BEVEZETÉS A LOGOPÉDIÁBA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS A LOGOPÉDIÁBA"

Átírás

1 TÁMOP /1/B MENTOR(h)ÁLÓ PROJEKT MAGYAR ADÉL, TÓTHNÉ ASZALAI ANETT BEVEZETÉS A LOGOPÉDIÁBA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUS-KÉPZŐ KAR, GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉPZŐ INTÉZET

2 Tartalom: Bevezető 1. o. I. Az esélyegyenlőség korszerű értelmezése, a fogalom fejlődése 1. Az értelmezési keret változásai, jogszabályi háttér 4-8. o. 2. A fogyatékossággal kapcsolatos alapfogalmak o. II. Ismeretek a beszédfogyatékosságról 1. Érzékenyítés, ráhangolódás a beszédfogyatékosság problémakörére o. 2. A szociálisan kompetens viselkedés értelmezése, kialakítása beszédfogyatékos emberekkel o. III. A logopédia meghatározása 1. A logopédia tudományos meghatározása, interdiszciplinális kapcsolatai o. 2. A törvényi szabályozás o. 3. A logopédiai terminológia fejlődése o. IV. Logopédiai kórképek csoportosítása o. V. A logopédiai tevékenység és színterei 1. A beszédfejlesztés alapelvei o. 2. Az ellátórendszer felépítése o. VI. A beszédjavítást végző szakember személyisége, feladatai, kompetenciái o. VIII. A logopédusok etikai normái o. IX. Hazai és régiós jogvédő szervezetek, érdekvédelmi szervezetek o. IX. Esetismertetés o. Záró gondolatok 52. o. Irodalomjegyzék o. 2

3 Bevezető A jegyzet segédanyagként a Bevezetés a logopédiába című kurzus tananyagát, elméleti ismereteit és gyakorlati feladatait tartalmazza. Célunk, hogy a hallgató ismerje meg a logopédia tudományterületéhez kapcsolódó alapfogalmakat, szakirodalmat. Alapszinten tájékozódjon a logopédiai kórképek rendszeréről, a logopédus feladatairól és az ellátás színtereiről. Fontosnak tartjuk, hogy a felhasználóknak bemutassuk a logopédia tudományágának tárgyát, tudományos kapcsolatrendszerét, tevékenységi körét, a logopédia fogalomrendszerét, a nyelv- és beszédzavarok csoportosítását, a logopédiai tevékenység területeit. Az elméleti anyag feldolgozását gyakorlati feladatok, szövegelemzések segítik. Az ismeretek rendszerezése, ellenőrzése tesztkérdésekkel történik. a Szerzők 3

4 I. Az esélyegyenlőség korszerű értelmezése, a fogalom fejlődése 1. Az értelmezési keret változásai, jogszabályi háttér Minden állampolgárnak, így a fogyatékossággal élő embereknek is egyenlő jogaik vannak. Joguk van a méltósághoz, az egyenlő elbánáshoz, a független élethez és a társadalomban történő teljes körű részvételhez. Az Európai Unió tevékenységének középpontjában az a törekvés áll, hogy lehetővé tegye a fogyatékossággal élő embereknek ezen jogok élvezetét. Ebből következően az esélyegyenlőség alátámasztja Európa fogyatékos üggyel kapcsolatos hosszú távú céljait, és képessé teszi a fogyatékossággal élő embereket arra, hogy kiteljesítsék lehetőségeiket, és képesek legyenek részt venni a társadalomban. Az Európai Unió olyan különböző, a kérdések széles körét felölelő politikai eszközöket vesz igénybe, amelyek érintik a fogyatékossággal élő embereket re az Európai Közösség javulást szeretne elérni a foglalkoztatási kilátások, a mindenki számára lehetséges akadálymentes hozzáférés és a független élet vonatkozásában. A fogyatékossággal élő emberek is részt vesznek a döntéshozatalban a következő európai alapelv alapján: Semmit a fogyatékossággal élő emberekről - nélkülük. /http://ec.europa.eu/employment_social/index/leaflet_hu.pdf/ A legfontosabb nemzetközi és hazai emberi jogi dokumentumok: 1993 ENSZ Közgyűlés The Standard Rules ( A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai ) 2002 Európai Fogyatékosügyi Kongresszus, Madridi Nyilatkozat 2007 ENSZ A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építés követelményekről (OTÉK) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi XXVI. törvény indokolása a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 10/2006.(II.16.) Országgyűlési határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról /forrás: 4

5 Fogyatékossággal élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. (1998/XXVI. törvény) Bár a fogyatékosság a legemberibb tapasztalás, amely potenciálisan mindannyiunkat érint, azokra az emberekre, akiknek támogatásra van szükségük képességeik fejlesztéséhez, gyakorlásához, szükségleteik kielégítéséhez, gondolataik kifejezéséhez, ahhoz hogy részt vehessenek egy adott társadalom életében, fogyatékos személyekként tekintünk. A fogyatékosság azonban mindenki számára kontextusban jelentkezik, függ az egyén kulturális, fizikai és társadalmi környezetétől, így rendkívüli jelentősége van annak, hogy egy társadalom miként határozza meg a fogyatékosságot, s kit tekint fogyatékos személynek. A társadalmi modell, mint új gondolati keret, a fogyatékossággal élést már nem személyes szerencsétlenségként, karitatív lehetőségként, vagy csupán orvosi feladatként definiálja. A fogyatékosság megélése a különbözőség, a másság, a kirekesztés és az emberi jogok kérdéseként jelenik meg. Miután a fogyatékosságot társadalmilag konstruált identitásként, illetve reprezentációs rendszerként fogja fel, ezért a fogyatékossággal élő személyt a társadalom részeként mutatja meg, így a hangsúlyt a hatalmi viszonyokra, a diszkriminációra, az elnyomásra, a társadalom felelősségére helyezi. (Hernádi Ilona) ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól (2006) Az ENSZ december 16-án fogadta el ezt a nagy jelentőségű egyezményt. Magyarország az elsők között csatlakozott hozzá, március 30-án írta alá. Az egyezmény civil kezdeményezésű: először a mozgásfogyatékossággal élő személyek világszervezete, a Disabled People s International vetette fel szükségességét. Miután megszerezték néhány tagállam támogatását, 2001-ben Mexikó vitte a közgyűlés elé a javaslatot. Az Egyezmény a XXI. század első legmagasabb szintű nemzetközi emberi jogi szerződése. Több tekintetben is paradigmaváltást jelent, elsősorban a fogyatékosság társadalmi modelljének legmagasabb szinten való elismerése terén. Elfogadásával a tagállamok végső soron arra kötelezik magukat, hogy a fogyatékos embert ne ellátandó tehernek, hanem olyan állampolgárnak tekintsék, akinek joga van saját döntései alapján saját életét élni. A törvény előtti egyenlőségről szóló 12. cikk szerint minden ember egyformán jog- és cselekvőképes, és ha valaki ennek gyakorlásához segítséget igényel, akkor azt biztosítani kell számára. Vagyis a jövőben nem lehet a fogyatékos személyek életéről döntést hozni saját akaratukat figyelmen kívül hagyva. Az Egyezmény nem ad fogyatékosságdefiníciót, nehogy az a jövőben kirekesztővé váljon. 5

6 Elismeri a szabad és tájékozott döntéshez való jogot, a személyi szabadsághoz való jogot, az oktatás terén az inklúzió szükségességét stb. A tagállamok szintjén a végrehajtást számottevő országon belüli és nemzetközi figyelem övezi. Az ENSZ egyezmény jelentősége A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (ENSZ 2006) jelentősége az alábbiakban áll: 1. a valaha volt legjobban megvitatott nemzetközi egyezmény, amely a civil társadalom maximális bevonásával született; 2. a szociális modell talaján áll; 3. áttörést jelent, hogy nemzetközi szinten először átfogóan értelmezi a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek jogain belül a pszichiátriai eredetű fogyatékossággal élőkét; 4. világszintű áttörést hoz a cselekvőképesség irányába; 5. ellenőrzési mechanizmusa a világ eddigi fogyatékosságügyi tartalmú egyezményeihez képest kimagaslóan erős. /Könczei György, 2009/ Az ENSZ egyezmény 30. cikke A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel követelményeit hangsúlyozza (részlet): 1) A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek a) hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz; b) hozzáférhető formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, filmekhez, színházhoz és más kulturális tevékenységekhez; c) c) hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszínéhez, mint például a színházhoz, múzeumhoz, mozihoz, könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális helyszínekhez. A fent említett és egyéb nemzetközi dokumentumok irányelveit hazai adaptációjukban, az Új Országos Fogyatékosügyi Programban, még részletesebben és konkrétabban kibontva találjuk:(részletek) (3.7) A család szabadidejének eltöltését biztosító sportolási lehetőségekhez, kulturális javakhoz, idegenforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (...) Az Európai Unió irányelveire és a technika fejlődésére figyelemmel olyan programokat kell indítani, amelyek elősegítik a fogyatékos személyek különböző csoportjai számára a kulturális 6

7 javakhoz való hozzáférés lehetőségét. Idetartoznak a közkulturális intézmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítése, illetve a múzeumok bemutatásra kerülő tárgyainak hozzáférhetővé tétele például a látás-, hallássérült személyeknek. Elfogadható a tárgyak digitális adathordozón történő rögzítése és az interneten való bemutatás biztosítása. (...) A fogyatékos személyek kulturális életben való esélyegyenlőségének biztosítása érdekében: a) biztosítani kell a kulturális örökség helyszíneinek (kiemelten a világörökségi helyszínek), valamint a műemlékek információs táblarendszerének a fogyatékos személyek számára is megérthető módon történő fejlesztését; b) biztosítani kell a kulturális, a közművelődési, a közgyűjteményi intézmények esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységének fejlesztését, c) a fogyatékos személyek szabadidejének aktív eltöltése érdekében lehetővé kell tenni a közösségi célú létesítmények látogatását, szabadidős intézmények használatát, d) biztosítani kell a fogyatékos személyek aktív alkotó részvételét a közkulturális tevékenységekben; e) ösztönözni kell a fogyatékos alkotók és alkotó csoportok részvételét a nemzetközi és hazai kulturális fesztiválokon, a csereprogramokat és a vendégszerepléseket, f) kutatási programokat kell indítani, amelyek olyan eszközök, eljárások és módszerek előállítására irányulnak, amelynek eredményeképpen a fogyatékos emberek számára elérhetővé válik, hogy megismerhessék a kulturális értékeket, részt vegyenek a tárgyalkotó és az amatőr művészeti mozgalmakban, és egyéb közösségi tevékenységekben. Akadálymentesítés helyett egyetemes tervezés Az egyes kulturális intézmények más közszolgáltatást végző intézményekhez hasonlóan komoly erőfeszítéseket tesznek a megközelíthetőség, az elérhetőség biztosítása érdekében, ezt a törekvést fejezi ki az akadálymentesítés fogalma, vagyis egy utólagos küzdelem a létező akadályok elhárítására, vagy legalább enyhítésére. A közgondolkodásban már réges-régen a megelőzésnek, az eleve akadályok nélküli környezet kialakításának kellene dominálnia. A kulturális intézményrendszerre is vonatkozik az un. egyetemes tervezés elve, az ENSZegyezmény 2. cikkében lefektetett alapelv, miszerint Egyetemes tervezés -en a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja 7

8 ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát. Ennek az elvnek a hazai adaptációja az Új Országos Fogyatékosügyi Programban így szól az egyenlő esélyű hozzáférésről szóló fejezetben: Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevő világot (épített és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és használható legyen. 2. A fogyatékossággal kapcsolatos alapfogalmak Fogyatékos az a személy, aki érzékszervi-, látásszervi-, hallásszervi-, mozgásszervi-, valamint értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez a számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A sérültség-, fogyatékosságmentes élet a biológiailag adott lehetőségek és készségek teljes tárházának maradéktalan birtoklását jelenti, ami magában foglalja a gondolkodás, a mozgás, a látás, a hallás és egyensúlyozás, a beszéd, a kommunikáció, az ürítés, a szexuális önkifejezés - tehát az élet minden elképzelhető területén megélhető szabadságot. A teljesség azonban mindenkinek mást jelent. Az azonban biztos, hogy senki sem rendelkezik minden képességgel, lehetőséggel és tehetséggel, s valamennyien csupán a saját, adott készletünkkel gazdálkodhatunk. A fogyatékosságok csoportosítása lehetséges az előidéző ok eredete szerint, az okozott biológiai eltérés természete és következményei, az orvosi beavatkozás lehetőségei szerint az észlelt funkciózavar (pl. értelmi fogyatékosság, látászavar, beszédzavarok stb.) szerint: hallássérültek (siketek és nagyothallók) látássérültek (vakok, aliglátók, gyengénlátók) mozgáskorlátozottak értelmi fogyatékosok (mentálisan retardáltak, tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak) teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdők beszédben akadályozottak súlyosan halmozottan fogyatékosok autizmussal élők. 8

9 "A befogadó társadalom alapja a diszkrimináció -mentességgel párosuló pozitív cselekvés." (részlet a Madridi Nyilatkozatból, melyet az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus fogadott el 2002-ben) Hosszú út vezetett a Madridi Nyilatkozat kimondásáig, mind a társadalom, mind a fogyatékos személyek oldaláról, sokat kellett változnia mindkettőnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1947-ben készült alapokmányában az egészséget így határozza meg: "Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti." Az egészségnek tehát biológiai és szociális jellege, tartalma is van. Az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban publikált meghatározása ezt a megközelítést tovább finomította három, fokozatilag és tartalmilag különböző fogalom bevezetésével. Ezekben az egészségtől eltérő állapotokban a biológiai, a humán illetve a szociális működés vagy lét zavarai kapnak meghatározást: károsodás (impairment) - az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle rendellenessége, esetleg hiányossága fogyatékosság (disability) - emberi tevékenységek (pl. közlekedés, evés, ivás, mosakodás, írás stb.) módosult, csökkent képessége hátrány (handicap) - károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány, mely korlátozza, megakadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő normális, mindennapi szerepét. A leírás szerint az állapot nem ideiglenes, hanem fogyatékossági folyamatot tükröz, melyben a betegszerepnek megfelelő passzív élet- és viselkedésmód állandósul. A megfogalmazás orvosi jellegű, elsősorban az egészségügyi terület számára készült. Szociológiai, szociálpszichológiai szempontból individuális jellegű, mintha a károsodás, vagy fogyatékosság (pl. járás, beszéd, hallás, értelmi funkció korlátozottsága) magánügy lenne, holott társadalmi tényektől elválaszthatatlan. Legnyilvánvalóbb a definíció tarthatatlansága a hátrány fogalma esetében, mintha egyéni probléma lenne, hogy az illető nem tud normális társadalmi szerepeket betölteni, holott a társadalmi feltételek, a környezete nem teszi ezt lehetővé, mert nem akadálymentes, nem biztosít alapvető segédeszközöket. E konzervatív orvosi szemlélettel szemben bontakozott ki a fogyatékos emberek szervezetei, különösen a Független Élet Mozgalom (Independent Living Movement) által képviselt nézetrendszer, mely szerint elsősorban nem maga a fogyatékosság, hanem a környezetben 9

10 meglévő fizikai (építészet, közlekedés), az attitűdbeli akadályok (megkülönböztetés, kirekesztés), a társadalmi intézmények (egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika stb.) szemlélete és gyakorlata az, ami a fogyatékos, akadályozott ember életlehetőségeit beszűkíti. A 60-as évek erősödő polgárjogi mozgalmainak hatására a fogyatékos emberek körében is elindultak olyan kezdeményezések, melyek jogaik teljesebb körű érvényesítésére irányultak. Pontosabban fejezi ki az önálló élet lényegét az önrendelkező élet kifejezés. Az önálló élet, vagyis önrendelkező élet azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személyek úgy éljenek, ugyanazokkal a döntési, választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint a társadalom bármely más tagjai. Ez természetesen kötelezettségekkel és felelősségvállalással is jár. A hétköznapi életre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy súlyos sérültnek is legyen lehetősége arra, hogy megválaszthassa, hogy melyik iskolába járjon, hol lakjon, hol dolgozzon, legyen lehetősége kulturálódásra, sportolásra, családalapításra, társra stb. A fogyatékos ember integráns része a társadalomnak, a fogyatékossága csak annyit jelent, hogy különböző technikai eszközöket kell, hogy használjon sérült funkciói kompenzálására, és igénybe kell vennie olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik céljai megvalósításában, az elmélet gyakorlati végrehajtásában, mivel elképzelései, tevékenységei többsége csak külső segítséggel valósulhat meg. Önrendelkezési joga csak olyan mértékben realizálódik, amilyen mértékben ezt kikényszeríti a társadalomtól. Az önálló életvitel felvállalása nem könnyű feladat, hiszen a fogyatékos embernek szembe kell fordulnia az eddigi társadalmi tradíciókkal, szerepelvárásokkal, fel kell vállalni egy nagyon tudatos életvezetést, viselkedési formát, szembesülnie kell saját korlátaival, lehetőségeivel, képességeivel, tudni kell jó, vagy rossz döntéseket hozni, és azokért felelősséget vállalni. Képesnek kell lenni kapcsolatteremtésre, megfelelő kommunikációra, konfliktus-megoldásra, irányításra. Meg kell tanulni, gazdálkodni, önállónak, függetlennek lenni, mások által elismerten hozzájárulni a közösség értékeihez. Az önálló életvitel tehát nem csak eszme, hanem tudatos életforma is. Elsősorban személyes életvezetés, amelyhez igénybe veszi a fogyatékos ember a társadalom által biztosított lehetőségeket és feltételeket, miközben folyamatosan tesz azért, hogy a feltételek bővüljenek, javuljanak. 10

11 Az Önálló Életvitel Mozgalomban a fogyatékos egyén küzd saját életminőségének javulásáért, miközben másokkal együttműködve közreműködik abban, hogy a többi fogyatékos ember számára is kedvező változások menjenek végbe a társadalomban. A fogyatékosság szociális modelljének alapgondolata nyert megfogalmazást a legújabb WHO értelmezésben (1997, majd 2001; magyar nyelven 2004: Funkcióképesség, fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása). A korábbi egyirányú folyamat helyett ez visszafordíthatóságot feltételez, mely döntően környezeti és személyi tényezők függvénye. A környezet és az egyén kölcsönhatásában a tevékenység, és a környezet életében való részvételre teszi a hangsúlyt. A többdimenziós osztályozás a testi funkciók, a testi struktúrák, a tevékenység, a részvétel és a környezeti tényezők kölcsönhatását foglalja rendszerbe. Fogyatékosság-modellekben leírható társadalmi szemléletváltások: Orvosi-egészségügyi modell, melyben a fogyatékossággal élő ember az orvosi kezelés és jótékonysági támogatások elfogadója, passzív befogadója. A képzési modell szellemében szakemberek már igyekeznek biztosítani egy minimális társadalmi részvételt, a különféle készségek elsajátításának támogatásával. Szolgáltatói modell szerint a kliens maga dönti el (természetesen anyagi, gyakorlati, szakmai stb. megfontolások alapján), hogy a felkínált szolgáltatások közül melyiket kívánja igénybe venni. Itt már megjelennek esélyegyenlősítő törekvések, a pozitív diszkrimináció is, az érintett személy önálló döntései is. Szükségleten alapuló modell már a fogyatékossággal élő állampolgárt tekinti alanyának, akit mint állampolgárt az állapota által indokolt, olyan színvonalú, mennyiségű és minőségű ellátások illetik meg, amelyeket önmaga - a szakértők tájékoztatása alapján - szükségesnek tart, s amely az adott társadalomban elérhető. Ezt a modellt a jogalkotás oldaláról a jogokon alapuló modellel erősíti meg a törvényhozás. Szociális szemléleti modell - az Independent Living mozgalom szemléletmódja, melyben hangsúlyt kap a társadalom viszonyulása a fogyatékos emberhez, a környezet segítőkészsége, akadálymentessége, a diszkriminációmentesség, az esélyek biztosítása, az érintett személy és környezete kölcsönhatása, együttműködése, a személy felelőssége, motiváltsága helyzetének jobbításában. 11

12 Napjainkban az Európai Unió Fogyatékosügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket. A gondozó és támogató szolgáltatásokat még inkább a fogyatékkal élő emberek különleges igényeinek megfelelően kell kialakítani. Az Európai Bizottság célja a megfizethető, elérhető és minőségi szociális szolgáltatások előmozdítása, és ezek konszolidált szociális és a befogadást segítő rendelkezéseken keresztül történő támogatása. Az Európai Unió Fogyatékosügyi Stratégiája ugyancsak támogatja a fogyatékkal élő emberek kihelyezését a számukra fenntartott intézetekből. Az Európai Bizottság olyan tanulmányokat finanszíroz, amelyek közösségi alapú szolgáltatások nyújtását vizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő emberek megkapják a közösségben történő életvitelhez szükséges, megfelelő szintű biztonságot, szabadságot és függetlenséget. /forrás: 12

13 II. Ismeretek a beszédfogyatékosságról 1. Érzékenyítés, ráhangolódás a beszédfogyatékosság problémakörére A kommunikáció az ember alapvető szükséglete, a nyelv segítségével vagyunk képesek a túlélésre. Mint ahogyan azt a hétköznapi helyzetek és számos kutatás is bizonyítják, szükségszerű folyamatról van szó, nem lehet nem kommunikálni. Az ember bármit tesz, az kommunikációs információt hordoz. Általános megközelítésben a kommunikáció az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének az eszköze. Olyan folyamat, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik, hiszen az ember természetéből fakadóan mindig kommunikál, jelzéseket ad és fogad (Marton, o.). A kommunikáció összetett, bonyolult fogalom, melyet a szerzők tágan és szűken értelmeznek. Hahn és Győri szerint a következő három eltérő, de egymással összefüggő kommunikációs fogalommal ragadhatók meg az emberi kommunikáció alapvető jelenségei: információátvitelként, kódalkalmazásként, szándékkifejezésként és szándékfelismerésként (Hahn és Győri, o.). Buda szerint a kommunikáció folyamata bármennyire is összetett, bonyolult és soktényezős, a mindennapi életben jól működik. Amennyiben szükséges, a megértést zavaró tényezőket kompenzáljuk (Buda, o.). Ennek eszköze a redundancia, az ezzel együtt járó intenzitásbeli növekedés, mely lehet jelzések ismétlése, jelzésadás idejének növelése, hangosítás, még több nonverbális kommunikációs csatorna együttes alkalmazása. Kommunikációs zavarról akkor beszélhetünk, ha redundanciával, intenzitásváltással sem jön létre megfelelően a kommunikáció, vagyis ha több, hosszabb ideig tartó jelzéssorból sem történik meg a felismerése, vagyis az üzenet megértése. A kommunikáció általános modelljével írhatók le a kommunikációs folyamatok. A modell szerint a kommunikáció jelenségének összetevői: az a személy, akitől a kommunikáció elindul a kommunikátor, feladó, az adó. Akihez a közlési csatornán keresztül a közlés érkezik a befogadó, vevő. A közlés tartalma, értelme, a hír vagy üzenet. A közlés jelrendszere, formája a kód. A klasszikus kommunikációelméleti ábra szerint az adó az üzenetet kódolja, a kódban továbbítja, a befogadó ezt dekódolja, értelmezi. Két ember közötti kommunikáció adott társadalmi viszonyban történik, befolyásolja a státusz, korábbi tapasztalatok, szociális szabályok. 13

14 Hahn és Győri szerint a modell jól megragadhatóvá teszi a sikeres kommunikáció kritériumait, feltételeit és a sikertelen kommunikáció okait (Hahn és Győri, o.). A kommunikáció akkor sikeres, ha a feladó üzenete és a vevő oldalán megjelenő üzenet azonos. Felhívják a figyelmet arra, hogy a kommunikáció jellemzője az interaktivitás, az szimultán zajlik a két kommunikáló fél között, a kommunikáció meghatározó része a visszacsatolási mechanizmus. A kommunikáció általános modellje szerint a beszédfogyatékos személyek kommunikációja is jól leírható és elemezhető. A gyógypedagógia minden ága érintett a kommunikáció fejlődésének, vizsgálatának, fejlesztésének témakörében, minden fogyatékos személy esetében számolni lehet a kommunikáció bizonyos fokú érintettségével. Fogyatékos személyek esetében kommunikációs akadályozottságról beszélhetünk, ennek mértéke több tényezőtől is függ, a fogyatékosság típusától, súlyossági fokától, a szociális környezettől (Marton, o.). Kérdések, feladatok: 1. Beszédfogyatékos emberrel kapcsolatos saját élmény, olvasmányok felidézése. 2. Beszédfogyatékos személyekkel kapcsolatos honlapok keresése, elemzése. 3. Filmelemzés: A király beszéde c. film című film (rendezte: Tom Hooper). Megfigyelési szempontok: Hogyan hatott ránk a dadogó szereplők beszéde? Melyek a dadogó személyek kommunikációjának jellemzői? Melyek a dadogó személyek erősségei? Mi a szereplők viszonya a beszédhibájukhoz? Milyen segítségnyújtási lehetőségeket említenek a szereplők? 5. Páros feladat. Szituációs játék. Téma: nehezített kommunikációs helyzetben ügyintézés. helyzet: rekedt, nazálisan beszélő személy az ügyfél helyzet: rekedt személy az ügyintéző helyzet: idős, halk ember az ügyfél helyzet: ügyintézés hangtalanul csak nonverbális eszközök használatával. A kommunikációs helyzetek elemzése az adó-vevő oldaláról. 6. Interjúterv készítése egy beszédfogyatékos személlyel. 7. Interjúterv készítése beszédtanárral, logopédussal. 14

15 2. A szociálisan kompetens viselkedés értelmezése, kialakítása beszédfogyatékos emberekkel A szociális kompetencia a szociális viselkedés szervezője, egy cél eléréséhez szükséges elemeket aktiváló és módosító rendszer (Zsolnai, o.). Nagy József négy egzisztenciális kompetenciát különít el, melyek az életminőség megőrzésében, az információkezelésben létfunkcióknak tekinthetőek: a perszonális, a kognitív, a szociális és a speciális, szakmai kompetenciákat (Nagy, o.). A szociális kompetencián belül Nagy József négy szociális kulcskompetenciát nevez meg, melyek az egyén és a társadalom szempontjából kiemelkedően fontosak: a proszociális, a szociális kommunikatív, az együttélési és az érdekérvényesítő kulcskompetenciát. A proszociális kulcskompetencia alapfunkciója az önzés-önzetlenség egyensúlyának megfelelő szociális viselkedés szabályozása; alapképességei a gondozás, a segítés képessége, a nevelés. A szociális kommunikatív kulcskompetencia funkciója az érzelmi állapot, vélemény, szándék, ismeret közlése, vétele; alapképességei a kontaktuskezelő képesség, érdekérvényesítő képesség, konfliktuskezelő képesség, meggyőző képesség. Az együttélési kulcskompetencia alapfunkciója a csoport- és társadalmi lényként hasznos, előnyös élet kialakítása; alapképességei a proszociális együttélés képessége, a kötődési, csoportszervező, rangsorképző, konfliktuskezelő, demokráciahasználó és működtető képesség. Az érdekérvényesítő kulcskompetencia alapfunkciója a saját és mások érdekeinek az érvényesítése; alapképességei a proszociális vezetési, együttműködési versengési képesség. A fejlett szociális kompetencia kialakulását több tényező is befolyásolja. Hatással van az egyén pozitív önértékelése, a környezettel kapcsolatos pozitív attitűd, az elfogadás, a kreatív problémamegoldó képesség, a nyitottság, együttműködés, az aktív és hatékony kommunikáció. Ezek a tényezők segítik elő, hogy az egyén interakciói sikeresek legyenek, a kommunikációs partner jelzéseit jól értelmezzék, és szükség esetén ennek alapján tudják megváltoztatni viselkedésüket a cél elérése érdekében (Zsolnai, 2006, 7. o.). A szociális kompetencia fejlődése a szabadságfok növekedésével, a proszocialitás erősödésével (mások érdekeit figyelembe vevő viselkedés) írható le. A szociális kompetencia kialakulásának tényezői közül a család, az oktatási intézmények, valamint a kortárs csoportok szerepe kiemelkedő. Az alapmagatartás jellemezhető az emberek közötti viszony vizsgálatával, vagyis azzal, hogy az ember milyen viszonyt ajánl fel a másik félnek (Dezsényi, 2010, 44. o.). A viszony lehet egyenrangú vagy alá-fölérendelt. Az, hogy a kommunikáló felek elfogadják 15

16 vagy elutasítják egymást, attól függ, hogy a két ajánlat mennyire egészíti ki egymást, mennyire kompatibilis. Ez alapján három csoport különböztethető meg: Szubmisszív magatartás Agresszív magatartás Asszertív magatartás A szubmisszív magatartás során alá-fölérendelt viszony figyelhető meg. Az egyik személy alárendeli magát a másik félnek, alázatos vele szemben, korlátozza saját autonómiáját. Aláveti magát a másik személyből fakadó nyomásnak. Az agresszív/domináns magatartású személy az alá-fölérendelt viszonyban a partner fölé helyezi magát, folyamatos nyomást gyakorol rá, korlátozza a másik fél autonómiáját. Vádol, támad és le akarja győzni a másik felet. Az asszertív magatartású személy egyenrangú viszonyt ajánl a partnernek. Nem akarja legyőzni őt, a saját érdekeit érvényesíti, ha lehet a partnerrel együttműködve. Tiszteletben tartja a másik autonómiáját, de megvédi saját érdekeit. Nem gyakorol tartós nyomást a másik félre, de nem is enged tartósan a másiknak. A beszédhibás, beszédfogyatékos személlyel történő kommunikáció akkor lehet sikeres, ha az elfogadásra, figyelemre, alkalmazkodásra épül. A beszédfogyatékos személy beszéde a környezet számára olykor nehezen érthető, furcsa, esetleg meglepő. A beszédhibás emberek is sokfélék, személyiségük nagyon eltérő lehet. A beszédükben is vannak jó és rossz napok. A beszédhibás személyek általában jobb teljesítményt nyújtanak az egyértelmű, kiszámítható, nyugodt helyzetekben. A szociálisan kompetens kommunikáció érdekében szükséges, hogy: - a beszédpartner fogadja nyitottan, türelemmel, empátiával a beszédhibás személyt, - a válaszadásra adjon elég időt, ne siettesse azt. A hallott információ megismétlése átfogalmazva, összefoglalva a leglényegesebb tartalmat segítheti a kommunikáció gördülését: úgy érted, hogy Azt szeretnéd,.. - A beszélgetés alatt tartsa a természetes szemkontaktust, ehhez lehetőség szerint szembe helyezkedjen el a beszélőpartnerrel. - A kommunikáció sikeresebb, ha gesztusokkal, mimikával kíséri a beszédet és pontosabban artikulál. - Beszéde legyen nyugodt, őszinte. Ha a beszédfogyatékos ember nehezen beszél, olyan kérdésekkel segítheti, melyekre rövid, akár igen-nem válasz adható. 16

17 - Nem segíti a beszédpartnert, ha a beszédpartner megjegyezi, hogy Beszéljen nyugodtan! Lassabban mondja!, Ne legyen ideges! Ezek a megjegyzések a beszélőt még feszültebbé teszik és gyengítik a kommunikáció eredményességét. Kérdések, feladatok: 1. Szubmisszív, agresszív, asszertív emberekkel kapcsolatos saját élmények összegzése. 2. Fogalmazza meg az asszertív magatartás lényegi elemeit! 3. Saját élmény felidézése, fogyatékos emberrel történő kommunikációs helyzetről. 4. Hogyan lehet megteremteni az egyenrangú viszonyt egy fogyatékos emberrel? 5. Ismertesse a segítő kommunikáció lényegi elemeit! 17

18 III. A logopédia meghatározása 1. A logopédia tudományos meghatározása, interdiszciplinális kapcsolatai A Gyógypedagógiai Lexikon meghatározása szerint a logopédia a görög eredetű beszédnevelés szóból szármatik és az V-IV. században Iszokratész használja először. A tudományági elnevezése Emil Froeschelstől ered, aki a beszédhibák tanaként, orvosi tudományként említette. Hirschberg Jenő a gyógypedagógia speciális ágának, Surján László különálló tudományágnak, Palotás Gábor pedig a beszédpatológia gyógypedagógiai területével foglalkozó tudományának tekinti. Értelmezésében a beszédpatológia a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával foglalkozó komplex tudomány, amelynek orvosi oldala a hangképzés és a beszéd rendellenességeivel foglalkozó szakterület, a foniátria. Gordosné Szabó Anna felfogásában a logopédia a szűkebb értelemben vett gyógypedagógia kommunikációs zavarokkal foglalkozó ága. A logopédia tudományközi rendszerében Gordosné Szabó Anna a szűkebb értelemben vett gyógypedagógia területén kívül az orvostudomány, a pedagógia, a nyelvészet, a pszichopatológia, szociológia, kommunikációkutatás, pszicholingvisztika kapcsolatát tartja jelentősnek. A korszerű logopédiai tevékenység ezt a fogszabályozás és szájsebészet területével tovább bővítette. A logopédiai nevelés, gondozás célja, hogy biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének fejlődését, az egyén célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Formái: a megelőzés, felvilágosítás, a veszélyeztetettek korai kiszűrése és fejlesztése. A korszerű vizsgálata a terápia (gyógyító kezelés) egész folyamatát érinti, és a határtudományok egyre szélesebb képviseletét kívánja meg. A hazai logopédia a századfordulón jött létre a gyógypedagógia egyik ágaként (Vassné, 2001, 124. o.). A logopédia kiemelkedő alakjai: Roboz József, Sarbó Artúr, Sulyomi-Schulmann Adolf, Kanizsai Dezső, Palotás Gábor, Montágh Imre, Subosits István, Mérei Vera. Kérdések, feladatok: 1. Milyen tudományterületek foglalkoznak a logopédiával? 2. Mutassa be egy híressé vált logopédus szakember munkásságát, életútját! Felhasználható szakirodalom: Bánfalvy Csaba, Szauder Erik és Zászkaliczky Péter (2006, szerk.): Gyógypedagógustörténetek. ELTE Eötvös kiadó. 18

19 Subosits István (2009): Montágh Imre az ember, a logopédus. Fejlesztő Pedagógia, 3. sz o. 2. A törvényi szabályozás A fejezetben a logopédiai tevékenységgel kapcsolatos rendeletekből, jogszabályokból idézünk évi LXXIX. törvény a közoktatásról 19. A pedagógus jogait és kötelezettségeit ismerteti (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 89. (3) bekezdése, illetve a Kjt a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. 20. (1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola); e) alapfokú művészetoktatási intézmény f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium 19

20 (2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. 3. (1) A többcélú intézmény lehet a) egységes iskola vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK), d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény. (2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak. 34. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. 35. (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. 20

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban MLSZSZ Konferencia, 213.nov.16. Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban Mosányi Emőke megbízott főigazgató Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat JOGSZABÁLYOK 211. évi CXC. tv. a nemzeti

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

a szociális készségek, képességek fejlesztése óvodáskorú dadogó gyermekek logopédiai terápiájában

a szociális készségek, képességek fejlesztése óvodáskorú dadogó gyermekek logopédiai terápiájában TóThNé aszalai anett a szociális készségek, képességek fejlesztése óvodáskorú dadogó gyermekek logopédiai terápiájában A pedagógia számára kiemelkedően fontos a gyermek képességeinek, szociális viselkedésének

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU

A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU A DIAGNOSZTIKA SZERVEZÉSE A GYAKORLATBAN SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK SZATMÁRINÉ MÁLYI NÓRA LOGOTECH@T-ONLINE.HU 1 JOGSZABÁLYOK Szűrés Vizsgálat jogszabályi kötelezettség g jogszabályi kötelezettség További

Részletesebben

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex tételsor alapján történik. A szóbeli, központilag összeállított

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Kezdetek Törvényi mérföldkövek 1969. Főv. VB. utasítása minden kerületre kiterjedő log. ellátás megszervezése 1972. Miniszteri rendelet szakmai irányelvek a log. csoportok

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat 4. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenység intézményi rendje 1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

A teammunka a logopédiában

A teammunka a logopédiában A MAGYAR LOGOPÉDUSOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE EGYESÜLET IX. SZAKMAI KONFERENCIA 2013. november 16. A teammunka a logopédiában A MAGYAR LOGOPÉDUSOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE EGYESÜLET IX. SZAKMAI KONFERENCIA 2013. november

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak. Tanulási nehézségek szűrése, fejlesztő eljárások Prevenció és módszertan FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 15 Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr. Figula Erika

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM ESÉLYTEREMTŐ PROGRAM A XVIII. kerületi SOFI (Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) OM-kód: 038432 Az intézmény felépítése: --óvodai csoport (2)

Részletesebben

Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek

Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek Könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élőknek Vona-Gődér Krisztina tájékoztató könyvtáros goderkriszti@vfmk.hu "A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető

Részletesebben

tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésbenoktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésbenoktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Szakmai program Bevezetés A pedagógiai szakszolgálat 2003-ban alakult a Makláry Lajos Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeként. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

A HANG VILÁGNAPJA

A HANG VILÁGNAPJA A HANG VILÁGNAPJA 2014.04.16. 2 0 1 4. 0 4. 1 6. F Ő V Á R O S I P E D A G Ó G I A I S Z A K S Z O L G Á L A T F PSZ Í Z E L Í T Ő A T A G I N T É Z M É N Y E K P R O G R A M J A I B Ó L Előadások Játékos

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben