TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ...

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ..."

Átírás

1 TANMENET FIZIKA 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: 2 óra 74 óra A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta: Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató

2 A tanmenet a kerettanterv témakörei szerinti csoportosításban tartalmazza az egyes tanítási órák tananyagát és a kapcsolódó, javasolt szemléltetést (sz), tanulói tevékenységet (t). I. A TESTEK MOZGÁSA Óraszám Tananyag 1. Új tantárgyunk a fizika Szemléltetés, tanulói tevékenység Balesetvédelem A mozgás és nyugalom 2. Az út és az idő mérése Összefüggés az út és az idő között Út- és időmérés (t), az adatok feljegyzése (t) Grafikon készítése (t) 3. A sebesség A mérési adatok és a grafikon elemzése (t) 4. A sebesség kiszámítása A feladatmegoldás lépései (sz) 5. A megtett út és az idő kiszámítása Az ismeretlen mennyiség kifejezése (sz) 6. A változó mozgás A változó mozgás szemléltetése, mérés (sz) 7. Az átlag- és pillanatnyi sebesség Sebességadatok összehasonlítása (t) 8. A szabadesés A szabadesés bemutatása (sz) 9. Összefoglalás és gyakorlás: A testek mozgása 10. Ellenőrzés az I. témakör anyagából Az I. feladatlap megoldása (t) 11. Gyakorlás az ellenőrzés tapasztalatai alapján 12. Szóbeli ellenőrzés az I. témakör anyagából II. A DINAMIKA ALAPJAI Óraszám Tananyag Szemléltetés, tanulói tevékenység 13. A testek tehetetlensége Kísérletek a tehetetlenségre (sz, t) 14. A tömeg és a térfogat mérése A tömeg és a térfogat mérése (t) 15. A sűrűség A mérési adatok és a grafikon elemzése (t) 16. A tömeg és a térfogat kiszámítása 17. A mozgásállapot megváltozása A test mozgásállapot-változásai (sz) 18. Az erő Az erőhatás (sz); az erő ábrázolása (t) 19. Az erő mérése Erőmérés (t) 20. A gravitációs erő és a súly Kísérletek (sz); a test súlyának mérése (t) 2

3 21. A súrlódási erő és a közegellenállási erő Kísérletek (sz); a súrlódási erő mérése (t) 22. A rugalmas erő A rugalmas alakváltozás (sz) 23. Két erő együttes hatása Egy egyenesbe eső erők összegezése (sz) 24. Erő ellenerő Kísérlet és mérés: erő ellenerő (t) 25. A munka 26. Az erő és az elmozdulás kiszámítása 27. A forgatónyomaték Kísérlet, mérés az emelőn (sz) 28. Egyensúly az emelőn Az egyensúly feltételének vizsgálata (sz) 29. Az erő és az erőkar kiszámítása 30. Egyensúly a lejtőn Az egyensúlyban tartáshoz szükséges erő (sz) 31. Összefoglalás és gyakorlás: A dinamika alapjai 32. Ellenőrzés a II. témakör anyagából A II. feladatlap megoldása 33. Gyakorlás az ellenőrzés tapasztalatai alapján 34. Szóbeli ellenőrzés a II. témakör anyagából III. A NYOMÁS Óraszám Tananyag Szemléltetés, tanulói tevékenység 35. A szilárd testek nyomása Kísérlet: a nyomás érzékeltetése (sz) 36. A nyomóerő és a nyomás kiszámítása 37. Pascal törvénye A nyomás terjedése a folyadékban (sz) 38. A hidrosztatikai nyomás A nyomást meghatározó paraméterek (sz) 39. A közlekedőedények A közlekedőedények bemutatása (sz) 40. A légnyomás Torricelli kísérlete (sz) 41. A nyomáskülönbségen alapuló eszközök Az eszközök működtetése (sz, t) 42. Arkhimédész törvénye A felhajtóerő érzékeltetése, mérése (sz, t) 43. Feladatok Arkhimédész törvényére 44. A testek úszása és a sűrűség A feltételek kísérleti vizsgálata (sz, t) 45. A folyadékba merülő testre ható erők 46. Összefoglalás és gyakorlás: A nyomás 47. Ellenőrzés a III. témakör anyagából A III. feladatlap megoldása 3

4 48. Gyakorlás az ellenőrzés tapasztalatai alapján 49. Szóbeli ellenőrzés a III. témakör anyagából IV. HŐTAN Óraszám Tananyag Szemléltetés, tanulói tevékenység 50. A hőmérséklet mérése Hőmérséklet-mérés (t) 51. A hőtágulás A hőtágulás bemutatása (sz) 52. A hőterjedés A hőterjedés bemutatása (sz) 53. A testek felmelegítése munkavégzéssel Melegítés munkavégzéssel (sz) 54. A testek felmelegítése tüzelőanyagok elégetésével Az égéshő érzékeltetése (sz) 55. A termikus kölcsönhatás A termikus kölcsönhatás vizsgálata (sz); a hőmérséklet-változás grafikus ábrázolása (t) 56. A fajhő A fajhő érzékeltetése (sz) 57. Az anyag részecskeszerkezete Kísérletek az anyagok összenyomhatóságára, a diffúzióra (sz) 58. Az olvadás és a fagyás Az olvadás és a fagyás vizsgálata (sz) 59. A párolgás A párolgást befolyásoló tényezők vizsgálata (sz, t) 60. A forrás és a lecsapódás A forrás és a lecsapódás vizsgálata (sz) 61. Az energia; az energia fajtái 62. Energiaváltozások; az energia megmaradása 63. A hőerőgépek működése A gépek működésének bemutatása modellen (sz) 64. A teljesítmény 65. Az energiaváltozás és az idő kiszámítása 66. A hatásfok 67. Összefoglalás és gyakorlás: Hőtan 68. Ellenőrzés a IV. témakör anyagából A IV. feladatlap megoldása 69. Gyakorlás az ellenőrzés tapasztalatai alapján 70. Szóbeli ellenőrzés a IV. témakör anyagából 71. Ismétlés, rendszerezés 72. Tanulmányi séta, üzemlátogatás 73. Ellenőrzés a tanév anyagából 4

5 74. Az évi munka értékelése Megjegyzések a témakörökhöz I. A testek mozgása A témakör anyaga az egyenletes és változó mozgással foglalkozik. A következőkben ezekhez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni. (Zárójelben közöljük a kapcsolódó fejezetek címeit.) 1. Egyenletes mozgás. (Az út és az idő mérése; összefüggés az út és az idő között; a sebesség; a sebesség kiszámítása; a megtett út és az idő kiszámítása.) A tankönyv azonos gondolatmenetet követve vezeti be a hányados jellegű fizikai menynyiségeket (sebesség, sűrűség, nyomás, teljesítmény, olvadáshő, forráshő). Ebben a témakörben ismerik meg a tanulók az első ilyen mennyiséget, a sebességet. A többi, hasonló jellegű fizikai mennyiség megértését is befolyásolja, hogy milyen mértékben tudják követni a tanulók a sebesség fogalmának a kialakítását, mennyire kapcsolódnak egymáshoz az egymást követő logikai lépések. Ennek elősegítése, könnyítése érdekében a tankönyv öt fejezetet fordít arra, hogy minél kisebb lépésekben, a tanulók által jól követhető módon történjék a konkrét tapasztalatok elemzése, a fokozatos absztrakció. Az út és az idő mérése című fejezetben a tankönyv a játék vonat és elemes játék autó mozgására vonatkozó méréseket javasol. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók még ebben a korban is szívesen végeznek a játékokkal méréseket, kísérleteket. Az Összefüggés az út és az idő között című fejezet a vonat példáján vezeti be az egyenletes mozgás fogalmát. A fényképsorozaton olyan felvételek láthatók, amelyeket a fényképezőgép 0,5 másodperces időközönként készített. A következőkben ugyanezen méréssorozat alapján írja fel a tankönyv a mérésünk kezdete óta eltelt idő alatt megtett utakat: Idő (t) 1 s 2 s 3 s 4 s 5 s Út (s) 20 cm 40 cm 60 cm 80 cm 100 cm A táblázat adatai konkrét tényanyagot biztosítanak az elemzéshez. A korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a tanulók különböző szinten képesek felismerni a két mennyiség közti összefüggéseket. Ezt figyelembe véve, a könyv végigvezeti a tanulókat ezeken a szinteken. A játék vonat 2-szer, 3-szor, 4-szer, 5-ször hosszabb idő alatt 2-szer, 3-szor, 4-szer, 5-ször nagyobb utat tett meg. Ahányszor nagyobb a mérés kezdetétől eltelt idő, ugyanannyiszor nagyobb a megtett út is. Az eltelt idő és a megtett út között egyenes arányosság van. Itt ismerkednek meg a tanulók azzal, hogy ha grafikonon ábrázoljuk az egyenletes mozgást végző test által megtett utat és a mérés kezdetétől eltelt időt, akkor a kapott pontok az origóból kiinduló félegyenesen helyezkednek el. A sebesség című fejezetben az egyenletesen haladó személyautó mozgását elemzi a tankönyv a már ismert módon, s jut el annak felismertetéséig, hogy ha kiszámítjuk az út és az idő hányadosát, mindegyik esetben ugyanazt az eredményt kapjuk. Ugyanezt a gondolatmenetet bemutatja a tankönyv a teherautó mozgásával kapcsolatosan is. A kapott mennyiség jellemző a személyautó, illetve a teherautó mozgására. Ezt a mennyiséget sebességnek nevezzük. Ebből közvetlenül adódik a sebesség kiszámításának a módja: út s sebesség = ; v =. idő t 5

6 A következő fejezetben kerül sor a sebesség kiszámítására, majd egy újabb fejezet foglalkozik a megtett út és az idő kiszámításával. 2. Változó mozgás. (A változó mozgás; az áltag- és pillanatnyi sebesség; a szabadesés.) A témakör leíró jelleggel foglalkozik a változó mozgások közül az egyenletesen változó mozgással. A mozgás jellegzetességeit kísérletek alapján, fényképek, rajzos ábrázolás, táblázatokban közölt konkrét adatok alapján állapítja meg a tankönyv, képletek alkalmazása nélkül. A gyorsulás fogalmát a tankönyv a köznapi szóhasználatból ismert módon használja. Számításos feladatok nem szerepelnek e mennyiséggel kapcsolatosan a könyvben. II. A dinamika alapjai A témakör anyaga tulajdonképpen három gondolatkör köré csoportosítható: a testek tehetetlensége, az erő és az erővel kapcsolatos mennyiségek, fogalmak. A következőkben e három résztémához szeretnénk néhány megjegyzést tenni. 1. A testek tehetetlensége. (A tömeg és a térfogat mérése; a sűrűség; a tömeg és a térfogat kiszámítása.) A pszichológiai vizsgálatok szerint a testek tehetetlenségének a megértésében az jelenti az alapvető problémát, hogy nem tudjuk ténylegesen bemutatni, hogy a testek megtartják egyenes vonalú egyenletes mozgásukat. A bemutatható kísérletek csak megközelítik ezt a mozgásállapotot. A tehetetlenség fogalmát csak azok a tanulók értik meg, akik eljutottak az elvont (formális) gondolkodási szintre; akik képesek hipotéziseket alkotni. A kísérlet tapasztalataiból el kell jutniuk a tanulóknak annak megfogalmazásáig, hogy ha nem lenne súrlódás, akkor nem csökkenne a mozgásban levő test sebessége. Ezért e fogalom megerősítésére célszerű visszatérnünk a későbbiek során minden adandó alkalommal. A sűrűség fogalmának a kialakításakor kedvező lehetőség kínálkozik annak érzékletes bemutatására, hogy ugyanazon anyag esetében ahányszor nagyobb a test térfogata, ugyanannyiszor nagyobb a test tömege is. A könyv ehhez a különböző térfogatú fahasábokat hasonlítja össze először fénykép alapján, majd sematikus rajzon adatokkal együtt, végül grafikonon mutatja be a két mennyiség közötti összefüggést. 2. Az erő. (A mozgásállapot megváltozása; az erő; az erő mérése; a gravitációs erő és a súly, a súrlódási erő és a közegellenállási erő; a rugalmas erő; két erő együttes hatása; erő ellenerő.) E témakörrészlet feldolgozását a tehetetlenség törvényének a felidézésével célszerű indítanunk. A törvény szerint minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását. Röviden: minden test megtartja mozgásállapotát. A törvény felidézése után célszerű azt a kérdést megfogalmazni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy testnek megváltozzék a mozgásállapota. A válasz tulajdonképpen ismert a tanulók számára, mivel a tehetetlenség törvénye befejező része azt mondja ki, hogy a test megtartja mozgásállapotát, míg egy másik test meg nem változtatja. A mozgásállapot megváltozása című fejezet tulajdonképpen erre ad számos példát. A következő fejezetben e példák általánosításaként azt a gondolatot veti fel a tankönyv, hogy sok esetben nem szükséges vizsgálnunk, megneveznünk, hogy a test melyik másik test hatására változtatta meg a mozgásállapotát, mivel figyelmünket elsődlegesen a bekövetkezett hatásra összpontosítjuk. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a test az erő hatására változtatta meg a mozgásállapotát. Az erő fajtáiról szóló fejezetekben is célszerű a azt a gondolatot középpontba állítanunk, hogy amikor erőt fejtünk ki egy testre, akkor ennek következtében megváltozik a test mozgásállapota. Több szempontból is megalapozó jellegű a Két erő együttes hatása című fejezet. A későbbi tanulmányok során számos jelenség megértéséhez elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen hatás következik be testen akkor, ha arra egyidejűleg két erő hat (gravitációs erő tartóerő; gravitációs erő felhajtóerő stb.). Amennyiben időnk engedi, célszerű a Jó tudni című részt is feldolgoznunk. Két erőmérőre függesztünk egy testet (pl. egy 1 N súlyú kiskocsit). Amint növeljük a két erőmérő által bezárt szöget, a két erőmérő egyre nagyobb erőt mutat os szög esetén már mindkét erőmérő 1,9 N erőt mutat. Meglepő a tanulók számára, hogy mindkét erőmérő külön-külön nagyobb értéket mu- 6

7 tat, mint amekkora a felfüggesztett test súlya. Ez a tapasztalat jó megalapozást jelenthet az eredő ellenállás tanításához. A párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében ugyanis azt látja majd a tanuló, hogy az eredő ellenállás kisebb, mint az összekapcsolt két ellenállás külön-külön. 3. Az erővel kapcsolatos mennyiségek, fogalmak. (A munka; az erő és az elmozdulás kiszámítása; a forgatónyomaték; egyensúly az emelőn; az erő és az erőkar kiszámítása; egyensúly a lejtőn.) Az emelővel kapcsolatos ismereteket a tanulók számára könnyen érthető tananyagrészként szoktuk számon tartani. A 8. évfolyamon végzett eredményvizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a tanulók többsége számára gondot jelent az emelővel kapcsolatos ismeretek megértése és alkalmazása. (Négy mennyiség szerepel a tanult összefüggésben, a megszokottól eltérő a számításos feladatok megoldása stb.). Mindezt figyelembe véve, a tankönyv három fejezetben dolgozza fel az emelővel kapcsolatos ismereteket. III. A nyomás A témakör anyaga három gondolatkör köré csoportosítható: a szilárd testek nyomása; nyomás a folyadékokban és a gázokban; Arkhimédész törvénye. 1. A szilárd testek nyomása. (A szilárd testek nyomása; a nyomóerő és a nyomott felület kiszámítása.) E tananyagrész feldolgozása a különböző minőségű utak terhelhetőségéből indul ki. A nyomás fogalmának a bevezetéséhez a könyv a szakkönyvekben található útadatok értelmezéséből indul ki. Fizikai szempontból érdekes a pellet nevű termék előállítása. A felaprított faforgácsot, fahulladékot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomás alatt tömörítik. Közben az anyag felmelegszik, a benne levő vízgőz hatására a részecskék összetapadnak. Környezetvédelmi szempontból azért jelentős ez a tüzelőanyag, mivel felhasználása kisebb levegőszennyeződést okoz, mint a szén eltüzelése. 2. Nyomás a folyadékokban és a gázokban. (Pascal törvénye; a hidrosztatikai nyomás; a közlekedőedények; a légnyomás; a nyomáskülönbségen alapuló eszközök.) A folyadékok és a gázok nyomása származhat valamilyen külső nyomóerőből és származhat a folyadék vagy levegő súlyából is. A tankönyv egyértelműen hangsúlyozza az egyes fejezetek bevezetőjében, hogy az adott fejezetben a külső erőből vagy a súlyból származó nyomást vizsgáljuk-e. A kerettantervnek megfelelően, leíró jelleggel vizsgálja a tankönyv a folyadékokban és a gázokban tapasztalható nyomást. Számos olyan kísérletet is közöl, amelyet a tanulók is elvégezhetnek. Nem tárgyalja viszont a könyv az ezzel kapcsolatos mennyiségi összefüggéseket, és nem közöl képleteket. 3. Arkhimédész törvénye. (Arkhimédész törvénye; feladatok Arkhimédész törvényére; a testek úszása és a sűrűség; a folyadékba merülő testre ható erők.) Az eredményvizsgálatok tanúsága szerint Arkhimédész törvényének ismeretében és alkalmazásában a tanulók többsége gyenge eredményeket ér el. Ezt figyelembe véve, a tankönyv az eddigi egy helyett két fejezetben tárgyalja Arkhimédész törvényét. A felhajtóerő tapasztalati érzékeltetése után a törvényt olyan kísérlet alapján vezeti be a tankönyv, amely szinte diktálja a törvényben megfogalmazott összefüggést. Az egyik erőmérővel mérjük a folyadékba merülő testre ható felhajtóerőt, a másikkal pedig a test által kiszorított folyadék súlyát. A mérési adatokat ezúttal is táblázatba foglalja a könyv, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a felhajtóerő mindegyik esetben egyenlő a kiszorított folyadék súlyával. Természetesen végezhetjük a kísérletet a hagyományos henger alakú edénnyel és az abba szorosan illeszkedő hengerrel is. Ebben az esetben azonban sokkal több logikai lépés elvégzése szükséges a kísérlet elvégzése közben, mint a tankönyvben ajánlott leírás alkalmazásakor. A feladatok megoldásához a könyv egy algoritmust közöl. A fejezet végén levő feladatok megfogalmazása olyan, hogy direkt módon segítik ennek a lépéssorozatnak a gyakorlását, a kapcsolódó képességek fejlődését. 7

8 A könyv a testek úszásával kapcsolatos összefüggéseket közvetlenül a kísérleti tapasztalatokból vezeti le. Összehasonlítja a folyadék sűrűségét és a folyadékba merülő test anyagának a sűrűségét, majd ez alapján állapítja meg az úszás, a lemerülés és a lebegés feltételét. Egy külön fejezetben azonban összekapcsolja ezeket az ismereteket Arkhimédész törvényével is, összehasonlítva a testre ható gravitációs erőt a felhajtóerővel. IV. Hőtan A témakör anyaga öt gondolatkör köré csoportosítható: hőtani alapjelenségek; hő és energia; halmazállapot-változások; az energia; a teljesítmény és hatásfok. 1. Hőtani alapjelenségek. (A hőmérséklet mérése; a hőtágulás; a hőterjedés.) A tanulók mindhárom fejezet anyagával kapcsolatosan rendelkeznek bizonyos köznapi tapasztalatokkal és előismeretekkel. A Természetismeret is tartalmaz ilyen jellegű tananyagot az 5 6. évfolyamon. Így a 7. osztályos tankönyv tulajdonképpen megerősíti, kiegészíti ezeket a tapasztalatokat, ismereteket. Érdekes lehet a tanulók számára a napkollektor ismertetése a hősugárzással kapcsolatosan. A könyv konkrét adatokat is közöl a fényképen látható napkollektorról. Ez a berendezés kíméli a környezetet és jelentős anyagi megtakarítást is jelent. 2. Hő és energia. (A testek felmelegítése munkavégzéssel; a testek felmelegítése tüzelőanyagok elégetésével; a termikus kölcsönhatás; a fajhő; az anyag részecskeszerkezete.) A tankönyv összhangban a kerettantervvel a testek felmelegítésének vizsgálatával összefüggésben vezeti be az energia fogalmát. Számos gyakorlati példa és kísérlet alapján azt a következtetést vonja le, hogy munkavégzéssel meg lehet változtatni a testek hőmérsékletét. A testeknek ezt az állapotváltoztató képességét nevezzük energiának. Joule ismert kísérletének alapgondolatát továbbfűzve, konkrét példákat közöl a könyv, hogy milyen mértékű hőmérséklet-emelkedés és energiaváltozás történik különböző nagyságú munkavégzés következtében. A hőmérséklet-emelkedéssel együtt járó energiaváltozást hőmennyiségnek (röviden hőnek) nevezzük. A testek felmelegítése tüzelőanyagok elégetésével című fejezet új fogalma az égéshő, amely a tüzelőanyagokra jellemző. A termikus kölcsönhatás vizsgálata során pedig a fajhő jelentésével ismerkednek meg a tanulók, amely a felmelegedő (vagy lehűlő) test anyagára jellemző. A hőmennyiség fogalmának jobb megértése érdekében célszerű olyan példákat is elemezni, amikor termikus kölcsönhatás közben azonos a két-két test hőmérséklete, de különböző azok tömege. Az 50 g tömegű, 20 C hőmérsékletű vízhez például különböző tömegű 80 C-os vizet öntünk. A keverékvíz hőmérséklete más-más lesz, annak ellenére, hogy az összeöntött víz hőmérséklete azonos volt. Az anyag részecskeszerkezete című fejezet lehetőséget kínál arra, hogy a részecskék mozgása alapján adjunk magyarázatot az eddig megismert és az ezután megismerésre kerülő jelenségekre. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a témakört az anyag részecskeszerkezetére vonatkozó ismeretek feldolgozásával kezdjük. A könyv azonban inkább azt az utat követi, hogy csak bizonyos mennyiségű, a tanulók által már részben ismert makroszkopikus jelenség megismerése után tér át a részecskeszerkezettel történő magyarázatra. 3. Halmazállapot-változások. (Az olvadás és a fagyás; a párolgás; a forrás és a lecsapódás.) A tanulók eddigi fizikatanulmányaik során azt figyelhették meg, hogy amikor melegítünk egy testet, akkor annak emelkedik a hőmérséklete. A jég olvadásának szemléltetésekor viszont az a meglepő jelenség figyelhető meg, hogy miközben olvad a jég, nem emelkedik a hőmérséklete, annak ellenére, hogy közben növeljük a jég energiáját. 4. Az energia. (Az energia, az energia fajtái; energiaváltozások, az energia megmaradása.) A termikus energia megismerése után tér vissza a tankönyv a különböző mechanikai energiák (magassági, mozgási és rugalmas) energiák megismertetésére. Ezt követően kerül sor az energia-megmaradás kvalitatív szintű érzékeltetésére. Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a termikus energia ismerete sokkal egyszerűbbé teszi az energiaváltozások értelmezését, elemzését, mintha mindezt csak a mechanikai ismeretekre alapozva tennénk. Így magyarázatot 8

9 tudunk adni például arra, hogy milyen energia-átalakulás történik akkor, amikor az autó fékez; amikor a fűrész, a reszelő vagy a fúró felmelegszik munkavégzés közben; amikor a kezünket összedörzsöljük. 5. A teljesítmény és hatásfok. (A hőerőgépek működése; a teljesítmény; az energiaváltozás és az idő kiszámítása; a hatásfok.) A hőerőgépek működése című fejezet anyagából célszerű azt a gondolatot középpontba állítani, hogy e gépek a tüzelőanyagok elégetése során nyert termikus energiát mozgási energiává alakítják át. (Korábban olyan példákkal ismerkedtek meg a tanulók, amelyekben a mozgási energia termikus energiává történő átalakulását figyelhették meg.) A teljesítményt és a hatásfokot úgy tekinthetjük, mint a hőerőgépekre (és általában a gépekre) jellemző mennyiségeket. E gondolatkörben célszerű újra megerősíteni azt a korábbi ismeretet, hogy a munkavégzés és a hőmennyiség is a test energiájának a megváltozását eredményezi. A hatásfok tanításával kapcsolatosan fontos a környezetvédelem tudatosítása. Érdekünk, hogy minél kisebb mennyiségű energiát használjunk fel a gépek, berendezések működtetéséhez. Ehhez az is szükséges, hogy gépeink, berendezéseink minél jobb hatásfokúak legyenek. Irodalom Kerettanterv. Fizika 7 8. évfolyam. Fizika kísérletek gyűjteménye. Mechanika, fénytan, hőtan. (Szerk.: Juhász András.) Tankönyvkiadó Typotex, Bp., A fizikatanítás pedagógiája. (Szerk.: Radnóti Katalin Nahalka István.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Berkes József Kotek László Lóránt Jánosné: Felkészítő feladatok fizikából. Nemzti Tankönyvkiadó, Bp., 2000 Juhász András Horányi Gábor: Módszertani kiegészítések az alapfokú fizikaoktatás kerettantervéhez. Sebestyén Zoltán Vida József Zátonyi Sándor: Fizikai feladatok 10 éves kortól. Konspt-H Könyvkiadó, Piliscsaba, Zátonyi Sándor: Képességfejlesztő fizikatanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Zátonyi Sándor: A évi országos fizika tantárgyi mérés eredményei. A Fizika Tanítása évf. 2. sz. Zátonyi Sándor: Digitális eszközök alkalmazása az oktatásban. Iskolakultúra évf. 2. sz. 9

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Fizika összefoglaló 7. osztály

Fizika összefoglaló 7. osztály Fizika összefoglaló 7. osztály 1. Összefüggés az út és az idő között I. A testek mozgása A testek mozgása a megtett út és az út megtételéhez szükséges idő szerint kétféle lehet: 1. Egyenes vonalú egyenletes

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2009 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 7. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 7. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné Implementációs terület: Kompetencia alapú fizika

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló Számításos feladatok km 1. Az egyik gyorsvonat ( rapid ) 98 átlagsebességgel teszi meg a Nyíregyháza és h Debrecen közötti 49 km hosszú utat. A Debrecen és Budapest

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY ÖVEGES JÓZSEF FZKAVERSENY skolai forduló Számításos feladatok Oldd meg az alábbi számításos feladatokat! ibátlan megoldás esetén a szöveg után látható kis táblázat jobb felső sarkában feltüntetett pontszámot

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Szilárd testek nyomása Az egyenlő alaplapon álló hengerek közül a legsúlyosabb nyomódik legmélyebben a homokba. Belenyomódás mértéke a

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor gészítsd ki a mondatot! egyenes vonalú egyensúlyban erő hatások mozgást 1. 2:57 Normál Ha a testet érő... kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, hogy a test... van. z egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Új tantárgyunk, a fizika. Megfigyelés mérés kísérletezés

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Új tantárgyunk, a fizika. Megfigyelés mérés kísérletezés 24 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Új tantárgyunk, a fizika 2. Mozgás és nyugalom Bevezetés. Ismerkedés a fizikával. Az egész évre vonatkozó tudnivalók

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves

Részletesebben

Tanmenet. Fizika 7. évfolyam. Bevezető

Tanmenet. Fizika 7. évfolyam. Bevezető Tanmenet Fizika 7. évfolyam Bevezető A tanmenet a Műszaki Kiadó által 2002-ben megjelentetett és 2008-ban átdolgozott: Fizika tankönyv 7. osztályosoknak (Szerzők: Gulyás János, dr. Honyek Gyula, Markovits

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása.

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM

EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 6-8. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004 TARTALOM

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam

Fizika. 7-8. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN, FIZIKA 7. ÉVFOLYAM 1. Fizika Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA TANTERV 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

Mérnöki alapok 1. előadás

Mérnöki alapok 1. előadás Mérnöki alapok 1. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Hőtan 2. feladatok és megoldások Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) 1 CÉLOK ÉS FELADATOK A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

Teleki Sámuel Általános. Iskola. (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika osztály. Helyi tanterv NAT Átdolgozta:

Teleki Sámuel Általános. Iskola. (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika osztály. Helyi tanterv NAT Átdolgozta: Teleki Sámuel Általános Iskola (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika 6-7-8. osztály Helyi tanterv NAT 3 2007. Átdolgozta: Ádámné Nagy Györgyi Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb

Részletesebben

MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA. 6-8. évfolyam

MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA. 6-8. évfolyam MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER ALAPJÁN KÉSZÜLT NAT 2003 FIZIKA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA 6-8. évfolyam TARTALOM BEVEZETÉS... 3... 3 Az értékelés alapgondolatai... 4 6. TANÉV: FIZIKAI ALAPISMERETEK (A

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A kalorimetria (jelentése: hőmennyiségmérés) (http://ttk.pte.hu/fizkem/etangyakpdf/1gyak.pdf)

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

18. modul: STATISZTIKA

18. modul: STATISZTIKA MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA. ÉRETTSÉGI VIZSGA május 14. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA. ÉRETTSÉGI VIZSGA május 14. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

Jedlik Ányos Fizikaverseny 3. (országos) forduló 8. o A feladatlap

Jedlik Ányos Fizikaverseny 3. (országos) forduló 8. o A feladatlap ÖVEGES korcsoport Azonosító kód: Jedlik Ányos Fizikaverseny. (országos) forduló 8. o. 0. A feladatlap. feladat Egy 0, kg tömegű kiskocsi két végét egy-egy azonos osszúságú és erősségű, nyújtatlan rugóoz

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 06 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. november 6. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat

Részletesebben

Dinamika, Newton törvények, erők

Dinamika, Newton törvények, erők Dinamika, Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg

Részletesebben

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben