Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások"

Átírás

1 Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek E.ON Renewables

2 Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek Fred Wien KEMA Nederland BV november Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelők és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedő- szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelői és Európa vezető réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erőfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelősséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerű meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzői jog : Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) info@hcpcinfo.org Web:

3 Elosztott energiatermelés (DG) és megújuló energiaforrások (RES) Szélerőművek Általános elvek A szélturbinák a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés jelentős hányadát szolgáltathatják. Az 1970-es években, az olajválság idején Európában komoly támogatást élvezett a szélturbinák fejlesztése és gyártása. A szélenergia hasznosítása az elmúlt évtizedben erőteljesen fejlődött, és a szélerőműipar jelentős mértékben megerősödött. A turbinák teljesítménye, hatásfoka és a rendelkezésre állása megnőtt, és a szélerőmű farmok nagyobbak lettek. A villamosenergia-fogyasztás világszerte folyamatosan növekszik. A legtöbb európai kormány erőfeszítéseket tesz a széndioxid-kibocsátás korlátozására a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A széleskörűen elfogadott nézet szerint ez csak egyrészt az energiatakarékosság ösztönzésével, másrészt a megújuló energiaforrások felhasználásának jelentős mértékű növelésével valósítható meg. A szélerőművek nagymértékben hozzájárulhatnak ezeknek a céloknak az eléréséhez. Több európai ország nagyratörő tervekkel rendelkezik, amelyek szerint az elkövetkező években jelentős teljesítményű szélerőműveket kívánnak üzembe helyezni. Egyes kormányok adókedvezményekkel vagy a beruházások támogatásával ösztönzik ezeket a terveket. Észak-nyugat Európa, ahol a tengerparti vizeken erősek a szelek és a villamosenergiarendszer kiépítettsége is megfelelő, kiváló feltételeket biztosít a szélerőmű-farmok telepítéséhez. Általános alapelvek A szélturbinák a szél energiáját hasznosítják olymódon, hogy a levegő tengelyirányú mozgását a rotor forgómozgásává alakítják. A rotorlapátok szárny alakúak, mint ahogyan az az 1. ábrán látszik. Szélsebesség eredő légsebesség a rotor forgási sebessége a rotor forgómozgásának iránya Szélirány 1. ábra: A turbinaszárny keresztmetszete a sebességekkel és a mozgási irányokkal A rotor forgási síkját mindig úgy állítják be, hogy az merőleges legyen a szélirányra. Az eredő légáramlás (azaz a szélsebesség és a rotor sebességének a vektoriális összege) a rotorlapát szél felőli és szél mögötti oldala között nyomáskülönbséget hoz létre. (A szél mögötti oldalon a levegőnek hosszabb utat kell megtennie, ehhez nagyobb sebességre van szüksége, ennek következtében lecsökken a sűrűsége és ezért a nyomása is.) Ez a nyomáskülönbség a légáramlás eredő irányára merőleges hajtóerőt eredményez, amely a tengelyen mechanikai forgatónyomatékot hoz létre, és a rotort a tengellyel együtt elforgatja. A tengelyen jelentkező teljesítményt többféleképpen lehet hasznosítani. Évszázadokon keresztül gabonát őröltek vagy vizet szivatytyúztak vele, ma azonban a beépített generátorok segítségével villamos energiává alakítják. 3

4 Teljesítmény és hatásfok A mozgó tömegek meghatározott nagyságú energiával rendelkeznek. Ez a mozgási energia a tömegtől és a sebesség négyzetétől függ. Az egységnyi idő alatt végzett munka a teljesítmény. Az egységnyi időre vonatkoztatott energia tehát a teljesítmény: P = ½ (mv 2 )/t ahol: P a teljesítmény (Nm/s vagy Watt) m a tömeg (kg) v a sebesség (m/s) t az idő (s). Ez a fizikai törvényszerűség a levegő mozgására is alkalmazható. A rotoron egységnyi idő alatt áthaladt levegőmennyiséget egy hengernek képzelhetjük el. A henger térfogata a rotor homlokfelületétől és a szélsebességtől függ, azaz a henger magassága (hossza) az a távolság, amelyet a rotoron áthaladó henger egységnyi idő alatt megtesz. A rotoron egységnyi idő alatt áthaladt levegő tömege a következő: m/t = ρav ahol: ρ a levegő sűrűsége (kg/m3) A a rotor homlokfelülete (m2) v a szélsebesség (m/s). Ez az összefüggés fontos következtetéshez vezet; a teljesítmény a szélsebesség harmadik hatványától függ. P = ½ ρav 3 /t Ha például a szélsebesség 6 m/s, akkor ez 132 W/m2 teljesítménynek felel meg. Ha a szélsebesség 12 m/s, akkor a teljesítménye 1053 W/m2. A sebesség megduplázódása a teljesítmény nyolcszoros növekedését eredményezi. Nem lehet azonban a szélben rejlő energiát teljes mértékben hasznos energiává alakítani a tengelyen. Számításokkal bebizonyítható, hogy az elméleti legnagyobb hatásfok kb. 59%. Ezt a határértéket mechanikai hatásfoknak vagy Cp értéknek is szokták nevezni. Ennek megfelelően a fenti egyenletet a következőképpen kell módosítani: ahol: P = ½ C p ρav3/t C p a mechanikai hatásfok (a lassú tengelyen). (A lassú tengelyen értelmezett Cp azt a hatásfokot jelenti, amellyel a zavartalan szél energiáját lehet a turbina főtengelyén megjelenő mechanikai energiává átalakítani. Ez a tengely a rotor és a hajtómű között helyezkedik el, forgási sebessége pedig megegyezik a rotoréval ezért nevezik lassú tengelynek. A hatásfokot lehet a hajtóműből kijövő, a generátort meghajtó gyors tengelyen vagy a transzformátor kimenetén is értelmezni.) A turbina kimenetén megjelenő tiszta villamos teljesítményt a mechanikai és villamos hatásfokok figyelembe vételével lehet kiszámítani: ahol: P elec = ½ C e C p ρav 3 /t C e a villamos hatásfok (%). 4

5 A mai nagy, modern turbinák már 42 46% eredő hatásfok elérésére is képesek (a rotor homlokfelületével megegyező keresztmetszetű, hengeres, zavartalan légáramlás energiatartalmára vonatkoztatva). A hagyományos energiatermelés és a szélenergia előnyeinek összehasonlítása A szélenergia-hasznosítás elmúlt években tapasztalt sikerének több oka is van. A hagyományos energiatermeléssel szemben a szélturbinák széndioxid kibocsátás és a levegő, víz vagy a talaj szennyezése nélkül állítják elő a tiszta villamos energiát. További előny, hogy az üzemanyag azaz a szél nem kerül pénzbe, bőségesen áll rendelkezésre és nem függ a politikától. A turbinák könnyen és gyorsan telepíthetők és nagyon megbízhatók, rendelkezésre állásuk 98%. (Ez alatt a turbinák rendelkezésre állását kell érteni. A szél természetesen nem mindig fúj, ezért a működési rendelkezésre állás ennél lényegesen alacsonyabb.) Nem létezik ennél nagyobb rendelkezésre állású villamosenergia-termelő eljárás. A szélenergia hátránya a szél kiszámíthatatlansága. Időjárási frontok alatt különösen gyorsan fut fel a termelés, míg szélcsendes időszakokban szünetel. A szélturbinákkal megtermelt energia betáplálása a villamosenergia-rendszerbe nem egyszerű feladat. A stabilitás megőrzéséhez a teljes energiatermelés meghatározott részének hagyományos, központi irányítású erőművekből kell származnia. Ez az arány a hálózat felépítésétől és stabilitásától függ. Ha a rendszer instabilitása várható, intelligens szabályozással be kell avatkozni a különböző termelőegységek, fogyasztók és a hálózat működésébe. Európa sok országában hálózatüzemeltetők, (független) társaságok és tudományos intézetek folytatnak kutatásokat ezen a területen. A szélenergia alkalmazása A szélenergia hasznosíthatósága Egy turbina által előállított villamos energia nagysága függ a turbina méretétől, a típusától, és a telepítési helyétől. A 2. ábra a jellemző kimenő teljesítményt mutatja a szélsebesség függvényében. Kis szélsebességeknél nincs villamosenergia-termelés. A Beaufort skála szerinti 2-es széltől (kb. 3 m/s) kezd el a turbina forogni, és 6-os szélnél (12 13 m/s) szolgáltatja a legnagyobb teljesítményt. a szél teljesítménye az elméletileg hasznosítható legnagyobb teljesítmény Fajlagos teljesítmény tényleges teljesítménygörbék áramlásleválásra szabályozott lapátok állítható lapátok Zavartalan szélsebesség (m/s) 2. ábra: Tipikus turbina jelleggörbe; a kimenő teljesítmény a szélsebesség függvényében 5

6 Kezdetben a szélturbinákat úgy tervezték, hogy 25 m/s-nál nagyobb szél esetén önműködően leszabályoztak, a szerkezet károsodásának elkerülése érdekében. Az újabb berendezések szélsőséges körülmények között képesek a lapátszög változtatására. Ennek eredményeképpen még rossz időjárási körülmények esetén sem szűnik meg az energiatermelés. Különlegesen erős viharok esetén azonban továbbra is le kell kapcsolni a turbinákat. Egy ideális helyre telepített átlagos turbina esetén a rotor homlokfelületének egy m 2 -ére jutó megtermelt villamos energia évente kb. 850 kwh. A szélturbina által egy év alatt megtermelt villamos energia megbecslésének másik egyszerű szabálya szerint az energia kb óra teljes kapacitással való működésnek felel meg (erősen szeles területeken ez kb óra). Például egy átlagos, 1,5 MW-os szélturbina évente kwh energiát termel (1500 kw 2000 óra). A szélenergia költségei Az 1. táblázat a szélenergiával kapcsolatos költségeket foglalja össze, az adókedvezmények és a támogatások figyelmen kívül hagyásával. A szélenergia költségeinek megoszlása Beruházás (12 évre, évi 4%-os kamattal) Működési és karbantartási költségek, a nagyjavításokat is beleértve Évi 2000 óra működés teljes kapacitással [euró/mwh] Évi 2500 óra működés teljes kapacitással [euró/mwh] Egyéb üzemeltetési kiadások 8 8 Összesen Table 1 - Summary of wind energy cost breakdown Az egyéb üzemeltetési kiadások alatt a mindennapi ügyvitelt, a biztosítást, a földbérletet, a tájképi- és a zajszennyezésért fizetendő kompenzációt és az adókat kell érteni. Jelenleg a szélerőművekből származó energia költségei alig nagyobbak, mint a hagyományos fosszilis energiahordozókon alapuló erőművekből vagy az atomerőművekből származó energiáé. A legtöbb európai ország mégis támogatja a szél- és más megújuló energiaforrások felhasználását az energiatermelésben. Bár minden egyes ország a saját szabályait alkalmazza, ezeknek vannak közös vonásaik: Az új beruházásokra adott adókedvezmények Az új beruházások pénzügyi támogatása Alacsonyabb kamatok a zöld alapítványoktól származó finanszírozás esetén A termelés ösztönzése (kwh alapon). Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően a szélenergiába való befektetés akár pénzügyileg is sikeres lehet. Korábban még a beruházási összeg 50%-áig terjedő adókedvezmények sem voltak ritkák. A támogatásokkal együtt a euró/mwh közötti átvételi árak esetén a megtérülési idő 6 év (évi 2700 óránál hosszabb működés teljes kapacitással) és 10 év (évi 1900 óránál hosszabb működés teljes kapacitással) között van. 6

7 A szélturbinák helyének kiválasztása A szélturbinák helyének kiválasztásakor sok tényezőt kell figyelembe venni: a rendelkezésre álló hely méretét, megközelíthetőségét, környezetvédelmi szempontokat és a középfeszültségű hálózat közelségét, de a legfontosabb a megfelelő szél. Első lépésként a beruházóknak és a fejlesztőknek az Európai Szél Atlaszt [2] célszerű tanulmányozniuk, hogy megbecsülhessék az átlagos szélsebességet. A következő lépésben be kell gyűjteniük a kiszemelt helytől legfeljebb km-re lévő meteorológiai megfigyelő állomások széladatait. A helyszín ennél részletesebb széljárását és a tervezett szélerőműpark várható teljesítményét a WAsP elnevezésű számítógépes programmal lehet megbecsülni [3]. A programba legalább három környező meteorológiai állomásnak a széljárással kapcsolatos hosszabb időt felölelő adatait kell betáplálni. Az eredmények pontossága annál nagyobb, minél közelebb helyezkednek el a meteorológiai állomások a tervezett helyszínhez. A program figyelembe veszi még ezen kívül a talajfelszín hatását is. A számítások elvégzése után a program az adott helyen várható hosszú távú szélviszonyokat adja meg. Kétségek esetén, különösen tagolt felszínen, pl. hegyes-dombos területeken kiegészítő szélmérésekre is szükség van. A méréseket legalább egy éven, de ha lehetséges, két éven keresztül kell folytatni. Kockázat A program legnagyobb kockázata az, hogy az adott helyszínen gyengébb szelek lesznek, mint amilyeneket a megvalósíthatósági tanulmány előre jelzett. Mivel a megtermelt energia a szélsebesség harmadik hatványától függ, ezért már a szélsebesség hosszú távon való kismértékű csökkenése is jelentős energiaveszteséggel jár. A vártnál jelentősen gyengébb szelek, pl %-nál nagyobb csökkenés az általános 10 éves megtérülési időt több mint évre tolja ki. A szélerőművek építésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: Álljon rendelkezésre elegendő terület és szél. A közeli dombok vagy terepakadályok befolyásolhatják a kimenő teljesítményt. A szélerőműfarmot engedélyeztetni kell. Emiatt általában az ipari besorolású övezetek jöhetnek számításba. Ellenkező esetben kérni kell a terület átsorolását. A területnek megközelíthetőnek kell lennie. A szélturbina felállításához szükséges nagy daruknak meg kell tudniuk közelíteniük az építési helyszínt. A szélerőművet gazdaságosan kell tudni a villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatni. A helyi elosztóhálózathoz való csatlakozás esetén a feszültségszint kv. Szélerőműfarm esetén, ahol a megtermelt energia nagyobb, nagyobb feszültségű átviteli rendszerhez kell csatlakozni. Áramlásleválásra szabályozott rotorok A modern szélerőművek kezdetén a teljesítményszabályozás általános használt módja az áramlásleváláson alapult. A rotor állandó sebességgel forgott, és a rendszerint aszinkron generátor az 50/60Hz-es közcélú hálózathoz konverter vagy más teljesítményelektronikai berendezés nélkül, közvetlenül csatlakozott. A teljesítményszabályozás azon az aerodinamikai elven alapult, hogy ha a légáramlás állásszöge elér egy adott értéket (áramlásleválási pont), akkor a felhajtóerő, és ennek következtében a rotor nyomatéka állandósul, vagy akár csökkenhet is. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye az egyszerűsége; a teljesítmény korlátozásához nem szükséges semmiféle mechanikai vagy teljesítményelektronikai rendszer, a szabályozás teljesen passzív módon megy végbe. Ma már az 1 1,5 MW-nál nagyobb szélturbináknál egyre ritkábban alkalmazzák az áramlásleválás elvét, mivel ez a turbinalapátok és a hajtáslánc rezonanciájához vezethet. Másik hátránya az, hogy az előállított villamos energia minősége viszonylag gyenge. 7

8 Változtatható fordulatszámú rotorok Bár a módszer már korábban is ismert volt, és az 1980-as és 90-es években korlátozottan alkalmazták is, csak a további fejlesztések után terjedt el széleskörűen. A rotor fordulatszáma változtatható, és a szélsebességgel arányosan nő. Amikor a rotor fordulatszáma eléri a névleges teljesítményhez tartozó értéket, a teljesítményt olymódon tartják állandó értéken, hogy csökkentik a turbinalapátok állásszögét, amely a felhajtóerő és a rotor nyomatékának csökkenését eredményezi. A szinkron generátor konverteren vagy más teljesítményelektronikai berendezésen keresztül kapcsolódik a villamosenergia-rendszerhez. Ennek a szabályozási eljárásnak az az előnye, hogy a nagyteljesítményű szélturbinák esetén sem okoz káros rezonanciákat. A turbinalapátok állásszögének szabályozásával, más modern szabályozási eljárásokkal együtt, lehetőség nyílik a szélturbinák csökkentett teljesítményen való működtetésére is. Végül, de nem utolsó sorban a mai modern konverterek alkalmazásával az előállított villamos energia minősége is jobb. Vegyes teljesítményszabályozási megoldások Az elmúlt két évtizedben több olyan szabályozási módszert fejlesztettek ki, amelyek valamilyen módon a fentiekben tárgyalt eljárásokon alapultak. Egyes gyártók az u.n. aktív áramlásleválásnak nevezett módszert alkalmazták, amely az áramlásleválásos szabályozást az áramlásleválás jellemzőit javító turbinalapát állásszögének szabályozásával kombinálja. További lehetőség az áramlásleválási módszer kiegészítése teljesítményelektronikai szabályozással az energiaminőség javítása céljából. A szélenergiában rejlő lehetőségek A szélturbinák tulajdonosai vagy üzemeltetői a megtermelt energiát rendszerint az áramszolgáltatóknak adják el. Tulajdonosok vagy üzemeltetők a következők lehetnek: Magánszemélyek vagy cégek, akik a projekteket saját erőforrásaikból vagy kölcsönökből finanszírozzák. Az ilyen vállalkozásokra számos adókedvezmény vonatkozik. Magánszemélyek által szélturbina vagy szélerőműfarm felállítására létrehozott törvényes szövetkezetek. A részvényesek a vállalkozás sikerétől függően részesednek a nyereségből. Áramszolgáltatók, amelyek elsősorban a nagy szélerőműfarmokban és feltehetően új tengeri szélerőműfarmok kifejlesztésében érdekeltek. A szélerőművek jelenlegi helyzete A szélturbinák kereskedelmi méretben történő gyártása az 1980-as években kezdődött, amelyben Dánia vezető szerepet játszott. A szélturbinák kezdeti kw teljesítménye mára 5 MW fölé, a rotorok átmérője pedig 10 m-ről több mint 120 m-re nőtt. A folyamatos fejlesztéseknek az a célja, hogy a szélturbinák a szélenergiának a lehető legnagyobb hányadát hasznosítsák. Ennek egyik eredménye, hogy az európai szélenergia-iparban a foglalkoztatottak száma rohamosan növekszik. Dániában például, a szélturbinák gyártásában közvetlenül és közvetve alkalmazott dolgozók száma az 1991-es 2900 főről 2002-re főre duzzadt. Az EWEA (European Wind Energy Association, Európai Szélenergia Társaság) Wind Force 12 című tanulmánya szerint Európában a szélenergia-iparban a foglalkoztatottak száma 2020-ra a főt is elérheti, világszerte pedig ennek a kétszeresét. A szélenergiával kapcsolatos egyéb tények világszerte és Európában: végéig világszerte összesen MW szélerőművi kapacitás készült el Az elmúlt két évben az éves növekedés kb. 25% volt a világban ben 7500 MW, 2005-ben MW szélerőművi kapacitást helyeztek üzembe. 8

9 A világ szélerőműveinek döntő többségét, 60 70%-át Európában létesítették: 2004-ben 5800 MWot, 2005-ben 6200 MW-ot Becslések szerint 2006-ban a világon összesen MW szélerőművi kapacitás létesült Európán kívül a legtöbb szélerőművet az Egyesült Államokban építették, miközben Kína és India rohamosan növeli a szélerőművi kapacitását A szélenergia felhasználása a legegyenletesebben Európában nőtt, az és közötti tíz év alatt a kapacitás 27-szeresére gyarapodott Európában a szélenergia felhasználásában Németország, Spanyolország, Dánia és Hollandia jár az élen, ezek az országok rendelkeznek a teljes európai kapacitás 84%-ával. A piac Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is növekszik. Az EUhoz májusában csatlakozott 10 új tagország szintén elfogadta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseket, amelyeket várhatóan teljesíteni is fognak. Németországban az elmúlt évben az ipar forgalma elérte a 4,2 billió eurót. Európában végéig létesített szélerőművek EU összesen: MW A csatlakozásról tárgyaló országok: 28 MW EFTA tagországok: 279 MW N 267 FIN 82 IS 0 S 500 FO 4 P 1022 IRL E GB 1353 F 757 B 167 NL 1219 L 35 CH 11.6 DK 3122 D I 1717 SLO 0 A 819 CZ 26 HR 6 PL 73 H 17 SK 5 LT 7 EST 30 LV 26 RO 1.4 BG 1 UA 82 Source: EWEA ( GR 573 TR 20 M 0 CY 0 3. táblázat: Az egyes EU tagországokban létesült szélerőművi kapacitások 9

10 Tendenciák A villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatott szélturbinákkal kapcsolatban gazdasági és műszaki szempontokat figyelembe véve manapság három tendenciát lehet megfigyelni: A turbinák teljesítménye és magassága egyre nagyobb A Németországban és Dániában létesített turbinák átlagos teljesítménye az 1990-es 200 kw-ről 2002-re 1,5MW-ra nőtt. Az 1,5 2,5 MW teljesítményű turbinák részesedése a világpiacon több mint kétszeresére növekedett 2001 (16,9%) és 2003 (35,3%) között. A beruházási költségek csökkentek Az egységnyi teljesítményre jutó szélerőművi kapacitás beruházási költsége jelenleg 900 euró/kw és 1200 euró/kw között változik. Ennek a teljes költségnek kb. 80%-a a turbina ára. Az alapozásra, a villamos kiépítésre és a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozásra kell fordítani a fennmaradó részt. Jelentkeznek még a területtel, útépítéssel, konzultációkkal és finanszírozással kapcsolatos egyéb költségek. Nőtt a turbinák hatásfoka A magasabb turbinák, a tökéletesebb alkatrészek és a kedvezőbb létesítési helyszínek következtében az elmúlt 15 évben a hatásfok évente 2 3%-kal nőtt. Az előzőekben említett tendenciák mellett az is megfigyelhető, hogy a tengeri szélerőműfarmok száma és mérete is nőtt. Kezdetben a tengerre a szárazföldi turbinák átalakított változatait telepítették, amely elsősorban a sós víz bejutásának megakadályozását jelentette. A mai turbinák már alapvetőbb változásokon mentek keresztül, így például a rotorok kerületi sebessége nagyobb, és a karbantartási munkák elvégzését is egyszerűsítették. A turbinákat pontos tervek alapján, biztonságosan kell a tengerfenékhez rögzíteni. Az egyes turbinák között és a partig több km hosszúságban kell kábeleket lefektetni, hogy a megtermelt energiát be lehessen táplálni a villamosenergia-rendszerbe. A szélturbinák nagy megbízhatósága érdekében kiemelt jelentősége van a hatékony karbantartásnak. Ehhez szervízhajókra van szükség, amelyek szélsőséges időjárási körülmények között is el tudják juttatni a karbantartó személyzetet a turbinákhoz végéig közel 600 MW együttes teljesítményű tengeri szélerőműfarmot létesítettek Dánia, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság partmenti vizein. A szélerőművek felépítése Kialakítás A modern szélerőművek kialakítása az elmúlt két évtized során sokat fejlődött. A szélturbinák alapelve azonban gyakorlatilag nem változott, és az energiát a következő két lépcsőben alakítják át villamos energiává: A szél által forgatott rotor a légmozgásban rejlő energiát a generátor számára forgatónyomatékká alakítja A generátor ezt a forgatónyomatékot villamos energiává alakítja, amelyet a villamosenergia-rendszerbe táplálnak be. Főcsapágy Hajtómű Szélirány és sebességmérő Generátor Vezérlőszekrény Iránybeállító motor 4. ábra: Egy szélturbina szerkezeti rajza 10

11 Bár ez egyszerűnek tűnik, a szélturbina bonyolult rendszer, amelynek tervezése aerodinamikai, mechanikai, villamos és szabályozástechnikai mérnöki ismereteket igényel. Rotorlapátok A modern szélturbinák két, de inkább három lapátot vagy szárnyat tartalmaznak. A lapátok üveg- vagy szénszál erősítésű poliészterből készülnek. A kereskedelmi forgalomban kapható lapátok hossza 1m és több mint 100 m között változik. A lapátokat acélszerkezetre rögzítik. Amint arról már szó esett, egyes lapátok állásszögét állítani lehet. Gondola A gondola a szélturbina gépháza. Ez az (acél)torony tetején olymódon tud elfordulni, hogy a rotor síkja mindig merőleges a szélirányra. Ezt a műveletet egy teljesen automatikus rendszer végzi, amelyet a turbinaházra szerelt széliránymérő vezérel. A gépterem a torony felől közelíthető meg, és az összes főelemet tartalmazza: a főtengelyt a csapágyazással, a hajtóművet, a generátort, a fékeket és a forgató rendszert. A főtengely továbbítja a rotor forgatónyomatékát a generátor felé. Hajtómű A hajtómű a rotor viszonylag kis fordulatszámát (52 m átmérő esetén kb. 20 fordulat/perc) alakítja át a generátor számára szükséges nagyobb értékre (1500 fordulat/perc). Generátor Jelenleg háromféle szélturbina van forgalomban. Ezek között a különbség a generátor típusában és a rotor aerodinamikai hatásfokának a szabályozásában van, amelyre a névleges értéknél nagyobb szélsebességek esetén a túlterhelés megakadályozása miatt van szükség. A generátorok tekintetében a manapság létesített szélturbinák szinte kivétel nélkül a következő rendszerek valamelyikét alkalmazzák (lásd az 5. ábrát): Kalickás forgórészű indukciós generátor Csúszógyűrűs (tekercselt forgórészű) indukciós generátor Közvetlen maghajtású szinkrongenerátor. rotor kalickás forgórészű rotor indukciós generátor villamosenergiarendszer csúszógyűrűs rotor közvetlen (tekercselt forgórészű) indukciós szinkronge- maghajtású villamosenergiarendszer generátor nerátor villamosenergiarendszer konverter fázisjavító kondenzátorok konverter 5. ábra: A szélturbinákban általánosan alkalmazott generátor-elrendezések A szélturbinák első generációjában kalickás forgórészű aszinkron generátorokat alkalmaztak. A rotor és a generátor fordulatszáma közötti nagy különbség miatt hajtóműre volt szükség. Az állórészt kapcsolták a villamosenergia-rendszerhez. Ezt a kialakítást állandó fordulatszámú szélturbinának nevezték, jóllehet a kalickás forgórészű indukciós generátor megengedi a rotor fordulatszámának csekély mértékű változását (kb. 1%). 11

12 Mivel a kalickás forgórészű generátor meddőteljesítményt fogyaszt, amely különösen gyenge hálózat esetén hátrányos, ezért kompenzáló kondenzátorokra van szükség. A másik két generátor-elrendezés a rotor fordulatszámának kétszeres változását is megengedi. A hálózat és a generátor frekvenciáit a konverter hangolja össze. A csúszógyűrűs indukciós generátor forgórészének tekercselésébe a teljesítményelektronikai kapcsolás juttatja be a gerjesztőáramot. A forgórész áramának frekvenciáját úgy kell beállítani, hogy az állórészben keletkező áram frekvenciája megegyezzen a villamosenergia-rendszer frekvenciájával, így azok közvetlenül összekapcsolhatók. A rotor és a generátor fordulatszámának kiegyenlítésére hajtóműre van szükség. A közvetlen meghajtású szinkrongenerátoros megoldás nem igényel hajtóművet. A generátort és a hálózatot a konverter teljesen elválasztja egymástól. A generátor fordulatszáma sokkal kisebb, mint a közvetett hajtások esetén, ezért különleges, kis fordulatszámú generátorokat kell alkalmazni; ezeket a viszonylag nagy átmérőjükről és a turbinalapátokhoz való közelségükről lehet felismerni. Fékező rendszerek A szélturbinákat komoly biztonsági berendezésekkel látják el, amelyeknek része az aerodinamikai fékező rendszer. Szükséghelyzetben, vagy a karbantartások során a turbina rögzítésére általában tárcsaféket használnak. Szabályozórendszer A szélturbinákat számítógéppel vezérelt fejlett szabályozórendszerekkel látják el, amelyek egyben részletes adatokkal is szolgálnak a turbina állapotáról. Ezeket az adatokat rendszerint a távoli központból is le lehet kérni, és bizonyos mértékben távszabályozásra is van mód. Jövőbeni fejlesztések 2006-ban már nem számítottak különlegességnek az 1,5 3 MW teljesítményű turbinák. Nyugat-Európában a figyelem a 2 3 MW-os turbinákra fordult. Minden jelentős gyártónak vannak már a MW-os tartományban szélturbinái. Bizonyos területeken, pl. Dél-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában, ahol a távvezeték-hálózatok kevésbé fejlettek vagy hegyvidéki a terep, a kisebb teljesítményű szélturbinák megfelelőbbek. Emiatt világszinten a 0,8 1,3 MW teljesítményű szélturbinák a legkeresettebbek. Már léteznek 5 6 MW-os prototípusok, és várhatóan hamarosan megkezdődik a gyártásuk is. Ezeknek a turbináknak az oszlopmagassága legalább 120 m, a rotorjaik átmérője pedig több mint 110 m. A még mindig nagy fajlagos áruk mellett az 5 MW-nál nagyobb turbinák legnagyobb problémája az, hogy a részegységek nagy súlya és mérete miatt nehéz a szállításukat megoldani a nyugat-európai úthálózaton. Egyes gyártók ezt úgy hidalják át, hogy eleve csak tengeri telepítésre ajánlják ezeket a turbinákat, vagy oda, amelyet vízi úton meg lehet közelíteni. Mások a tornyokat a helyszínen részegységekből állítják össze, vagy acéltornyok helyett vasbeton tornyokat építenek. A szélturbinákkal kapcsolatban a következő fejlesztések vannak már folyamatban, vagy várhatók: A piacon a modern teljesítményelektronikával ellátott, változtatható fordulatszámú szélturbinák részaránya növekedni fog. Az 1 MW-nál nagyobb tartományban a hajtómű az egyik leggyengébb egység, amely gyakori karbantartást vagy akár cserét igényel. Egyes gyártók hajtómű nélküli szélturbinákat kínálnak nagyméretű (legfeljebb 5 m átmérőjű), többpólusú szinkrongenerátorokkal. Léteznek hibrid megoldások is, pl. egylépcsős hajtómű és kevésbé nagyméretű többpólusú generátor kombinációja. A következő 5-10 évben várható ezeknek a koncepcióknak a továbbfejlesztése. 12

13 Az 1 MW-nál nagyobb szélturbinák fejlesztésének egyik fő iránya a súlyok és a méretek csökkentése azért, mert ezeket a paramétereket a közúti szállítás és a helyszíni építéshez alkalmas daruk erőteljesen korlátozzák. Az e cél elérésére irányuló egyik törekvés alapgondolata a szabályozások optimalizálása, amelynek eredményeképpen a terhelések csökkenthetők, következésképpen az alkatrészek tömege is. Egy másik irányzat szerint az alkatrészek és a rendszerek integrációja adja a megoldást, amely kevesebb, de összetettebb részegységhez vezet. Ma még a tengeri szélturbinák sok hasonlóságot mutatnak a szárazföldi változatokkal, de a közeli jövőben mindegyik típus fejlesztése arra irányul majd, hogy jobban alkalmazkodjanak a saját környezetükhöz. A tengeri szélturbinák fejlesztési iránya a megbízhatóság növelése, a távszabályozás tökéletesítése és a nagy (akár 10 MW-nál is több) egységteljesítmény elérése. A szárazföldi szélturbinák fejlesztése a környezet lehető legkisebb zavarását (pl. zaj), a nagy hatásfokot, az egyszerű és olcsó szállítást, a széleskörűen rendelkezésre álló építési darukkal megoldható létesítést és a korlátozott egységteljesítményt (legfeljebb 6 8 MW) tűzte ki célul. Költségek és bevételek A szélerőművek költségei A szélenergiából előállított villamos energia ára jelentős mértékben a szélturbina telepítési helyétől függ. A szélsebesség és a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás költsége a helyszín függvénye. Kereskedelmi alkalmazás esetén (10 évnél hosszabb amortizációval számolva) az ár 5 eurocent/kwh (kedvező száljárású területek) és 8 eurocent/kwh (szárazföldi területek) között változik. Összehasonlításul, a fosszilis energiahordozókból előállított villamos energia ára kb. 4 eurocent/kwh. Az átvett energiáért fizetett ár tartalmazza a megtakarított energiahordozók költségeit, részben a környezetvédelmi adót részben pedig a megújuló energiaforrások piaca által meghatározott hányadot. A fentiekben szereplő költségek a következő feltevéseken alapulnak: Új, közepes teljesítményű ( kw) szélturbina Az üzemeltetési és karbantartási költségek átlagosan 1,2 eurócent/kwh, a teljes 20 éves élettartamra számítva. A teljes üzemeltetési költség (földbérlet, adók, biztosítás, napi üzemeltetés, karbantartás) kb. 2 eurócent/kwh. Az elmúlt 20 év során a szélturbinák létesítési költségei kb. 80%-kal csökkentek, így manapság az egy kw beépített teljesítmény beruházási költsége euró. Várhatóan ez a tendencia folytatódik, amely évente néhány %-os csökkenést jelent. A költségek másik lényeges összetevője az üzemeltetési és karbantartási költségek. Természetesen energiaköltségek nincsenek. Az üzemeltetési és karbantartási költségek a rendszeres karbantartásból, a javításokból, a biztosításból, az alkatrészekből és az ügyintézésből adódnak. Mivel ma még csak néhány gép idősebb 20 évnél, megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. Új gép esetén az üzemeltetési és karbantartási költségek a turbina élettartama során átlagosan az egy kwh-ra jutó teljes amortizációs költség 20 25%-ára tehetők. A gyártók egyik fő fejlesztési célja ezeknek a költségeknek a jelentős csökkentése, például a rendszeres karbantartási ciklusok megnövelésével és az állásidők csökkentésével. A nagyobb szélturbinák használata szintén csökkenti az egységnyi előállított energiára eső üzemeltetési és karbantartási költségeket. A következőket szintén figyelembe kell venni a beruházási, az üzemeltetési és a karbantartási költségek mellett: Projekt menedzsment Az építési terület előkészítése A szélturbina alapozása A villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás Ingatlanadók. 13

14 A szélerőművekből származó bevételek A szélturbina tulajdonosa a megtermelt villamos energiát valamelyik áramszolgáltatónak adja el. Az áramszolgáltató szempontjából a villamos energia értékét a szén- vagy gáztüzelésű erőművekben előállított villamos energia ára határozza meg. Ha a szélerőműfarm tulajdonosa csak ezt az árat kapná meg, akkor a vállalkozás nem lenne gazdaságos. Az áramszolgáltatók a garantált energiaellátásért is fizetnek. Tartalék energiára nincs szükség, ha az energiaellátás rendelkezésre állása nagy. A statisztikák szerint a szélerőművek kis szélsebesség esetén a garantált energiának kb. a 25%-át képesek előállítani. Jövőbeni költségek Képesek a szélerőművek a meglévő, hagyományos erőművekkel versenyezni? Ebben az összehasonlításban a szélerőművek esélytelenek a meglévő erőművek értékcsökkenése miatt. Az igazi kérdés az, hogy a szélerűművek által előállított villamos energia mennyire lesz versenyképes, mondjuk a tíz év múlva újonnan épített hagyományos, fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek által előállított energiával? Addigra várhatóan az összes kibocsátott gázt tisztítani kell, és valószínűleg a CO2 kibocsátási kvóták is elfogynak. Mivel a felhasználható fosszilis energiahordozók mennyisége folyamatosan csökken, ezért az áruk egyre emelkedik. Másfelől viszont a szélerőművek költségei várhatóan tovább csökkennek. Ha a szélerőművek a következő tíz évben is folyamatosan fejlődnek, akkor valószínűleg komoly vetélytársai lesznek a hagyományos energiaforrásoknak. Adókedvezmények és támogatások A legtöbb európai országban jelenleg állami támogatás nélkül a szélerőművek nem lennének életképesek. A szélenergia támogatásának alapvető oka az, hogy a szélenergia (majdnem) teljesen tiszta energia, és szinte nem tartalmaz másodlagos költségeket. Az Európai Unió meghatározása szerint másodlagos költségek akkor lépnek fel, ha egy csoport szociális vagy gazdasági tevékenysége hatással van egy másik csoportra, és ezt a hatást nem kompenzálják teljesen, vagy nem veszik figyelembe. Például egy hagyományos erőmű SO 2 kibocsátása az erre érzékeny embereknél légzési nehézségeket okoz, és károsítja az építőanyagokat. Az erőmű tulajdonosa azonban nem fizet az emiatt szükségessé váló többlet egészségügyi ellátásért, vagy az épületek renoválásért; a tulajdonos helyett ezeket a kiadásokat az adófizetők vagy az épületek tulajdonosai fizetik meg. Az EU az ilyen jellegű károk megtérítésére környezetvédelmi adót vezethet be, amely 2 7 eurocent/kwh-val növelheti meg az energia árát. Ezzel szemben a tiszta energiák támogatásával elkerülhetők a szociális és környezeti kiadások. Az ilyen jellegű szubvenciókat az EU tűri, ha nem is támogatja. Például néhány európai országban a szélenergiából származó villamos energia árát kb. 8 vagy 9 eurocent/kwh mértékben szubvencionálják, attól függően, hogy tengeri vagy szárazföldi erőművekről van-e szó. Energiapolitika és szabályozás Az EU energiapolitikája a szélenergiával kapcsolatban Ahogy a fosszilis energiahordozó készletek kimerülnek, és az áruk ingadozik, az importált olajtól való függőség komoly hátránnyá válik. A környezetvédelem szerepe is fokozódik, például a CO2 kibocsátás és az atomhulladékok tárolása. A legtöbb ipari ország komoly erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások fejlesztésére, különösen a napenergia, a biomassza, vízenergia és a szélenergia hasznosítása területén. A Shell szakértői szerint 2050-re a teljes energiafelhasználás egyharmadát megújuló energiaforrásokból fedezik majd. Néhány EU tagország saját célkitűzéseket vezetett be, például 2010-re az összes megtermelt villamos energia 9%-ának kell megújuló energiaforrásokból származnia, amelynek várhatóan a fele lesz szélenergia. 14

15 Ezek az erőfeszítések a teljes EU által kitűzött célokkal összehasonlítva nagyon szerények. A legtöbb EU tagország azt állítja, hogy az energiatermelésükben már most is nagyobb a megújuló energiaforrások részaránya, elsősorban a vízenergia, a biomassza és a szélenergia felhasználása miatt re az EU-15-ökben a teljes megtermelt villamos energia 22%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia. Az EU folyamatosan ösztönzi mind az új, mind a régebbi tagországokat, hogy érjék el ezt a célt. A szélerőművek helyi hatásai A szélerőművek szükségszerűen befolyásolják a környezetüket, de ezeket a hatásokat gondos tervezéssel elfogadható szinten lehet tartani. Madarak A madarak nekiütközhetnek a turbinalapátoknak, vagy a mögöttük kialakuló turbulencia miatt sérülhetnek meg. Az emiatt elpusztult állatok száma viszonylag kicsi, évente kb áldozat jut minden 1000 MW erőművi teljesítményre (Hollandiában). Bár ez a szám nagynak tűnik, a közlekedés miatt (2 millió) vagy a távvezetékek miatt (1 millió) elhullott állatok számához viszonyítva csekély [9]. A legtöbb ilyen eset éjszaka, szürkületben vagy rossz időjárási körülmények között történik. A madarak nagyon jól ismerik a táplálékszerző és fészkelő helyeiket, és a szélturbinákat elkerülik. A szélturbinák létesítése során tekintettel kell lenni a madarak ismert táplálékszerző és fészkelő helyeire. Halak A tengeri szélerőműfarmoknak pozitív hatásai is vannak. A túlhalászás sok halfajt fenyegető jól ismert probléma. Mivel a szélerőműfarmok közelében tilos a hajózás, és így a halászat is, a tengerbiológusok azt várják, hogy ezek a területek sok halfaj számára kedvelt ívóhellyé válnak. A szélerőműfarmok közelében végzett legfrissebb kutatások megerősítik ezeket a pozitív hatásokat. Zaj A szélturbinák zajt keltenek. A rotor zúgó hangot ad, és a generátor valamint a hajtómű hangja is hallható. A turbinalapátok gondos tervezésével, a fordulatszám korlátozásával és a generátor valamint a hajtómű hatékony hangszigetelésével a zajkibocsátás mérsékelhető. A lakott területektől és egyéb, hangra érzékeny területektől távoli telepítéssel a zajszennyezés elkerülhető. Árnyék A forgó turbinalapátok vibráló árnyékokat hoznak létre, amelyek rendkívül zavaróak lehetnek, például abban az esetben, ha az alacsonyan lévő nap miatt ezek az árnyékok ablakra vetődnek. A turbináknak a házakhoz viszonyított megfelelő elhelyezése megoldja ezt a problémát. Ha a probléma naponta csak néhány óráig jelentkezik, akkor a turbinákat erre az időre különösebb energia-kiesés nélkül le lehet állítani. Tájképbe való beillesztés A szélturbinák szokatlanok a természetben. Ezért a lehető legharmonikusabb módon kell ezeket a tájba beilleszteni, például töltések vagy vízi utak mentén. Kutatások például kimutatták, hogy a csoportokba rendezett szélturbinákat jobban elfogadják, ha a környéken élőknek elmagyarázzák a belőlük származó hasznot. A turbinák sorban vagy csoportokban való elrendezése egyéni ízlés kérdése. Ennél fontosabb a torony magasságának és a rotor átmérőjének az aránya. Másik meghatározó tényező a rotor mérete a nagyobb átmérőjű rotorok fordulatszáma kisebb, emiatt halkabbak is. 15

16 Összefoglalás Több ezer éven keresztül különböző célokra használták a szélenergiát. Az olajválságtól kezdve jelentős kutatások folynak, és ma már számos szélerőműfarm működik. A szélerőművek fejlesztése ma is tart. A turbinák hatásfoka és teljesítménye sokat nőtt, és intelligens teljesítményelektronikai szabályozásokkal látták el őket. A szélerőműfarmok megjelentek a tengereken is. A szélturbinák beruházási és üzemeltetési költségeinek folyamatos csökkenése a beruházók figyelmét is felkeltette. Irodalomjegyzék [1] Ackermann, T, (editor), Wind Power in Power Systems, John Wiley & Sons, Ltd, 2005, ISBN [2] Troen, I, and Petersem, E L, European Wind Atlas, Risø National Laboratory, Roskilde, Denmark, ISBN [3] WAsP (Wind Atlas Analysis and Application Program), Version 8, Risø National Laboratory, Roskilde, Denmark. [4] Beurskens, J, and van Kuik, G, Alles in de wind, Questions and answers concerning wind power, October [5] Wind Power Technology, Operation, commercial developments, projects, grid distribution, EWEA, December [6] Wind Power Economics, Wind energy costs,investment factors, EWEA, December [7] The Current Status of the Wind Industry, Industry overview, market data, employment, policy, EWEA, December [8] Windenergie Winstgevend, Ministry of the Flemish Community, Department of Renewable Sources and Energy, [9] 16

17 Jegyzetek 17

18 Jegyzetek 18

19 Referencia és Alapító Tagok* European Copper Institute* (ECI) EPRI Solutions Inc Laborelec ABB Power Quality Products ETSII - Universidad Politécnica de Madrid MGE UPS Systems Akademia Gorniczo-Hutnicza (AGH) Fluke Europe Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg Centre d'innovació Tecnològica en Convertidors Estàtics i Accionaments (CITCEA-UPC) Hochschule für Technik und Wirtschaft* (HTW) Polish Copper Promotion Centre* (PCPC) Comitato Elettrotecnico Italiano (CEI) Hogeschool West-Vlaanderen Departement PIH Socomec Sicon UPS Copper Benelux* International Union for Electricity Applications (UIE) Università di Bergamo* Copper Development Association* (CDA UK) ISR - Universidade de Coimbra University of Bath Deutsches Kupferinstitut* (DKI) Istituto Italiano del Rame* (IIR) The University of Manchester Engineering Consulting & Design* (ECD) Katholieke Universiteit Leuven* (KU Leuven) Wroclaw University of Technology* Szerkesztőségi bizottság David Chapman (Chief Editor) CDA UK david.chapman@copperdev.co.uk Prof Angelo Baggini Università di Bergamo angelo.baggini@unibg.it Dr Araceli Hernández Bayo ETSII - Universidad Politécnica de Madrid ahernandez@etsii.upm.es Prof Ronnie Belmans UIE ronnie.belmans@esat.kuleuven.ac.be Dr Franco Bua ECD franco.bua@ecd.it Jean-Francois Christin MGE UPS Systems jean-francois.christin@mgeups.com Prof Anibal de Almeida ISR - Universidade de Coimbra adealmeida@isr.uc.pt Hans De Keulenaer ECI hdk@eurocopper.org Prof Jan Desmet Hogeschool West-Vlaanderen jan.desmet@howest.be Dr ir Marcel Didden Laborelec marcel.didden@laborelec.com Dr Johan Driesen KU Leuven johan.driesen@esat.kuleuven.ac.be Stefan Fassbinder DKI sfassbinder@kupferinstitut.de Prof Zbigniew Hanzelka Akademia Gorniczo-Hutnicza hanzel@uci.agh.edu.pl Stephanie Horton ERA Technology stephanie.horton@era.co.uk Dr Antoni Klajn Wroclaw University of Technology antoni.klajn@pwr.wroc.pl Kees Kokee Fluke Europe BV kees.kokee@fluke.nl Prof Dr rer nat Wolfgang Langguth HTW wlang@htw-saarland.de Prof Henryk Markiewicz Wroclaw University of Technology henryk.markiewicz@pwr.wroc.pl Carlo Masetti CEI masetti@ceiuni.it Mark McGranaghan EPRI Solutions mmcgranaghan@eprisolutions.com Dr Jovica Milanovic The University of Manchester jovica.milanovic@manchester.ac.uk Dr Miles Redfern University of Bath eesmar@bath.ac.uk Dr ir Tom Sels KU Leuven tom.sels@esat.kuleuven.ac.be Prof Dr-Ing Zbigniew Styczynski Universität Magdeburg Sty@E-Technik.Uni-Magdeburg.de Andreas Sumper CITCEA-UPC sumper@citcea.upc.edu Roman Targosz PCPC cem@miedz.org.pl Dr Ahmed Zobaa Cairo University azmailinglist@link.net

20 KEMA Nederland B.V. Utrechtseweg AR Arnhem The Netherlands Fred Wien Tel: Web: Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web: European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: Fax: eci@eurocopper.org Website:

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.1 Általános elvek E.ON Renewables Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Általános

Részletesebben

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról 5..3 Feszültség zavarok Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Dr Johan Driesen & Dr

Részletesebben

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.5 Kapcsolt energiatermelés Siemens press picture Siemens press picture Elosztott energiatermelés

Részletesebben

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai 5.3.4 Szabályozók Motorok Érzékeny fogyasztók Áramszolgáltatói hálózat

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány 5.5.1 Siemens Press Photo Adagoló Extruder Polimer granulátum

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Earthing & EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok 6.5.1 Földelés és EMC Földelés és EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok Henryk

Részletesebben

Harmonikusok Források és hatások

Harmonikusok Források és hatások Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Források és hatások 3.1 Harmonikusok Harmonikusok Források és Hatások David Chapman Copper Development Association 2001. március Magyar Rézpiaci

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések

Részletesebben

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC)

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) 6.1.2 Földelés és EMC Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Prof.

Részletesebben

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok illamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok 6.3.1 * S * T Földelés és MC Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU SAE A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017

Részletesebben

Szélenergia projektek az önkormányzatok részére

Szélenergia projektek az önkormányzatok részére Szélenergia projektek az önkormányzatok részére Dipl.-Ing. Markus Bauer által benyújtott cikk, IHK Zetis GmbH, Németország, 2011 június Önkormányzatok területeket hoznak létre a szélenergia számára és

Részletesebben

SZÉLGENERÁTOROK : ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

SZÉLGENERÁTOROK : ELMÉLET ÉS GYAKORLAT SZÉLGENERÁTOROK : ELMÉLET ÉS GYAKORLAT FONTOS FIGYELMEZTETÉS! : A szélgenerátor veszélyes üzem! A szakszerűtlen telepítése, vagy üzemeltetése súlyos veszélyt jelent Önre és környezetére! Alapos fizikai,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Feszültségzavarok Villogásmérés

Feszültségzavarok Villogásmérés Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Villogásmérés 5.2.3 Fényáram Feszültség 10 U/U [%] 1 0.1 0.1 1 10 230 V 120 V 100 V 100 1000 10 k Négyszögjel alakú feszültség-változások

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Dr.Tóth László

Dr.Tóth László Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw

Részletesebben

V52-850 kw. A berendezés, amely minden terepen használható

V52-850 kw. A berendezés, amely minden terepen használható V52-850 kw A berendezés, amely minden terepen használható Sokoldalú, hatékony, megbízhatóés közkedvelt Az üzemelés közbeni magas hatásfok, és a V52 rugalmas konfigurációja kitűnő választássá teszi ezt

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU ISO A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia 4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 2012. július 10. Szélerőmű parkok megbízhatósága: Létesítési és üzemeltetési tapasztalatok BALOGH ANTAL M.Sc., MBA

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia.

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia. Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2 Rezonanciaerősítés Frekvencia Harmonikusok Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton Stafan Fassbinder

Részletesebben

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit Kiss Ernő MNNSZ elnök Napelemes piaci elemzés, nemzetközi és hazai PV piaci helyzet 2013. április 25. Források: www.pv-magazine.com www.solarbuzz.com

Részletesebben

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Galambos Erik Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék Páter K. u. 1., H-2103 Gödöllő

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Villogás (Flicker) 5.1.4 Feszültségzavarok Feszültségzavarok Villogás (Flicker) Zbigniew Hanzelka & Andrzej Bień AGH University of Science

Részletesebben

Szuper kondenzátorok és egyéb tároló elemek alkalmazása az intelligens villamos energia hálózaton

Szuper kondenzátorok és egyéb tároló elemek alkalmazása az intelligens villamos energia hálózaton Szuper kondenzátorok és egyéb tároló elemek alkalmazása az intelligens villamos energia hálózaton MAGYARREGULA - MEE Herbert Ferenc 2012. Március 21. Egy régi álom a palackba zárt villámok energiája ENERGIA

Részletesebben

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN

A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges

Részletesebben

AIRPOL PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok. Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok

AIRPOL PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok. Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok Az Airpol PRM frekvenciaváltós csavarkompresszorok változtatható sebességű meghajtással rendelkeznek 50-100%-ig. Ha a sűrített levegő fogyasztás kevesebb,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Windcraft Development L.L.C. Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése

Windcraft Development L.L.C. Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése Windcraft Development L.L.C. Hungary - 1181 Budapest, Üllői u. 431. +36 30 235 2062 Fax: +36 1 294 0750 Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése Rövid leírás A projekt célja A szélenergia hasznosításán

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Elektromos áram termelés vízenergia hasznosítással

Elektromos áram termelés vízenergia hasznosítással Elektromos áram termelés vízenergia hasznosítással Wimmer György Energiatudatos épülettervezés Vízben rejlő energiapotenciál A földre érkező energia 23%-a fordítódik a víz körfolyamatának fenntartására.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés

Részletesebben

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-

Részletesebben

Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre

Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre IE1 IE2 IE3 EuP IEC 2011 2015 Az EU és a hatékonyság Az EU klíma-és energiapolitikájának alapvető elemei közé tartozik az energiahatékonyság

Részletesebben

Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek energetikai Háztartási kiserőművek Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu 1 energetikai Energetikai Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási

Részletesebben

A mikro-chp rendszerek alkalmazhatósága a decentralizált energiatermelésben

A mikro-chp rendszerek alkalmazhatósága a decentralizált energiatermelésben A mikro-chp rendszerek alkalmazhatósága a decentralizált energiatermelésben Karacsi Márk PhD hallgató, Alkalmazott Informatikai Doktori Iskola, Óbudai Egyetem karacsi@gmail.com 61. MEE Vándorgyűlés Debrecen,

Részletesebben

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.

Részletesebben

NAPELEMES RENDSZEREK és ALKALMAZÁSUK TERVEZÉS, KIVITELEZÉS. Herbert Ferenc Budapest, 2012.dec. 6. LG

NAPELEMES RENDSZEREK és ALKALMAZÁSUK TERVEZÉS, KIVITELEZÉS. Herbert Ferenc Budapest, 2012.dec. 6. LG NAPELEMES RENDSZEREK és ALKALMAZÁSUK TERVEZÉS, KIVITELEZÉS Herbert Ferenc Budapest, 2012.dec. 6. LG Családi ház, Németország Fogadó Kis gazdaság, Németország Fogadó 2 LG 10 kw monokristályos napelemmel

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői 5.4.2 tápfeszültség-letörés, t >10 ms tápfeszültség

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Harmonikusok Aktív harmonikus szûrôk

Harmonikusok Aktív harmonikus szûrôk Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok 3.3.3 Harmonikusok Harmonikusok Shri Karve MGE UPS Systems Ltd 2001. március Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Passzív Szûrôk Harmonikusok

Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Passzív Szûrôk Harmonikusok Harmonikusok Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Passzív Szûrôk 3.3.1 Harmonikusok Passzív Szûrôk Stefan Fassbinder Deutsches Kupferinstitut 2003. Július Magyar Rézpiaci Központ Hungarian

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

II. Szakmai Alap- és szakismeretek 12. Villamos rendszerek, motorok, hajtások Hunyadi Sándor

II. Szakmai Alap- és szakismeretek 12. Villamos rendszerek, motorok, hajtások Hunyadi Sándor A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga II. Szakmai Alap- és szakismeretek 12. Villamos rendszerek, Hunyadi Sándor 2017.

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben