Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Új tantárgyunk, a fizika. Megfigyelés mérés kísérletezés

Átírás

1 24 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Új tantárgyunk, a fizika 2. Mozgás és nyugalom Bevezetés. Ismerkedés a fizikával. Az egész évre vonatkozó tudnivalók (a tankönyv, a munkafüzet használata; a követelmények; a számonkérés módjai). Balesetvédelmi oktatás! A mozgás és a nyugalom. A mozgásállapot fogalma. Az út és az elmozdulás. A vektor fogalmának kialakítása. A mozgások néhány fajtája Az elmozdulások összegezése 3. A sebesség A sebesség fogalma. A kísérleti adatok értéktáblázatba rendezése. A v = s/t egyenlet értelmezése. Feladatok A fizika és mindennapi Megfigyelés mérés kísérletezés MOZGÁSOK ÉS ERÕK Mozgás; nyugalom; mozgásállapot. Pálya; út; elmozdulásvektor. Egyenletes mozgás. Sebesség. A sebesség mértékegységei: a m/s és a km/h. A sebességvektor. Természetismeret 5. és 6. osztály. Természetismeret. Technika. Mindennapi élet: közlekedés, sport, stb. A mozgásállapot-változások felismerése, tudatosítása. Mindennapi élet: különbözõ sebességû mozgások, a gyors és a lassú kifejezések jelentése. A jármûvek mozgása. Természetismeret 6. o.: idõmérés, idõ-mérõ eszközök. Matematika 5. o.: hosszúság, hosszúságmérés. Néhány látványos kísérlet; kísérleti eszközök megnevezése, bemutatása. Különbözõ mozgások a tanteremben, a folyosón vagy az udvaron. Az elmozdulás-vektor szemléltetése kifeszített madzaggal. Buborék mozgása a Mikolacsõben.

2 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 4. Az egyenletes mozgás összefüggéseinek ábrázolása Összefüggés az egyenes vonalú, egyenletes mozgást végzõ test mozgásának jellemzõi között: az s-t és a v-t diagram. A kísérleti adatok értéktáblázatba rendezése. Grafikus ábrázolás. Út-idõ grafikon; sebesség-idõ grafikon. Mindennapi élet: közlekedés. Buborék mozgása a Mikolacsõben. Táblán vagy írásvetítõ-fólián a tanulókkal együtt megszerkesztett grafikon. 5. Az átlagsebesség A gyakorlatban megvalósuló mozgások. Az átlagsebesség fogalma, szerepe a mindennapi életben. Átlagsebesség. Mindennapi élet: közlekedés. Tankönyvi ábrák. Feladatmegoldás A tankönyvben közölt feladatok Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás A sebesség idõbeli változása. Grafikus ábrázolás. A gyorsulás fogalma. Az a = v / t egyenlet értelmezése. A gyorsulás mértékegysége. A gyorsulás vektor jellege. A pillanatnyi sebesség fogalma. Gyorsulás. Pillanatnyi sebesség. Közlekedés. A bemutatott grafikon táblán vagy írásvetítõ-fólián. Feladatok megoldása. 7. Kísérlet a gyorsulás vizsgálatára Feladatmegoldás Az egyenletesen változó mozgás összefüggéseinek kísérleti vizsgálata. Az elõzõ órán tanult anyag elmélyítése. 8. A szabadesés A szabadon esõ testek mozgása. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás (g). A szabadesést leíró egyenletek. A g változásai a Föld környezetében. A tankönyvben közölt feladatok. Lejtõ. Közlekedés. Hosszú, egyenes deszka; könnyen guruló modellautó vagy kiskocsi. Alátámasztás; változtatható helyzetû ütközõ (csipesz; szorító; stb.). Stopper. Szabadesés. Ejtõzsinór azonos osztásközzel. Nehézségi gyorsulás. Ejtõzsinór négyzetes osztásközzel. A nehézségi gyorsulás értéke a tengerszinten, Stopperóra. a 45. szélességi A bemutatott grafikon táblán vagy fokon: 9,81 m/s 2. írásvetítõ-fólián.

3 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 9. A kezdõsebességgel rendelkezõ test gyorsulása A kezdõsebességgel rendelkezõ test gyorsulása és lassulása. A végsebesség. A gyorsítás alatt megtett út. Kezdõsebesség. A gyorsulásvektor iránya. Közlekedés. A bemutatott grafikon táblán vagy írásvetítõ-fólián. Kidolgozott feladatok megoldása, megbeszélése. 10. Az erõ Az erõ és a mozgásállapot-változás. Az erõ és az alakváltozás. Az erõ az erõhatás mértéke. Jellemzõi; ábrázolása. Erõhatás; erõ. Erõvektor. Hatásvonal, támadáspont. Mindennapi élet: közlekedés, sport, mozgásállapot-változások. Különbözõ alakváltozások. Matematika: a vektoriális ábrázolás. Az erõhatás néhány gyakorlati következménye. Vektoriális ábrázolás, az ábrázolás gyakorlása. A tankönyv erõhatások összegezésére vonatkozó képi feladatainak megoldása Hatás-ellenhatás Két test között fellépõ erõhatás mindig kölcsönös. Az erõ-ellenerõ fogalmának kialakítása. A testek súlya. A súly fogalmának kialakítása. Hatás-ellenhatás. Erõ-ellenerõ. Súly. Mindennapi élet: mechanikai kölcsönhatások; sport; közlekedés. Kísérlet az asztal behajlásának kimutatására. A hatás-ellenhatás bemutatása görkorcsolyával vagy gördeszkával. Rugó megnyúlásának vizsgálata. 12. Az erõ mérése A rugalmas alakváltozás Mikor egyenlõ két erõ? A rugó felhasználása az erõ mérésére. A testek súlya a súly kiszámítása. A súly mértékegysége: a newton. Technika: rugók alkalmazása. Rugó megnyúlásának mérése különbözõ terhelés hatására. A rugó által kifejtett erõ és a megnyúlás kapcsolatának bemutatása. Kísérletek, feladatok A fizika és mindennapi A tankönyvben leírt kísérletek és feladatok.

4 27 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 12. A testek tehetetlensége 13. Az erõ és a mozgásállapot-változás Kísérletek, feladatok, megfigyelések 14. A gravitációs kölcsönhatás I. 15. A gravitációs kölcsönhatás II. A tehetetlenség fogalma. Tömeg és tehetetlenség. A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a testre ható erõk. Az erõk egyensúlya a mozgási egyensúly fogalma. A mozgásállapot megváltozása az erõhatás következménye. Egy adott testre ható erõ és az általa létrehozott gyorsulás közötti arányosság. Az F = m. a összefüggés értelmezése. Az erõ és a gyorsulás vektor jellege. Az erõ mértékegysége. A gravitációs kölcsönhatás és következményei. A gravitációs erõ vektoriális ábrázolása kölcsönhatásban résztvevõ testek esetében. A kölcsönhatás következményei az egyes testekre. Az alátámasztás, illetve a felfüggesztés hatása. Melyik erõ melyik testre hat? A nyugalmi egyensúly fogalma. A gravitációs kölcsönhatás és következményei. A gravitációs kölcsönhatás általános érvényessége. A súlytalanság. Tehetetlenség; az erõk egyensúlya; mozgási egyensúly. A tömeg a tehetetlenség mértéke. Az erõ mértékegysége: a newton. Gravitációs kölcsönhatás. Gravitációs erõ; Tartóerõ; súly. Erõk egyensúlya a nyugalmi egyensúly. Súlytalanság. Közlekedés balesetmegelõzés! Mindennapi tapasztalataink. Tudománytörténet: Newton élete és munkássága. Belsõ koncentráció: a súly. Tudománytörténet: Newton élete és munkássága. Természetismeret 6. o.: A Naprendszer; a Hold. Csillagászat: a Naprendszer; az égitestek és a mesterséges égitestek mozgása. Geofizika: ásványi nyersanyagok kutatása. Tudománytörténet: Eötvös Loránd élete és munkássága Kísérletek a tehetetlenségre. További példák keresése a mindennapi életbõl (például: közlekedés). Tanulói kísérletek. Kísérletek a tankönyv szerint. Szabadon esõ vagy elhajított testek mozgásának vizsgálata. A tapasztalatok általánosítása. Tankönyv. A Naprendszer általános ismertetése a tömegvonzás szerepe a Naprendszer életében. Tankönyv: Eötvös Loránd élete

5 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés A bolygók mozgásáról Világképünk kialakulásának fontosabb állomásai (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho és Kepler munkássága); a Kepler-törvények; Kepler élete. 16. A súrlódás A súrlódási erõ mint külsõ erõ megváltoztatja a testek mozgásállapotát. A súrlódási erõ nagyságát befolyásoló tényezõk. A súrlódási együttható fogalma. A µ = F s / F ny egyenlet értelmezése(a µ viszonyszám). Geocentrikus és heliocentrikus világkép; ellipszis; ellipszispályák. Sima és érdes felület. Súrlódás, súrlódási erõ. Nyomóerõ. Súrlódási együttható. Természetismeret 6. o.: a Naprendszer. Technika. Közlekedés balesetmegelõzés! Tudománytörténet. Bolygómozgás bemutatása gumilepedõs modellen. Dia, videó. A Naprendszer és a Föld keringése a nap körül, valamint A fizika története (kétoldalas) Stiefel-tablók. Látszólag sima felületek vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal. Kísérletek a súrlódási erõ nagyságát befolyásoló tényezõk vizsgálatára. A hasznos és a káros súrlódás. A súrlódás csökkentése A tapadási súrlódás, a gördülési és a közegellenállás A tapadási súrlódás, a gördülési ellenállás és a közegellenállás fogalmának megismerése; következményeik. Tapadási súrlódás. Tapadási súrlódási együttható. Gördülési ellenállás. Közegellenállás. A fizika és mindennapi A hasznos és a káros súrlódás. 18. Összefoglalás Az I. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása. Táblázatos áttekintés a tankönyvben. 19. Gyakorló óra A tanult összefüggések alkalmazásának gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás. A tankönyv és a munkafüzet feladatai.

6 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 20. Ellenõrzés Az I. témazáró feladatlap kitöltése. I. témazáró feladatlap A. és B. változat. 21. Javítás, megbeszélés MUNKA ÉS ENERGIA AZ EGYSZERÛ GÉPEK 22. A munka A munka fizikai fogalma. A végzett munka kiszámítása. A munka jelének és mértékegységének megismerése. A W = F. s egyenlet értelmezése. A munka mértékegységének használata. A munka fizikai fogalma. A munka mértékegysége: a joule. Technika. Kísérletek a tankönyv szerint. Kidolgozott feladat megoldása, elemzése A munkavégzés néhány típusa Az emelési munka, a súrlódási munka és a gyorsítási munka fogalma; jelölése; mértékegysége. A W = m. g. h, a W = F s. s és a W = ½. m. v 2 egyenletek értelmezése. A feszítési munka. Emelési munka. Súrlódási munka. Gyorsítási munka. Feszítési munka. Technika. Kísérletek a tankönyv szerint. Feladatok 24. Az energia Az energia fogalmának kialakítása. Az energia jele, mértékegysége. A mechanikai energia fajtái: A helyzeti, a mozgási és a rugalmas energia. Helyzeti energia; mozgási energia; rugalmas energia. A mechanikai energia elnevezés, mint gyûjtõfogalom. Az energia mértékegysége: a joule. Technika. Sport. Kísérletek a tankönyv szerint.

7 30 Ór Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 25. A mechanikai energia megmaradása A munka és az energia. A helyzeti és a mozgási energia változása egy lejtõn mozgó test példáján. A mechanikai energiamegmaradás törvényének megfogalmazása. 26. Kérdések, feladatok 27. A hatásfok és a teljesítmény A befektetett munka és a hasznos munka viszonya: a hatásfok. Jele, mértékegysége. Az η = W h / W ö összefüggés értelmezése (az η viszonyszám). A hatásfok kifejezése az energiaváltozással: η = E h / E ö. A teljesítmény fogalma, jele, mértékegysége. A P = W / t összefüggés értelmezése. Feladatok 28. A forgatónyomaték Az erõ forgató hatása. Az erõkar fogalma. A forgatónyomaték fogalmának kialakítása. Jele, mértékegysége, kiszámítása; az M = F. k egyenlet értelmezése, érvényessége. 29. Egyszerû gépek I. Tengely körül forgatható test egyensúlyának feltételei. Az emelõ. Az emelõ mûködése; egyensúlyának feltételei. Egy- és kétoldalú emelõ. A fizika és az élõlények Munkavégzés és energiacsere. A mechanikai energia megmaradása. Hasznos munka; öszszes (befektetett) munka. Hatásfok. Teljesítmény. A teljesítmény mértékegysége: a watt. Erõkar. Forgatónyomaték. A forgatónyomaték mértékegysége: N. m. Emelõ. Egy- és kétoldalú emelõ. Technika technikatörténet. Örökmozgó. Belsõ koncentráció: munka, energia. Mindennapi élet technikai eszközeink különbözõ teljesítmények. Biológia: az ember teljesítménye. Belsõ koncentráció: Természetismeret 6. tömegmérés, a kétkarú mérleg használata. Mindennapi élet közlekedés (kerékpározás), különbözõ eszközök, szerszámok. Technikai eszközeink. Biológia. Lejtõs pálya, modellautó, erõmérõ, mérõszalag. A tankönyv ábrája. Kísérlet: a tankönyvi példának vett kísérlet elvégzése, a kapott eredmények összehasonlítása. A tankönyv ábrái és táblázata. Kétkarú mérleg vagy annak egyszerûsített modellje; súlyok, erõmérõ. Kerékpár. Tengely körül forgatható merev testek, erõmérõ, fonál. Lyuksorral ellátott fémléc. Különbözõ testek, erõmérõk.

8 31 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 30. A fizika és mindennapi Kísérletek, feladatok, megfigyelések 31. Egyszerû gépek II. 32. Kísérletek, feladatok 33. Egyszerû gépek III. 34. Kísérletek a lejtõvel A fizika és mindennapi A csigák. Az álló- és a mozgócsiga. A csigák mûködése. A csigák egyensúlyának feltételei. A hengerkerék. A hengerkerék mûködése; egyensúlyának feltételei. A lejtõ. A lejtõre helyezett testek egyensúlya. A lejtõre helyezett testre ható gravitációs erõ, tartóerõ és a test egyenletes felfelé mozgatásához szükséges erõ viszonya. A lejtõ használata (emelés lejtõ segítségével). A lejtõmozgás kísérleti vizsgálata a tanult összefüggések alkalmazása. A lejtõ méreteinek (magasság/hoszszúság) összefüggése a lejtõre helyezett test egyenletes felfelé mozgatásához szükséges erõvel. Állócsiga. Mozgócsiga. Hengerkerék. Lejtõ. Tartóerõ, mozgatóerõ. Csavar. Technika, közlekedés. Tudománytörténet. Technika, közlekedés. Tudománytörténet történelem (pl. piramisok építése; az elsõ könyvnyomtató sajtó stb.) Az elõzõ órai anyag. Álló- és mozgócsigamodell. Hengerkerékmodell. Súlyok, erõmérõk. Az iskola környezetében található alkalmazások: kerekes kút; építkezés emelõgépei stb. Egyszerû lejtõ; könnyen mozgó test (pl. modellautó vagy kiskocsi; erõmérõ, állítható ütközõ) Ceruza és papír a csavarmodell készítéséhez. Autóemelõ bemutatása stb. Tanulói kísérlet: lejtõ, könynyen mozgó kiskocsi, erõmérõ, mérõszalag.

9 32 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 35. Munkavégzés egyszerû gépekkel Munkavégzés emelõkkel, csigákkal és lejtõvel. Az egyszerû gépekkel végezhetõ munka összevetése a közvetlenül elvégzett munkával. Az energiamegmaradás törvényének igazolása az egyszerû gépekre vonatkozóan. Kísérletek, feladatok A fizika történetébõl Tudósok arcképcsarnoka 36. Összefoglalás A II. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása. 37. Gyakorlás A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás. Belsõ koncentráció: munka, energia, hatásfok, a mechanikai energia megmaradása; egyszerû gépek. Tudománytörténet: perpetuum mobile. Egyszerû kísérleti eszközök (erõmérõ, lejtõ, kiskocsi, mérõszalag). Táblai vázlat, számítás az osztállyal együtt. Képek: néhány örökmozgó. Táblázatos áttekintés a tankönyvben. A tankönyv és a munkafüzet feladatai. 38. Számonkérés A II. témazáró feladatlap kitöltése. II. témazáró feladatlap A. és B. változat 39. Javítás, megbeszélés A NYOMÁS. NYUGVÓ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TULAJDONSÁGAI 40. A nyomás A nyomás fogalmának kialakítása. A nyomóerõ meghatározása. A nyomás jele, mértékegysége. A p = F/A egyenlet értelmezése. Feladatok Nyomás. Nyomóerõ és nyomott felület. Mindennapi élet közvetlen tapasztalatok (érzékelés); használati tárgyaink, eszközeink. A nyomás szerepe az élõvilágban.

10 33 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 41. A fizika és mindennapi A fizika és az élõlények Fizika és környezetvédelem 42. A nyomás terjedése folyadékokban Kísérletek, feladatok A fizika és mindennapi 43. A folyadék súlyából származó nyomás A külsõ nyomás terjedése zárt térben levõ folyadékban. A Pascal-törvény. A hidraulikus sajtó és mûködése, felhasználása. A hidrosztatikai nyomás fogalmának kialakítása; meghatározása. A hidrosztatikai nyomás kiszámítása, a p = ρ. g. h egyenlet értelmezése; a hidrosztatikai nyomás függése a sûrûségtõl és a folyadékoszlop magasságától. Manométer összeállítása, használata, annak bemutatása, hogy a hidrosztatikai nyomás minden irányban hat. Hidraulikus sajtó. Hidrosztatikai nyomás. Manométer. Természetismeret 5. o.: a folyadékok tulajdonságai. Belsõ koncentráció: a nyomás, a fizika szerepe a környezetvédelemben. Mindennapi élet, technika: hidraulikus eszközök és alkalmazásuk; a jármûvek fékrendszere, présgépek stb. Természetismeret 5. o.: a folyadékok tulajdonságai; a közlekedõedények. A közlekedõedények mûködése, alkalmazásai, például vízvezetékrendszer. Technika hidrosztatikai nyomásnak kitett eszközök, mûtárgyak. Biológia vízi élõlények. Nejlonzacskó, vékony tû, víz. Orvosi fecskendõ. Hidraulikus sajtó modellje. Hidrosztatikai nyomás bemutatása rugalmas fenekû edénnyel vagy leváló fenekû üveghengerrel. Hidrosztatikai nyomás bemutatása U-csöves folyadékmanométerrel. Közlekedõedény-modellek, szintezõ modell. Feladatok

11 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés A fizika és mindennapi A fizika és mindennapi. 44. A víz a talajban 45. A felhajtóerõ A felhajtóerõ kísérleti vizsgálata. Következtetések levonása, a felhajtóerõ fogalmának kialakítása. Arkhimédész törvénye. A felhajtóerõ függése a bemerülõ test térfogatától és a folyadék sûrûségétõl; a felhajtóerõ kiszámítása, jele, mértékegysége. A F f =V be. ρ f. g Kísérletek, feladatok Felhajtóerõ. Bemerülõ térfogat. Természetismeret 5. osztály: miért tudnak úszni a hajók? Mindennapi tapasztalataink: különbözõ testek úszása; felhajtóerõ jelentkezése a fürdõkádban, uszodában stb. Közlekedés: hajózás. Fakocka, alumíniumhenger, erõmérõ, üvegkád, víz. Grafikon felvétele a különbözõ magasságig bemerített hengerre ható felhajtóerõrõl; egyenes arányosság kimutatása. Arkhimédészi hengerpár. 34 A fizika történetébõl Egy nevezetes korona 46. Úszás, lebegés, merülés Az úszás, a lebegés és a merülés fogalmának tisztázása; fizikai tartalmának pontos meghatározása. Úszás. Lebegés. Merülés. Természetismeret 5. osztály: miért tudnak úszni a hajók? Természetismeret 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi tapasztalataink: különbözõ testek úszása; lebegése, merülése. Biológia: halak helyzetváltoztatása a vízben. Hajózás: tengeralattjárók. Burgonya vagy fõtt tojás; só, víz, keverõpálca. Kivájt burgonya vagy fémdoboz vagy aulfóliából hajtogatott hajó. Jégkocka, valamilyen tömör vastárgy, víz. 47. Kísérletek, feladatok, megfigyelések

12 35 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 48. A nyomás terjedése gázokban A légnyomás Nyomáskülönbségen alapuló eszközök 49. Felhajtóerõ a levegõben A nyomás minden irányú, egyenletes terjedése gázokban. A jelenség kísérleti kimutatása. A légnyomás meghatározása, felfedezésének története. A Torricelli-csõ. A higanyos és az aneroid barométer. A hidrosztatikai nyomás és a légnyomás hasonlósága. A légnyomás kiszámítása 76 cm magas higanyoszlop esetében a p = ρ. g. h egyenlet alapján. A légnyomás változásai. A gázok nyomásának értelmezése a részecskeszemlélet alapján. A felhajtóerõ kísérleti vizsgálata. Következtetések levonása a folyadékban és a levegõben jelentkezõ felhajtóerõ összehasonlítása. A felhajtóerõ függése a levegõtõl körülvett test térfogatától és a gáz sûrûségétõl; a felhajtóerõ kiszámítása, jele, mértékegysége. A F f = V test. ρ g. g egyenlet értelmezése. Légnyomás. Torricelli-csõ. Higanyos és aneroid barométer. Felhajtóerõ. Természetismeret 5. osztály: a levegõ és a gázok tulajdonságai; a légnyomás; a barométer. Az idõjárás és az éghajlat. Természetismeret 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi élet: az idõjárás változása; légnyomásváltozások. Az idõjárás-jelentés figyelése. Természetismeret 5. osztály: a gázok tulajdonságai. A hõ terjedése. Az idõjárás és az éghajlat. 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi élet: idõjárás, fûtés stb. Technika és tudománytörténet: léggömbrepülés és léghajózás. Nejlonzacskó, hajlékony gumicsõ, szigetelõszalag. Deszka, nagyobb súly (kb. 10 kg-os). Torricelli-csõ; barométerek. Ólomsörét vagy kisebb csapágygolyók; levélmérleg. Felhajtóerõ szemléltetése légritkítóval, a tankönyv szerint. Meleg levegõre ható felhajtóerõ szemléltetése a tankönyv szerint.

13 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 50. Összefoglalás Az III. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása. 51. Gyakorlás A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás. 52. Számonkérés A III. témazáró feladatlap kitöltése. 53. Javítás, megbeszélés HÕTAN A hõmérséklet mérése A termikus kölcsönhatás A hõmérséklet fogalma; a hõérzet. A hõmérséklet jele, meghatározása. A folyadékos hõmérõ részei, mûködése. A folyadékos hõmérõ és leolvasása. A termikus kölcsönhatás fogalma. A hõmérséklet kiegyenlítõdése a termikus kölcsönhatás során. Matematika: két különbözõ mennyiség közötti összefüggés grafikus ábrázolása. Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Biológia: a hõ érzékelése. Mindennapi élet: melegítés, hûtés. Meteorológia. Különbözõ folyadékos hõmérõk bemutatása, ismertetése. A leolvasás 5. osztályból már ismert módjának átismétlése, gyakorlása. A negatív hõmérséklet leolvasásának gyakoroltatása! Kísérlet a tankönyv szerint. A kísérlet eredményének értékelése, grafikon készítése, a grafikon leolvasása. Kísérletek, feladatok A fizika történetébõl Hõmérsékleti skálák

14 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 55. A szilárd testek hõtágulása Kísérletek, megfigyelések A fizika és mindennapi Feladatok Szilárd testek méreteinek megváltozása a hõmérséklet-változás következtében. A hõtágulás fogalmának kialakítása. A méretváltozás függése különbözõ tényezõktõl. Hõtágulás. Térfogati és vonalmenti hõtágulás. Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Közlekedés (vasút); építészet (hidak; vasbeton- és acélszerkezetek). A térfogati és a lineáris hõtágulás kísérleti bemutatása. Mérések skálával ellátott lineáris hõtágulási készüléken A folyadékok hõtágulása Folyadékok térfogatváltozása a hõmérséklet-változás következtében. A térfogatváltozás függése különbözõ tényezõktõl. Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Kísérletek a tankönyv szerint. 57. A gázok hõtágulása Gázok térfogatváltozása a hõmérséklet-változás következtében. A térfogatváltozás függése különbözõ tényezõktõl. Azonosságok és különbségek a folyadékok és a gázok hõtágulásában. Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Mindennapi élet a gázok hõtágulásának következményei (pl. gázpalack, spray stb. felmelegedésének veszélyei). Kísérletek a tankönyv szerint. A fizika és mindennapi Kísérletek, feladatok

15 38 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 58. Energiamegmaradás a termikus kölcsönhatás során Belsõ energia. A kiszemelt test környezete. Hõmennyiség, hõ. Technika. 59. A hõmennyiség és a fajhõ Kísérletek, feladatok 60. Olvadás és fagyás A testeket felépítõ részecskék mozgása. A belsõ energia és a részecskék mozgásának kapcsolata. A belsõ energia megváltozása hõközlés és a testen végzett mechanikai munka következtében. A hõmennyiség fogalmának bevezetése. A hõmennyiség jelölése, mértékegysége. Hõszigetelõ edényben melegített folyadék hõmérséklet-változásának megfigyelése, a hõmérséklet-változás függése az (egyenletes) melegítés idejétõl; a folyadék mennyiségétõl és anyagi minõségétõl. A belsõ energia megváltozásának kiszámítása. A Q = c. m. t összefüggés értelmezése, a fajhõ fogalmának kialakítása. A fajhõ jele, mértékegysége. A test hõmérsékletének és halmazállapotának változása az olvadás és fagyás során. Az olvadás- és fagyáspont fogalma. Az adott test és környezetének belsõenergia-változása a folyamat során. Az olvadáshõ fogalma. A Q = L o. m egyenlet értelmezése. Az olvadás és fagyás magyarázata a részecskeszemlélet alapján. Fajhõ. Mindennapi élet: különbözõ anyagok melegítése, felmelegedése. Fõzés. Természetismeret 6. o.: Az idõjárás és az éghajlat; a felszín különbözõ elemeinek felmelegedése a napsugárzás hatására, a fajhõ szerepe a meteorológiai folyamatokban. Mindennapi élet: a víz és más anyagok fagyása, olvadása; fagylaltkészítés; jégkocka ; élelmiszerek fagyasztása. Természetismeret 5. o.: Halmazállapot-változások; Az idõjárás és az éghajlat elemei. Természetismeret 6. o.: az idõjárással összefüggõ ismeretek; az évszakok. Kísérletek különbözõ testek melegítésével és hûtésével. A mechanikai munka árán létrejövõ felmelegedés bemutatása (például dörzsöléssel, drót hajlítgatásával, kalapálással stb.) Folyadék egyenletes melegítése üvegpohárban merülõ forralóval vagy gázégõvel; a hõmérséklet-változás nyomon követése, táblai grafikon szerkesztése! Különbözõ folyadékmennyiségek melegítése ugyanabban a vízfürdõben; különbözõ anyagú, de azonos tömegû folyadékok melegítése ugyanabban a vízfürdõben. Szalol olvasztása; a hõmérséklet rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése. A lehûlõ szalol hõmérsékletének rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése. Jég olvasztása, a hõmérséklet rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése.

16 39 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 61. Párolgás és lecsapódás A párolgás fogalma. A párolgás során bekövetkezõ fizikai változások a párolgó anyag és környezetének állapotában: a párolgó anyag és környezetének belsõenergia-változása. A lecsapódás során bekövetkezõ fizikai változások. A párolgás sebességét befolyásoló tényezõk. A párolgás és lecsapódás jelenségének magyarázata a részecskeszemlélet alapján. 62. A forrás A forrás jellemzése. A forrás magyarázata a részecskék viselkedése alapján. Azonosság és különbség a párolgás és a forrás között. A forráspont fogalma. Az adott anyag és környezetének belsõenergia-változása a folyamat során. A forráshõ fogalma, jele, mértékegysége. A Q = L. f m egyenlet értelmezése. A külsõ nyomás hatása a szilárd anyagok olvadására és a folyadékok forrására. Párolgás. Lecsapódás. Forrás. Forráspont. Forráshõ. 63. A külsõ nyomás hatása a halmazállapotváltozásokra Olvadáspont-csökkenés. Forráspont-csökkenés. Forráspont-emelkedés. Természetismeret 5. o.: Változások a környezetünkben, párolgás és lecsapódás. Biológia: a párologtatás, verejtékezés szerepe az élõlények hõháztartásában. A levegõ páratartalmának jelentõsége. Meteorológia. Kémia: oldatok. Mindennapi élet balesetmegelõzés! Kémia: eltérõ forráspontú anyagok szétválasztása (desztilláció). Technika: különbözõ forráspontú anyagok felhasználása. Mindennapi élet: téli sportok, közlekedés havon, jégen. A hó szerkezete, a hó jegesedése, hógolyózás és veszélyei balesetmegelõzés! Fizika a konyhában a kuktafazék használata. Meteorológia: a légnyomás változása a magassággal. Földrajz-biológia: élet a magas hegységekben. Különbözõ anyagok párolgásának megfigyelése. Hõmérsékletmérés. A párolgás sebességét befolyásoló különbözõ tényezõk kísérleti vizsgálata. Példák gyûjtése. A sólepárlás bemutatása. Egyszerû tanári kísérlet a forrás bemutatására. A forralt anyag hõmérséklet-változásának nyomon követése, táblai grafikon szerkesztése, a forráspont megmutatása a grafikonon. A buborékolás megfigyeltetése. Különbözõ forráspontú anyagok összehasonlítása. Az olvadáspont nyomásfüggésének bemutatása jég átvágása citerahúrral. A forráspont nyomásfüggésének bemutatása kémcsõkísérlettel. Kuktafazék.

17 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés A fizika és mindennapi 64. Az égéshõ Az égés fogalma, feltételei. Éghetõ és nem éghetõ anyagok. Az égéshõ fogalma. Az égéshõ jele, mértékegysége. A Q = L é. m egyenlet értelmezése. Belsõenergia-változás az égés során. Az égéshõ és a fûtõérték megkülönböztetése. A gyors és a lassú égés. A tûzoltás feltételei. Égés. Égéshõ. Fûtõérték. Gyors és lassú égés. Kémia: az égés kémiai változás. Gyors és lassú égés (korrózió, korrózióvédelem). Biológia: az élõ szervezetek tápláléklebontása. Korhadás. Mindennapi élet: tûzveszély, tûzoltás balesetmegelõzés! A gyors és lassú égés szemléltetése (például magnéziumszalag égetésével, vagy elõre elkészített korhadékban keletkezõ szén-dioxid kimutatásával. Hasonlóságok és különbségek keresése, bemutatása! Hõerõgépek I. Gõzgépek A hõ átalakítása mechanikai munkává: hõerõgépek. A dugattyús gõzgép felépítése, mûködése, hatásfoka. A gõzturbina felépítése, mûködése, hatásfoka. A dugattyús gõzgép és a gõzturbina alkalmazásai. Energia-megmaradás a gõzgépek mûködése során. A gõzgépek hatásfoka. Hõerõgép. Dugattyús gõzgép (kazán, henger, kondenzor, hajtórúd, forgókar, tolattyú). Friss gõz fáradt gõz. Gõzturbina (vezetõkerék, járókerék). Hõerõmû. Tudomány- és technikatörténet: a gõzgépek kifejlõdése, alkalmazása, elterjedése. A gõzgépek szerepe az emberi haladásban és a levegõszennyezésben. Közlekedés. Mindennapi élet: villamos energia elõállítása és felhasználása; erõmûvek. Légszennyezés és az ellene való védekezés napjainkban. Dugattyús gõzgépmodell. Turbinakerék-modell. A gõzgépek történetébõl I. A gõzgépek történetébõl II.

18 41 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 66. Hõerõgépek II. Gázgépek A repülõgépekrõl és a rakétákról. A motorok történetébõl A gázgépek meghatározása; a belsõ égésû motorok jellemzése, mûködése. A négyütemû Otto-motor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A kétütemû motor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A dízelmotor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A porlasztó szerepe, mûködése. Az energiamegmaradás teljesülése a gázgépek mûködése során. A gázgépek hatásfoka. A tanév utolsó kísérlete 67. Összefoglalás A IV. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése. 68. Gyakorlás A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás. 69. Ellenõrzés A IV. témazáró feladatlap kitöltése Gázgépek. Porlasztó gázkeverék. Gyújtógyertya. Négyütemû motor (henger, dugattyú, szívószelep, kipufogószelep; munkaütem és kipufogás) Kétütemû motor (forgattyúsház, áteresztõnyílás). Dízelmotor (üzemanyag-befecskendezés). Tudomány- és technikatörténet: a gázgépek kifejlõdése, alkalmazása, elterjedése. A gázgépek szerepe az emberi haladásban és a levegõszennyezésben. Közlekedés. Mindennapi élet: benzin- és dízelmotorok használata különféle erõés munkagépekben. Légszennyezés és az ellene való védekezés napjainkban. Motormodellek. A tankönyv ábrái, írásvetítõ fóliák.

19 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 70. Javítás, megbeszélés 71. Év végi ismétlés I II. témakör 72. Év végi ismétlés III IV. témakör 73. Utolsó elõtti óra I. variáció Háziverseny az egész évben tanult anyagra építve, elsõsorban az Öveges-kísérletekre alapozva. A tanulók saját készítésû eszközeinek bemutatása. Verseny a helyi igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen lehet csoportos vagy egyéni Az egész évi munka értékelése II. variáció Kívánságmûsor az éves anyaghoz kapcsolódó kérdésekre válaszolunk. Az idõhiány miatt elmaradt érdekes, de a tanítási óra anyagához nem feltétlenül szükséges anyagok elmondása; vetítése; számítógépes programok, internetes anyagok bemutatása. Javasolt, hogy már az elõzõ órákon gyûjtsük például egy kitett dobozban, cédulákon a tanulók kérdéseit, kívánságait. Az éves munka értékelése az év elején megfogalmazott követelmények szerint. Az érdemjegyek lezárása.