TERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet módosításáról szóló NFGM rendelet tervezete Július

2 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter /2008. (VII....) NFGM rendelete a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény 53. (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem el: 1. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) (a továbbiakban: Rendelet) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] 4. kutatási szervezet: olyan szervezet, amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül elsődleges célja az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek, illetve azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, különösen olyan részvényesek vagy tagok, akik nem rendelkeznek kedvezményes hozzáféréssel a szervezet kutatási kapacitásaihoz, elért kutatási eredményeihez; 2. A Rendelet pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] 18. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló 2004/C 244/02. számú közösségi iránymutatás szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;

3 3. A Rendelet 7. -ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (1) A 3. -ban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük. A támogatást nyújtó a támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatások eredményeként a kedvezményezett K+F+I tevékenysége növekszik. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan növeli legalább az alábbi mutatók legalább egyikét: a) a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I és innovációs tevékenységekben részt vevő személyek számát; b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket; c) csökkenti a projekt végrehajtásának időtartamát, növeli a végrehajtás ütemét; d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re és innovációra fordított teljes összeget. 4. A Rendelet 11. -a a következők szöveggel lép hatályba: 11. KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 8. (2) bekezdésében meghatározott mértéket, azzal, hogy ebben az esetben ahhoz a kutatásfejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely tevékenységgel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot. 5. A Rendelet 13. -a a következő szöveggel lép hatályba: 13. Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, 25%-ot középvállalkozások és 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben a támogatott tevékenységben KKV-kal működnek együtt, és a KKV-k az összes elszámolható költség legalább 30%-át viselik. 6. A Rendelet 20. -ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (1) A kedvezményezett a pontja szerinti innovatív vállalkozásnak tekinthető, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: a) az üzleti terv külső szakértő általi értékelése alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint a Közösségen belül létező legfejlettebb tudás, vagy

4 b) független könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F költségei az összes működési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során. 7. A Rendelet 21. -ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (5) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatásra vagy az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatására az a pályázó jogosult, amely a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogatást nyújtó részére elemzést nyújt be a klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek piaci volumenéről. 8. A Rendelet 22. -a a következő szöveggel lép hatályba: 22. A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek - melyek körét a pályázati dokumentáció szűkebben is meghatározhatja - az alábbiak lehetnek: a) a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerinti személyi jellegű ráfordításai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, végzett tevékenységük mértékéig; b) eszközöknek és felszereléseknek a kutatás-fejlesztési projekthez történő beszerzésének költségei a vételár mértékéig; c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk időtartamára, a használat mértékének megfelelően; az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek, míg földterületek esetében az adásvétel költségei, valamint a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók; d) harmadik féltől piaci áron megvásárolt vagy pénzügyi lízingbe vett műszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés bekerülési értéke - a Számv.tv. szerint -, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor, lízinggel történő finanszírozás esetén a lízingdíjból kizárólag a tőketörlesztő rész számolható el; e) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen anyagjellegű ráfordítások, ideértve ea) a piaci feltételek szerint, harmadik féltől megrendelt kutatás-fejlesztési fejlesztés szolgáltatások díjai munka díja - a Szám.tv. szerint -, eb) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei - a Számv.tv. szerint -, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe, ec) anyagköltségek a Számv.tv. szerint, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe; ed) az általános költségeknek a K+F projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, közvetetten hozzárendelt összeg. 9. A Rendelet 25. -a a következő szövegel lép hatályba:

5 25. Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 22. -ban foglaltakkal, azzal, hogy a szervezési innováció tekintetében a 22. b) pontjában foglalt költségek kizárólag csak az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit jelenthetik. 10. A Rendelet 27. -a a következő szöveggel lép hatályba: 27. A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alkalmazása esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglakoztatásával járó, a KKV-knál felmerülő költség, ideértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, a munkaerő-kölcsönzés díját, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező anyagjellegű ráfordításokat a Számv.tv. szerint, azonban tanácsadás költségei nem számolhatóak el. 11. A Rendelet 29. -a a következő szöveggel lép hatályba: 29. Az elszámolható költségek a klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a személyi és anyagjellegű ráfordítások - a Számv.tv. szerint -, a következő tevékenységekhez kapcsolódnak: a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is részt vegyenek; b) a klaszter létesítményeinek, eszközeinek, tevékenységeinek működtetése a projekthez rendelten; c) műszaki és tudományos oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek. 12. A Rendelet a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegű támogatáshalmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a jelen rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 13. A Rendelet 32. (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: 32. (1) a) A 3. a)-h) és q) pontjai, a 6. a)-h) és l) pontjai, a 7., a 8., a ok, valamint a melléklet augusztus 22-én lép hatályba. b) A 3.. q) és a 6. l) pontja csak a támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását és ennek ismertté válását követően, a rendelet megalkotásáért felelős miniszter - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett - egyedi határozatával megállapított időpontban lépnek hatályba.

6 A Rendelet 32. (1) bekezdésében a csak a támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását és ennek ismertté válását követően, a rendelet megalkotásáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával megállapított időpontban szövegrész helyébe a augusztus 22-én szövegrész lép. 14. (1) E rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel augusztus 21-én lép hatályba (2) E rendelet a és 12. -a augusztus 22 én lép hatályba. (3) E rendelet augusztus 23-án hatályát veszti. Budapest, július Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Egyetértek: Dr. Veres János pénzügyminiszter

7 INDOKOLÁS március 13-án a magyar hatóságok az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentették az N 138/2008. számú A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritásra és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program keretében nyújtott állami támogatásokat. Az intézkedést a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabálya (HL C 232., , 1. o.) alapján jelentettük be. Mivel a megküldött információ nem volt elégséges a támogatási program közös piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálatához, a Bizottság felkérte Magyarországot kiegészítő információk megküldésére. A Bizottság a támogatási programot június 23-án elfogadta, azt az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek találta. Jelen miniszteri rendelet az Európai Bizottsággal lefolytatott tárgyalások eredményének megfelelő módosításokkal lépteti hatályba a rendelet korábban hatályba nem léptetett rendelkezéseit. A notifikációs eljárás során az Európai Bizottság észrevételeket tett, melyek alapján a következő módosítások váltak szükségessé: A Bizottság kérte a KKV definíciójának jelen terveztében megjelenített beillesztését; Bizottság kérte a kutatási szervezet definíciójának kiegészítését; A nehéz helyzetben lévő vállalkozás definíciójának a 2004/C 244/02. számú közösségi iránymutatás szerinti pontosítását; Bizottság kérte a Rendeletben megjeleníteni, hogy a projektek üzleti tervének értékelését külső szakértők végzik. Bizottság kérte a jogszabályban megjeleníteni, hogy az épület- és földhasználat költségei kizárólag a projektben való használatuk időtartamára és mértékének és idejének megfelelően; az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítások számolhatók el. Bizottság kérte a jogszabály pontosítását, hogy az eljárási és szervezési innováció keretében nyújtott támogatások esetében az eszközök és felszerelések költségei keretben kizárólag az információs és kommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségei számolhatók el. Bizottság kifogásolta, hogy a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó jogszabályi rész (27..) nem mondja ki egyértelműen, hogy kizárólag a támogatásban részesülő kkv által viselt költségek számolhatók el, azaz a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez és foglalkoztatásához kapcsolódó munkaerőköltségek benne a közvetítő ügynökség igénybevételének költségei, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező költségek. Bizottság kérte továbbá a Rendeletben kimondani, hogy a tanácsadói költségek a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás esetében nem támogathatók. Budapest, július.