Komparatív világgazdasági elméletek
|
|
- Lilla Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Világgazdaságtan fejlődéstörténete I.1 Korai elméletek I.1.1 Merkantilizmus I.1.2 Fiziokratizmus I.2 Klasszikus elméletek I.3 Neoklasszikus elmélet I.4 Keynes, postkeynesiánus elmélet I.5 Liberális, neoliberális elméletek
2 Világgazdasági elméletek fejlődése merkantilisták Thomas Mun ( ) Jean Baptiste Colbert ( ) fiziokraták François Quesnay ( ) A. R. Jaques Turgot ( ) klasszikus elméletek David Hume ( ) Adam Smith ( ) David Ricardo ( ) marxista neomarxista elmélet Karl Marx ( ) Immanuel Wallerstein (1930-) Samir Amin (1931-) neoklasszikus elméletek Alfred Marshall ( ) Eli Heckscher Bertil Ohlin Wassily Leontieff ( ) keynesi, post-keynesi elmélet John Maynard Keynes ( ) Gunnar Myrdal ( ) neoliberális (monetarista) elmélet Milton Friedmann ( )
3 Fejlődéselméletek rendszere klasszikus elméletek abszolút előnyök komparatív előnyök marxista elméletek fejlődés = termelő eszközökben, termelési módokban, termelési viszonyokban bekövetkező változás neoklasszikus elméletek keynesi iskola állami beavatkozás neomarxista koncepció Wallerstein világrendszer koncepció Amin centrumperiféria neoliberális elméletek Fridman centrum periféria elmélete innovációkat létrehozó központok hordozzák a fejlődést és irányítják a perifériát függőségi elmélet fejlett országok gazdaságát a fejletlen országok elmaradottsága teszi lehetővé, a világpiaci munkamegosztás
4 I.1 Merkantilizmus: Nem önálló elmélet, hanem gyakorlati gazdaságpolitika. A században, a nyugat-európai viszonyok között alakult ki. Kereskedelemelmélet (kereskedelmi mérleg elmélet, protekcionizmus) első koncepciója. Tőkés ipar kifejlődésének korszaka, nyugat-európai hatalmak harcolnak a tengerentúli kereskedelem és a gyarmati hódítások révén megszerezhető javakért, pozíciókért. A háborúk erős államot és stabil pénzforrásokat követelnek.
5 I.1 Merkantilizmus Arany, ill. nemesfém megszerzésének a nemzetállam szempontjából kiemelt jelentősége van. metallizmus illúziója pénzként használt nemesfémek társadalmi értéke = nemesfémek természetes esztétikai tulajdonságai. Pénz fétise ország fejlődése és gazdagodása = a valóságos (nem helyettesített) pénz, az arany, ill. nemesfémek tömegének gyarapodása. Kereskedelem elsődlegessége, kereskedelmi szemlélet!
6 I.1 Merkantilizmus Külkereskedelem a csere egyenlőtlensége és rendszeres pénzbeli többletbevétel révén, az ország gazdasági gyarapodásának eszköze. Belkereskedelemmel csak az országban élő kereskedői réteg jár jól (más társadalmi rétegek kárára) olcsón vesz, drágán ad el. Külkereskedelem révén az egész ország gazdagodik (feltételezhetően más országok rovására).
7 I.1 Merkantilizmus Thomas Mun ( ): 1615-től haláláig a Brit kelet-indiai társaság igazgatója volt. Fő műve: England s Treasure by Forreign Trade. Or the Ballance of our Forreign Trade is the Rule of our Treasure Jean Baptiste Colbert ( ): XIV. Lajos minisztere (erőltetett állami iparfejlesztés, túlzott vámvédelem, mezőgazdaságból élő lakosság túlterhelése)
8 Elméleti irányzatok Korai elméleti irányzatok Merkantilizmus elsődlegesen külkereskedelmi elmélet Kereskedelmi tőke virágkorának és a manufaktúra-korszaknak elmélete. Tengerentúli kereskedelem, gyarmati hódítások, háborúk erős államot, jelentős pénzforrásokat kívántak. Metallizmus illúziója, arany és nemesfém felhalmozása a cél, pénz fetisizálása. Merkantilisták az ország fejlődését és gazdagodását a valóságos pénz, az arany és nemesfémek tömegének gyarapodásában látták. Kereskedelem elsődlegességének hangsúlyozása, külkereskedelem fontossága. Profit forrása leginkább a kereskedelem, csere révén szerezhető pénzjövedelem, ill. uzsorakamat.
9 Korai elméleti irányzatok Merkantilizmus Merkantilista gazdaságpolitika a külfölddel (főként távoli országokkal) folytatott kereskedelem eredményessége miatt gyors(abb) iparfejlődést követel és a biztonságos szállításokhoz szükséges tengeri hatalmat. Nemzetgazdaságtan első elméleti irányzata, későbbi neomerkantilizmus alapja. Tengeri hatalmi versengésben lemaradó Franciaország (erőltetett iparfejlesztés, vámvédelem miatt) a mezőgazdaságot és a lakosságot sújtotta Fiziokratizmus kialakulása
10 I.2 Fiziokratizmus: Franciaország (XVI. század vége, XVII. század eleje). Ország gyarapodása a fizikai mivoltukban elfogyasztható valóságos javak használati értékének gyarapodásától függ, ill. e javak termelésének természet által segített folyamataitól. A természet közreműködése a mezőgazdasági termelés esetében nyilvánvaló fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését javasolják.
11 I.2 Fiziokratizmus-fiziokraták: F. Quesnay ( ), XV. Lajos király orvosa. Elméletében a gazdaság körforgását a vérkeringés képével érzékeltette. Az élőlények anyagcseréjének mintájával szemléltette azt a folyamatot, amely a termeléssel kezdődik, a termelt javak fogyasztásával folytatódik, hogy aztán különböző utakon visszatérjen a termeléshez (Tableau économique, 1759). Szerinte a gazdaság egyetlen alapja a természet. Ez biztosítja az embernek mindazt, ami létfenntartásához szükséges. Az ipar és a kereskedelem a mezőgazdaságra épül. Szemére vetette Colbert-nek, hogy, elvakítva a hollandok kereskedelmétől és a fényűzési ipar ragyogásától, elhanyagolta a mezőgazdaságot, s ezzel együtt a tartományok és a városok romlását idézte elő: csak a föld, a mezőgazdaság termelékeny. A termelt gabonamennyiség mindig nagyobb, mint amit elvetettek.
12 I.2 Fiziokratizmus: A földművesek az egyetlen valóban termelő társadalmi osztály, a többi nem termelő, ami nem jelenti azt, hogy haszontalan a társadalom számára. A földbirtokosok Quesnay szerint külön osztályt képeznek, mivel az államhatalom alapját alkotják. Miként a merkantilisták, a fiziokraták is sürgették a kereskedelmetet korlátozó vámok megszüntetését. A fiziokrata iskola önálló tagja A. R. J. Turgot ( ), aki előkészítette a klassziskus iskola kifejlődését (Reflexions sur la formation et la distribution de la richesses, 1776).
13 Merkantilizmus Fiziokratizmus Állományi (stock) szemlélet Áramlási (flow) szemlélet Nemzetközi gazdaságtani szemlélet Nemzetgazdasági szemlélet
14 Korai elméleti irányzatok Fiziokratizmus Egy ország gazdagodásának alapja a elfogyasztható valóságos javak, használati értékeke gyarapodása, termelése, amelyet a természet folyamatai segítenek (mezőgazdasági termelés szerepe kiemelkedő). A fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését ajánlották. Termelés, használati érték, szinte zárt, önellátó gazdaság belső egyensúlyfeltételei a meghatározóak. Problémák: a piacgazdaság és árutermelés kettős jellege, gazdasági folyamatok kétoldalúsága, kettős természete (természeti és társadalmi folyamatok egyaránt), áruk kettős tulajdonsága, árutermelés és csere belső (nemzeti) és külső (nemzetközi) vonatkozásai, nyitott vagy zárt gazdaság, expanzió vagy védekezés, exportorientáció vagy importhelyettesítés..
15 Korai elméleti irányzatok Fiziokratizmus Általános egyensúly: a csere szerepe a termelés által előállított javak megfelelő elosztása, újraelosztása, hogy a termelés megismétlődhessen. Parciális egyensúly: a nemzetgazdaságnak csak egy szektorára, ágazatára vonatkozóan valamely termék kereslet és kínálati egyensúlya. Tökéletes egyensúly: az általános egyensúly teljes foglalkoztatottság és kapacitás-kihasználtság esetén, a nemzeti jövedelem maximumát biztosítja adott viszonyok között. Tökéletlen egyensúly: egy nemzetgazdaságban a piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek az elérhetőnél alacsonyabb szintjén megy végbe.
16 Korai elméleti irányzatok Mindkét elméleti irányzat egyoldalú, leegyszerűsíti a folyamatokat. A merkantilista koncepció a későn jövő, a fejletteket utolérni törekvő gazdaságokban megjelenik államilag támogatott erőltetett iparosítással és protekcionizmussal. Azon gazdaságokban ahol az erőltetett iparosítás kudarcot hozott ott többször megjelent a mezőgazdaság fejlesztésére alapozó, gazdasági egyensúly és a fogyasztói érdekek védelmére hivatkozó irányzat. Jellemző az importhelyettesítés vagy exportorientáció egymást kizáró alternatívákként kezelése.
17 A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete D. Hume ( ) D. Ricardo ( ) A. Smith ( )
18 A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete A közgazdaságtan klasszikus elmélete, a században mindenekelőtt Angliában kibontakozó ipari kapitalizmus korának terméke. Jellemzői: 1. Nemzetek gazdagodásának forrása termelő és értékalkotó emberi munka (munkaérték-elmélet). 2. Az egyén és a nemzet jólétének bővítése érdekében a termelők közötti cserét szorgalmazza, mind belföldön, mind az egyes országok között! 3. Hitt abban, hogy az önérdek követése, a piaci mechanizmus spontaneitása, a mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása ésszerű és valamennyi egyén ill. nemzet számára előnyös munkamegosztást eredményezhet.
19 A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete Jellemzői: 4. Már nem kerül szembe a nemzetgazdasági ill. a nemzetközi gazdasági szemlélet. 5. A kölcsönösen előnyös csere az országon belül és kívül a közjó gyarapodását szolgálja. Klasszikusok nemzetközi gazdasági koncepciói: 1. David Hume: a nemzetközi gazdaság egyensúly mechanizmusa 2. Adam Smith: abszolút előnyök nemzetközi munkamegosztási (kersekedelmi) elmélete 3. David Ricardo: komparatív előnyök nemzetközi munkamegosztási (kersekedelmi) elmélete
20 A közgazdaságtan klasszikus Laissez faire: elmélete a mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása ésszerű és valamennyi egyén, illetve nemzet számára előnyös munkamegosztást eredményezhet (Szentes Tamás: Világgazd. I. kötet 39.o.) Természetes önérdek követése
21 A közgazdaságtan klasszikus elmélete Tökéletes egyensúly: Amennyiben az általános egyensúly egyszersmind teljes foglalkoztatottságot és kapacitáskihasználást jelent, vagyis a nemzeti jövedelemnek az adott viszonyok mellett elérhető maximumát biztosítja, az általános egyensúlyt (a klasszikus és a neoklasszikus közgazdaságtan alapján) tökéletesnek nevezik, perfect equilibrium-nak. Tökéletlen egyensúly: Amikor valamely nemzetgazdaságban a piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek az elérhetőnél alacsonyabb szintjén, munkanélküliség és kapacitás kihasználatlanság mellett következik be, az általános egyensúlyt tökéletlennek, imperfect equilibrium-nak nevezik. (Szentes Tamás, 37.old)
22 A közgazdaságtan klasszikus Főbb képviselői: elmélete Adam Smith ( ) Abszolút előnyök elmélete David Ricardo ( ) Komparatív előnyök elmélete Jean-Baptiste Say ( ) Say-dogma Robert Torrens ( ) Problémák: Makropolitikai szinten dől el a szakosodás kérdése Aszimmetrikus interdependencia
23 Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete Ipari kapitalizmus idején alakult ki. Munkaérték-elmélet: a termelő és értékalkotó emberi munka a nemzetek gazdagodásának forrása. A nemzeti munka hatékonysága és termelékenysége növelhető a termelők közötti csere és munkamegosztás bővítésével (nemzetgazdaságokon belül és nemzetgazdaságok között is). Mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása előnyös munkamegosztást eredményezhet. Nem kerül egymással szembe a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági szemlélet, a természetes önérdek követése a nemzetgazdaságon belül és a nemzetközi gazdaságban is eredményezheti az együttes közjó gyarapodását, és a kölcsönösen előnyös csere kialakulását.
24 Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete Koncepció elemei: nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusának felfogása; nemzetközi munkamegosztást és szakosodást szabályozó komparatív előnyök, elletve költségek gondolata. Ezeket együtt tartalmazza Ricardo elmélete: a komparatív költségek alapján kialakítandó nemzetközi munkamegosztás rendszerének működése összefügg a nemzetközi áru- és pénzmozgás mechanizmusával.
25 A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete Karl Marx ( ) Forrás: Szentes Tamás(2005): Világgazdaságtan 1. pp ,,
26 A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete A marxi elmélet nemzetközi gazdaságtanra vonatkoztatható tézise: Áru értéke = c + v + m, Ahol c = az új termék értékébe beépülő konstans tőkeelem v = az új termék értékébe beépülő változó elem (pl. bérköltség) m = Mehrwert = hozzáadott érték új érték és változó tőkeelem különbözete Újratermelődő társadalmi különbségek ha az áru VILÁGÁRU, akkor a társadalmi különbségek is világszinten termelődnek újra.
27 A marxi elmélet Marx a magántőke uralmára épült piacgazdaságnak és a kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszernek a kritikai elemzését adta Munkaérték-elmélet, ún. értéktörvény Elkülöníthető egymástól az érték és a termelési ár Az áru értéke= c + v + m Ahol c: a termelésben felhasznált holt munka v: a termelésben felhasznált élő munka m: hozzáadott érték A termelési ár= c + v + p Kizsákmányolási és hatalmi viszonyok Szakított a cserepartnerek egyenlőségének és a nemzetek szuverenitásának klasszikus feltételezésével (aszimmetrikus interdependencia)
28 Marxi elmélet A termék értékének munka által való meghatározása jellemző. A termelés társadalmi viszonyainak egyenlőtlenségeit, a tulajdonviszonyokban és a munkamegosztás rendszerében látható ellentéteket vizsgálja. Társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek, kizsákmányolási és hatalmi viszonyok vizsgálata jellemző. Megkülönbözteti a gazdaságon kívüli erőszak és a gazdasági kényszer fogalmát, a cserepartnerek nem egyenlőek, így a kölcsönös függőség aszimmetrikus jegyeket ölt. A marxi elmélet szerint az áru értéke, melyet az újraelőállításhoz társadalmilag szükséges összes élő- és holtmunka mennyisége határoz meg, régi és új értékre bontható. Elméletében megjelenik a tőke nemzetközi mobilitása.
29 Unilineáris fejlődési elmélet 1. Ősközösségi, tradícionális társadalmak Nettó barter 2. Rabszolgatartó társadalmak munkaerő a legfőbb érték 3. Feudális társadalmak A föld a legfőbb érték (járadék) 4. Tőkés társadalmak A tőke a legfőbb érték 5. Szocialista társadalmak Nincs szükség a gazdaságban a pénzre, az árak meghatározó szerepére. Az emberiség a tudatosságnak arra a fokára jut, hogy pontosan tudja az individum, hogy mi a feladata a gazdasági rendszerben. Mindenki a képességei maximumát nyújtja, cserébe szükségletei szerint vesz el a közjavakból. Minden megtermelt jószág a közjó részévé válik. Fejlődéssel jusson erre a szintre, ne kényszerrel!
30 Neoklasszikus elmélet A tankönyvirodalomra legbefolyásosabb irányzat A klasszikus egyensúly-mechanizmus kiegészítése Liberális, szabadelvű, nincs protekcionizmus Egyéni szereplők, egyéni döntések Haszonmaximalizálás A termelési és keresleti viszonyok együttes hatásának vizsgálata Egy tényezős termelési függvényről -> kéttényezősre -> komparatív előnyöket biztosító nemzetközi munkamegosztás elmélete: Heckscher-Ohlin elmélet: Minden ország szakosodjon annak a terméknek a termelésére és exportjára, amelyik termék előállításához szükséges termelési tényezőből relatíve bősége van.
31 Neoklasszikus elmélet Probléma: a termékek árai a hozzáadott értéktől függnek! A szakadék mélyül, tágul. (A munkaerő, mint termelési tényező révén a gyártási folyamatban kevesebb hozzáadott értéket lehet teremteni, mint a tőke révén. A munkaintenzív termékekre specializálódott országok a világpiaci árversenyben, export árbevételi versenyben elmaradnak.)
32 Neoklasszikus elmélet Klasszikus elmélet modernizálása, továbbfejlesztése. Korrigálta és kiegészítette a klasszikus egyensúly-mechanizmus koncepcióját. Módosította a nemzetközi csere egyensúlyviszonyaira, a munkamegosztásra és a specializáció előnyeire vonatkozó következtetéseket. Újrafogalmazta a komparatív költségek gondolatait a partnerországok tényezőellátottságának függvényében. Tőke nemzetközi áramlásának irányait és hatásait is vizsgálta. A máig legelterjedtebb, legnagyobb hatású irányzat.
33 Előzmények A keynesi elmélet A tőkés piacgazdaság spontán működése problémák, kedvezőtlen társadalmi következmények A két világháború közötti időszak Munkanélküliség Kapacitás-kihasználatlanság 1929: a Nagy Válság keynesi forradalom
34 A keynesi elmélet Megingatta a neoklasszikus modellt Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre vonatkozott Nemzetgazdasági egyensúlyra vonatkozó felfogása kétségbe vonja a nemzetközi gazdaság egyensúlyának klasszikus, neoklasszikus elméletben feltételezett mechanizmusát A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdasági egyensúly megbomlásában, helyreállításában A nemzetközi valutaárfolyamok árfolyampolitika A belgazdaság védelmére bizonyos esetekben megengedhető a protekcionizmus (az egyensúlyi viszonyok megteremtéséig), de egyébként a liberalizmus, a szabadelvűség híve
35 A keynesi elmélet A termelés visszaesésének oka az elégtelen kereslet Fontos szerepe van a beruházásoknak Az állam teremtsen kormányzati kiadások révén keresletet Munkahelyteremtő beruházások A megtakarítások fel is halmozódhatnak A pénz nem ártatlan közvetítő!!! John Maynard Keynes ( )
36 Keynesi elmélet Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre (főleg a fejlett tőkés piacgazdaságokra) vonatkozó elmélet, de tartalmaz világgazdasági jelenségekre vonatkozó megállapításokat is (kétségbe vonta a nemzetközi gazdaság hagyományos (klasszikus-neoklasszikus) elméletekben feltételezett mechanizmusát). A külkereskedelem nemzetgazdasági egyensúlyban betöltött szerepével, az árfolyam-politikával, a protekcionizmus hatásaival is foglalkozott. A keynesiánusok nagy része feltételezte, hogy a keynesi gazdaságpolitikai recept valamennyi nemzetgazdaságban alkalmazható, és így a világgazdaság nemzetgazdaságai a tökéletes egyensúly állapotába kerülhetnek.
37 Poszt-keynesiánus, reformista irányzat Az elmélet alapja a kumulatív egyenlítődés irreverzibilis folyamata (szemben az automatikus egyensúly-mechanizmussal és a folyamatok reverzibilis jellegével). A világpiacon nem egyenrangú partnerek vesznek részt, aláfölérendeltségi, egyoldalú függési viszonyok alakultak ki. A külkereskedelem egyesek számára előnytelen hatásaival is számoltak. Egyes hátrányos helyzetű (egyoldalúan specializált, elmaradott ) országok cserearányainak romló tendenciáit megvilágosították. Kétségbe vonták a fejlettebb országokból a kevésbé fejlett országokba irányuló technológiatranszferek hatékonyságát, kiegyenlítődést segítő mivoltát, utaltak a transzferek kedvezőtlen hatásaira. Rámutattak a tőke perverz (gazdag országok irányába) áramlásának lehetőségére.
38 Poszt-keynesiánus irányzat A gazdaságilag elmaradott országok krónikus kereskedelmi és fizetési nehézségei, eladósodása és a nemzetközi fejlődésbeli szakadék poszt-keynesiánus forradalom : Nem fűzhető egyetlen személy nevéhez Megkérdőjelezték a klasszikus, neoklasszikus tételeket Elméletük alapja: a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatának tétele (Myrdal, Balogh) Partnerek egyenlőtlensége, dominancia és alárendeltség, egyoldalú függés
39 Poszt-keynesiánus irányzat Külkereskedelem hatása egyes országok számára kedvezőtlen, backwash effect Elmaradott országok cserearányai, általánosan romló tendencia A műszaki fejlődés lehetőségei eltérően alakulnak az egyes országokban (Singer); a technikai fejlődésben az igazodás és követés járulékos terhekkel és hátrányokkal járhat együtt A tőke perverz áramlásának lehetősége (Hirschmann, Prebisch)
40 Újbaloldali és neomarxista elméleti irányzat A Harmadik Világ egyre súlyosbodó problémái, a nemzetközi egyenlőtlenség növekedése hívta életre Elméleti koncepciók születtek a világgazdaság egyenlőtlenségeinek és kizsákmányoló viszonyainak magyarázatára és megszüntetésük lehetőségeire, módjaira Arghiri Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere Immanuel Wallerstein: világrendszer-koncepció Samir Amin: centrum-periféria 70-es évek
41 Radikális újbaloldali és neomarxista elméleti irányzatok A világgazdaság egyenlőtlenségeinek és kizsákmányoló viszonyainak magyarázata. Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere; Wallerstein: világrendszer-koncepció; Amin: centrum és periféria függő és kizsákmányolt helyzetére vonatkozó elméletek. A kizsákmányoló Északkal való szakítást szorgalmazók között találtak követőkre.
42 A neoliberális-monetarista elmélet Az elmúlt két évtizedre jellemző Az inflációs és adósságproblémák játszottak fontos szerepet a kialakulásában A klasszikus-neoklasszikus elvekhez való részbeni visszatérés, állami beavatkozásoktól mentes gazdasági viszonyok laissez faire elvéhez való ragaszkodás jellemzi Monopolisztikus erők, árszabályozó kartellek, állami tarifális és nem tarifális akadályok leépítése A szabadpiaci mechanizmusra bízott reálfolyamatok helyett inkább a pénzfolyamatokra és monetáris viszonyokra koncentrál Ideális a szabadpiaci spontaneitás A gazdasági egyensúly/egyensúlytalanság monetáris probléma: a pénz kereslet-kínálat egyensúlya/egyensúlytalansága A magángazdaság rendje alapvetően stabil és nem szorul állami szabályozásra
43 A neoliberális-monetarista elmélet A keynesi felfogást éppen azért támadják, mert annak gazdaságpolitikai receptje a gazdasági szabadságot korlátozó, a piac normális működését megzavaró állami beavatkozás fokozása; megítélésük szerint a monetáris politikával szemben előtérbe állított keynesiánus költségvetési, illetve fiskális politika a jóléti állam egész koncepciójával együtt súlyos károkat okoz a gazdaságnak és még saját céljai elérésében sem lehet sikeres.
44 Neoliberális-monetarista elmélet Neoliberalizmus a klasszikus-neoklasszikus elvekhez (állami beavatkozásoktól és bürokratikus szabályozásoktól mentes gazdasági viszonyok) való visszatérést jelenti. A mai világgazdaságban uralkodó monopolisztikus erők visszaszorítását és az állami vám-, a nem vámjellegű akadályok leépítését szorgalmazza. A gazdasági egyensúly vagy egyensúlytalanság kérdését monetáris problémaként kezelik. A magángazdaság rendjét alapvetően stabilnak tekintik, szerintük nem szorul állami szabályozásra. A keynesi felfogást támadják, mert a monetáris politikával szemben előtérbe állított keynesiánus költségvetési, ill. fiskális politika a jóléti állam koncepciójával károkat okoz a gazdaságnak.
45 Zárszó E fejlődéstörténeti áttekintés nagymértékben leegyszerűsített! Sok más elméleti irányzat is létezik! Tessék óvakodni az egyes irányzatok és tételeik merev szembeállításától!
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenA közgazdaságtan fejlődése, főbb elméleti irányzatai
A közgazdaságtan fejlődése, főbb elméleti irányzatai Platón Arisztotelész Aquinói Szent Tamás A historicista ábrázolásmódban az ökonómia történetét az antikvitásig vezetik vissza, a doktrína történetének
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
RészletesebbenHaladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM FİBB ELMÉLETEI KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenTantárgy adatlap Nemzetközi gazdaságtan
A tantárgy kódja: 4VG32EAK12M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): International Economics A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 14+14 Kreditérték: 5 A tantárgy
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz érték és a gazdasági érték
Az érték és a gazdasági érték Bleier Norbert SZIE-VMI 2012 Mi az érték? Miért tartunk valamit értékesnek? Lehet-e mérni az értéket? Filozofikus megközelítés Az értékelmélet (axiológia) az önmagukban minden
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenPolónyi István Polónyi, István
Polónyi István Polónyi, István Az oktatás gazdaságtana: Polónyi, István Szerzői jog 2002 Osiris kiadó Szerzői jog 2002 Polónyi István Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó
RészletesebbenNemzetközi és regionális gazdasági kapcsolatok
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar ME GTK és MÜTF Nemzetközi gazdálkodás szakának angol és magyar nyelvű digitális tananyagfejlesztése című TÁMOP (4.1.2.A/1-11/1) projekt Nagy Zoltán Kuttor Dániel
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke Az árupiac Az árupiac
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
Részletesebben2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek
Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat
RészletesebbenVILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1
VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)
RészletesebbenSzentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése
Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.
RészletesebbenGazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:
Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,
RészletesebbenA világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése
1 HALADÓ NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 1. A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI.
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.
GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenCENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.
CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. FARAGÓ LÁSZLÓ MRTT VÁNDORGYŰLÉS, EGER, 2015 NOVEMBER 19 20. Készült az NK 104985 sz. OTKA támogatásával CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY A
RészletesebbenPodruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése
Podruzsik Szilárd Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban F046283-as számú OTKA zárójelentése A külföldi működőtőke befektetések elméleti magyarázatára a vállalatgazdaságtan és
RészletesebbenBevezetés: tematika, követelmények
1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN MBA képzés NKGLNGM212G Oktató: dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens h5519bac@ella.hu Bevezetés: tematika, követelmények Bacsi, Nemzetk - Bev 1 Irodalom, tanulmányi követelmények:
RészletesebbenHIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés
1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:
RészletesebbenGazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.
Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,
RészletesebbenA kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig )
A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig ) Munkamegosztás, specializálódás Nemcsak saját szükségletre, másnak is termelnek Ugyanakkor szükségük van a mások
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1
MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
RészletesebbenFELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.
FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi
RészletesebbenTantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.
Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenSpecifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell
Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK Vizsgatételek a Közgazdaságtan alapjai (Mikroökonómia) tárgyból a nappali tagozat I.évfolyamának
RészletesebbenDivatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés?
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenKorszakváltások kora
Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából
RészletesebbenMagyarország gazdaságtörténete
Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21 1. Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenTERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS KAPCSOLATA. Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer Előadó: Dr. Péli
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenA közpénzügyi rendszer 1. A téma jelentősége 1. Ugyanez számokban
A közpénzügyi rendszer 1. Vigvári András tudományos tanácsadó, ÁSZ FEMI egyetemi docens vigvaria@inext.hu A téma jelentősége 1. A modern gazdaság vegyes gazdaság. Koordinációs mechanizmusok: Piaci koordináció
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan I.
Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenA TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK
KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Dr. Sas Éva Dr. Nagy András A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok alkalmazkodnak a környezethez Az ember
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján
RészletesebbenGazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.
Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi
RészletesebbenBEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
RészletesebbenA pénzügyek jelentősége
Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék
RészletesebbenTARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65
TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
RészletesebbenA gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenGUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS
GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 1983 írta: DR. GUBCSI LAJOS DR. TARAFÁS IMRE TARTALOMJEGYZÉK Az első kiadást
Részletesebbengazdálkodás elméleti alapjai Emberi erőforrás gazdálkodás
Az emberi erőforrás gazdálkodás elméleti alapjai 1 Az előadás vázlata, témakörei Bemutatkozás, tantárgyi követelmények Vállalkozás - cég jellemzői Gazdasági körforgás Termelési tényezők - inputok Gazdálkodás
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenA Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók
A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
RészletesebbenElőadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László
Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is
RészletesebbenAz egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?
Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenTestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor
soport: 7. osztály átum: 2016.10.14 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Kína az ópiumháborúk után félgyarmat lett. Mit jelent a kifejezés?
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)
Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk
RészletesebbenA HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMO-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHospodárska geografia
Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Részletesebben