Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások"

Átírás

1 Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.1 Általános elvek E.ON Renewables

2 Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Általános elvek Rob van Gerwen KEMA Nederland BV november Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelők és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedő- szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelői és Európa vezető réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erőfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelősséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerű meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzői jog : Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web:

3 Elosztott energiatermelés (DG) és megújuló energiaforrások (RES) Általános elvek Összefoglalás Az elosztott energiatermelésre (Distributed Generation, DG) és a megújuló energiaforrásokra (Renewable Energy Sources, RES) Európában nagy figyelmet fordítanak. Mindkettőre úgy tekintenek, mint amelyek segítenek csökkenteni az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az elosztott energiatermelés lehetővé teszi a villamos energia helyben történő előállítását, és kapcsolt energiatermelés esetén az ipari folyamatok vagy a fűtés hőigényét is. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások gazdaságossága sok tényezőtől függ. A legfontosabb költségek a kezdeti beruházási költségek, az üzemanyagárak, az energia árak (villamos és hő) és a villamos hálózatra való csatlakozás költségei. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia ára a biomassza esetén a legolcsóbb, ezt követi a szárazföldi szél- és vízenergia, míg a napelemek a legdrágábbak. Sok ország támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását, így a napenergiáét is. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások életképességét nagymértékben az EU és a nemzeti politikai döntésektől függő szabályozások és támogatások határozzák meg. Ahhoz, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások területén további jelentős beruházások szülessenek, stabil energiapolitikára van szükség. Bevezetés Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások kiemelt szerepet játszanak Európában. Mindkettőt a következő két cél elérése szempontjából tartják fontosnak: Európa energiaellátásának nagyobb biztonsága, mivel segítségükkel csökkenthető az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség, mint amilyen az olaj, a földgáz és a szén A fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező üvegházhatást okozó gázok, különösen a széndioxid kibocsátásának csökkentése. Ez a cikk az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások általános kérdéseit tekinti át. Ennek a fejezetnek a többi cikke foglalkozik részletesen az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások egyes területeivel. Jelen Útmutató 7. fejezete az ésszerű energiafelhasználás és az energiával való takarékoskodás lehetőségeit tárgyalja. Először is meg kell határoznunk, hogy mit értünk az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások kifejezések alatt, és be kell vezetnünk az ezekkel kapcsolatban gyakran használt kombinált hő- és villamosenergia-termelés (Combined Heat and Power, CHP) valamint az elosztott energiaforrások (Distributed Energy Resources, DER) kifejezéseket. A megújuló energiaforrások olyan, soha ki nem merülő természetes energiaforrások, mint a nap és a szél. A megújuló energiarendszerek ezeket a természetes energiaforrásokat alakítják át könnyen felhasználható energiává (villamos- és hőenergiává). A megújuló energiarendszerek alatt gyakran csak a villamos energia termelését értjük, jóllehet többek között pl. a fűtésre felhasználható hőtermelés szintén lehetséges (geotermikus energia, napkollektor). Ez a cikk azonban a megújuló energiarendszerekkel csak a villamosenergiatermelés szempontjából foglalkozik (RES-E). A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiával kapcsolatos európai irányelv [1] szerint a megújuló energiaforrások a következők: Vízenergia Biomassza (szilárd anyagok, bio-üzemanyagok, hulladékokból és szennyvízkezelőkből származó gázok, biogázok) Szél Nap (fényelektromos, hőelektromos) Geotermikus Hullám- és árapály energia Biológiailag lebontható hulladék. Az elosztott energiatermelésre számos meghatározás létezik [2, 3, 4]. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban az elosztott energiatermelés rendszerint a villamos energiát (és esetleg hőenergiát) előállító rendszerekre vonatkozik. Ez a cikk kizárólag a villamos energiát előállító elosztott energiatermeléssel foglalkozik. Általában az elosztott energiatermelés az energiának a tényleges felhasználásához közeli előállítását jelenti. 3

4 A DG és a RES bemutatása Az elosztott energiatermelés egyéb jellemzői: Nem központilag tervezett, és általában független energiatermelők vagy felhasználók üzemeltetik Nincs központilag szabályozva (bár a virtuális erőművek koncepciója, amelyben a sok decentralizált energiatermelő egység egyetlen egységként szerepel, ellentmond ennek a meghatározásnak) 50 MW-nál kisebb (egyes források 300 MW-ig tekintenek bizonyos rendszereket elosztott energiatermelő rendszernek) A villamosenergia-rendszerhez annak általában a 240/400 V kv feszültségű részén kapcsolódik, bár ez országonként változhat. A legtöbb megújuló energiaforrást felhasználó rendszer egyben elosztott energiatermelésű rendszer is, bár a nagyteljesítményű vízerőművek, a tengeri szélerőmű parkok és a biomasszát is felhasználó hagyományos (fosszilis energiahordozókkal táplált) erőművek kivételt képeznek. Az elosztott energiaforrásnak [5] a fogyasztás középpontjában vagy ahhoz közel a hálózatra csatlakozó, a hálózat fogyasztói teljesítményénél általában nagyobb teljesítményű elosztott villamosenergia-termelő (és esetleg villamosenergia-tároló) berendezést nevezünk. A villamos energia tárolásával ez a cikk nem foglalkozik. A kombinált hő- és villamosenergia-termelés (CHP), amelyet gyakran kapcsolt energiatermelésnek neveznek azt jelenti, hogy a villamos- és hőenergia termelése és felhasználása együtt történik. Általában a megtermelt villamos energia egy részét helyben felhasználják, a maradékot pedig betáplálják a hálózatba. A hőenergiát viszont mind helyben használják fel, mert a hőenergia szállítása nagyon költséges és viszonylag nagy veszteséggel jár. Általában a fosszilis energiahordozókon alapuló elosztott energiatermelés egyben kapcsolt energiatermelés is, mivel az elosztott energiatermelés egyik előnye a hulladékhő helyi felhasználása. A cikk részletesen foglalkozik a kapcsolt energiatermeléssel. Az elosztott energiatermelés jellemző felhasználási területei a következők: Háztartások ( mikroerőművek : villamosság és hő) Kereskedelem (épületekkel kapcsolatos: villamosság és hő) Üvegházak (termeléssel kapcsolatos: villamosság, hő és széndioxid a növények számára) Ipar (termeléssel kapcsolatos: villamosság és gőz) Távfűtés (épületekkel kapcsolatos: villamosság és hő a távhőszolgáltató hálózaton keresztül) Villamosenergia-rendszer (csak villamos energia a hálózatba). Az 1. ábrán az elosztott energiatermelés áttekintése és jellemző felhasználási területei láthatók. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai Annak az oka, hogy a villamosenergia-termelésben az elosztott termeléssel szemben még mindig a központi erőművek vannak túlsúlyban, a mérettől, a hatásfoktól, az energiahordozók hozzáférhetőségétől és az élettartamtól függő gazdaságosságban rejlik [6]. A termelőegység méretének növelésével nő a gazdaságosság, és csökken az egységnyi előállított villamos energia költsége. Egy nagy erőmű egy MW-ra jutó beruházási költsége is kisebb, mint több, összesen ugyanakkora teljesítményű kisebb egységé. Azonban a nagyobb méretből származó előnyök egyre csökkennek; a kis egységek rugalmasabban tudják kihasználni a folyamatos technológiai fejlődést. Az energiahordozók hozzáférhetősége a másik ok, amely miatt még mindig építenek nagyerőműveket. Az elosztott energiatermelés számára a szén különösen gazdaságtalan, azonban ez a fajta fosszilis energiahordozó áll a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre az egész világon, szállítása megbízható, ára pedig stabil (legalábbis a kőolaj és a földgáz árához képest). Ezen kívül az élettartamuk év, így a nagyerőművek még sokáig meghatározó szerepet játszanak a villamosenergia-termelésben. Akkor miért fejlesztik mégis az elosztott energiatermelést? A legfontosabb ok a villamosenergia-termelés során mindig keletkező hőenergia gazdaságos felhasználása. Ez jelentősen megnöveli az erőmű teljes hatásfokát, amit a cikk tárgyal részletesen. Mivel a hőt helyben kell felhasználni, ésszerű, hogy a termelés a hőenergia felhasználásához közel legyen. 4

5 A DG és a RES bemutatása Fosszilis energiahordozókon alapuló Hagyományos gázturbina Gázmotor Mikro turbina Stirling motor Alacsony hőmérsékletű üzemanyagcella Magas hőmérsékletű üzemanyagcella Megújuló energiaforrásokon alapuló Mikro vízerőmű Kis vízerőmű Szélturbina Biomassza rendszerek Napelemek Geotermikus rendszerek Hullám, tengeri áramlás és árapály erőművek Jellemző felhasználási területek Háztartások Kereskedelem Üvegházak Ipar Távfűtés Villamosenergiarendszer 1. ábra: Az elosztott energiatermelés áttekintése (a [2, 3] alapján) és jellemző felhasználási területei Az elosztott energiatermelés további előnyei [4] közé tartoznak az energiatermeléssel kapcsolatos előnyök (az ellátás növelt biztonsága, a túlméretezés elkerülése, a csúcsterhelés csökkentése, a hálózati veszteségek csökkentése) és az energiaelosztással kapcsolatos előnyök (az elosztóhálózat kiépítésének elhalasztása, az energiaminőség és a megbízhatóság növekedése). Az elosztott energiatermelés hátrányai, a korábbiakban említetteken kívül a csatlakozás költségei, a mérés és a stabilitás kérdései. A 2. ábra az elosztott energiatermelés elterjedésének a hálózati veszteségekre gyakorolt hatását szemlélteti. A megújuló energiarendszerek legfontosabb előnye, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat, mivel nem használnak fel fosszilis energiahordozókat. További előny az energiahordozók árától való függetlenség ( a nap mindenkire egyformán süt ). Ez csökkenti a megújuló energiarendszerek üzemeltetési költségeit, és csökkenti az üzemeltetési kockázatokat is. A megújuló energiarendszerek legnagyobb hátránya a nagy beruházási költség, amely gyakran nagyobb, mint a nem megújuló energiaforrásokon alapuló erőműveké. Például egy gázturbinás erőmű beruházási költsége 500 euró/kw, míg egy szélerőműé több mint 900 euró/kw. A megújuló energiaforrások további hátrányai a helyszínnel szemben támasztott különleges követelmények és a termelt energia kiszámíthatatlansága. A megújuló energiaforrás (nap, szél, víz) rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja a megújuló energiarendszer megvalósíthatóságát, amely környezetvédelmi kérdéseket is felvethet. A megújuló energiaforrások kiszámíthatatlansága a villamosenergia-rendszer stabilitásának költségeit is növelik, és tartalékkapacitások kiépítését követelik meg, például szélerőművek esetén a szélerősség változásai miatt. Ez a probléma már jelentkezett azokon a területeken, ahol jelentős a szélerőművek elterjedése, mint pl. Németországban és Dániában. Hálózati veszteségek Az elosztott energiatermelés elterjedésének mértéke 2. ábra: Hálózati veszteségek az elosztott energiatermelés elterjedésének függvényében 5

6 A DG és a RES bemutatása Összefoglalva, az elosztott energiatermelésnek és a megújuló energiaforrások felhasználásának vannak az energiatermeléssel, az energiaelosztással és a környezettel kapcsolatos előnyei és hátrányai, amelyeket minden egyes esetben külön-külön kell megvizsgálni. A jelenlegi helyzet 2005-ben az EU-15-ök országaiban a teljes erőművi kapacitás 643 GW volt. Ennek kb. 15 %-a (96 GW) volt kapcsolt energiatermelésű kapacitás, 19%-a (122 GW) vízerőművi kapacitás és 8% (53 GW) származott egyéb megújuló energiarendszerből [7]. A kapcsolt energiatermelésű kapacitás közel fele az áramszolgáltatók, míg a másik fele független termelők tulajdonában volt. A 3. ábra a 15 EU tagállam erőművi kapacitását szemlélteti. Erőművi kapacitás (MW) Nukleáris erőmű Hagyományos hőerőmű Vízerőmű Egyéb megújuló energiarendszer A kapcsolt energiatermelés %-os értéke A kapcsolt energiatermelés %-os értéke Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU statisztikák [8] alapján 2004-ben a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát 400 TWh-ra becsülik, amelynek több mint 70%-át vízenergiából állították elő (amint az a 3. ábrából is látható). A 4. ábra a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiatermelés megoszlását mutatja. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával foglalkozó irányelv (EU RES-E irányelv) az EU-15- ök teljes felhasználásának százalékában határoz meg célszámokat. Ezeket a tervezett célszámokat 2010-re kell elérni, és viszonyítási alapjuk az 1997-es év. Mivel ezek a célszámok a tényleges fogyasztásra vonatkoznak, és a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia százalékos értéke rögzített, ezért ha a teljes fogyasztás növekszik, akkor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergiatermelést is növelni kell. 3. ábra: 15 EU tagország erőművi kapacitása 2005-ben [7] Nagyméretű vízerőmű Kisméretű vízerőmű Szárazföldi szélerőmű Tengeri szélerőmű Biogáz Szilárd biomassza Szerves hulladék Geotermikus energiából nyert villamos energia 4. ábra: A megújuló energiaforrásokból származó villamos energiatermelés megoszlása a 15 EU tagországban 2004-ben; a napelemek, az árapály és hullámerőművek valamint a nap hőenergiájának a részaránya elhanyagolható [8] 6

7 A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés (RES-E) a teljes fogyasztás %-ában A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés szükséges növekedése között (%) A DG és a RES bemutatása Az 5. ábrán látható a viszonyítási állapot (1997), az elérni kívánt helyzet (2010) és a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés növelésének a cél eléréséhez szükséges értéke. Az EU-15-öket együtt vizsgálva, a viszonyítási állapot szerint a 2440 TWh teljes villamos energiafogyasztásnak a 13,9%- a származott megújuló energiaforrásból, amely 340 TWh-nak felel meg. Mivel 2010-ben a várható teljes villamos fogyasztás 2930 TWh lesz [7], a 22%-os célnak 650 TWh megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés felel meg. Ez azt jelenti, hogy 1997-hez képest 2010-re majdnem meg kell duplázni megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelést. A 2005-re elért 400 TWh megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés (amely a teljes fogyasztás 14,4%-a) azt sejteti, hogy a hátra lévő 5 év alatt nehéz lesz az irányelv által kitűzött cél teljesítése. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a könnyen kiaknázható vízenergiában rejlő lehetőségeket már kihasználták, így a növekedést a nehezebben felhasználható biomassza, szélenergia és esetleg napelemek segítségével kell elérni. RES-E % (1997) RES-E % (2010) RES-E % növekedés ( ) Ausztria Belgium Dánia Finnország Németország Franciaország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU ábra: A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés a teljes felhasználás arányában az EU RES-E irányelve szerint; viszonyítási állapot az 1997-es, céldátum 2010 [1] Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások gazdaságossága Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek gazdaságos megvalósíthatósága sok tényezőtől függ. Fontos a beruházások költsége, továbbá a fosszilis energiahordozók és a villamos energia piaci ára. A két utóbbi természetesen összefügg. A villamos energia piaci árát mindaddig alapvetően a fosszilis energiahordozók ára határozza meg, ameddig az ezeket felhasználó hagyományos erőművek vannak túlsúlyban (jelenleg az EU-15-ökben ez a teljes erőművi kapacitásnak több mint az 50%-a). A költségeket a következőképpen lehet csoportosítani: kezdeti (üzembe lépés előtt jelentkező) költségek vagy folyamatos (az üzemeltetés során jelentkező) költségek, és állandó (az üzemeltetéstől független) költségek vagy változó (az üzemeltetéstől függő) költségek [6]. Az 1. táblázat ezt a csoportosítást használva tekinti át az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek költségeit. A villamosenergia-rendszerhez való csatlakoztatás költségei jelentősek, különösen az elosztott energiatermelés esetén. 7

8 A DG és a RES bemutatása A kiadás jellege Kezdeti Folyamatos Állandó Tervezési költség Beruházások Licencdíj Teljesítményalapú csatlakozási költség Mérés Teljesítményalapú hálózati díjak Állandó adók Tervszerű karbantartás Biztosítás Változó Energiaalapú csatlakozási költség Terven felüli karbantartás Fűtőanyag költségek Fűtőanyag adói Energiaalapú hálózati díjak 1. táblázat: Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek költségeinek csoportosítása a kiadások ütemezése Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek bevétele elsősorban a villamos energia értékesítéséből származik (és kapcsolt energiatermelés esetén még a hőenergia értékesítéséből). További nyereséget eredményezhetnek a villamosenergia-rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások (pl. stabilizálás, elhalasztott hálózati beruházások, megtakarított hálózati veszteségek) és a környezetvédelmi szubvenciók és adók. Ezek a támogatások és adók általában a tiszta villamosenergia-termelést ösztönzik. Példák erre a zöld tanúsítványok vagy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia nagyobb átvételi ára, a kapcsolt energiatermelésbe vagy megújuló energiarendszerekbe való beruházások adókedvezményei, a CO 2 kibocsátás megadóztatása és a széndioxid kvótarendszer. Az elosztott energiatermelésből és a megújuló energiarendszerekből származó villamos energia költségét a nettó mai érték módszerrel lehet meghatározni [6]. Ez a módszer a pénz értékének meghatározásánál a diszkontlábbal veszi figyelembe az idő szerepét, így kiszámítható a jövőben esedékes bevételek és kiadások mai értéke. A diszkontláb a szokásos hitelkamatlábból és a projekt jellegétől függő kockázati kamatprémiumból tevődik össze. A kockázatot alapvetően az energiahordozók árának ingadozása és a villamosenergia-piac, valamint az időjárási körülmények (pl. szélerőművek esetén a szélerősség) jelentik. A megújuló energiaforrások hosszú távú támogatása szintén kockázati tényező. A 6. ábra a különböző megújuló energiaforrásokból származó villamos energia árát hasonlítja össze. Az ipari villamosenergia ára az Tengeri szélerőmű EU-15-ökben Szárazföldi szélerőmű Árapály és hullámerőmű A nap hőenergiájából származó villamos energia Napelem Kisméretű vízerőmű Nagyméretű vízerőmű Geotermikus energiából származó villamos energia Szerves hulladék Szilárd biomassza Hagyományos tüzelőanyaghoz kevert (szilárd) biomassza Biogáz A villamos energia ára (euró/mwh) 6. ábra: A különböző megújuló energiaforrásokból származó villamos energia ára [8] és az ipari villamosenergia ára az EU-15-ökben 2004-ben [9] 8

9 A DG és a RES bemutatása A 6. ábráról látszik, hogy a legtöbb megújuló energiaforrásból származó villamos energia ára (részben) az ipari ár tartományába esik, amelyet a nagyteljesítményű erőművek által termelt energia ára határoz meg. A napenergia a legdrágább, a napelemekkel előállított villamos energia ára még mindig jóval a 200 euró/mwh érték fölött van. A napelemek telepítése ma még csak a beruházásnak vagy a termelt villamos energia árának a támogatásával lehet gazdaságilag életképes. Csatlakozás a villamosenergia-rendszerhez Az elosztott energiatermelés (a megújuló energiaforrásokon alapuló elosztott energiatermelést is beleértve) csatlakoztatása a villamosenergia-rendszerhez fontos kérdés, és sok EU project foglalkozik a témával [10]. A villamosenergia-piac liberalizációja és a liberalizált piacon működő áramszolgáltatók és a szabályozott piacon működő rendszerüzemeltetők szétválása az EU-ban felhívta a figyelmet az elosztott energiatermelésnek a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozására (költségek, korlátok, előnyök). A nagy központi erőművek meghatározó szerepe miatt az európai villamosenergia-rendszer hierarchikus felépítésű. A szállítórendszer nagy, jellemzően 110 kv-nál nagyobb feszültségszinteken nagy energiákat szállít. Ezekre a nagy átviteli feszültségszintekre azért van szükség, hogy a hálózati veszteségek csökkenjenek. Az egyes EU országok szintén ezen a feszültségszinten kapcsolódnak egymáshoz, és a nagyteljesítményű erőművek is erre a hálózatra csatlakoznak. A nagy-, közép- és kisfeszültségűnek nevezett feszültségszintek országonként kismértékben eltérhetnek egymástól, ezért ebben a cikkben a jellemző értékeket használjuk. Eszerint az elosztórendszer három nagy csoportra osztható: nagyfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint kv), középfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint kv) és kisfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint 240/400 V). A legtöbb elosztott energiatermelésű és megújuló energiaforráson alapuló rendszer az elosztóhálózathoz csatlakozik. A 7. ábrán ennek az áttekintése látható. Szállítórendszer Központi nagyerőművek Hagyományos tüzelőanyaghoz kevert biomassza Országok közötti összeköttetés Nagyteljesítményű ipari kapcsolt energiatermelés Nagyméretű vízerőmű Tengeri szélerőmű parkok Elosztóhálózat Szárazföldi szélerőmű parkok Kisméretű vízerőmű Egyéb biomassza rendszerek Árapály és hullámerőmű rendszerek A kereskedelemben és üvegházakban használt kapcsolt energiatermelés A nap hőenergiáját és a geotermikus energiát felhasználó rendszerek Nagy napelem-telepek Kisméretű ipari kapcsolt energiatermelés Egyedi napelemek Mikroméretű kapcsolt energiatermelés 7. ábra: A jellemző európai villamosenergia-rendszer vázlata, és az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek csatlakozási szintjei. A feszültségszintek országonként változhatnak. Az elosztóhálózat üzemeltetőjének a kötelessége, hogy a fogyasztókat a hálózatra kapcsolja és biztosítsa a biztonságos energiaellátást. Felelős továbbá a hálózatból származó energia minőségéért is. Az európai országok hálózati szabályzata előírja mind a hálózatüzemeltetők, mind a hálózathoz csatlakozó energiatermelők kötelezettségeit (pl. szabályozási jellemzők, hibajelenségek kezelése stb.). Általában a hálózatüzemeltetőnek hozzá kell járulni ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő energiatermelő a hálózatra csatlakozhasson. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszer méretétől függően a hálózatüzemeltető előírhatja a csatlakozás feszültségszintjét. 9

10 A DG és a RES bemutatása A csatlakozás költségei széles határok között változhatnak. Szélsőséges esetben az energiatermelőt a csatlakozás teljes költségének a megfizetésére kötelezhetik, amely magában foglalja a hálózat távolabbi szakaszainak a megerősítését is. A másik véglet az, amikor csak a hálózat legközelebbi pontjához történő csatlakozás kiépítéséért kell fizetni. A csatlakozási szabályok és költségek az egyes EU országokban eltérőek, ezért ezeket gondosan kell tanulmányozni a beruházási fázisban. Célkitűzések és szabályozások EU szinten az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politika jelenleg nagyon kedvező, sok szabályozás ösztönzi a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiaforrások alkalmazását [11, 12], például: Irányelv a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatban Irányelv az üvegházhatást okozó gázok kereskedelmével kapcsolatban Irányelv az energiatermékek és a villamosság adóztatásának átalakítására Célkitűzések a megújuló energiarendszerek országonkénti részarányáról. Ezek az irányelvek a kapcsolt energiatermelést és a megújuló energiarendszereket ösztönző nemzeti szabályozásokon keresztül valósulnak meg. A 2. táblázatban a megújuló energiarendszerekre vonatkozó európai támogatásokra találunk példákat [13]. Ár Mennyiség Kínálat Átvételi díjszabás / zöld árak (Németország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Portugália, Finnország) Tender (Írország) Termelői kötelezettség (Olaszország) Igény Ártámogatás Fogyasztói vagy szolgáltatói kötelezettség (%) (Dánia, Egyesült Királyság, Ausztria [kis vízerőmű], Belgium) 2. táblázat: Példák az elosztott energiatermelést ösztönző intézkedésekre az EU-ban [13] Egyéb, az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiarendszerekkel kapcsolatos szabályozások: A villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás szabályozása. Ezt ennek a cikksorozatnak más cikkei tárgyalják. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek működésével kapcsolatos szabályozás, mint pl. a hatásfok és az elektromágneses összeférhetőség [4]. Környezetvédelmi szabályozások: az üvegházhatást okozó és más veszélyes gázok, mint pl. a SO 2, NO x kibocsátása, részecske kibocsátás, zajkibocsátás, a tájkép befolyásolása (szélturbinák), a helyi növény- és állatvilág megzavarása. A biztonsággal kapcsolatos szabályozás. Az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiarendszerekkel kapcsolatos forgatókönyvek A lehetséges forgatókönyvek kidolgozása fontos eszköz az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek jövőjének valamint a várható politikai döntések következményeinek a meghatározásában. Az EU SUSTELNET programjában négy általános forgatókönyvet dolgoztak ki az elosztott villamosenergia-termelés jövőjéről [14]. A forgatókönyvek a mai helyzetből kiindulva vázolják fel 2020-ig a fejlődés lehetséges alakulását. A forgatókönyvek két alapvető hatást vesznek figyelembe: Az EU-n belüli egységesítés mértéke Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek ösztönzésének mértéke. 10

11 A DG és a RES bemutatása Az EU-n belüli egységesítés fokozása Az EU-n belüli egységesítés visszafogása Az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek támogatása erőteljes visszafogo Az eloszto energiatermelés lehetőségei a teljesen egységes EU piacon: Hatékony (EU-s) szabályozás Piaci koncentráció Nem diszkriminatív hálózati hozzáférés Nagyratörő EU-s célok az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Jelentős EU-s támogatás Az eloszto energiatermelés lehetőségei a nemzeti piacokon: Nincs egységes (EU-s) szabályozás (nemzeti hatáskör) Néhány EU tagállam kedvező hálózati hozzáférést vezet be Nagyratörő EU-s célok az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Eltérő nemzeti támogatások Az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek veszteségeinek jelentős nemzeti kompenzációja Az eloszto energiatermelés feltételei nehezednek a teljesen egységes EU piacon: Hatékony (EU-s) szabályozás Piaci koncentráció A kis egységek számára hátrányos hálózati hozzáférés Szerény mértékű egységesítés az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Egységes EU-s engedélyezés Az eloszto energiatermelés feltételei nehezednek a nemzeti piacokon: Nincs egységes (EU-s) szabályozás (nemzeti hatáskör) Nincs fejlődés a hálózati hozzáférésben A nemzeti támogatások részben csökkennek A veszteségeket nem kompenzálják 3. táblázat: Az elosztott energiatermelés forgatókönyveinek áttekintése [14] Ezek a meghatározó körülmények az energiapolitika jelentőségét szemléltetik az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek jövőjének szempontjából. A 3. táblázat minőségileg foglalja össze a négy forgatókönyvet. A 8. ábrán szereplő példa az EU energiapolitikájának az elosztott energiatermelésre és a megújuló energiarendszerre gyakorolt hatását számokban fejezi ki, a [15]-ös irodalomban leírt forgatókönyvek alapján. Villamos erőművi kapacitás (GW) Hőerőmű (nem kapcsolt energiatermelésű) Hőerőmű (kapcsolt energiatermelésű) Atomerőmű Vízerőmű Szél- és naperőmű Pesszimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv 8. ábra: Példák az EU erőművi kapacitásának alakulására [15] 11

12 A DG és a RES bemutatása A pesszimista forgatókönyv folyamatos gazdasági növekedést és jelentősen növekvő energiafelhasználást tételez fel, és a 2001-es állapotokból indul ki (a megújuló energiaforrásból származó villamos energiával kapcsolatos irányelv nem hatékony, nincs kereskedés a CO2 kibocsátással). Az optimista forgatókönyv viszont a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban új energiapolitikát, a gazdasági szabályzók (adókedvezmények, kibocsátás-kereskedés) használatát és új nukleáris erőművek elfogadását tételezi fel. Az optimista forgatókönyv szerint a teljes erőművi kapacitás csökken, és nő a víz-, szél- és atomerőművek részesedése. A (kapcsolt energiatermelésű) hőerőművek továbbra is meghatározóak maradnak, de egy részüket a fosszilis energiahordozók helyett biomasszával táplálják. Következtetések Az elosztott energiatermelésnek számos előnye van, beleértve az olyan politikai vonatkozásokat is, mint például az energiaellátás biztonsága és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Ezek és más további előnyök ellenére azonban azt is egyértelműen kell látni, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások felhasználása nem minden esetben gazdaságos. A gazdaságosságuk alapvetően az energiaáraktól és az európai és nemzeti szintű támogatásoktól függ. Ahhoz, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások területén további jelentős beruházások szülessenek, az ezt támogató stabil energiapolitikára van szükség. Irodalomjegyzék [1] Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market, Official Journal of the European Communities, L 283/33. [2] Ackerman, T, Andersson, G and Söder, L. Distributed Generation: A Definition, Electric Power System Research 57 (2001) [3] Van Werven, M J N, and Scheepers, M J J. DISPOWER, The Changing Role of Energy Suppliers and Distribution System Operators in the Deployment of Distributed Generation in Liberalised Electricity Markets, Report ECN- C , June 2005 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [4] Scheepers, M J J. and Wals, A F, SUSTELNET, Policy and Regulatory Roadmaps for the Integration of Distributed Generation and the Development of Sustainable Electricity Networks, New Approach in Electricity Network Regulation, An Issue on Effective Integration of Distributed Generation in Electricity Supply Systems, ECN-C , September 2003 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [5] CADER, California Alliance For Distributed Energy Resources (http://www.cader.org). [6] Willis, H L and Scott, W G. Distributed Power Generation, Planning and Evaluation, Marcel Dekker Inc, 2000, ISBN [7] EURELECTRIC, Statistics and Prospects for the European Electricity Sector ( , ), EURPROG Network of Experts, October 2005, Report [8] Commission of the European Communities, Communication from the Commission. The Support of Electricity from Renewable Energy Sources, Brussels, 7 December 2005, Report COM(2005) 627 Final. [9] Energy in the Netherlands, facts and figures, EnergieNed, [10] For example, the DISPOWER project, the ELEP project, the CODGUNET projects, the DECENT project and the SUSTELNET project. [11] European Forum for Renewable Energy Sources, overview renewables legislation, May [12] COGEN Europe, EU Legislation and Policy Documents relevant to Cogeneration, May [13] DECENT-project, Decentralised Generation, Development of an EU Policy, Report ECNC , October 2002 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [14] Timpe, C and Scheepers, M J J, SUSTELNET, Policy and Regulatory Roadmaps for the Integration of Distributed Generation and the Development of Sustainable Electricity Networks, A Look into the Future: Scenarios for Distributed Generation in Europe, Report ECN-C , December 2003 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [15] European Energy and Transport Scenarios on Key Drivers, September 2004, ISBN , European Communities, (http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/scenarios/index_en.htm). 12

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.5 Kapcsolt energiatermelés Siemens press picture Siemens press picture Elosztott energiatermelés

Részletesebben

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai 5.3.4 Szabályozók Motorok Érzékeny fogyasztók Áramszolgáltatói hálózat

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok illamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok 6.3.1 * S * T Földelés és MC Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.2 Szélerőművek E.ON Renewables Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Villogás (Flicker) 5.1.4 Feszültségzavarok Feszültségzavarok Villogás (Flicker) Zbigniew Hanzelka & Andrzej Bień AGH University of Science

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői 5.4.2 tápfeszültség-letörés, t >10 ms tápfeszültség

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia.

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia. Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2 Rezonanciaerősítés Frekvencia Harmonikusok Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton Stafan Fassbinder

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Popovics Attila ETE Települési Energiagazdálkodási

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Homlokzati napelemek MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÉNYEK ÉS TÉVHITEK:

Homlokzati napelemek MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÉNYEK ÉS TÉVHITEK: Homlokzati napelemek MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÉNYEK ÉS TÉVHITEK: AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KAPCSÁN KOMOLY HARC FOLYT AZÉRT, HOGY A SZÉN, A KŐOLAJ, A FÖLDGÁZ ÉS AZ ATOM- ENERGIA MELLETT

Részletesebben

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig May 15, 2013 Slide 1 Tartalomjegyzék Energiahatékonyság Termelés és átvitel Smart

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózatán Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály 1 Előadás témája: ELMŰ-ÉMÁSZ egyszerűsített eljárás kontra háztartási méretű kiserőmű (hmke) Kiserőművek

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS ELMÚLT 3 ÉVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓI SZEMMEL XVII. Kapcsolt hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia Siófok, 2014. március 18-19. Orbán Tibor MaTáSzSz alelnök FŐTÁV műszaki vigh.

Részletesebben

Napelemes Rendszerek a GIENGER-től

Napelemes Rendszerek a GIENGER-től Napelemes Rendszerek a GIENGER-től Előadó: Laszkovszky Csaba 1 Naperőmű kapacitás Világviszonylatban (2011) 2 Naperőmű kapacitás Európai viszonylatban (2011) 3 Kínai Gyártók Prognosztizált Napelem árai

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben Dr. Tombor Antal elnök-vezérigazgató MAVIR Rt. GTTSz Budapest, 25. szeptember 2. 1 Nagy ellátórendszerek A megújuló forrásoknak

Részletesebben

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon Alföldy-Boruss Márk Bioenergia a jövő energiaforrása Budapest, Német-Magyar Gazdaság Háza 2012. október 16. Energiafogyasztás (Exajoule/év)

Részletesebben

különös tekintettel a kapcsolt termelésre

különös tekintettel a kapcsolt termelésre Dr. Stróbl Alajos A villamosenergiatermelés változásai különös tekintettel a kapcsolt termelésre XVIII. MKET Konferencia Balatonalmádi, 2015. március 27. A főbb változások 2013 és 2014 között (előzetes,

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós SOLART-SYSTEM Kft. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások, ezen belül a fotovillamos technológiák alkalmazása

Részletesebben

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével 2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3

A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3 A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS 2013. ÉVI LEGÚJABB EREDMÉNYEI TÓTH PÉTER 1 BÍRÓNÉ KIRCSI ANDREA 2 KIS GÁBOR 3 Összefoglalás Ebben a tanulmányban röviden összefoglaljuk hogyan fejlődött a szélenergia hasznosítás

Részletesebben

Távhő az Európai Unióban

Távhő az Európai Unióban Távhő az Európai Unióban A jövő zöld energiája Kiss Henriette 1 A távhő szerepe az uniós energetikában A jövőj nagy lehetősége 2 A Euroheat & Power Nemzetközi távhőszövetség Brüsszelben A szövetségek szövetsége

Részletesebben

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október

Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában. 2007. október 2007. október Energia Klub memorandum no. 4. 2007. október Fenntarthatóság a megújulók hasznosításában Bár a megújuló energiaforrások hasznosítása az energiatermelés legtisztább és így a legkívánatosabb

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben