A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2018) 1650 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról HU HU

2 A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, mivel: (1) A Bizottság szeptember 21-én elfogadott, Méltányos és hatékony adórendszer kialakítása az Unióban a digitális egységes piac megvalósítása érdekében című közleménye 1 megállapította, hogy a digitális gazdaság kihívásaira vonatkozóan új nemzetközi szabályokra van szükség annak meghatározása érdekében, hogy a vállalkozások hol teremtenek értéket, és hogyan kell azt adóügyi szempontból figyelembe venni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a G20-ak adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó projektjének 1. fellépéséről szóló, 2015 októberében kiadott, A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése című jelentésben 2 figyelembe vett és az OECD A digitalizációból eredő adóügyi kihívások évi időközi jelentés című dokumentumában 3 tovább vizsgált megközelítések előmozdításához a nemzetközi adószabályok reformja szükséges a digitális szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó állandó telephely, transzferárazás és nyereségfelosztás fogalmait illetően. (2) Az Európai Tanács október 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszerre van szükség, továbbá jelezte, hogy várakozással tekint az e témában 2018 elejéig benyújtandó bizottsági javaslatok elé. Az ECOFIN Tanács december 5-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az állandó telephely általánosan elfogadott fogalmának, valamint az ahhoz kapcsolódó transzferárazási és nyereségfelosztási szabályoknak szintén központi szerepet kell játszaniuk a digitális gazdaságból származó nyereségek adóztatásával kapcsolatos kihívások kezelésében, és kijelentette, hogy szoros együttműködést ösztönöz az EU, az OECD és más nemzetközi partnerek között a digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatása jelentette kihívásokra való reagálás terén. (3) Ezeknek a globális kihívásoknak a kezelése érdekében az ECOFIN Tanács ugyanezekben a következtetéseiben sürgette az OECD-t, hogy találjon megfelelő COM(2017) 547 final. OECD (2015), Addressing the Tax Challenges of the Digital Economy, Action Final Report, OECD/G20 Base Erosion and Profit Shifting Project (A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése, 1. fellépés évi zárójelentés, az OECD és a G20-ak adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó projektje), OECD Publishing, Párizs. OECD (2018), Tax Challenges Arising from Digitalisation Interim Report 2018: Inclusive Framework on BEPS, OECD/G20 Base Erosion and Profit Shifting Project (A digitalizációból eredő adóügyi kihívások évi időközi jelentés: a BEPS inkluzív kerete, az OECD és a G20-ak adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó projektje), OECD Publishing, Párizs. HU 1 HU

3 megoldást a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények globális hálózatának korszerűsítésére, módosítsa a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló modellegyezményét és az ahhoz fűzött kommentárokat, valamint transzferár irányelveit és a nyereség állandó telephelyek közötti felosztására vonatkozó iránymutatását. (4) Szükség van az állandó telephely OECD-modellegyezmény 5. cikkében meghatározott jelenlegi fogalmának felülvizsgálatára, hogy a vállalkozások jelentős digitális jelenlétének meghatározásakor figyelembe vegye a bevételt és egyéb felhasználóalapú kritériumokat. Szükség van az OECD-modellegyezmény 7. és 9. cikkében, illetve az OECD transzferár irányelvekben jelenleg meghatározott nyereségfelosztási szabályok felülvizsgálatára, hogy figyelembe vegyék például a felhasználók és az adatok hozzájárulását az értékteremtéshez. A nemzetközi munka keretében további vizsgálatnak kell alávetni a nyereségmegosztás módszerének használatát, a jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségek méltányos felosztásának biztosítása érdekében. (5) Azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban növelik az adózók biztonságérzetét, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények fontos szerepet játszanak a határokon átívelő kereskedelem hatékonyságának elősegítésében. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények megkötésével a szerződő államok a kettős adóztatás megszüntetése és ezen keresztül a gazdasági tevékenység és a növekedés elősegítése érdekében megállapodnak egymással arról, hogy hogyan osztoznak az adóztatási jogokon. Következésképpen, a digitális egységes piac és a globális gazdaság összhangjának biztosítása érdekében szükség van a tagállamok és az EU-n kívüli partnereik között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan létrejött egyezmények megfelelő felülvizsgálatának és kiegészítésének előmozdítására. (6) A tagállamok felkérést kapnak, hogy a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan megkötött egyezmények módosításához illusztrálási vagy értelmezési forrásként használják a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2018) 147 final) rendelkezéseit, ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST: 1. Általános ajánlások Ez az ajánlás javaslatot terjeszt elő a tagállamok és a nem uniós joghatóságok között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan létrejött egyezmények kiigazítására, amelynek célja elsősorban az állandó telephely fogalmának oly módon való kiterjesztése, hogy azt a jelentős digitális jelenlétet is magában foglalja, amelynek révén egy vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben egy másik joghatóság területén folytatja, másodsorban pedig a jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségek felosztására vonatkozó szabályok említett egyezményekbe való belefoglalása. 2. Ajánlás A tagállamok számára ajánlott, hogy tárgyalásokat folytassanak a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan fennálló egyezmények szükséges kiigazításairól annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek az alábbi elemeknek: a) a jelentős digitális jelenlét meghatározása az alábbiak szerint: HU 2 HU

4 1. Ennek az egyezménynek az alkalmazásában az»állandó telephely«fogalma magában foglalja azt a»jelentős digitális jelenlétet«is, amelynek révén egy vállalkozás üzleti tevékenységének végzésére részben vagy egészben sor kerül. 2. Valamely joghatóság területén egy adott adómegállapítási időszakban akkor áll fenn»jelentős digitális jelenlét«, ha egy vállalkozás üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben digitális szolgáltatások digitális interfészen keresztüli nyújtásából áll, és az említett szolgáltatások üzleti tevékenységet folytató vállalkozás általi nyújtásának tekintetében beleértve az adott vállalkozáshoz tartozó kapcsolt vállalkozások által digitális interfészen keresztül nyújtott ilyen szolgáltatások összességét is egy vagy több teljesül az alábbi feltételek közül: a) az adott adómegállapítási időszakban elért és az adott joghatóság területén tartózkodó felhasználóknak nyújtott ilyen digitális szolgáltatásokból származó teljes bevétel aránya az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a(z) [ ] EUR összeget*; b) az egy vagy több ilyen digitális szolgáltatást igénybe vevő, az adott joghatóság területén tartózkodó felhasználók száma az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a(z) [ ]*-t; c) az ilyen digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó és az adott joghatóság területén tartózkodó felhasználókkal az adott adómegállapítási időszakban megkötött üzleti szerződések száma meghaladja a(z) [ ]*-t. * Azokat a küszöbértékeket, amelyek meghaladása esetén a jelentős digitális jelenlét állandó telephelynek minősül, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben a tagállamok nemzeti szabályaival összhangban és a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2018) 147 final) rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni. 3. A digitális szolgáltatások igénybevételének vonatkozásában akkor tekinthető úgy, hogy egy felhasználó egy adott adómegállapítási időszakban egy adott joghatóság területén tartózkodik, ha a digitális szolgáltatások nyújtására használt digitális interfészt annak a joghatóságnak a területéről és abban az adómegállapítási időszakban éri el egy eszköz segítségével. 4. A digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések megkötése tekintetében: a) a szerződés akkor minősül üzleti szerződésnek, ha azt a felhasználó az üzleti tevékenysége során köti meg; b) akkor tekinthető úgy, hogy egy felhasználó egy adott adómegállapítási időszakban egy adott joghatóság területén tartózkodik, ha a felhasználó az adott adómegállapítási időszakban a társasági adózás szempontjából adóügyi illetőséggel rendelkezik az adott joghatóság területén, vagy ha az adott adómegállapítási időszakban állandó telephellyel rendelkezik az adott joghatóság területén. 5. A felhasználó eszközének használata szerinti joghatóság meghatározása az eszköz internetprotokoll-címére (IP-címére) történő hivatkozással, illetve amennyiben az pontosabb a földrajzi helymeghatározás bármely más módszerének alkalmazásával történik. HU 3 HU

5 6. A teljes bevétel (2) bekezdés a) pontjában említett arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott adómegállapítási időszakban a világ bármely pontján tartózkodó felhasználók egy eszköz segítségével hány alkalommal látogatják meg a digitális szolgáltatás nyújtására szolgáló digitális interfészt. b) a jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség felosztásának szabályai az alábbiak szerint: 1. A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség az a nyereség, amely a digitális jelenlét révén akkor keletkezett volna, ha az egy különálló és független vállalkozás lenne, amely különösen a vállalkozás más részeivel folytatott ügyletei tekintetében digitális interfészen keresztül azonos vagy hasonló feltételek mellett azonos vagy hasonló tevékenységeket végez, figyelembe véve az ellátott funkciókat, a felhasznált eszközöket és a vállalt kockázatokat. 2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség megállapításának funkcionális elemzésen kell alapulnia. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a jelentős digitális jelenlét funkcióit, és hozzá lehessen rendelni az eszközök gazdasági tulajdonjogát és a kockázatokat, figyelembe kell venni a szóban forgó jelenlét keretében digitális interfészen keresztül megvalósuló, gazdaságilag jelentős tevékenységeket. E célból a vállalkozás által digitális interfészen keresztül végzett, adatokkal vagy felhasználókkal kapcsolatos tevékenységeket a jelentős digitális jelenlét olyan gazdaságilag jelentős funkcióinak kell tekinteni, amelyek a kockázatokat és az eszközök gazdasági tulajdonjogát a szóban forgó jelenléthez rendelik. 3. A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható nyereség (2) bekezdés szerinti meghatározása során megfelelően figyelembe kell venni a jelentős digitális jelenlét keretében végzett, a vállalkozás immateriális eszközeinek fejlesztésével, javításával, karbantartásával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos gazdaságilag jelentős tevékenységeket. 4. A jelentős digitális jelenlét keretében digitális interfészen keresztül megvalósuló, gazdaságilag jelentős tevékenységek többek között az alábbiakat foglalják magukban: a) felhasználói szintű adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése, felhasználása és értékesítése; b) felhasználó által létrehozott tartalom gyűjtése, tárolása, feldolgozása és megjelenítése; c) online hirdetési felület értékesítése; d) harmadik fél által létrehozott tartalom digitális piactéren való elérhetővé tétele; e) az a) d) pontokban nem említett bármilyen digitális szolgáltatás nyújtása. 5. A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható nyereség (1) (4) bekezdés szerinti meghatározása során az adóalanyoknak a nyereségmegosztás módszerét kell alkalmazniuk, kivéve ha az adóalany bizonyítja, hogy egy nemzetközileg elfogadott elveken alapuló alternatív módszer a funkcionális elemzés eredményeire való tekintettel megfelelőbb lenne. A felosztási tényezők lehetnek a kutatással, fejlesztéssel és marketinggel kapcsolatban felmerült költségek, valamint a felhasználók joghatóságonkénti száma és a joghatóságonként gyűjtött adatok. 3. Kapcsolat az Unió egyéb jogi aktusaival HU 4 HU

6 A nemzetközi szinten való következetes alkalmazás biztosítása érdekében ajánlott, hogy a tagállamok és a nem uniós joghatóságok között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan létrejött egyezmények rendelkezései figyelembe vegyék a jelentős digitális jelenlétre és a jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségek felosztására vonatkozó meghatározásokat és egyéb feltételeket, amelyek a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2018) 147 final) rendelkezéseiben szerepelnek. 4. Nyomon követés A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ajánlás teljesítése érdekében tett intézkedésekről és az azokban bekövetkezett változásokról. 5. Címzettek Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, -án/-én a Bizottság részéről Pierre MOSCOVICI a Bizottság tagja HU 5 HU