Bevezetés: tematika, követelmények

Átírás

1 1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN MBA képzés NKGLNGM212G Oktató: dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Bevezetés: tematika, követelmények Bacsi, Nemzetk - Bev 1 Irodalom, tanulmányi követelmények: Tanulmányi követelmények: Kredit: 3, Óraigény: 10 óra / félév Az előadásokon való aktív részvétel (50%), a hiányzások TVSZ szerint. A félév során egy egyéni feladat beadása határidőre. A tárgy a félév végén kollokviummal zárul, a tantárgy előadásainak anyagából. 2 Irodalom: Kötelező: Csáky György: A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. 2. javított kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, Ajánlott: Paul R. Krugman, Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem Kiadó 2003 Simai-Gál: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Akadémiai K Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története.maecenas, Budapest, 1998 Majoros Pál (szerk.): Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004 Letölthetı PPT anyag: Itt a Haladó nemzetközi gazdaságtan alatti file-ok Bacsi, Nemzetk - Bev 2

2 1.A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánus elmélet neoliberális monetarista elméletek 2.Nemzetközi kereskedelem a nemzetközi kereskedelem kialakulása és fejlıdése nemzetközi kereskedelmi ügyletek a nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlıdésében a nemzetközi kereskedelem elméletei munkatermelékenység és komparatív elıny, specifikus termelési tényezık és jövedelemelosztás, Heckscher-Ohlin modell a nemzetközi versenyképesség modern elméletei 3.Nemzetközi kereskedelempolitika Szabadkereskedelem, protekcionizmus nemzetközi kereskedelempolitikai szabályozás. GATT. WTO. WTO-fordulók, kereskedelempolitikai konfliktusok A tantárgy tematikája: 4. Nemzetközi tényezımozgások a munkaerı nemzetközi áramlása nemzetközi technológiaáramlás a nemzetközi tıkeáramlás típusai: külföldi közvetlen befektetések (FDI), a mőködıtıke-áramlás fő irányai 5. Nemzetközi pénzügyi rendszer árfolyam és árfolyamrendszer nemzetközi fizetési mérleg külgazdasági egyensúly és árfolyam a nemzetközi rendszer fejlıdése pénzügyi a nemzetközi pénzügyi rendszer intézményei 3 Beadandó feladat (a félév végi aláírásért): 4 1. Válasszon ki egy vizsgálandó külföldi országot! (Magyarország tehát nem választható!) 2. Gyűjtsön adatokat az országról a következő szempontok szerint: Legalább 10 év adatát gyűjtse össze, az 1990 utáni időszakból, gyűjtendő adatok: Népesség, 1 főre jutógdp, aktív népesség (vagy a munkaképes korúak, v. foglalkoztatottak száma), HDI mutató Javak és szolgáltatások exportja, importja. Tőkeberuházások: országba bejövő és onnan kiáramló tőke. Munkaerő vándorlás: külföldről érkező illetve külföldön munkát vállaló. 2. A gyűjtött adatokat közölje egy összefoglalótáblázatban! (ugyanazon évekre vonatkozó adatot közöljön valamennyi adatsorra!) 3. Ábrázolja az idősorokat grafikusan is! (Egy ábrán szerepeljenek a munkaerőés népesség-adatok, másik ábrá(ko)n a tőke, GDP és export-import adatok). 4. Elemezze az adatsorok alapján az adott ország világgazdasági kapcsolatait! 5. Készítse el a fenti feladatot 7-10 oldal terjedelemben. 6. Beadás: 1. Word formátumban, 2. a címlapon a tantárgy nevét, a hallgatónevét és NEPTUN-kódját, valamint a választott országot feltüntetve, 3. május 7. (hétfő) 12 óráig 4. dr Bacsi Zsuzsanna részére en: h5519bac@ella.hu

3 5 A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés A VILÁGREND 6 Világrend: a -nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) -nemzetközi politikai rendszer -globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai Világgazdaság: a vállalatok, háztartások, államok tartós nemzetközi gazdasági kapcsolatai, amelyet kölcsönhatások és interdependencia jellemez. A világgazdasági rendszer kölcsönhatásai a nemzetközi politikai és globális ökológiai rendszerrel Problémáikat okozza is, elszenvedi is a politikai rendszer idıvel kénytelen alkalmazkodni a gazdasági realitásokhoz! Kérdései: Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? Rend, véletlenszerőség, determinált káosz?

4 Az államok kategorizálása: földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása A lakosság száma: (6,6 milliárd fı, milliárd fı, 2012) Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km 2 de Macao: fı/km 2 ; Mongólia<1 fı/km 2 Az államok szerepe: politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) 7 8 Fejlettségi szintek a GDP/fı érték alapján ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, évi adatok) Alacsony HDI = (24 ország, legacsonyabb érték, 2007: Niger: 0.34) Közepes HDI = (75 ország) Magas HDI = (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI = (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971) Világbank: (Magyarország GDP/fı = $ 15400, GNI/fı= $ 18200) alacsony jövedelmő (low income, LIC) országok (2010): GNI/fı max $995, termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, közepes jövedelmőek (middle income, MIC): közepesen alacsony jövedelmőek GNI/fı $996 - $3945, közepesen magas jövedelmőek (upper middle income): GNI/fı $ $12195 magas jövedelmőek (high income): (2010) GNI/fı $12195 felett (az ún. Elsı Világ (First World),+ néhány olajtermelı ország) OECD által alkalmazott osztályozási rendszer Harmadik Világ: alacsony jövedelmő (low income) országok (LIC): 29 legkevésbé fejlett ország (least developed LLDC). közepes jövedelmő (middle income MIC) 73 ország újonnan iparosodott (newly industrialised NIC), 11 ország OPEC-tagországok: 13 ország. GDP GDP,PPS GDP/fı MRD USD MRD USD USD 2007

5 Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... 9 Forrás: WDR 2010 Full Report 10 A hárompólusú világgazdaság

6 A világgazdaság szektorális megoszlása A világgazdaság fejlıdési szakaszai Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás ( ) A klasszikus kapitalizmus kora ( ) A liberális kapitalizmus virágkora, monopolizáció ( ) A modern kapitalizmus ( ) Egyensúlytalanságok ( ) A volt szocialista országok integrációja a világgazdaságba ( ) A világgazdaság 2000 után

7 Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig (-1820) Őskor, ókor::szibéria, mediterrán népek kereskedelme, Földközi tenger medencéje, Római Birodalom, görögök, föníciaiak, Középkor:merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka : agrárjellegű gazdaság, stagnáló technológia : világkeresk. hálózat, Spanyol és Portugál királyságok nagy földrajzi felfeldezések: Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása, Holland Kelet-Indiai Társaság, Brit Kelet-Indiai Társaság, Távolsági kereskedelem Iránya: Földközi tenger medencéje Atlanti óceán Tárgya: fűszerek, élvezeti cikkek ipari tömegáru és afrikai, amerikai nemesfémek, nyersáruk Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany-és ezüstkincsekre orientált kifosztása Interkontinentális rabszolga-kereskedelem /1840: A gyarmati típusúnemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora 13 A klasszikus kapitalizmus kora ( ) 14 korai gépesítés kora, gyáripar kezdetei Ipari forradalom és a szabadversenyesnemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban Textilipari termékek Technika:gőzgép, vasutak, gőzhajózás szabadversenyeskapitalizmus, liberális kereskedelem, nemzeti piacgazdaságok, vezetı hatalom: Nagy-Britannia Világméretűmunkamegosztás, a gyarmatbirodalmakon belül Külkereskedelem meghatározója: az árucserekereskedelem és a gyarmati erőszak Többnem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló periféria Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országgá válnak

8 15 A liberális kapitalizmus kiteljesedése: Monopolizációés gyarmati tőkekivitel korszaka ( ) 19. sz. utolsóharmada 20. sz. elsőharmada, 1870/ : a szabadkereskedelem, liberális kapitalizmus virágkora Technika fejlődése: robbanómotor, elektromos gépek, nehézgépipar Tőkekoncentráció, részvénytársaságok, trösztök monopolisztikus szervezetek, nemzetközi tőke koncentráció Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás, Európa a központ gyarmatok, félperifériák és perifériák: nyersanyagok, nyerstermékek gyarmattartók,centrum: beruházási és fogyasztási javak Sugaras szerkezetűkereskedelem: perifériák egymással nem, csak a centrummal kereskednek : I. világháború, USA jelentőség megnő, Angliáé csökken : nincs komoly gazdasági teljesítmény, nemzetk. konfliktusok, autarchia : gazdasági világválság, a gazdasági kapcs.rendszerfelbomlik, keynesi gazdaságpolitika : a gazdaság nem képes feléledni ( fasizmus, II. világháború) Új ipari nagyhatalmak: Európai dominancia megtört, USA, Japán, Németország A modern kapitalizmus ( ) Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása : aranykor, liberális világgazdaság teljes foglalkoztatás, jóléti programok, stabil pénzügyi rendszer Technika:sorozatgyártás, tömegtermelés, gépkocsi, vegyipar, nukleáris. energia dekolonizáció Az európai térség fejlődése, Marshall-terv, Európai Gazd. Közösség A GATT(1947)-onbelül jelentős liberalizáció. Japán fejlődése (Dodge-terv). Növekvőkereskedelem akgst-n belül Két rendszer, hidegháború, békés egymás mellett élés Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak 60-as évek: fellendülés, liberalizáció, bővülőkereskedelem. Gazdasági integrációk (az EGK és EFTA ). A KGST országok növekedése lelassul A délkelet-ázsiai térség tigrisei, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea 16

9 Állandósult egyensúlytalaságok, pénzügyi zavarok korszaka( ) 70-es évek: recesszió tól:a pénzügyi rendszer bomlása, olajválság lassuló világgazd. fejlődés, infláció Újonnan iparosodó országok (NIC országok) versenyképes termékei Európa és Japán erősödik Az USA nemzetközi pozícióinak gyengülése(háborúk, dollár értéke) a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása(1971), Nixon sokk Olajárrobbanás hatásai 1973 vége: arab-izraeli háború, OPEC(1961) kínálat korlátozás ). Válság a világgazdaságban; stagfláció, munkanélküliség, fizetési mérleg problémák Nyersanyag- és energiatakarékos eljárások (USA és Japán) Nyugat-Európa struktúraváltása elhúzódott, KGST országok stagnáltak Délkelet- Ázsia: gyors növekedés : második olajárrobbanás (az iráni sah bukása, iráni-iraki háború) Bővülőkereskedelem: olajexportőrök vásárlóként, olajimportőrök eladóként Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás, fejlődőországok csoportjának differenciálódása, eladósodás folyamata, 80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalúkereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése, a kulcsvaluták stabilizálására az irányított lebegtetés Szovjet blokk:gazdasági visszaesés, egyensúlytalanságok, válság 17 A volt szocialista országok átalakulása és a globalizáció kiteljesedése ( ) 80-as évek vége, 90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháborúmegszűnése, KKE gazdasági visszaesése Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbbé válik Lehetőség a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése A világgazdaság között: recessziótól a globális válságig Recesszió 2001 után: A TRIÁD mindhárom centrumtérségében : politikai bizonytalanságok Ok és következmény: FDI kiáramlás visszaesése Kilábalás: gyors(usa: 2002, Japán:_2004, EU lassabb), alacsony infláció mellett FDI élénkülése miatt 2007/2008: pénzügyi válság az USA-ban globális válság Ok_: alacsony kamatok, rossz hitelek, olcsópénzből fogyasztás és veszteséges beruházások... GDP 6-7%-os visszaesése Új világgazdasági szereplők (BRIC országok) A pénzügyi rendszerek globális szabályozásának szükségessége 18

10 19 A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánuselmélet, neoliberális monetarista elméletek Elméletek/1 - Merkantilizmus század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany, Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálhatóelőnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása( protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek, gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növeléseérdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása ( polgárság megerısödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámoka külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagokexportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun( ), Jean-Baptiste Colbert(

11 Elméletek/2- Fiziokratizmus 21 a merkantilizmus (első) kritikája (1700-as évek) (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramlóarany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első-sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A gazdaságban törvények uralkodnak A mezőgazdaságon alapulózárt (önellátó) gazdaság az ideális ; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség. FrançoisQuesnay( ), Anne Robert Jacques Turgot( ) Elméletek/3 - Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele 19. század utolsóharmada (a gyarmati típusúnk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith ( ), David Ricardo ( ) - munkaérték-elmélet - láthatatlan kéz - munkamegosztás Laisserfaire, laisserpasser az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséheza protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámokcsak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. A munkaráfordításokkülönbözőségénalapulónemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete A szabadkereskedelmi politika elsőkritikája: F. List ( ) növendék iparágak elmélete:a modernizációkezdetén állóországokban a hazai iparágak védelme 22

12 Elmélet/4 - Marx ( ) elmélete Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi? 23 A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése egyensúlytalanságok és ellentmondások: rendszeresen visszatérő(ciklikus) válságok A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést azonban egyenlőtlen csere, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő( működő ) tőkenemzetközi áramlása okainakés következményeinek vizsgálata. 24 Elmélet/5 - Neoklasszikus elmélet Kialakulása: 19. század utolsóharmada I. világháború(a monopolizációés a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika(állami beavatkozás csak piaci kudarcok esetén) A klasszikus egyensúlyi elmélet kiegészítése Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezőkszerepea nemzetközi munkamegosztásban: komparatív költség-előnyök további forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okai és következményei A nemzetközi gazdaságtan forrása

13 25 Elmélet/6 - Keynes ( ) elmélete második világháborúvége 1970-es évek közepe(a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a hidegháború időszaka) John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője( multiplikátor hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikátkell folytatnia. De: import a hazai termelés helyett: gazdasági visszaesést okozhat -közvetett állami szabályozás szükségessége. Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködésintézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer Elmélet/7- Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. ( ), G. Myrdal( ), R. Prebisch( ), H. Singer( ) 26 Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit(pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai A világgazdasági egyenlőtlenségekvisszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését(backwash effect Myrdal) A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlásnem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett természetes irányt követi. Perverz tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Prebisch-Singertétel (1950):a nyersanyagok termelésére szakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbáa termelékenység-növekedés hasznai(a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba transzferálódnak.

14 27 Elmélet/8 - Újbaloldali és neomarxista irányzat A. Emmanuel ( ), S. Amin ( ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlıdı országok (a harmadik világ ) elmaradottságának a világgazdaság tıkés rendszere az oka. A nemzetközi kizsákmányolás rendszere az egyenlıtlen cserére épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsıdleges oka a munkaerı nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is Elmélet/9- Neoliberális monetarista elmélet es évek közepe? (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka) Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat F. Hayek ( ), M. Friedman ( ) A reálfolyamatokata szabadpiaci mechanizmusokrakell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). A pénzfolyamatokmegfelelőszabályozásával(monetáris politikai eszközökkel) helyreállíthatóa nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára