A magyarországi önkormányzati rendszer áttekintése a helyi önkormányzatok szerepe és felelőssége. Dr. Zongor Gábor

Átírás

1 A magyarországi önkormányzati rendszer áttekintése a helyi önkormányzatok szerepe és felelőssége Budapesti Gazdasági Főiskola Március 6. Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár I. A magyar helyzet

2 A magyar településhálózat lakossági struktúrája október 3. Az összes települési önkormányzat száma: főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: főnél alacsonyabb lakosságszám: (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: (74%) ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630

3 Egy település / lakos viszonylatban megoszlása megyei AVERAGE Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 304 város (~9%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye

4 Magyar legek Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye) Legnépesebb község: Diósd fő (Pest megye) Legkisebb nagyközség: Tiszabecs fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) Legnépesebb nagyközség: Solymár fő (Pest megye) Legkisebb város: Pálháza fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Legnépesebb város: Dunakeszi fő (Pest megye) Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd fő (Tolna megye) Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen fő (Hajdú-Bihar megye) Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár fő Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda fő A legnépesebb város: Budapest ( ) A legnépesebb megye: Pest ( ) A legkisebb lakosságú megye: Nógrád ( ) Településkategóriák és népesség struktúrája

5 Település nagyság és kiadások aránya Települések száma csoportonként GFS kiadások, e.ft, fő fő 21% fő 20% 2% 4% 7% 10% fő 0% 1% 34% 8% 16% 20% fő fő fő fő fő 19% 38% fő fő fő fő fő Az átalakítás előtti helyzet Az önkormányzati feladatok ellátásának minőségében jelentős különbségek és feszültségek alakultak ki. Az önkormányzatok finanszírozása egyre inkább kiszámíthatatlanná és lehetetlenné vált. Az önkormányzatok túlnyomó többsége mindennapos túlélési gyakorlatot hajt végre. Az önkormányzatok felélték vagyonuk nagy részét, növekszik a működési célú, görgetett hitelek aránya.(kötvény-kibocsátási hullám) Hiányzott a stabilitás és a stratégiai gondolkodás a rendszerből.

6 Eredmények A települések saját sorsuk irányítását a kezükbe vették, kialakult a helyi demokrácia A lakossági közszolgáltatások biztosítása többnyire önkormányzati fenntartásban biztosított Növekedett a települési identitás és lokalitás A közösségi szervezetek, a civil szféra kialakult Az öntevékenység és az innováció erősödött Biztosítottá váltak az alapvető lakhatást biztosító infrastruktúrák Az együttműködés szükségességének felismerése Hiányosságok Az önkormányzati közszolgáltatások minősége nem igazságos A rendszer finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan Gyenge a ténylegesen önkéntes alapú társulás A nagyobb lakosságszámú önkormányzatok szigetszerű működése Az ország ketté szakadása gazdagok és szegények/szegényedők A jövő bizonytalan, kiszámíthatatlan

7 II. Az átalakítás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény következményei 13 A magyar közigazgatás térképe - a járási beosztás

8 Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 175 járásszékhely város (5%) 129 város (4%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye Főbb változtatások Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok hatáskörök újra osztása Közoktatás államosítása Egészségügy részleges államosítása Állami igazgatás járási hivatalba szervezése Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő) Hulladékgazdálkodás, valamint a víz és csatorna szolgáltatás jövője Új szereposztás bizonytalansága polgármester alpolgármester jegyző - Finanszírozás és forrásmegosztás bizonytalansága Erős állami felügyelet 2012-től Hitelfelvétel korlátozása 2012-től

9 6. A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti. Szintek és súlypontok A települési önkormányzatok közötti differenciálás - község (nagyközség), - város, - járásszékhely város, - megyei jogú város, - fővárosi kerület, - főváros Mi a dolga a járási hivatalnak államigazgatás / közszolgáltatás? / politikai befolyás? Mi van a kistérséggel? Az erős állami megye <=> a gyenge területfejlesztő önkormányzati megye Mi van a régióval?

10 Kötelező önkormányzati feladatok 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); Kötelező önkormányzati feladatok 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

11 Kötelező önkormányzati feladatok köre 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; Kötelező önkormányzati feladatok köre 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12 Kötelező önkormányzati feladatok köre 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; Kötelező önkormányzati feladatok köre 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás;

13 Kötelező önkormányzati feladatok köre 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközműszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Önkormányzati lehetőségek Szubszidiaritás valósággá tétele Járáson belüli mikrotérségek szervezése Együttműködés, partnerség, társulás Új típusú önkormányzati hivatal és szerepek Partnerség erősítése az állam és önkormányzatok, valamint önkormányzatok között Önkormányzati tulajdon védelme

14 Köszönöm a figyelmet! Dr. Zongor Gábor főtitkár zongor@toosz.hu