Sectio Juridica et Politico, Miskolc,TomusXXII. (2004), pp ERDŐS ÉVA*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politico, Miskolc,TomusXXII. (2004), pp. 213-139 ERDŐS ÉVA*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politico, Miskolc,TomusXXII. (2004), pp A PÉNZÜGYI JOG FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI ERDŐS ÉVA* Jogrendszerünkben a pénzügyi jog képviseli a megújulást, méltán említhetjük a legdinamikusabban fejlődő jogterületnek, jogágnak. Míg 1945-őt követően a pénzügyi jogtudomány jelentős vívmányának csupán az állami pénzügyekről szóló törvényt, az évi II. törvényt tekinthettük, addig a rendszerváltást követően már alig tudunk kiigazodni az állandóan változó, kibővült pénzügyi tárgyú jogszabályokban. A pénzügyi jog állandó fejlődésben van, változik, új elemekkel bővül, újabb és újabb területe kerül előtérbe, jelentősége pedig igen megnőtt a rendszerváltást megelőző évekhez képest. Tanulmányomban röviden a pénzügyek jogágának XX. századvégi önállóvá válását, megerősödését szeretném röviden áttekinteni, és rámutatni a XXI. század kihívásaira, fejlődési tendenciáira. A pénzügyi jog neves müvelője Deák Dániel 1 már 1993-ban egyik publikációjában 2 jellemezte: rendszerváltozás történt a pénzügyi jogban, a közpénzügyi jog szerkezetileg jelentős átalakuláson ment keresztül a korszerű piacgazdaságba vezető átmenet időszakában. E változás mai napig tetten érhető, és várhatóan még több évtizeden keresztül számolhatunk vele. Ennek megfelelően a jogág fejlődési tendenciáit három területre koncentrálva kívánom vizsgálni: * DR. ERDŐS ÉVA tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Dr. Deák Dániel a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyetemi tanára 2 Dr. Deák Dániel: Rendszerváltozás a pénzügyi jogban. Gondolatok a közpénzügyi jog szerkezeti átalakulásáról In.: Pénzügyi Szemle szám o. Lásd még e témában: Dr. Deák Dániel. Pénzügyek a jogász szemével: a korszerű piacgazdaság kihívásai. Pénzügyi Szemle szám o. Dr. Ferenczy Endre: Közpénzügyek modernizációja és az európai integráció. Államés Jogtudomány 1993/1-2. szám o.

2 214 Erdős Éva - A rendszerváltást megelőző korszak meghatározó folyamataira. - Az 1990-es évek fejlődési tendenciáira, azaz a pénzügyi jog átalakulására és a reformfolyamatokra. - A reformfolyamat változásainak következményeire: a XXI. század elejének kihívásaira. Tanulmányomban a három korszakban végbemenő fejlődési folyamat bemutatásához alapvetően három területet kívánok elemezni: a) hogyan alakul a pénzügyi jog meghatározása, a jogági specifikumok vizsgálatának szemszögéből, b) hogyan változik a jogág belső tagozódása, területeinek meghatározása, c) milyen változáson megy keresztül a pénzügyi jog a jogági elhatárolás szempontjából. I. Az állami pénzügyekről szóló törvénytől a rendszerváltást megelőző reformokig: a költségvetési jog fetisizmusa" Ahhoz, hogy a fejlődés jól érzékelhető legyen, mindenképpen vissza kell tekintenünk a múltba. Az államszocializmusban a költségvetési gazdálkodás bírt különösen nagy jelentőséggel, a központi tervgazdálkodás mellett nem fejlődtek ki azok a jogintézmények, amelyek a parlamentnek felelős kormányzat feletti alkotmányos ellenőrzést biztosították volna. Deák Dániel ezen időszakot a költségvetés fetisizmusával " 3 jellemezte; és megállapította, hogy a gazdálkodás kulcsfontosságú elemét nem a vállalatok, mint inkább a forrásokat széles körben központosító költségvetési szervek döntései képezték. Ilyen közegben pedig az állami költségvetés jelentősége óhatatlanul túlértékelődött. A pénzügyi jognak mint önálló jogágnak a létjogosultsága ebben az időszakban bár nem kérdőjelezhető meg, azonban jelentősége a többi jogághoz képest csekélynek mondható' 1. A jogszabályok alapvetően három terület köré épülnek: 3 Dr. Deák Dániel: i.m. (2) Pénzügyi Szemle szám 457. o. 4 Lásd erről bővebben Dr. Meznerics Iván a szocialista pénzügyi jogtudomány legnagyobb művelőjének tollából: Pénzügyi Jog a szocialista gazdálkodásban és a nemzetközi kapcsolatokban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. Magyarországon az önálló merkantilista-kameralista irányzatától már elszakadt a pénzügyi tudomány kialakulása - a 19. század elejétől kezdve - Berzeviczy Gergely, Karvasy Ágost, Kautz Gyula és Földes Béla tudományos tevékenységének az eredmé-

3 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái a szabályok zömét alkotó költségvetési jog, - csekély mennyiségű szabályokat tartalmazó vállalati jövedelemszabályozás és - néhány, a magánszemélyeket érintő adójogi és illetékjogi szabály köré. 5 A gazdaságirányítás rendszerének fejlesztésében és működésében ugyan szerepet játszott a pénzügyi eszközökkel történ befolyásolás, de a reform ig váratott magára. Ahhoz, hogy a jogágban végbement változásokat érzékelni tudjuk, át kell tekintenünk e korszakban, hogy mi volt a pénzügyi jog definíciója, és milyen területekre osztották fel. A magyar tételes pénzügyi jog definícióját és felosztását Nagy Tibor 6 e korszakra vonatkozóan a következők szerint adta meg: A pénzügyi jog a jogi normák által szabályozott pénzügyi viszonyok, főbb, azonos tárgyú és jellegű csoportjai, nevezetesen: a) a költségvetési jog: a költségvetés rendszerére és a gazdálkodására vonatkozó normák nye. A pénzügyi jogi irodalom komoly megindulása a század elején Mariska Vilmos nevéhez fűződik." 7-es lábjegyzet uo: Eörsi szerint: a szocialista pénzügyi jog kél formában jelentkezik: a) mint jogágazat, és ennek lecsapódása a kódex szintjére; ebben az értelemben szervesen beilleszkedik a jogrendszer egészébe és a gazdaság oldaláról nézve szétdarabolnak tűnik és b.) mint pénzügyi jogi tevékenység lényegében valamennyi viszonyának a foglalata, ebben az értelemben gazdasági vonatkozásban egységes, jogi szempontból pedig különböző elemekből összetett heterogén jelenség." 5 Ilyenek: Általános jövedelemadó, mely a szocialista állami tulajdontól idegen kisiparosok, kiskereskedők, kiskereskedők, mezőgazdasági kistermelők adója; a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója; a vagyonadók: 1. ingatlanadók: házadó, házértékadó, telekadó; ingatlan-nyilvántartási hozzájárulás 2. járművek adói: gépjárműadó, vízi járműadó; forgalmi adók: a magánszemélyek forgalmi adója, borforgalmi adó; jövedéki adók: szeszadó, dohányadó; honvédelmi hozzájárulás; helyi költségvetési adók: költségfejlesztési hozzájárulás, üdülőhelyi díj; ebadó In.: Nagy Árpád-Nagy Tibor: Pénzügyi jog és Igazgatás, Államigazgatási Főiskola, Kézirat, Budapest, o.; jogszabályai: o. Bár ezen felsorolás szerint a néhány" jelző első olvasásra nem tűnik helyénvalónak, a költségvetés bevételi oldala szerint viszont ezen adók jelentősége igen csekély volt, és nem széleskörűen érintette a lakosságot. Dr. Nagy Tibor: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nyugalmazott egyetemi tanára, Professor Emeritus, az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének volt vezetője, a kiemelést ld. Nagy Árpád-Nagy Tibor: i.m. (5) 35. o.

4 216 Erdős Éva b) vállalati pénzügyek: (pénzgazdálkodás) szabályozása (alapok képzése a jövedelemszabályozás keretében, költségvetési kapcsolatok c) állambevételi jog (adójog, illetékjog, vámjog anyagi és eljárási szabályai) d) bank- és hitelrendszer (fizetési módozatok, hitelezési eljárás) e) pénzrendszer (bankjegy- és érmeügy) f) biztosításügy normái g) devizajog h) pénzügyi ellenőrzés i) nemzetközi pénzügyi jog A jogág ekképpen történő területi felosztása bár széleskörű, mégsem teljes, nem kapott helyet ugyanis az árjog és a beruházások joga; és mégis e sokrétűségnek ellentmondani látszik, hogy a jogág gyakorlati jelentősége igen csekély volt. Ennek okát - többek között - abban is kereshetjük, hogy nem mindenkit érintettek e pénzügyi tárgyú szabályok, így a pénzügyi szabályok alkalmazása, szankcionálása 7 sem érte el azt a szintet, amit ma a pénzügyi jog képvisel. A szocialista gazdasági rendszerben a pénzügyi jog elhanyagolható gyakorlati jelentőséggel bírt" - legalábbis a jogi felsőoktatásban, majd a gyakorlati munkában is; ekkor a jogágban ismeretlenek voltak azok a jogintézmények, amelyek a jogállamiságot jelentették, a parlamentnek felelős kormányzat feletti alkotmányos ellenőrzés sem volt biztosítva." 8 A pénzügyi tárgyú jogalkotás alapkövét ekkor az állami pénzügyekről szóló évi II. törvény jelentette. Az Api. jelentősége abban állt, hogy definiálta az állami pénzügyek rendszerét 9, és e meghatározás tartalmazta a jogág specifikus jellemzőit is: 1. (2) Az állami pénzügyek rendszerébe tartoznak azok a pénzügyi viszonyok, amelyek az államhatalmi, államigazgatási szervek, tanácsok, illetőleg ezek szervei, a bankok és a pénzintézetek között, valamint mindezek és a gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek és magánszemélyek között jönnek 7 Elegendő itt arra utalnunk, hogy szankciók körében a Btk.-ban szabályozott gazdasági bűncselekményeket hiába is keresnénk, azok a rendszerváltást követően kerültek bevezetésre. 8 Deák Dániel: i.m. (2) 456. o évi II. tv. 1. (2) bekezdése Az állami pénzügyekről szóló törvény és a végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT. rendelet hivatkozott preambulumát az államháztartás rendjéről kiadott évi XXXVIII. törvény a) pontja helyezte hatályon kívül. törvény szövegét nagyrészt hatályon kívül helyezték, de még ma is hatályban van a IV. Nemzetközi pénzügyek" fejezete.

5 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 217 létre, továbbá azok a jogintézmények, amelyeket az állam e viszonyok irányítására, szervezésére és működtetésére hoz létre. 1. (3) A Magyar Népköztársaságban az állam az állami pénzügyek körébe tartozó feladatokat az állami költségvetés rendszerének, a bank- és hitelrendszernek, a devizagazdálkodás rendszerének, s a személyi és vagyoni biztosítás útján látja el. A fenti meghatározás ma is érvényes, és alapját jelenti a pénzügyi jog elhatárolásának, valamint megjelöli a jogág főbb területeit is a 1. (3) bekezdésben. A definiálás az alanyok közötti elhatárolásból indul ki, jól jellemzi a pénzügyi jogi jogviszony sajátosságait, melyek a következők: - az állam, vagy meghatározott szerveinek a részvétele a jogviszonyban, - az alá- és fölérendeltség a jogviszony alanyai között, - a pénzügyek jelenléte, - a magánszféra pénzügyeinek kizárása. A törvény mindazonáltal - többek között - azért bír nagy jelentőséggel, mert a mai napig nincs olyan jogszabály hatályban, amely megkísérelte volna a pénzügyi jog definiálását, behatárolását. Az elhatárolás ma is időtálló, hiszen számbaveszi mindazon alanyokat, akik között pénzügyi jogviszony létrejöhet; és kiveszi a magánszemélyek egymás közötti pénzügyeit, a magánszemélyek és a gazdálkodó szervek egymás közötti és a gazdálkodó szervek egymás közötti pénzügyeit, azaz a magánszféra pénzügyeit, a pénzügyi jog - mint közjog köréből. A jogág belső tagozódásából is megállapíthatjuk, hogy e korszak pénzügyi jogalkotására a költségvetési fetisizmus" a jellemző, a költségvetési jog alkotmányos alapjainak kiépítésére csak a piackonform gazdasági szabályozók" 10 megjelenése után kerül sor. II. A pénzügyi jog reformja, az átalakulás, az átváltozás időszaka II. 1. Bár a változás előjele először a gazdaságpolitikában, a gazdaság szabályozókban volt észlelhető, ez előre vetítette az 1980-ass évek végén a pénzügyi jog átalakulásának szükségességét is. A reformok 1987-re tehetőek, azonban ezt megelőzően is meg kell említeni egy változást - az évi I. törvény az illetékekről. E korszakra jellemző, 10 Deák D.: i.m. (2) 457. o.

6 218 Erdős Éva hogy a költségvetés fetisizmusa felszámolódott, a vállalati jövedelemszabályozás új életre kelt és eljött az adójog reneszánszának" 11 újbóli időszaka. A pénzügyi jog - jogági jellemző vonásai - megmaradtak, azonban a jogszabályok száma igen jelentősen megnőtt, és a pénzügyi jogalkotás jelentősége is megnőtt. A reformok alapvetően az alábbi területet érintették a pénzügyi jogban: a) az illetékkódex megalkotása (1986), b) a pénzintézeti rendszer reformja: a monolitikus bankrendszerről a kétszintű bankrendszerre való áttérés (1986), c) az adójogi reform (1988), d) értékpapíijogi reform - a tőzsde megjelenése (1990), e) az államháztartás reformja (1992. évi XXXVIII. tv.), f) a pénzügyi ellenőrzés reformja (1989) 12 A folyamatot elősegítette számos olyan, más jogterületre tartozó jogszabály, mint: az évi VI. törvény bevezetése a gazdasági társaságokról; mely eltörölte az állami tulajdon kizárólagosságát és utat nyitott a magántulajdonnak és az ez alapján szerveződő társaságoknak és a vállalkozási szabadságnak: a külföldiek befektetéseinek védelméről szóló törvény 13, az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény 14 ; a privatizációs jogszabályok 15, és 1991-ben a számvitelről, a kárpótlásról és a pénzügyi reorganizációról szóló jogszabályok. 16 ad.a) A reformok az 1986-os illetékkódex megjelenésével kezdődtek. E jogszabály jelentősége abban állt, hogy eleget téve az Ápt. egyik fontos alapelvének 17 - miszerint az állampolgárok széles körét érintő fizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg - hatályon kívül helyezték a számos " Deák D.: i.m. (2) o. 12 A pénzügyi ellenőrzés során a reformfolyamat elsősorban a kormánytól független, csak a parlamentnek beszámolási kötelezettséggel tartozó Állami Számvevőszék létrehozásával (1989) indult, (1989. évi XXXVIII. törvény) de magában foglalta a bankfelügyelet, biztosításfelügyelet, értékpapírpiaci felügyelet szabályait is évi XXIV törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről évi XIII. törvény a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról 15 A spontán privatizáció szakaszát követően, 1990-ben jelentek meg az utolsó szabályozók: mint az első privatizációs törvény: évi VII. törvény az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról Lásd errol bővebben: Dr Erdős Éva: A privatizáció és annak tőzsdei útja c. Ph.D. értekezés Miskolci Egyetem, ÁJK, o évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolásról és a végelszámolásról évi II. törvény 6. (4) ebadót bevezetni, mértékét, vagy az adóalanyok körét megváltoztatni csak törvényben lehet." '

7 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 219 PM. rendeletet, felsőbb szintre emelték a pénzügyi jogszabályalkotást, egységesítették az illetékekre vonatkozó jogalkotásra és megszüntették azt a lehetőséget, hogy miniszteri szinten avatkozhassanak be a magánszférát érintő fizetési kötelezettségekre. ad.b) A jegybank és a kereskedelmi bankok megjelenésével és szintjeinek elkülönülésével- pénzintézeti rendszer reformja számít a rendszerváltozás előtti legnagyobb átalakulásnak - és az ár előrevetítette a további változásokat. ad.c) Az adórendszer 1988-as reformja a személyi jövedelemadóról szóló, az általános forgalmi adóról szóló 18, a vállalati nyereségadóról szóló törvények bevezetésével megteremtette az adójog reneszánszát", azaz 19 a pénzügyi jog meghatározó területévé vált az anyagi jog terén az adójog. Az adóreform nemcsak új adónemek és szabályok bevezetésével hozott újat, hanem azzal is, hogy kiterjesztette az adóalanyi kört: általánossá vált a jövedelem utáni adófizetési kötelezettség vagy az áruk forgalma után fizetendő közvetett adó. A pénzügyi eljárásjog csírái is megjelentek az adójog területén, új jogszabály született az adóigazgatási eljárásról. 20 E jogszabályok egységesítéséből született meg az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény, mely egységes kezelést nyújt a központi és helyi adók beszedésének, befizetésének rendjére, mind a magánszemélyek, mind a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában. Bár az adójogszabályok szinte évenként esnek át módosításokon, megjelenésükkel mégis óriási szerepet játszottak a pénzügyi jogalkotásban, jelentőségük a pénzügyi jogban vitathatatlan. ad.d) Az évi VI. Értékpapírtörvénnyel 21 új intézmény honosodott meg a pénzügyi jog területén, nevezetesen hosszú évek kihagyása után létrehozták a Budapesti Értéktőzsdét. A piacgazdaságra történő áttérésnek, az ál évi VI. törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról, évi V. törvény az általános forgalmi adóról 19 Deák Dániel: i.m. (2) 459. o /1987. (X.14.) MT. rendelet az adóigazgatási eljárásról, bár ekkor még hatályban volt a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI.19.) MT. rendelet is évi VI. törvény Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az Értékpapírtőzsdéről

8 220 Erdős Éva lami tulajdon felszámolásának jelentős eszköze lett a Budapesti Értéktőzsde, a privatizáció folyamatát igen nagy mértékben meggyorsította. 22 ad.e) A reformfolyamat ugyancsak jelentős állomásának tekinthető a máig folyamatban lévő államháztartási reform, és az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. megjelenése. Az államháztartási törvény a máig hatályban lévő - igaz csak pár szakasz erejéig - Állami pénzügyekről szóló törvényt váltotta fel. 23 A pénzügyi jogalkotásban az államháztartás rendjére, a költségvetésre, az önkormányzatok és költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó egységesítés nagy eredményt jelentett az állami pénzügyekről szóló törvényhez képest. A törvény mind az anyagi, mind a költségvetés meghozatalára vonatkozó eljárásjogi szabályokat foglalja egy törvényi egységbe, az államháztartási gazdálkodás általános elveinek meghatározásával és a közpénzek felhasználásának, a felhasználás ellenőrzésének rendjével együtt. Az államháztartási reform nem befejezett folyamat, de mindenképp nagy lépésnek tekinthető a pénzügyi jog átalakulásában. Az államháztartási törvény lefektette a jogállamiságnak és demokratikus törvényhozásnak megfelelő alapelveket. A törvény rögzíti, hogy: - kiket kötelezhet és milyen jogcímen állapíthat meg az állam fizetési kötelezettségeket, - a magánszemélyek széles körét érintő fizetési kötelezettséget csak törvénnyel lehet megállapítani és megváltoztatni, - a közteherviselés elvét, azaz a progresszív jövedelemközpontosítást, a növekvő jövedelemmel arányosan növekvő hozzájárulást a közkiadásokhoz, 22 Erről bővebben jelen tanulmány szerzője írt: Dr. Erdős Éva: A privatizáció és annak tőzsdei útja Ph.D. értekezés, Miskolci Egyetem ÁJK o. 23 Az államháztartási törvény a megújuló piacgazdaságra törekvésnek szükségszerű eszköze lett. A pénzügyi reformok között elsőként említhetnénk fontosságát tekintve, a besorolás így nem az erőrendet", hanem a kronológiát velte alapul. Azonban a megszületése mégsem jelentett azonnali eredményeket a pénzügyi jog átalakulásában, ezt bizonyítja a mai napig folyamatban lévő reform, ami a törvény finomítására" vonatkozik. Az államháztartási törvény megjelenését követő kritikákról ld. bővebben: Dr. Ferenczy Endre: Az államháztartásra vonatkozó törvényhozásról, Jogtudományi Közlöny 1992/5. szám o.

9 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái az általánosság elvét, azaz azt a kiindulópontot, hogy akik igénybe veszik a közszolgáltatásokat, azok járuljanak is hozzá jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak megfelelően, - a központi és helyi gazdálkodás elkülönítésének elvét, az önkormányzatok saját lábra állásának elősegítését. Összefoglalóan e korszakra vonatkozóan Deák Dániel megállapításával érthetünk egyet: életre kel a monetáris pénzügyi jog, szerkezeti átrendeződés megy végbe a fiskális, tehát közpénzügyi jogban. Csökken az állami költségvetési gazdálkodás és nő az adóztatás jelentősége."... Ily módon az államszocialista pénzügyi jog sarokkövét képező költségvetési jognak át kellett alakulnia, a pénzügyi jogi szabályozás másik kulcselemének az ún. vállalati pénzügyi jognak pedig be kellett olvadnia az adójogba." 24 II.2. A reformok hatása a pénzügyi jog belső rendszerére Az 1987-től kezdődő és mai napig is tartó pénzügyi jogi átalakulásban a legszembetűnőbb a pénzügyi jog szerkezeti átalakulása. A vizsgálódást három terület vonatkozásában végezzük. Az első terület: a pénzügyi jog definíciója változott-e, és a jogág specifikus jellemzői megmaradtak-e, a második vizsgálódási terület, hogy milyen változásokon ment végbe a pénzügyi jog belső rendszere, felosztása, és harmadikként a jogági elhatárolás változását tekintjük át. a) A pénzügyi jog definiálásában és a jogági jellemzőkben végbement változás: a.l.) A pénzügyi jog definícióját tekintve a kiszélesedő jogszabályi kör sem változtat a jellemző elemeken, vagyis eszerint a pénzügyi jog definíciója: a. 1.1.) A pénzügyi jog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állam pénzügyeit szabályozzák, az állam pénzügyi tevékenysége során létrejövő jogviszonyokat, pénzügyi intézményeket, eljárásokat szabályozó, a pénzügyi ellenőrzés módszereit és formáit megállapító jogszabályok összessége. 25 Az állam nagy szerveinek jelenléte tehát mindig jellemző a jogviszonyban, a. 1.2.) A pénzügyi jogviszony elsősorban az államhatalmi, államigazgatási szervek, az önkormányzatok és ezek szervei közötti pénzügyeket, a 24 Deák D.: i.m. (2) Dr. Meznerics Iván: Pénzügyi jog a szocialista gazdálkodásban és a nemzetközi kapcsolatokban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o.

10 222 Erdős Éva bankok, a biztosítók közötti pénzügyeket és mindezek, valamint a magánszemélyek és gazdálkodó szervek közötti pénzügyeket szabályozzák. 26 A pénzügyi jog körébe tehát nem tartoznak a magánszféra pénzügyei, vagyis a magánszemélyek egymás közötti, a gazdálkodó szervek egymás közötti és a magánszemélyek és gazdálkodó szervek közötti pénzügyek. a. 1.3.) A pénzügyi jogviszony tárgya az állam pénzügyei; azaz minden olyan ügylet, amelyben jelen van a fizetés, a pénzkibocsátás, a finanszírozás. a. 1.4.) A pénzügyi jogviszonyban a felek soha nem állnak mellérendelt kapcsolatban, a jellemző - az állami jelenlét miatt - a felek alá- és fölérendelt kapcsolata. a.l.5.) A pénzügyi jogszabályok imperatív, kogens jellegűek, szemben a magánjog diszpozitív szabályaival. a. 1.6.) A pénzügyi jog közjogi elemeket tartalmaz, elkülönült önálló jogág. A jogág közigazgatási jogból való kiválása 27 és önállósodása ma már nem bizonyítandó kérdés, hanem tény. A terjedelmi növekedés azonban jelentősen átalakította a pénzügyi jog egyes területeinek jelentőségét. b) A pénzügyi jog tagozódása, szerkezete változott a legtöbbet a gazdasági reformok hatására. A pénzügyi jog jelentős e századi művelői 28 különböző belső tagozódást, rendszerezést említenek müveikben. 26 Az állami pénzügyekről szóló törvény korábban már hivatkozott definíciója tehát ma is használható, bár e szakaszt már hatályon kívül helyezte az államháztartási törvény. Az államháztartási törvény ugyanakkor nem kísérli meg a pénzügyi jog komplex definiálását, így kénytelenek vagyunk visszahivatkozni a hatályon kívül helyezett Ápt.-re. 27 Ld. erről bővebben Meznerics Iván i.m. (25) 27. o.; 31. o., valamint Nagy Tibor-Tóth János-Nagy Árpád: Pénzügyi jog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. 28 Ezalatt a XX. században értendő, mint: Nagy Tibor-Tóth János - Nagy Árpád: (27) : szerint a pénzügyi jog rendszere a következő területeket fogja át: - az államháztartási jogból - a közbevételek jogából - a monetáris irányítás pénzügyi jogából - a devizajogból - a számviteli jogból - a nemzetközi pénzügyi jogból» Földes Gábor: Pénzügyi jog első kötet, KJK, Budapest, o., Földes Gábor a pozitív jog szerinti csoportosítást követi, vagyis a törvények által szabályozott egy-

11 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 223 A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán egy sajátos, alanyok szerinti rendszervezést veszünk alapul 29 a jogág belső tagozódásánál. A pénzügyi jogot e szerint a következő területekre oszthatjuk fel: b.l.) Az államháztartás pénzügyeinek joga, ezen belül az állambevételi jog, a közkiadások és az államadóság joga áll. E terület azokat a pénzügyi jogszabályokat tartalmazza, amelyek meghatározzák, hogy az állam milyen jogcímen, kitől vonhat el pénzeket, mi lehet a közkiadások jogcíme, eljárási rendje, a költségvetés végrehajtásának rendje, a közpénzek kiadásának ellenőrzése, és államadósság kiküszöbölésének rendje. b.2.) A vállalkozások pénzügyeinek joga. E területbe azokat a pénzügyi tárgyú szabályokat soroljuk, amibe az állam beavatkozik, vagyis a vállalkozások alapításának, működésének és megszűnésének pénzügyi jog normáit, beleértve a speciális vállalkozásokat, mint pénzintézetek, biztosító társaság pénzügyeinek jogát is. A működés rendjébe tartoznak a közbevételi jog körébe is besorolandó adók, de itt kell említenünk a beruházás, állami támogatás jogát, az árjogot is. b.3.) A magánszemélyek pénzügyeinek joga: E körbe azok a pénzügyi jogi normák tartoznak, amelyek a magánszemélyektől való állami elvonásokat (központi és helyi adók címén), és a magánszemélyeket megillető támogatások szabályozására vonatkoznak. b. 4.) Az egyesülési jog alapján működő szervezetek pénzügyeinek joga: (egyházak, pártok, egyesületek, alapítványok, köztestületek, közhasznú szervezetek) pénzügyeinek jogi szabályai szintén az alapítás, működés és megszűnés köré csoportosíthatók. A megkülönböztetést e szervezetek azon specialitása adja, mely átmenetet jelent a köz- és magánszféra között. b.5.) Nemzetközi pénzügyek joga E terület a nemzetközi szervezetek által kibocsátott pénzügyi tárgyú jogszabályokat és jogi kötőerővel nem rendelkező egyéb szokványokat, szabályokat tartalmazza. E területre tartoznak a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezmények és az Európai Unió elsődleges és másodlagos pénzügyi tárgyú jogforrásai, bizottsági közleményei. nemű (azonos tárgyú) jogviszonyok szerinti tagolást: 1. államháztartási jog, 2. monetáris irányítás pénzügyi joga, 3. devizajog, 4. nemzetközi pénzügyi jog. A rendszerezés a Miskolci Egyetem ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékének volt tanszékvezetőjétől, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársától Dr. Ferenczy Endre kandidátustól származik.

12 224 Erdős Éva Megállapítható, hogy a pénzügyi jog rendszerezése, belső tagozódása elméletben eltérhet egymástól, de az elméletek abban megegyeznek, hogy a bankjog, a monetáris irányítás joga, az adójog előtérbe került - mind tömegében, mind jelentőségében - a költségvetés jogával szemben, tehát a reformfolyamat hatására eltűnt a költségvetés fetisizmusa és előretört az adójog reneszánsza. c.) A pénzügyi jog jogági elhatárolása is sokat változott a reformok hatására. 30 A pénzügyi jog komplex jellegű jogág, gazdasági vonatkozású és ez meghatározó abból a szempontból, hogy egyes pénzügyi jogi intézmények tartozhatnak inás jogág területéhez is. A pénzügyi jog legjelentősebb változása a jogági elhatárolás nehézsége, az átfedések megnövekedése a különböző jogterületekben. A pénzügyi jog legszorosabb kapcsolatban a közigazgatási joggal, a gazdasági jog - polgári joggal, a nemzetközi joggal áll. c. 1.) A pénzügyi jog közigazgatási joggal való érintkezése nem kérdéses, lévén a pénzügyi jog a közigazgatási jog részeként is funkcionált. Ma a pénzügyi jogszabályok jelentős mennyisége és a jogterület gazdagodása is indokolta a jogág közigazgatási jogból való leválását. A két jogág érintkező területe: - mindkettő közjog, e szabályozási jellemzőkkel, mint a felek közötti alá-fölérendeltségi viszony, a kogens szabályozás, - az állami szervek, amelyek részt vesznek a jogviszonyban - egyezőek. Az elhatárolás alapját a szabályozás tárgya jelenti, nevezetesen a pénzügyek. c.2.) A pénzügyi jognak a polgári joggal való érintkezése a szabályozási tárgyból, azaz a pénzügyekből fakadhat. Több közös területe van a két jogágnak, mint a privatizáció, az értékpapírpiac, a bankjog, a külföldi befektetések joga, a kötelező tőkeszabályok, a fizetés joga. Az elhatárolás alapját a közjog-magánjog eltérősége képezi. Ezek a következők: a) Pénzügyi jogban: - alá-fölérendelt a felek viszonya - állami jelenlét - kogens szabályok b) Polgári jogban: - felek mellérendelten alakíthatják a jogviszonyt - diszpozitív szabályok - a jogviszonyban nincs meg az állami jelenlét. 30 A szocialista pénzügyi jog elhatárolására ld. Meznerics I.: iím. (25) o.

13 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 225 A pénzügyi jog jogági fejlődése itt a legszembetűnőbb, mert egyre több olyan intézmény jelenik meg, mely jelen van mindkét jogág területén. Közös, hogy mindkét jogág tárgyát képezik a pénzügyek, csak míg a pénzügyi jog tárgya a közpénzügyek, a polgári jog tárgya a magánszféra pénzügyei lehetnek. c.3.) A pénzügyi jog szoros kapcsolatban áll a nemzetközi joggal is, a nemzetközi pénzügyek területén. A kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezmények az Európai Unió pénzügyi tárgyú szabályai, a különböző nemzetközi szervezetek (OECD) által hozott pénzügyi jogi normák mindkét jogág területébe besorolhatók. c.4.) Említést kell tennünk a pénzügyi jognak a büntetőjoggal való kapcsolatáról is. A különösen súlyos szankciót a pénzügyi jognak a büntetőjog tartalmazza, a gazdasági bűncselekmények körében, így az átfedés" ezen a területen is felfedezhető. Összegzésként a fentiekből megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltással összefüggő pénzügyi reformok hatására a jogág keretei kibővültek, a pénzügyi jogviszonyban résztvevő alanyok köre az adóreform kapcsán kiszélesedett, mindez azonban nem érezteti hatását a jogterület meghatározásánál, a pénzügyi jog fogalmának és jellemzőinek elhatárolásánál. A reformok következtében azonban megváltozott a pénzügyi jog belső tagozódása és a más jogterület érintő átfedések száma is megemelkedett. III. Új tendenciák a pénzügyi jogtudomány fejlődésében, következtetések, a XXI. sz. kihívásai A reformfolyamatok áttekintése után levonhatjuk a következtetéseket a pénzügyi jog fejlődésének tendenciáira vonatkozóan: 1. Az új adónemek bevezetése, az adóztatási kör kiszélesítése következtében megszűnt a költségvetési jog egyeduralma, és előtérbe került az adójog, mely felosztásunk szerint, mind az állambevételi jog részét, mind a vállalkozások, magánszemélyek is egyesülési jog alapján működő szervezetek pénzügyei jogának részét képezi. 2. A monolitikus bankrendszer megszűnésével és a bankrendszer kétszintűvé válásával megjelentek a pénzügyi irányítás, ellenőrzés új szervei és intézményei, mint: a jegybanki irányítás monetáris eszközei; és a pénzintézeti rendszer egységes felügyeleti szervez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

14 226 Erdős Éva 3. A reformfolyamatokban kiépült az Értéktőzsde és az Árutőzsde, és az értékpapír piaci fejlődés ma már a globalizáció irányába mutat. Az Értéktőzsde Részvénytársasággá történő alakítása ugyan a civiljog irányába tolja az addig sui generis - önszabályozó szervezetet, de a globalizáció szempontjából ez mindenképp jó megoldásként értékelhető, hiszen a nemzetközi tőzsdei egyesüléseknél csak így lehet esélye a BÉT.-nek A rendszerváltást követően megnőtt a monetáris irányítás szabályozásának jogi jelentősége, kiépültek az államháztartás gazdálkodására vonatkozó intézmények és eljárások, átrendeződött a jogág belső rendszere, tagolódása, az arányok jelentősen eltolódtak az állandó fejlődésben lévő adójog irányába. 5. A pénzügyi tárgyú jogszabályok állandóan növekvő száma, a pénzügyi jogalkotásban jelenlévő állandó módosítások eredményeként a jogág állandó fejlődésben van. Azt hiszem e fejlődést, mi - a pénzügyi jogot előadó egyetemi oktatók - érezhetjük a legjobban, hiszen e tárgyból időtálló tankönyvet írni szinte lehetetlen. A jogág állandó mozgásban van, ugyanakkor e mozgás és a szabályok növekvő száma meghozta azt a kívánt eredményt, hogy a pénzügyi jog a jogi felsőoktatásban már ne egy az elhanyagolható szigorlati tárgyak között, hanem önálló, terjeszkedő jogterület, amelynek a jelentősége igen megnőtt, a szakmai törzsanyag szerves részét képezi és igen nagy gyakorlati jelentőséggel bír a későbbi jogászi munka során. Bár a jogi szakvizsga részét önállóan nem képezi a pénzügyi jog, azonban számos területe 32 megtalálható a jogi szakvizsga gazdasággal kapcsolatos joganyagában. 6. A pénzügyi jog definiálásának elemei, jogági jellemzői ugyan megmaradtak, azonban néhol a közjogi elemek kezdenek háttérbe szorulni, és a jogág határai - a keretek kibővülésével egyben - kezdenek elmosódni. Egyre több átfedés figyelhető meg a polgári jog, kereskedelmi jog egyes területeivel. A gaz- 31 Ld. erről bővebben: Erdős Éva: i.m. (22) o. 32 Ld. ehhez a témához: a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.4.) IM. rendeletet, melynek 5. -a sorolja fel a szakvizsga részeit. A gazdasági jog" anyagrészen belül a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó joganyag, és a tőkepiaci törvény képezi a szakvizsga részét, a polgári eljárásjoghoz kapcsolódóan pedig az illetéktörvény bizonyos részei tartoznak a vizsga tárgyához. Itt kell jjiegemlíteni, hogy a közigazgatási szakvizsgába és az adószakértői szakvizsgába teljes részletességgel tartozik az államháztartási jog, az adójog és az ahhoz kapcsolódó eljárási jog.

15 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 227 dasági jogszabályok hatalmas tömege új jogág-szabályozási koncepciókat vet fel. 33 Az egyes jogterületek határai elmosódtak, nevezetesen ilyen az értékpapírjogi szabályozás, amelyben a pénzügyi jogi elemek mellett erőteljesen megtalálhatóak a polgári, társasági jogi elemek is. A gazdasági jogszabályok tömeges megjelenésének hatására egyre gyakoribb az az érvelés, hogy azokat, vagy azok egy részét önálló jogágban vagy kódexben lehetne elhelyezni, például egy Kereskedelmi Törvénykönyvben. Sárközy Tamás megálmodott koncepciója szerint a Kereskedelmi Törvénykönyv speciális területével foglalkozó fejezete rögzítené - egységesen - az értékpapírjog, bankjog, versenyjog szabályait. A koncepcióval a pénzügyi jogásznak vitáznia kell: hiszen ebben az esetben az egységes szabályozásban nem kaphatnának helyet a közjogi elemek. A jogfejlődés a polgári jog irányába tolja el az elhatárolás problémáját, de felveti a jogági átrendezés kérdését is a gazdasági jog (közjog és magánjog) létrehozásának lehetőségével. 7. A jogág határainak elmosódásával jár együtt, hogy a pénzügyi jog területén egyre többször keverednek a közjogi és magánjogi elemek. 34 A nemzetközi fizetési módozatok (akkreditív) körében, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kidolgozott, számos pénzügyi eljárás nemzetközi szabályozását tartalmazó szokványok körében például, vagy az állami támogatások jogában is. Az állami támogatások körében a támogatási szerződést a minisztériumok kötik a szerződő gazdálkodó szervezettel, - tehát az állam többszörösen jelen van a jogviszonyban - ugyanakkor a szerződés polgári jogi elemeket hordoz A jogterület fejlődésében felmerültek az anyagi és eljárási jog szétválasztásának szükségessége. Ennek első lépéseként tekinthetjük az Adózás Rendjéről szóló évi CXI. törvényt. Álláspontunk szerint az eljárási elemek elkülönitését meg lehetne kísérelni az államháztartási jogban is. 33 Ld. ebben a témában pld.: Sárközy Tamás: A gazdaság joga, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás hajtó ereje, Gazdaság és Jog 1998/7-8. sz. vagy Miskolczi Bodnár Péter Magánjogi kodifikáció és a kereskedelmi jog viszonylagos önállósága, Polgári Jogi Kodifikáció és Jogharmonizáció, Novotni Kiadó, Miskolc, o. 34 Ld. erről: Dr. Halustyik Anna: Közjogi és magánjogi elemek keveredése a nemzetközi pénzügyekben, Magyar Közigazgatás, sz. 35 A problémával Harmathy Attila már a rendszerváltást megelőzően foglalkozott. Ld. Harmathy A.: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás, Akadémiai Kiadó, Budapest, o.

16 228 Erdős Éva 9. Végezetül - de jelentőségénél fogva nem utolsósorban - a XXI. század kihívásainál említenünk kell a nemzetközi folyamatok felerősödésével együttjáró változásokat, melyek közül a legerőteljesebb az Európai Unió által diktált harmonizációs folyamat. Az adóharmonizáció számos változást eredményezett a pénzügyi jog területén - e változásokról külön tanulmányt lehetne készíteni. A jogági fejlődés szempontjából azonban felhívhatjuk a figyelmet arra az új tendenciára, ami az adóharmonizáció során megjelenő jogi kötőerővel, szankcióval nem rendelkező jogforrások elterjedésével kapcsolatos. A pénzügyi jog jogforrási rendszerének átalakítását eredményezi az a szabályozás, ami tendenciaként érvényesül az OECD és az Európai Unió jogalkotásában. Nevezetesen az 1990-es évek végén az egyenes adók harmonizációjában olyan jogi kötőerővel nem rendelkező szabályok jelentek meg, amelyeket az egyes nemzetek önkéntes jogkövetéssel emelnek be saját jogrendszerükbe, anélkül, hogy ezen szabályok követését szankcionálnák Az új tendenciák sorát az OECD indította el, amikor 1998-ban megalkotta jelentését a káros adóversenyről. 36 A jelentés meghatározta a káros adóverseny fogalmát, és kidolgozta az ellene folyó harc eszközeit. Az OECD jelentése példaértékű ajánlásokat tartalmaz a nemzeti törvényhozás számára, hogy miként lehet elkerülni a diszkriminációt és az indokolatlan adóversenyt Az Európai Unió 1997-ben megalkotta az üzleti Adózásra Vonatkozó Magatartási Szabályok Gyűjteményét (a Magatartási Kódexet) 37, mely dokumentum ugyancsak az önkéntes jogkövetés elvén alapuló, jogi kötőerővel szankcionálással nem rendelkező szabály. A Magatartási Kódex olyan új szabályozási eszközt képvisel az egyenes adók harmonizációjában, amely a Római Szerződés 100. cikkelyének egyhangú döntést kimondó - és ezért nehézkes - szabályalkotása helyett jelentkezik, nem klasszikus jogi norma, mert kötelező erővel nem rendelkezik, és nem végrehajtható nem követése esetén. Az Európai Unió sajátságos másodlagos jogforrásai közé tartozik. 36 Harmful Tax Competition an Emerging Global Issue OECD, Paris Code of Conduct for Business Taxation, a Magatartási Kódex (ECOFIN Tanács december 01-ei ülésén elfogadott határozata) CelexNo. 398Y0 106 (01.) lásd még: Erdős G.-Földes G.-Őry T.-Véghelyi M.: Az Európai Közösség adója, KJK. Kerszöv, Budapest, o.

17 A pénzügyi jog fejlődési tendenciái 229 A Magatartási Kódex tulajdonképpen egy Etikai Kódex, amit az Európai Unió tagállamai önként követnek. A tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak minden olyan jogszabályalkotástól, amellyel megvalósítják a versenytorzító hatású káros adóversenyt. Amennyiben ilyen jogszabály van érvényben egy adott tagállamban, az a tagállam - a Magatartási Kódex szellemében - vállalja, hogy megszünteti, felszámolja azt, és nem hoz ilyen tartalmú jogszabályt A jogi kötőerővel nem rendelkező szabályok elterjedésében jelentős szerepet vállalt az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság 1998 végén közzétett Közleményében 38 az állami támogatások és adókedvezmények megoldatlan kérdésével foglalkozik, azaz értelmezi - a káros adóverseny oldaláról - az adókedvezmények és állami támogatások egységes megítélését. A Közlemény kimondja, hogy a nemzetközi pénzügyi jog egyik legfontosabb alapelvének - a diszkrimináció tilalmának szem előtt tartásával az állami támogatások is adókedvezménynek minősülnek, és tiltottak, mert versenytorzító hatásúak. Az említett normák előírásait a magyar adóharmonizáció során figyelembe kell venni, és adórendszerünket az ebben foglalt előírások szem előtt tartásával kell átalakítani - mind a nemkívánatos kedvezményező állami támogatások, mind a megkülönböztető adókedvezmények vonatkozásában. Befejezésképpen megállapíthatjuk, hogy a XXI. század elejére a pénzügyi jog teljesen leszakadt a közigazgatási jogról, önállóságát megerősítette. A XXI. század kihívásának a jogág további gyors fejlődését, és olyan új szabályozási tendenciák megjelenését tekinthetjük, melyek új irányt jelenthetnek az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában és a tagállami minősítésünk vonatkozásában is. Summary Development tendencies in the financial law The financial law represents the renewal in our legal-system, so we can worthly say, that this is the most dynamic field of law. While after 1945 the main field of the financial jurisprudence was only the Act of 1979 on the public funds, until after the change of 38 A Közleményt ld. in.: Erdős G.-Őry T.: Néhány jogharmonizációs és alkotmányossági kérdés a jelenlegi adókedvezményekkel kapcsolatban, Európai Jog 2002/ o.

18 230 Erdős Éva regime in 1989 we can hardly find our bearing in the permamently changing financial acts. The financial branch is in continuous progress, it is modified permamently, new elements has become the part of it, and different fields come to the front, and it's importance has increased after the change of regime.in my report I would like to sum up shortly the process of self-reliance of the financial law in the late decades of the XX h century, and I would like to examine and emphasis the development tendencies and challenges of the XXI th century.to follow in the development's track, we have to take a look back into the past in any case. In the period of the state-socialism, the budgetary economy had got extremely big relevance, beside the central planned economy those institutions could not evolve, which had to guarantee the constitutional supervision on the government, which is responsible for the parliament. In the period of the socialist planned economy the basic element of the financial law rules was the budgetary law, while the tax-law, the rules about credit and circulation of money had negligible importance. The change started in 1987, with the reform of the financial system, the Hungarian bank-system have become a two-tier one. The reform went on with the tax-reform, than the Act on the companies became into force, and parallel with this the domination of the state property was abolished, and the autonomy of the entrepreneurship was ensured. The development continued with the rules on the privatisation, the prevention of the foreign investments, than the introduction of the legal rules on the capital market and the reform of the state budget. The Act on the public accountancy and other acts which are indispensable to the well-functioning market-economy also came into force in this period. The frame of the financial law became wider, the boundary of the branch became blurred in many cases, and overlaps appeared with some territories of the civil law and the commercial law. We set out from that theory of the financial law, which states, that all the rules on finances fall under this theme, in which the basic elements are the law of the payment, and financing and the presence of the state is dominant. While the proportions were put off extremely towards the tax-law. By the challenges of the XXI th century we have to remark the requirements of the European Union, the reinforce of the international processes, the change of the legislation system, which mean the permanent change of the financial law. There are elements in financial law, which are worth mentioning, which appeared in the process of approximation of tax-law, namely those rules which have no legal enforce, i.e. the Code of Conduct of the European Union, the OECD Report on the harmful tax competition, or the European Committee communiqué on the award of the state support as tax advantage. My report tries to introduce briefly the development of the branch law in the XX h century, and the challenges of the XXI th century.

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II. PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai II. 2014/2015. II. félév 1 Tantárgyi útmutató Tantárgy

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION Brussels, 25 August 2005 11519/05 COPEN 117 EJN 39 EUROJUST 43 NOTE from : to : Subject : Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB07 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Adóztatás 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog 2. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog 2. tanulmányokhoz I. évfolyam GM/PS szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog 2 tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/15 tavaszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági jog 2 Tanszék: Közgazdasági Tanszéki Osztály

Részletesebben

Új típusú szakképzés bevezetése a soproni Fáyban TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0045

Új típusú szakképzés bevezetése a soproni Fáyban TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0045 KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE: Szakképzési kerettanterv az 54 344 01 pénzügyi számviteli ügyintéző szakképesítéshez valamint a XXIV. közgazdaság ágazathoz SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL MEGNEVEZÉSE: 11504-12 Gazdálkodási

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék Tárgy neve: Államháztartástan 2. Szak: IGAZGATÁSSZERVEZŐ Tárgy besorolása: kötelező Kreditértéke: 3 Helye a mintatantervben: BA III.

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB44 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Adóztatás (pny.) 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Publikációs Jegyzék. iii. Some Aspects on the Education of the Law of Financial Industries. in Stoltpin-Volga Univer-sity Press 2008.

Publikációs Jegyzék. iii. Some Aspects on the Education of the Law of Financial Industries. in Stoltpin-Volga Univer-sity Press 2008. Publikációs Jegyzék 6. Publikációk 6.1. Idegen nyelvű i. The Hungarian Debtor List and Its Problems. in Studia Iuridica Caroliensia 2., KRE-ÁJK 2007. http://www.kre.hu/ajkfiles/sic_2.pdf ii. The Place

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Dr. Szuchy Róbert PhD. egyetemi adjunktus

SZAKMAI ÉLETRAJZ. Dr. Szuchy Róbert PhD. egyetemi adjunktus SZAKMAI ÉLETRAJZ Dr. Szuchy Róbert PhD egyetemi adjunktus Tudományos minősítés PhD 2010 Állam- és jogtudományok Summa cum laude A disszertáció címe: Az összefonódás-ellenőrzés európai uniós szabályai a

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

benke.gabor@yahoo.de Dr. Bereczky Dániel Dr. Barborják Zoltán

benke.gabor@yahoo.de Dr. Bereczky Dániel Dr. Barborják Zoltán Dr. Benke Gábor LL.M., S.J.D. Dr. Benke Gábor kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal és jelentős bank- és pénzügyi jogi tapasztalatokkal rendelkezik. Külön kiemelendő közösségi jogi, valamint a versenyjog

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

2009. február-május Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

2009. február-május Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar S ZAKMAI Ö NÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név DR. SZENDI ANTAL Telefon 392-3559/19249; IP: 111020; IRM: 19-249 E-mail szendi.antal@nav.gov..hu SZAKMAI TAPASZTALAT Dátum Intézmény Beosztás 2009 szeptemberétől

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA. Ph.D. értekezés. Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus

A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA. Ph.D. értekezés. Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA Ph.D. értekezés Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus 2000. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 I. RÉSZ A PRIVATIZÁCIÓ...7 1. A PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI...7 1.1.

Részletesebben

ad.) Publikációk jegyzéke Dr. Erdős Éva 2012. 04. 26. Önálló kiadványok, könyvrészletek:

ad.) Publikációk jegyzéke Dr. Erdős Éva 2012. 04. 26. Önálló kiadványok, könyvrészletek: 1 ad.) Publikációk jegyzéke Dr. Erdős Éva 2012. 04. 26. Önálló kiadványok, könyvrészletek: 1. Erdős Éva: Szakirodalom-gyűjtemény a pénzügyek jogához Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 1-191. o. 2. A vegyesvállalatok

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói. Hatályos: 2014. július 8.

KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói. Hatályos: 2014. július 8. KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói Hatályos: 2014. július 8. A KELER KSZF a nem-pénzügyi klíringtagjaitól, és az energiapiaci alklíringtagjaitól a KELER KSZF Általános Üzletszabályzata szerinti

Részletesebben

Corporate Governance Questions In Business Law Dr. Kecskés András egyetemi tanársegéd Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék

Corporate Governance Questions In Business Law Dr. Kecskés András egyetemi tanársegéd Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék Corporate Governance Questions In Business Law Dr. Kecskés András egyetemi tanársegéd Hétfő, 18.30 20.00 / 307 Nappali Kontakt óra AJSZNO42601 SZVN98601 - - Kredit 4 2 Félévi óraszám 30 30 Létszám 20 Szemeszter

Részletesebben

Pénzügyi jog. A közszükségletek létéből következik, hogy vannak közpénzügyek. Közfeladatok finanszírozásával, közjavak felhasználásával.

Pénzügyi jog. A közszükségletek létéből következik, hogy vannak közpénzügyek. Közfeladatok finanszírozásával, közjavak felhasználásával. Pénzügyi jog 1.- Mi a pénzügyi jog? o az állam pénzügyi tevékenységére vonatkozó jogi normák összessége o az állami szervek és a köztestületek pénzügyeit, gazdálkodását szabályozza, o a közjog része, önálló

Részletesebben

1.- Mi a pénzügyi jog? 9.- Milyen két nagyobb egységre bontható a pénzügyi 13.- Milyen tendencia figyelhető meg a közkiadások jog? tekintetében?

1.- Mi a pénzügyi jog? 9.- Milyen két nagyobb egységre bontható a pénzügyi 13.- Milyen tendencia figyelhető meg a közkiadások jog? tekintetében? 1.- Mi a pénzügyi jog? o az állam pénzügyi tevékenységére vonatkozó jogi normák összessége o az állami szervek és a köztestületek pénzügyeit, gazdálkodását szabályozza, o a közjog része, önálló jogág 2.-

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY*

Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* Secíio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/2. (2007), pp. 601-614 A KUTATÓKRA VONATKOZÓ MUNKAJOGI SAJÁTOSSÁGOK NÁDAS GYÖRGY* A felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozik a tudományos kutatás,

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15. A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.) 15 pontos kérdések: Mutassa be a magyar állampénzügyi

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* I. A polgári jog és a munkajogi szabályozás összefüggései

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 50/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére Tárgy: Javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adózás-Adóigazgatás

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adózás-Adóigazgatás PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 III. évfolyam GZM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adózás-Adóigazgatás 2013/2014. I. félév 1 Tantárgy megnevezése

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat Jelen nyilatkozat kitöltési segédlete az NKA portálon (www.nka.hu) a Főoldalon megtalálható. Támogatott neve: Pályázati azonosító: pály név pály az Átláthatósági nyilatkozat az államháztartásról szóló

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Szolnok Záróvizsga tételsor (2014/15. tané) Pénzügy Számvitel Szak

Szolnoki Főiskola Szolnok Záróvizsga tételsor (2014/15. tané) Pénzügy Számvitel Szak SZOLNOKI FŐISKOLA Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék Szolnoki Főiskola Szolnok Záróvizsga tételsor (2014/15. tané) Pénzügy Számvitel Szak Elvárás: A záróvizsga tételekhez kapcsolódó napi aktuális

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II. SZÁMVITELI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben