A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása"

Átírás

1 A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanítása Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika Lakatos Ferenc Zalai Edina 2010.

2 Tartalomjegyzék: 1. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve (7-8. osztály) 1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály 1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály 1.3. A fizika tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.4. A kémia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.5. A biológia tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 1.6. A földrajz tantárgy helyi tanterve 7-8. osztály 2. A három hetet meghaladó iskolai projekt 7.osztály 3. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának tanmenetei (7. osztály) 3.1. A fizika tantárgy tanmenete 7. osztály 3.2. A kémia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.3. A biológia tantárgy tanmenete 7. osztály 3.4. A földrajz tantárgy tanmenete 7. osztály 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. Fizika taneszközrendszer fejlesztés 5.2. Kémia taneszközrendszer fejlesztés 5.3. Biológia taneszközrendszer fejlesztés 5.4. Földrajz taneszközrendszer fejlesztés 5.5. CD melléklet 2

3 1. A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának helyi tanterve 7-8. osztály 1.1. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 7. osztály A 2009/10-es tanévben a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban került feldolgozásra: 7. a, b osztályok 7. c, d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz 1-9. hét, hét, 1-9. hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét hét hét hét fizika 4 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 4 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét A 2009/10-es tanév első félévében két negyedévre bontva (9-9 hét) fizikát heti 2+2, kémiát, biológiát, földrajzot heti 2+1 órában tanultak a hetedikesek. A második félévben 5 hetes ciklusokra bontva, fizikát heti 3+1, vagy 2+1+1, biológiát 2+1, kémiát, földrajzot heti 3 órában tanulták a gyerekek. 3

4 A 2010/11. tanévtől kezdődően a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban kerül feldolgozásra: 7. a, b osztályok 7. c, d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz 1-4. hét, 5-8. hét, 1-4. hét, 5-8. hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét, hét hét hét hét fizika 4 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 4 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét Így a 7. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 4+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. Az utolsó két ciklusban kerül sor a Globális klímaváltozás című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint óra megosztásban. A két-két tantárgy ismeretanyagát adott blokkban azonos gondolatkör köré csoportosítottuk: fizika-kémia: Az anyag és kölcsönhatásai Az anyagok tulajdonságai (fizikai és kémiai) 4

5 Az energia Projektazonosító: TÁMOP / Az anyagok változásai (fizikai és kémiai) Anyagszerkezet biológia földrajz: Kontinensek (éghajlata élővilága) Hőjelenségek anyagszerkezeti kapcsolatok - állapothatározók Afrika - Forró éghajlati övezet Ausztrália és Óceánia tengerek élővilága Sarkvidékek Hideg éghajlati övezet Amerika Mérsékelt éghajlati övezet A fenti felosztás, és módszer előnyeit a következőkben látjuk: lehetővé teszi ugyanannak a témának az integrált feldolgozását, lásd energia, kontinensek; ezzel segíteni tudjuk a tanulók komplex természettudományos világképének kialakulását; a tripla/dupla órák nagyobb lehetőséget teremtenek a kooperatív módszerek alkalmazására, több tanulókísérlet elvégzésére, projektek megvalósítására, így mélyebb, tartósabb és gyakorlatiasabb tudás megszerzésére; hatékonyabbá tehető a természettudományos kompetencia fejlesztése; a tanár-diák találkozások gyakoriságának növekedésével nagyobb lehetőség nyílik a személyiség-fejlesztésre és az ezt szolgáló differenciálásra. A 7. évfolyamok a természettudományos tantárgyak keretein belül a 2009/2010. tanév struktúráját követve felmenőrendszerben kapcsolódnak be a tantárgytömbös oktatásba. 5

6 1.2. A fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tantárgytömbben történő tanításának időterve 8. osztály A 8. évfolyamon az első félévben hagyományos felosztás szerint folyik a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak tanítása, a tantárgytömbös oktatást a bevont tanulócsoportok csak a 8. évfolyam második félévében folytatják. Ezzel kívánjuk biztosítani az egyenlő esélyeket, hogy a tanulók sikeresen fel tudjanak készülni a középiskolai felvételikre. A tanórák alakulása a következő táblázatok foglalják össze: I. félév (1-17. hét): 8. a, b, c, d osztályok fizika kémia biológia földrajz 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét 1,5 óra/hét II. félév ( hét) 8. a, b osztályok 8. c,d osztályok I. blokk: fizika- II. blokk: biológia- I. blokk: biológia- I. blokk: fizika-kémia kémia földrajz földrajz hét, hét, hét, hét, hét hét hét hét hét hét hét hét fizika 3 óra/hét biológia 3 óra/hét biológia 3 óra/hét fizika 3 óra/hét kémia 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét földrajz 3 óra/hét kémia 3 óra/hét 6

7 a Fizika Biológia Fizika Biol. Fizika Biológia 8.b Kémia Földrajz Kémia Földr. Kémia Földrajz 8.c Biológia Fizika Biol. Fizika Biológia Fizika 8.d Földrajz Kémia Földr. Kémia Földrajz Kémia Három hetet meghaladó projekt A második félévben a 8. évfolyam két (a, b) osztálya az első blokkban heti 3+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második blokkban mindez éppen fordítva történik. A középső két ciklusban ( hét) kerül sor a Középpontban a fémek című, három hetet meghaladó projekt lebonyolítására. A négy tantárgy tananyagtartalmához kapcsolódó projekt biztosítja az adott téma lehető legkomplexebb módon való feldolgozását. A Középpontban a fémek című négy hetes projekt alatt a négy tantárgy együtt, egymásra épülve, dolgozza fel az idevonatkozó komplex ismereteket. Ezáltal is igyekszünk fejleszteni a tanulói kulcskompetenciákat, különös tekintettel a természettudományos, az infokommunikációs, valamint a szociális és életvitel kompetenciákra. A tantárgyi órák a blokkon belül egymást követő napokon kerülnek megtartásra, fizika-kémia blokkban lehetőség szerint óra, biológia-földrajz blokkban lehetőség szerint óra megosztásban. 7

8 1.3. A FIZIKA tantárgy 7-8. osztály helyi tanterve (tantárgytömb) 1. FIZIKA tantárgy általános céljai és feladatai: A fizika tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindezek eléréshez szükséges: Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Előkészíteni és megalapozni a többi természettudomány tanítását. Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Megismertetni őket az SI, és a gyakorlatban használt SIn kívüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Problémalátó és problémamegoldó emberekké nevelni őket. 8

9 Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Megalapozni korszerű fizikai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Az eddig a jártasság szintjén végzett méréseket (hosszúság, térfogat, tömeg, hőmérséklet, idő) készségszintre emelni. Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. Fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre, a látható körülmények alapján magyarázatot adni, és szabályszerűséget megállapítani. Fejleszteni a logikus gondolkodást, az összehasonlító és az ítéletalkotó képességet pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. 2. A fizika tantárgy helyi tanterv tartalma: 7. osztályban: Az anyagok néhány mérhető tulajdonsága témakörben: 9

10 Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. A mérés jelentőségének megmutatása. Az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján. Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét. Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van (részecskeszerkezetű, mező-típusú anyag). Modellek jelentősége a megismerésben. Néhány egyszerű, hétköznapi változási folyamat megfigyeltetése, vizsgálata. Felismertetni és tudatosítani az anyagok és folyamatok alapvető tulajdonságait, az ezeket jellemző fizikai mennyiségeket és az azokhoz tartozó (SI) mértékegységeket. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése. A testek haladó mozgása témakörben: Tudatosítani, bővíteni, pontosabbá tenni a haladó mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Gyakoroltatni a grafikonok elkészítését, alkalmazását az ismeretek közlésében és elemzésében. Megalapozni és alkalmazni a viszonylagosság fogalmát, ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervszerűségét. Bemutató kísérletekkel vizsgálni és közösen elemezni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerésének képességét (pl.: út-idő kapcsolat), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl.: szabadesésnél). Gyakoroltatni a gondolkodtató kérdések és mennyiségi feladatok megoldását, ezek fizikai szemléletű megközelítését. A dinamika alapjai témakörben: A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata. A megfigyelés, a megállapítások megfogalmazásának biztosabbá tétele. A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi fogalmak (pl.: tehetetlenség, tömeg, erő, gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly) dinamikai értelmezésére. 10

11 Megmutatni a kapcsolatot és a különbözőséget a test - tulajdonság - mennyiség között. Az erőhatás mozgásállapot- és forgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly nem szinonim fogalmak. A nyomás témakörben: A szilárd testek, folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése modellmódszerrel. Arkhimédész-törvényének kísérletekkel történő megalapozása és logikai úton történő felismertetése. A felhajtóerő nagyságának különféle módon történő kiszámítása. A kölcsönhatás felismerése, a rendszerben történő gondolkodás erősítése. Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban, gázokban miért van kapcsolatban a sűrűségekkel. Kapcsolatteremtés a biológiával, földrajzzal, környezetvédelemmel. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: Felismertetni a fizikai folyamatok és az időjárás, éghajlat kialakulásának összefüggéseit. Felismertetni az emberi tevékenységek hatásait a természeti környezetre, különös tekintettel a globális felmelegedés kialakulására. Tudatosítani, hogy a globális felmelegedés és hatásai jelenleg az emberiség egyik legsúlyosabb és legsürgetőbb problémája. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (hőszennyezés, égéstermék savas esők / üvegházhatás). Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolódás a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakhoz. Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. 11

12 Tudatosítani az egyén személyes tevékenységének, a társadalmat és a környezetet érintő következményeit. Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében. 8. osztályban: Az energia, munka, hő témakörben: Megmutatni, hogy szükség van egy a változtató-képességet jellemző mennyiségre is. Az energiaváltozással járó folyamatok kísérleti vizsgálata és közös elemzése. A munka, mint energiaváltozás értelmezése és kiszámítása. Az energia és az energiaváltozás fogalmának kiterjesztése hőjelenségekre is. Egyszerű pédákon megmutatni, felismertetni az energia megmaradását. Felhívni az energiatakarékosság környezetvédelmi szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát. Bevezetni a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, kiszámítási módját, tudatosítai szerepüket az energiatakarékosságban. Megvizsgálni a hőjelenségeket és szerepüket a természetben és a technikában. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító haására (égéstermék - savaseső). Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolat a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakkal. Elektromos alapjelenségek témakörben: Szemléletes képet kialakítani az atomok szerkezetéről, az elektromos tulajdonságú részecskék és az elektromos mező létezéséről. Kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. Értelmezni a testek elektromos állapotát és létrehozásának körülményeit. Megkülönböztetni az elektromos tulajdonságú részecskék rendezetlen hőmozgás - át és az elektromos mező által létrehozott rendezett mozgását. 12

13 Jártasságot kialakítani: elektromos kapcsolások megvalósításában, elektromos kísérletek, mérések elvégzésében, egyszerű feladatok megoldásában, grafikonok elkészítésében és elemzésében. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai témakörben: Értelmezni az elektromos ellenállás kifejezés több jelentését. Kísérleti alapon felismertetetni Ohm-törvényét. Az elektromos áram hőhatásának értelmezésén keresztül tudatosítani, hogy a változások a gyakorlatban legtöbbször kölcsönhatások láncolatának eredményeként jönnek létre. Felismertetni és vizsgálni az egyenáram hatásait és magyarázni az ezen alapuló közismert eszközök működésének fizikai értelmezését. Az elektromágneses indukció. Váltakozó áram témakörben: Az anyag fogalmát bővíteni az elektromos és mágneses mezők kölcsönhatásainak bemutatásával és vizsgálatával. Megvizsgálni az elektromágneses indukció jelenségét és kialakítani fogalmát. Felismertetni az egyenáram és a váltakozó áram közötti különbségeket és hasonlóságokat. Bemutatni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát Faraday, Bláthy-Déri-Zipernowsky, Jedlik, munkássága alapján. Fénytan témakörben: Tudatosítani, hogy a fény anyag, mivel kölcsönhatásra képes. Alkalmazható, kvalitatív tudást biztosítani a fény terjedési tulajdonságairól, a különféle közeggel való kölcsönhatásairól, néhány közismert optikai eszköz működéséről. Értelmezni a látás fizikáját, a testek színét Hangsúlyozni a szem védelmének fontosságát. 13

14 7. osztály Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. 10 A fizikáról A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. Frontális osztálymunka Az anyag néhány A természettudományos megismerés A fogalmak nem köznapi használata. tulajdonsága, módszerei A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az Információ-megosztás kölcsönhatások (16 óra) Anyag tulajdonság mennyiség Az anyag belső szerkezete A sűrűség fogalma Számítási feladatok, gyakorlás összehasonlító képesség erősítése. A mérés gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka 6 A termikus kölcsönhatás; grafikonrajzolás, elemzés Mechanikai kölcsönhatás Mágneses kölcsönhatás Elektromos kölcsönhatás Gravitációs kölcsönhatás Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés Gondolkodás-fejlesztés 14

15 Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák II. A testek mozgása (16 óra) 6 Hely és mozgás viszonylagos Pálya, út, elmozdulás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A sebesség A fogalmak nem köznapi használata. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Grafikonelemzés (s-t; v-t), számítási A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás Csoportfejlesztés feladatok 5 Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség Grafikonelemzés (s-t; v-t), feladatmegoldás gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Csoportmunka Kommunikációfejlesztés 15

16 5 Az egyenletesen változó mozgás Anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztése. Egyéni munkáltatás A gyorsulás Grafikonelemzés (v-t; a-t), feladatmegoldás A szabadesés Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák III. A dinamika alapjai (14 óra) 8 A tehetetlenség törvénye; tömeg Az erő fogalma Az erő ábrázolása; erőfajták Gravitációs erő, Súly; súlytalanság Rugalmas erő, erőmérés A mérés gyakoroltatása. Tanulói mérések (tömeg, térfogat) és feladatmegoldások. Logikus gondolkodás gyakorlása, erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet 6 Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye Súrlódás Közegellenállás A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése. Anyanyelvi matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés 16

17 elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés IV. Témahét (4 óra) 4 Szeged életünk színtere Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése. Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás 17

18 Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák V. A nyomás (12 óra) 3 A nyomás fogalma szilárd testek nyomása; Számítási feladatok A nyomás növelése, csökkentése a gyakorlatban 4 A folyadékok nyomása Számítási feladatok, gyakorlás A gázok nyomása a légnyomás; A gázok nyomása zárt térben A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése, lényegfelismerés és megfogalmazás. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Az önálló kísérletvégzés fejlesztése. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A kétféle nyomás okának megkülönböztetése, gyakorlati alkalmazásuk vizsgálata. Az osztály társas kapcsolatainak fejlesztése Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés A nyomáskülönbségen alapuló eszközök A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti Csoportmunka 18

19 5 Közlekedőedények Hajszálcsövek; A felhajtóerő fogalma Arkhimédész törvénye Számítási feladatok, gyakorlás A testek úszása, lebegése, elmerülése Számítási feladatok, gyakorlás kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.. Kommunikációfejlesztés Gondolkodás-fejlesztés Mesteri módszerek IKT eszközökkel támogatott órák 19

20 VI. 12 Globális felmelegedés - bevezetés A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. Az osztály társas Klímaváltozás A Föld éghajlati rendszere A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kapcsolatainak három hetet A természeti környezet változásai kompetencia fejlesztése. fejlesztése meghaladó Az éghajlat-változási folyamatok A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös Kommunikáció- összefüggő előrejelzései tekintettel az energia-hatékonyságra. fejlesztés projekt Energiahatékonyság Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Információ-megosztás Tanév végi Alkalmazkodási lehetőségek- kompetenciák fejlesztése. Tanári bemutató rendszerezés fenntarthatóság A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. kísérlet (12 óra) Miről tanultunk ebben a tanévben? Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Csoportfejlesztés Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Csoportmunka Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, Gondolkodás-fejlesztés elemzése. Mesteri módszerek Anyanyelvi, matematikai és természettudományos IKT eszközökkel kompetenciák fejlesztése. támogatott órák A környezettudatos gondolkodás, a környezeti Globális látásmó kompetencia fejlesztése. fejlesztése A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének Környezettudatos erősítése. attidűd alakítása 20

21 8. osztály Témakörök 55 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Energia, energiaváltozások hőjelenségek (14 óra) 5 5 Az energia fogalma, Az energiamegmaradás törvénye A munkavégzés, munka; Számítási feladatok, gyakorlás Az egyszerű gépek I. Az egyszerű gépek II. A fajhő A deduktív gondolkodásmód fejlesztése: a munka, az energia és az energiaváltozások mértékegységének megállapítása. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. A fogalmak kvantitatív megfogalmazása és alkalmazása. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának Számítási feladatok, gyakorlás; tudatosítása. Az égés; Számítási feladatok, Egyéni munkáltatás A környezettudatos gondolkodás, a környezeti gyakorlás Internet-használat kompetencia fejlesztése. A teljesítmény; Számítási Gondolkodás-fejlesztés A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös feladatok, gyakorlás Oktatófilm elemzés tekintettel az energia-hatékonyságra. Hatásfok; Számítási feladatok, Mesteri módszerek Anyanyelvi, matematikai és természettudományos gyakorlás 21

22 4 Hőterjedés kompetenciák fejlesztése. Modellezés, Hőtágulás folyadékok hőtágulása Hőtágulás szilárd testek, gázok hőtágulása; részösszefoglalás Részecskeszemlélet alkalmazása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Halmazállapot-változások alkalmazása. Hőerőgépek Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. II. 4 Az anyag részecskéinek szerkezete Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Frontális osztálymunka Elektromos Az atomok szerkezetének kompetenciák fejlesztése. Információ-megosztás alapjelenségek. Áramerősség, feszültség (12 óra) ismerete. A testek elektromos állapota, az elektromos töltés. Az elektromos állapot: elektromos töltés fogalma, elektrontöbblet, elektronhiány értelmezése. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek bemutatása, Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának tudatosítása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. Tanári bemutató kísérlet Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás értelmezése. 22

23 3 Áramforrások. Az elektromos áram. Áramerősség. Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés 3 Galvánelemek, akkumulátorok működése, és környezetszennyező hatásuk. Az elektromos áramkörök, az áramerősség mérése. Vezető és szigetelő anyagok megkülönböztetése, bemutatása gyakorlati példákon keresztül. A fogyasztók soros és párhuzamos A mérés gyakoroltatása. Egyszerű kapcsolási rajz értelmezése, készítése, áramkörök létrehozása A mérés gyakoroltatása Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák Tanulói mérések.csoportmunka kapcsolása. 2 Az elektromos feszültség, feszültségmérés 23

24 III. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai 10 Az elektromos ellenállás, mint tulajdonság, mennyiség és eszköz. Ohm törvénye. A vezetők elektromos ellenállása. A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. A fogalmak nem köznapi használata. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. A mérés gyakoroltatása. Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet Három hetet meghaladó projekt: Középpontban a fémek (10 óra) Fajlagos ellenállás. Több fogyasztó az áramkörben. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Eredő ellenállás. Az egyenáram hatásai. Az elektromos munka és teljesítmény fogalma és kiszámítása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Egyszerű számításos feladatok értelmezése, megoldása. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos Csoportfejlesztés Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Egyéni munkáltatás Internet-használat Gondolkodás-fejlesztés Oktatófilm elemzés Mesteri módszerek kompetenciák fejlesztése. Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák 24

25 IV. Témahét (3 óra) 3 Szeged életünk színtere Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése. Csoportmunka Kommunikációfejlesztés Tanulói mérések Egyéni munkáltatás Internet-használat Tanulói kísérletezés Modellezés, modellkészítés IKT eszközökkel támogatott órák V. Elektromágneses indukció. A váltakozó áram (9 óra) 9 Az elektromágneses indukció. Lenz törvénye. Váltakozó áram. Előállítása, hatásai. A transzformátor és az elektromos Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének Frontális osztálymunka Információ-megosztás Tanári bemutató kísérlet távvezetékrendszer. erősítése. Csoportmunka A váltakozó áram mágneses Kommunikáció- 25

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek 8. ÉVFOLYAM Kémiai alapismeretek Célok és feladatok A tanulók ismerjék meg a kémia tudományának szerepét a társadalmi folyamatokban, ismerjék meg a kémia tantárgy hatékony elsajátítását segítő módszereket,

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 6-8. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004 TARTALOM

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA. 6-8. évfolyam

MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA. 6-8. évfolyam MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA 6-8. évfolyam TARTALOM BEVEZETÉS... 3... 3 Az értékelés alapgondolatai... 4 6. TANÉV: FIZIKAI ALAPISMERETEK (A

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 7-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 7-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 7-8. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM

EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Irodalom szóbeli meghallgatás témakörei

Irodalom szóbeli meghallgatás témakörei A szóbeli felvételi vizsga témakörei A szóbeli meghallgatások nem elsősorban a tanulók lexikális ismereteit kérik számon (hiszen ezek általános iskolánként is eltérőek lehetnek), hanem a témakörrel és

Részletesebben

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra 7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.

Részletesebben

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA TANTERV 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A fizika tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika tanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából Fizika Tanterv 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert 1 A Z ALAPFOKÚ FIZ IKAOKTATÁS CÉLJA

Részletesebben

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára 5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása.

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló

Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló TEMATIKUS TERV Készítette: FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA Szak: KÉMIA földrajz informatika Iskola: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet; (OM azonosító:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 8. osztály. Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA. 8. osztály. Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2009 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ...

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ... TANMENET FIZIKA 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: 2 óra 74 óra A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 1 A

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 354 CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése 6. Óraterv Az óra témája: A fémek kémiai reakciói III. Az óra cél- és feladatrendszere: anyagismeret bővítése, tapasztalatszerzés Az óra didaktikai feladatai: kísérleti megfigyelések (jelenségszint) Tantárgyi

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam

Fizika. 7-8. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN, FIZIKA 7. ÉVFOLYAM 1. Fizika Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Műveltségi terület: A mindennapok kémiája és környezetvédelmi ismeretek Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere:

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti Helyi tanterv KÉMIA 7-8. évfolyam Hernádnémeti A tantárgy óraszáma: 108 óra Évfolyam 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 54 1,5 54 108 A kémiatantárgyhoz tartozó előismeretek: az

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Ismeretek, tananyagtartalmak Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN

MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A KÉMIA OKTATÁSÁBAN USE OF MULTIMEDIA TEACHING CHEMISTRY Andrásfay Endre, ketbandi@hotmail.com Kaposvári Egyetem, Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar (Hallgató) Munkahely:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben