Tantárgy adatlap Nemzetközi gazdaságtan

Átírás

1 A tantárgy kódja: 4VG32EAK12M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): International Economics A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): Kreditérték: 5 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: - A tantárgy típusa: alapozó és szintrehozó tárgyak Tantárgyfelelős tanszék: Világgazdasági Intézet A tantárgyfelelős neve: Kutasi Gábor A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy megismerteti a hallgatókat mindazokkal a gazdasági gyakorlatban és tudományos elemzésekben is alkalmazott legfontosabb fogalmakkal, elméleti tételekkel és számítási módszerekkel, kvantitatív mutatókkal, amelyeket a nemzetközi gazdaságtan különböző elméleti irányzatai alkottak a világgazdaság viszonyai és folyamatai, a nemzetközi kereskedelem, munkamegosztás, szakosodás, a tőke- és munkaerő-áramlás, a nemzetközi pénzügyek, monetáris rendszerek és devizaárfolyamok, a nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusai, illetve az országok külgazdasági egyensúlytalansága és a fizetési mérleg kiigazításának módozatai stb. vonatkozásában. A tárgy átfogja a nemzetközi gazdaságtan hagyományos, a nyugati egyetemeken és azok tankönyveiben meghonosodott tematikáját, így a nemzetközi kereskedelem "tiszta elméletét" is, de azonfelül kitér a különböző elméleti tételeknek és módszereknek a mai világgazdasági valóság és gyakorlat szemszögéből való értékelésére is. Évközi tanulmányi követelmények: -Évközi tanulmányi követelmények: 5-ből min. 4 házi feladat beadása max 30% A szemináriumok 75%-án a részvétel kötelező. (12-ből min. 9 alkalom. A 8. és 14. hét nem számít.) Aki teljesíti, annak 10% jár. Aki kevesebbet teljesít, nem jár pont. A házi feladatot két-három fős csoportokban kérjük megoldani. A szerzőpárosoknak nem kötelező minden házinál ugyanazoknak lennie. A házifeladatot legkésőbb mindig a szemináriumot megelőző kedd 8h-ig a vilaggazdasag@citromail.hu címre kell megküldeni, vagy ugyanakkor nyomtatva az előadáson leadni. Lásd 19. pont Negyedéves ZH az oktatás 7. és 8. hetében az előadáson és a szerdai szemináriumon (lásd pontosan a 7. és 8. hét leírásánál). Külföldi tanulmányok esetén, ha a hallgató félév közben külföldön tartózkodik, egyéni tanulmányi rendre vonatkozó kérelem esetén mentesül az óralátogatás alól. Esetükben csak a házi feladatok egyéni beadását és az összevont vizsga megírását kérjük, és 90%-ra vetítve pontozunk. (Fontos, hogy legyen egyéni tanulmányi rendje!) Vizsgakövetelmény: vizsgajegy Az értékelés módszere: Az értékelés módszere: házi feladatok 30% + negyedéves ZH 30% és második negyedéves ZH 30% vagy helyettük összevont félév végi vizsga 60%, mindkettő írásbeli. 51%-tól 2, 63%-tól 3, 75%-tól 4, 87%-tól 5 Tananyag leírása: 1. hét (szept ): Bevezetés. (A világgazdaságtan és a nemzetközi gazdaságtan tárgya, módszertana. A világgazdaság fejlődéstörténetének és a nemzetközi gazdaságtani elméletek, irányzatok történetének vázlatos áttekintése.). A világgazdaság helyzete, szerkezete, főbb folyamatai a globalizáció korában. 1 / 6

2 Irodalom: Szentes I/A Ajánlott irodalom: Szajp Szabolcs: A XIX század gazdasági rendje két szemüvegen keresztül. In: Blahó A. (szerk.) : Elmaradottság Fejlődés Átalakulás. Tanulmányok Szentes Tamás akadéikus 7. születésnapja tiszteletére, 2003, BKÁE Világgazdasági tanszék Szeminárium: makroökonómiai alapok tisztázása, átismétlése (határérték, hozadék, multiplikátor, adóhatás, kvótahatás, transzformációs határráta, rugalmasság stb.) 2. hét (szept ): általános külkereskedelem-politikai keret: Kereskedelempolitikai alapelvek és gyakorlat. Szabad kereskedelem és protekcionizmus. A nemzetközi kereskedelem, kereskedelmi ügyletek, szolgáltatások kereskedelme. A külkereskedelemhez kapcsolódó nyitottsági, rugalmassági és cserearány-mutatószámok (Exportkoefficiens, importhányad, exportmultiplikátor és import-határhajlam, külkereskedelmi cserarány-mutatók, stb.). Kereskedelempolitika, A külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg. (A mérlegek tartalma, szerkezete és összefüggései, a folyó, a tőkeforgalmi és a devizamérleg, szabad kereskedelem vs. protekcionizmus, stratégiai kereskedelemelmélet, a kereskedelempolitika hatásai. Irodalom: Szentes II/A Szeminárium: kereskedelmi mutatók, cserearányok, kereskedelmi mérleg 3. hét (szept ): Munkamegosztás és tényezőáramlás A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei, komparatív előnyök, H-O modell, a neoklasszikus modellek kiegészítései. Nemzetközi tényező-mobilitás. A tényező-mobilitás fogalma és változatai. A nemzetközi munkaerő-áramlás okai és formái. A tőke nemzetközi áramlásának indítékai, okai és következményei. Irodalom: Szentes IV/A) és VI/A) és 3.1. Ajánlott irodalom a munkaerő-áramlás előadásanyagához: Szentes T. és munkaközössége (2006) Fejlődés Versenyképesség Globalizáció II. pp Szeminárium: szakosodási számítások, transzformációs görbék, migrációs modellek 4. hét (okt. 2-4.): A tőkés nemzetgazdaság és világgazdaság kifejlődésének korai szakaszában kialakult elméleti irányzatok nemzetközi, illetve külgazdasági koncepciója és a nemzetgazdaság fejlesztésére vonatkozó gazdaságpolitikai receptje. A merkantilizmus és a fiziokratizmus, és ezek későbbi hatása, illetve gyakorlati megnyilvánulásai. A "neo-merkantilizmus" a mai világgazdaságban és egy kései "fiziokrata" szemlélet. Az "ipari forradalom" és az első világméretű nemzetközi munkamegosztás kibontakozása korának nemzetközi gazdaságtani elvei és fejlődéstani koncepciói. A klasszikus közgazdaságtan felfogása a nemzetgazdaságok fejlődéséről és nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, az egyensúly-mechanizmusokról, az árképződésről és a munka szerepéről, valamint a nemzetközi cseréről és munkamegosztásról. Az "aranyáramlási", illetve "árszínvonal-"mechanizmus, valamint az "abszolút" és a "komparatív előnyök tana" és ezek elméleti premisszái. A nemzetgazdaságtani és a nemzetközi gazdaságtani elmélet összefüggései. A klasszikus elméleti tételek és módszertan gyakorlati alkalmazhatósága Irodalom: Szentes - I. fejezet (B) 1. és 2. alfejezete, - II. fejezet (B) 1. és 2.1. alfejezete, - V. fejezetek (B) 1-2. alfejezete, - VI. fejezet (B) 2. alfejezete, valamint - VII. fejezet (B) és alfejezete. Szeminárium: játékelmélet a nemzetközi gazdasági elemzésben esettanulmány, makroelőrejelzés esettanulmány 2 / 6

3 5. hét (okt ): Neoklasszikus közgazdaságtan nemzetközi vonatkozásai A neo-klasszikus közgazdaságtan legfontosabb elméleti tételei és módszertani eredményei a nemzetközi gazdaságtanban és a fejlődéstan szempontjából. A mikro-ökonómia, a nemzetgazdasági makro-ökonómia és a nemzetközi gazdaságtan elkülönülése, illetve viszonya. A marginalizmus, illetve a határtermelékenységi elmélet szerepe a nemzetközi gazdaságtanban. A nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusának új, illetve módosított felfogása és a "fizetésimérleg-kiigazítás" abból származó gazdaságpolitikai receptje. A szóban forgó egyensúly-mechanizmus és "kiigazítási" recept elméleti premisszái és gyakorlati alkalmazhatóságának feltételei. A nemzetközi cserére, munkamegosztásra, szakosodásra vonatkozó neo-klasszikus koncepciók. Gyakorlati vonatkozások és korlátok a nemzetgazdaságok fejlődésének és világgazdasági alkalmazkodásának szempontjából. A nemzetközi "erőforrás-áramlás" problematikájának megjelenése a neo-klasszikus elméletben. A tőkeáramlás természetes irányára és hatásaira vonatkozó tételek és a világgazdasági gyakorlat. Neoklasszikus "növekedés"-elméletek. Irodalom: Szentes - I. fejezet (B) 4. alfejezete, - II. fejezet (B) 2.3. alfejezete, - IV. fejezet (A) 6. alfejezet és (B) 3. alfejezete, - V. fejezet (B) 4. alfejezete, - VI. fejezet (B) 3. alfejezete, Szeminárium: protekcionista eszközök makroökonómiája, multiplikátor értelmezése és nemzetközi gazdaságtani használata 6. Keynes nemzetközi gazdaságtani relevanciája A huszadik század első felének gazdasági viszonyait, egyensúlytalanságait, feszültségeit és a "nagy válság" hatását tükröző "keynesi forradalom", illetve keynesiánus elmélet nemzetközi gazdaságtani és fejlődéstani vonatkozásai. A nemzetközi kereskedelemben képződő interdependencia és a nemzetgazdasági ciklusok kapcsolódásai, a világgazdasági ciklus lehetősége. A keynesi egyensúlykoncepció és pénz-elmélet alkalmazásának következményei a nemzetközi szakosodásra és tényezőáramlásra vonatkozó hagyományos tételek tekintetében. A keynesi elmélet gyakorlati alkalmazásának eredményei és fogyatékosságai, korlátjai különös tekintettel a gyengén-fejlett gazdaságokra. Irodalom: Szentes II. fejezetének B/2.4., IV. fejezetének B/6., V. fejezetének B/5, VI. fejezetének B/5., valamint VII. fejezetének B/ alfejezetei. Szeminárium: negyedéves vizsgára felkészülés 7. hét (okt.23-25): okt. 23 tanítási szünet, okt. 25-i szemináriumok I. negyedéves ZH, mindenki a neptun szerinti csoportban írhatja. ZH. Tudnivalók: megírása nem kötelező 8. hét (okt. 30-nov. 1.): az okt. 30-i szemináriumi csoport I. negyedéves ZH-t ír. mindenki a neptun szerinti csoportban írhatja. Nov. 1. tanítási szünet. A héten nincs előadás. 9. hét (nov. 7-9.): Kritikai irányzat: marxista nemzetközi gazdaságértelmezések, A kifejlett tőkés nemzetgazdaságok rendszeres egyensúlyzavarainak és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és feszültségek megjelenésének korára jellemző új elméleti irányzatok felfogása a nemzetgazdaságok és a világgazdaság fejlődéséről, a külgazdasági, illetve világgazdasági viszonyokról és folyamatokról. A liberalizmus és a munkaérték-elmélet szétválása. A marxi politikai gazdaságtan és a nemzetgazdasági, illetve világgazdasági szemlélet. Az utódok, a marxisták felfogása az elemzés és gyakorlat elsődleges szintjéről. A marxi elmélet fejlődéstani és világgazdasági vonatkozásai a munka-értékelmélet, a nemzetközi csereviszonyok és az árképződés, az egyensúlyfeltételek, illetve a ciklikus válságok, a külkereskedelem és a tőkeexport, valamint a kizsákmányolási viszonyok témakörében. A gyakorlati alkalmazhatóság problémája és az anakronisztikus vagy utópisztikus 3 / 6

4 elemek. A marxizmus későbbi fejleményei, illetve revíziója: az "imperializmus"-elmélet és a "szocializmus politikai gazdaságtana". Irodalom: Szentes II. fejezet B/2.2., IV. fejezet B/5. alfejezete, a V. fejezet B/3. alfejezete, a VI. fejezet B/4. alfejezete, továbbá a VII. fejezet B/1.1, és alfejezetei. 10. hét (nov ): A strukturalista iskola, neomarxizmus, újbaloldali szerzők A nemzetközi gazdaságtan (és fejlődéstan) radikális "újbaloldali" és neo-marxista elmélete. Emmanuel elmélete a "kereskedelmi imperializmusról". Az "egyenlőtlen fejlődés" és "egyenlőtlen csere" neo-marxista koncepciói. Az "újbaloldali" és a "neo-marxista" teoretikusok vitája a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején, és a vita tanulságai. Az "egyenlőtlen csere", illetve a "kereskedelmi imperializmus" elméletének fogyatékosságai Irodalom: Szentes II./B/3.3. alfejezete, IV./A/7. és B/8. alfejezete, V./B/7. alfejezete, VI./B/6. alfejezete, valamint VII. fejezetének B/1.3. és alfejezetei. 11. hét (nov ) A poszt-keynesi reformista iskola A nemzetközi gazdaságtan (és fejlődéstan) postkeynesiánus reformista elmélete egyes fő képviselőinek (Prebisch, Singer, Lewis, Myrdal, Furtado, Balogh, stb.) tételei a nemzetközi kereskedelem, csereviszonyok, árképződés és munkamegosztás, tőkeáramlás, technika-átvitel és fogyasztási demonstrációs hatások, továbbá a nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusai és a nemzetközi egyenlőtlenségek, valamint a gazdasági fejlődés és elmaradottság vonatkozásában. Az elméleti koncepciók gyakorlati vonatkozásai, hatásai és korlátjai Irodalom: Szentes II. fejezetének B/ 3.2, IV. fejezetének A/7.2 és B/7., V. fejezetének B/6, VI. fejezetének B/5., valamint VII. fejezetének B/1.2 és alfejezetei. 12. hét (nov ): Monetarizmus és az újklasszikus iskola A nyolcvanas évek monetarista "ellenforradalmainak" megnyilvánulása és hatása a nemzetközi gazdaságtanban. A neo-liberális monetarizmus szemléletmódja és egyensúlyfelfogásának nemzetközi gazdasági vonatkozásai. A "strukturális igazodás" univerzális receptje és az egyensúly-javítás monetarista felfogása. A gyakorlati alkalmazás problémái. Irodalom: a tankönyv II. fejezetének B/2.5. alfejezete, III. fejezetének B/8., V. fejezetének B/8. és B/9., valamint VII. fejezetének B/ alfejezete. 13. hét (dec. 4-6.): Nemzetközi versenyképesség, új gazdaságföldrajz A nemzetközi versenyképesség fogalma, versenyképességi megközelítések, rangsorok, a versenyképesség szerepe a globális gazdaságban Ajánlott irodalom az előadás anyagához: Szentes Tamás (szerk): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció. Akadémiai Kiadó, I. kötet I. rész III. fejezet A transznacionális vállalatok üzletpolitikája és szerepe a tőkeáramlásban. A TNC-k nemzeti és nemzetközi szabályozása. Porter-féle kompetitív modell, OLI-paradigma, Vernon-féle termékciklus ismétlés. Irodalom: Szentes VI/A) , Szentes VII/A, VII/B/2. 4 / 6

5 14.hét (dec ): Összefoglalás, konzultáció, A tárgyalt elméleti irányzatok tételeinek összegző egybevetése, az ismétlést is szolgáló összehasonlítása (1) a nemzetközi gazdasági egyensúly, illetve egyensúlytalanság, (2) a nemzetközi kereskedelem, csere, munkamegosztás és szakosodás, (3) a nemzetközi tőkeáramlás iránya, indítékai és hatásai, (4) a transznacionális társaságok tevékenysége és (5) a globalizáció, valamint a nemzeti fejlődés és versenyképesség vonatkozásában. 19. Szemináriumi olvasmányok az hetekre: Házi feladat: 1 oldalban összefoglalni: Általános feladat: Tanulmány hipotézise, mivel/hogyan igazolta az állítását, mik a főbb konklúziók? Tegyen fel egy kérdést a témához kapcsolódóan, amelyet a szemináriumon megvitathatunk! A feladat pontosítására az első negyedév során kerül sor. 9. hét Gottfried Haberler: Some Problems in the Pure Theory of International Trade The Economic Journal, Vol. 60, No. 238 (Jun., 1950), pp lásd: JSTOR.ORG 10.hét FERTŐ IMRE Vertikálisan és horizontálisan differenciált, ágazaton belüli kereskedelem az Európai Unió tejpiacán Közgazdasági Szemle LIII. évf., június ( o.), Tanulmány hét NAGY ANDRÁS A nemzetközi kereskedelem mérlegeinek és intenzitásának változásai Közgazdasági Szemle XLIII. évf., június ( o.), Tanulmány hét Thomas Balogh: A New View of the Economics of International Readjustment The Review of Economic Studies, Vol. 14, No. 2 ( ), pp , JSTOR.org 13. hét Veneables, A. J. (2006) Shifts in economic geography and their causes CEP Discussion Papers no. 767 Centre for Economic Performance, London School of Economics and Political Science, London UK, Órarendi beosztás: A Neptun Hallgatói Információs Rendszer szerint Kompetencia leírása: Félévközi ellenőrzések: A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szak neve: nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) esti tagozat Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Szentes Tamás Világgazdaságtan, Aula 1999 Gottfried Haberler: Some Problems in the Pure Theory of International Trade The Economic Journal, Vol. 60, No. 238 (Jun., 1950), pp lásd: JSTOR.ORG FERTŐ IMRE Vertikálisan és horizontálisan differenciált, ágazaton belüli kereskedelem az 5 / 6

6 Powered by TCPDF ( Tantárgy adatlap Európai Unió tejpiacán Közgazdasági Szemle LIII. évf., június ( o.), Tanulmány NAGY ANDRÁS A nemzetközi kereskedelem mérlegeinek és intenzitásának változásai Közgazdasági Szemle XLIII. évf., június ( o.), Tanulmány Thomas Balogh: A New View of the Economics of International Readjustment The Review of Economic Studies, Vol. 14, No. 2 ( ), pp , JSTOR.org Veneables, A. J. (2006) Shifts in economic geography and their causes CEP Discussion Papers no. 767 Centre for Economic Performance, London School of Economics and Political Science, London UK, Ajánlott irodalom: A tantárgy oktatói: 6 / 6