A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése

Átírás

1 1 HALADÓ NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 1. A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 7 milliárd fő(2011) Bruttó termelés: 2009-ben > 58 trillió USD Világkereskedelem, pénz és tőkemozgások Becslés: plusz 10 trillió USD fekete és szürkegazdaság a fejlett országok hivatalos. GDP-jének 15 %-a, fejlődő orsz.-ban még nagyobb! A világgazdaság fogalma: nemzetek gazdálkodásának összessége az államok közti kapcsolatok és együttműködés (nemzetközi szervezetek, integrációk) világpiacok és szervezeteik(tőke, munka, áruk, technika...) A világgazdaság a világrend ( a nemzetközi rendszer ) egyik alkotóeleme Világrend: a nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) nemzetközi politikai rendszer globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai A világgazdaság szereplői: eltérő érdekek Államok (és hazai vállalatok és háztartások is...) Transznacionális vállalatok Integrációs szervezetek (államközi és egyéb) Kérdései: Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? Rend, véletlenszerűség, determinált káosz? 2

2 Az államok kategorizálása: földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása A lakosság száma: (2007: 6,6 milliárd fı, 2011: 7milliárd!) Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km 2 de Macao: fı/km 2 ; Mongólia<1 fı/km 2 Az államok szerepe: politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) 3 4 Fejlettségi értékelés ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, évi adatok, 182 országra) Alacsony HDI= (24 ország 2007-ben, legkisebb érték: Niger 0.34 (Zimbabwe: a becslés nincs benne a 182-es listában, 2010: 49 ország, legkisebb érték: Zimbabwe: 0,140) Közepes HDI = (75 ország 2007-ben) Magas HDI = (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI = (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971) millió fő milliárd USD USD 2009 Népesség GDP GDP/fő Világ Alacsony jöv orsz 846,1 432,2 511 Közepes jöv orsz 4812, , Közepesen alacsony 3820,8 8887, Közepesen magas 1001,7 7318, Alacsony és közepes jöv együtt 5658, , Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség 1943,8 6353, Európa és Közép-Ázsia 404,2 2591, Latin-Amerika és Karibi térség 572,5 4017, Közép-Kelet és Észak-Afrika 330,9 1062, Dél-Ázsia 1567,7 1700, Fekete-Afrika 839,6 945, Magas jöv országok 1116, , Euro-övezet 327, , Magyarország , OECD által alkalmazott osztályozás Harmadik Világ: alacsony jövedelmű(low income) országok (LIC) 29 legkevésbé fejlett ország(least developed LLDC). közepes jövedelmű(middleincome MIC) 73 ország újonnan iparosodott (newlyindustrialised NIC),11 ország OPEC-tagországok:13 ország. Világbank: GNI/ fő alapján (2010) alacsony jövedelmű(lowincome, LIC) országok: GNI/fő<$995, termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, közepes jövedelműek(middleincome, MIC): közepesen alacsony jöv. (LMIC )$996 - $3945, közepesen magasjöv. (UMIC): $3946 -$12195 magas jövedelműek(hic): $12195 felett (az ún. Első Világ (First World),+ néhány olajtermelő ország) (Magyarország GDP/fő = $ 15400, GNI/fő= $ 18200)

3 Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... 5 Forrás: WDR 2010 Full Report A hárompólusú világgazdaság 6

4 A világgazdaság szektorális megoszlása GDP %-a, mezıgazd ipar szolgáltatás Foglalkoztatottak aránya, % A gazdasági szektorok teljesítménye a GDP %-ában, 2009 Mezıgazd. ipar szolgáltatás 1 fıre jutó jövedelem 100% 80% 60% 40% 20% 0% Alacsony jöv orsz Dél-Ázsia Fekete-Afrika Közép-Kelet és Észak-Afrika Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség Közepes jöv orsz Európa és Közép-Ázsia Latin-Amerika és Karibi térség Világ 70 Magyarország Magas jöv országok 74 Szolg Ipar Mezıgazd 8 A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi A gazdaság jellemzı vonása Pre-indusztriális, agrár Indusztriális Poszt-indusztriális, tudásalapú Vezetı gazdasági szektor Mezıgazdaság Ipar Szolgáltatás A domináns technológia jellege Munkaerı és termelési tényezı -intenzív Tıkeintenzív Tudás-intenzív A fıbb fogyasztói termékek Élelmiszer és kézmőves termék Ipari termék Információ és tudásszolgáltatás A fıbb termelési folyamatok jellemzıi Ember és természet interakció Ember és gép interakció Ember- ember interakció A gazd. növekedés meghatározó tényezıje A természet produktivitása (talaj, klíma, biológiai erıforrások) A munkaerı termelékenysége Innováció, intellektuális termelékenység A világrend alapvetı problémái a XXI. szd. elején 1. Demográfiai robbanás: Népességnövekedés a szegény országokban, máshol elöregedés, urbanizáció 2. Ökológiai problémák : Természeti erıforrások felhasználása gyorsul, környezet pusztulása 3. Technológiai fejlődés: az ember képességeit veszélyessé növelte (genetika, katonai hasznosítás...) nemzetközi együttműködés kell eddig csak a környezetvédelemben

5 9 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás ( ) 2. A klasszikus kapitalizmus kora ( ) 3. A liberális kapitalizmus virágkora, monopolizáció ( ) 4. A modern kapitalizmus ( ) 5. Egyensúlytalanságok ( ) 6. A volt szocialista országok integrációja a világgazdaságba ( ) 7. A világgazdaság 2000 után 1) Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig ( ) Őskor, ókor::szibéria, mediterrán népek kereskedelme, Földközi tenger medencéje, Római Birodalom, görögök, föníciaiak, Középkor:merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka : agrárjellegű gazdaság, stagnáló technológia : világkeresk. hálózat, Spanyol és Portugál királyságok nagy földrajzi felfedezések: Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása, Holland Kelet-Indiai Társaság, Brit Kelet-Indiai Társaság, Távolsági kereskedelem Iránya: Földközi tenger medencéje Atlanti óceán Tárgya: fűszerek, élvezeti cikkek ipari tömegáru és afrikai, amerikai nemesfémek, nyersáruk 10

6 1) Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig ( ) folyt. Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany-és ezüstkincsekre orientált kifosztása Interkontinentális rabszolgakereskedelem /1840: A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora 11 2) A klasszikus kapitalizmus kora ( ) korai gépesítés kora, gyáripar kezdetei Ipari forradalom és a szabadversenyesnemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban Textilipari termékek Technika:gőzgép, vasutak, gőzhajózás szabadversenyeskapitalizmus, liberális kereskedelem, nemzeti piacgazdaságok, vezetı hatalom: Nagy-Britannia Világméretű munkamegosztás, a gyarmatbirodalmakon belül Külkereskedelem meghatározója:az árucsere-kereskedelem és a gyarmati erőszak Több nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló periféria Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országgá válnak 12

7 3) A liberális kapitalizmus kiteljesedése: Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka ( ) 19. sz. utolsóharmada 20. sz. elsőharmada, 1870/ : a szabad-kereskedelem, liberális kapitalizmus virágkora Technika fejlődése: robbanómotor, elektromos gépek, nehézgépipar Tőkekoncentráció, részvénytársaságok, trösztök monopolisztikus szervezetek, nemzetközi tőke koncentráció Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás, Európa a központ gyarmatok, félperifériák és perifériák: nyersanyagok, nyerstermékek gyarmattartók,centrum: beruházási és fogyasztási javak Sugaras szerkezetű kereskedelem: perifériák egymással nem, csak a centrummal kereskednek : I. világháború, USA jelentőség megnő, Angliáé csökken : nincs komoly gazdasági teljesítmény, nemzetk. konfliktusok, autarchia : gazdasági világválság, a gazdasági kapcs.rendszerfelbomlik, keynesi gazdaságpolitika : a gazdaság nem képes feléledni ( fasizmus, II. világháború) Új ipari nagyhatalmak: Európai dominancia megtört, USA, Japán, Németország 13 4) A modern kapitalizmus (1945/ ) Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusúmunkamegosztás hanyatlása : aranykor, liberális világgazdaság teljes foglalkoztatás, jóléti programok, stabil pénzügyi rendszer Technika:sorozatgyártás, tömegtermelés, gépkocsi, vegyipar, nukleáris. energia dekolonizáció Az európai térség fejlődése, Marshall-terv, Európai Gazd. Közösség A GATT(1947)-on belül jelentős liberalizáció. Japán fejlődése (Dodge-terv). Növekvőkereskedelem akgst-n belül Két rendszer, hidegháború, békés egymás mellett élés Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak 60-as évek: fellendülés, liberalizáció, bővülő kereskedelem. Gazdasági integrációk (az EGK és EFTA ). A KGST országok növekedése lelassul A délkelet-ázsiai térség tigrisei, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea 14

8 5) Állandósult egyensúlytalaságok, pénzügyi zavarok korszaka( ) 70-es évek: recesszió tól:a pénzügyi rendszer bomlása, olajválság lassuló világgazd. fejlődés, infláció Újonnan iparosodó országok (NIC országok) versenyképes termékei Európa és Japán erősödik Az USA nemzetközi pozícióinak gyengülése(háborúk, dollár értéke) a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása(1971), Nixon sokk Olajárrobbanás hatásai 1973 vége: arab-izraeli háború, OPEC(1961) kínálat korlátozás ). Válság a világgazdaságban; stagfláció, munkanélküliség, fizetési mérleg problémák Nyersanyag- és energiatakarékos eljárások (USA és Japán) Nyugat-Európa struktúraváltása elhúzódott, KGST országok stagnáltak Délkelet- Ázsia: gyors növekedés : második olajárrobbanás (az iráni sah bukása, iráni-iraki háború) Bővülőkereskedelem: olajexportőrök vásárlóként, olajimportőrök eladóként Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás, fejlődőországok csoportjának differenciálódása, eladósodás folyamata, 80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalúkereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése, a kulcsvaluták stabilizálására az irányított lebegtetés Szovjet blokk:gazdasági visszaesés, egyensúlytalanságok, válság 15 6) A volt szocialista országok átalakulása és a globalizáció kiteljesedése ( ) 80-as évek vége, 90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbbé válik Lehetőség a globális problémák közösmegoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. A transznacionális és multinacionálisvállalatok hatalmának növekedése 7) A világgazdaság 2000 után Recesszió 2001 után, FDI kiáramlás visszaesése 2002 után lassú fellendülés az USA-ban, EU, Japán stagnálása : Globális válság - V, W, L? 2010 után: Lassú fellendülés? 16

9 17 A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánus elmélet, neoliberális monetarista elméletek Elméletek/1 - Merkantilizmus század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany, Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálhatóelőnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása( protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek, gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramlóarany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növeléseérdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása( polgárság megerısödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun( ), Jean-Baptiste Colbert( ) Colbert XIV.Lajos

10 Elméletek/2- Fiziokratizmus Quesnay 19 a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramlóarany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javakmennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első-sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A mezőgazdaságon alapulózárt (önellátó) gazdaság az ideális ; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthetőimport ellentételezése érdekében van szükség. FrançoisQuesnay( ), Anne Robert Jacques Turgot( ) Turgot Elméletek/3 -Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele 19. század utolsóharmada (a gyarmati típusúnk-imunkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith ( ), David Ricardo ( ) - munkaérték-elmélet - láthatatlan kéz - munkamegosztás Laisserfaire, laisserpasser az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséheza protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámokcsak akkormegengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. A munkaráfordításokkülönbözőségén alapulónemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List ( ) növendék iparágak elmélete: A modernizáció kezdetén álló országokban a hazai iparágak védelme A. Smith Ricardo F. List 20

11 Elmélet/4 - Marx ( ) elmélete 21 Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi? Marx A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése egyensúlytalanságok és ellentmondások: rendszeresen visszatérő(ciklikus) válságok A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést azonban egyenlőtlen csere, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti kölcsönös függés(interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő ( működő ) tőkenemzetközi áramlása okainakés következményeinek vizsgálata. Elmélet/5 - Neoklasszikus elmélet 22 Kialakulása: 19. század utolsó harmada I. világháború (a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika(állami beavatkozás csak piaci kudarcok esetén) A klasszikus egyensúlyielméletkiegészítése Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezőkszerepea nemzetközi munkamegosztásban: komparatív költség-előnyöktovábbi forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okai és következményei A nemzetközi gazdaságtan forrása ez az elmélet

12 Elmélet/6 - Keynes ( ) elmélete 23 második világháborúvége 1970-es évek közepe(a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a hidegháború időszaka) John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője ( multiplikátor hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikátkell folytatnia. De: import a hazai termelés helyett: gazdasági visszaesést okozhat - közvetett állami szabályozás szükségessége. Nem érvényesülneka (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer J.M. Keynes Elmélet/7- Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. ( ), G. Myrdal( ), R. Prebisch( ), H. Singer( ) 24 Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai A világgazdasági egyenlőtlenségekvisszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését (backwash effect Myrdal) A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlásnem feltétlenüla neoklasszikusok által feltételezett természetes irányt követi. Perverz tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Prebisch-Singertétel (1950):a nyersanyagok termeléséreszakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbáa termelékenység-növekedés hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba transzferálódnak. G. Myrdal R. Prebisch

13 Elmélet/8 - Újbaloldali és neomarxista irányzat 25 A. Emmanuel ( ), S. Amin ( ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlıdı országok (a harmadik világ ) elmaradottságának a világgazdaság tıkés rendszere az oka. A nemzetközi kizsákmányolás rendszere az egyenlıtlen cserére épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsıdleges oka a munkaerı nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is S. Amin I. Wallerstein Elmélet/9- Neoliberális monetarista elmélet es évek közepe? (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka) Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat F. Hayek ( ), M. Friedman ( ) A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában állóakadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállíthatóa nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára F. Hayek M. Friedman