,b/. Mind az Actidion, mind a CTS, mind pedig a 8-kinolin-foszfót, lefelé transzlokálódik a gyökérrendszerbe /WILLIAMS-HELTON 1967/. Kés bb HELTON és KOCHAN /1968/ a fa törzsébe vezették be a különböz szisztemikus szerkombinációkat, azonban így csak megel védelmet tudtak biztosítani a szilvafákon. Az Actidion és bizonyos kombinációi csak a szokványosnál magasabb koncentrációban fejtettek ki gyógyító hatást /HELTON 1965, WILLIAMS-HELTON 1967/.c. A betegség elleni védekezés harmadik lehet sége a rezisztens fajták el állítása. F leg a kajszi gutaütés területén mind hazánkban, mind külföldön behatóan tanulmányozták azt, hogy az alany-nemes kombinációk mennyiben befolyásolják a betegség iránti hajlamot /NYUJTO-TOMCSANYI ROZSNYAY 1965/. A myrobalan alany hajlamosít, ugyanakkor a szilva, tengeribarack és mandula alanyon kevesebb a pusztulás. Megállapították azt is, hogy a koronába vagy közvetlen a korona alatt szilvába oltott fák kevésbé fogékonyak a betegséggel szemben. CONSTANTINESCU és POPA /1966/ adatai szerint a koronába oltott myrobalan vagy vad kajszi törzs fákból álló ültetvényben 13 éves korban is lényegesen kevesebb volt a gutaütött fák száma. CEJKA és MAJERNIK /1968a,b/ szerint a rezisztens vörösszilva-alanyon a fáknak csak 3 %-a, míg a fogékony kajszi-alanyon lév fáknak 45 %-a pusztult el ugyanolyan id s ültetvényben. Jugoszláviában Paunovic foglalkozik gutaütés elleni rezisztenciára nemesítéssel. Kísérleteinek megtekintése során személyes tapasztalatokat szerezhettem a nemesítés jelenlegi eredményeir l. Jugoszláviában a gutaütéssel szemben gyakorlatilag ellenálló kajszifák alanya Myrobalan, a fa törzse Belosljiva szilva, melyre koronába oltották a Magyar kajszit A téma jelent sége Magyarországon és gazdasási kihatásai A kajszi- és szibarack termesztés kiemelked népgazdasági jelent ség. A KSH évi adatai alapjón Magyarországon az árugyümölcsösök összterületét figyelembe véve jelenleg az szibarack az alma után a második helyet foglalja el / ha/, a kajszibarack pedig a harmadik helyen van / ha/ /Negyedéves Statisztikai Közlemények, Mez gazdasági adatok I., 1975/. A megtermelt áru mennyisége tonnában kifejezve - ugyanezt az arányt tükrözi. Hazánk tonnával a negyedik legjelent sebb kajszi termeszt ország Európában szibarack termesztésünk pedig tonnával a hatodik helyet foglalja el /Nemzetközi Statisztikai Évkönyv évi adatai alapján/. Országunk a szélességi fokon egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. Az ebb l adódó rendkívül kedvez napsütési viszonyok adják terményeinknek, így különösen a csonthéjas gyümölcs eknek a jó min ségét, zamatát, bel tartalmi értékeit és a termények tetszet s színét. A jó min ség áru a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett. A konzervipar felvev -képessége szinte korlátlan lehet séget, biztosit az értékesítésre. A kajszi- és szibarack termesztésünk több évtizedes múlttal rendelkez gyümölcstermesztési ágazat, amelynek a nagyüzemi termesztési feltételekre áttért üzemekben egyre több problémával kell megküzdenie. Ezek közül kiemelked jelent ség ek a kajszi- és szibarack ültetvényekben fellép betegségek, különösen a kajszi gutaütés és az szibarackfák rákosodás, korai elhalása. A kajszi gutaütés /apoplexia, sudden wilt, dieback/ a legutóbbi id kig a kajszi termesztés és a növénykórtan egyik legnagyobb megoldatlan problémája volt. A gutaütés a kajszi-fáknak a tenyészid szak alatt hirtelen jelentkez megbetegedése, amelyet rendszerint teljes pusztulás követ. A leggyakoribb a baktériumos és a citospórás gutaütés. Statisztikai felmérések szerint Magyarországon a kajszi gutaütés átlagosan a term fák 5-6 %-át pusztítja el évente. Ez a betegség, az üzemi vizsgálatok szerint, az Alföldön éves állományban %-os, a 25 éves ültetvényben 73 %-os fapusztulást okozott. A minden évben jelentkez term felület, illetve terméskiesés csökkenti a bevételt és megdrágítja a termelést, különösen, ha figyelembe vesszük az amúgy is majdnem évente jelentkez fagykárt is. A gutaütés által okozott, forintban kifejezhet országos kár felbecsülése nem könny feladat. A kár mértékét a következ adatok figyelembe vételével közelíthetjük meg. A KSH adatai szerint 1972-ben 5,4 millió kajszi-fa volt Magyarországon. Ha a gutaütés következtében évente a fáknak mintegy 5 %-a pusztul ki, akkor az évi pusztulás db fa. A helyére pótlandó csemeték ára 20 Ft/db, azaz a db kipusztult fát figyelembe véve a pótlási költség évente 5,4 millió

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o

Részletesebben

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet

Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FITOTECHNIKAI

A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FITOTECHNIKAI Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézet A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FITOTECHNIKAI MŰVELETEI Írta: DR. GONDA ISTVÁN egyetemi tanár VASZILY BARBARA

Részletesebben

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) elleni biológiai növényvédelmi készítmény kidolgozása

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) elleni biológiai növényvédelmi készítmény kidolgozása OMFB-00610/2009 A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) elleni biológiai növényvédelmi készítmény kidolgozása 1. munkaszakasz (2009. június 1. 2010. május 31.) Nemaform Kutató, Szolgáltató Kft. Projektvezető:

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében (92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper

Részletesebben

Burgonya kísérleti módszertan

Burgonya kísérleti módszertan BURGONYA TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 4 2 Általános rész... 4 2.1 Bejelentés általános kezdeményezése... 4 2.2 Bejelentés elfogadása... 4 2.3 Vizsgálat szüneteltetése, megszűnése, meghosszabbítása, bejelentés

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2014.07.10. 12:00-kor. Érvényes: 2014.07.17-ig. Várható frissítés: 2014.07.17. 12:00-kor.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET B TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2016/B/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Copac Flow. Irtható kórokozók: Tafrina Peronoszpóra Monília. Rozsdagombák Baktériumos betegségek. Általános adatok. Hatóanyag

Copac Flow. Irtható kórokozók: Tafrina Peronoszpóra Monília. Rozsdagombák Baktériumos betegségek. Általános adatok. Hatóanyag 80 Szerkatalógus 2015 Gombaölő szerek Irtható kórokozók: Tafrina Peronoszpóra Monília Rozsdagombák betegségek Általános adatok Hatóanyag Hatóanyagcsoport Forgalmazási kategória 24% fémréz (36% réz-hidroxid)

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Budapest, 2012. március 21. Wohner Zsolt Ügyvezető igazgató 1186

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.

Részletesebben

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

A kabakosok betegségei

A kabakosok betegségei A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág

Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág 1 A sebekről Kültakaró folytonosságának megszakadása Elkerülhetetlenül keletkeznek, a fák esetében is Evolúció során

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, ami lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2016.05.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2016.05.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2016.05.19.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2016.05.19. 12:00-kor. Érvényes: 2016.05.26-ig. Várható frissítés: 2016.05.26. 12:00-kor. A változékony időjárásban

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához 3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

JAVASLAT A KÖZSZOLGÁLTATÁSI HULLADÉKKEZELÉSI DÍJ MÉRTÉKÉRE

JAVASLAT A KÖZSZOLGÁLTATÁSI HULLADÉKKEZELÉSI DÍJ MÉRTÉKÉRE FŐVÁROSI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVASLAT A KÖZSZOLGÁLTATÁSI HULLADÉKKEZELÉSI DÍJ MÉRTÉKÉRE Készítette: Vida István m. b. gazdasági vezérigazgatóhelyettes Dr. Halász József

Részletesebben

Élrozsdásodás nélküli zománcozás

Élrozsdásodás nélküli zománcozás 1 Élrozsdásodás nélküli zománcozás Dipl. Ing. Eckhard Voß, Wendel GmbH) Email Mitteilungen, 2010.03 (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. Bevezetés Megszemlélve a szabadban lévı zománcozott táblákat, összefüggésbe

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben

Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok

Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok Az Európai Bizottság 2015 08.11.-én hivatalosan elfogadta a Vidékfejlesztési Programot (VP), így közel 1300 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2020-ig

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek A művelési rendszer fogalma és elemei A koronaformák csoportosítása A fontosabb koronaformák, szerkezetük és jellemzőik Szerkesztette: Simon Gergely

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN Az elmúlt évben Intézetünk illetékességi területe Budapest XI. és XXII. kerületére

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben

Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Fákkal, cserjékkel kapcsolatos őszi teendők: - Az évi utolsó fűnyírás (ha szükséges), a gyep szellőztetése, a kaszálék felhasználása (mulcs, komposzt) - A lehullott

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN 1 Opponensi vélemény: TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Című doktori értekezéséről Disszertáns dicséretesen korszerű problémakört választott értekezésének

Részletesebben

Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel.

Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Kiadás kelte MAGYAR SZABVÁNY MSZ 21976-1 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Investigation of municipal wastes, Sampling Hivatkozási szám: MSZ 21976-1:2005 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Földrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása

Földrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása Földrajzi burok Levegőtisztaság védelem előadás 1. előadás A Föld három külső szervetlen szférájának a szilárd kéregnek (litoszféra) a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) valamint az

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon

Részletesebben

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA HEVES MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYA E G E R 3300 Eger, Eszterházy tér 2. T: 06-(36)-522-111/11-95 BM: 31/11-95 ===================================== A HEVES MEGYEI

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ 13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR

Részletesebben

Az agrárágazat aktuális kérdései

Az agrárágazat aktuális kérdései Az agrárágazat aktuális kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Hévíz, 2016. január 15. Helyzetkép 2013. 2014. 2015. 2015. 2015. 2015. I. II. III. I-III.

Részletesebben

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5 evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást

Részletesebben

A burgonya termesztése

A burgonya termesztése A burgonya termesztése Felhasználási területei Állati takarmányozás Hazánkban a kisüzemekben, rendszerint a sertések takarmányozására használták. Általában az étkezésre kevésbé alkalmas burgonya került

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı

Részletesebben