110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

Átírás

1 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény 170. (2) bekezdés 6. pontjában, továbbá az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed a kapcsoltan termelt villamos energiának a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 9. -a szerinti kötelező átvételi rendszerben történő értékesítéséhez szükséges - a VET 12. -ában, továbbá a megújuló energiaforrásból vagy ból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott - eredetigazolás kiadását megalapozó, a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjára. (2) Az e rendelet szerinti számítási módot a következő villamosenergia-termelési eljárásokra kell alkalmazni: a) gáz- és gőzturbinával kombinált ciklusú körfolyamatban, b) ellennyomású gőzturbinával, c) kondenzációs megcsapolásos (elvételes) gőzturbinával, d) gázturbinával (hőhasznosítással), e) belső égésű motorral, f) mikroturbinával, g) Stirling-motorral, h) üzemanyagcellával, i) gőzgéppel, j) organikus Rankine körfolyamatban, vagy k) bármely egyéb technológiával vagy ezek kombinációjával történő hasznos hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre. Értelmező rendelkezések 2. (1) E rendelet alkalmazásában: a) fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (δ): a kapcsolt energiatermelésből származó villamos és hasznos hőenergia aránya, b) kapcsolt energiatermelő erőműegység: olyan erőműegység, amely kapcsolt energiatermelés megvalósítására képes, c) kapcsolt energiatermelésből származó energia: a kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos-, mozgási és hasznos hőenergia összege, d) kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia: hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia, e) kis kapcsolt energiatermelő berendezés: olyan kapcsolt energiatermelő berendezés, amelynek névleges villamos teljesítménye kisebb 1 MWe-nél, f) mikro kapcsolt energiatermelő berendezés: olyan kapcsolt energiatermelő berendezés, amelynek legnagyobb villamos teljesítménye kisebb 50 kwe-nál, g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a jelen rendeletben foglalt feltételeket kielégítő kapcsolt energiatermelés,

2 h) összhatásfok (mennyiségi hatásfok): a megtermelt villamos-, mozgási és kiadott hasznos hőenergia éves mennyisége osztva a kapcsolt energiatermelési folyamatba bevitt összes energiával (a tüzelőanyag alsó fűtőértékével számolva), i) referencia-hatásfok: a külön-külön történő hő- és villamosenergia-termelés hatásfoka. (2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a VET, a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény, a megújuló energiaforrásból vagy ból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló jogszabály rendelkezései szerint kell értelmezni. Általános rendelkezések 3. (1) Az R. 8. -a szerinti eredetigazolás szempontjából figyelembe vehető, nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét az 1. számú melléklet szerint kell meghatározni. (2) Csak olyan villamosenergia-mennyiségre adható ki az R. 8. -a szerinti eredetigazolás, amely megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott energia-megtakarítási követelményeknek. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások elvégzése során a VET 5. -ának megfelelően az átviteli rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához igényelt villamosenergia-termelést a Magyar Energia Hivatal figyelmen kívül hagyja. Záró rendelkezések 4. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) (3) Az Európai Unió jogának való megfelelés 5. (1) Ez a rendelet a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső piacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergiatermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló, december 21-i 2007/74/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 1. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez 1. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia éves mennyiségének a meghatározása a) Ha az összhatásfok (η)értéke - ellennyomású gőzturbina, - gázturbina (hőhasznosítással), - belső égésű motor, - mikroturbina, - stirling-motor, - tüzelőanyag-cella esetében legalább 75, - kombinált ciklusú gáz- és gőzturbina, - kondenzációs megcsapolásos/elvételes gőzturbina esetében legalább 80, akkor E kog = E E kog a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia éves mennyisége, MWh, E generátorok kapcsán mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége, MWh.

3 b) Ha az összhatásfok tényleges értéke nem éri el az a) pontban meghatározott értékeket, akkor a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia éves mennyiségét a következők szerint kell meghatározni, feltéve hogy a berendezés névleges üzemállapotban teljesíti az a) pontban közölt összhatásfok-értékeket: Feltéve, hogy E kog kisebb mint E E kog = H kog x σ H kog a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hőenergia mennyisége (itt nem vehető figyelembe például a külön kazánokban termelt hőmennyiség vagy a gőzturbina előtt történő frissgőz-elvétel hőmennyisége), MWh, σ fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének meghatározásához a tényleges fajlagos villamosenergia-termelési mutatót kell alkalmazni. Ha a tényleges fajlagos villamosenergia-termelési mutató értéke nem ismert, úgy annak értékét a c) pontban foglaltak szerint kell meghatározni. Ha a kapcsolt energiatermelő berendezés névleges üzemállapotban sem képes teljesíteni az a) pontban meghatározott összhatásfok értékeket, a megtermelt villamos energia részben sem tekinthető nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának. c) A fajlagos villamosenergia-termelési mutató (σ) értékének meghatározása A fajlagos villamosenergia-termelési mutató: E o a kapcsolt energiatermelő erőműegység éves villamosenergia-termelése, MWh, H o a kapcsolt energiatermelő erőműegység éves hőtermelése, MWh. Ha az 1. (2) bekezdés a)-e) pontjában rögzített kapcsolt energiatermelő egységek esetében a tényleges villamosenergia/hő arány nem ismert, akkor az alábbi táblázatban szereplő villamosenergia/hő értékekkel kell számolni, azonban a számított kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyisége nem lehet több, mint az egység tényleges villamosenergiatermelése. A termelőegység típusa Kombinált ciklusú gáz- és gőzturbina 0,95 Ellennyomású gőzturbina 0,45 Kondenzációs megcsapolásos/elvételes A fajlagos villamosenergiatermelési mutató alapértéke, σ 0,45 gőzturbina Gázturbina (hőhasznosítással) 0,55 Belső égésű motor 0,75 d) Ha a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált tüzelőanyag energiatartalmának egy részét vegyi anyagok formájában visszanyerik, és azokat az energiatermeléshez újra felhasználják, ezen anyagokat a felhasznált tüzelőanyag mennyiségéből az a)-c) pont szerinti számítások elvégzése előtt le kell vonni. 2. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez

4 A nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energiamegtakarítási feltétele A megtermelt villamos energia akkor tekinthető nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő erőműegységből származónak, ha a) a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőműegységgel elért elsődleges energiaforrásmegtakarítás (PEM) 10, vagy annál nagyobb, b) kis és mikro kapcsolt energiatermelő erűműegység esetén nagyobb, mint nulla. A kapcsolt energiatermelésből származó elsődleges energiaforrás-megtakarítás számítása (PEM): PEM a elsődleges energiaforrás-megtakarítás,, PE felhasznált primer energia (kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyisége), MWh, η kog a kapcsolt energiatermelés hőtermelési hatásfoka,, Ref η H külön hőtermelés hatásfokának a 4. számú melléklet szerint meghatározott referenciaértéke,, η Ekog a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-termelési hatásfoka,, Refη E a külön villamosenergia-termelés hatásfokának a 3. számú melléklet szerint referenciaértéke,, H kog a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hőenergia mennyisége (itt nem vehető figyelembe például a külön kazánokban termelt hőmennyiség vagy a gőzturbina előtt történő frissgőzelvétel hőmennyisége), MWh, E kog a kapcsolt energiatermelésből származó nagy hatásfokú villamos energia éves mennyisége, MWh. 3. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez A külön történő villamosenergia-termelés energiaigényének meghatározásához alkalmazandó hatásfok-referenciaértékek a) A hatásfok-referenciaértékek A külön történő villamosenergia-termelés energiaigényének meghatározásához a következő hatásfok-referenciaértékeket kell alkalmazni (15 C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar nyomás, 60 relatív páratartalom mellett): Az építés és azt éve megelőző A tüzelőanyag típusa

5 Kőszén/koksz 39,7 40,5 41,2 41,8 42,3 42,7 43,1 43,5 43,8 44,0 44,2 Lignit/lignit 37,3 38,1 38,8 39,4 39,9 40,3 40,7 41,1 41,4 41,6 41,8 brikett Tőzeg/tőzeg 36,5 36,9 37,2 37,5 37,8 38,1 38,4 38,6 38,8 38,9 39,0 brikett SZILÁR D Fa tüzelőanyag ok 25,0 26,3 27,5 28,5 29,6 30,4 31,1 31,7 32,2 32,6 33,0 Mezőgazdasági 20,0 21,0 21,6 22,1 22,6 23,1 23,5 24,0 24,4 24,7 25,0 biomassza Biológiai lebontású 20,0 21,0 21,6 22,1 22,6 23,1 23,5 24,0 24,4 24,7 25,0 háztartási Nem megújuló (háztartási és ipari) 20,0 21,0 21,6 22,1 22,6 23,1 23,5 24,0 24,4 24,7 25,0 Olajpala 38,9 38,9 38,9 28,9 38,9 38,9 38,9 38,9 38,9 38,9 39,0 Olaj (gázolaj + maradék olaj), LPG 39,7 40,5 41,2 41,8 42,3 42,7 43,1 43,5 43,8 44,0 44,2 Bio 39,7 40,5 41,2 41,8 42,3 42,7 43,1 43,5 43,8 44,0 44,2 tüzelőanyagok Biológia i FOLYÉKON 20,0 21,0 21,6 22,1 22,6 23,1 23,5 24,0 24,4 24,7 25,0 lebontás Y ú Nem megújuló 20,0 21,0 21,6 22,1 22,6 23,1 23,5 24,0 24,4 24,7 25,0 Földgáz 50,0 50,4 50,8 51,1 51,4 51,7 51,9 52,1 52,3 52,4 52,5 Finomítói 39,7 40,5 41,2 41,8 42,3 42,7 43,1 43,5 43,8 44,0 44,2 gáz/hidrogén GÁZNEM Biogá 36,7 37,5 38,3 39,0 39,6 40,1 40,6 41,0 41,4 41,7 42,0 Ű z Kamragáz, kohógáz, egyéb gázok, hasznosított hő A berendezésbe a tüzelőanyaggal bevitt energiát a tüzelőanyag fűtőértékével kell számítani. A berendezés építési éve az a naptári év, amelyben a berendezés megkezdte villamosenergiatermelését. Ha egy meglévő kapcsoltenergia-termelő berendezést felújítanak, és a

6 felújítás beruházási költsége meghaladja egy új, hasonló berendezés beruházási költségeinek 50- át, az építés évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben a felújított berendezés megkezdte a villamosenergia-termelést. A hatásfok-referenciaértékek a kapcsoltenergia-termelő egység építési évétől számított tíz éven át érvényesek. A kapcsoltenergia-termelő egység építési évét követő tizenegyedik évtől kezdődően a 10 éves kapcsoltenergia-termelő egységre alkalmazandó egységes hatásfokreferenciaértékeket kell alkalmazni. Ezek a hatásfok-referenciaértékek egy évig érvényesek. Ha egy kapcsoltenergia-termelő berendezés tüzelőanyag-keverékkel üzemel, a külön termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagok energiabevitelének arányában kell alkalmazni. b) Az átlagos középhőmérséklet normál állapottól való eltérése miatt alkalmazandó korrekciós tényező Tekintettel arra, hogy Magyarországon az éves átlagos középhőmérséklet +10 C, ami 5 C értékkel eltér a normál állapot szerinti 15 C értéktől, ezért a külön történő villamosenergiatermelés energiaigényének meghatározásánál a hatásfok-referenciaértékeket, az üzemanyagcellával megvalósított kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési technológia kivételével, 0,5 értékkel növelni kell. c) Az elkerült hálózati veszteségek figyelembevételéhez alkalmazandó korrekciós tényezők A hálózati veszteségek elkerülésének figyelembevétele érdekében az alábbi korrekciós tényezőket kell alkalmazni (a megfelelő értékkel a hatásfok-referenciaértéket szorozni kell): Feszültség szint A hálózatra termelt villamos energia > 200 kv 1 0, kv 0,985 0, kv 0,965 0,945 0,4-50 kv 0,945 0,925 < 0,4 kv 0,925 0,860 A helyszínen elfogyasztott villamos energia Faalapú tüzelőanyagokból, biogázból termelt villamosenergia-mennyiségre - hálózati veszteség elkerülése okán - korrekciós tényező nem vehető figyelembe. Ha valamely berendezés energiamegtakarításának számításánál az elkerült hálózati veszteséget figyelembe vevő korrekciós tényezőt is alkalmazzák, ezt csak az éghajlati korrekciós tényező alkalmazását követően lehet alkalmazni. 4. számú melléklet a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelethez A külön történő hőenergia-termelés energiaigényének meghatározásához alkalmazandó hatásfok-referenciaértékek A külön történő hőenergia-termelés energiaigényének meghatározásához a következő hatásfokreferenciaértékeket kell alkalmazni (15 C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar nyomás, 60 relatív páratartalom mellett): A tüzelőanyag típusa Gőz/forró víz Füstgázok közvetlen felhasználása esetén Kőszén/koksz Lignit/lignit brikett Tőzeg/tőzeg brikett SZILÁRD Fa tüzelőanyagok Mezőgazdasági biomassza Biológiai lebontású (háztartási) Nem megújuló (háztartási és ipari)

7 Olajpala Olaj (gázolaj + maradék tüzelőolaj), LPG FOLYÉKONY Bio tüzelőanyagok Biológiai lebontású Nem megújuló Földgáz GÁZNEMŰ Finomító gáz/hidrogén Biogáz Kamragáz, kohógáz, egyéb gázok 80 72