Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások"

Átírás

1 Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.1 Általános elvek E.ON Renewables

2 Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Általános elvek Rob van Gerwen KEMA Nederland BV november Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelők és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedő- szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelői és Európa vezető réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erőfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelősséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerű meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzői jog : Copper Development Association (CDA) Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest, Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) Fax: (+36 1) Web:

3 Elosztott energiatermelés (DG) és megújuló energiaforrások (RES) Általános elvek Összefoglalás Az elosztott energiatermelésre (Distributed Generation, DG) és a megújuló energiaforrásokra (Renewable Energy Sources, RES) Európában nagy figyelmet fordítanak. Mindkettőre úgy tekintenek, mint amelyek segítenek csökkenteni az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az elosztott energiatermelés lehetővé teszi a villamos energia helyben történő előállítását, és kapcsolt energiatermelés esetén az ipari folyamatok vagy a fűtés hőigényét is. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások gazdaságossága sok tényezőtől függ. A legfontosabb költségek a kezdeti beruházási költségek, az üzemanyagárak, az energia árak (villamos és hő) és a villamos hálózatra való csatlakozás költségei. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia ára a biomassza esetén a legolcsóbb, ezt követi a szárazföldi szél- és vízenergia, míg a napelemek a legdrágábbak. Sok ország támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását, így a napenergiáét is. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások életképességét nagymértékben az EU és a nemzeti politikai döntésektől függő szabályozások és támogatások határozzák meg. Ahhoz, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások területén további jelentős beruházások szülessenek, stabil energiapolitikára van szükség. Bevezetés Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások kiemelt szerepet játszanak Európában. Mindkettőt a következő két cél elérése szempontjából tartják fontosnak: Európa energiaellátásának nagyobb biztonsága, mivel segítségükkel csökkenthető az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség, mint amilyen az olaj, a földgáz és a szén A fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező üvegházhatást okozó gázok, különösen a széndioxid kibocsátásának csökkentése. Ez a cikk az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások általános kérdéseit tekinti át. Ennek a fejezetnek a többi cikke foglalkozik részletesen az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások egyes területeivel. Jelen Útmutató 7. fejezete az ésszerű energiafelhasználás és az energiával való takarékoskodás lehetőségeit tárgyalja. Először is meg kell határoznunk, hogy mit értünk az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások kifejezések alatt, és be kell vezetnünk az ezekkel kapcsolatban gyakran használt kombinált hő- és villamosenergia-termelés (Combined Heat and Power, CHP) valamint az elosztott energiaforrások (Distributed Energy Resources, DER) kifejezéseket. A megújuló energiaforrások olyan, soha ki nem merülő természetes energiaforrások, mint a nap és a szél. A megújuló energiarendszerek ezeket a természetes energiaforrásokat alakítják át könnyen felhasználható energiává (villamos- és hőenergiává). A megújuló energiarendszerek alatt gyakran csak a villamos energia termelését értjük, jóllehet többek között pl. a fűtésre felhasználható hőtermelés szintén lehetséges (geotermikus energia, napkollektor). Ez a cikk azonban a megújuló energiarendszerekkel csak a villamosenergiatermelés szempontjából foglalkozik (RES-E). A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiával kapcsolatos európai irányelv [1] szerint a megújuló energiaforrások a következők: Vízenergia Biomassza (szilárd anyagok, bio-üzemanyagok, hulladékokból és szennyvízkezelőkből származó gázok, biogázok) Szél Nap (fényelektromos, hőelektromos) Geotermikus Hullám- és árapály energia Biológiailag lebontható hulladék. Az elosztott energiatermelésre számos meghatározás létezik [2, 3, 4]. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban az elosztott energiatermelés rendszerint a villamos energiát (és esetleg hőenergiát) előállító rendszerekre vonatkozik. Ez a cikk kizárólag a villamos energiát előállító elosztott energiatermeléssel foglalkozik. Általában az elosztott energiatermelés az energiának a tényleges felhasználásához közeli előállítását jelenti. 3

4 A DG és a RES bemutatása Az elosztott energiatermelés egyéb jellemzői: Nem központilag tervezett, és általában független energiatermelők vagy felhasználók üzemeltetik Nincs központilag szabályozva (bár a virtuális erőművek koncepciója, amelyben a sok decentralizált energiatermelő egység egyetlen egységként szerepel, ellentmond ennek a meghatározásnak) 50 MW-nál kisebb (egyes források 300 MW-ig tekintenek bizonyos rendszereket elosztott energiatermelő rendszernek) A villamosenergia-rendszerhez annak általában a 240/400 V kv feszültségű részén kapcsolódik, bár ez országonként változhat. A legtöbb megújuló energiaforrást felhasználó rendszer egyben elosztott energiatermelésű rendszer is, bár a nagyteljesítményű vízerőművek, a tengeri szélerőmű parkok és a biomasszát is felhasználó hagyományos (fosszilis energiahordozókkal táplált) erőművek kivételt képeznek. Az elosztott energiaforrásnak [5] a fogyasztás középpontjában vagy ahhoz közel a hálózatra csatlakozó, a hálózat fogyasztói teljesítményénél általában nagyobb teljesítményű elosztott villamosenergia-termelő (és esetleg villamosenergia-tároló) berendezést nevezünk. A villamos energia tárolásával ez a cikk nem foglalkozik. A kombinált hő- és villamosenergia-termelés (CHP), amelyet gyakran kapcsolt energiatermelésnek neveznek azt jelenti, hogy a villamos- és hőenergia termelése és felhasználása együtt történik. Általában a megtermelt villamos energia egy részét helyben felhasználják, a maradékot pedig betáplálják a hálózatba. A hőenergiát viszont mind helyben használják fel, mert a hőenergia szállítása nagyon költséges és viszonylag nagy veszteséggel jár. Általában a fosszilis energiahordozókon alapuló elosztott energiatermelés egyben kapcsolt energiatermelés is, mivel az elosztott energiatermelés egyik előnye a hulladékhő helyi felhasználása. A cikk részletesen foglalkozik a kapcsolt energiatermeléssel. Az elosztott energiatermelés jellemző felhasználási területei a következők: Háztartások ( mikroerőművek : villamosság és hő) Kereskedelem (épületekkel kapcsolatos: villamosság és hő) Üvegházak (termeléssel kapcsolatos: villamosság, hő és széndioxid a növények számára) Ipar (termeléssel kapcsolatos: villamosság és gőz) Távfűtés (épületekkel kapcsolatos: villamosság és hő a távhőszolgáltató hálózaton keresztül) Villamosenergia-rendszer (csak villamos energia a hálózatba). Az 1. ábrán az elosztott energiatermelés áttekintése és jellemző felhasználási területei láthatók. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai Annak az oka, hogy a villamosenergia-termelésben az elosztott termeléssel szemben még mindig a központi erőművek vannak túlsúlyban, a mérettől, a hatásfoktól, az energiahordozók hozzáférhetőségétől és az élettartamtól függő gazdaságosságban rejlik [6]. A termelőegység méretének növelésével nő a gazdaságosság, és csökken az egységnyi előállított villamos energia költsége. Egy nagy erőmű egy MW-ra jutó beruházási költsége is kisebb, mint több, összesen ugyanakkora teljesítményű kisebb egységé. Azonban a nagyobb méretből származó előnyök egyre csökkennek; a kis egységek rugalmasabban tudják kihasználni a folyamatos technológiai fejlődést. Az energiahordozók hozzáférhetősége a másik ok, amely miatt még mindig építenek nagyerőműveket. Az elosztott energiatermelés számára a szén különösen gazdaságtalan, azonban ez a fajta fosszilis energiahordozó áll a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre az egész világon, szállítása megbízható, ára pedig stabil (legalábbis a kőolaj és a földgáz árához képest). Ezen kívül az élettartamuk év, így a nagyerőművek még sokáig meghatározó szerepet játszanak a villamosenergia-termelésben. Akkor miért fejlesztik mégis az elosztott energiatermelést? A legfontosabb ok a villamosenergia-termelés során mindig keletkező hőenergia gazdaságos felhasználása. Ez jelentősen megnöveli az erőmű teljes hatásfokát, amit a cikk tárgyal részletesen. Mivel a hőt helyben kell felhasználni, ésszerű, hogy a termelés a hőenergia felhasználásához közel legyen. 4

5 A DG és a RES bemutatása Fosszilis energiahordozókon alapuló Hagyományos gázturbina Gázmotor Mikro turbina Stirling motor Alacsony hőmérsékletű üzemanyagcella Magas hőmérsékletű üzemanyagcella Megújuló energiaforrásokon alapuló Mikro vízerőmű Kis vízerőmű Szélturbina Biomassza rendszerek Napelemek Geotermikus rendszerek Hullám, tengeri áramlás és árapály erőművek Jellemző felhasználási területek Háztartások Kereskedelem Üvegházak Ipar Távfűtés Villamosenergiarendszer 1. ábra: Az elosztott energiatermelés áttekintése (a [2, 3] alapján) és jellemző felhasználási területei Az elosztott energiatermelés további előnyei [4] közé tartoznak az energiatermeléssel kapcsolatos előnyök (az ellátás növelt biztonsága, a túlméretezés elkerülése, a csúcsterhelés csökkentése, a hálózati veszteségek csökkentése) és az energiaelosztással kapcsolatos előnyök (az elosztóhálózat kiépítésének elhalasztása, az energiaminőség és a megbízhatóság növekedése). Az elosztott energiatermelés hátrányai, a korábbiakban említetteken kívül a csatlakozás költségei, a mérés és a stabilitás kérdései. A 2. ábra az elosztott energiatermelés elterjedésének a hálózati veszteségekre gyakorolt hatását szemlélteti. A megújuló energiarendszerek legfontosabb előnye, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat, mivel nem használnak fel fosszilis energiahordozókat. További előny az energiahordozók árától való függetlenség ( a nap mindenkire egyformán süt ). Ez csökkenti a megújuló energiarendszerek üzemeltetési költségeit, és csökkenti az üzemeltetési kockázatokat is. A megújuló energiarendszerek legnagyobb hátránya a nagy beruházási költség, amely gyakran nagyobb, mint a nem megújuló energiaforrásokon alapuló erőműveké. Például egy gázturbinás erőmű beruházási költsége 500 euró/kw, míg egy szélerőműé több mint 900 euró/kw. A megújuló energiaforrások további hátrányai a helyszínnel szemben támasztott különleges követelmények és a termelt energia kiszámíthatatlansága. A megújuló energiaforrás (nap, szél, víz) rendelkezésre állása alapvetően befolyásolja a megújuló energiarendszer megvalósíthatóságát, amely környezetvédelmi kérdéseket is felvethet. A megújuló energiaforrások kiszámíthatatlansága a villamosenergia-rendszer stabilitásának költségeit is növelik, és tartalékkapacitások kiépítését követelik meg, például szélerőművek esetén a szélerősség változásai miatt. Ez a probléma már jelentkezett azokon a területeken, ahol jelentős a szélerőművek elterjedése, mint pl. Németországban és Dániában. Hálózati veszteségek Az elosztott energiatermelés elterjedésének mértéke 2. ábra: Hálózati veszteségek az elosztott energiatermelés elterjedésének függvényében 5

6 A DG és a RES bemutatása Összefoglalva, az elosztott energiatermelésnek és a megújuló energiaforrások felhasználásának vannak az energiatermeléssel, az energiaelosztással és a környezettel kapcsolatos előnyei és hátrányai, amelyeket minden egyes esetben külön-külön kell megvizsgálni. A jelenlegi helyzet 2005-ben az EU-15-ök országaiban a teljes erőművi kapacitás 643 GW volt. Ennek kb. 15 %-a (96 GW) volt kapcsolt energiatermelésű kapacitás, 19%-a (122 GW) vízerőművi kapacitás és 8% (53 GW) származott egyéb megújuló energiarendszerből [7]. A kapcsolt energiatermelésű kapacitás közel fele az áramszolgáltatók, míg a másik fele független termelők tulajdonában volt. A 3. ábra a 15 EU tagállam erőművi kapacitását szemlélteti. Erőművi kapacitás (MW) Nukleáris erőmű Hagyományos hőerőmű Vízerőmű Egyéb megújuló energiarendszer A kapcsolt energiatermelés %-os értéke A kapcsolt energiatermelés %-os értéke Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU statisztikák [8] alapján 2004-ben a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát 400 TWh-ra becsülik, amelynek több mint 70%-át vízenergiából állították elő (amint az a 3. ábrából is látható). A 4. ábra a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiatermelés megoszlását mutatja. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával foglalkozó irányelv (EU RES-E irányelv) az EU-15- ök teljes felhasználásának százalékában határoz meg célszámokat. Ezeket a tervezett célszámokat 2010-re kell elérni, és viszonyítási alapjuk az 1997-es év. Mivel ezek a célszámok a tényleges fogyasztásra vonatkoznak, és a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia százalékos értéke rögzített, ezért ha a teljes fogyasztás növekszik, akkor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergiatermelést is növelni kell. 3. ábra: 15 EU tagország erőművi kapacitása 2005-ben [7] Nagyméretű vízerőmű Kisméretű vízerőmű Szárazföldi szélerőmű Tengeri szélerőmű Biogáz Szilárd biomassza Szerves hulladék Geotermikus energiából nyert villamos energia 4. ábra: A megújuló energiaforrásokból származó villamos energiatermelés megoszlása a 15 EU tagországban 2004-ben; a napelemek, az árapály és hullámerőművek valamint a nap hőenergiájának a részaránya elhanyagolható [8] 6

7 A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés (RES-E) a teljes fogyasztás %-ában A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés szükséges növekedése között (%) A DG és a RES bemutatása Az 5. ábrán látható a viszonyítási állapot (1997), az elérni kívánt helyzet (2010) és a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés növelésének a cél eléréséhez szükséges értéke. Az EU-15-öket együtt vizsgálva, a viszonyítási állapot szerint a 2440 TWh teljes villamos energiafogyasztásnak a 13,9%- a származott megújuló energiaforrásból, amely 340 TWh-nak felel meg. Mivel 2010-ben a várható teljes villamos fogyasztás 2930 TWh lesz [7], a 22%-os célnak 650 TWh megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés felel meg. Ez azt jelenti, hogy 1997-hez képest 2010-re majdnem meg kell duplázni megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelést. A 2005-re elért 400 TWh megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés (amely a teljes fogyasztás 14,4%-a) azt sejteti, hogy a hátra lévő 5 év alatt nehéz lesz az irányelv által kitűzött cél teljesítése. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a könnyen kiaknázható vízenergiában rejlő lehetőségeket már kihasználták, így a növekedést a nehezebben felhasználható biomassza, szélenergia és esetleg napelemek segítségével kell elérni. RES-E % (1997) RES-E % (2010) RES-E % növekedés ( ) Ausztria Belgium Dánia Finnország Németország Franciaország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság EU ábra: A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés a teljes felhasználás arányában az EU RES-E irányelve szerint; viszonyítási állapot az 1997-es, céldátum 2010 [1] Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások gazdaságossága Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek gazdaságos megvalósíthatósága sok tényezőtől függ. Fontos a beruházások költsége, továbbá a fosszilis energiahordozók és a villamos energia piaci ára. A két utóbbi természetesen összefügg. A villamos energia piaci árát mindaddig alapvetően a fosszilis energiahordozók ára határozza meg, ameddig az ezeket felhasználó hagyományos erőművek vannak túlsúlyban (jelenleg az EU-15-ökben ez a teljes erőművi kapacitásnak több mint az 50%-a). A költségeket a következőképpen lehet csoportosítani: kezdeti (üzembe lépés előtt jelentkező) költségek vagy folyamatos (az üzemeltetés során jelentkező) költségek, és állandó (az üzemeltetéstől független) költségek vagy változó (az üzemeltetéstől függő) költségek [6]. Az 1. táblázat ezt a csoportosítást használva tekinti át az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek költségeit. A villamosenergia-rendszerhez való csatlakoztatás költségei jelentősek, különösen az elosztott energiatermelés esetén. 7

8 A DG és a RES bemutatása A kiadás jellege Kezdeti Folyamatos Állandó Tervezési költség Beruházások Licencdíj Teljesítményalapú csatlakozási költség Mérés Teljesítményalapú hálózati díjak Állandó adók Tervszerű karbantartás Biztosítás Változó Energiaalapú csatlakozási költség Terven felüli karbantartás Fűtőanyag költségek Fűtőanyag adói Energiaalapú hálózati díjak 1. táblázat: Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek költségeinek csoportosítása a kiadások ütemezése Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek bevétele elsősorban a villamos energia értékesítéséből származik (és kapcsolt energiatermelés esetén még a hőenergia értékesítéséből). További nyereséget eredményezhetnek a villamosenergia-rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások (pl. stabilizálás, elhalasztott hálózati beruházások, megtakarított hálózati veszteségek) és a környezetvédelmi szubvenciók és adók. Ezek a támogatások és adók általában a tiszta villamosenergia-termelést ösztönzik. Példák erre a zöld tanúsítványok vagy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia nagyobb átvételi ára, a kapcsolt energiatermelésbe vagy megújuló energiarendszerekbe való beruházások adókedvezményei, a CO 2 kibocsátás megadóztatása és a széndioxid kvótarendszer. Az elosztott energiatermelésből és a megújuló energiarendszerekből származó villamos energia költségét a nettó mai érték módszerrel lehet meghatározni [6]. Ez a módszer a pénz értékének meghatározásánál a diszkontlábbal veszi figyelembe az idő szerepét, így kiszámítható a jövőben esedékes bevételek és kiadások mai értéke. A diszkontláb a szokásos hitelkamatlábból és a projekt jellegétől függő kockázati kamatprémiumból tevődik össze. A kockázatot alapvetően az energiahordozók árának ingadozása és a villamosenergia-piac, valamint az időjárási körülmények (pl. szélerőművek esetén a szélerősség) jelentik. A megújuló energiaforrások hosszú távú támogatása szintén kockázati tényező. A 6. ábra a különböző megújuló energiaforrásokból származó villamos energia árát hasonlítja össze. Az ipari villamosenergia ára az Tengeri szélerőmű EU-15-ökben Szárazföldi szélerőmű Árapály és hullámerőmű A nap hőenergiájából származó villamos energia Napelem Kisméretű vízerőmű Nagyméretű vízerőmű Geotermikus energiából származó villamos energia Szerves hulladék Szilárd biomassza Hagyományos tüzelőanyaghoz kevert (szilárd) biomassza Biogáz A villamos energia ára (euró/mwh) 6. ábra: A különböző megújuló energiaforrásokból származó villamos energia ára [8] és az ipari villamosenergia ára az EU-15-ökben 2004-ben [9] 8

9 A DG és a RES bemutatása A 6. ábráról látszik, hogy a legtöbb megújuló energiaforrásból származó villamos energia ára (részben) az ipari ár tartományába esik, amelyet a nagyteljesítményű erőművek által termelt energia ára határoz meg. A napenergia a legdrágább, a napelemekkel előállított villamos energia ára még mindig jóval a 200 euró/mwh érték fölött van. A napelemek telepítése ma még csak a beruházásnak vagy a termelt villamos energia árának a támogatásával lehet gazdaságilag életképes. Csatlakozás a villamosenergia-rendszerhez Az elosztott energiatermelés (a megújuló energiaforrásokon alapuló elosztott energiatermelést is beleértve) csatlakoztatása a villamosenergia-rendszerhez fontos kérdés, és sok EU project foglalkozik a témával [10]. A villamosenergia-piac liberalizációja és a liberalizált piacon működő áramszolgáltatók és a szabályozott piacon működő rendszerüzemeltetők szétválása az EU-ban felhívta a figyelmet az elosztott energiatermelésnek a villamosenergia-rendszerhez való csatlakozására (költségek, korlátok, előnyök). A nagy központi erőművek meghatározó szerepe miatt az európai villamosenergia-rendszer hierarchikus felépítésű. A szállítórendszer nagy, jellemzően 110 kv-nál nagyobb feszültségszinteken nagy energiákat szállít. Ezekre a nagy átviteli feszültségszintekre azért van szükség, hogy a hálózati veszteségek csökkenjenek. Az egyes EU országok szintén ezen a feszültségszinten kapcsolódnak egymáshoz, és a nagyteljesítményű erőművek is erre a hálózatra csatlakoznak. A nagy-, közép- és kisfeszültségűnek nevezett feszültségszintek országonként kismértékben eltérhetnek egymástól, ezért ebben a cikkben a jellemző értékeket használjuk. Eszerint az elosztórendszer három nagy csoportra osztható: nagyfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint kv), középfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint kv) és kisfeszültségű elosztóhálózat (jellemző feszültségszint 240/400 V). A legtöbb elosztott energiatermelésű és megújuló energiaforráson alapuló rendszer az elosztóhálózathoz csatlakozik. A 7. ábrán ennek az áttekintése látható. Szállítórendszer Központi nagyerőművek Hagyományos tüzelőanyaghoz kevert biomassza Országok közötti összeköttetés Nagyteljesítményű ipari kapcsolt energiatermelés Nagyméretű vízerőmű Tengeri szélerőmű parkok Elosztóhálózat Szárazföldi szélerőmű parkok Kisméretű vízerőmű Egyéb biomassza rendszerek Árapály és hullámerőmű rendszerek A kereskedelemben és üvegházakban használt kapcsolt energiatermelés A nap hőenergiáját és a geotermikus energiát felhasználó rendszerek Nagy napelem-telepek Kisméretű ipari kapcsolt energiatermelés Egyedi napelemek Mikroméretű kapcsolt energiatermelés 7. ábra: A jellemző európai villamosenergia-rendszer vázlata, és az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek csatlakozási szintjei. A feszültségszintek országonként változhatnak. Az elosztóhálózat üzemeltetőjének a kötelessége, hogy a fogyasztókat a hálózatra kapcsolja és biztosítsa a biztonságos energiaellátást. Felelős továbbá a hálózatból származó energia minőségéért is. Az európai országok hálózati szabályzata előírja mind a hálózatüzemeltetők, mind a hálózathoz csatlakozó energiatermelők kötelezettségeit (pl. szabályozási jellemzők, hibajelenségek kezelése stb.). Általában a hálózatüzemeltetőnek hozzá kell járulni ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő energiatermelő a hálózatra csatlakozhasson. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszer méretétől függően a hálózatüzemeltető előírhatja a csatlakozás feszültségszintjét. 9

10 A DG és a RES bemutatása A csatlakozás költségei széles határok között változhatnak. Szélsőséges esetben az energiatermelőt a csatlakozás teljes költségének a megfizetésére kötelezhetik, amely magában foglalja a hálózat távolabbi szakaszainak a megerősítését is. A másik véglet az, amikor csak a hálózat legközelebbi pontjához történő csatlakozás kiépítéséért kell fizetni. A csatlakozási szabályok és költségek az egyes EU országokban eltérőek, ezért ezeket gondosan kell tanulmányozni a beruházási fázisban. Célkitűzések és szabályozások EU szinten az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos politika jelenleg nagyon kedvező, sok szabályozás ösztönzi a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiaforrások alkalmazását [11, 12], például: Irányelv a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatban Irányelv az üvegházhatást okozó gázok kereskedelmével kapcsolatban Irányelv az energiatermékek és a villamosság adóztatásának átalakítására Célkitűzések a megújuló energiarendszerek országonkénti részarányáról. Ezek az irányelvek a kapcsolt energiatermelést és a megújuló energiarendszereket ösztönző nemzeti szabályozásokon keresztül valósulnak meg. A 2. táblázatban a megújuló energiarendszerekre vonatkozó európai támogatásokra találunk példákat [13]. Ár Mennyiség Kínálat Átvételi díjszabás / zöld árak (Németország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Portugália, Finnország) Tender (Írország) Termelői kötelezettség (Olaszország) Igény Ártámogatás Fogyasztói vagy szolgáltatói kötelezettség (%) (Dánia, Egyesült Királyság, Ausztria [kis vízerőmű], Belgium) 2. táblázat: Példák az elosztott energiatermelést ösztönző intézkedésekre az EU-ban [13] Egyéb, az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiarendszerekkel kapcsolatos szabályozások: A villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás szabályozása. Ezt ennek a cikksorozatnak más cikkei tárgyalják. Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek működésével kapcsolatos szabályozás, mint pl. a hatásfok és az elektromágneses összeférhetőség [4]. Környezetvédelmi szabályozások: az üvegházhatást okozó és más veszélyes gázok, mint pl. a SO 2, NO x kibocsátása, részecske kibocsátás, zajkibocsátás, a tájkép befolyásolása (szélturbinák), a helyi növény- és állatvilág megzavarása. A biztonsággal kapcsolatos szabályozás. Az elosztott energiatermeléssel és a megújuló energiarendszerekkel kapcsolatos forgatókönyvek A lehetséges forgatókönyvek kidolgozása fontos eszköz az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek jövőjének valamint a várható politikai döntések következményeinek a meghatározásában. Az EU SUSTELNET programjában négy általános forgatókönyvet dolgoztak ki az elosztott villamosenergia-termelés jövőjéről [14]. A forgatókönyvek a mai helyzetből kiindulva vázolják fel 2020-ig a fejlődés lehetséges alakulását. A forgatókönyvek két alapvető hatást vesznek figyelembe: Az EU-n belüli egységesítés mértéke Az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek ösztönzésének mértéke. 10

11 A DG és a RES bemutatása Az EU-n belüli egységesítés fokozása Az EU-n belüli egységesítés visszafogása Az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek támogatása erőteljes visszafogo Az eloszto energiatermelés lehetőségei a teljesen egységes EU piacon: Hatékony (EU-s) szabályozás Piaci koncentráció Nem diszkriminatív hálózati hozzáférés Nagyratörő EU-s célok az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Jelentős EU-s támogatás Az eloszto energiatermelés lehetőségei a nemzeti piacokon: Nincs egységes (EU-s) szabályozás (nemzeti hatáskör) Néhány EU tagállam kedvező hálózati hozzáférést vezet be Nagyratörő EU-s célok az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Eltérő nemzeti támogatások Az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek veszteségeinek jelentős nemzeti kompenzációja Az eloszto energiatermelés feltételei nehezednek a teljesen egységes EU piacon: Hatékony (EU-s) szabályozás Piaci koncentráció A kis egységek számára hátrányos hálózati hozzáférés Szerény mértékű egységesítés az eloszto energiatermelés és a megújuló energiarendszerek területén Egységes EU-s engedélyezés Az eloszto energiatermelés feltételei nehezednek a nemzeti piacokon: Nincs egységes (EU-s) szabályozás (nemzeti hatáskör) Nincs fejlődés a hálózati hozzáférésben A nemzeti támogatások részben csökkennek A veszteségeket nem kompenzálják 3. táblázat: Az elosztott energiatermelés forgatókönyveinek áttekintése [14] Ezek a meghatározó körülmények az energiapolitika jelentőségét szemléltetik az elosztott energiatermelés és a megújuló energiarendszerek jövőjének szempontjából. A 3. táblázat minőségileg foglalja össze a négy forgatókönyvet. A 8. ábrán szereplő példa az EU energiapolitikájának az elosztott energiatermelésre és a megújuló energiarendszerre gyakorolt hatását számokban fejezi ki, a [15]-ös irodalomban leírt forgatókönyvek alapján. Villamos erőművi kapacitás (GW) Hőerőmű (nem kapcsolt energiatermelésű) Hőerőmű (kapcsolt energiatermelésű) Atomerőmű Vízerőmű Szél- és naperőmű Pesszimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv 8. ábra: Példák az EU erőművi kapacitásának alakulására [15] 11

12 A DG és a RES bemutatása A pesszimista forgatókönyv folyamatos gazdasági növekedést és jelentősen növekvő energiafelhasználást tételez fel, és a 2001-es állapotokból indul ki (a megújuló energiaforrásból származó villamos energiával kapcsolatos irányelv nem hatékony, nincs kereskedés a CO2 kibocsátással). Az optimista forgatókönyv viszont a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban új energiapolitikát, a gazdasági szabályzók (adókedvezmények, kibocsátás-kereskedés) használatát és új nukleáris erőművek elfogadását tételezi fel. Az optimista forgatókönyv szerint a teljes erőművi kapacitás csökken, és nő a víz-, szél- és atomerőművek részesedése. A (kapcsolt energiatermelésű) hőerőművek továbbra is meghatározóak maradnak, de egy részüket a fosszilis energiahordozók helyett biomasszával táplálják. Következtetések Az elosztott energiatermelésnek számos előnye van, beleértve az olyan politikai vonatkozásokat is, mint például az energiaellátás biztonsága és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Ezek és más további előnyök ellenére azonban azt is egyértelműen kell látni, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások felhasználása nem minden esetben gazdaságos. A gazdaságosságuk alapvetően az energiaáraktól és az európai és nemzeti szintű támogatásoktól függ. Ahhoz, hogy az elosztott energiatermelés és a megújuló energiaforrások területén további jelentős beruházások szülessenek, az ezt támogató stabil energiapolitikára van szükség. Irodalomjegyzék [1] Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market, Official Journal of the European Communities, L 283/33. [2] Ackerman, T, Andersson, G and Söder, L. Distributed Generation: A Definition, Electric Power System Research 57 (2001) [3] Van Werven, M J N, and Scheepers, M J J. DISPOWER, The Changing Role of Energy Suppliers and Distribution System Operators in the Deployment of Distributed Generation in Liberalised Electricity Markets, Report ECN- C , June 2005 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [4] Scheepers, M J J. and Wals, A F, SUSTELNET, Policy and Regulatory Roadmaps for the Integration of Distributed Generation and the Development of Sustainable Electricity Networks, New Approach in Electricity Network Regulation, An Issue on Effective Integration of Distributed Generation in Electricity Supply Systems, ECN-C , September 2003 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [5] CADER, California Alliance For Distributed Energy Resources (http://www.cader.org). [6] Willis, H L and Scott, W G. Distributed Power Generation, Planning and Evaluation, Marcel Dekker Inc, 2000, ISBN [7] EURELECTRIC, Statistics and Prospects for the European Electricity Sector ( , ), EURPROG Network of Experts, October 2005, Report [8] Commission of the European Communities, Communication from the Commission. The Support of Electricity from Renewable Energy Sources, Brussels, 7 December 2005, Report COM(2005) 627 Final. [9] Energy in the Netherlands, facts and figures, EnergieNed, [10] For example, the DISPOWER project, the ELEP project, the CODGUNET projects, the DECENT project and the SUSTELNET project. [11] European Forum for Renewable Energy Sources, overview renewables legislation, May [12] COGEN Europe, EU Legislation and Policy Documents relevant to Cogeneration, May [13] DECENT-project, Decentralised Generation, Development of an EU Policy, Report ECNC , October 2002 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [14] Timpe, C and Scheepers, M J J, SUSTELNET, Policy and Regulatory Roadmaps for the Integration of Distributed Generation and the Development of Sustainable Electricity Networks, A Look into the Future: Scenarios for Distributed Generation in Europe, Report ECN-C , December 2003 (http://www.ecn.nl/library/reports/index.html). [15] European Energy and Transport Scenarios on Key Drivers, September 2004, ISBN , European Communities, (http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/figures/scenarios/index_en.htm). 12

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.5 Kapcsolt energiatermelés Siemens press picture Siemens press picture Elosztott energiatermelés

Részletesebben

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról

Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról 5..3 Feszültség zavarok Feszültség zavarok Alapvetô ismeretek az aszimmetriáról Dr Johan Driesen & Dr

Részletesebben

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai

Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok A feszültségletörést mérséklő eszközök kiválasztásának szempontjai 5.3.4 Szabályozók Motorok Érzékeny fogyasztók Áramszolgáltatói hálózat

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC)

Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) 6.1.2 Földelés és EMC Földelés és EMC Az elektromágneses összeférhetőség alapjai (EMC) Prof.

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány

Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Feszültségletörések hatása folyamatos technológiájú üzem termelésére Esettanulmány 5.5.1 Siemens Press Photo Adagoló Extruder Polimer granulátum

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások

Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Villamosenergia - minőség és Szolgáltatói Útmutató Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások 8.3.2 Szélerőművek E.ON Renewables Elosztott energiatermelés és megújuló energiaforrások Szélerőművek

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Földelés és EMC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok illamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok 6.3.1 * S * T Földelés és MC Földelés és MC Földelô rendszerek számítási és tervezési alapok

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Earthing & EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok 6.5.1 Földelés és EMC Földelés és EMC Földelő rendszerek Alapvető létesítési szempontok Henryk

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Harmonikusok Források és hatások

Harmonikusok Források és hatások Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Források és hatások 3.1 Harmonikusok Harmonikusok Források és Hatások David Chapman Copper Development Association 2001. március Magyar Rézpiaci

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok Villogás (Flicker) 5.1.4 Feszültségzavarok Feszültségzavarok Villogás (Flicker) Zbigniew Hanzelka & Andrzej Bień AGH University of Science

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások önkormányzatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Lehetőségek a jelenlegi villamos energia piaci környezetben "Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Popovics Attila ETE Települési Energiagazdálkodási

Részletesebben

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői

Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Feszültségzavarok EN 50160 szabvány A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői 5.4.2 tápfeszültség-letörés, t >10 ms tápfeszültség

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével 2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia.

Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet. Harmonikusok. Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2. Rezonanciaerősítés. Frekvencia. Villamosenergia minőség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton 3.1.2 Rezonanciaerősítés Frekvencia Harmonikusok Harmonikusok Kondenzátorok torzított hálózaton Stafan Fassbinder

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Különbségek az EU tagországok között a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában

Különbségek az EU tagországok között a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 3. sz. 2005. p. 21 31. Az energiagazdálkodás alapjai Különbségek az EU tagországok között a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig May 15, 2013 Slide 1 Tartalomjegyzék Energiahatékonyság Termelés és átvitel Smart

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben