N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, B(2008) 8350 Tárgy: N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés Tisztelt Asszonyom! 1. ELJÁRÁS (1) A magyar hatóságok július 16-án kelt és a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentették a fent említett támogatási intézkedést. A Bizottság az intézkedést a kisés középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 1 (a továbbiakban: kockázatitőkeiránymutatás) alapján értékelte. (2) A megküldött információk első véleményezésekor a Bizottság a bejelentést hiányosnak ítélte, és szeptember 16-i levelében további tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól. A magyar hatóságok október 10-én kelt levelükben válaszoltak. 1 HL C 194., , o. Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47. H 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: +32 (0)

2 2. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 2.1. Általános célkitűzés (3) A magyar JEREMIE 2 kockázatitőke-intézkedés célja, hogy kockázati tőkével kapcsolatos támogatási és kezelői szolgáltatásokat nyújtson kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára Magyarországon a megcélzott vállalkozások nyereségének növelése és fejlődésének elősegítése érdekében. Az intézkedést a Közös Alap alprogram és a Co-investment alprogram révén szándékoznak véghezvinni. (4) A Közös Alap alprogram a korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő megcélzott vállalkozások sikeres gazdálkodását segítő kockázatitőke-finanszírozását tűzi ki célul. Az alprogram keretében a Holdingalap és magánbefektetők részvételével közös alapok jönnek létre. (5) A Co-investment alprogram ugyancsak a korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalkozások sikeres gazdálkodását segítő kockázatitőke-finanszírozását tűzi ki célul. Ezen alprogram keretében azonban a Holdingalap olyan saját alap létrehozását kezdeményezi, amelynek részvényei teljes mértékben a Holdingalap tulajdonában állnak, és amely magánbefektetőkkel közösen fektet be a megcélzott vállalkozásokba. (6) Az intézkedés további célja, hogy a magánbefektetőket/alapkezelőket a kockázatitőkepiac e részére történő belépésre, illetve tevékenységük e területen történő megerősítésére ösztönözze. Ezáltal mindkét alprogram kiegészítő ösztönzőket nyújt a befektetőknek/alapkezelőknek, hogy nagyobb hajlandósággal hajtsanak végre befektetéseket, illetve nyújtsanak alapkezelői szolgáltatásokat Piaci hiányosság (7) Magyarországon a kockázatitőke-befektetések nagy része néhány, magánbefektetők által működtetett nagy értékű vállalkozáshoz kapcsolódik. A KKV-k különösen a korai életszakaszban lévő vállalkozások emiatt nagyon nehezen jutnak tőkéhez. A magánbefektetők nem szívesen finanszíroznak innovatív kisvállalkozásokat, ennek okai többek között a következők lehetnek: a régiókkal, a befektetési célokkal és a lehetséges társbefektetőkkel kapcsolatos információhiány, a tőkealap pontos mérete meghatározásának nehézségei, valamint az üzleti angyalok és magvető alapok hiánya. (8) A Magyarországon és az Európai Unióban működő megcélzott vállalkozások kockázatitőke- és magántőke-befektetéseinek életszakasz szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy a korai és a növekedési szakaszban történő finanszírozás Magyarországon jelentősen elmarad az uniós átlagtól. 2 A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források program (JEREMIE) az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, az Európai Beruházási Alap és az Európai Befektetési Bank kezdeményezése. 2

3 Életsz akasz Korai szakasz Növekedési szakasz Kiváltási tőke (felvásárlás) Befektetés összesen HU EU HU EU HU EU HU EU ,0 % 5,2 % 22,8 % 26,6 % 76,2 % 68,2 % 100 % 100 % ,8 % 10,4 % 4,3 % 21,0 % 94,9 % 68,6 % 100 % 100 % Forrás: EVCA évkönyv 2007, valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikái (9) Magyarországon több mint olyan potenciális megcélzott vállalkozás található, amely öt évnél rövidebb ideje működik. Az innovatív KKV-k száma jelentős, ezek azonban a potenciális befektetésekre igényt tartó vállalkozásoknak csak egy részét teszik ki. Ugyanakkor a kockázatitőke-alap kezelők részéről élénk érdeklődés tapasztalható az e programban való részvétel iránt. (10) A finanszírozási hiányt az Európai Beruházási Alap (EIF) által elvégzett elemzés is igazolja, amely megállapítja, hogy a magyarországi kockázatitőke-ágazat a többi EUtagállaméhoz képest általában alulfejlett. Az EIF ezért azt javasolja, hogy a magvető és induló szakaszban lévő különösen az innovatív jellegű vállalkozások számára nyújtsanak sajáttőke-befektetéssel kapcsolatos támogatást, valamint figyelembe véve az 1 millió eurót meghaladó sajáttőke-befektetések viszonylagos hiányát azt is javasolja, hogy hozzanak létre a növekedési szakaszban lévő vállalkozásokat megcélzó vállalkozásitőke-alapokat Jogalap (11) Az intézkedés jogalapjai a következők: 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép- Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról; 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; 2/2008. (V. 29.) NFGM PM együttes rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtható KKV támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó különös szabályokról; évi CXX. törvény a magyarországi tőkepiacról. (12) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság értelmében Magyarország egész területe támogatott régiónak minősül, amint azt a közötti időszakra vonatkozó magyarországi regionális támogatási térkép meghatározta. 3

4 2.4. A támogatást nyújtó hatóság (13) A támogatást nyújtó hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság (1077 Budapest, Wesselényi u , Magyarország) Időtartam (14) A magyar hatóságok addig nem hajtják végre az intézkedést, amíg a Bizottság nem hoz a jóváhagyásáról szóló határozatot. A kezdeti ötéves befektetési időszakot újabb öt év követi, amely alatt valamennyi befektetés futamideje teljes mértékben lejár vagy azokat visszafizetik. Az intézkedéssel kapcsolatos befektetési döntéseket előreláthatólag december 31-ig hozzák meg Költségvetés (15) Az alapba befektetett tőke teljes összege 182,91 millió EUR ( millió HUF 3 ). A támogatási programot a strukturális alapokból és a következő kiegészítő nemzeti hozzájárulásokból finanszírozzák: 166,06 millió EUR ( millió HUF) a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból és 16,85 millió EUR (4 179 millió HUF) a Közép-Magyarországi Operatív Programból. (16) A Közös Alap alprogramot a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból finanszírozzák. A Co-investment alprogramot a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból és a Közép- Magyarországi Operatív Programból finanszírozzák Kedvezményezettek (17) Az intézkedés kedvezményezettjei magánbefektetők és KKV-k. (18) A programban való részvétel és befektetési tevékenységük előmozdítása céljából a magánbefektetőket veszteségmérsékléssel és (az állami befektetőkre vonatkozó) hozamkorlátozással ösztönzik. (19) A megcélzott vállalkozások olyan, Magyarországon bejegyzett KKV-k 4, amelyeket a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél korábban alapítottak, és amelyek nettó évi árbevétele egyik megelőző üzleti évben sem haladta meg az 1,5 milliárd forintot (6 millió eurót). A megcélzott vállalkozásoknak és a magánbefektetőknek egymástól függetlennek kell lenniük. A megcélzott vállalkozás nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozás 5, illetve a hajógyártásban 6, valamint a 3 A magyar forintban (HUF) megadott összegek kiszámítása 248 Ft/Euro átváltási árfolyamon történt. 4 A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, május 6-i bizottsági ajánlás meghatározása szerint, HL L 124., , o. 5 A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban meghatározottak szerint, HL C 244., , 2. o. 6 A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályában megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók, HL C 317., , 11. o. 4

5 szén 7 - és acéliparban 8 működő vállalkozás. Az intézkedés nem nyújthat támogatást exporthoz kapcsolódó tevékenységekhez A támogatás formája (20) A befektetők vonatkozásában a hozamkorlátozás azt jelenti, hogy az intézkedés a magánbefektetőknek a tényleges magyar referencia-kamatláb feletti teljes hozamot biztosítja, vagyis az állami befektetők nem jogosultak a referencia-kamatláb feletti nyereségre. Az intézkedés a magánbefektetők számára továbbá a veszteségmérséklésnek 9 hívott ösztönzőt is nyújtja, amelynek értelmében az állami tulajdonosokat a közös vagy saját alap működési költségekkel csökkentett legmagasabb befizetett jegyzett tőkéje legfeljebb 5%-ának megfelelő mértékű veszteségrész terheli. A fennmaradó veszteség az alap befektetőit hozzájárulásuk arányában terheli (70% állami befektető 30% magánbefektető), ami azt jelenti, hogy például 20%-os veszteségből 15,5% terhelné az állami befektetőket (5% + 15% * 0,7) és 4,5% terhelné a magánbefektetőket (15% * 0,3). (21) Amennyiben az alap futamidejének végén az időközi kifizetéseket is figyelembe véve összességében a referencia-kamatláb feletti nyereséget termel, a hozamkorlátozásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben azonban az alap a működési költségeket meghaladó veszteséget termel, a veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ezeket az ösztönzőket a magyar kockázatitőkepiaci szereplőkkel folytatott, hosszan tartó, többoldalú tárgyalások eredménye alapján dolgozták ki. Csak ezen pénzügyi ösztönzők bevezetésével lehetett biztosítani azt, hogy a piaci hiányosságokra tekintettel a magánbefektetők részt vegyenek az intézkedésben, valamint hajlandóak legyenek befektetni ebbe a piaci szegmensbe. Az intézkedésben ugyanakkor bármely magánbefektető részt vehet. (22) A megcélzott vállalkozások vonatkozásában az intézkedés a KKV-k számára sajáttőke- és adósságfinanszírozást, valamint menedzsment szolgáltatásokat nyújt. Valamennyi kölcsönt a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben 10 foglaltaknak megfelelő piaci feltételek alapján nyújtják A Közös Alap alprogram és a Co-investment alprogram keretében nyújtott kockázati tőke leírása (23) Az intézkedés alapját a Holdingalap képezi, amelynek általános célja, hogy biztosítsa a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való folyamatos hozzáférését. A Holdingalap kezelője a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A kockázatitőke-finanszírozást a 7 Szén : az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén. 8 A közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás I. mellékletében található fogalommeghatározás alkalmazandó, HL C 54., , 13. o. 9 A veszteségmérséklést az ERFA Szászország növekedési alap közös tőkealap alapján határozták meg. 10 HL C 14., , 6. o. 5

6 Közös Alap alprogramon és a Co-investment alprogramon keresztül biztosítják, amelyek közvetítőkként eljuttatják a támogatást a megcélzott vállalkozásoknak. (24) A befektetés összege vállalkozásonként minden egyes 12 hónapos időszakban legfeljebb 1,5 millió eurónak megfelelő ügyletméretig terjedhet, amelynek legfeljebb 70%-a származhat állami forrásból. A magánbefektetők részvétele az egyes befektetésekben minden esetben legalább 30%-ot tesz ki. A megcélzott vállalkozásokba legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben lehet befektetni. A befektetések kizárólag a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező KKV-k korai (magvető és induló) és növekedési életszakaszának finanszírozását szolgálhatja. (25) Az intézkedés összköltségvetésének legalább 75%-át a megcélzott kkv-kba történő sajáttőke-befektetés formájában biztosítja. Az adósságfinanszírozás aránya az alapok mindenkori jegyzett tőkéjének legfeljebb 25%-a lehet. (26) Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelő olyan független szervezet, amely a legjobb gyakorlatokat követve megfelelő referenciákkal és érvényes engedéllyel 11 rendelkezik, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyása alapján bejegyzett kockázatitőke-alapok kezelésére jogosult. Az alapkezelő és a Holdingalap között jogi megállapodás jön létre, mely részletezi az alapkezelő jogait és kötelezettségeit. Az alapkezelő javadalmazása az alap mérete után fizetett fix díjból, valamint sikerdíjból áll. A fix díjat az alapkezelők pályázati eljárása során határozzák meg, azzal, hogy semmilyen esetben sem haladhatja meg a jegyzett tőke 3%-át. A sikerdíj megállapodás függvénye. (27) Az alapot működtető alapkezelő a befektetési döntéseket a magánbefektetőkkel kötött megállapodás alapján hozza meg az egyes befektetésekre vonatkozó üzleti tervnek megfelelően, amely részletesen ismerteti a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint megállapítja a projekt előzetes életképességét. Az alapkezelő a megfelelő kilépésről is dönt. Az állam a befektetési döntés meghozatalában sem a tőkealap-jegyek tulajdonosaként, sem az alapkezelő többségi tulajdonosaként nem vehet részt. Ez a befektetési döntésekre gyakorolt közvetlen vagy közvetett (például meghatalmazott tisztviselők általi) állami befolyást is kizárja. (28) Az intézkedés nem tartalmaz ágazati korlátozásokat A Közös Alap alprogram további kritériumai (29) Közös alap a Holdingalap legfeljebb 70%-os és a magánbefektetők legalább 30%-os részvételével jön létre. A közös alap olyan bejegyzett jogi személy, melynek fő tevékenysége részesedésszerzésen alapuló tőkebefektetések végrehajtása és az ehhez kapcsolódó finanszírozás a tulajdonosok által meghatározott befektetési politika alapján. (30) Ezen alprogram keretében a közép-magyarországi régióban működő KKV-k nem támogathatók. 11 A magyarországi tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 296/G. pontja (1) bekezdésének megfelelően. 6

7 (31) Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelők az alap tulajdonosaival kötött megállapodás alapján döntenek a befektetésekről, a kilépésekről és kezelik a portfóliót. Az alapkezelőnek először a magánbefektetőkkel kell megállapodnia, majd e megállapodás alapján az alapkezelőnek képviselnie kell őket a döntéshozatalban. (32) Az alapkezelő a magánbefektetőkkel kötött megállapodása alapján, kizárólag a közös alap felszámolásakor sikerdíjban részesedhet, amennyiben a hozam meghaladja a közös alap nyilvántartásba vételekor irányadó referencia-kamatláb mértékét A Co-investment alprogram további kritériumai (33) A Holdingalap saját alap indítását kezdeményezi, amelynek jegyzett tőkéje teljes egészében a Holdingalapból kerül befizetésre. A saját alap magánbefektetőkkel közösen fektet be a megcélzott vállalkozásokba, ennek során a saját alap részvétele legfeljebb 70%-os. (34) Ezen alprogram keretében a Magyarország területén működő valamennyi KKV támogathatónak minősül. (35) Az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelők az alap tulajdonosaival kötött megállapodás alapján döntenek a befektetésekről, a kilépésekről és kezelik a portfóliót. Az alapkezelőnek minden egyes befektetésről meg kell állapodnia a magánbefektetőkkel. (36) Az alapkezelő a Holdingalappal kötött megállapodás alapján részesedhet sikerdíjban, feltéve, hogy a saját alap likvidáláskori saját tőkéje legalább a referencia-kamatláb feletti éves hozamot biztosít. A sikerdíjat csak a saját alap felszámolásakor lehet kifizetni, amennyiben a hozam meghaladja a saját alap nyilvántartásba vételekor irányadó referencia-kamatláb mértékét Más támogatásokkal való halmozódás (37) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek történő megfelelésre Ellenőrzés és jelentés (38) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakaszában foglalt ellenőrzési és jelentési rendelkezéseknek történő megfelelésre. A Bizottságnak éves jelentést nyújtanak be, amely tartalmazza az intézkedés által érintett befektetésekre vonatkozó tájékoztatást, ideértve valamennyi kedvezményezett vállalkozás felsorolását, valamint a tevékenységek rövid leírását. (39) Az intézkedést addig nem hajtják végre, amíg annak teljes szövegét közzé nem teszik a weboldalon. (40) A magyar hatóságok vállalták, hogy az intézkedés keretében nyújtott támogatás részletes dokumentációját legalább 10 évig megőrzik. 7

8 3. ÉRTÉKELÉS 3.1. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás megléte és a közös piaccal való összeegyeztethetősége Kölcsön formájában nyújtott állami támogatás (41) Az intézkedés piaci feltételek alapján nyújt kölcsönt KKV-knak, a fenti 2.8. pontban megállapítottak szerint. (42) A Bizottság így arra a következtetésre juthat, hogy az intézkedésből származó kölcsönök nem minősülnek az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás (43) A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján magánbefektetők és a megcélzott KKV-k kockázatitőke-program keretében részesülhetnek előnyben. Továbbá azt is mérlegelni kell, vajon az alap és kezelői előnyben részesülnek-e az állami támogatásból Állami támogatás a befektetőknek (44) A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján, amennyiben az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők részére, hogy egy vállalkozásba vagy vállalkozáscsoportba olyan feltételek mellett eszközöljenek sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetéseket, amelyek kedvezőbbek az állami befektetőkénél, vagy annál, mintha az intézkedés megléte nélkül vettek volna részt ilyen befektetésben, akkor úgy tekintik, hogy ezek a magánbefektetők előnyben részesülnek. Az ilyen előny a kockázatitőke-iránymutatás 4.2. szakasza alapján különböző formát ölthet, így lehet például garancia a kockázatitőke-befektetőknek a befektetési veszteségek egy részére, valamint egyéb pénzügyi instrumentumok a kockázatitőke-befektetők javára. (45) A fenti 2.8. pontban megállapítottak szerint az intézkedés a magánbefektetőknek hozamkorlátozás és veszteségmérséklés formájában nyújt ösztönzőket. Ezek arra sarkallják a magánbefektetőket, hogy a megcélzott vállalkozásoknak kockázati tőkét nyújtsanak. Az ösztönzők a piaci szereplőkkel folytatott megbeszélések alapján kötött kölcsönös egyezségen alapulnak annak érdekében, hogy biztosíthassák a lehető legkisebb mértékű állami beavatkozást és kizárhassák a magánbefektetők túlkompenzálását. Az intézkedésben bármely magánbefektető részt vehet, ami csökkenti a verseny torzulásának lehetőségét. (46) Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők számára, hogy az állami befektetőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel fektessenek be. Az intézkedés ennek következtében az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást nyújt a befektetők számára. Ez a támogatás nem tűnik aránytalannak a befektetők intézkedésbe való bevonása tekintetében Állami támogatás az alapnak és kezelőjének (47) A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. szakasza alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy befektetési alap vagy befektetési eszköz inkább a támogatást a befektetőkhöz 8

9 és/vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásokhoz eljuttató közvetítő eszköznek minősül, mintsem a támogatás kedvezményezettjének. Vélelmezni lehet továbbá a támogatás hiányát, ha az alapkezelőket vagy az alapkezelő vállalkozást nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki, illetve ha nem jutnak más, állam által adott előnyhöz. (48) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az alap csak közvetítő eszközként működik, az alapkezelő kiválasztása pedig nyílt pályázat keretében történik. A közös alapok, a saját alapok és az alapkezelők ezért nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás kedvezményezettjének Állami támogatás a megcélzott vállalkozásoknak (49) A kockázatitőke-iránymutatás 3.2. pontjának utolsó bekezdése további tényezőkről rendelkezik, amelyeket figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy a befektetéssel megcélzott vállalkozás részesül-e támogatásban. Különösen, amennyiben támogatást nyújtanak a befektetőknek vagy a befektetési alapnak, a Bizottság általában úgy tekinti, hogy abból legalábbis részben a megcélzott vállalkozások is részesülnek, így az náluk is megjelenik. Ez ebben az esetben is így van. (50) A hozamkorlátozásra és veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok továbbá azt mutatják, hogy az intézkedés kockázatitőke-finanszírozást nyújt KKV-k számára, nevezetesen saját tőkét olyan feltételek mellett, amelyek a szokásos piaci környezetben működő magánbefektető számára nem lennének elfogadhatóak. A megcélzott vállalkozásoknak nyújtott előnyt nem lehet kizárni, mivel csak egyes vállalkozások (a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező, nemrég alapított KKV-k) részesülnek előnyben a részben állami finanszírozásból. Az intézkedés így szelektív, és állami forrást foglal magában. A megcélzott vállalkozások részt vesznek a tagállamok közötti versenyben és kereskedelemben, amelynek következtében torzulhat a verseny és a kereskedelmet hátrányos hatások érhetik. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megcélzott vállalkozások vonatkozásában a kockázatitőke-intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek Az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének való megfelelés (51) A magyar hatóságok azáltal, hogy a végrehajtása előtt bejelentették a támogatási rendszert, eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségüknek Alkalmazandó közösségi szabályok (52) A fenti 2.7. pontban megállapítottak szerint a kockázatitőke-iránymutatás 2.1. szakaszában előírt valamennyi kizárási feltétel teljesül. A Bizottság ezen túlmenően megjegyzi, hogy az intézkedés nem irányul egyetlen konkrét ágazatra sem. Következésképpen a Bizottság értékelését a kockázatitőke-iránymutatásra alapozta A kockázatitőke-intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése (53) Mivel az említett intézkedés a magánbefektetők és a megcélzott kkv-k vonatkozásában állami támogatásnak minősül, összeegyeztethetőségét a kockázatitőkeiránymutatásban foglalt feltételek alapján kell megvizsgálni. 9

10 (54) A kockázatitőke-iránymutatás 4.2. szakasza alapján valamely támogatási intézkedés formájának megválasztása általában a tagállam döntésétől függ, és ez a következő kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésekre nézve is igaz: befektetési alapok létrehozása ( vállalkozásitőke-alapok ), amelyekben az állam partner, befektető vagy résztvevő, még ha kevésbé előnyös feltételekkel is, mint egyéb befektetők, garanciák a kockázatitőke-befektetőknek vagy vállalkozásitőke-alapoknak, egyéb pénzügyi instrumentumok a kockázatitőke-befektetők vagy a vállalkozásitőke-alapok javára a befektetéshez többlettőke biztosítása céljából, kockázatitőke-befektetésre irányuló adózási ösztönzők befektetési alapoknak és/vagy kezelőiknek, vagy befektetőknek. (55) A fenti 2.8 pontban megállapítottak szerint az intézkedés a magánbefektetők számára két ösztönzőt nyújt annak érdekében, hogy olyan vállalkozásitőke-alapba fektessenek be, illetve olyan vállalkozásitőke-alap társbefektetői legyenek, amely az egyéb pénzügyi instrumentumok típusába tartozik. A megcélzott vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája saját tőke és kiegészítő menedzsment szolgáltatások biztosítása. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kockázatitőke-iránymutatásban meghatározott formai követelmények teljesültek. (56) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza előírja, hogy a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 1,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott kkv-nként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból. (57) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e küszöbértéknek megfelelően fogják végrehajtani. (58) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza előírja, hogy az intézkedésnek a támogatott területeken található kis- vagy középvállalkozásokra kell korlátozódnia, a nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében pedig az indulási életszakaszig tartó finanszírozásra kell korlátozódnia. (59) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e követelményeknek megfelelően fogják végrehajtani, mivel csak a meghatározott szintet el nem érő éves árbevétellel rendelkező, korai (magvető és induló) és növekedési életszakaszban lévő KKV-k támogathatók. Az intézkedés keretében alkalmazott KKV-meghatározás megfelel a piaci hiányosságok által leginkább sújtott KKV-k jellemzőinek. A növekedési életszakasz figyelembevételét az a tény indokolja, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság értelmében Magyarország egész területe támogatott régiónak minősül, a fenti 2.3. pontban leírtak szerint. (60) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza előírja, hogy az intézkedés költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetési eszköz formájában kell nyújtani. (61) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az intézkedést e követelménynek megfelelően fogják végrehajtani. 10

11 (62) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza előírja, hogy a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedés keretében eszközölt befektetéseket legalább 50%- ban magánbefektetők révén kell finanszírozni, vagy támogatott területeken található KKV-kat megcélzó intézkedés esetén legalább 30%-ban magánbefektetők révén. (63) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint e követelménnyel mind a Közös Alap alprogram amelynél a közös alap a Holdingalap legfeljebb 70%-os és a magánbefektetők legalább 30%-os részvételével jön létre, mind a Co-investment alprogram amelynél a Holdingalap egy általa finanszírozott saját alap indítását kezdeményezi, és amely magánbefektetőkkel közösen fektet be (maximum 70%-ig) a megcélzott vállalkozásokba összhangban áll. (64) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza kumulációs kritériumokat tartalmaz az intézkedés keretében hozott befektetési döntések nyereségorientált jellegének megítélése érdekében. Először is, a magánbefektetők tőkéjét üzleti alapon jelentős mértékben be kell vonni közvetlen vagy közvetett módon a megcélzott vállalkozások sajáttőkéjébe. Másodszor, minden egyes befektetésnél rendelkezésre kell állnia a projekt előzetes életképességének megállapítását tartalmazó üzleti tervnek. Harmadszor, minden egyes befektetés esetében világos és valós kilépési stratégiával kell rendelkezni. (65) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint a befektetési döntéseket az alapkezelők a magánbefektetőkkel megállapodva hozzák meg. Valamennyi döntést a minden egyes befektetésre vonatkozó, a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint a projekt előzetes életképességének megállapítását tartalmazó üzleti terv és a megfelelő kilépési stratégia alapján hozzák meg. A magánbefektetők befektetési döntésekre gyakorolt jelentős befolyása mindkét esetben biztosított, ami lehetővé teszi, hogy csak a megfelelő üzleti tervvel, stratégiával és vezetéssel rendelkező KKVkat finanszírozzák, valamint hogy a befektetéseket üzleti alapon hajtsák végre. (66) A kockázatitőke-iránymutatás szakasza kumulációs kritériumokat tartalmaz, amelyek teljesítése lehetővé teszi annak megítélését, hogy az intézkedést üzleti alapon hajtják-e végre. Először is, létezik egy megállapodás az alapkezelő és az alapban résztvevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményéhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit. Másodszor, a magánbefektetőknek képviseltetniük kell magukat a döntéshozatalban. Harmadszor, az alapkezelésnek a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett kell történnie. (67) A fenti 2.9. pontban megállapítottak szerint az alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki, továbbá az alapkezelő és a Holdingalap között jogi megállapodás jön létre, mely részletezi az alapkezelő jogait és kötelezettségeit. A sikerdíj biztosítja, hogy az alapkezelő javadalmazása a teljesítményhez kapcsolódik. A magánbefektetőket közvetlenül vagy közvetetten az alapkezelők képviselik, akik a portfóliót kezelik. Az alapkezelő olyan független szervezet, amelynek megfelelő referenciákkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a legjobb gyakorlatokat követi. Rendelkeznie kell továbbá érvényes engedélyekkel is, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyása alapján bejegyzett (közös vagy saját) kockázatitőke-alapokat kell kezelnie. Ezek a követelmények biztosítják, hogy az intézkedést üzleti alapon kezelik, továbbá megfelel a legjobb gyakorlatoknak és a jogszabályi felügyeleti kötelezettségeknek. 11

12 (68) A Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés keretében nyújtott támogatás összhangban áll a kockázatitőke-iránymutatás 4. szakaszával Halmozódás (69) A kockázatitőke-iránymutatás 6. szakasza a szóban forgó intézkedés keretében nyújtott támogatási intenzitás csökkentéséről rendelkezik, amennyiben más csoportmentességi rendeletek, iránymutatások, keretszabályok vagy egyéb állami támogatásról szóló dokumentumok alapján támogatható beruházások vagy egyéb költségek fedezésére használják. E szakasz arról is rendelkezik, hogy ez a csökkentés nem alkalmazandó azokra a támogatási intenzitásokra, amelyeket a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretszabálya vagy annak utódszabálya ír elő. (70) A fenti pontban megállapítottak szerint a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek történő megfelelésre. Az intézkedés keretében nyújtott támogatást így a kockázatitőke-iránymutatás 6. szakaszában foglalt kumulációs rendelkezéseknek megfelelően biztosítják Ellenőrzés és jelentés (71) A kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakasza előírja, hogy a tagállamok éves jelentéseket nyújtsanak be a Bizottság számára. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az alap által vagy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés alapján végrehajtott befektetéseket felsoroló összefoglaló táblázatot, a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedéseken keresztül előnyben részesülő összes vállalkozás jegyzékével együtt. A jelentéseknek továbbá röviden ismertetniük kell a befektetési alapok tevékenységeit a megvizsgált potenciális ügyletek és a ténylegesen megvalósult tranzakciók adataival együtt, és be kell mutatnia a befektetési eszközök teljesítményét is az eszközzel szerzett tőke összegének aggregált adataival együtt. A Bizottság a támogatásnyújtást illetően további információkat kérhet annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a támogatási intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat feltételeit. (72) A támogatási programot nem szabad az információk interneten való közzététele előtt elindítani. (73) A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük minden kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedésre nyújtott támogatásról, és a nyilvántartást a támogatás odaítélésétől számított 10 éven át kell vezetni. (74) A fenti pontban megállapítottak szerint a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a kockázatitőke-iránymutatás 7.1. szakaszában foglalt ellenőrzési és jelentési rendelkezéseknek történő megfelelésre. 4. HATÁROZAT (75) A Bizottság a fenti értékelés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Közös Alap alprogramot és a Co-investment alprogramot is magában foglaló magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. 12