Normális, szimmetriasértő és szimmetriát nem sértő, mégsem normális elektronrendszerek szilárd testekben Sólyom Jenő MTA Wigner FK és ELTE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Normális, szimmetriasértő és szimmetriát nem sértő, mégsem normális elektronrendszerek szilárd testekben Sólyom Jenő MTA Wigner FK és ELTE"

Átírás

1 Normális, szimmetriasértő és szimmetriát nem sértő, mégsem normális elektronrendszerek szilárd testekben Sólyom Jenő MTA Wigner FK és ELTE Ortvay-kollokvium, Budapest, szeptember 22. SZFKI szeminárium, február 21.

2 Paradigmaváltások a szilárdtest-fizikában (új fázisok megismerése) P. W. Anderson: More is different, Science 1972 At each level of complexity entirely new properties appear, and the understanding of the new behaviors requires research which is as fundamental in its nature as any other. emerging properties A mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át. Hegel nyomán Engels Újabb és újabb anyagokat ismerve meg, egyre bonyolultabb viselkedést tapasztalunk. 2

3 A szilárdtest-fizika paradigmaváltások sorozatát élte át: 1. Szilárdtestfizika szilárdtest-fizika Az elektronállapotok egyrészecskés leírása, fermion jellegű kvázirészecskék. 3

4 A szilárdtest-fizika paradigmaváltások sorozatát élte át. 1. Szilárdtestfizika szilárdtest-fizika Az elektronállapotok egyrészecskés leírása, fermion jellegű kvázirészecskék. 2. Szilárdtest-fizika kondenzált anyagok fizikája A rendezett állapotok lokális rendparaméterrel jellemezhetők (Landau-funkcionál) bozon jellegű kollektív gerjesztések a szimmetriasértő fázisokban. 4

5 A szilárdtest-fizika paradigmaváltások sorozatát élte át. 1. Szilárdtestfizika szilárdtest-fizika Az elektronállapotok egyrészecskés leírása, fermion jellegű kvázirészecskék. 2. Szilárdtest-fizika kondenzált anyagok fizikája A rendezett állapotok lokális rendparaméterrel jellemezhetők (Landau-funkcionál) bozon jellegű kollektív gerjesztések a szimmetriasértő fázisokban. 3. Egyrészecskés képpel le nem írható, szimmetriát nem sértő, mégsem normális rendszerek 5

6 A szilárdtest-fizika paradigmaváltások sorozatát élte át. 1. Szilárdtestfizika szilárdtest-fizika Az elektronállapotok egyrészecskés leírása, fermion jellegű kvázirészecskék. 2. Szilárdtest-fizika kondenzált anyagok fizikája A rendezett állapotok lokális rendparaméterrel jellemezhetők (Landau-funkcionál) bozon jellegű kollektív gerjesztések a szimmetriasértő fázisokban. 3. Egyrészecskés képpel le nem írható, szimmetriát nem sértő, mégsem normális rendszerek 4. Topologikus renddel jellemezhető rendszerek 6

7 Vázlat Normális elektronrendszerek, Fermi-folyadékok Szimmetriasértő fázisok (mágneses állapot, sűrűséghullám, szupravezetés) Anomális viselkedésű (nem Fermi-folyadék jellegű) anyagok: Mott-szigetelők d vagy f elektront tartalmazó vegyületek, magas átmeneti hőmérsékletű szupravezetők a normális fázisban, kvantumos kritikus pont közelében lévő rendszerek, alacsony dimenziós rendszerek, törtszámú kvantumos Hall-jelenség. Anomális viselkedést leíró modellek Topologikus renddel rendelkező rendszerek Összefoglalás

8 Normális elektronrendszerek A fémek klasszikus modellje: a Sommerfeld-modell (a Drude-modell kvantumos kiterjesztése) Legfontosabb jellemzők: elektronok (valójában töltés nélküli fermionok) ritkán szóródó, majdnem szabad gáza, a hőkapacitás T-vel arányos, a szuszceptibilitás hőmérséklet-független, az ellenállás, ha csak az elektronokat tekintjük, T 2 -nel arányos 8

9 Normális elektronrendszerek II. A számolások az alapállapotban betöltött elektronállapotokra gömbszerű, kölcsön nem ható Fermi-tengert tételeznek fel. A valóság ennél sokkal bonyolultabb. 9

10 Normális elektronrendszerek II. A számolások az alapállapotban betöltött elektronállapotokra gömbszerű, kölcsön nem ható Fermi-tengert tételeznek fel. A valóság ennél sokkal bonyolultabb. 1. Az elektronok nem üres dobozban mozognak, hanem az ionok periodikus potenciálterében. A periodikus potenciál miatt a kristályszerkezettől és az elektronok számától függő, olykor igen bonyolult Fermi-felület alakul ki. 10

11 Néhány egyszerű fém Fermi-felülete Na 11

12 Néhány egyszerű fém Fermi-felülete Na Cu 12

13 Néhány egyszerű fém Fermi-felülete Na Cu Al Pb 13

14 Néhány kevésbé egyszerű fém Fermi-felülete Fe spin Fe spin Cr Zr 14

15 A Fermi-felület bonyolultsága, úgy tűnik, nem játszik lényeges szerepet. Az elektronállapotok sávszerkezetében a jellegzetes energia néhány elektronvolt. Mivel szobahőmérsékleten a termikus energia (k B T) 25 mev, a fémek termikus viselkedését az elektronállapotoknak csak egy, a Fermi-felület közelében lévő töredéke befolyásolja. A megengedett állapotoknak a Fermi-energia közelében mért sűrűsége a releváns paraméter. 15

16 2. Az elektronok egymással is kölcsönhatnak. Adiabatikus folytonosság. A kölcsönhatás ellenére megmaradhat az éles Fermi-felület, a Fermi-felület közelében alacsony hőmérsékleten az elektronállapotok hosszú élettartamúak, 1/τ ~ T 2, csak az energiájuk (tömegük) renormálódik. (Extrém példa: nehéz fermionos rendszerek.) 16

17 CeAl 3 ellenállásának hőmérsékletfüggése [K. Andres, J. E. Graebner, H. R. Ott, Phys. Rev. Lett. 35, 1779 (1975)] 17

18 CeAl 3 hőkapacitásának hőmérsékletfüggése [K. Andres, J. E. Graebner, H. R. Ott, Phys. Rev. Lett. 35, 1779 (1975)] 18

19 Normális Fermi-folyadékok Elektronok helyett elektron vagy lyuk jellegű kvázirészecskékről beszélhetünk. A kvázirészecskék közötti kölcsönhatás nem hanyagolható el teljesen. Landau szóhasználatával a fém nem elektronok gáza, hanem fermionok folyadéka, de alacsony energiáknál (alacsony hőmérsékleten?) a kvázirészecskék kölcsönhatását néhány paraméterrel jellemezhetjük. Erős kölcsönhatás esetén az alapállapot stabilitása megszűnik (Pomerancsuk-instabilitás), új fázis jelenhet meg. 19

20 Lokális rendparaméterrel jellemezhető, szimmetriasértő fázisok Az adiabatikus folytonosság sérül, a perturbációszámítás nem alkalmazható: 20

21 Lokális rendparaméterrel jellemezhető, szimmetriasértő fázisok Az adiabatikus folytonosság sérül, a perturbációszámítás nem alkalmazható: spinpolarizált (ferromágneses) állapot, új elemi gerjesztések a kollektív spinhullámok, 21

22 Lokális rendparaméterrel jellemezhető, szimmetriasértő fázisok Az adiabatikus folytonosság sérül, a perturbációszámítás nem alkalmazható: spinpolarizált (ferromágneses) állapot, új elemi gerjesztések a kollektív spinhullámok, szupravezető állapot, Cooper-párok, energiarés fölött megjelenő elemi gerjesztések a bogolonok (bogoljubonok), 22

23 Lokális rendparaméterrel jellemezhető, szimmetriasértő fázisok Az adiabatikus folytonosság sérül, a perturbációszámítás nem alkalmazható: spinpolarizált (ferromágneses) állapot, új elemi gerjesztések a kollektív spinhullámok, szupravezető állapot, Cooper-párok, energiarés fölött megjelenő elemi gerjesztések a bogolonok (bogoljubonok), sűrűséghullám-állapotok, eltűnő Fermi-felület, anomális spintöltés reláció, topologikus szoliton gerjesztések. 23

24 Kommenzurábilis sűrűséghullám két lehetséges elhelyezkedése 24

25 Kommenzurábilis sűrűséghullám két lehetséges elhelyezkedése Doménfal a minta belsejében, ha a két végen a sűrűséghullám fázisa ellentétes 25

26 A doménfalban (szolitonban) felgyűlt töltés: A két végen akkor illeszkedik helyesen a sűrűséghullám, ha A doménfal teljes töltése és spinje: Ha a fáziskülönbség mindkét spinállásra π, a töltött szolitonnak nincs spinje. Ha a fáziskülönbség π és π, feles spinű semleges szolitont kapunk. Magasabb rendű kommenzurabilitás esetén a töltés törtszámú is lehet. 26

27 3. Paradigmaváltás Léteznek fázisok, ahol nincs feltétlenül szimmetriasértés, az adiabatikus folytonosság mégis sérül: 1. fémes jellegű anyag viselkedése lényegesen eltér a normális fémekétől, 27

28 3. Paradigmaváltás Léteznek fázisok, ahol nincs feltétlenül szimmetriasértés, az adiabatikus folytonosság mégis sérül: 1. fémes jellegű anyag viselkedése lényegesen eltér a normális fémekétől, 2. az elemi gerjesztések nem fermion jellegű kvázirészecskék, hanem tört töltésűek, vagy a spin és a töltés szétválik, 28

29 3. Paradigmaváltás Léteznek fázisok, ahol nincs feltétlenül szimmetriasértés, az adiabatikus folytonosság mégis sérül: 1. fémes jellegű anyag viselkedése lényegesen eltér a normális fémekétől, 2. az elemi gerjesztések nem fermion jellegű kvázirészecskék, hanem tört töltésűek, vagy a spin és a töltés szétválik, 3. a naiv elmélet szerint fémes anyag a kölcsönhatás következtében szigetelővé válik (Mott-szigetelő). 29

30 Aktinoida vegyület, UCu 5-x Pd x fajhőjének hőmérsékletfüggése [E.-W. Scheidt et al., Phys. Rev. B 58, R10104 (1998)] 30

31 Ni 0,026 Pd 0,974 szuszceptibilitásának hőmérsékletfüggése [M. Nicklas et al., Phys. Rev. Lett. 82, 4268 (1999) nyomán] 31

32 La 2 x Sr x CuO 4 ellenállásának hőmérsékletfüggése [N. E. Hussey et al., Phil. Trans. A 369, 1626 (2011)] 32

33 La 2 x Sr x CuO 4 ellenállásának hőmérsékletfüggése mágneses térben [N. E. Hussey et al., Phil. Trans. A 369, 1626 (2011)] 33

34 La 2 x Sr x CuO 4 kísérletileg meghatározott fázisdiagramja [N. E. Hussey et al., Phil. Trans. A 369, 1626 (2011)] 34

35 A Bechgaard-só és egy vas-pniktid fázisdiagramja. Az ellenállás hőmérsékletfüggése a normális állapotban [M. Doiron-Leyrand et al., Phys. Rev. B 80, (2009)] 35

36 CePd 2 Si 2 fázisdiagramja és ellenállásának hőmérsékletfüggése [F. M. Grosche et al., Physica B , 50 (1996)] 36

37 Magas átalakulási hőmérsékletű szupravezetők tipikus fázisdiagramja Több tényező is szerepet játszhat. 1. dimenzionalitás (erős anizotrópia, vezető síkok) 2. kvantumos kritikus pont közelsége 37

38 Nanocsövek differenciális vezetőképessége [Bockrath et al., Nature 397, 598 (1999)] 38

39 Szén nanocsövek fotoemissziós spektruma és állapotsűrűsége [H. Ishii et al., Nature 426, 540 (2003)] 39

40 Li 0.9 Mo 6 O 17 bronz differenciális vezetőképessége [J. Hager et al., Phys. Rev. Lett. 95, (2005)] 40

41 A Bechgaard-só optikai vezetőképességének frekvenciafüggése [A. Schwartz et al., Phys. Rev. B 58, 1261 (1998)] 41

42 Egész és törtszámú kvantumos Hall-jelenség heteroszerkezetben [R. Willett et al., Phys. Rev. Lett. 59, 1776 (1987)] 42

43 Mott-szigetelők Az anyagok jellegzetes osztályai, ahol az elektronok erősen korreláltak: kvantumos kritikus pont közelében lévő rendszerek, magas átalakulási hőmérsékletű szupravezetők, d vagy f elektronokkal rendelkező lantanoidák vagy aktinoidák (különösen cérium és urán) vegyületei, alacsony dimenziós anyagok, törtszámú kvantumos Hall-jelenséget mutató rendszerek. 43

44 Mott-szigetelők: NiO vagy CoO is szigetelő, pedig a naiv sávképben van nem teljesen betöltött sávja. Az elektronállapotok függnek a többi elektrontól. Legegyszerűbb modellje a Hubbard-modell: rácspontonként egy elektron erős lokális taszítással, az elektronok nem tudnak terjedni a taszítás miatt 44

45 (Spin)fluktuációk szerepe a kvantumos kritikus pont közelében A legtöbb esetben egy mágneses fázis eltűnése közelében jelenik meg anomális viselkedés. A spinfluktuációknak lehet ebben szerepe. Az alacsony energiájú, hosszú hullámhosszú fluktuációk felerősődése miatt az ezek által közvetített effektív kölcsönhatás is felerősödik, szingulárissá válik, az élettartam lecsökken. 45

46 (Spin)fluktuációk szerepe a kvantumos kritikus pont közelében A legtöbb esetben egy mágneses fázis eltűnése közelében jelenik meg anomális viselkedés. A spinfluktuációknak lehet ebben szerepe. Az alacsony energiájú, hosszú hullámhosszú fluktuációk felerősődése miatt az ezek által közvetített effektív kölcsönhatás is felerősödik, szingulárissá válik, az élettartam lecsökken. Sematikus fázisdiagram 46

47 Ferromágneses fázis határánál 1/τ ~ T, a hőkapacitásban T ln T jellegű járulék jelenik meg, az ellenállásra ρ ~ T 5/3. Antiferromágneses fluktuációk esetén ρ ~ T 3/2 adódik elméletileg. A kísérletek szerint ρ ~ T 1/2. 47

48 Anderson-, illetve Kondo-probléma Mi történik, ha egy d vagy f elektront tartalmazó atomot teszünk fémbe? Az egyszennyező-probléma megoldható. Fermi- vagy nem Fermifolyadékként viselkedik a csatornák számától függően. Periodikus elrendezés esetén is kaphatunk Fermi-folyadékot (nehéz fermionos viselkedést), és nem Fermi-folyadékot is, ahol C ~ T ln T, χ ~ ln T, ρ ~ T 1/2. 48

49 Az alacsony dimenziós rendszerek legegyszerűbb modellje: az egydimenziós Hubbard-modell Egzaktul megoldható a Bethe-féle feltevéssel. 49

50 Az alacsony dimenziós rendszerek legegyszerűbb modellje: az egydimenziós Hubbard-modell Egzaktul megoldható a Bethe-féle feltevéssel. Nincsenek fermion jellegű kvázirészecskék. Kétfajta elemi gerjesztés: spinon és holon. Egy részecske eltávolításakor egy holon és egy spinon keletkezik, egy részecske hozzáadásakor egy antiholon és egy spinon. A holon (antiholon) hordozza a töltést a spinon a spint. Változatlan részecskeszámnál az elektron spinjét átforgatva két feles spinű spinon keletkezik. 50

51 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 51

52 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 52

53 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 53

54 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 54

55 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 55

56 Spinon és holon terjedése 1D Hubbard-láncban 56

57 Szórási folyamatok: Csak a kis impulzusátadású folyamatok relevánsak, a nagy impulzusátadásúak kiskálázhatók. A Tomonaga Luttinger-modellben csak bozon jellegű elemi gerjesztések vannak. Ez a Luttinger-folyadékok alappéldája. 57

58 A kétdimenziós Hubbard-modell fázisdiagramja. [M. Jarrell et al., Europhys. Lett. 56, 563 (2001)] 58

59 Törtszámú kvantumos Hall-jelenség Az egész számú QHE megérthető az egyrészecskés képben. A kvantáltság rendkívül pontos. A kvantumos Hall-jelenség adja az elektromos ellenállás új szabványát: R K = h/e 2 = ,807 Ω az első plató Hall-ellenállása. A törtszámú nem érthető meg az egyrészecskés képben. Az alapállapot úgy képzelhető el, mintha az elektronok fluxuskvantumokat kötnének magukhoz. A gerjesztett állapotoknak törtszámú töltése van. Mind az egész, mind a törtszámú kvantumos Hall-jelenségnél az állapotok topologikus kvantumszámmal jellemezhetők. 59

60 Rejtett, topologikus rend spinláncokban Antiferromágnes klasszikus Néel-állapota: 60

61 Rejtett, topologikus rend spinláncokban Antiferromágnes klasszikus Néel-állapota: S=1/2 spinű spinlánc alapállapotában nincs hosszú távú rend. Tipikus konfiguráció: Az alapállapot szingulett, a spinek közötti korreláció lassan, a köztük lévő távolság valamilyen hatványával cseng le. 61

62 Rejtett, topologikus rend spinláncokban II. S=1 spinű spinlánc alapállapota is szingulett. A spinek közötti korrelációk gyorsabban, exponenciálisan csengnek le. Tipikus konfiguráció: A korrelációk gyors lecsengése ellenére létezik egy rejtett, topologikus rend. 62

63 Topologikus rend szimmetriát nem sértő rendszerekben Topologikus szigetelők: a minta belseje szokásos sávképpel megérthető szigetelő, de a felületen topologikusan védett, vezető állapotok jelennek meg 63

64 A felületi állapotok megjelenése és jellege a kvantumos Hall-jelenség segítségével érthető meg 64

65 Topologikus szigetelőkben az időtükrözési szimmetria nem sérül, az egyik él mentén a spinű elektronok jobbra, a spinű elektronok balra terjednek, a másik oldalon fordítva 65

66 Összefoglaló Bonyolult rendszerekben az erős korreláció és a redukált dimenzió miatt egészen új viselkedés jelenhet meg, mely a megszokott keretek között nem értelmezhető. Fémesen viselkedő rendszerekben sem feltétlenül fermion jellegű kvázirészecskék az elemi gerjesztések. Anomális lehet az elemi gerjesztések spinjének és töltésének a kapcsolata. Topologikus megfontolások szerepe Sok a megválaszolatlan kérdés. 66

67 Köszönöm a figyelmet 67

dinamikai tulajdonságai

dinamikai tulajdonságai Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak

Részletesebben

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra

Részletesebben

Ultrahideg atomok topológiai fázisai

Ultrahideg atomok topológiai fázisai Ultrahideg atomok topológiai fázisai Szirmai Gergely MTA SZFKI 2011. június 14. Szirmai Gergely (MTA SZFKI) Ultrahideg atomok topológiai fázisai 2011. június 14. 1 / 1 Kvantum fázisátalakulások I (spontán

Részletesebben

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék 3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal

Részletesebben

Szilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek

Szilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek Szilárdtestek mágnessége Mágnesesen rendezett szilárdtestek 2 Mágneses anyagok Permanens atomi mágneses momentumok: irány A kétféle spin-beállású elektronok betöltöttsége különbözik (spin-polarizáció)

Részletesebben

ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS

ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS ÓRIÁS MÁGNESES ELLENÁLLÁS Modern fizikai kísérletek szemináriúm Ariunbold Kherlenzaya Tartalomjegyzék Mágneses ellenállás Óriás mágneses ellenállás FM/NM multirétegek elektromos transzportja Kísérleti

Részletesebben

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok

Részletesebben

Fermi Dirac statisztika elemei

Fermi Dirac statisztika elemei Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika

Részletesebben

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban. Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból

Részletesebben

Feladatgyűjtemény a Topologikus Szigetelők 1. c. tárgyhoz.

Feladatgyűjtemény a Topologikus Szigetelők 1. c. tárgyhoz. Asbóth János, Oroszlány László, Pályi András Feladatgyűjtemény a Topologikus Szigetelők 1. c. tárgyhoz. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,

Részletesebben

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők

Részletesebben

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok. Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék:

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok. Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: nyagtudomány 2014/15 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők fémek ötvözetek elektrolitok

Részletesebben

Jahn Teller-effektus Cs 3 C 60 -ban. Pergerné Klupp Gyöngyi. Matus Péter, Kamarás Katalin MTA SZFKI

Jahn Teller-effektus Cs 3 C 60 -ban. Pergerné Klupp Gyöngyi. Matus Péter, Kamarás Katalin MTA SZFKI Jahn Teller-effektus Cs 3 C 60 -ban Pergerné Klupp Gyöngyi Matus Péter, Kamarás Katalin MTA SZFKI Jahn Teller-effektus Cs 3 C 60 -ban Tartalom 2 Bevezetés az A 3 C 60 (A = K, Rb, Cs) alkálifém-fulleridekről

Részletesebben

Szupravezetés. Mágneses tér mérő szenzorok (DC, AC) BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Dr. Mészáros István. Előadásvázlat 2013.

Szupravezetés. Mágneses tér mérő szenzorok (DC, AC) BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Dr. Mészáros István. Előadásvázlat 2013. BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék Dr. Mészáros István Szupravezetés Előadásvázlat 2013. Mágneses tér mérő szenzorok (DC, AC) Erő ill. nyomaték mérésen alapuló eszközök Tekercs (induktív) Magnetorezisztív

Részletesebben

Egzotikus elektromágneses jelenségek alacsony hőmérsékleten Mihály György BME Fizikai Intézet Hall effektus Edwin Hall és az összenyomhatatlan elektromosság Kvantum Hall effektus Mágneses áram anomális

Részletesebben

Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás

Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás Démon algoritmus az ideális gázra időátlag fizikai mennyiségek átlagértéke sokaságátlag E, V, N pl. molekuláris dinamika Monte

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

BŐVÍTETT TEMATIKA a Kondenzált anyagok fizikája c. tárgyhoz

BŐVÍTETT TEMATIKA a Kondenzált anyagok fizikája c. tárgyhoz BŐVÍTETT TEMATIKA a Kondenzált anyagok fizikája c. tárgyhoz Az anyag szerveződési formái Ebben a részben bemutatjuk az anyag elemi építőköveinek sokszerű kapcsolódási formáit, amelyek makroszkopikusan

Részletesebben

Hadronok, atommagok, kvarkok

Hadronok, atommagok, kvarkok Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Mágnesség és elektromos vezetés kétdimenziós

Mágnesség és elektromos vezetés kétdimenziós Mágnesség és elektromos vezetés kétdimenziós molekulakristályokban Jánossy András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézet, Fizika Tanszék Kondenzált Anyagok MTA-BME Kutatócsoport

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja 1954-ben alapította 12 ország Ma 20 tagország 2007-ben több mint 9000 felhasználó (9133 user ) ~1 GCHF éves költségvetés (0,85%-a magyar Ft) Az

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Hibrid mágneses szerkezetek

Hibrid mágneses szerkezetek Zárójelentés Hibrid mágneses szerkezetek OTKA T046267 Négy és fél év időtartamú pályázatunkban két fő témakörben végeztünk intenzív elméleti kutatásokat: (A) Mágneses nanostruktúrák ab initio szintű vizsgálata

Részletesebben

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Zitterbewegung. általános elmélete. Grafén Téli Iskola 2011. 02. 04. Dávid Gyula ELTE TTK Atomfizikai Tanszék

Zitterbewegung. általános elmélete. Grafén Téli Iskola 2011. 02. 04. Dávid Gyula ELTE TTK Atomfizikai Tanszék A Zitterbewegung általános elmélete Grafén Téli Iskola 2011. 02. 04. Dávid Gyula ELTE TTK Atomfizikai Tanszék 1. Mi a Zitterbewegung? A Zitterbewegung általános elmélete 2. Kvantumdinamika Heisenberg-képben

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Elektromos vezetési tulajdonságok

Elektromos vezetési tulajdonságok Elektromos vezetési tulajdonságok Vezetési jelenségek (transzportfolyamatok) fenomenologikus leírása Termodinamikai hajtóerő: kémiai potenciál különbség: Egyensúlyban lévő rendszer esetén: = U TS δ = δx

Részletesebben

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Atomok és molekulák elektronszerkezete Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre

Részletesebben

Antirészecskék. I. rész

Antirészecskék. I. rész ismerd meg! Antirészecskék I. rész A XX. század fizikájának két korszakalkotó eredménye a kvantumelmélet és a relativitáselmélet volt. Természetes módon merült fel e két elmélet összekapcsolásának az igénye.

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN

XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN 2007. február 6. 1 Pálinkás József: Fizika 2. XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN Bevezetés: Az előző fejezetekben megismertük, hogy a kvantumelmélet milyen jól leírja az atomok és a molekulák felépítését.

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

A TételWiki wikiből. Tekintsük a következő Hamilton-operátorral jellemezhető rendszert:

A TételWiki wikiből. Tekintsük a következő Hamilton-operátorral jellemezhető rendszert: 1 / 12 A TételWiki wikiből 1 Ritka gázok állapotegyenlete 2 Viriál sorfejtés 3 Van der Waals gázok 4 Ising-modell 4.1 Az Ising-modell megoldása 1 dimenzióban(*) 4.2 Az Ising-modell átlagtérelmélete 2 dimenzióban(**)

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Kvantumszimulátorok. Szirmai Gergely MTA SZFKI. Graphics: Harald Ritsch / Rainer Blatt, IQOQI

Kvantumszimulátorok. Szirmai Gergely MTA SZFKI. Graphics: Harald Ritsch / Rainer Blatt, IQOQI Kvantumszimulátorok Szirmai Gergely MTA SZFKI Graphics: Harald Ritsch / Rainer Blatt, IQOQI A kvantummechanika körülvesz tranzisztor számítógép, mobiltelefon A kvantummechanika körülvesz tranzisztor számítógép,

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

A SZUPRAVEZETÉS. Fizika. A mágneses tér hatása a szupravezető állapotra

A SZUPRAVEZETÉS. Fizika. A mágneses tér hatása a szupravezető állapotra Fizika A SZUPRAVEZETÉS A szupravezetés jelenségét 80 évvel ezelőtt fedezték fel, de az azóta eltelt idő alatt semmivel sem lankadt a fizikusok érdeklődése e témakör iránt. A szupravezetők tanulmányozása

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKAI- ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET 2003. 2.0. Diszkrét félvezetők és alkalmazásaik

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

WOLFGANG PAULI ÉS AZ ANYAGTUDOMÁNY KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÓBUDAI EGYETEM,2010.04.23

WOLFGANG PAULI ÉS AZ ANYAGTUDOMÁNY KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÓBUDAI EGYETEM,2010.04.23 WOLFGANG PAULI ÉS AZ ANYAGTUDOMÁNY KROÓ NORBERT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÓBUDAI EGYETEM,2010.04.23 Minden részecske rendelkezik egy furcsa tulajdonsággal, ez a spinje. Mivel ez úgy viselkedik, mint az

Részletesebben

Magyarok a CMS-kísérletben

Magyarok a CMS-kísérletben Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután, ELFT, 2007. ápr. 16. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután,

Részletesebben

Fizika II. segédlet táv és levelező

Fizika II. segédlet táv és levelező Fizika II. segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2012. június 9. A 284/6. alakú feladatsorszámok a Lökös Mayer Sebestyén Tóthné féle Kandós Fizika példatárra, a 38C-28 típusúak a Hudson Nelson: Útban

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december

Részletesebben

Bevezetés a részecskefizikába

Bevezetés a részecskefizikába Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába I CERN, 2009. augusztus 18. 1. fólia p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2009. aug. 17-21.) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu

Részletesebben

Optika Gröller BMF Kandó MTI. Optikai alapfogalmak. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. n = c vákuum /c közeg. Optika Gröller BMF Kandó MTI

Optika Gröller BMF Kandó MTI. Optikai alapfogalmak. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. n = c vákuum /c közeg. Optika Gröller BMF Kandó MTI Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg 1 Az elektromágneses spektrum 2 Az anyag és s a fény f kölcsk lcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,

Részletesebben

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat. Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Milyen nehéz az antiproton?

Milyen nehéz az antiproton? Milyen nehéz az antiproton? avagy: (sok)minden, amit az ASACUSA* kísérletről tudni akartál Barna Dániel Tokyoi Egyetem MTA Wigner FK Sótér Anna Max Planck Institut, Garching Horváth Dezső MTA Wigner FK

Részletesebben

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17.

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17. Időfüggő kvantumos szórási folyamatok Szabó Lóránt Zsolt SZTE Elméleti Fizikai Tanszék Témavezetők: Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens Dr. Földi Péter egyetemi docens Elméleti Fizika

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Anyagok termikus tulajdonságai és egyedi jellegzetességei Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép.

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Villamos tulajdonságok

Villamos tulajdonságok Villamos tulajdonságok A vezetés s magyarázata Elektron függıleges falú potenciálgödörben: állóhullámok alap és gerjesztett állapotok Több elektron: Pauli-elv Sok elektron: Energia sávok Sávelméletlet

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:

Részletesebben

Megmérjük a láthatatlant

Megmérjük a láthatatlant Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet 5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és

Részletesebben

Bevezetés a részecskefizikába

Bevezetés a részecskefizikába Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth

Részletesebben

Szeretném megköszönni opponensemnek a dolgozat gondos. 1. A 3. fejezetben a grafén nagyáramú elektromos transzportját vizsgálja és

Szeretném megköszönni opponensemnek a dolgozat gondos. 1. A 3. fejezetben a grafén nagyáramú elektromos transzportját vizsgálja és Válasz Kriza György bírálatára Szeretném megköszönni opponensemnek a dolgozat gondos áttanulmányozását, az értekezéshez fűzött elismerő megjegyzéseit és kritikus észrevételeit. Kérdéseire az alábbiakat

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok Előadás menete Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele Fúziós kutatási ágazatok Hőmérséklet és sűrűségmérés egyik módszere plazmafizikában a Thomson szórás Fúziós kutatás célja A nap

Részletesebben

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Molekuláris dinamika. 10. előadás Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus

Részletesebben

Mit tanultunk kémiából?2.

Mit tanultunk kémiából?2. Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

VÉGTELENÜL RENDEZETLEN KRITIKUS VISELKEDÉS Iglói Ferenc, Kovács István MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

VÉGTELENÜL RENDEZETLEN KRITIKUS VISELKEDÉS Iglói Ferenc, Kovács István MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont VÉGTELENÜL RENDEZETLEN KRITIKUS VISELKEDÉS Iglói Ferenc, Kovács István MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Elôzmények A fázisátalakulások és kritikus jelenségek a mindennapi életben is gyakran elôforduló

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben