A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA. Ph.D. értekezés. Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA. Ph.D. értekezés. Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus"

Átírás

1 A PRIVATIZÁCIÓ ÉS ANNAK TŐZSDEI ÚTJA Ph.D. értekezés Szerző: dr. Erdős Éva egyetemi adjunktus 2000.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 I. RÉSZ A PRIVATIZÁCIÓ A PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI A PRIVATIZÁCIÓ TÁRSADALMI-, GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A PRIVATIZÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PRIVATIZÁCIÓ DEFINÍCIÓJA; AVAGY A TULAJDONREFORMTÓL A FELSZÁMOLÁSIG A TULAJDONREFORM GONDOLATÁNAK FEJLŐDÉSE A TULAJDONREFORM KONCEPCIÓI A holding-koncepció A csoporttulajdon előtérbe helyezése Az állampolgár középpontba helyezése A TULAJDONREFORM KONCEPCIÓINAK ÉRTÉKELÉSE A PRIVATIZÁCIÓ JOGA A PRIVATIZÁCIÓ JOGALKOTÁSA ÉS A PRIVATIZÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE AZ ÁTALAKULÁS, RENDSZERVÁLTOZÁS PRIVATIZÁCIÓS JOGALKOTÁSA A KEZDETI PRIVATIZÁCIÓS JOGALKOTÁS A HATÁLYOS PRIVATIZÁCIÓS JOG A PRIVATIZÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE A PRIVATIZÁCIÓS SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS PRIVATIZÁCIÓS SZERZŐDÉS SPECIÁLIS PRIVATIZÁCIÓS SZERZŐDÉSEK AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKESÍTÉSÉTŐL ELTÉRŐ SPECIÁLIS ESETEK A PRIVATIZÁCIÓS JOGALKOTÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A PRIVATIZÁCIÓ CÉLJAI, ALAPELVEI, JOGSZABÁLYI DEFINÍCIÓJA A PRIVATIZÁCIÓ CÉLJAI, ALAPELVEI A PRIVATIZÁCIÓ JOGSZABÁLYI DEFINÍCIÓJA A PRIVATIZÁCIÓ MODELLJEI, A PRIVATIZÁCIÓ MENETE A PRIVATIZÁCIÓ MODELLJEI ÁLTALÁBAN A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ FOLYAMATA, MENETE, ÁLLOMÁSAI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HÁTTÉR: A TULAJDONI REND VÁLTOZÁSA A PRIVATIZÁCIÓ KEZDETE A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ SZAKASZAI...63

3 Spontán privatizáció; vállalati döntésű decentralizált privatizáció (első szakasz) Jogforrásai; jogi gyökerek A spontán privatizáció fogalma A spontán privatizáció módszere A spontán privatizáció kritikája Az állami vezérlésű privatizáció (második szakasz: ) Előkészítése Az államilag irányított (centralizált) privatizáció első szakasza ( ) Reprivatizáció vagy kárpótlás Előprivatizáció (1990) Az állam által irányított privatizáció (harmadik szakasz: ) Előzménye: A Privatizációs Programok szerinti privatizáció ( ) Az 1992-es privatizációs törvénykezés (A "második" privatizációs törvény) Az önprivatizáció (1992) Centralizált privatizáció Az 1992-es privatizációs törvénycsomag értékelése Kisbefektetők és munkavállalók a privatizációban (KRP; MRP) (1993) A "harmadik" privatizációs törvény (az évi XXXIX. tv.) szakasza (negyedik szakasz: 1995-napjainkig) Előzménye A Horn-kormány privatizációs stratégiájának főbb szempontjai A privatizációs törvény jogdogmatikai indokai Az indokok összefoglalva Az 1995-ös privatizációs törvény szerinti privatizáció PRIVATIZÁCIÓS TECHNIKÁK, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ EGYES SZAKASZAIBAN A SPONTÁN PRIVATIZÁCIÓ SZAKASZÁBAN ( ) A PRIVATIZÁCIÓ MÁSODIK SZAKASZÁBAN (AZ ELSŐ PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYEK MEGJELENÉSE) ( ) AZ ÁTALAKULÁS LOGIKAI FOLYAMATA Az átalakulás fogalma Az átalakulás kezdeményezése Az állami kezdeményezésű privatizáció Vállalati kezdeményezésű privatizáció Az állami vállalat privatizálására irányuló külső kezdeményezés Az átalakulás logikai folyamata, menete A PRIVATIZÁCIÓ HARMADIK SZAKASZÁBAN (A MÁSODIK PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYEK IDŐSZAKA) ( ) A PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS ELVEI ÚJ MÓDSZEREK...115

4 A PRIVATIZÁCIÓ NEGYEDIK SZAKASZÁBAN (AZ 1995-ÖS PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYTŐL NAPJAINKIG) ÚJ MÓDSZER, ELJÁRÁS Az adásvételi jellegű privatizációs szerződés Egyszerűsített privatizáció Privatizációs technikák A PRIVATIZÁCIÓ JOGTECHNIKAI MÓDSZERÉNEK ÖSSZEGZÉSE II. RÉSZ A PRIVATIZÁCIÓ TŐZSDEI ÚTJA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A NYUGAT-EURÓPAI ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPAI PRIVATIZÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA KIINDULÓPONT A NYUGAT-EURÓPAI PRIVATIZÁCIÓ ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉGEI A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI PRIVATIZÁCIÓ JELLEMZŐI EGY NYUGAT-EURÓPAI MINTAPRIVATIZÁCIÓ Az angol privatizációs program A részvények árkialakításának kérdése A TŐZSDÉRŐL ÁLTALÁBAN A TŐZSDE FOGALMA ÚJABB FELFOGÁS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A TŐZSDÉNEK A TŐZSDE JELENTŐSÉGE GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A TŐZSDE ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A tőzsde előnyei A tőzsde hátrányai A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE LÉTREJÖTTE, MŰKÖDÉSE A BÉT LÉTREJÖTTE, MEGALAKULÁSÁNAK RÖVID ELŐZMÉNYE A TŐZSDÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS RÖVID ÁTTEKINTÉSE AZ ÉRTÉKPAPÍRPIAC JOGI HÁTTERE AZ ÉRTÉKPAPÍRPIAC SZABÁLYOZÁSA A BÉT ALAPÍTÁSA, JOGÁLLÁSA A TŐZSDETAGSÁG ÉS A KERESKEDÉSI JOG A BÉT SZERVEZETE A BÉT SZEREPLŐI A TŐZSDEI RÉSZVÉNYÁRFOLYAM AZ ÁRALAKÍTÁS SZEMPONTJAI RÉSZVÉNYEK TŐZSDEI SZEMPONTBÓL...173

5 AZ ÉRTÉKPAPÍROK TŐZSDEI BEVEZETÉSE ÉS FORGALOMBANTARTÁSA RÉSZVÉNYEK NYILVÁNOS FORGALOMBAHOZATALA A BEVEZETÉSI ELJÁRÁS A bevezetés követelményei A BÉT kategória szabálya A bevezetési eljárás menete A KIBOCSÁTÓK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI A BÉT KERESKEDÉSI RENDSZERE KERESKEDÉSI RENDSZEREK A RÉSZVÉNYÉRTÉKESÍTÉS MENETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ FOLYAMATA TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ, MINT A PRIVATIZÁCIÓ EGYIK ÚTJA A TŐZSDE ÉS A PRIVATIZÁCIÓ KAPCSOLATA A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ DEFINÍCIÓJA DEFINÍCIÓJA A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ JOGI FELTÉTELE A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ FOLYAMATÁBRÁJA A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ ELŐNYE, HÁTRÁNYA A TŐZSDEI BEVEZETÉS ELLEN SZÓLÓ ÉRVEK A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK A TŐZSDEI ÉRTÉKESÍTÉS NÉHÁNY JELLEMZŐJE KRITÉRIUMAI AZ ÉRTÉKESÍTÉSEK JELLEMZŐI, ADATAI, KRONOLÓGIÁJA A tőzsdei privatizációs tranzakciók jellemzői A Budapesti Értéktőzsdén szereplők közül néhány társaság tőzsdére való bevezetésének folyamata, a bevezetés adatai A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK A TŐZSDEI PRIVATIZÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI ÉS A TŐKEPIAC JÖVŐJE AZ EURÓPAI UNIÓ ÉRTÉKPAPÍRJOGI HARMONIZÁCIÓJA ÖSSZEGZÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK A PRIVATIZÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK IRODALOMJEGYZÉK...261

6 - 5 - Bevezetés Értekezésem címe látszólag két egymással össze nem függő fogalmat tartalmaz, amelyek összefüggéseinek ismerete nélküli tartalma joggal vetheti fel a kérdést: mi a közös e két különböző területre tartozó fogalomban: tőzsde és privatizáció. A kutatás célja Kutatásom alapvető célja e két önállóan is a helyét megálló témakör bemutatása, vizsgálata, elemzése, s ezen belül a köztük lévő összefüggések, kapcsolódások feltárása megvilágítása, majd mindezen ismeretek birtokában a következtetések levonása. A privatizációról számtalan tanulmány, könyv 1 született ami egyben jelzi a téma fontosságát és egyben azt a tényt is, hogy aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen mindig található olyan területe, amely - ilyen vagy olyan okok miatt - fokozott érdeklődésre tart számot. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán akkreditált doktori program "Tőzsdejog" alprogramjához csatlakozó jelen értekezés megkísérli bemutatni a privatizáció folyamatát, formáit, típusait, módszereit, elméletét, koncepcióit, és elvégezni annak összehasonlító jogi elemzését; a tőzsdéhez való kapcsolódását, a tőzsde jogi hátterét, figyelemmel az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatti jogharmonizációs követelményekre is. Értekezésemben a következő kérdésekre keresem, majd adom meg a választ: 1. Hogyan összegezhető az eddig lezajlott privatizációs folyamat? 2. A magyar privatizációban szükségszerű út volt-e a tőzsdei privatizáció? 3. Milyen jövője van a tőzsdei privatizációt meghatározó privatizációnak és értékpapírjogi szabályozásnak? Jelen értekezés témakörének kutatása - a fentiekből megállapíthatóan - alapvetően két területen történt. Egyrészt a privatizáció és a tőzsde jogi kapcsolata, a pénzügyi jog területén jelentkező privatizációs kedvezmények vizsgálata, a privatizációs technikák összevetése, az eredmények és tapasztalatok leszűrése vonatkozásában. A privatizáció azonban az utóbbi években - akár a tőzsdén keresztül, akár anélkül zaj- 1 A teljesség igénye nélkül felsorolást tartalmaz a jelen disszertáció irodalomjegyzéke is

7 - 6 - lott - aktualitásából kétségkívül sokat veszített, hiszen a privatizálható állami tulajdon nagyságrendje egyre csökkent. Másrészről aktualitását a mai napig megőrizte, hiszen a privatizációnak a tőzsdéhez való kapcsolódása örök érvényű tapasztalatokat tartalmaz, melyek a további tőzsdei értékesítésekre és a még későbbiekben privatizálandó állami vagyon elidegenítésére is érvényesek. Ezenkívül aktualitását alátámasztja az tény is, hogy a tőzsdei privatizáció a magyar privatizációs kutatásoknak lényegében felderítetlen területe. A kutatás módszere A kutatási cél és feladat határozta meg alapvetően a kutatás módszerét. A kutatások során a leíró, a történeti és az összehasonlító jogi elemzés módszerét alkalmaztam, de elkerülhetetlen volt a közgazdaságtudomány és jogtudomány komplex vizsgálati megközelítési módszerének alkalmazása is, tekintettel arra, hogy a szakirodalom legnagyobb része e témában közgazdasági munka. Utalnom kell arra is, hogy az értékezés címében rögzített fogalmak közötti kapcsolat vizsgálata, illetve bizonyítása megkövetelte a rendszerelmélet és rendszerszemlélet eredményeinek alkalmazását. E kutatási módszerek segítségével világossá vált, hogy a jelzett területek több ponton összefüggnek, bár a magyar privatizációs gyakorlat ritkán alkalmazott útja a tőzsdén keresztüli privatizálás. A tőkepiacra vonatkozó Európai Uniós előírások vizsgálata pedig Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása jegyében történt.

8 - 7 - I. RÉSZ A PRIVATIZÁCIÓ 1. A privatizáció általános kérdései 1.1. A privatizáció társadalmi-, gazdasági környezete A Magyarországon lezajlódó privatizációs folyamatot nem lehet kizárólag a rendszerváltás éveihez kötni. A vállalkozói szektor fokozatos kialakulása az 1950-es évek második felében kezdődött, majd erőteljesebben az 1968-as gazdasági reform részeként folytatódott. Az 1980-as évtizedben a magyar gazdaság lényeges lépéseket tett a piaci viszonyok megteremtése felé mind az intézményrendszer, a jogszabályi háttér, mind a vállalkozások kialakítása területén. Ennek eredményeként az évtized végén a magánvállalkozói tőke figyelemreméltó tényezővé vált. 2 A magán vagyis az állami tulajdontól elkülönült vállalkozások csírái tehát ott szunnyadtak már az ember arcú szocializmus időszakában, a kisiparosok, kiskereskedők és a részvénytársasági formák nem túli gyakori előfordulásának, és azok megtűrésének képében. A privatizáció azaz a magántulajdon újbóli térhódítása és az állami szektor visszaszorítása történelmi folyamatának azonban az 1989/90. évi rendszerváltás adta meg az igazi lehetőséget. A magánosítástól a gazdaságpolitikusok azt remélték és remélik, hogy ha a privatizáció révén a kormányt megfosztják a közvetlen üzleti döntéshozataltól, ezzel 2 Dr. Kovács Árpád: A privatizáció folyamata Magyaroszágon ( ) előadás elhangzott az Adam Smith Institute által szervezett The Second International Capital Markets Conference -n London, november (Internet: 3/52. lap

9 - 8 - elősegítik a magánszektor kibontakozását és az állam működését is hatékonyabbá teszik közhatalmi szerepében ben lezajlott hazánkban a békés politikai rendszerváltás, a szocialista társadalmi rendet felváltotta egy demokratikus, plurális politikai berendezkedés. Ennek jegyében: - kiépültek a jogállam alapintézményei, - létrejöttek a szociális piacgazdaság működésének feltételei, - elkezdődött Magyarország integrálódása az euro-atlanti szervezetekbe. Magyarországon a privatizáció történelmi léptékben, totális mértékben zajlik összekapcsolódva egy rendszerváltás szükségleteivel. Mindez sajátos kiegészítő elemekkel ruházza fel a privatizáció folyamatát. 4 Az állam vállalkozói vagyonának leépítése, magántulajdonba adása példa nélküli feladatnak ígérkezett. Ilyen totális méretű és ütemű privatizációra eddig egyetlen országban sem került sor. Nem volt másolható, átvehető privatizációs modell, illetve gyakorlat, amely biztos fogódzót adhatott volna. Tekintettel az egész nemzetgazdaságot érintő tulajdonváltásra, az államnak figyelembe kellett vennie az általános foglalkoztatás, -ipar, és versenypolitikai szempontokat is. Mivel a magyar állam az előző rendszertől súlyos külföldi adósságokat örökölt, a privatizáció nem mellőzhette a költségvetési szempontokat, a készpénzbevétellel járó tranzakciók előtérbe helyezését. A tulajdonviszonyok logikus és szükségszerű átalakulását úgy kellett megvalósítani, hogy a nemzetgazdaság működőképessége megmaradjon és a tulajdonváltás eredményeképp hatékonyabb gazdaság, versenyképesebb vállalkozások jöjjenek létre. A magyar politikai átalakulás evolúciós szakaszában ( ), valamint a szabad választások következtében létrejött rendszerváltó időszakban (1990-) más és más elképzelések születtek a gazdaság tulajdonátalakítási folyamatáról. A tulajdonreform-tézisek és a privatizációs koncepciók időről időre változtak, finomodtak. Ugyanakkor a vállalati menedzserek, az alkalmazottak, a befektetők, valamint a vállalkozók mint a privatizáció szereplői érdekei, elképzelései, magatartása, cselek- 3 Dr. Kovács Árpád: i.m. 4 uo.

10 - 9 - vése jelentős mértékben orientálta a konkrét magánosítási folyamatot. Kiterjedt ez a hatás a törvényalkotásra, a jogszabálykészítésre, a fizetési feltételekre, a pályázati és versenyeztetési eljárásokra, a szervezeti rendszerre és a döntéshozatal mechanizmusára A privatizációt befolyásoló tényezők A magyarországi privatizációt befolyásoló tényezőket a szakirodalom a következők szerint összegzi: 6 1. Az ország gazdaságának öröklött állapota: a külföldi és belföldi államadósság magas szintje, - a gazdasági élet nyitottsága, - a vállalatok külkereskedelmi kapcsolatai - a kooperációs együttműködések (know-how, licenc, bérmunka). 2. A II. világháború előtti tradicionális kapcsolatok: a nyugati tulajdonosok részvételének a gyáriparban, a pénzügyi szektorban és feldolgozóiparban. 3. Az uralkodó értékek, ideológiák, eszmék: a nemzeti érzés, amely befolyásolja a tulajdonszerkezet kialakítását meghatározó döntéseket. 4. A tulajdonátalakítási koncepciók: az alkalmazható nyugati minták a tartós állami részesedések mértékére, a bankok tulajdonosi szerepére, az intézményi befektetői tulajdonra, a tőzsde szerepére, a külföldi tulajdon arányára. 5. Az egykori állami vállalatok műszaki, pénzügyi helyzete, az alkalmazott technológiai eljárások színvonala. A piaci versenyképesség, jövedelemtermelő képesség, a hitelállomány, piaci részesedés, marketingtevékenység. 5 Diczházi: i.m. 9. o. 6 Diczházi: u.o. és a 10. o. is

11 Mindezeknek a figyelembevétele adta (adja) a privatizáció komplexitását és jelentette (jelenti) egyben a feladat nehézségét is A privatizáció definíciója; avagy a tulajdonreformtól a felszámolásig A tulajdonreform gondolatának fejlődése A privatizáció fogalmának megközelítésekor a szerzők általában azonos elemből indulnak ki: a tulajdonosváltás szinte minden definícióban fellelhető. Sárközy Tamás megfogalmazásában a privatizáció jogi értelemben az állami tulajdon megszüntetését jelenti, nem állami tulajdonosok javára. A privatizáció tehát állami tulajdonú vagyontárgyak szándékolt, azaz jogszabály, vagy szerződés útján történő magántulajdonba kerülését jelenti. A privatizáció lényege tehát jogi értelemben a tulajdonoscserében áll. 7 A külföldi szakirodalomban, a privatizáció fogalmát a fejlett fogyasztói társadalmakra nézve két, alapvetően eltérő értelemben használják: a.) A privatizáció, mint a társadalmi-gazdasági életbe való állami beavatkozás csökkentése, a valóban hatékony un. önkorlátozó kormányzás eszköze. Ilyen megközelítésben a privatizáció a kormányzás egészének átalakítására irányul, az állam gazdasági életbe való beavatkozását igyekszik a legkülönbözőbb módokon csökkenteni. (és ilyen értelemben az USA-ban speciális privatizációs jog nem is ismeretes). 8 A privatizáció ebben a formában a Reagen-adminisztráció jelszava volt az es években, a liberalizálással és a deregulációval együtt. 7 Sárközy Tamás: A privatizáció joga, Magyarországon ( ). Akadémia Kiadó, o. 8 Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga Magyar Tudományos Akadémia Budapest, o.

12 b.) Ugyanakkor Nyugat-Európában a privatizáció jóval szűkebb területre vonatkozik: az állami tulajdon újbóli magántulajdonba juttatását jelenti, vagyis tulajdonosváltást tehát un. tulajdoni privatizációról beszélhetünk. Ilyen privatizációról az USA-ban igen korlátozott mértékben, lényegében csak a nonprofit szektorban lehet szó, hiszen az Egyesült Államokban állami vállalatok csak szélső kivételként fordulnak elő. 9 Nyugat-Európában azonban a tulajdonjog és a kötelmi jog (privatizációs szerződések) határterületén kialakult a privatizáció sajátos anyagi és alaki (szervezeti és eljárási) joga, vannak speciális privatizációs törvények, megszabva az állami tulajdon magántulajdonosok részére való értékesítésének különleges az általánostól eltérő szabályait. 10 Lényegében csak ez a nyugat-európai tulajdoni privatizáció hasonlítható a volt szocialista országok privatizációjához. Ez a tulajdoni privatizáció Nyugat-Európában ugyancsak a 80-as években bontakozott ki a Thatcher-kormány politikája jóvoltából, de más olyan országokban is fokozatosan elterjedt, ahol az állami tulajdon viszonylag nagymértékű volt (Ausztria, Olaszország, Franciaország). Amíg az 1950 és 1980 közötti időszakban a nyugat-európai közgazdasági és jogi irodalom inkább az állami szektor sajátos problémáival foglalkozott (állami vállalatok típusa, versenypolitkai megítélés stb.), a figyelem a nyolcvanas évektől kezdve Nyugat-Európában is a privatizációra irányult. 11 Kovács Árpád szélesebb értelemben használja a privatizáció fogalmát, amikor kifejti: a tulajdonszerkezet megváltozása nemcsak az állami vállalatok értékesítése, magánkézbe adása útján valósul meg, mivel az un. zöldmezős beruházások, sőt a 9 Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga Magyar Tudományos Akadémia Budapest, o. 10 Magyarországon a privatizáció joga nem egy általánostól eltérő szerződéstípust határozott meg: pl. az évi XXXIX. tv. a privatizációs szerződés mint az adásvételi szerződés speciális fajtája; a privatizációs lízing mely lényegében tulajdonfenntartásos adásvétel, és az atípusos vagyonkezelési szerződések. 11 v.ö.: Sárközy Tamás: A privatizáció nemzetközi modelljeiről, Közép-Kelet-Európában In: Emlékkönyv Kopátsy Sándornak Pénzügykutató Rt. Privatizációs Kutatóintézet Bp o.

13 csődbe jutott és felszámolt állami vállalatok eszközállományának felvásárlása és új termelő szervezetekbe illesztése is a magánosítási folyamat igen fontos eleme. 12 Hasonló nézeteket vall Szanyi Miklós, és Sárközy Tamás is. 13 Ez az un. felszámolási privatizáció, amikor is a felszámoló értékesítési a vagyontárgyakat a felszámolás során a magánszemélyek részére, és jogutód nélkül megszünteti az állami vállalatot. Ez az álláspont közgazdasági szempontból elfogadható, a tulajdonoscsere elméletnek ugyan megfelel, jogtudományi oldalról azonban vitatható, hiszen a jogutód nélküli megszűnése egy gazdálkodó szervezetnek (felszámolás, csőd, vagy végelszámolás esetében) nemigen hasonlítható össze a privatizáció klasszikusan szabályozott rendjével, módjaival, márcsak azért sem, mert különböző folyamatról van szó. Magyarországon a privatizáció jogi lényege tehát a vagyontárgyak tulajdonoscseréje: az állam, mint tulajdonos helyébe magántulajdonosok lépnek. Akár egy állami részvény átruházása is privatizációnak nevezhető, de ha ezzel a magánszemélyek csak 1 százalékos rendelkezési jogot szereznek a vállalat felett, úgy ez vitathatatlanul csupán részleges privatizációnak-, sőt közgazdasági értelemben álprivatizációnak minősülhet. Ugyanakkor a modern gazdaság viszonyai között a 100 százalékos magántulajdon-szerzés megkövetelése a valódi privatizációhoz túlzás lenne, figyelemmel arra is, hogy egy-egy nagyobb vállalatnál az állami tulajdonú részvények eladása csak fokozatosan, több ütemben történhet. Álláspontom szerint egy volt állami vállalatból alakult részvénytársaság akkor tekinthető privatizáltnak, ha a tulajdoni és/vagy a szavazati jog 50 százalék+1 szavazat erejéig magántulajdonosok kezében van (azaz ilyen arányban nem az állam, nem állami szerv, illetve nem közvetlenül vagy közvetve állami többségű tulajdonú gazdasági társaság a tulajdonos). 12 Kovács: i.m. 13 v.ö. Szanyi Miklós: Csőd, felszámolás, végelszámolás mint a privatizáció módja (számadás a talentumról) ÁPV Rt. GJW-Consultatio Konzorcium Bp o. (Szanyi Miklós jelzett könyvében közgazdasági oldalról közelíti meg a társaságok felszámolásának privatizációval való összefüggéseit.), valaminit Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga. 70. o.

14 Nyugat-Európában ritka kivétel, hogy az állam egy gazdasági társaságban tartósan kisebbségi részesedéssel rendelkezik. Kelet-Európában az állam ideiglenes kisebbségi részesedése általánosnak tekinthető, mert a privatizáció rendszerint nem egy-, hanem több ütemben valósul meg. Magyarországon az úgynevezett aranyrészvény alkalmazásával néhány kulcsfontosságú intézményben fenntartják a központi kontrollt: a privatizációs törvény mellékletében felsorolt társaságok esetén az állam 1 darab szavazatelsőbbséget biztosító részvényt birtokol; az aranyrészvény 14 eladhatatlan, viszont bizonyos kérdésekben vétójogot biztosít. Voszka Éva a privatizációval kapcsolatos koncepciókat próbálja értelmezni. Véleménye szerint: A tulajdonreform-reform: Az állami tulajdon körén belül maradó változás, amely a tulajdonosi jogok gyakorlásának újraelosztását jelenti, már meglevő vagy újonnan létrehozott, de mindenképpen állami jellegű szervek között. Az állami tulajdon privatizálása, ezzel szemben a tulajdonos személyét változtatja meg: a vagyon magánkézbe kerül. Két gyökeresen eltérő koncepcióról van szó, így a célok, a megvalósítás módszerei és következményei is különbözőek. 15 Az 1980-as évek előtti tulajdonreform gondolatokat 16 a következő kronológiai sorrendbe rakhatjuk: Az 1950-es években két ízben merült fel a tulajdonviszonyok változtatásának gondolata ban Nagy Imre kormányprogramjában, amely azt ígérte, hogy megszilárdítja a mezőgazdasági kistermelők helyzetét a kollektivizmus lefékezésével és az önkéntesség elvének betartásával ben pedig a viták a Központi Bizottságban folytak a szocialista tulajdon működéséről, az állami vállalatok tulajdonlásáról, gazdáiról. A megoldási lehetőségek között szerepeltek a minisztériumok; a 14 Állami aranyrészvényes cég például az OTP Rt., a Paksi Atomerőmű Rt., Pick Szeged Rt., Zsolnay Porcelángyár Rt. és további számos cég. Heti Világgazdaság, XX. évfolyam 5. szám február o. 15 Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció? Közgazdasági Szemle XXXV III. évf sz o. 16 Vanicsek Mária: Elosztásos privatizáció Számadás a talentumról. ÁPV Rt o. 17 Lengyel László: Gondolat a tulajdonreformról; A tulajdon reformja Pénzügykutató Rt. Bp

15 területi, szakmai kamarák, szövetségek (Pénzügyminisztérium szakemberei); a bankok; a minisztériumok és a munkástanácsok együttesen. Az 1960-as években: nagy hangsúlyt kapott a vállalati önállóság növelése, de a tulajdonreform ekkor még tabunak számított. 18 Az 1968-as reformhoz kapcsolódó javaslatokat a szakirodalom tőkeáramlási szakasznak nevezi, amelyben a cél a beruházási források elosztásának racionalizálása, a közvetlen költségvetési redisztribució visszautasítása lett volna a tulajdonos és üzemeltetői (menedzseri) szerepek szétválasztásával. Ennek keretében az állami vállalatok részvénytársasággá alakítását, a szervezeti formaváltást is mérlegelték. Balázsy Sándor, Kopátsy Sándor és Tardos Márton a részvényektől független, de az államigazgatástól és a vállalatvezetéstől egyaránt elkülönült önálló tulajdonosi szervezetek létrehozását javasolták. 19 Kopátsy Sándor már ezekben az években egy tőzsdéhez hasonló vagyonkezelő szervezet szükségességéről beszél. 20 Tardos Márton pedig ekkor dolgozza ki holding koncepcióját 21, vagyis annak a vállalatformának a jellemzőit, amelynél a leghatékonyabban működtethető az állami vagyon. Nézete szerint a holdingban a.) az igazgató fölött munkáskollektíva áll Problémája: a vállalatok közti jövedelemdifferenciálódás elviselhetetlenné tenné politikailag ezt a megoldást. b.) megszűnne a vállalatok kormányhoz kötése, és több állami eszköztulajdonos jönne létre. Az Országgyűlésnek tartoznának beszámolással, a különböző ágazatokhoz véletlenszerűen kerülnének vállalatok. Eszköztulajdonosok a bankok, holdingok lennének; akik a felügyeletük alá tartozó vállalatok közti tőkeátcsoportosítást (nyereség elvonása és átadása egy kevésbé jól prosperáló vállalatnak) is végeznék. Liszka Tibor önálló tulajdoni koncepciója is ekkor jelent meg, melynek továbbfejlesztett változatában a tulajdonosi modellnek 3 szereplője van: 18 Tardos Márton: A gazdasági szervezetek és a tulajdon Gazdaság sz. 19 Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció? o. 20 Vanicsek Mária: Elosztásos privatizáció o. 21 Tardos Márton: A gazdasági verseny problémái hazánkban Közgazdasági Szemle 1972/7-8. sz.

16 a.) az állam, amelyé a politikai hatalom, b.) a bank, amely a tulajdonosi funkciókat gyakorolja, c.) a szocialista vállalkozó, aki társadalmi, tulajdonosi vagy munkarészvénnyel rendelkezve gazdálkodik. 22 Az 1970-es évek második felében Sárközy Tamás a tulajdon megosztottságának elméletét hangsúlyozta, illetve dolgozta ki, amely szerint nem létezik egységes állami és egységes magántulajdon. Az 1970-es évek végén továbbfejlesztik Liska Tibor koncepcióját, miszerint: a szocialista állampolgár már születésekor rendelkezik társadalmi örökségként a köztulajdon, társadalmi vagyon egy részével. Ezt a vagyonrészt pedig a Vállalkozáskísérletek Pénztárán keresztül növelheti, mely szervezet quasi tőzsdeként funkcionál. Ezen elmélet nagy érdeme, hogy gyakorlati tulajdonosváltozáshoz is vezet, és jelentős szerepet játszott a kisvállalkozások elterjedésében. 23 Az 1980-as években több új tulajdonosi elmélet is megfogalmazódott 24, a tulajdonosi viták megélénkültek, sőt néhány jogszabály 25 is előkészítette a magánszektor kiegészítő, kisegítő szerepének legitimitását Liska Tibor: Ökonosztát KJK Bp o. 23 Vanicsek Mária: Elosztásos privatizáció o. 24 Lásd erről bővebben: Vanicsek Mária: Elosztásos privatizáció o.; Boda-Neumann: MRP és MBO a hazai privatizációban, ÁPV Rt. Számadás a talentumról sorozat, GJW-CONSULTATIO Konzorcium, o.; Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció o. Sárközy Tamás: A privatizáció joga Magyarországon, UNIÓ Kft o. Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga Budapest MTA o. 25 Lásd erről lábjegyzetről bővebben: Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga Budapest MTA o évi III. tv. szövetkezeti törvény, mely a szövetkezeteken belüli magánvállalkozások (háztájik, szakcsoportok) megjelenésének adott törvényi alátámasztást; - a 11/1967. (X.13.) Korm. r., mely először deklarálta az állami vállalatok viszonylagos önállóságát; évi VI. tv. az állami vállalatokról, mely először használta a vállalkozás kifejezést törvényi szinten, és az állam vállalkozásaként definiálta az állam vállalatot. (ld. Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga: 27. hivatkozás 152. o.) évi 22. tvr., mely megteremtette az állami vállalatok öntulajdonlását, és ezzel önkormányzó vállalatokká tette azokat; ahol az államigazgatási felügyelet csak törvényességi felügyeletté szű-

17 Az akkori közgazdasági szakirodalom az állami tulajdonforma megreformálásában látta a kiutat a mélyülő gazdasági válságból. 27 Ennek jegyében a tulajdonkezelő holdingok térhódítását szorgalmazta Tardos Márton, Antal, az önigazgató vállalatokét Lengyel László, Bauer, a szocialista vállalkozót Liska Tibor. Látható, hogy A tulajdonreform központi kérdése az állami irányítás és gazdálkodó szervezetek közötti függelmi viszony és szabályozóalkuk megszüntetése volt. 28 kült; és a vállalatvezetőt is a vállalat szervei önigazgatás nevezték ki (lásd erről bővebben Sárközy Tamás: Egy gazdasági szervezeti reform sodrában című művét Bp. 1985) évi II. tv. a Munka Törvénykönyvéről, mely jelentősen megnövelte a munkáltatók és a munkavállalók autonómiáját a munkaszerződések megkötésénél, és a kollektív szerződést is a korábbi ágazati minisztériumi szintről vállalati szintre helyezte évi VII. tv., mely megszüntette a kötelező tervmutatókat, és azok az évi IV. tv.-nyel kerültek ki a Ptk-ból évi IV. tv., mely a bírósági rendszerbe beiktatta ellentétben a többi szocialista állam gyakorlatával a gazdasági bíráskodást, aholis a piaci jellegű szerződések és jogviták szokásossá váltak től kezdve a társasági jog előfutára volt a szövetkezeti jogalkotás, az 1967-es vállalati jogalkotás pedig közös vállalati formában lehetővé tette a társulást, felélesztette az évi Kereskedelmi Törvénykönyv szerinti kft. és rt. intézményét. (A közkereseti társaság, gmk. a kisiparban és magánkereskedelemben korábban is fennmaradt) évi 19. tv évi 4. tvr., melyek a társulási jog első kodifikációjának tekinthetők (A kérdés tvr. szintű rendezése jelzi a téma fontosságát ) - Még alacsonyabb szintű jogforrás rendezte a külföldi társulási lehetőségeket: 28/1972. (III.8.) PM rend. mely szerint vegyes vállalat, azaz joint-venture kft. és rt. formájában volt alapítható (Erről lásd bővebben Sárközy Tamás: Vállalati önállóság, vállalatirányítás, társulások c. könyvét Bp. 1972) évi 15. tvr. a pjt. és gmk-k szabályozására került sor a kisvállalkozási reform keretében évi III. tv. biztosította az állami vállalatok külkereskedelmi jogát, mely nem alanyi jog volt, államilag monopolizált terület évi IV. tv. a versenyjog és kartelljogot élesztette fel a tisztességtelen gazdálkodás tilalmával - kiépült iparjogvédelem és szerzői jog várta a rendszerváltást: évi II. tv., évi III. tv. 26 Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga o. 27 Boda-Neumann: MRP és MBO a hazai privatizációban ÁPV Rt o. 28 Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció c. cikkében 118. o. ezt a szakaszt vállalatirányítási szakasznak nevezi, melynek lényege a tulajdon államigazgatási jellegének megszüntetése. Cikkében hivatkozik a tulajdonviták eszmetörténeteinek feldolgozóira:

18 Az első csoport hívei a társadalmi vagy hatósági tulajdonnak szánnak vezető szerepet, a második csoport hívei a csoporttulajdonnak, a harmadik csoport hívei pedig az egyéni vagy magántulajdonnak. Voszka Éva hivatkozott cikkében 29 a fenti három elkülönített teóriát a következő fogalmakkal illeti. 1. a menedzserszocialista képviselői: Tardos Márton, Antal, Kopátsy. 2. a munkásönigazgatói. Képviselői: Lengyel, Csillag István, Matolcsy György. 3. a személyes szocialista vállalkozói: Képviselői: Liska, Diczházi Bertalan ben Antal László a következő módon jellemezte az 1968 óta eltelt időszakot: Az elmúlt néhány év tapasztalatai, de tágabban értelmezve az 1968 óta eltelt időszak egésze azt mutatják, hogy kis lépésekkel vagy az adott mechanizmus keretei között a gazdaságpolitikai irányvonal mégoly erőteljes változásával, az erőforrások makroökonómiai átcsoportosításával csak korlátozott eredmények érhetők el. Adott mechanizmus keretein belül a gazdaságpolitika lehetőségei a fejlődés lényegi jellemzőinek befolyásolására nagyon szerények. A döntésekben formailag is résztvevő és a döntéseket befolyásolni képes szervezetek és személyek hatalmi pozíciói ebből fakadó elsődleges érdekei, kapcsolatai, így érdekérvényesítési lehetőségei valamint tartós viselkedési, reagálási normái ugyanis ilyenkor lényegesen nem változnak. A megoldás csakis a hierarchikus kapcsolatok dominanciáját, az irányítószervek és vállalatok közötti közvetlen függőségi viszonyt megszüntető, azt a vállalaton belüli intézményektől, testületektől való függéssel felcserélő nagy haderejű változás lehet, amely képes az 1968-ban elképzelt, a terv és piac szerves kapcsolatában alapuló decentralizált gazdasági mechanizmusba átvinni a magyar gazdaságot. Ennek a változásnak az előfeltételei a sajátos indirekt mechanizmusban létrejöttek ld. Sárközy Tamás: Javaslat a Gazdaságirányítási Egyeztető Bizottsághoz az állami tulajdonban álló vagyont kezelő szervezet fejlesztésére az 1980-as évek közepén. Kézirat, valamint Lengyel László: A tulajdonviták története és a reform (Megjelent a Tulajdonreform c. kötetben, Pénzügykutató Rt.) Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció? o.

19 a felismerés is megérett, ezért nem puszta illúzió azt feltételezni, hogy a 80-as évek második fele valóban az átfejlődés időszaka lesz a decentralizált mechanizmusba. 30 A fentiekben említett három koncepció hívei által folytatott viták középpontjában elsősorban a tulajdonlást kinek a kezébe adjuk kérdése állt A tulajdonreform koncepciói A holding-koncepció A holding koncepció - hívei a megújított változat szerint - az állami tulajdont egymástól független 10 vagyonkezelő szervezet felügyelete alá helyezné, mely szervek elsődlegesen tulajdonosi funkciók gyakorlása során a hozzájuk tartozó vállaltok nyereséges működésében lennének érdekeltek. E koncepció már azzal is eltért a '70-es évek holding-koncepciójától, hogy a tulajdonosi funkciókat gyakorló szervezetek nem az Országgyűlés, hanem az Elnöki Tanács felügyelete alá tartoznának, és a holdingok kizárólag stratégiai tulajdonosi funkciókat gyakorolnának. 31 Az eszköztulajdonos szervezetek jogköre azonban korlátozott lenne: csak ritkán zárhatnának be vállalatokat, a vállalatoktól elvonható jövedelemhányad pedig limitált lenne: tehát a holding nem működhetne valódi tulajdonosként. Tardos Márton eltérő javaslattal állt elő 1988-ban. Kiindulópontja szerint egy valódi tőkepiacra lenne szükség. Ehhez első lépésben el kell terjeszteni az állami tulajdon körében a társasági tulajdont, majd ki kell szélesíteni a tőkepiacot, és a vállalati vagyont részvények formájában nagyszámú természetes és jogi személy kezébe kell adni, akik érdekeltek a nyereségorientált gazdálkodásban és a tulajdonosi jogokban. Álláspontja szerint részvényesek lehetnek a társadalombiztosítási intézmények, a nyugdíjpénztárak, tőkealapítványok, amelyek jövedelméből lehetne a nem profit- 30 Antal László: Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszereink a reform útján KJK Budapest o. 31 Vanicsek Mária: id. műve o.

20 orientált intézmények kiadásait finanszírozni. Tardos véleménye szerint valódi tulajdonosokkal működő tőkepiacot kell létrehozni. 32 Mint látható Tardos felfogásában még nincs egyértelműen megfogalmazva a rendszerváltás gondolata, csak a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztéséé. 33 Kopátsy Sándor szerint viszont nem a magántulajdonos, nem az önigazgatók, nem is a mesterségesen létrehozott tulajdonosi szervezetek a leghatékonyabbak, hanem a nyugdíjpénztárak. Kopátsy kifejti, hogy a magántulajdonnak az a formája, amelyben a tulajdonosi jog és a vezetés-irányítási funkció egy kézben van, nem más, mint a klasszikus kapitalizmus alapvető jellemzője. Ehhez a modellhez mármint a múlt századi klasszikus kapitalizmuséhoz közelebb álltak 1968 óta a vállalati menedzserek, mint a fejlett tőkés országok valóságához, mivel rendelkeztek a megtermelt nyereség egy részével. Kopátsy szerint az állami tulajdon lebontás két lépésben történhet. Az elsőben sor kerül az állami tulajdonnak társasági tulajdonná történő átalakítására, bár ez csak egy szükséges formális lépés a tényleges tulajdonreform előtt. Koncepciójában nem tartja elképzelhetőnek a magánszemély tulajdonost, mert akkor az a történelmileg túlhaladott modell kerülne alkalmazásra, mint amikor a vállalat vezetője lesz a tulajdonos. (Lásd a klasszikus kapitalizmus mintáját) Az ágazati hatósággal viszont a direkt utasításos rendszer éledne újjá. Ezért megoldásként az állami vállalatok részvényeit - a második lépésben - speciális tulajdonkezelő vállalatok, azaz nyugdíjpénztárak, betegsegélyezők, egyetemek kezébe adná. Ezek csak kevés részvénnyel rendelkezhetnének, hogy ne kerüljenek monopolhelyzetbe. A működésből származó hozadék egyrészt finanszírozná a tulajdonosi intézményt, másrészt felhatalmazásra szolgálna, újabb vállalati értékpapírba lehetne befektetni. A tulajdonosi intézmények nem maguk forgatnák az értékpapírjaikat, hanem pénzintézetet bíznának meg. 34 Kopátsy elméletében nincs helye a magánszemélyek, de a külföldiek tulajdonlásának sem! A külföldi tulajdonosoktól az állami tulajdon nagyfokú leértékelő- 32 Tardos Márton: A gazdasági szervezetek és tulajdon, Gazdaság sz. 33 Vanicsek: id. mű. 15. o. 34 Kopátsy Sándor: Gondolat a tulajdonreformról In: A tulajdon reformja, Pénzügykutató Rt. Bp. 1988

21 dése miatt kellene tartózkodni. Szerinte előbb az állami vállalatokat fel kéne javítani, és csak utána lehetne akár külföldieknek is nagy haszonnal eladni. Kopátsy elmélete még mindig nem tekinthető privatizációnak, csupán tulajdonreformnak, mivel az újként megjelenő tulajdonosok állami szervek lennének. Koncepciójának nagy előnye, hogy a társasági forma tőkebevonásra nyújt lehetőséget, így biztosítja a piaci tőkeáramlást és összekapcsolja az állam nyugdíjkötelezettségét az állami tulajdonú cégek eredményességével. 35 Az első koncepció hívei közé tartozik Bársony Jenő is, aki az állami tulajdon átalakítását hatósági tulajdonosi képviselet (mint pld. Gazdasági Minisztérium vagy Állami Vagyonfelügyelet) fenntartásával oldaná meg. A hatóság a meglévő vállalatok tulajdonosi jogait felügyelő bizottságok útján gyakorolná. A felügyelő bizottság feladata lenne a vállalati tőke értékelése, perspektíváinak megítélése, a menedzserek kiválasztása. A vállalati tanács pedig érdekegyeztető szerv lenne. Véleménye szerint a hatósági tulajdonforma a következők miatt is előnyösebb a vállalati tulajdonlásnál: a.) a vállalati kollektíva a társadalmi tulajdon egy részét működteti; nem ő hozta létre a kezelésében lévő vagyont, tehát nem is indokolt a tulajdonába adni; b.) a vállalati jövedelem differenciái nem a kollektíva jobb vagy rosszabb munkájának eredményeként alakulnak, hanem egyéb tényezők (lekötött tőke, piaci helyzet stb.) következményei. Ha az eltérő vállalati jövedelmek közvetlenül differenciálnák a személyes jövedelmeket, indokolatlanul eltérő helyzetű csoporttulajdonosok jönnének létre a nemzeti vagyon vállalati felosztása révén; c.) azért sem indokolt a vállalatok tulajdonába adni az állami vagyont, mert nem biztos, hogy ott kell felhasználni a jövedelmeket, ahol azok képződtek. Az átcsoportosítást a csoporttulajdon gátolná; d.) a vállalati kollektíva érdekeltsége a személyes jövedelem növeléséhez kapcsolódik, és nem alkalmas a tulajdonos hosszú távú érdekeinek kifejezésére, a tulajdonosi szerepre Vanicsek: id. mű 17. o. 36 Bársony Jenő: Vagyonérdekeltség érvényesítésének lehetőségei és irányzatainak kritikája Gazdaság sz. Bársony Jenőt idézi Vanicsek Mária: i.m

22 A csoporttulajdon előtérbe helyezése A 1980-as évek második típusú tulajdonvita koncepcióját fogalmazta meg Matolcsy György 1988-ban, a politikai rendszerváltás korszakában. 37 Matolcsy a csoporttulajdont helyezi a tulajdonreform középpontjába, jogilag a megindult állami vállalati decentralizációra épít 38, egyben a vállalati vezetők tulajdonhoz juttatását részesíti előnyben. Szerinte a meglévő vállalati központok, a belső kollektívák, a kisebb-nagyobb vállalaton belüli csoportok a megfelelő tulajdonosok. Bonyolult kereszttulajdonlások is létrejöhetnek. Alapesetei: a.) egy állami vállalat részegységeiből több önálló társaság alakul, és a központ lesz a részvények tulajdonosa. A részvények értékesítésével később egy-egy társaságnak több tulajdonosa lesz, miközben a központ befektető vállalattá alakul. Az eladás révén fejlesztési forrásokhoz juttathatja társaságait; b.) a vállalatból alakult társaságok egymás részvényeit is megvásárolhatják, és így a korábbi együttműködést a tulajdonosi viszonyok is segítik, a fejlesztésben való közös érdekeltség is biztosítva van; c.) a befektető központ is társasággá alakulhat, és más társaságok részvényeit is megvásárolhatja, ezáltal a tőkemozgás vízszintesen is adott. Így holding jön létre, amelynek fő feladata a vagyonkezelés. A holding tulajdonosai között befektető társaságok, nyugdíjpénztárak, külföldiek magánszemélyek is megjelenhetnek. A vállalati központ társasággá alakulásáig ez a formáció hasonló az önigazgató vállalathoz, csak itt vagyonérdekeltség alapján tevékenykedő befektetőkről van szó. A vállalatok ilyen átalakítása biztosítja a tőkebevonást, a vállalati szervezet szükséges decentralizációját, méghozzá többé-kevésbé természetes, nem pedig felülről irányított módon. Az operatív irányítás elkülönül a tulajdonosi és ellenőrzési szinttől Matolcsy György: Változatok a tulajdonreformra Gazdaság sz. In: Vanicsek id. mű o. és hivatkozik még rá: Boda-Neumann id. mű o ben a jogszabály megteremtette a vállalati egységek önállósulását, majd az igazi áttörést a társasági formák bevezetésével az évi VI. tv. jelentette. 39 Vanicsek id. mű o.

23 Az önigazgatáson alapuló tulajdonkoncepciót 40 (a vállalati tanácsok vagy közgyűlések irányítása alatt működő vállalatok) egyik nagy hiányosságát a tőkebevonás nehézségét ezen elmélet képviselői megpróbálják egy részvénytársasági formában működő önigazgató holding létrehozásával kiküszöbölni, mely pótlólagos tőkét a tulajdonosi jogosítványok egy részének eladásával szerezne, mely külső részvényben jelenne meg. 41 Az önigazgatási koncepció ellen a következő érvek szóltak: a.) mivel a meglévő vállalatok meglévő kollektívái kezébe kerülnének a tulajdonosi jogok, ez egyenlőtlen és főleg véletlenszerű adományozást jelentene; b.) a dolgozók alapvető érdeke a rövid távú keresetnövelés, ami nem egyeztethető össze a hosszú távú tulajdonosi érdekeltséggel (a jövedelmeknek fejlesztésre való fordításával.) Nyilvánvaló, hogy a dolgozók döntő többsége nem rendelkezik tulajdonosi készségekkel, hanem alapvetően munkavállalói szemlélet jellemzi; c.) ha a tulajdonosi jogok egy részének eladásával hozzá is juthat külső tőkéhez az önigazgató kollektíva, a vállalatnál megtermelt jövedelem kiáramlása nincs biztosítva, márpedig gyakori, hogy máshol jobb hatékonysággal működtethető a tőke. A munkahelye fenntartásában érdekelt önigazgató kollektíva tagja számára a belső befektetés jobban védi munkahelyét; d.) nemcsak a külső tőkemozgás korlátozott ilyen tulajdonviszonyok között, hanem a belső technikai fejlesztés, struktúra-átalakítás is, hiszen az egyes dolgozók/tulajdonosok munkahelye adott munkatevékenységhez kötődik; e.) ha a gazdaság egészében az önigazgató kollektívák a tulajdonosok, a vállalati összetétel is megmerevedik, nem alakulnak és nem szűnnek meg vállalatok; f.) a külső tulajdonos bevonásának hiánya, illetve korlátozott volta miatt a külső szakértelemmel mint hatékonyságjavító tényezővel sem lehet számolni. A csoporttulajdon egy másik formáját megfogalmazó javaslat szerint nem valamennyi dolgozó, hanem csupán a menedzsment lenne a tulajdonos. Ebben az eset- 40 Lásd erről bővebben: Csillag István: Privatizáció 90. Vezetéstudomány sz., amelyben a szerző értékeli az 1990-es privatizációt, mely szerinte azt a kérdést veti fel, hogy: a vezetőimagántulajdonosi vagy az intézményi-állami vagyonkezelők tulajdonosi koncepcióját akarjuk-e. Ezzel együtt akarjuk-e a piacgazdaságot és a piac valódi szereplőit, vagy sem. 41 E módszer hívei: Csillag, Lengyel László, Bauer Tamás, Soós Károly Attila In: Vanicsek id. mű o.

24 ben a dolgozók bérérdekeltsége kevésbé érvényesülne, viszont teljesen összemosódnának a stratégiai és az operatív irányítási döntések Az állampolgár középpontba helyezése A 1980-as évek tulajdonvitáinak harmadik útja az egyént, az állampolgárt helyezi a középpontba, a szocialista vállalkozót 43, és a népi részvényszocializmust 44. Diczházy elmélete szerint az állampolgárok egyforma értékű értékpapírhoz jutnának, amelyet aztán kötvény, részvény vásárlására fordíthatnának, vagy saját tulajdonú társaság törzstőkéjére, törzstőkeemelésére fordíthatnak. A népi részvény minden nagykorú állampolgárnak járna, a felhasználása azonban korlátozott lenne, csak a felsorolt, befektetési célú felhasználása lenne megengedett. A népi részvény kibocsátott mennyisége a nemzeti jövedelem mértékétől függne. Minden állami vállalat részvénytársasággá alakulna át, és a megkapott népi részvények ellenében lehetne valódi részvényeket venni. Ugyancsak a dolgozói tulajdon előnyeit méltatta Kotz László 45 is, ugyanakkor Tardos Márton és Soós Károly Attila is 1991-ben 46, akik szerint az állami vagyon 10%-át ingyenes vagyonjegy formájában lenne indokolt szétosztani. Egy állampolgár Ft értékű vagyonjegyzet kapna, amit eladhatna, vagy befektetheti. A modell 42 E módszer hívei: Csillag, Lengyel László, Bauer Tamás, Soós Károly Attila In: Vanicsek id. mű o. 43 Lásd erről bővebben: Liska Tibor: Ökonosztát KJK Budapest Lásd erről bővebben: Diczházi Bertalan: A népi részvény modellje Munkás sz. valamint Diczházi Bertalan: A népi részvényszocializmus vázlata Figyelő nov Kotz László: A privatizáció és a tulajdon átalakulásának kérdései az egészségügyben, a dolgozói részvénytulajdonlás lehetőségei Gazdaság és Társadalom sz. 46 Vanicsek id. mű 22. o.

25 támogatói szerint ez előnyt jelentene a privatizáció vásárlóerő bővítésénél, és segítené a kis családi vállalkozások elterjedését. A népi részvényszocializmus ellen szólt az az érv, hogy a folyamatos gazdasági növekedést nem garantálja semmi, és a népi részvények ellenértékét a költségvetésnek kellene állnia. Az ingyenes részvényjuttatással így a költségvetés elesne egy bevételi hányadtól. Ez a megoldás egyébként a külföldiektől is idegen, így azok befektetéseire nem számíthatott volna a gazdaság re nemcsak a tulajdonviták tartalma, hanem azok közege és a résztvevők pozíciói is megváltoztak végéig az elképzelések tulajdonképpen nem léptek ki a tulajdonreform korábbi kereteiből: a koncepciók alapvetően az állami tulajdon hatékonyabbá tételéről szóltak, a változásokat egy szűk szakértői csapat dolgozta ki, és a végrehajtás módszerét fentről lefelé, a központból vezényelt módon gondolták el. A vitában az ellenfelek egyik oldalról a reformközgazdászok, másik oldalról a bürokratikus koordináció fenntartásában érdekelt központok voltak. A társasági törvény megszületését követően felgyorsultak a politikai és a gazdasági események. A vitákban általánossá vált az államtalanítás igénye és egyre elfogadottabbá lett a természetes tulajdonosok (azaz magántulajdonosok) szükségessége. A vita most már nem az állami tulajdon reformálásáról, hanem annak lebontásáról, továbbá a magántulajdon szükséges arányáról és létrehozásának eljárásairól szólt. Az államtalanítás egyik (de ebben az időszakban még korántsem egyetlen) útja a privatizáció. A vita súlypontja máshova helyeződött a végbemenő spontán privatizáció közegében. Az lett a fő kérdés, hogy ki adja el a vagyont, és hogy ki legyen az új tulajdonos. A vitázó felek pedig egyik oldalon a beindult piaci mechanizmusok hívei (Matolcsy, Sárközy), másik oldalon pedig azok, akik a spontán folyamatok eredményeit megkérdőjelezve az ellenőrzés szükségességét hangsúlyozzák (Bokros, Tömpe). Függetlenül attól, hogy ezekben a vitákban ki melyik oldalon állt, a korábban az önkormányzó demokratikus vállalat eszményét hirdető reformközgazdászok abban a pillanatban elszakadtak ettől az elképzeléstől, amint az igazi magántulajdonosok megjelenése (akár a spontán privatizáció formájában) politikai realitássá vált Boda-Neumann: MRP és MBO a hazai privatizációban (id. mű) 17. o.

26 A tulajdonreform koncepcióinak értékelése Voszka Éva a tulajdonvitákat az átalakítás céljai szerint az alábbiak szerint szakaszolja: 1. tőkeáramlási 2. vállalatirányítási 3. formaváltási és 4. szervezeti decentralizációs szakasz Álláspontja szerint fordulójáig egyértelműen reformról beszélhetünk, legalábbis az átalakítás kereteit illetően. 48 A tulajdonreform fogalma tehát lassan felölelt minden változást, amely az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását és az állami vagyon hatókörének korlátozását érintette. Ebben az elvi keretben bukkant fel a privatizáció, most már tényleg az állami vagyonrészek magánkézbe juttatásának értelmében. 49 A tulajdonreform keretében a javaslatok képviselői az állami tulajdon meghatározó szerepét hirdették és csak a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját akarták megváltoztatni, felülről vezérelt végrehajtással. Reformokkal nem lehet rendszerváltást megvalósítani. Márpedig a gazdasági rendszerváltás következetes útja, a magánkézbe adás, a szűkebb értelemben vett privatizáció a tulajdonreform elméleti keretébe ágyazottan bukkant fel anélkül, hogy politikai törésvonalat vagy az egyes javaslatokban kifejtett koncepcióváltást jelentett volna. Megszakítottság helyett számos ponton folytonosságot érzékelhetünk..a társasággá alakulás a szó jogi értelmében még nem átalakulás, a spontán privatizációban nem jelenik meg a magántőke, sőt a privatizáció elvileg is azonos lehet a társadalmasítással, s a tulajdonreform magában foglalhatja a rendszerváltást is Voszka Éva: Tulajdonreform vagy privatizáció? Közgazdasági Szemle sz o. A szerző cikke felöleli a tulajdonvitákat, elméleteket, ezek képviselőit, elemzi a különböző koncepciókat, politikai oldalról is megközelítve. 49 Voszka Éva: ua o. (kiemelés tőlem: Erdős Éva) 50 Voszka Éva: ua o. (kiemelés tőlem: Erdős Éva)

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN

JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Fézer Károlyi Petkó Törő JOGI SZEMÉLYEK A GAZDASÁGI FORGALOMBAN Debrecen, 2016. Szerzők DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ MIHÁLY, PHD DR. TÖRŐ EMESE, PHD III/3-4., IV., VI., VII/1-3.,5.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM TÉZISEK A magyar számviteli rendszer hatása a számviteli politikára, elméleti modellalkotások, módszertani fejlesztések. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Tóth Márk Gödöllő

Részletesebben

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend

Részletesebben

Bevezetés a Bank és Tőkepiaci Jogba

Bevezetés a Bank és Tőkepiaci Jogba BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Dr. Glatz Ferenc Bevezetés a Bank és Tőkepiaci Jogba oktatási segédanyag III. I. rész Befektetési

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév

Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév i jogi szakjogász és i jogi szakokleveles tanácsadó szakirányú továbbképzési szakok Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2011. év szeptemberétől

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Válasz B: A klasszikus portfolió. Válasz C: A növekedési portfólió. Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok. Kérdések Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára? Válaszok Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó

NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. www.nhbbank.hu. T e r m é k t á j é k o z t a t ó T e r m é k t á j é k o z t a t ó Befektetési Szolgáltatások üzletág 2015 1 T a r t a l o m j e g y z é k I. KÖTVÉNYTERMÉKEK (MIFID besorolása ALACSONY KOCKÁZATÚ) ------------------------------------ 2

Részletesebben

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEIRE TEKINTETTEL

MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEIRE TEKINTETTEL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ INTEGRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEIRE TEKINTETTEL Ing. Suhányi Erzsébet Miskolc, 2003 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

A MARKETING TERÜLETEI. Marketing cseh módra. Bevezetés. Módszertan

A MARKETING TERÜLETEI. Marketing cseh módra. Bevezetés. Módszertan A MARKETING TERÜLETEI Marketing cseh módra A Cseh Köztársaságban a piacorientált stratégiák és marketingprogramok fejlődésének gátat szab a helyi vezetők e fogalmakra vonatkozó hiányos ismerete. A régi

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ. - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt

A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ. - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt ZÁRÓTANULMÁNYOK BERÁCS JÓZSEF A MARKETING HOZZÁJÁRULÁSA A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGHEZ - Vállalati részfunkciók, marketingalprojekt zárótanulmánya A tanulmánysorozat Z16. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül

A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül tanulmányok LAPSÁNSZKY ANDRÁS A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül A gazdaságba beavatkozó közigazgatás határainak,

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A földrajztudomány helyzete 1

A földrajztudomány helyzete 1 VITA Földrajzi ÉrtesítőXLV. évf. 996. 3-4. füzet, pp. 332-338. A földrajztudomány helyzete 1 A földrajztudományok fejlődésében és művelésében az 1970-es évek második felében következett be az a változás,

Részletesebben

CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ, Fióka Család- és Gyermekjóléti Központ, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája, Nappali Melegedő és Utcai Gondozó Szolgálat

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL

A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL A KONZUM NYRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE A 2015. ÉVI FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL Pécs, 2016. április 04. Az Igazgatóság jelentése a 2015. évi Felelős Társaságirányítási Gyakorlatról A KONZUM

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS - DOLGOS OLGA - WIMMER ÁGNES: KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ÉS HATÉKONYSÁG A MAGYAR VÁLLALATI GYAKORLATBAN

ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS - DOLGOS OLGA - WIMMER ÁGNES: KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ÉS HATÉKONYSÁG A MAGYAR VÁLLALATI GYAKORLATBAN ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS - DOLGOS OLGA - WIMMER ÁGNES: KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYMÉRÉS ÉS HATÉKONYSÁG A MAGYAR VÁLLALATI GYAKORLATBAN - Költséggazdálkodás alprojekt zárótanulmánya - A tanulmánysorozat

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben