Közvélemény-kutatás. az életpálya tanácsadási szolgáltatások ismertségéről

Átírás

1 Közvélemény-kutatás a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére az életpálya tanácsadási szolgáltatások ismertségéről KUTATÁSI JELENTÉS november 5. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 4 A minta megoszlása... 8 Összegzés Kutatási eredmények Aktív, álláskereső és pályakezdő célcsoport Munkaerő piaci helyzet Pályaorientáció, életpálya tanácsadás ismertsége Pályaorientáció, életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele Pályaorientáció, életpálya tanácsadással való elégedettség Pályaorientáció, életpálya tanácsadás várható igénybevétele Tanulók Életpálya tanácsadás, pályaorientációs tevékenység ismertsége Életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele Jövőtervezés, pályaorientáció, életpálya tanácsadás jövőbeli igénybevétele Szakemberek Képzettség, tapasztalat, szakterület Tanácsadás a különböző élethelyzetekben Életpálya tanácsadás hatékonyságának megítélése Tanácsadás során használt eszközök, források Tájékozódás, eszközök ismertsége, használata Következtetések, javaslatok Függelék Táblázatok TÁRKI Zrt. 2

3 Bevezető A kutatás célja A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) projektgazdai szerepet lát el a A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című, az Európai Unió és a Magyar Állam együttes finanszírozásában megvalósuló kiemelt projektben. Ezen projekt keretében a megvalósuló fejlesztések nyomon követhetősége szempontjából kiemelt fontosságú annak megismerése, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik az életpálya tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint, hogy milyen igényeket támaszt a szolgáltatási rendszerrel kapcsolatban. A kutatást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megbízásából a Váltópont Közösségi Kommunikációs Ügynökség készítette, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közreműködésével. A kutatás a következő szakaszokból épül fel: 1. szakasz szakasz A közvélemény-kutatás módszertanának kidolgozása 2. A közvélemény-kutatás lefolytatása 3. A kutatás eredményeinek összegzése 4. A kiemelt projekt során fejlesztett foglalkozás-bemutató eszközök értékelése kérdőíves lekérdezéssel 5. A kutatási eredmények összegzése Jelen tanulmány az első szakaszban jelölt részeket tartalmazza. A kutatás során az alábbi témaköröket vizsgáltuk: életpálya tanácsadással kapcsolatos ismeretek, a szolgáltatás elemeinek ismertsége, életpálya tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, az igénybevétel körülményei, elégedettség, a szolgáltatások hatékonyságának megítélése, konkrét foglalkozás-bemutató eszközök ismertsége, használata, azok hasznosságának megítélése. A kérdőív összeállítása során figyelembe vettük a monitoring vizsgálatban rejlő lehetőséget, vagyis a kutatás megismételt lefolytatásával az NMH képet kaphat az életpálya tanácsadás elemei ismertségének terjedéséről, igénybevételéről, a lakosság hozzáállásának változásáról. TÁRKI Zrt. 3

4 A kutatás módszere, mintája A kutatás módszere kvantitatív kutatás volt, személyes megkérdezéssel. A kutatás során öt célcsoportot vizsgáltunk meg, közel hasonló kérdőív segítségével. A célcsoportok a következők voltak: - az aktív korú munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók - 25 év feletti regisztrált álláskeresők - 30 év alatti pályakezdők - általános és középiskolás tanulók (7-13. osztály) - pályaorientációt támogató szakemberek Az 1. táblázatban összefoglalóan bemutatjuk a minta jellemzőit, a kutatás módszerét és szegmentáció mikéntjét célcsoportok szerint bontva. Célcsoport A KUTATÁS FŐBB JELLEMZŐI CÉLCSOPORTONKÉNT 1. táblázat Elvárt Elért Módszer Minta jellemzői mintanagyság mintanagyság Gazdaságilag aktív Regisztrált álláskereső 500 fő 769 fő omnibusz kutatás (személyes, kérdőíves) 100 fő 101 fő személyes, kérdőíves Pályakezdő 100 fő 100 fő személyes, kérdőíves Tanuló 100 fő 100 fő személyes, kérdőíves Szakértő 100 fő 100 fő személyes, ill. telefonos kérdőíves Országosan reprezentatív az aktív korúak (18-62 évesek) körében - nemek szerint, - három korcsoportra, - iskolai végzettségre, - munkakör jellege szerint és - lakóhely régiója és településtípusa szerint. Szegmentáció (25 évesnél idősebbek körében) - álláskeresési időtartam szerint - iskolai végzettség szerint Szegmentáció (30 évesnél fiatalabbak körében) - iskolai végzettség szerint Szegmentáció (7-13. osztályosok körében) - közoktatási intézmény oktatási szintje szerint - fenntartója szerint - középiskola típusa szerint - közoktatási intézmény rangsora szerint Megrendelővel egyeztetett, ill. általa biztosított címlista alapján TÁRKI Zrt. 4

5 Aktív célcsoport Omnibusz kutatás A TÁRKI Zrt. havi rendszerességű Omnibusz kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Alkalmazott mintavételi eljárásunk valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések a statisztikai mintahiba mértékén belül általánosíthatóak a teljes populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztunk. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során általános szabályként azt az elvet alkalmaztuk, hogy Budapest és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatároztuk, hogy az egyes megyékből és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakításakor azt az elvet követtük, hogy minden megye minden településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. Az októberi Omnibusz adatfelvétele 80 településen és Budapesten (minden kerületében) zajlott, ahol összesen 222 kiindulási pont volt. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztunk. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határoztuk meg számára a mintába bekerült településen. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs 1 alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A mintába került személyeket kérdezőbiztosaink személyesen keresték meg. A mintába bekerült címeket legalább kétszer fel kell keresniük, az első megkeresésnek hétköznap 16 óra 1 A Kish-kulcsot vagy módosított változatait gyakran alkalmazzák hazai vagy külföldi felmérésekben. A kulcs ugyanúgy a háztartáson belüli véletlen kiválasztásra szolgál, mint a születésnapos módszer. A kulcs egy világos, és előre rögzített eljárást ad a kérdezendők kiválasztására. Lényege, hogy segítségével a véletlen kiválasztást jól imitáló módon választhatjuk ki a háztartás egyik tagját. Előnye még, hogy hogy használatának megfelelő dokumentációja birtokában a választás utólag is ellenőrizhető. Alkalmazása a nem és korösszetételek kiegyenlítettségét (reprezentativitását) eredményezi. TÁRKI Zrt. 5

6 után kellett történnie. Az októberi Omnibusz adatfelvételében összesen 101 kérdezőbiztos dolgozott. Annak érdekében, hogy a mintába került nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint kialakított csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. Álláskereső, pályakezdő, tanuló és szakértő célcsoportok A minta elkészítéséhez valószínűségi mintavételi eljárásokat alkalmaztunk. Az álláskereső, pályakezdő és tanuló célcsoportoknál véletlen sétás és hólabdás módszert vegyesen használtunk. Ennek megfelelően a kérdezőbiztosok maguk kerestek olyan válaszadókat, akik megfeleltek a kiválasztás szempontjainak, vagyis akik fiatal pályakezdők, tanulók vagy álláskeresők voltak. Ha találtak ilyen válaszadót, akkor megkérték őket az interjú befejeztével, hogy ajánljanak, javasoljanak más, hasonló személyt az interjúkhoz. Őket felkeresve folytatták a kérdezést a kérdezőbiztosok mindaddig, amíg a kellő elemszám (100 fő) el nem készült. A szakértői minta elkészítéséhez felhasználtuk a megbízótól kapott, munkaügyi és civil tanácsadókat, szakértőket, pszichológusokat, trénereket tartalmazó listákat is. A kérdezőbiztosok feladata az volt, hogy a lista segítségével készítsék el a szükséges mennyiségű interjút. Az adatok értelmezése A megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a nem tudom -mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében ± 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. A tanulmányban elemzés szinten nem érintettünk minden kérést, ezek eredményeit táblázatos formában a Függelékben közöljük. Hibahatár A hibahatár az alacsony elemszámok miatt kiemelten fontos tényező, a tanulmányban többször majd felhívjuk a figyelmet arra, amikor az eredmények annyira megoszlanak, hogy csupán tájékoztató jellegűek. A hibahatár három tényezőtől függ: TÁRKI Zrt. 6

7 1. Mintanagyság A mintanagyság azt jelenti, hogy hány fő válaszolt. Jelen esetben a minták nagysága fő volt, kivéve az aktív célcsoportban. Amennyiben a kérdést nem tettük fel minden kérdezettnek (csak valamilyen szűrőkérdés miatt kisebb részüknek), a hibahatár különbözni fog (nagyobb lesz) a 100 fős mintára vonatkozótól. 2. Valószínűségi szint (vagy konfidencia intervallum), amely mellett érvényes a hibahatár A közvélemény-kutatások eredményeinek hibahatárát 95%-os valószínűségi szintre adják meg. Ez azt jelenti, hogy ha 100 ugyanolyan kutatást végeznénk, akkor 95 esetben az adott hibahatáron belüli eredményt kapnánk. 95%-os valószínűségi szint mellett egy 100 fős minta esetén, ha az eredmény pl. 50%, a hibahatár +/-10,3% lesz. Azaz azonos feltételekkel végzett kutatásoknál 100 esetből 95-ször az eredmény 39,7% és 60,3% között lenne. Ha viszont az eredmény pl. 5%, akkor a hibahatár már csak +/-4,8% lesz. 3. Eredmény (a százalékos arány), amire a hibahatár vonatkozik A hibahatár a következőképpen számítható: hibahatár= Ahol: 1,96 = konstans érték, mely 95%-os valószínűségi szintnél használatos; P = eredmény értéke %-ban; n = mintanagyság. A hibahatárok 95%-os valószínűségi szint mellett, különböző mintanagyságok és százalékos eredmények esetén: 2. táblázat DICHOTÓM VÁLASZ MEGOSZLÁS SZÁZALÉKBAN minta- 2% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 40% 50% nagyság 98% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 60% 50% 20 8,8% 12,3% 16,0% 18,6% 20,5% 22,0% 23,1% 24,5% 25,0% 50 4,9% 7,1% 9,4% 11,0% 12,2% 13,1% 13,8% 14,7% 15,0% 100 3,3% 4,8% 6,4% 7,5% 8,4% 9,0% 9,5% 10,2% 10,3% 150 2,6% 3,8% 5,2% 6,1% 6,8% 7,3% 7,7% 8,2% 8,4% 200 2,2% 3,3% 4,4% 5,2% 5,8% 6,3% 6,6% 7,1% 7,2% 250 1,9% 2,9% 3,9% 4,6% 5,2% 5,6% 5,9% 6,3% 6,4% 300 1,8% 2,6% 3,6% 4,2% 4,7% 5,1% 5,4% 5,7% 5,8% 350 1,6% 2,4% 3,3% 3,9% 4,3% 4,7% 5,0% 5,3% 5,4% 400 1,5% 2,3% 3,1% 3,6% 4,0% 4,4% 4,6% 4,9% 5,0% ,9% 1,4% 1,9% 2,3% 2,5% 2,7% 2,9% 3,1% 3,2% TÁRKI Zrt. 7

8 A minta megoszlása AZ AKTÍV, AZ ÁLLÁSKERESŐ ÉS A PÁLYAKEZDŐ MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MENTÉN 3. táblázat AKTÍV ÁLLÁSKERESŐ PÁLYAKEZDŐ N % N % N % Nem Korcsoport Iskolai végzettség Lakóhely településtípusa Lakóhely régiója Férfi Nő éves * 23* 100** 100** éves éves általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Érettségi Érettségit követő szakképzés, technikum Diploma Budapest Megyeszékhely Város Község Közép Magyarország Közép Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél Dunántúl Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Összesen *25-35 éves **18-30 éves TÁRKI Zrt. 8

9 Nem A TANULÓI MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ÉS EGYÉB HÁTTÉRVÁLTOZÓK MENTÉN 4. táblázat AKTÍV N % Fiú Lány évfolyam évfolyam Évfolyam Iskola fenntartója Középiskola típusa Iskola rangsorbeli helye 9. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Állami fenntartású Egyházi fenntartású 5 5 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 2 2 6, ill. 8 osztályos gimnázium Magasan pozícionált Közepesen pozícionált Alacsonyabban pozícionált Összesen TÁRKI Zrt. 9

10 A SZAKÉRTŐI MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ÉS EGYÉB HÁTTÉRVÁLTOZÓK MENTÉN 5. táblázat AKTÍV N % Nem Férfi Nő éves Korcsoport éves éves Iskolai végzettség Főiskola /BA /BSc Egyetem /MA /MSc Doktori fokozat /PhD /DLA 1 1 Általános iskolai tanár Középiskolai tanár Eredeti végzettsége Pszichológus 9 9 Szociális munkás 8 8 Egyéb Közoktatási intézményben dolgozó pedagógus, pszichológus Pályaorientációs tevékenységének területe NFSZ-ben dolgozó tanácsadó Karrierirodában, diáktanácsadóban dolgozó tanácsadó Versenyszférában dolgozó tanácsadó Civil szférában dolgozó tanácsadó Összesen TÁRKI Zrt. 10

11 Összegzés A lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a sikeres pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak része a pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése, a pályaismeret fejlesztése és a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése. Az álláskeresők a többi célcsoporthoz képest kevésbé tájékozottak. Az aktív célcsoport az iskola-, képzésválasztáskor, a foglalkozás megválasztásakor és az új munkahely keresésében tartja leginkább hasznosnak a tanácsadást, az álláskeresők (sorrendben) a foglalkozás megválasztásakor, a hosszabb kihagyás után, a munka világába való visszatéréskor és a pályamódosításban. A pályakezdők leginkább az első munkahely megtalálásában, a pályamódosításban és a munkahely elvesztésekor nyújtott életpálya tanácsadást éreznék hasznosnak. Mindhárom célcsoport esetében jellemző, hogy szerintük a vállalkozóvá válás és munkahelyi problémák területén tud legkevésbé hatékony lenni a pályaorientációs tanácsadás Jellemző, hogy legtöbben a családtagok tapasztalataira, véleményére alapulva döntenek életük legtöbb fordulópontján. Egyedül a vállalkozóvá válás esete volt, amikor mindenki inkább szakember tanácsát veszi/venné igénybe. Az aktív célcsoport 21%-a, az álláskeresők 26%-a, a pályakezdők 38%-a vett igénybe eddigi élete során valamilyen pályaorientációs tanácsadást vagy életpálya szolgáltatást, legtöbben álláskeresési tanácsadást (rendre 11, 14 és 17%) és/vagy információnyújtást (10, 20, 17%). Az igénybe vett pályaorientációs szolgáltatásokkal a kérdezettek közepesen elégedettek általánosságban véve és a szolgáltatás körülményeit tekintve. Az aktív célcsoportban a szolgáltatást nyújtó személlyel kialakult kapcsolat minősége jónak mondható (3,97-es átlagérték). A szolgáltatás közepes mértékben felelt meg a vele szemben támasztott igényeknek, elvárásoknak, és nem igazán vagy csak valamelyest segített, hogy hatékonyabban küzdjenek meg az igénybe vevők a problémáikkal. A közepes mértékű elégedettséget tükrözi az is, hogy összességében a válaszadók alig fele ajánlaná a szolgáltatás igénybevételét, ha ismerősének hasonló jellegű segítségre lenne szüksége. A pályaorientációs, életpálya tanácsadásra nagy a nyitottság, az aktív célcsoport 54%-a, az álláskeresők 41%-a, a pályakezdők 64%-a jelezte, hogy valamelyik, általunk felsorolt élethelyzetben valószínűnek tartja, hogy a jövőben igénybe vesz valamilyen pályaorientációs szolgáltatást. Legtöbben (mindhárom célcsoportban) új munkahely keresése alkalmával, illetve a munkahely elvesztésekor vennének igénybe valamilyen TÁRKI Zrt. 11

12 szolgáltatást. Azok a válaszadók, akik valószínűleg igénybe vennének valamilyen szolgáltatást a jövőben, leginkább az egyéni formát részesítenék előnyben. A tanulók pontosan tudják, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudja kiválasztani, hol tanuljon tovább, vagy mit dolgozzon a jövőben, ahhoz a pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret és pályaismeret kell. A munkaerő-piaci ismereteket nem tartották olyan fontosnak, említési aránya és teljes mutatója alacsonyabb. Annak eldöntésében, hogy a fiatalok milyen iskolát, illetve milyen szakmát válasszanak, a szülőknek és a tanároknak van a legnagyobb szerepük: a tanulók szerint ők tudnak tanácsot adni, és legszívesebben az ő tanácsaikra is hallgatnak. A tanulók szerint a pályaorientációs tanácsadás a pályaválasztásban a leghasznosabb, de ugyancsak hasznosnak ítélték a tanácsadás szerepét az iskola- és képzésválasztás során, a foglalkozás megválasztásakor és az egyetemi, főiskolai felvételi során. A tanulók közül legtöbben osztályfőnöki óra keretében vettek részt valamilyen pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz kapcsolódó foglalkozáson. Az egyes foglalkozásokon résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az esemény, foglalkozás, amin a pályaválasztással kapcsolatban részt vettek, segített abban, hogy jobban megismerjék magukat, megtudják, mi érdekli őket igazán, hogy több szakmát megismerjenek, hogy pontosabban tudják, melyikben mivel foglalkoznak, illetve rájöttek arra, hogy nem biztos, hogy azok a szakmák, amik ma keresettek, népszerűek, 10 év múlva is azok lesznek. A tanulók részéről nagy nyitottság mutatkozik valamilyen életpálya tanácsadás, pályaorientációs szolgáltatás jövőbeni igénybevételével kapcsolatban: a kérdezettek 84%-a valószínűleg igénybe venné valamelyik kérdéses szolgáltatást. Legtöbben iskola- vagy képzésválasztáskor, felvételikor, de sokan jelezték, hogy a foglalkozás megválasztásakor (is) igénybe vennék. A szakértők véleménye szerint a hozzájuk forduló tanácskérők szinte mindegyikének szüksége van a motivációjának tisztázására, erősítésére, és ugyancsak sokak számára szükséges a pálya- és munkavállaláshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése. Jellemző, hogy az emberek iskola-, vagy képzésválasztáskor fordulnak hozzájuk leggyakrabban, legkevésbé pedig a vállalkozóvá válásban és a munkahelyi problémák megoldásában várják a pályaorientációs szakemberek segítségét. A szakemberek tapasztalatai is alátámasztják a korábban, a lakossági mintánál kapott eredményeket, mely szerint az emberek leggyakrabban a családtagok véleményére hallgatnak a legtöbb felmerülő fordulópontnál életük során, ezek közül is legnagyobb TÁRKI Zrt. 12

13 arányban az iskola- és képzésválasztáskor (79%). A szakértők szerint az első munkahely megtalálásában és új munkahely keresésében nagy szerepe van az ismerősöknek (41, ill. 39%), míg a szakemberek leginkább a pályamódosításban (41%), fakultációválasztáskor (35%) és a vállalkozóvá válásban segíthetik tanácsaikkal az embereket (33%). Mindemellett érdekes megfigyelni, hogy a válaszadók szerint a legkevésbé a vállalkozóvá válás területén való segítségnyújtásban tud hatékony lenni a pályaorientáció. A szakértők véleménye szerint az életpálya tanácsadási szolgáltatások rendszere ma Magyarországon közepesen hatékony a nem elég hatékony működés fő okának azt tartják, hogy alacsony a szolgáltatások ismertsége, illetve sokan a (finanszírozott) szolgáltatások korlátozott elérhetőségét hozták fel indokként. A szakértők szerint a tanácsadás hatékonyságát leginkább a tanácskérő motivációja és a tanácsadó személyisége befolyásolja. A szakértők szinte mindegyike használ életpálya tanácsadási, pályaorientációs munkája során képességfelmérő, önismereti teszteket, kérdőíveket (84%). Keresőket összességében a kérdezettek 68%-a, tananyagokat 67%-a használ. A munka világához kapcsolódó portálok, internetes oldalak ismertsége nagyon különböző a vizsgált célcsoportokban. Egyértelműen a szakemberek a legtájékozottabbak, míg a tanulók hallottak a legkevesebbet az általunk felsorolt oldalak közül. A szakértői, az aktív és a pályakezdő célcsoportban a profession.hu és a jobline.hu a legismertebb, míg a tanulók körében legtöbben a felvi.hu-t ismerik. Az eletpalya.munka.hu ismertsége a lakosság körében viszonylag alacsony, míg a szakértők többsége ismeri. Az eletpalya.munka.hu látogatottsága az álláskeresők, a pályakezdők és a szakértők körében kiemelkedő, a látogatók leggyakrabban információszerzés, böngészés céljából keresik fel az oldalakat. TÁRKI Zrt. 13

14 Kutatási eredmények Aktív, álláskereső és pályakezdő célcsoport Munkaerő piaci helyzet Az aktív célcsoport többsége teljes munkaidőben dolgozik, és ugyanez igaz a pályakezdőkre is (87%). Jelenlegi munkaerő-piaci helyzetükkel a pályakezdők a leginkább elégedettek: 70%- uk elégedett a jelenlegi állásával és fizetésével az aktív célcsoport 59%-a érzi így. Az aktívak 16%-a, a pályakezdők 17%-a érzi magát alulfoglalkoztatottnak, és szeretne képzettségének megfelelő munkakörben dolgozni. MELYIK ÁLLÍTÁS ÍRJA LE LEGJELLEMZŐBBEN AZ ÖN MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉT? (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 6. táblázat Munkaerő-piaci helyzet Keresek munkát, de jelenleg nem tudnék azonnal alkalmazásba állni Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) % % % Nincs munkám, de szeretnék dolgozni, ezért keresek állást Ideiglenesen elbocsátottak a munkahelyemről, de abban bízom, hogy visszahívnak Alulfoglalkoztatottnak érzem magam, több órát szeretnék jelenlegi munkahelyemen dolgozni ugyanabban a munkakörben Alulfoglalkoztatottnak érzem magam, képzettségemnek megfelelő munkakörben szeretnék dolgozni, amely jelenleg nem teljesül Elégedett vagyok a jelenlegi állásommal és fizetésemmel Nem tudja Az aktív célcsoport 15%-a volt munkanélküli az elmúlt 3 évben, körükben 40%-nak fél évnél rövidebb ideig tartott ez az állapot, 29%-nak 6 hónap és egy év közötti ideig, 30%-uknak pedig egy évnél tovább. Jelenlegi munkáját az emberek legnagyobb része (60%) családtagok, ismerősök segítségével találta, kiváltképp igaz ez a pályakezdőkre (70%). A kérdezettek egyötöde jelezte, hogy hirdetés útján találta jelenlegi munkáját. A 7. táblázatban mutatjuk be az eredményeket a kérdezettek több választ is megjelölhettek, ezért az említési gyakoriságok összege meghaladhatja a 100%-ot. TÁRKI Zrt. 14

15 HOGYAN TALÁLTA JELENLEGI MUNKÁJÁT? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT) 7. táblázat Hogyan találta? Aktív (N=769) Pályakezdő (N=100) % % Családtagok, ismerősök segítségével Tanulmányi szerződés alapján 3 2 Hirdetés útján (újság, internet) Állásközvetítő útján 4 5 Munkaügyi központ/kirendeltség segítségével 6 11 Gyakornoki program segítségével 1 1 Egyéb módon 11 1 A regisztrált munkanélküliek (88 fő) a munkaerő-piaci aktív eszközök közül legnagyobb arányban a Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatását (20%), a bértámogatást (17%) és a bérköltség támogatását (15%) vennék igénybe. Kisebb igény mutatkozik a Munkaadós képzés támogatására (11%) és az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra (5%). A pályakezdők kétharmada (68%) abban a szakmában kíván dolgozni, amelyre a legfrissebben megszerzett képzettsége jogosítja. Azok, akik nem (32 fő), legfőképp azzal indokolták döntésüket, hogy rájöttek, hogy igazából más érdekli őket (44%), és/vagy magasabb bérezést nyújtó állást szeretnének, mint amilyen a saját szakmájukban elérhető (41%). Egy-egyharmadnyian voltak, akik már nem hisznek abban, hogy saját szakmájukban állást találnak, illetve tanulni akarnak még valami mást is (31-31%). A pályakezdők egyharmadának 3 évnél több munkatapasztalattal rendelkezik tanult szakmáját illetően, további egyharmaduknak (32%) 1-3 tapasztalata van, 7%-uknak 1 évnél kevesebb, de 6 hónapnál több és 10%-uknak fél évnél kevesebb. 18%.nyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nincs szakmai tapasztalatuk. Más területen (vagyis nem a tanult szakmájukban) a pályakezdők egyharmadának (34%) egyáltalán nincs szakmai tapasztalata, 32%-ának 6 hónapnál kevesebb, 34%-ának pedig ennél több. Pályaorientáció, életpálya tanácsadás ismertsége A kérdezettek a pályaorientáció és az életpálya tanácsadás ismertségének vizsgálatakor saját szavaikkal kifejthették, mi jut eszükbe, ha azt a kifejezést hallják, hogy pályaorientáció, illetve hogy életpálya tanácsadás. mindkét kérdésnél jellemző volt, hogy a kérdezettek TÁRKI Zrt. 15

16 legnagyobb része (40, illetve 44%-a) nem tudott válaszolni, nem jutott eszébe semmi a fogalmak hallatán. A pályaorientációval kapcsolatban (mindhárom vizsgált célcsoportban) legtöbben a pályaválasztással, pályaválasztási tanácsadással kapcsolatos fogalmakra asszociáltak. Ugyancsak sokan álláskereséssel, álláskeresésben történő segítségre, állásajánlásra gondoltak. Többeknek jelenti a fogalom a megfelelő munkahely, szakma megtalálását, illetve az ebben történő tanácsadást. Az életpálya tanácsadással kapcsolatban legnagyobb arányban segítséggel, segítségnyújtással kapcsolatos említéseket regisztrálunk (pl.: segítenek ötletet adni a pályaválasztóknak, segítség hogy milyen szakmát válasszunk, segítség a munkahely megválasztásában ). Itt is több válasz vonatkozott a tanácsadásra is (pl.: tanács a továbbtanuláshoz, tanácsadás munkavállalással, álláskereséssel kapcsolatban ) és a pályaválasztásra is (pl.: pályaválasztás előtti tanácsadás, pályaválasztási ismeretek ). Ugyancsak sokan voltak, akik információnyújtásra, illetve munkavállalásra gondoltak a fogalom hallatán. A pályaorientáció és életpálya tanácsadás elemeinek spontán ismertsége az aktív és a regisztrált álláskereső célcsoportokban viszonylag alacsony: a megkérdezettek körülbelül egyharmada említette magától, hogy önismereti, pályaismereti és munkaerő-piaci ismeretek fejlesztésére van szükség a sikeres tanácsadáshoz. A pályakezdők jóval tájékozottabbak, körükben majd kétszer akkora volt a spontán említések aránya. Legtöbben a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztésének szükségességét tartották kiemelni (69%). Azoktól a válaszadóktól, akik spontán módon nem említették az egyes elemeket, megkérdeztük sorra, hogy az adott elem szerintük része-e a sikeres tanácsadásnak. A kapott adatokat a spontán említésekkel kiegészítve kapjuk meg az egyes elemek teljes mutatóját, vagyis hogy összesen hányan tudják, hogy a kérdéses elem része-e a sikeres pályaorientációs, életpálya tanácsadásnak. Mint a 8. táblázatban látható, a segített kérdésre minden célcsoport esetében számos helyes válasz érkezett, így elmondható, hogy a lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a sikeres pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak része a pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése, a pályaismeret fejlesztése és a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése. Figyelemre méltó azonban, hogy az álláskeresők a többi célcsoporthoz képest kevésbé tájékozottak. TÁRKI Zrt. 16

17 PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ELEMEINEK ISMERTSÉGE (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) Pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése Milyen ismereteket, tudást szükséges fejleszteni a pályaorientáció, életpálya tanácsadás sikerességéhez? (SPONTÁN) Aktív (N=769) Álláskeres ő (N=101) Pályakezdő (N=100) 8. táblázat Része-e a pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak a? (TELJES=SPONTÁN+SEGÍTET T) Aktív (N=769) Álláskeres ő (N=101) Pályakezd ő (N=100) % % % % % % Pályaismeret fejlesztése Munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése Egyéb Hasonlóképp vizsgáltuk a pályaorientációs, életpálya tanácsadás konkrét elemeinek, tevékenységének ismertségét: spontán és segített módon térképeztük fel az ismereteket. A konkrét tevékenységek kérdésében tájékozottabb a lakosság: a kérdezettek több mint fele említette, hogy a tanácsadás része az információnyújtás és az álláskeresési tanácsadás, de számosan említették a pályatanácsadást és a munkavállalási tanácsadást is. A többi tevékenység említési gyakorisága ezeknél alacsonyabb (lásd részletesen a 9. táblázatban), az aktív és álláskereső célcsoportokban alig egyharmadnyi-egyötödnyi. Ezen témakör kapcsán is megfigyelhető, hogy a pályakezdők sokkal tudatosabbak, jobban informáltak, a tevékenységek említési gyakorisága körükben rendre jóval magasabb, mint a másik két célcsoportban. A spontán említések rögzítése után itt is felolvastuk a lehetőségeket a megkérdezetteknek, és arra kértük őket, mondják meg, szerintük része-e az életpálya tanácsadásnak. Egyértelműen az információnyújtás a legismertebb tevékenység, mindhárom célcsoport tekintetében igen nagy része a kérdezetteknek választotta ezt (84-85%). A tevékenységek teljes ismertségi mutatója kapcsán is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, mint a korábban vizsgált elemek esetében: az álláskeresők alulinformáltabbak, mint a többi célcsoport. TÁRKI Zrt. 17

18 PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ELEMEINEK, TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTSÉGE (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 9. táblázat Milyen tevékenységeket foglal magában a pályaorientáció, életpálya tanácsadás? (SPONTÁN) Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) Része-e az életpálya tanácsadásnak az? (TELJES=SPONTÁN+SEGÍTETT) Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) % % % % % % Információnyújtás Álláskeresési tanácsadás Pályatanácsadás (pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás) Munkavállalási tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Öntájékozódás támogatása (pl. portálok adatbázisainak, kérdőívek használatának támogatása) Rehabilitációs tanácsadás Önmenedzsment készségek támogatása Cég/üzem/tanműhely-látogatások szervezése Egyéb Pályaorientáció, életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben A pályaorientációs, életpálya tanácsadási szolgáltatások egyes élethelyzetekben való hasznosságának megítélését a kérdezettek egy ötfokú skála segítségével tehették meg, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy a kérdéses helyzetben a tanácsadás nagyon hasznos, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem hasznos. Az osztályzatokból kapott átlagértékeket a 1. ábrán mutatjuk be, a gazdaságilag aktív célcsoport által adott hasznossági sorrendben. Az aktív célcsoport az iskola-, képzésválasztáskor, a foglalkozás megválasztásakor és az új munkahely keresésében tartja leginkább hasznosnak a tanácsadást, az álláskeresők (sorrendben) a foglalkozás megválasztásakor, a hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor és a pályamódosításban. A pályakezdők leginkább az első munkahely megtalálásában, a pályamódosításban és a munkahely elvesztésekor nyújtott életpálya tanácsadást éreznék hasznosnak. Mindhárom célcsoport esetében jellemző, hogy szerintük a vállalkozóvá válás és munkahelyi problémák területén tud legkevésbé hatékony lenni a pályaorientációs tanácsadás TÁRKI Zrt. 18

19 PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETHELYZETEKBEN (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5=NAGYON HASZNOS, 1=EGYÁLTALÁN NEM HASZNOS) 1. ábra Iskola-, képzésválasztáskor Foglalkozás megválasztásakor Új munkahely keresésében Első munkahely megtalálásában Hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor 4,30 3,95 3,69 4,26 4,16 3,86 4,17 3,97 3,84 4,14 3,96 3,99 4,09 4,09 3,70 Pályamódosításban 4,05 4,08 3,99 Munkahely elvesztésekor Vállalkozóvá válásban Munkahelyi problémákban 4,01 3,84 3,89 3,91 3,64 3,66 3,57 3,40 3,41 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Aktív Álláskereső Pályakezdő Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezekben az élethelyzetekben kikre hallgatnak leginkább az emberek, családtagjaikra, barátaikra, ismerőseikre, munkatársaikra, a média által közvetített információkra vagy egy szakemberre. Az egyes élethelyzetekben említett megjelölt említéseket részletesen a függelék táblái tartalmazzák, célcsoportonként lebontva. Jellemző, hogy legtöbben a családtagok tapasztalataira, véleményére alapozva döntenek életük legtöbb fordulópontján. Egyedül a vállalkozó válás esete volt, amikor mindenki inkább szakember tanácsát veszi/venné igénybe (de mint kiderült a korábbi kérdésből, a pályaorientációs tanácsadást ezen a téren nem igazán tartják hatékonynak). A 10. táblázatban kiemeltük azokat a válaszokat, amikor a válaszadók szakemberhez fordulnának. TÁRKI Zrt. 19

20 EZEKBEN AZ ÉLETHELYZETEKBEN KIKNEK A TANÁCSÁRA HALLGATNA LEGINKÁBB? (A SZAKEMBERT EMLÍTŐK %-OS ARÁNYAI CÉLCSOPORTOK SZERINT) 10. táblázat SZAKEMBERT említi Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) % % % Vállalkozóvá válásban Pályamódosításban Hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor Munkahely elvesztésekor Új munkahely keresésében Munkahelyi problémákban Foglalkozás megválasztásakor Első munkahely megtalálásában Iskola-, képzésválasztáskor Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele Az aktív célcsoport 21%-a, az álláskeresők 26%-a, a pályakezdők 38%-a vett igénybe eddigi élete során valamilyen pályaorientációs tanácsadást vagy életpálya szolgáltatást, legtöbben álláskeresési tanácsadást (rendre 11, 14 és 17%) és/vagy információnyújtást (10, 20, 17%). Legtöbb szolgáltatást a gazdaságilag aktív célcsoport említett, átlagosan 2,2 szolgáltatást vettek igénybe, a pályakezdők 2-t, míg az álláskeresők a legkevesebbet, átlagosan 1,8-at. Az egyes szolgáltatások igénybevételi arányát a 11. táblázat tartalmazza részletesen, célcsoportok szerint bontva. Az igénybe vett szolgáltatások részleteit (milyen formában, milyen alapon, önkéntesen-e, milyen élethelyzetben vette igénybe) a Függelék táblázata tartalmazza, az aktív célcsoportra vonatkozóan. A többi célcsoportban az alacsony esetszámok miatt a további bontás nem lehetséges. TÁRKI Zrt. 20

21 PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS IGÉNYBEVÉTELE (ESETSZÁMOK ÉS %-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 11. táblázat Eddigi élete során igénybe vett-e valamilyen életpálya tanácsadási vagy pályaorientációs szolgáltatást? Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) N % N % N % Álláskeresési tanácsadás Információnyújtás Pályaválasztási tanácsadás Munkavállalási tanácsadás Támogatott öntájékozódás (pl. tesztek, portálok használata tanácsadó segítségével) Önmenedzsment készségek fejlesztése Üzem/cég/tanműhely-látogatás Pályamódosítási tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Egyéb Pályaorientáció, életpálya tanácsadással való elégedettség A pályaorientációs és életpálya tanácsadással való általános és szempontonkénti elégedettség elemzése előtt a 2. ábrán bemutatjuk a szolgáltatásonkénti elégedettséget az aktív célcsoportban. Az eredmények az alacsony esetszámok miatt csupán tájékoztató jellegűek. TÁRKI Zrt. 21

22 AZ IGÉNYBE VETT PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG AZ AKTÍV CÉLCSOPORTBAN (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5=TELJES MÉRTÉKBEN, 1=EGYÁLTALÁN NEM ELÉGEDETT) 2. ábra Üzem/cég/tanműhely-látogatás (n=16) Pályamódosítási tanácsadás (n=16) Önmenedzsment készségek fejlesztése (n=17) Pályaválasztási tanácsadás (n=51) Információnyújtás (n=73) 4,12 4,02 3,87 3,83 3,81 Munkavállalási tanácsadás (n=48) Rehabilitációs tanácsadás (n=9) Támogatott öntájékozódás (n=21) Álláskeresési tanácsadás (n=83) 3,47 3,43 3,43 3,28 Pszichológiai tanácsadás (n=12) 2,84 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Az igénybe vett pályaorientációs szolgáltatásokkal a kérdezettek közepesen elégedettek általánosságban véve és a szolgáltatás körülményeit tekintve. Az aktív célcsoportban a szolgáltatást nyújtó személlyel kialakult kapcsolat minősége jónak mondható (3,97-es átlagérték). Az álláskereső és a pályakezdő célcsoportokban az alacsony elemszámok miatt az eredmények csupán tájékoztató jellegűek. TÁRKI Zrt. 22

23 AZ IGÉNYBE VETT PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5=TELJES MÉRTÉKBEN, 1=EGYÁLTALÁN NEM ELÉGEDETT) 3. ábra Általánosságban mennyire elégedett a kapott szolgáltatással? 3,35 3,65 3,66 Mennyire volt elégedett a szolgáltatás körülményeivel? 3,46 3,87 3,92 Mennyire volt elégedett a szolgáltatást nyújtó személlyel (tanácsadóval) kialakult kapcsolat minőségével? 3,38 3,58 3,97 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Aktív (n=158) Álláskereső (n=15) Pályakezdő (n=38) A szolgáltatás közepes mértékben felelt meg a vele szemben támasztott igényeknek, elvárásoknak (átlagértékek, ahol 5=minden igényben megfelelt, 1=egyáltalán nem felelt meg az igényeknek: aktív 3,6, álláskereső 3,27, pályakezdő 3,55), és nem igazán vagy csak valamelyest segített, hogy hatékonyabban küzdjenek meg az igénybe vevők a problémáikkal (átlagértékek, ahol 5=nagyon sokat segített, 1=egyáltalán nem segített: aktív 3,31, álláskereső 3,04, pályakezdő 3,45). A közepes mértékű elégedettséget tükrözi, hogy összességében a válaszadók alig fele ajánlaná a szolgáltatás igénybevételét, ha ismerősének hasonló jellegű segítségre lenne szüksége (4-es vagy 5-ös osztályzatot adott azon a skálán, ahol 5=biztosan ajánlaná, 1=biztosan nem ajánlaná: aktív 52%, álláskereső 38%, pályakezdő 55%). Azon válaszadók legnagyobb része, akik nem vettek igénybe semmilyen életpálya tanácsadással, pályaorientációval kapcsolatos szolgáltatatást (aktív célcsoportban:611 fő, álláskereső célcsoportban 75 fő, pályakezdő célcsoportban 62 fő), azért nem tették ezt, mert nem volt rá szükségük. Ezt az ok kiváltképp az aktív célcsoportra igaz, körükben 71%-nyian így válaszoltak, de az álláskeresőknél is ez a vezető ok, igaz, alacsonyabb említési aránnyal (43%). A pályakezdők több mint fele nem tartotta szükségesnek, hogy külső segítséget kérjen és körükben a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ilyen típusú szolgáltatások nem hatékonyak (40%). Azok közül, akik még soha nem vettek igénybe pályaorientációs szolgáltatást valamivel több, mint egyharmadnyian voltak (aktív célcsoport 34%, álláskereső 40%, pályakezdő 35%) akik egyáltalán nem tudtak arról, hogy léteznek ilyen szolgáltatások. TÁRKI Zrt. 23

24 A kérdezettek a kérdés kapcsán több okot is megjelölhettek, az említési gyakoriságok összege így meghaladhatja a 100%-ot. MIÉRT NEM VETT IGÉNYBE EDDIG SEMMILYEN ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSSAL, PÁLYAORIENTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁST? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT) 12. táblázat Miért nem? Aktív (n=611) Álláskereső (n=75) Pályakezdő (n=62) % % % Nem volt rá szüksége, nem került olyan helyzetbe Nem tartotta fontosnak, hogy külső segítséget kérjen Nem tudta, hogy léteznek ilyen szolgáltatások Nem tartja hatékonynak az ilyen típusú szolgáltatásokat Nem talált olyan ingyenes szolgáltatást, amely elérhető lett volna a számára Egyéb Pályaorientáció, életpálya tanácsadás várható igénybevétele A pályaorientációs, életpálya tanácsadásra nagy a nyitottság, az aktív célcsoport 54%-a, az álláskeresők 41%-a, a pályakezdők 64%-a jelezte, hogy valamelyik, általunk felsorolt élethelyzetben valószínűnek tartja, hogy a jövőben igénybe vesz valamilyen pályaorientációs szolgáltatást. Legtöbben (mindhárom célcsoportban) új munkahely keresése alkalmával, illetve a munkahely elvesztésekor vennének igénybe valamilyen szolgáltatást. Mint korábban is látható volt, legkevésbé a munkahelyi problémák és a vállalkozóvá válás területén érzik úgy a válaszadók, hogy valamilyen életpálya tanácsadás segíteni tudna a helyzetükön. TÁRKI Zrt. 24

25 PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS JÖVŐBELI IGÉNYBEVÉTELE (ESETSZÁMOK ÉS %-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 13. táblázat Milyen élethelyzetben tartja valószínűnek, hogy a jövőben igénybe venne valamilyen életpálya tanácsadást, pályaorientációs szolgáltatást? Aktív (N=769) Álláskereső (N=101) Pályakezdő (N=100) N % N % N % Új munkahely keresésében Munkahely elvesztésekor Hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor Pályamódosításban Foglalkozás megválasztásakor Első munkahely megtalálásában Iskola-, képzésválasztáskor Vállalkozóvá válásban Munkahelyi problémákban Egyéb Semmilyen élethelyzetben Azok a válaszadók, akik valószínűleg igénybe vennének valamilyen szolgáltatást a jövőben, leginkább az egyéni formát részesítenék előnyben (83, 72, illetve 73%). ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZOLGÁLTATÁSFORMA (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT, AZOK KÖRÉBEN, AKIK A JÖVŐBEN IGÉNYBE VENNÉNEK SZOLGÁLTATÁST) 14. táblázat Milyen szolgáltatásformát résesítene előnyben? Aktív (n=387) Álláskereső (n=39) Pályakezdő (n=62) % % % Egyéni Csoportos Számítógéppel támogatott Kiállításokon, börzéken nyújtott Egyéb TÁRKI Zrt. 25

26 Tanulók Életpálya tanácsadás, pályaorientációs tevékenység ismertsége Az életpálya tanácsadással és pályaorientációval kapcsolatban a tanulókat is először arra kértük, mondják meg, mi jut eszükbe először, ha azt a kifejezést hallják, hogy pályaorientáció. A kérdezettek fele nem tudott válaszolni, az érdemi válaszolók közül első említésként legtöbben a munkák, foglalkozások, szakmák megismerésére asszociáltak (8 fő). Természetesen több választ is adhattak a tanulók is, válaszaik összesítése eredményeképp a 15. táblázatban látható, hogy legtöbbeknek (16 fő) a pálya, pályaválasztás jutott eszébe. Sokan említették még a munka, munkahely, munkahelykeresés fogalmakat (15 fő) a részletes válaszokat az alábbi táblázat és az azt követő felsorolás tartalmazza. MI JUT ESZEDBE, HA EZT A KIFEJEZÉST HALLOD: PÁLYAORIENTÁCIÓ? (EMLÍTÉSSZÁMOK AZ ELSŐ EMLÍTÉS GYAKORISÁGI SORRENDJÉBEN, N=100) 15. táblázat ELSŐ EMLÍTÉS N ÖSSZES EMLÍTÉS Munkák, foglalkozások, szakmák megismerése 8 10 Továbbtanulás 7 13 Munka, munkahely, munkahely keresés, elhelyezkedés 7 15 Pálya, pályaválasztás 7 16 Segítség 6 8 Jövő 5 6 Iskola, iskolaválasztás 2 6 Tanácsadás, tájékoztatás 2 6 Egyetem, felsőoktatás 3 4 Semmi 4 - Nem tudja 49 - N A további válaszokban az alábbi egyéb válaszok szerepeltek még: Tehetség, tudás, siker, előrejutás, karrier 7 említés Külföld 5 említés Cél 3 említés Pénz 3 említés Család 2 említés Sport 2 említés Pályaalkalmasság 1 említés Pályaközpontúság 1 említés Egyéb válasz 7 említés TÁRKI Zrt. 26

27 Az életpálya tanácsadás kifejezést hallva legtöbben (mind első említésként, mind összesítve) a segítségre, segítségnyújtásra gondoltak (18, illetve 23 fő). Itt kevesebben voltak, akiknek nem jutott eszébe semmi a szó hallatán (40%). MI JUT ESZEDBE, HA EZT A KIFEJEZÉST HALLOD: ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS? (EMLÍTÉSSZÁMOK AZ ELSŐ EMLÍTÉS GYAKORISÁGI SORRENDJÉBEN, N=100) 16. táblázat ELSŐ EMLÍTÉS N ÖSSZES EMLÍTÉS Segítség, segítségnyújtás Továbbtanulás, továbbtanulással kapcsolatos tanácsadás Tanács, tanácsadás, javaslatok 7 13 Támogatás, terelgetés, iránymutatás 3 4 Pályaválasztási tanácsadás 2 3 Munka 2 6 Cél, életcél 2 3 Iskolai tájékoztatás 2 5 Pályaválasztás 1 6 Szakmaválasztás 1 3 Információ 1 2 Inspiráció 1 1 Állásjavaslat 1 1 Pályaválasztási börze 1 1 Pszichológia 1 2 Szülők 1 2 Pályafutás 1 4 Élet 1 2 Semmi 3 - Nem tudja 40 - N A további válaszokban az alábbi egyéb válaszok szerepeltek még: Jövő 6 említés Pénz 4 említés Siker 4 említés Választási lehetőség 2 említés egyéb 13 említés A tanulók pontosan tudják, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudja kiválasztani, hol tanuljon tovább, vagy mit dolgozzon a jövőben, ahhoz a pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret és pályaismeret szükséges (spontán mód 53, illetve 59%-nyian említették, a teljes mutató 98, TÁRKI Zrt. 27

28 illetve 94%-os lett). A munkaerő-piaci ismereteket nem tartották olyan fontosnak, említési aránya és teljes mutatója alacsonyabb, 19, illetve 64%-os. Az egyéb válaszok között az alábbiak szerepeltek: céltudatosság, ambíció, fegyelmezettség, tudni, hogy mi szeretne lenni, munkakedv, lelkesedés, sikervágy, munkalehetőség, nyelvtudás, szakma, diploma, személyiség, szülők segítsége. MILYEN TUDÁS KELL AHHOZ, HOGY VALAKI JÓL TUDJA KIVÁLASZTANI, HOL TANULJON TOVÁBB, VAGY MIT DOLGOZZON A JÖVŐBEN (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 4. ábra Spontán Teljes (spontán+segített) Pálya-, munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret Pályaismeret Munkaerő-piaci ismeretek Kérdésünkre, hogy szerintük milyen tevékenységeket foglal magában a pályaorientáció, az életpálya tanácsadás, legtöbben azt válaszolták, hogy valaki megkapjon alapvető információkat a pályaválasztását érintő fontos döntéseihez (85% említette spontán és segített módon mindenki választotta). A spontán válaszok megoszlását és a teljes említettségi mutatót a 17. táblázatban mutatjuk be részletesen. TÁRKI Zrt. 28

29 MILYEN TEVÉKENYSÉGEKET FOGLAL MAGÁBAN A PÁLYAORIENTÁCIÓ, AZ ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG A SPONTÁN EMLÍTÉSEK SORRENDJÉBEN, N=100) 17. táblázat hogy valaki megkapjon alapvető információkat a pályaválasztását érintő fontos döntéseihez hogy valaki segítséget kapjon abban, hogy rájöjjön, hogy ahhoz, amilyen ő, milyen foglalkozás illik a legjobban hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy önállóan tudjon a pályaválasztásához kapcsolódó kérdőíveket és honlapokat használni hogy valaki egy tanácsadóval átbeszélje, milyen pályát válasszon, vagy ha már van szakmája, de szeretne inkább más területen dolgozni, akkor mi legyen az hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy sikeresen el tudjon helyezkedni egy munkahelyen hogy valaki segítséget kapjon abban, hogy hogyan írjon meg egy jó önéletrajzot, és hogyan készüljön fel egy állásinterjúra hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy hogyan hozhatja ki magából a legtöbbet, amikor munkát keres SPONTÁN említi TELJES említések % % hogy a fogyatékkal élők hogyan tudnak munkát találni iskolai tanműhely-látogatások szervezése egyéb (segítség) 2 - Életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben Annak eldöntésében, hogy a fiatalok milyen iskolát, illetve milyen szakmát válasszanak, a szülőknek és a tanároknak van a legnagyobb szerepük: a tanulók szerint ők tudnak tanácsot adni, és legszívesebben az ő tanácsaikra is hallgatnak. A pályaorientációért felelős iskolai tanácsadót a tanulók 45%-a említette magától, rákérdezésre 73%, ám kevesebben, csak 55%- uk fogadna is el tőle tanácsot ezekben a kérdésekben. Legkisebb befolyásoló ereje a nevelési tanácsadónak és a munkaügyi központoknak van, mindössze 27, illetve 18% beszélnének itteni szakemberrel a jövőjükről és fogadnának el tanácsot innen. TÁRKI Zrt. 29

30 KI TUDNA HASZNOS TANÁCSOT ADNI AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY MILYEN ISKOLÁT VAGY SZAKMÁT VÁLASSZ A JÖVŐBEN? KÖZÜLÜK KITŐL FOGADNÁL EL TANÁCSOT? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 5. ábra szülők pedagógusok, tanárok az iskolában iskolai tanácsadó (pályaorientációs felelős) barátok iskolapszichológus a nevelési tanácsadóban a munkaügyi központokban Ki tud tanácsat adni? (Spontán) Tud-e tanácsot adni (Teljes=spontán+segített) Elfogadna-e tanácsot? A tanulók szerint a pályaorientációs tanácsadás a pályaválasztásban a leghasznosabb (4,48-as átlagérték egy ötfokú skála segítségével értékelhettek, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon hasznos, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem). Ugyancsak hasznosnak ítélték a tanácsadás szerepét az iskola- és képzésválasztás során, a foglalkozás megválasztásakor és az egyetem, főiskolai felvételi során. Legkevésbé a szakmai gyakorlat kapcsán érzik hasznosnak a szolgáltatást (3,77-es átlagérték). MENNYIRE HASZNOS A PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS AZ ADOTT ÉLETHELYZETBEN? (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL %=NAGYON HASZNOS, 1=EGYÁLTALÁN NEM HASZNOS, N=100) 6. ábra pályaválasztásban iskola-, képzésválasztáskor foglalkozás megválasztásakor egyetemi, főiskolai felvételikor fakultációválasztáskor első munkahely megtalálásában szakmai gyakorlat során 4,48 4,27 4,26 4,25 4,04 4,03 3,77 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 TÁRKI Zrt. 30

31 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele A tanulók közül legtöbben osztályfőnöki óra keretében vettek részt valamilyen pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz kapcsolódó foglalkozáson (42%), 23%-nyian jártak pályaválasztási kiállításon, börzén, és 8%-nyian a pályaorientációért felelős iskolai tanácsadóval beszélgettek erről. A kérdezettek 56%-a nem vett részt semmilyen, a pályaválasztáshoz kapcsolódó eseményen még eddigi élete során. EDDIGI ÉLETE SORÁN MILYEN PÁLYAVÁLASZTÁSHOZ, TOVÁBBTANULÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁSON, ESEMÉNYEN VETT RÉSZT? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 18. táblázat Részt vett-e? N % Iskolai óra keretében (pl. osztályfőnöki óra) Pályaválasztási kiállításon, börzén Iskolai tanácsadónál (pályaorientációs felelős) 8 8 Iskolapszichológusnál 0 0 Egyéb tanácsadónál (pl. nevelési tanácsadóban) 0 0 Nem vett részt semmin Az egyes foglalkozásokon, eseményeken résztvevők alacsonya száma miatt az ezen események részleteit bemutató táblázatban csupán esetszámokat adunk meg. Az eredmények (a korábbi alacsony elemszámú eredményekhez hasonlóan) csupán tájékoztató jellegűek (14.b táblázat). Az egyes foglalkozásokon résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az az esemény, foglalkozás, amin a pályaválasztással kapcsolatban részt vettek, segített abban, hogy jobban megismerjék magukat, megtudják, mi érdekli őket igazán (66%). Segített abban is, hogy több szakmát megismerjenek, pontosabban tudják, hogy melyikben mivel foglalkoznak (64%), illetve rájöttek arra, hogy nem biztos, hogy azok a szakmák, amik ma keresettek, népszerűek, 10 év múlva is azok lesznek (68%). Egyéb, pályaválasztással kapcsolatos programon viszonylag kevesen vettek részt: 17%-nyian iskolanapon, iskolai projektnapon, 12%-nyian táborban, 7%-nyian valamilyen fesztiválon és 4%-nyian iskolai témahéten (pályaválasztási héten). TÁRKI Zrt. 31