Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység február 27., március 6. és március 13.

Átírás

1 Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység február 27., március 6. és március 13.

2 Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot, miért nem másként alakult a történet? Vagy ahogy az új-guineai Yali a szerző barátja vetette fel: Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek oly kevés saját árunk van? Miért Pizarro maroknyi csapata győzte le Atahualpa inka fejedelmet és hatalmas hadseregét, miért nem ő kényszerítette térdre I. Károly spanyol királyt (és egyben német-római császárt)? Miért nem voltak az európaiak olyan sikeresek Afrikában? Hogyan tudnád összegezni, milyen tényezők játszottak szerepet az egyenlőtlenségek kialakulásában?

3 Az elit és szegény osztályok kialakulása Az emberiség történelme során az emberek többnyire szegények voltak Jared Diamond: Ha az emberiség története éjfélkor kezdődött, akkor most éppen az első nap végén járnánk. Éjféltől kezdve a hajnalon, délen és napnyugtán át vadászó gyűjtögetőkként éltünk szinte a nap végéig. Végül este perckor áttértünk a mezőgazdaságra. (A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Bp p.200) A mezőgazdaság az alultápláltságon, éhínségen és járványos megbetegedéseken kívül még egy átokkal sújtotta az emberiséget: az osztálytagozódással. : elit + szegény réteg

4 Szegénység a Föld országaiban az elmúlt 200 évben statisztikai adatok tükrében

5 Országok közötti különbségek 1820: a leggazdagabb országok egy főre eső jövedelme 3-szor volt nagyobb, mint a legszegényebb országoké 1913: már 11-szeres a különbség 1950: 35-szörös a különbség 1973: 44-szeres a különbség 1992: 72-szeres volt a különbség

6 Mit tesz az egyenlőtlenség a társadalmunkban (országon belüli különbségek)

7 A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek mérése és területi kezelése

8 Egyenlőtlenségek mérése, Lorenz-görbe

9 A térbeli igazságosság eszközei

10 Feladatok Magyarázd el a Lorenz-görbe segítségével, hogy hogyan mérhető a régiók, országok, stb. között meglévő jóléti különbségek! Magyarázatodhoz mellékelj ábrát is! Ábrázolja és magyarázza el ábrák segítségével a társadalmi igazságosság térbeli aspektusai kapcsán felmerülő megoldásokat! Vegyen egy olyan képzeletbeli országot példaként, amelynek 4 régiója van: A, B, C és D. Az állami bevételek elosztása előtti juttatások (x tengelyen ábrázolja majd) az egyes régiókban az alábbiak szerint alakulnak: A=4, B=6, C=10, D=15

11 Szegénység Növekszik a szegények és a gazdagok közötti szakadék az országokon belül is A szegények száma nagyon nagy a világban: Több, mint 1 milliárd ember él kevesebből, mint 1$/nap 1981: 1,5 milliárdan 1990: 1,2 milliárdan 2001: 1 milliárdan 2000-ben 1,2 milliárd embernek nem volt vezetékes vízhez hozzáférése, 2,7 milliárd embernek pedig megfelelő szennyvízelvezetése nem volt 2004-ben kb. a népesség fele kevesebb, mint 2$/nap jövedelemből élt

12 A mosógép kérdése

13 A szegénységből való részesedés Szegénység 1981 Szegénység 2001 Latin-Amerika Afrika Szaharai övezete Dél-Ázsia Kelet-Ázsia Európa és Közép-Ázsia Közel-Kelet és Észak-Afrika Latin-Amerika Afrika Szaharai övezete Dél-Ázsia Kelet-Ázsia Európa és Közép-Ázsia Közel-Kelet és Észak-Afrika

14 A szegénység arányaiban Szaharai Afrika 2$/nap jövedelem alatt élők aránya 2002-ben Dél-Közép Ázsia világ Kína Észak-Afrika Latin-Amerika Kelet-Európa

15 A jóléti államok felelőssége Mit gondoltok van-e felelőssége a jóléti államoknak a szegény államok helyzetéért? Vagy van-e érdekeltsége abban, hogy segítse ezeket az államokat? Milyen segítséget nyújtanak?

16 Miért van az, hogy az egyik ország gazdag, a másik pedig szegény? Jared Diamond könyve és az ennek alapján készült film: Guns, Germs and Steel keresi a választ erre a kérdésre Válasza: a földrajzi különbségek az alapvető okok között Mégis manapság úgy tűnik, hogy van egy másik jelentős tényező: Melyik ország tud igazán jól gazdálkodni milyen megközelítését alkalmazza a gazdasági fejlődésnek

17 GDP PPP per fő a Föld országaiban 2012

18 Munkanélküliségi ráta a Föld országaiban 2012

19 Születéskor várható élettartam a Föld országaiban 2012

20 Csecsemőhalálozási ráta a Föld országaiban 2012

21 A gazdasági fejlődés három fő megközelítése Piac- vagy kapitalista-gazdálkodás Adam Smith ( ) neoliberalizmus) Államnak kisebb szerep John Maynard Keynes ( ) Keynesianizmus) Államnak sokkal nagyobb szerep 4 alapvető szabály: liberális gazdálkodás, (klasszikus liberalizmus, 1. A termeléshez kapcsolódó dolgok magánkézben legyenek 2. Szabad piaci feltételek keynesian gazdálkodás (szociál-liberalizmus, 3. Mind a hazai, mind a nemzetközi kereskedelem korlátozás mentes legyen 4. Államilag szavatolt jogszabályozás, amely garantálja, hogy az ismeretlen partnerek biztonságosan köthessenek üzleteket

22 Piacgazdálkodás folyt. A piaci ár az, ami arra serkenti a vállalkozókat, hogy új, gazdaságos (profitot hozó) eljárásokat vezessenek be és így hozzájárulnak a hatékonyabb termelési folyamatokhoz Az államnak fontos, de korlátozott szerepe van a piacgazdaságban: Megteremteni a hazai nyugodt, békés gazdasági és társadalmi közeget Biztosítani a magántulajdon védelmét Bizonyos szolgáltatások nyújtása: Pl. nemzeti védelem Pénzügyi stabilitás fenntartása Kritikái: Magas munkanélküliség A jövedelem eloszlás egyenlőtlen, különösen a növekedés időszakában Az árak nem mindig a reális előteremtési árakhoz igazodnak

23 Állami szabályozottság Karl Marx, Vlagyimir Iljics Lenin tanai alapján Szocialista berendezkedésű államok Tervgazdálkodás A javak központi újraelosztása Kritikái: Nem tud hatékonyan jólétet biztosítani A központi tervgazdálkodás rugalmatlan, nem hatékony Kornai János: puha költségvetési korlát Nagyon bürokratikus Magas korrupció

24 A civil társadalom szerepe A társadalmi fejlettséget hangsúlyozza: hogyan cselekednek az emberek egymás irányába Segítségére lehetnek a legszegényebbeknek, hogy növeljék az életszínvonalukat A politikai célok elérésében is lehet nagy szerepe A környezetért is összefoghatnak A humánusabb kereskedelemért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért is sokat tehetnek Kritikái: Nincs nagy térereje Gyakorlatlan az üzleti életben Gyakran nem tisztelik azokat, akik az adott csoporton kívül vannak

25 A földrajz szerepe a jólétben és a szegénységben Tengerrel nem határos országok hátrányai Kereskedelem Innováció első állomása is gyakran a kikötői települések Négy évszak, téllel: a tél megállítja a járványok terjedését Nagyobb termelési átlagokat lehet elérni általában a mérsékelt övben, mint a trópusokon De a földrajz önmagában nem elég: a gazdasági-társadalmi berendezkedés módosítja a jólét szintjét Sok országgal határos országok: több problémái lehetnek a határokon