Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások"

Átírás

1 Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Kapcsolt energiatermelés Siemens press picture Siemens press picture

2 Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Kapcsolt energiatermelés Rob Smit KEMA Nederland BV december Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelők és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedő- szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelői és Európa vezető réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erőfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelősséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerű meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzői jog : Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web:

3 Elosztott energiatermelés (DG) és megújuló energiaforrások (RES) Kapcsolt energiatermelés Bevezetés Ez a cikk a kapcsolt energiatermelés alapjait ismerteti; mit jelent, és Európában milyen mértékben alkalmazzák. Először is az alapelvet tisztázzuk. Ezután áttekintjük a kapcsolt energiatermelés során jelenleg alkalmazott technológiákat, és azokat, amelyeknek a közeljövőben várható a bevezetése. Figyelmet fordítunk a kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi vonatkozásaira is. Az EU tagországokban a teljes villamosenergia-termelésnek kb. 10%-a származik kapcsolt energiatermelésből. Az Európa Tanács azt szeretné, ha ez a szám minél nagyobb lenne, mivel a kapcsolt energiatermelés előnyei a környezetvédelem (különösen a széndioxid kibocsátás tekintetében) és az energia-ellátás biztonsága területén jelentősek. Emiatt az EU a tagországokban néhány éven belül bevezetendő különböző irányelvekkel támogatja a kapcsolt energiatermelés alkalmazásának a növelését. Alapelvek és definíciók A kapcsolt energiatermelés alatt a villamos- és hőenergia egyidejű előállítását értjük. Ez persze nem tökéletes definíció, mert minden villamos erőmű egyúttal hőt is termel. Ami a kapcsolt energiatermelést megkülönbözteti az az, hogy itt a keletkező hőt is teljes mértékben hasznosítják. Például egy autó a mozgatásához szükséges energián kívül hőt is termel, az autó mégsem kapcsolt energiatermelésű egység, mivel a létrehozott hőenergia nagy része elvész. A kapcsolt energiatermelést ezért a következőképpen lehet meghatározni: Kapcsolt energiatermelés alatt a villamos- és hőenergia olyan egyidejű előállítását értjük, amely során mindkét terméket hasznosítjuk. A hő és energia-termelés ezen kombinációját gyakran kombinált hő és energia-termelésnek (Combined Heat and Power, CHP) is nevezik. Ebben a cikkben ezt a két elnevezést egymás szinonimájaként használjuk. A kapcsolt energiatermelésből származó energia majdnem mindig villamos energia, de lehet sűrített levegő vagy másfajta energia is. A kapcsolt energiatermelés technológiájától függően, ha a keletkező hő hőmérséklete alacsony, akkor fűtésre, ha magas, akkor ipari folyamatokban (rendszerint gőz formájában) lehet felhasználni. Ebben a cikkben csak az olyan kapcsolt energiatermeléssel foglalkozunk, amelyben az előállított energia villamos energia. Egy kapcsolt energiatermelésű egység a következő részeket mindig tartalmazza: A tüzelőanyagot forgómozgássá és hővé alakító primer energiaátalakító A forgómozgást villamos energiává alakító generátor A keletkező hőt visszanyerő rendszer. A kapcsolt energiatermelést különböző méretekben, különböző technológiákkal és különböző felhasználási területeken lehet használni. Gyakran különbséget tesznek a kis- és a nagyméretű kapcsolt energiatermelés között. A belsőégésű motorok (gázmotorok) által működtetett kapcsolt energiatermelést általában kisméretű, míg a gázturbinával működtetetteket nagyméretű egységeknek szokták tekinteni. Természetesen ennél sokkal lényegesebb a felhasznált technológia alapján történő csoportosítás. A hagyományos villamos- és hőenergia termeléssel való összehasonlítás Az energiatermelés hatásfokának növelésére szolgáló, manapság rendelkezésre álló módszerek közül a legfontosabb a kapcsolt energiatermelés. Egy átlagos kapcsolt energiatermelésű erőmű hatásfoka 85%, azaz a felhasznált energiának csak a 15%-a vész kárba. Összehasonlításul, egy kombinált ciklusú gőz és gázturbinát használó modern villamos erőmű hatásfoka 55%, azaz a felhasznált energiának a 45%-a kárba vész. Az 1. ábra a kapcsolt energiatermelést hasonlítja össze a különálló hagyományos villamos- és hőenergia termeléssel. Ebből az látszik, hogy azonos mennyiségű villamos- és hőenergia előállításához különálló energia- 3

4 termelés esetén több energiára van szükség, mint kapcsolt energiatermelés esetén. A példa azon a valóságos feltevésen alapul, hogy a gázmotoros kapcsolt energiatermelés villamos hatásfoka 35%, termikus hatásfoka pedig 50%. A megtakarított energia az összehasonlítás alapjául választott egyedi villamosenergia- és hőtermelés formájától függ. A példában egy jellegzetes villamos erőmű átlagos hatásfokát (43%), és a kazánok 95%-os hatásfokát vettük alapul. A zárójelben szereplő értékek összehasonlításképpen egy modern, 55% hatásfokú kombinált ciklusú villamos erőműre vonatkoznak. Energia bevitel Különálló termelés Kapcsolt energiatermelés Energia bevitel 81 (64) Villamos erőmű 43% (55%) Villamos energia 35 Hatásfok Villamos 35% Kazán 95% Hőenergia 50 Termikus 50% Összesen 134 (117) Összesen 100 Energia megtakarítás = ( ) 134 = 25% (15%) 1. ábra: A kapcsolt energiatermeléssel elérhető elméleti energiamegtakarítás a villamos- és hőenergia külön-külön történő előállításához képest Ahogyan az az 1. ábráról is látszik, a kapcsolt energiatermeléssel 15 25% energiamegtakarítás érhető el. Ez a kapcsolt energiatermelés sikerének egyik alapvető magyarázata. A kapcsolt energiatermelés előnyei A nagyobb hatásfok mellett a kapcsolt energiatermelés más előnyöket is kínál. Ezek közül a legfontosabbak a következők: Ha az összes megtermelt hőt a helyszínen fel lehet használni, akkor a kapcsolt energiatermeléssel lehet a legolcsóbban villamos energiát előállítani A kapcsolt energiatermelés alkalmazásával csökken a környezetszennyezés, különösen a CO 2 kibocsátás A villamos energia helyben történő előállítása növeli az ellátás biztonságát A kapcsolt energiatermelésben fel lehet használni a termelési folyamatok melléktermékeit (pl. a szerves hulladékot). A kapcsolt energiatermelés alkalmazása A kapcsolt energiatermelés fajtái A kapcsolt energiatermelést sokféle területen lehet alkalmazni. A kapcsolt energiatermelést ma már széleskörűen alkalmazzák épületek, mint pl. irodaházak, kórházak, lakóházak és uszodák, valamint üvegházak fűtésére. A kapcsolt energiatermelést már régóta használják az ipar különböző területein, különösen a papír- és a vegyiparban, ahol jelentős mennyiségű villamos- és hőenergiára van szükség. A kapcsolt energiatermelés, a technológia fejlődésével ma már egyre több területen kap létjogosultságot. Ezek közül a legfontosabbak 4

5 a feldolgozóipar, a kereskedelmi és adminisztratív épületek fűtése, a távfűtés; mindegyik terület közös jellemzője a nagy hőenergia igény. A lehetséges felhasználási területeket különböző jellemzők alapján lehet csoportosítani: Méret: Hőhasznosítás: Technológia: Felhasználó: Tulajdonos: Nagy vagy kicsi Fűtés vagy ipari folyamat Gázturbina vagy gázmotor Egy vagy több Felhasználó egyedül, vagy pl. áramszolgáltatóval közösen A méret alapján történő csoportosítás meglehetősen viszonylagos. A gázturbinás ipari kapcsolt energiatermelésben például 5 MW villamos kapacitás kicsinek minősül, de ha ugyanezt a teljesítményt gázmotorral állítják elő, már nagynak. Sokkal hasznosabb az alkalmazott technológia szerinti csoportosítás, különösen, ha a hőhasznosítás módját is figyelembe vesszük. Fűtésre általában gázmotorokat használnak. Ha nagyobb hőmérsékletekre van szükség, pl. ipari folyamatok során, akkor a gázturbinák alkalmazása a célravezetőbb. Kis villamos teljesítmények esetén (200 kw 5 MW) hagyományosan a gázmotorok, míg nagyobb teljesítmények esetén (> 5 MW) a gázturbinák alkalmazása terjedt el. Az utóbbi években azonban már megjelentek a kis villamos teljesítményű (30 kw 500 kw) mikro turbinák is. A kapcsolt energiatermelés helyzete Európában A kapcsolt energiatermelés jelentős szerepet játszik Európa energiaellátásában, jelenleg a teljes villamosenergia-termelés 10%-át teszi ki. Európa szerte jelentős eltérések figyelhetők meg a kapcsolt energiatermelésű erőművek méretében és részarányában. Ezek az eltérések a történelmi, energiapolitikai, a rendelkezésre álló természeti erőforrásoktól függő, kulturális és éghajlatbeli különbségeken alapulnak, és szorosan összefüggenek a villamosenergia-piacok szerkezetével és működésével. A 2. ábra a kapcsolt energiatermelés helyzetét mutatja néhány EU tagországban. EU Egyesült Királyság Svédország Spanyolország Portugália Hollandia Olaszország Írország Görögország Németország Franciaország Finnország Dánia Belgium Ausztria Lengyelország A kapcsolt energiatermelés részaránya az ország energiatermelésében 2. ábra: A kapcsolt energiatermelés aránya (%) a nemzeti energiatermeléshez viszonyítva az EU-ban (forrás: Cogen Europa) 5

6 A 2. ábráról látszik, hogy a kapcsolt energiatermelés részaránya a különböző országok teljes energiatermelésében néhány % (Írország) és 50 % (Dánia) között változik. Azokban az országokban, ahol a részarány magas (Dánia, Finnország és Hollandia), a kapcsolt energiatermelés egyértelmű támogatásával érték el ezt a szintet. Hollandiában például a kapcsolt energiatermelésben felhasznált gáz árának jelentős támogatása és az így előállított villamos energia kedvezményes átvétele eredményezte 1990 és 2000 között a kapcsolt energiatermelés figyelemreméltó növekedését. Azonban a kapcsolt energiatermelésben sem lehet tovább fenntartani az ártámogatásokat, emiatt a liberalizált piacon csak a megtermelt hőt gazdaságosan felhasználó rendszerek maradnak életképesek. Egy jól megtervezett és üzemeltetett kapcsolt energiatermelésű egység hatásfoka mindig nagyobb lesz, mint a villamos- és a hőenergiát külön előállító egységeké. Bár a kapcsolt energiatermelés jövedelmezőségét az olcsón előállított villamos energia határozza meg, a sikere alapvetően a hőenergia felhasználásától függ. Emiatt az első számú feltétel, hogy legyen olyan hőigény, amelyet kapcsolt energiatermeléssel ki lehet elégíteni. Ökölszabályként azt lehet mondani, hogy a kapcsolt energiatermelés várhatóan akkor lesz nyereséges, ha a hő felhasználására évente legalább 4500 órán át van lehetőség. Az a lehető legjobb helyzet, ha mind a hő, mind a villamos energia felhasználása az előállítás helyszínén történik. A legtöbb esetben azonban a villamosenergiatermelés meghaladja a helyi igényeket, ha a kapcsolt energiatermelésű egységet a hőigény alapján méretezik. Ezt szemlélteti a 3. és 4. ábra. A 3. ábra azt az esetet mutatja, amikor a kapcsolt energiatermelésű egységet a villamosenergia-igényre méretezték. Ebben a példában a villamosenergia-igény az év során állandó, így az előállított hőenergia is állandó lesz. Mivel a téli hónapokban a hőenergia-igény nagyobb, kiegészítő hőtermelésre van szükség. Kiegészítő kazántüzelés Kapcsolt energiatermelésű hőenergia Kapcsolt energiatermelésű villamos energia Villamosenergiaigény Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. 3. ábra: Villamosenergia-igényre méretezett kapcsolt energiatermelésű egység A 4. ábra azt az esetet mutatja, amikor a kapcsolt energiatermelésű egységet a hőenergia-igényre méretezték. A villamosenergia-termelés követi a hőtermelést, miközben a villamosenergia-igény állandó marad. Ha a megtermelt villamos energia elmarad az igénytől, akkor a különbséget az áramszolgáltatótól meg kell vásárolni, míg ellenkező esetben a többletet el lehet adni. A kapcsolt energiatermelés legtöbb alkalmazásánál a hőigény meghaladja a villamosenergia-igényt (egész évre viszonyítva). Más szavakkal, a hő- és a villamos energia aránya 1-nél nagyobb. Ez az arány azonban jelentősen változik az év, sőt a nap folyamán is. Környezetvédelmi szempontból mindig jobb, ha a kapcsolt energiatermelés a hőigényt követi, gazdasági szempontból viszont néha előnyösebb, ha a villamosenergiaigényt követi. A villamosenergia-igényre méretezett esetben vannak időszakok (különösen nyáron), amikor a megtermelt hőt nem lehet felhasználni, emiatt a kapcsolt energiatermelésű egység eredő hatásfoka csökken. 6

7 Kapcsolt energiatermelésű hőenergia Áramszolgáltatónak eladott villamos energia Villamosenergia-igény Kapcsolt energiatermelésű villamos energia Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Figure 4 - Cogeneration unit set up to follow heat demand A hőigényre méretezett kapcsolt energiatermelésű egység esetén vannak időszakok (különösen télen), amikor a többlet villamos energiát az áramszolgáltatónak el kell adni. Ha ebben az időszakban a villamos energia piaci ára alacsony, akkor ez kedvezőtlenül befolyásolja az egység eredő gazdaságosságát. A kapcsolt energiatermelés technológiája Primer energiaátalakítás A kapcsolt energiatermelés területén jelenleg kétfajta energiaátalakítási technológia létezik: a gázturbinák és a belsőégésű motorok. Az tüzelőanyagcellák, mikro turbinák és a Stirling motorok használata a közeljövőben várható. A primer energiaátalakítók összehasonlítását az 1. táblázat tartalmazza. Gázturbinák A nagyméretű (jellemzően MW villamos teljesítményű) kapcsolt energiatermelésű egységek széleskörűen alkalmazott primer energiaátalakítója a gázturbina. Az tüzelőanyagot a nagynyomású égéstérben sűrített levegő hozzáadásával égetik el. A forró nagynyomású gázok (a hőmérséklet kb C) elforgatják a turbinalapátokat, így a tengelyen mechanikai energia keletkezik. Általában ez a mechanikai energia hajtja a villamos energiát előállító generátort. A forró fáradt gázokat kétféleképpen lehet felhasználni: vagy a helyi ipari folyamatok hőigényét lehet velük úgy kielégíteni, hogy (közvetlenül vagy hőcserélőn keresztül) hulladékhő-hasznosító kazánnal gőzt állítunk elő, vagy gőzturbinával villamos energiát termelünk velük. A gázturbinából, hulladékhő-hasznosító kazánból és gőzturbinából álló elrendezést kombinált ciklusú gázturbinának nevezzük. Belsőégésű motorok A belsőégésű motorok működési elve megegyezik a járműmotorok elvével. A villamos hatásfokuk nagyobb, mint a gázturbináké, de az általuk előállított hőenergiát nehezebb hasznosítani, mert a hőmérséklet alacsonyabb, és közel egyenlő mértékben oszlik meg a kipufogó gázok (hőmérsékletük kb 400 C) és a hűtőközeg (hőmérséklete kb 100 C) között. Sok esetben a hűtőközegből és a kipufogógázokból visszanyert hőenergia kimenete közös, jellemzően 100 C körüli hőmérsékletű forró vizet állítanak elő velük. A megújuló energiaforrások előtérbe kerülésével a biogázzal üzemeltetett belsőégésű motorok (amelyhez a motoroknak csak kismértékű átalakítása szükséges) egyre jobban terjednek. 7

8 Primer energiaátalakító Tüzelőanyag Villamos teljesítménytartomány (MW) Villamos hatásfok Jellemző teljes hatásfok Hő Kombinált ciklusú gázturbina Földgáz 3 > % 73 90% Közepes nyomású gőz vagy nagyhőmérsékletű forró víz Gázturbina Földgáz 0,3 > % 65 87% Nagy nyomású gőz vagy forró gáz ( C) Dízelmotor Gázolaj 0, % 65 9% Alacsony nyomású gőz. Alacsony és közepes hőmérsékletű forró víz Gázmotor Tüzelőanyagcella Mikro turbina Stirling motor Földgáz, biogáz Hidrogén, földgáz Földgáz, gázolaj, biogáz Minden tüzelőanyag 0, % 70 92% Alacsony és közepes hőmérsékletű forró víz 0, % 90% Gőz vagy forró víz 0, % 90% Forró fáradt gáz vagy forró víz 0,001 0, % 95% Forró víz 1. táblázat: A primer energiaátalakítók összehasonlítása Tüzelőanyagcellák Az tüzelőanyagcellák a tüzelőanyagot (földgáz, metanol vagy hidrogén) elektrokémiai folyamatok során alakítják át villamos- és hőenergiává. Az (üzemanyagból származó) hidrogén és a (levegőből származó) oxigén egyesülése során víz, villamos energia és hő keletkezik. Az üzemanyagcellák azért népszerűek, mert nagy a villamos hatásfokuk (akár 60%), és nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. Az üzemanyagcellák különböző típusúak lehetnek, mert bár alapelvük közös, de a felhasznált anyagok, az üzemanyagok és a működési jellemzőik (üzemi hőmérséklet, kimenő teljesítmény, az üzemanyag tisztaságával szemben támasztott követelmények) tekintetében jelentősen különbözhetnek egymástól. Ennek megfelelően az alkalmazási területük is eltér egymástól. Kétféle üzemanyagcella fejlesztése van olyan fázisban, hogy általános alkalmazásuk az elkövetkező tíz évben várható: az egyik a szilárd oxid üzemanyagcella (solid oxide fuel cell, SOFC), a másik a protoncserélő membrános üzemanyagcella (proton exchange membrane, PEM). A SOFC nagyméretű, tartós kapcsolt energiatermelésre alkalmas (villamos energia 100 MW-ig, hőtermelés C hőmérsékleten). A PEM üzemanyagcella elsősorban kis teljesítményigények kielégítésére szolgál, és a C hőmérsékletű hőtermelésével családi házak fűtésére használható. Mikro turbinák Az utóbbi években sikerült egészen kis villamos teljesítményű turbinákat kifejleszteni (akár 30 kw). Ezek a mikro turbinák mostanában jelentek meg a piacon, és különösen a kertészetek, irodaépületek energiaellátását biztosító kapcsolt energiatermelésre alkalmasak. A gázmotorokkal szemben előnyös választásnak tűnnek, mivel NOx kibocsátásuk alacsony és kevés karbantartást igényelnek. Emellett magas hőmérsékletű hőt termelnek. A mikro turbinák villamos hatásfoka azonban nem éri el a gázmotorokét. Stirling motorok A kapcsolt energiatermelésben alkalmazott másik új technológia a Stirling motor. Valójában az alapelvet 1816-ban fejlesztették ki, még mielőtt a belsőégésű Otto motort járművek meghajtására használták volna. 8

9 Annak idején a legígéretesebb technológiának tartották. A Stirling motor azonban nagyon jó minőségű anyagokat igényel, mivel a hőcserélőt kívülről folyamatosan melegíteni kell. Ha abban az időben rendelkezésre álltak volna megfelelő anyagok, lehet, hogy a járműveket ma Stirling motorok hajtanák. A Stirling motor a hőmérsékletkülönbséget alakítja át mozgási energiává. Az alapelve egy adott mennyiségű gáz (levegő, hidrogén vagy hélium) ismétlődő felmelegítése és lehűtése. Ez úgy történik, hogy a gáz a forró és a hideg hőcserélő között mozog, miközben mechanikai munkát végez. A forró hőcserélő a külső hőforrással (amelyet pl. az tüzelőanyag elégetése táplál) termikus csatolásban lévő kamra, a hideg hőcserélő pedig egy külső hőelnyelővel termikus csatolásban lévő kamra. A fejlesztők már közel járnak az olyan Stirling motorok elkészítéséhez, amelyek családi házak (hő és villamos) energiaellátására lesznek alkalmasak. A Stirling motor villamos hatásfoka alig több mint 10%. A kapcsolt energiatermelésben használt generátorok A forgó tengelyen jelentkező mechanikai energiát a generátor alakítja át villamos energiává. Léteznek szinkron- és aszinkron generátorok. A szinkrongenerátor a hálózattól függetlenül, szigetüzemben is tud működni, ezért a villamosenergia-rendszer kiesése esetén is képes ellátni a fogyasztókat. Az aszinkron generátor csak más generátorokkal párhuzamosan, rendszerint a villamosenergia-rendszeren keresztül tud működni. A villamosenergia-rendszerről leválasztva, vagy annak kiesése esetén nem képes működni, ezért tartalék áramforrásnak nem alkalmas. A villamosenergia-rendszerhez való csatlakoztatása ugyanakkor egyszerű. A 200 kw-nál kisebb villamos teljesítményű szinkron generátorok a kiegészítő szabályozó, indító és illesztő berendezések miatt drágábbak az aszinkron generátoroknál. A 200 kw-nál nagyobb teljesítmények esetén már a szinkrongenerátorok a gazdaságosabbak. Létezik azonban olyan tendencia is, amely szerint a kisebb teljesítményű kapcsolt energiatermelésű egységekben is szinkrongenerátorokat alkalmaznak. Költség-haszon elemzés A 2. táblázat a költségeket és a nyereségeket hasonlítja össze. A kapcsolt energiatermelés viszonylag tőkeigényes beruházás, ezért a befektetés előtt alapos költségelemzést kell végezni. A költségek számszerűsítése viszonylag egyszerű, de a megtermelt villamos energia és a hő értékének meghatározása sokkal bonyolultabb. A költségeket nem lehet egyszerűen a megtermelt villamos- és hőenergiára szétosztani, mivel azok értékét általában a megtakarítások alapján számítják Költség Tőke Üzemeltetés és karbantartás Tüzelőanyag Nyereség Hőenergia Villamos energia - kevesebbet kell vásárolni - értékesítés ki. A kapcsolt energiatermelésben előállított 2. táblázat: A kapcsolt energiatermelés költségei és nyeresége hő értékét a kazánnal előállított hőenergia árából, a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia árát pedig az áramszolgáltatótól vásárolt kevesebb energia miatti megtakarításból, vagy a villamosenergia-rendszerbe való betáplálás esetén a villamos energia piaci árából lehet meghatározni. A kapcsolt energiatermelésű egységek beruházási költségeit rendszerint a következők szerint lehet felosztani: A primer energiaátalakító költsége A generátor költsége A hővisszanyerő egység költsége Telepítési költségek A villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás költsége. 9

10 Egységnyi villamos teljesítményre eső beruházási költség (euró/kw) Beépített villamos teljesítmény (kw) 5. ábra: A kapcsolt energiatermelésben a fajlagos beruházási költség Az 5. ábrán az egy kw villamos teljesítményre eső beruházási költség alakulása látható a beépített villamos teljesítmény függvényében. A példa a gázmotoros kapcsolt energiatermelés esetén érvényes fajlagos beruházási költséget mutatja, amely tartalmazza a primer energiaátalakító, a generátor, a hővisszanyerő és a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás költségét. A 3. táblázatban egy tipikus kapcsolt energiatermelésű egység beruházási költségének a megoszlása látható az egyes összetevők között. Összetevő Részesedés a teljes beruházási költségből Primer energiaátalakító + generátor 40-60% Hővisszanyerő berendezés 15-30% Villamos csatlakozás + biztonság 5-15% Telepítés 5-10% 3. táblázat: Tipikus kapcsolt energiatermelésű rendszer beruházási költségének megoszlása A kapcsolt energiatermelés jövedelmezősége nagyrészt a villamos energia és a földgáz árától függ. A hőigényre méretezett kapcsolt energiatermelésű egység nem képes rugalmasan követni a villamos energia árváltozásait. Emiatt nyereségesen működő kapcsolt energiatermelésű erőművet nem könnyű készíteni. A 6. ábra a különböző típusú kapcsolt energiatermelésű erőművek üzemeltetése során jelentkező költségek jellemző megoszlását mutatja. A 7. ábra a mérleg másik oldalát, azaz a bevételeket szemlélteti. Az ábrákról világosan látszik, hogy a kiadások között a tüzelőanyag ára, míg a bevételek között a megtermelt villamosés hőenergia értéke a meghatározó. Az erőmű üzembe helyezése után a tulajdonos csak az üzemeltetési és karbantartási költségeket tudja befolyásolni. Manapság sok EU tagországban a kapcsolt energiatermelésű erőművek üzemeltetési költségei meghaladják a bevételeket. Az ilyen, energiatakarékos erőműveket a környezetvédelmi előnyeik miatt támogatni kell, hogy a kapcsolt energiatermelés életképes maradjon, és a velük kapcsolatos fejlesztések ne essenek vissza. A kapcsolt energiatermeléssel megtakarítható a hálózati veszteségek egy része, csökkenthetők a kibocsátások, és növelhető az energiaellátás biztonsága. A Tanács véleménye szerint a kapcsolt energiatermelésben vannak még kiaknázatlan lehetőségek, ezért támogatni kívánja a hasznos hőigényen alapuló hatékony kapcsolt energiatermelést. 10

11 Az üzemeltetés során jelentkező összes költség százalékos megoszlása Tüzelőanyag Tőke Egyéb Üzemeltetési és karbantartási költség Tőke Egyéb Üzemeltetési és karbantartási költség Tüzelőanyag Tüzelőanyag Tőke Üzemeltetési és karbantartási költség Kombinált ciklusú Gázturbina Belsőégésű motor 6. ábra: A különböző típusú kapcsolt energiatermelésű erőművek üzemeltetése során jelentkező költségek megoszlása Az üzemeltetés során jelentkező bevételek százalékos megoszlása Hőenergia Villamos energia Megtakarított hálózati költségek CO 2 kvóták Villamos energia Megtakarított hálózati költségek CO 2 kvóták Hőenergia Hőenergia Villamos energia Kombinált ciklusú Gázturbina Belsőégésű motor 7. ábra: A különböző típusú kapcsolt energiatermelésű erőművek üzemeltetése során jelentkező bevételek megoszlása Ezért 2004-ben megjelent a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló EU irányelv. Az irányelv célkitűzése a következő: Ennek az irányelvnek a célja, hogy a belső energiapiacon a primer energia megtakarításán és a hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés támogatására és fejlesztésére vonatkozó keretrendszer létrehozása révén fokozza az energiahatékonyságot és javítsa az energiaellátás biztonságát, tekintetbe véve a sajátos nemzeti körülményeket, különösen az éghajlati és gazdasági feltételekkel kapcsolatosakat. 11

12 Ennek az irányelvnek a kulcspontjai, amelyeket az EU tagállamoknak be kell vezetniük a következők: Létre kell hozni a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetigazolásának rendszerét A tagállamoknak fel kell mérniük országaikban a kapcsolt energiatermelés lehetőségeit A tagállamoknak négyévente jelentést kell készíteniük a kapcsolt energiatermelésnek a teljes energiatermelésben való részarányának növelésére tett erőfeszítéseikről A kapcsolt energiatermelés támogatásának a hasznos hőigényen és az energiatakarékosságon kell alapulnia. A várakozások szerint ez az irányelv tovább növeli a kapcsolt energiatermelés szerepét az EU-ban. A kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi kérdéseit és az előállított villamos energia minőségének paramétereit meg kell határozni. Jelenleg a hagyományos, a hő- és a villamos energia külön-külön történő előállításával való összehasonlítására szolgáló viszonyítási értékek kidolgozása van folyamatban. A kapcsolt energiatermelés jövője szempontjából fontos egyéb európai fejlemények az energiapolitika területén a következők: A széndioxid (CO 2 ) kibocsátással való kereskedelem rendszere. Mivel a kapcsolt energiatermelés a CO 2 kibocsátás csökkenését eredményezi, a CO 2 kvóták ösztönzik a kapcsolt energiatermelés használatát. Az EU energiapolitikája nagy hangsúlyt fektet az elkövetkezendő években az energiahatékonyságra. A következő két irányelv foglalkozik az energiahatékonyság növelésével: Irányelv az épületek energetikai kialakításáról (2002/91/EK). Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2006-ig kellett bevezetniük. Az irányelv az épületek energetikai kialakításának összehangolási elveiről szól, a megfelelés minimális követelményeiről, valamint a megfelelőség bizonyítási eljárásáról. A kapcsolt energiatermelésű (különösen a kis teljesítményű) egységek szerepet kaphatnak ezeknek a követelményeknek a teljesítésében. Irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról (2006/32/EK, április 5.). Az irányelv bevezetésének célja az energia-végfelhasználás hatékonyságának javítása a tagállamokban. Ez az irányelv a kapcsolt energiatermelést fontos eszköznek tartja a cél elérése érdekében. Előkészületben van a megújuló hőenergia felhasználásának (pl. biomasszával táplált kapcsolt energiatermelésű egységből származó hőenergia) támogatásáról szóló új EU irányelv. Irodalomjegyzék [1] Patterson, Walt, Transforming Electricity, the Coming Generation of Change, Royal Institute of International Affairs, Earthscan Publications Ltd, [2] Lovins, Amory B; Datta, E Kyle; Feiler, Thomas; Rábago, Karl R; Joel,N; Swisher, P E; Lehmann, André; and Wicker, Ken; Small is Profitable: The Hidden Economic Benefits of Making Electrical Resources the Right Size, Rocky Mountain Institute, [3] Minett, Simon, Cogeneration in Western Europe, Presentation, COGEN Europe, October [4] Smit, Rob, Course in Small-scale Cogeneration, PWK, [5] Cogeneration Monitor (in Dutch), Harmsen, R et al, ECN, [6] Directive 2004/8/EC of The European Parliament and of the Council of 11 February 2004, on the promotion of cogeneration based on a useful heat demand in the internal energy market and amending Directive 92/42/EEC. [7] Directive 2006/32/EC of the European Parliament and of the Council of 5 April 2006, on energy end-use efficiency and energy services and repealing Council Directive 93/76/EEC. [8] Educogen, The European Educational Tool on Cogeneration, December

13 Jegyzetek 13

14 Jegyzetek 14

15 Referencia és Alapító Tagok* European Copper Institute* (ECI) EPRI Solutions Inc Laborelec ABB Power Quality Products ETSII - Universidad Politécnica de Madrid MGE UPS Systems Akademia Gorniczo-Hutnicza (AGH) Fluke Europe Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg Centre d'innovació Tecnològica en Convertidors Estàtics i Accionaments (CITCEA-UPC) Hochschule für Technik und Wirtschaft* (HTW) Polish Copper Promotion Centre* (PCPC) Comitato Elettrotecnico Italiano (CEI) Hogeschool West-Vlaanderen Departement PIH Socomec Sicon UPS Copper Benelux* International Union for Electricity Applications (UIE) Università di Bergamo* Copper Development Association* (CDA UK) ISR - Universidade de Coimbra University of Bath Deutsches Kupferinstitut* (DKI) Istituto Italiano del Rame* (IIR) The University of Manchester Engineering Consulting & Design* (ECD) Katholieke Universiteit Leuven* (KU Leuven) Wroclaw University of Technology* Szerkesztőségi bizottság David Chapman (Chief Editor) CDA UK Prof Angelo Baggini Università di Bergamo Dr Araceli Hernández Bayo ETSII - Universidad Politécnica de Madrid Prof Ronnie Belmans UIE Dr Franco Bua ECD Jean-Francois Christin MGE UPS Systems Prof Anibal de Almeida ISR - Universidade de Coimbra Hans De Keulenaer ECI Prof Jan Desmet Hogeschool West-Vlaanderen Dr ir Marcel Didden Laborelec Dr Johan Driesen KU Leuven Stefan Fassbinder DKI Prof Zbigniew Hanzelka Akademia Gorniczo-Hutnicza Stephanie Horton ERA Technology Dr Antoni Klajn Wroclaw University of Technology Kees Kokee Fluke Europe BV Prof Dr rer nat Wolfgang Langguth HTW Prof Henryk Markiewicz Wroclaw University of Technology Carlo Masetti CEI Mark McGranaghan EPRI Solutions Dr Jovica Milanovic The University of Manchester Dr Miles Redfern University of Bath Dr ir Tom Sels KU Leuven Prof Dr-Ing Zbigniew Styczynski Universität Magdeburg Andreas Sumper CITCEA-UPC Roman Targosz PCPC Dr Ahmed Zobaa Cairo University

16 KEMA Nederland BV Utrechtseweg AR Arnhem The Netherlands Rob Smit Tel Fax Web: Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web: European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: Fax: Website:

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról 5..3 Feszültség zavarok Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Dr Johan Driesen & Dr

Részletesebben

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.1 Általános elvek E.ON Renewables Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Általános

Részletesebben

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai 5.3.4 Szabályozók Motorok Érzékeny fogyasztók Áramszolgáltatói hálózat

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC)

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) 6.1.2 Földelés és EMC Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Prof.

Részletesebben

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány 5.5.1 Siemens Press Photo Adagoló Extruder Polimer granulátum

Részletesebben

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok illamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok 6.3.1 * S * T Földelés és MC Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Earthing & EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok 6.5.1 Földelés és EMC Földelés és EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok Henryk

Részletesebben

Harmonikusok Források és hatások

Harmonikusok Források és hatások Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Források és hatások 3.1 Harmonikusok Harmonikusok Források és Hatások David Chapman Copper Development Association 2001. március Magyar Rézpiaci

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.2 Szélerőművek E.ON Renewables Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Stirling-motor mint a decentralizált energiatermelés egy lehetősége. Meggi 2003 Kht. KKK Sopron Ökoenergetikai Kutatási Főirány

Stirling-motor mint a decentralizált energiatermelés egy lehetősége. Meggi 2003 Kht. KKK Sopron Ökoenergetikai Kutatási Főirány Stirling-motor mint a decentralizált energiatermelés egy lehetősége Meggi 2003 Kht. KKK Sopron Ökoenergetikai Kutatási Főirány Hallgató Ferenc ügyvezető, okl. erdőmérnök Sopron, 2006. március 3. Energiaellátás

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Villogás (Flicker) 5.1.4 Feszültségzavarok Feszültségzavarok Villogás (Flicker) Zbigniew Hanzelka & Andrzej Bień AGH University of Science

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői 5.4.2 tápfeszültség-letörés, t >10 ms tápfeszültség

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia.

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia. Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2 Rezonanciaerősítés Frekvencia Harmonikusok Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton Stafan Fassbinder

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

Bevezetés. Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között.

Bevezetés. Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között. A nagy hatásfokú, hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés alkalmazására rendelkezésre álló lehetőségekről Magyarországon (beleértve a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroegységeket

Részletesebben

Földelés és EMC A földelés mint rendszer

Földelés és EMC A földelés mint rendszer Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Földelés és EMC A földelés mint rendszer 6.1 Földelés és EMC Földelés és EMC A földelés, mint rendszer Reyer Venhizen KEMA T&D Power 2001. Májs Magyar Rézpiaci

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11.

STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. Kriston Ákos Tartalom Elméleti ismertetők Kriston Ákos Mi az az üzemanyagcella?

Részletesebben

Áttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről

Áttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről Áttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről Dr. Kiss Csaba MKET, elnökhelyettes COGEN Europe, igazgatóság tagja Alstom Power, ügyvezető igazgató TARTALOM 2014 COGEN Europe Cogeneration Snapshot

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása II. Villanyszerelő Konferencia az intelligens házakról és megújuló energiákról Előadás témája: Az alkalmazás alapja Kiserőművek csatlakoztatásának alapja

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt László György üzletfejlesztési projekt menedzser Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető 1856. Fővárosi

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA -

NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA - NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA - MEGÚJULÓK HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSA Herbert Ferenc 2007. augusztus 24. Egy régi álom a palackba zárt villámok energiája ENERGIA TÁROLÁS Egy ciklusban eltárolt-kivett

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA

HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA A TEDOM HUNGARY RÖVID BEMUTATÁSA Alapítva 2005-ben, Magyarorságon; alapítók: NRG Agent Alapítva 2002-ben; 450 mill. Ft éves forgalom; 25 alkalmazott Tedom magyarországi

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Rugalmasság Modern irodaház rugalmas energiaellátása

Rugalmasság Modern irodaház rugalmas energiaellátása Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Rgalmasság Modern irodaház rgalmas energiaellátása 4.5.1 Rgalmasság Rgalmasság Modern irodaház rgalmas energiaellátása Hans De Kelenaer, Eropean Copper Institte

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL XVII. Kapcsolt hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia Siófok, 2014. március 18-19. Orbán Tibor MaTáSzSz alelnök FŐTÁV műszaki vigh.

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Klima- und Energiemodellregion ökoenergieland Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Energiastratégia Ökoenergetikai Modellrégió Cél: energetikai önellátás 2015-ig Burgenland -Bglandi Energiaügynökség

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Mármarosi István - ENER G Energia Technológia Zrt Üzletfejlesztési vezető Az önellátó energiagazdálkodás Feladat vagy lehetőség?

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés

Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés 1 Beruházás típusa: Homlokzati szigetelés 10cm-es polisztirol homlokzati szigetelés felhelyezése a teljes homlokzatra (1320m2). Indoklás: Az épület hőveszteségének kb. 30%-a az oldal falakon keresztül

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Feszültségletörések Megelôzô karbantartás a villamosenergia-minôség pillére

Feszültségletörések Megelôzô karbantartás a villamosenergia-minôség pillére Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségletörések Megelôzô karbantartás a villamosenergia-minôség pillére 5.2.1 Feszültségletörések Feszültségletörések Megelôzô karbantartás a villamosenergia-minôség

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Nemzetközi képzési program és hálózat. az energiahatékonyságért és a költségek jelentős csökkentéséért

Nemzetközi képzési program és hálózat. az energiahatékonyságért és a költségek jelentős csökkentéséért Nemzetközi képzési program és hálózat az energiahatékonyságért és a költségek jelentős csökkentéséért Tartalom Menedzsment Technológia Szakoktatók Kiváló szakemberek Gyakorlati tapasztalattal Cél Módszer

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben