TANULMÁNYOK. A járás és viszontagságai MIKLÓSSY ENDRE. Történeti előzmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNYOK. A járás és viszontagságai MIKLÓSSY ENDRE. Történeti előzmények"

Átírás

1 TANULMÁNYOK MIKLÓSSY ENDRE A járás és viszontagságai Történeti előzmények Minden közigazgatási reformnak a területi rendezésből kell kiindulnia. Magyary Zoltán Magyarország területigazgatásának alapja Szent István királyunk államszervezése óta a megye, Európa legrégibb területszervezési egysége. Ez a stabilitás sajátságos, mivel társadalmi, politikai és gazdasági szerepe többször is megváltozott: az eredetileg a királyi hatalmat helyben képviselő intézmény 1232 után a királyi szerviensek (a későbbi nemesi osztály) önigazgatási szervévé, 1876-ban a polgári közigazgatás területi egységévé, 1950-ben a kommunista hatalmi centralizáció intézményi eszközévé, 1990-ben pedig a térségi önigazgatás szervezetévé vált. A területi beosztás is többször módosult, ámbár mai megyéink zöme még visszavezethető a Szent István-i alapokra (Győrffy 1998). A megyén belül a területigazgatás egyik fontos eszköze a járás volt, a változások ezért ezt is érintették, sőt gyakoribbak és jelentősebbek is voltak, mint a megyéé. Előzménye a királyi vármegyében a királyi szolgák bírája intézményben kereshető mint a neve is mutatja, alapvetően igazságszolgáltatási funkcióval. Eredetileg négy járás volt minden megyében. A feladatkörüknek azonban nem volt területi elkülönítése, ez valószínűleg csak a 15. századtól fogva alakult ki, és ezt az egységet, a szolgabíró illetékességi területét nevezték járásnak. Az elnevezés is mutatja, hogy a (lóháton való) bejárhatóság volt a szervezés fő szempontja. Ennek megfelelően differenciálódott a számuk 3 és 6 között, a megyék méreteinek és topográfiai viszonyainak megfelelően. Rögzített székhelyük nem volt. Ennek fő oka az, hogy ezek a közhivatalok javadalmazás nélküliek voltak, önálló anyagi egzisztenciával (birtokkal) rendelkező emberek látták el, és a saját birtokközpontjuk volt a mindenkori székhely. A helyzet megváltozott a polgári megyék megszervezésénél. Mind a megyék, mind a járások átalakításának kitűzött alapja a racionális területigazgatás volt (Magyary 1942, o.). A kiegyezés után, 1873-ban Szapáry Gyula belügyminiszter készített erről reformtervet, célja az önigazgató nemesi megye elvének megőrzése volt, egyidejűleg a polgári tartalom megteremtésével. A megyehálózat egységesítésével besorolta a különleges igazgatási területeket, felszámolta a kialakult exklávékat 1, és lehetőség szerint egyformává alakította a megyéket, mivel a kiindulópont az önfenntartó (a központi pénzeszközöktől független) municipális közigazgatás (városi törvényhatósági) volt, ami számára az azonos feladatok mellé hasonló bevételi lehetőséget is kellett biztosítani. Így a várme- 1 Az exklávé olyan terület, amelynek nem áll fenn területi folytonossága az anyaországgal.

2 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 103 gyék száma 81-ről 51-re, a törvényhatósági jogú városoké 73-ról 25-re csökkent. A járások száma 509-ről 370-re esett vissza, méretüket 30 ezer fő körül alakították ki. A reformterv meghatározta a rögzített székhely igényét is: a szolgabíróság, járásbíróság és adóhivatal minden járásban egy községben pontosíttassék össze, lehetőség szerint egy jól megközelíthető és megfelelő fejlettségű településen. Ahol pedig nincsen ilyen jellegű hivatal, ott az egész járás tartozzon mindenestül a legközelebbihez. A tervezetben 391 járásbíróság és 269 adóhivatal szerepelt. A törvénytervezetet ebben a formában nem hagyták jóvá, helyette Tisza Kálmán belügyminiszter, későbbi miniszterelnök tervezetét iktatták törvénybe (1876. évi XXXIII. törvénycikk). A törvény nagyrészt meghagyta a történelmileg kialakult megyehálózatot, a járásokkal pedig nem is foglalkozott. Csak az évi XXI. törvénycikk mondta ki, hogy a tisztviselők kötelesek a járás székhelyén lakni, de a járásbeosztás megyei hatáskörben maradt. Amíg a járás székhelye folyton változott, nem is lehetett elérni, hogy az a járásbírósággal és az adóhivatallal mindig egy községben legyen teszi hozzá Magyary. Tekintettel a járásszékhely térségi funkcióira, a legfontosabb követelmény a jó megközelíthetőség volt. Ebben a tekintetben erősen elmarasztalható ez a status quo-orientált közigazgatási reform, ezt Magyary szóvá is tette. A szakmailag meggondolatlan területbeosztás anomáliáira egyebek közt az Egertől néhány kilométerre fekvő, de nem Heves, hanem Borsod megyéhez tartozó községek esetét Kistálya, Andornak és Ostoros hozta fel, amelyek lakói csak átszállással juthattak el a 31 km-re lévő járásszékhelyre (Mezőkövesdre) és a 71 km-re lévő megyeszékhelyre (Miskolcra). Magyary egyik fő célkitűzése ezeknek a területi anomáliáknak a megszüntetése volt, ám a változatlanságban érdekelt apparátussal szemben nem tudott eredményt elérni. A járás a polgári közigazgatás szervezetében A polgári közigazgatás alapvetően a rendi igazgatás struktúráját kívánta megtölteni korszerű tartalommal. A hajdan közvetlen királyi fennhatóság alá tartozó szabad királyi városok helyén hozta létre a törvényhatósági jogú városokat, a földesúri fennhatóság alá tartozó mezővárosok helyén pedig a megyei városokat. A községek a járások alá tartoztak, de kétféle módon: a nagyközségek önálló jegyzői hivatallal rendelkeztek, a kisközségek körjegyzőségekbe tömörültek. A besorolás mint a neve is mutatja lényegében méretfüggő volt. Ezek a kapcsolatok tartósak voltak, törvény, illetve megyei rendelet rögzítette őket. A törvényhatósági jogkör (1886. évi XXI. törvénycikk 2..) háromféle funkciót jelentett: önkormányzat, az államigazgatás elhatározásainak közvetítése, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás felterjesztési joga (ez utóbbi a híres jus resistendi 2 -nek a csökevényes maradványa a modern jogrendben). 2 A magyar nemességnek az Aranybullában (1222) kimondott joga, amely szerint a király alkotmányellenes magatartásának a nemesség a hűtlenség vádja nélkül ellenszegülhetett.

3 104 MIKLÓSSY ENDRE A polgári közigazgatás hierarchikus struktúrája Magyarország 1. ábra Budapest (helyhatóság) Törvényhatóság jogú város (helyhatóság) Vármegye és közigazgatási kirendeltség Megyei város (helyhatóság) Járási és szolgabírói kirendeltség Forrás: Magyary 1942, 302. o. Nagyközség (helyhatóság) Körjegyzőség Kisközség (helyhatóság) A helyhatóság fogalma tartalmazza a rendeletalkotás jogát, benne mindenekelőtt az adó kivetésével, önálló költségvetéssel. A járás tehát nem ezek közé tartozott, hanem a vármegyei igazgatás adminisztratív részegysége volt. Önkormányzata nem lévén, egyetlen szerve a főszolgabíró (Magyary 1942, 282. o.). Ő az alsófokú közigazgatási hatóság: felügyeli és ellenőrzi a járáshoz tartozó községeket, továbbítja a rendeleteket, irányítja a képviselő-testület megválasztását (1886. XXII. Tc. 89..). Konkrét feladata a közrendészet, az anyakönyvezés, a vallás- és oktatásügy, a közegészség, a katonai ügyek, az iparügy, a gazdasági rendészet és az állategészségügy ellenőrzése. Integráló funkcióval rendelkezik a vele azonos fokozatú dekoncentrált szervekre nézve. A rendi országban a községeknek nem volt közjogi státusuk, képviseletüket a főszolgabíró gyakorolta, és úgy tűnik, ez a fajta paternalizmus jócskán megmaradt a polgári átalakulás után is. A községek életébe és igazgatásába mondja Magyary oly mély bepillantása és oly sokirányú belenyúlási joga és lehetősége van, hogy ha látóköre, szervezőképessége és kitartása van, a községeknek a lehetőségekről való felvilágosítását és érdekeiknek felfelé való továbbítást hatásosan végezheti (Magyary 1942, 283.o.). Meg kell jegyeznem, hogy a hatékony közigazgatás jól teszi, ha működésében inkább a tisztes középszerre próbál építeni, nem pedig egy-egy, csak esetlegesen felbukkanó tehetségre. A területi beosztást illetően látható egyrészt a vármegyerendszer meglehetősen irracionális szerkezete különösen az óriási Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyénél, ami úgyszólván ellehetetlenítette az államigazgatás dekoncentrált szervei és a megyehálózat összehangolását. E megyebeosztás problémáit csak fokozták a trianoni országcsonkítás eredményeképpen létrejött töredékmegyék. A járásbeosztás, úgy tűnik, ésszerűbb kialakítást célzott meg, de túl sok lehetősége nemigen volt az adott keretek között. A területszervezésben külön gondot jelentettek az óriási határú tanyás alföldi mezővárosok, amelyek területén számos, községnyi méretű tanyaközpont is elhelyezkedett, a közigazgatás számára kedvezőtlen városigazgatás alá rendelve. A jelenlegi autonóm szervezeti egységeinket úgyszólván kényszeríteni kell a tanyakérdés közigazgatási problémáinak megoldására állapította meg akkoriban dr. Kiss István (2006, 194. o.) ugyanis azok az esetleges elszakadástól félnek.

4 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 105 Magyarország közigazgatási területbeosztása 1938-ban 2. ábra Forrás: Magyary Megjegyzés: a térképen fekete színnel jelölöm a városi közigazgatás területét. Mindazon problémák, amelyeket a rendszerkritikusok főleg a két háború közötti időszakban fölvetettek, erősen összefüggenek ezekkel a közigazgatási tényekkel. A rendszert nem nevezhetjük sem túlzottan korszerűnek, sem túlzottan demokratikusnak. Viszont amikor 1944 őszén a háború és a szovjet hadsereg bevonulása után összeomlott a helyi közigazgatás, és a kényszerű, s adott viszonyok közt cseppet sem könnyű feladatokat ad hoc nemzeti bizottságok vették át, amelyek közigazgatási járatlanságukhoz képest meglepően hatékonynak bizonyultak. Főleg ez adta Bibó Istvánnak (1986a, 235. o.) az ösztönzést, hogy efféle alapon kellene korszerűsíteni a teljes magyar térségigazgatást. Bibó szerint a helyi ügyek közvetlen áttekintése lehetővé tenné a demokratikus felépítésű önkormányzati életet, ennek alapjául a hagyományos megyerendszer helyett egy kisebb egységet, városmegyéket tartott szükségesnek, amelyben a város és környékének a szerves, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális együttélése megvalósulhatna (Miklóssy 2011c). 3 A tanácsrendszer és a járás Az 1945 után kialakult korlátozott és átmeneti demokráciának sem kedve, sem ideje nem volt közigazgatási reformot végrehajtani, 4 így ez a feladat a berendezkedő kommunista 3 Társadalmunk hihetetlen gyorsaságú önszerveződése 1956 őszén alátámasztani látszik Bibó optimizmusát. 4 Készült ugyan egy tervezet a Nemzeti Parasztpárt részéről, amely Erdei Ferenc és Bibó István elgondolásai alapján a megyerendszert városmegye-rendszerré kívánta átalakítani, de azt nem terjesztették elő (Miklóssy 2011c).

5 106 MIKLÓSSY ENDRE diktatúrára maradt. Elvi alapjait az évi XX. törvény fektette le, amit akkoriban büszkén neveztek első írott alkotmányunknak, ámbár a szovjet alkotmánynak volt a tükörfordítása, illően egyébként az ország vazallusi helyzetéhez. Viszont a múlttól teljességgel elszakadni minden fogadkozás dacára sem lehetséges. Így a Szovjetunióban, miután likvidálták a kérészéletű tanácsrendszert (a szovjetet ), óhatatlanul a cári közigazgatás tradícióira kellett, hogy támaszkodjanak, amit II. Katalin cárnő szervezett meg francia mintára hagyatkozva, sajátosan visszataszító keverékeként a feudalizmusnak és az abszolutizmusnak. Minden parancsuralmi rendszernek az őstípusa a hadseregszervezés, a maga alá-fölérendeltséget egyértelműen tisztázó viszonyaival, amit a cári adminisztrációban olyan tökélyre vittek, hogy a hivatalnokok is tiszti rangot kaptak. Az, amit a továbbiakban is tanácsnak mondtak, átalakult a központi akaratot közvetítő végrehajtó szervezetté, ámbár sajátos módon a tagjait nem kinevezték, hanem választották, még ha az egységlista meglehetősen irányított formájában is. Hogy a központi akarat végrehajtása előtt még kevesebb akadály legyen, e választott szervek érdemi funkciója és befolyása az eseményekre meglehetősen csekély volt, 5 mert a munka a tanácsok végrehajtó bizottságaiban folyt. A hadseregszervezés régi elvén épült fel tehát a szovjet hivatali hierarchia, és természetszerűleg hazánké is. A területszervezési kiindulópont ezzel adott volt, csak szocialista tartalommal kellett megtölteni. Ezt tette az évi I. törvény, az úgynevezett első tanácstörvény. Az alkotmány 29. -a szerint az ország megyékből, járásokból, városokból és községekből áll, amelyeket helyi tanácsok irányítanak, és ezek egymásba illeszkedőn, egységes hierarchiába sorolódnak. Így a séma a 3. ábrában látható lett. 3. ábra Az első tanácstörvény közigazgatási struktúrája Forrás: saját szerkesztés. Magyarország Megye Járás Város Község A hadseregszervezés elve jól látható itt, viszont látható az a probléma is, ami ezt az elvet ilyen merevséggel alkalmazhatatlanná teszi. A hadsereg ugyanis nagyjából hasonló méretű, egymás fölötti egységekből épül fel: szakasz, század, zászlóalj stb., míg a települések között igen nagy különbségek vannak. Ez a struktúra hamar működésképtelennek bizonyult, még a rendszer alacsony igényszintje szerint is. Ezenkívül ezt a rendszert részben bűnbakká lehetett tenni az 1950-es évek első felének padlássöprései és számos egyéb közigazgatási visszaélés miatt, így aztán a Nagy Imre-féle reformkurzusban át is alakították, az évi X. törvényben, az úgynevezett második tanácstörvényben. Ennek a struktúrája az alábbi (4. ábra). 5 Ideértve magát az évente csupán néhány napig ülésező országgyűlést is. Még a törvényerejű rendeletek jó részét sem ők hozták, hanem a hajdani köztársasági elnök helyébe lépő Elnöki Tanács.

6 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 107 A második tanácstörvény közigazgatási struktúrája Magyarország 4. ábra Főváros Forrás: saját szerkesztés. Megyei jogú város Járási jogú város Megye Saját tanácsú község Járás Társközség Jól látható a formális hasonlóság a polgári közigazgatás struktúrájához és területi beosztásához. (Annak egykori szakemberei végezték a jogszabály-előkészítés műhelymunkáját.) Részben ez a rendszer is tartalmazza még elődje területi problémáit, az alföldi mezővárosok településszerkezete láthatóan kilóg a hierarchikus szervezetrendszerből. A másik látható probléma pedig az, hogy elég sok helyen hiányzik a hierarchia kiegyensúlyozottságához szükséges járás város kapcsolat (városhiányos járások). Ezt a problémát lesz hivatott kezelni az országos településhálózat-fejlesztési koncepció (amely tehát eredeti formájában nem azt a falurombolást célozta meg, aminek később a felelősévé tették). 5. ábra Az 1970-es járásbeosztás Forrás: Bibó 1986b, 284. o. Megjegyzés: a térképen fekete színnel jelölöm a városi közigazgatás területét. A járást illetően van egy lényeges funkcionális különbség a háború előtti rendszerhez képest. Itt a járásnak önálló hatásköre, illetve képviselő-testülete van, ami szervesen

7 108 MIKLÓSSY ENDRE betagolódik a közigazgatási hierarchiába. Az államigazgatás egységére tekintettel azonban nem tesz különbséget járás és város között, noha egyebek között a járásnak alárendelt szervei is vannak, tehát működési módja eltérő. (Ennek a fogyatékosságnak a későbbiekben fontos következményei lesznek, ez a járások felszámolásának a kiindulási pontja.) Az önálló hatáskör fogalmat persze nem kell félreérteni. Annyit jelent, hogy különálló szereplőként tagolódik be a tervutasításos rendszerbe. Részt vesz a tervgyártásban, vagyis a tervlebontásos folyamatban, az államigazgatás utasításait továbbítja a községekhez, saját szakmai apparátusa van a helyi végrehajtó bizottság alárendeltségében, amely a kettős alárendeltség elvén működik. Ez annyit jelent, hogy egyszerre kell eleget tennie a szakminisztérium és a helyi tanács végrehajtó bizottsága (VB) igényeinek. Mint Erdei Ferenc helyénvalóan mondta, nem megoldás, hogy a funkciók és felelősség megosztása nélkül függ ugyanaz a szerv a központi kormányzattól és a helyi önkormányzattól is (Erdei 1971, 29. o.). A többlépcsős hierarchikus alárendeltség is (település járás megye ország) megnehezíthette a központi parancsuralmi irányítás dolgát, ez lehetett az oka a járás későbbi visszafejlesztésének, ami jelentősen egyszerűsítette a rendszer működésének alapját, a tervalkut. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a helyi akaratnyilvánításnak és a központosított közigazgatásnak az összehangolása valóban nem könnyű probléma, és nemcsak a monolitikus, hanem a plurális politikai rendszer számára is gondot okoz. Magyary is szóvá teszi (1942), hogy az önkormányzat és a közigazgatás világosan nem különíthető el. Az elvi lehetőségére a szubszidiaritással kapcsolatban vissza fogok még térni. A járás visszafejlesztése 1971-ben került sor a területigazgatás következő reformjára, amelynek az alapja a járási tanácsok helyett a városkörnyéki közigazgatás fokozatos megszervezése volt. Ennek közigazgatási alapja az évi I. törvény, a harmadik tanácstörvény lett, amihez bizonyos fokig kapcsolódott a területi fejlesztéspolitika alapdokumentumaként tekintett 1007/1971. számú kormányhatározat, az úgynevezett Országos településhálózat-fejlesztési koncepció (a továbbiakban OTK). Tárgyunkat illető legfontosabb vonatkozása az, hogy megszüntette a járási tanácsokat, helyettük létrehozta a megye alárendeltségében működő járási hivatalt, valamint új kategóriaként a városkörnyéki igazgatás fogalmát (1971. évi I. törvény 66..). Ezek az intézmények vették át az államigazgatási feladatokat. A járási hivatal vezetője az elnök, a városkörnyék vezetője pedig a városi VB-titkár lett. A törvény által megteremtett lehetőség alapján azután fogyatkozni kezdtek a járások. Először, mintegy kísérleti jelleggel, két helyen szerveződött meg a városkörnyéki közigazgatás (Kapuváron és Hatvanban), de 1984-re, az újabb reform beköszönte előtt, a 83 járás mellett már 61 városkörnyéki igazgatási egység volt. A változás megértéséhez még megjegyzem azt is, hogy a törvény a megyei városokat is a megyei igazgatás alá rendelte. Ha az 1954-es reform kiindulási pontja a szakszerűség volt, akkor erről azt kell mondanunk, hogy inkább politikai indíttatása volt, mégpedig a kialakult megyei apparátusok hatalmának megerősítése. Ettől kezdve közvetlenül irányíthatták megyéjüket, aminek főleg a tervezési rendszerben és a fejlesztéspolitikában lett nagy jelentősége. Az új területi egységek gyakorolták az első- és másodfokú hatósági jogköröket, a törvényességi felügyeletet a községek fölött, irányították azok szakigazgatási szerveit, és

8 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 109 segítették a községfejlesztést. Ismerős helyzetet látunk, némiképpen a hajdani főszolgabírói hatáskör éledt újjá. Bibó nem oktalanul ironizált efölött: helyre állt az úri-nemesi megye konstrukciója, amely magasan az emberek felett trónolt (Bibó 1986b, 209. o.). 6. ábra Az 1954-es reform közigazgatási struktúrája Magyarország Főváros Megye Kerület Megyei város Város Járási hivatal Városkörnyéki község Község Forrás: saját szerkesztés. Eközben folyamatos volt a közös tanácsú községek szervezése is ben még csak 339 volt, 1985-re azonban 1556-ra szaporodott a számuk (Miklóssy 2004, 115. o.). A központosított újraelosztási rendszerben ez igen nagy hátrányt jelent, mivel így a fejlesztési tervek és azok alapján a forráselosztás másutt történik, más települések részesednek belőle. Ezzel egyidejűleg folyt egyes községek önállóságának felszámolása is, elsősorban bár nem kizárólag a városokba olvasztással, hogy azok területe és népességszáma megnövekedjék ben a járást teljesen felszámolták és a területigazgatás alapja a városkörzet lett. Ekkortájt egy sor különféle egyéb reformintézkedést is hoztak, amelyekről utólag sem könnyű megmondani, hogy volt-e valami határozott céljuk, vagy csupán a rendszer széthullását kísérő pótcselekvések voltak. Annyi tény, hogy a területfejlesztési források vészesen megfogyatkoztak, s ezzel együtt a községfejlesztési lehetőségek gyakorlatilag megszűntek. Úgy tűnik, szabad utat kapott a térségi redisztribúció bírálata, amelyet tulajdonképpen a gazdasági problémák bűnbakjának tekintettek (Vági 1982). Területi besorolás tekintetében ez a rendszer nagyjából követte a régi járásbeosztást. Maga a városkörnyéki igazgatás a községeket lényegében magukra hagyta. Ugyan létszámarányosan delegáltak tanácstagokat a városi tanácsba, ezeknek érdemi beleszólásuk nemigen volt a folyamatokba. Az is igaz, hogy az egész tanácsrendszer szétesőben volt az 1980-as évek második felére. Bevezetésének indoka az volt, hogy növelje a települési önállóságot és megye település viszonyra egyszerűsítse a hierarchikus kapcsolatokat. Ebből lett is valami, jól mutatván, hogy ha elveszik a mankót, akkor az ember kénytelen lesz a saját lábát használni. A kistelepülések eme elhagyatottsága, az ebből adódó és csak saját eszközökkel megoldható problémák azonban nem jelentettek rossz alapozást a bekövetkező rendszerváltás közigazgatási reformjához.

9 110 MIKLÓSSY ENDRE Az 1984-es városkörzetek 7. ábra Forrás: KSH.

10 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 111 Az új demokrácia területigazgatása Az első feladatok egyikének a közigazgatási reformot tekintette az új kormány, a tanácsi rendszer felváltását az önkormányzati rendszerrel. Ennek alapja az évi LXV. törvény volt a helyi önkormányzatokról. A törvény az új parlamenti szabályok szerint 2/3-os többséget igényelt, az átalakításhoz szükséges további jó fél tucat törvényt pedig folyamatosan hozták meg a következő három évben, amelyek általában egyszerű többséget igényelő törvények voltak. A törvény kiindulópontja az, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el (1990. évi LXV. törvény 1..1.). A helyi ügy a közszolgáltatásokkal való ellátást, az önkormányzati közhatalom gyakorlását, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek a helyi megteremtését jelenti. Ugrás az ismeretlenbe. Olyan előkészítő tényfeltáró vizsgálat ugyanis, amit Magyary Zoltán vagy tanítványa, Kiss István nélkülözhetetlennek tartott, nem készült. 6 Az egyetlen anyag, amire támaszkodni lehetett, a negyedik tanácstörvénynek az 1980-as években kidolgozott tervezete volt, amely ugyan valóban a központi adminisztrációtól független helyi hatalom megalapozását célozta meg a választási rendtől kezdve a rendeletalkotási jogkörön keresztül a helyi önkormányzati vagyon megteremtéséig és a törvényességi felügyelet rögzítéséig, de számos alapkérdést megoldatlanul hagyott mindmáig (Magyar Közigazgatás 1990). A törvényességi felügyelethez például a bírósági fellebbezés lehetőségét írta elő anélkül, hogy a közigazgatási bíróság megszerveződött volna. 7 Az önkormányzatok vagyona és bevétele messze nem bizonyult elegendőnek a törvény 1. -ában foglalt igénynek, az anyagi feltételek helyi megteremtésének. Mind a mai napig a települési önkormányzat működésének anyagi kerete döntően a parlament által meghatározott éves költségvetési törvénytől függ. S ami számunkra a legfontosabb, kétes módon szabályozta a települési és a térségi önkormányzat viszonyát. 8 A térségi önkormányzat alanya hagyományainknak megfelelően a megye lett. Csakhogy anélkül, hogy bármiféle rendelkezési jogot kapott volna a települési önkormányzatok fölött. Titulusa a szolgáltató megye, ami azt jelenti, hogy mellérendelt viszonyba került a települési önkormányzattal, szabályozási-intézkedési jogosítványok nélkül. 9 Leginkább a térségi intézmény-működtetés lett a feladata, megtűzdelve azzal, hogy adott esetben át kell vállalnia közellátási funkciókat a városoktól. 6 Véleményem szerint a helyi közügy fogalmának árnyalt meghatározása hiányzott elsősorban. 7 A jelenlegi helyzetet, amikor a kormányzati szerv végzi a törvényességi felügyeletet, közjogilag problematikusnak tartom. 8 Itt a képviseleti demokrácia rossz megértése játszott szerepet. Hiszen engem képviselne nemcsak a településen, hanem a megyében is, tehát a megye bizonyos település-fölötti rendelkezései nem csorbítják az autonómia elvét. De lehet, hogy politikai mérlegelés is szerepet játszott, féltek a megyétől, mint a minapi kommunista hatalom egyik fő támaszától. 9 Az évi XXI. törvény a területfejlesztési törvény például előírta a megyei területrendezési tervek készítését, ami nélkülözhetetlen jogintézmény, hiszen e nélkül a településközi koordinációt csak a parlament biztosíthatja törvényben. Alkotmánysértés címen az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely hosszas mérlegelés után végül a 3/1997. számú határozatában kimondta, hogy bizonyos feltételek mellett ez a terv kötelező érvényűvé tehető. A legitimitása azonban ettől még nem lett teljes körű, mind a mai napig.

11 112 MIKLÓSSY ENDRE A rendszerváltás utáni térségi közigazgatási struktúra Magyarország 8. ábra Főváros Fővárosi kerület Megyei város Város Megye Község Forrás: saját szerkesztés. Nincsen tehát alárendeltség, Magyarország helyett pedig bízvást írhatjuk azt, hogy Országgyűlés, mivel a helyi önkormányzatok fölött kizárólag ő rendelkezhet, mégpedig csak törvényben. Erre a helyzetre mondták azt, hogy 3200 köztársaság. A legfőbb probléma az operatív együttműködés gyakorlatilag teljes körű megszűnése volt, amit a települések ugyan jórészt szabadságnak éltek meg, aztán kiderült, hogy sok tekintetben inkább fejlesztést gátló kaloda mind a helyi, mind pedig az országos politika számára, például azért, mert a forrásallokáció kizárólag 0 összegű játszma formájában lehetséges. 9. ábra A közigazgatás ellenőrzési hierarchiája rendszerváltás után Belügyminisztérium a) Megyei Közigazgatási Hivatal Jegyző (főjegyző) Körjegyző Forrás: saját szerkesztés. a) Az első kormány idején ez a feladat a Köztársasági Megbízotti Hivatal alá tartozott, a köztársasági elnök alárendeltségébe, de ezt 1994-ben megváltoztatták. Ennek a különös struktúrának a működőképességét több dolog tette mégis lehetővé. Az alapfeladatok finanszírozását normatív alapon az Országgyűlés folyamatosan biztosította, a fejlesztésekre pedig pályázati rendszert építettek ki, ami csakhamar burjánzásnak indult, kétséges hatékonysággal. Számuk közel harmincra nőtt, amikor a kormányzat nekilátott valamelyest eurokonformmá alakítani. 10 Azt hiszem, az 1980-as évekbeli helyzetnek az volt az előnye, hogy a falusi vezetőknek némileg hozzá kellett szokniuk az önálló problémamegoldáshoz. Jellemző egyébként, hogy ez legalábbis statisztikai átlagban jobban ment a kisebbeknél, a gazdálkodás, a problémaérzékenység és a jogszerűség szempontjából is. 11 A struktúra viszont úgyszólván lehetetlenné tette a szakszerű kormányzati működést. Nem működött a kormányzati szándékok, illetve a tényleges helyi igények továbbítása, az információk átadása és az ellenőrzés. Ez a tény logikusan vezetett a kormányzati munka széthullásához is. Miután azonban az új rendszerben a fejlesztések jó része nem központi tervezés alapján, hanem helyi elhatározásokon alapult, amit a kormány legfeljebb támogatott, a térségi fejlesztésért felelős új minisztérium (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, KTM) szükségét látta valamilyen, a megyénél kisebb területi 10 Az előző rendszer központi redisztribúciójának volt egy térségi érdekeket tartalmazó alrendszere, a megye, még ha ezt az apparátus dominálta is. Az új és alig kisebb arányú redisztribúció viszont teljességgel centralizált lett, a térségi viszonyokat jórészt még észlelni sem tudta. 11 Egyrészt jobban rá voltak szorítva kevesebb lehetőségük miatt, másrészt az is számít, hogy a városok működését összezavarta a bevonuló pártpolitika. A legnagyobbat, Budapestet úgyszólván működésképtelenné tette.

12 A JÁRÁS ÉS VISZONTAGSÁGAI 113 áttekintő egység megszervezésének, ami fölött hatalma ugyan nem volt, de ösztönzésére a KSH 1993-ban lehatárolta a kistérségeket. Eredetileg ezek csupán statisztikai nyilvántartási egységek voltak, a megszervezésüknél hivatkozni lehetett az Európai Unió követelményeire is, mivel ez megfelelt az akkor NUTS 4-es, jelenleg LAU 1-es egységnek. 12 Nagyobb figyelmet csak akkor keltett a dolog, amikor ez az egység a területi adatok nyilvántartásán keresztül a támogatásoknak is az alapegységévé vált. Nagyságát tekintve a kistérségi rendszer hozzávetőleg a járáshoz hasonlítható, de jó ideig nem volt semmiféle közigazgatási tartalma. Uniós tagságunkkal azonban nélkülözhetetlenné vált a területi szint, mert a térségi támogatásoknak ez lett a címzettje. A külső források felvételére alkalmas területfejlesztés igénye lett tehát a kistérség meghatározó szakmai tartalma, ezt a területfejlesztési törvénynek a évi LXXV. törvényben megtestesült módosítása rendezte. Megerősítette az országos konzultációs szervként működő Országos Területfejlesztési Tanácsnak az évi XXI. törvényben rögzített szerepét, intézkedett a régiókról (NUTS 2), a megyék (NUTS 3) és a kistérségek szerepéről (NUTS 4). A területbeosztás nagyjából a városkörzetekének felelt meg, azonban a Dunántúlon több, az Alföldön pedig kevesebb egységet szervezett. A fővárosi agglomeráció térségét is az eddiginél több egységre bontotta. A besorolás időnként változott is, a KSH szemlátomást megpróbálta figyelembe venni a népességarányosság elvét, elsősorban a fővárosi agglomerációra vonatkozóan. 13 Kistérségek rendszere, ábra Forrás: KSH. 12 A hivatkozás ugyan kissé sanda, mert az EU ilyen egységben már nem követeli meg a statisztikai nyilvántartást, de szükséges volt az államigazgatási ellenállások leküzdéséhez, amelyek ösztönszerűen elleneznek mindenfajta koordinációt. 13 Meg kell jegyezzem, ez az elv jóval kisebb jelentőségű, mint a területbeosztás stabilitásának az elve.

13 114 MIKLÓSSY ENDRE A törvénymódosítás ezen a szinten egy jellegzetes kettős rendszert alakított ki. Jogi személyiségként létrejött a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei közigazgatási hivatal alárendeltségében (2004. évi LXXV. törvény 10..). Ez a szervezet a települési önkormányzatokkal szerződéses alapon működik együtt, elsősorban a közös fejlesztési programok készítése céljából. Ez tehát a központi kormányzatnak a kistérségi szintig előre nyújtott karja. Idáig még a centralizált kommunista kormányzat sem ment el, 14 ez a rendszer a fejlesztéspolitikában, tehát a helyi közügyek egyik legfontosabbikában gyámság alá helyezte a településeket. 15 Minden egyébtől függetlenül ez igencsak kontraproduktív szisztémának ígérkezett. Másrészt viszont lehetővé tette ehelyett a többcélú kistérségi társulások szervezését (2004. évi LXXV. törvény 10G..) ha valamennyi érintett meg tud benne állapodni. Ez viszont, szintén jogi személyként, az érintett önkormányzatok szövetsége által működtetett intézmény, azzal a kikötéssel, hogy a feladatokat valamennyi érintett önkormányzat területén el kell látnia. Csak részben tisztázódott azonban, hogy miféle feladatokról is van szó, és ezzel kapcsolatos tényleges szervezések sem történtek az is igaz, hogy az önkormányzati törvény értelmében ehhez 2/3-os parlamenti többség kellett volna, ami az adott esetben hiányzott. Meglehetősen zavarosan meghatározott a további szintek intézményeinek feladatköre, és mindenekelőtt az együttműködési rend is. További probléma, hogy a kistérségi lehatárolás nem az érintettek egyetértésén nyugodott. A rendszer billegése az elmúlt években szorosan összefügghet ezzel a ténnyel. Az új önkormányzati törvény járás-koncepciójáról 16 Az országgyűlés 2011-ben alkotmányreformot hajtott végre, és ehhez kapcsolódva reformálja meg az önkormányzati joganyagot is, amely továbbra is 2/3-os minősítésű. 11. ábra Magyarország területigazgatási struktúrája 2011-től Magyarország Főváros Megyei város Megye Fővárosi kerület Város Község (3000 fő fölött) Forrás: saját szerkesztés. Egyéb község 14 Nem politikai döntés eredménye volt, hanem a bürokrácia belső logikájáé. Ámbár eszünkbe juthat itt Magyary egykori megjegyzése: A kormány tűrte azt, ha az önkormányzati közigazgatás valamely téren elmaradt, mert ez érvül szolgálhatott az államosítás mellett (Saád 2000, 113. o.). 15 Mint említettem, igen nagy fogyatékossága a magyar önkormányzati rendszer joganyagának, hogy hiányzik belőle a közügyek egzakt meghatározása és egyes szintek szerinti elkülönítése. 16 A évi CLXXXIX. törvény alapján.

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(III.26.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére 3. ELŐ TERJESZTÉS Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: A Munkaszervezet jogutód nélküli megszűntetéséről, valamint a Társulás jövőbeni működéséről

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A L A P Í T Ó OKIRAT

A L A P Í T Ó OKIRAT A L A P Í T Ó OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) 1.) Az intézmény megnevezése: Zalakomári Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8752 Zalakomár, Tavasz u. 15. Az intézmény törzsszáma: 666600 Az intézmény

Részletesebben

TERVEZET. Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

TERVEZET. Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei dr. Pilz Tamás Főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály A járási (fővárosi kerületi)

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

Remeteszőlős KÖZMEGHALLGATÁS KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. 2012. szeptember 28.

Remeteszőlős KÖZMEGHALLGATÁS KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. 2012. szeptember 28. Remeteszőlős KÖZMEGHALLGATÁS KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 2012. szeptember 28. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (kihírdetve: 2011.12.28.) Újra szabályozza az önkormányzati

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ

Alapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2011.(.../...) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. Tárgy: Beszámoló az önkormányzati társulások 2013. évi munkájáról. Előterjesztő:

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása A diasor hatályosítását végezte: dr. Varga Márk, 2014. augusztus 15. 1 Tartalom 1. A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Közterület-Felügyelet PH. Igazgatási és Okmányiroda

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (II. 27.) KT.

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására Készítette: Halmos Istvánné ágazatvezető Előterjesztő: Tóth Mihály polgármester Előterjesztést

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29 - i nyilvános testületi ülésére az 5. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: A helyi hulladékkezelési

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 4/2014. (II. 21.) közgyűlési határozata a kormányzati stratégiai megállapodás tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 4/2014. (II. 21.) közgyűlési határozata a kormányzati stratégiai megállapodás tárgyában: Szám: 2/2014. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. február 21-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 4/2014. (II. 21.) közgyűlési határozata a kormányzati stratégiai

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve

Alapító okirat A költségvetési szerv Neve Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 8/2011. (II. 8.) KIM utasítás miniszteri biztos kinevezésérõl 1023

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 8/2011. (II. 8.) KIM utasítás miniszteri biztos kinevezésérõl 1023 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. február 8., kedd 9. szám Tartalomjegyzék I. Utasítások 8/2011. (II. 8.) KIM utasítás miniszteri biztos kinevezésérõl 1023 III. Alapító

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.16.) KT. sz.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére

4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére 4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/551/2013. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A közterület használatáról szóló 10/2012. (V.

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben