7. ábra. A Föld Klímaövei. Módosított és egyszerűsített KÖPPEN rendszer (G.T. Trewartha után, 1980)

Átírás

1 Talajföldrajz

2 Trópusi csapadékos klímák Száraz klímák Humid mezotermikus klímák Humid mikrotermikus klímák trópusi nedves esőerdő (Af,Am) trópusi nedves és száraz szavanna (Aw) szemiarid vagy sztepp (BS) trópusi és szubtrópusi sztepp (BSh) száraz vagy sivatagi (BW) sivatagi (BWh) száraz nyár, szubtrópusi mediterrán (Cs) nedves szubtrópusi meleg nyár (Ca) óceáni hűvős nyár (Cb,Cc) nedves kontinentális meleg nyár (Da) nedves kontinentális hideg nyár (Db) szubartikus(dc,dd) Poláris klímák tundra (ET) jég (EF) Differenciálatlan magasföldi klímák 7. ábra. A Föld Klímaövei. Módosított és egyszerűsített KÖPPEN rendszer (G.T. Trewartha után, 1980)

3 Poláris és szubpoláris zóna jégsivatagok tundra és fagytörmelékes zóna Boreális zóna Nedves közepes szélességek Száraz közepes szélességek sivatagok és félsivatagok füves sztyeppék Trópusi és szubtrópusi száraz területek sivatagok és félsivatagok tüskés szavannák tüskés sztyeppék (átmenet a mediterrán felé) Az ökozónák kiterjedése Télen nedves szubtrópusok Nyáron nedves szubtrópusok száraz szavannák nedves szavannák Mindig nedves szubtrópusok Mindig nedves trópusok

4 tundra podzol barna erdei talaj vörös és sárga talaj laterit A Föld felszín talaj zónái csernozjom, csernozjom szerű gesztenyebarna talaj sivatag hegyi talajok

5 Klimazóna (Köppen szerint) Poláris öv (EF) Szubpoláris öv (EF-ET) Tundra öv (ET) Magasabb földrajzi szélesség, nedves öv (Df-Cfb) Magasabb földrajzi szélesség, száraz öv (D-BSK) Passzátöv (BSh-VWh) Szavannaöv (Aw) Örökzöld trópusi esőerdők öve (Af-Am) Hőösszeg Nedvesség Természetes vegetáció Igen alacsony, tartós fagy Alacsony, többnyire tartós fagy Alacsony Mérsékelten meleg Mérsékelten meleg Magas Nagyon magas Egyenletesen magas az egész év folyamán Nagyon kevés, epizodikus olvadás Kevés, rövid nyári olvadás Mérsékelt, nyári olvadás, erősen átnedvesedett talajok Bőséges, csapadék csaknem egész évben Mérsékelt, több nyári csapadék Kevés, csak periodikus vagy epizodikus csapadék Mérsékelt, hosszú csapadékos időszak Egész évben egyenletesen nagyon magas Hiányzik, vagy foltokban Kevés növény, többnyire csenevész, törpe formáció Mohás, bokros és erdős tundra Tűlevelű és lombos erdő Talajképződési folyamat jellege lejtőn Talajképződési folyamat jellege síkságon Tipikus talajképződési folyamat nincs, tartós fagy és jégborítás, kis intenzítású fizikai mállás Csekély valódi talajképződési tendencia, szoliflukció és kősávok Tundratalajok, szolifukció Podzolosodás(kelátosodási folyamat), agyagvándorlás Szétfagyásos talajok, pl. poligonok, kőgyűrűk (talajszerű formák) Tundraláptalajok, tundraglejtalajok és podzolos láptalajok Glejpodzolosodás, félláptalajok Sztyepp Csernozjomosodás Réti talajképződés Perem- és félsivatagi növényzet, vagy vegetáció nélkül Szavanna és fás szavanna Örökzöld trópusi esőerdők Karbonátosodás, vagy hiányzik a talajképződés Tírsesedés Deszilikátosodás (laterítesedés) szoloncsákosodást Tirsesedés (vertisoltalajképződés) Trópusi láp- és podzoltalajok képződése A talajképző tényezők és folyamatok a nagy klímazónákban

6 mm 3000 sarki sivatagok tundra tajgazóna sztyepp szavanna trópusi erdő szavanna C félsivatag sivatag mállatlan kőzet kismértékű kémiai átalakulás Illit-montmorillonit kaolinit Al 2 O 3 Fe 2 O 3 + Al 2 O 3 6. ábra. Különböző földrajzi zónák kőzetmállásának intenzítása (Strahov nyomán)

7 INPUT szoláris energia csapadék légköri gázok légköri szennyező anyagok talajerózió szén-dioxid növényzetből szerves anyagok oxigén (gyökérlégzés során) tápanyagok kapilláris víz talajvíz elszívárgási veszteség OUTPUT anyag, energia bevétel kiadás 9. ábra. A talaj és környezetének kapcsolata

8 A FAO-UNESCO világ-talajtérképén sok megnevezést az amerikaiból vettek át. Ez a talajosztályozási rendszer jobb, mint az amerikai, mivel az amerikai osztályozás szempontjait egyesíti a klímagenetikus csoportosítással. A fontosabb talajegységek a FAO-UNESCO térképeken: -regosol és glejsol: gyengén fejlett, szelvény nélküli talajok, pl. tundraglejtalajok, -podzol: podzolos, B szinttel rendelkező talajok, pl. típusos podzol, -luvisol: agyagbemosódásos szintjük van vas- és alumínimumfeldúsulással, pl. barna erdőtalajok, -cambisol: világos mull- vagy moderszinttel rendelkező talajok, pl. rankertalajok, -csernozjom: szerves anyagban gazdag sztyepptalaj, -kastanozjom: gesztenyebarna sztyepptalaj-változat, -xerosol: száraz területek gyengén fejlett talaja, -vertisol: magas agyagtartalmú, gyengén fejlett talajok, pl regurtalaj, -yermosol: száraz területek talajai, pl. yerma, a sivatagi homoktalaj, -andosol: gyengén fejlett talaj, jelentős felhalmozódási szint nélkül, pl. a vulkáni talajok, -acrisol: vörös színű, agyagbemosódásos szubtrópusi talajok, -ferralsol: vörös trópusi talajok, pl. trópusi lateritek, -histosol: tagolatlan láptalajok, pl. kotus láptalaj.

9 0 szint: a felhalmozódó szerves anyagok szintje 0 1 szint: ha a növényi részek még felismerhetők 0 2 szint: ha a növényi részek már nem ismerhetők fel A szint: a humifikálódott szerves anyag szintje, ami már keveredik az ásványi alkotókkal Mollic A szint: általában füves vegetáció alatt jön létre, sötét színű, legalább 1%-os szervesanyag-tartalommal, bázistelítettsége: 50% felett van Umbric A szint: erdők alatt, sötét színű, bázistelítettsége 50% alatt van Ochric A szint: világos színű, alacsony szervesanyag-tartalmú, szemiarid növényzettel, általában fiatal talajoknál E szint: a 0 vagy az A szint alatt található, kilúgozódás miatt kevés szervesanyag- és szeszkvioxid- (másfélszeres oxidok) tartalommal, kevés agyagos alkotóval, színe világos, a primer ásványi alkotók felhalmozódása jellemzi (A 2 vagy Albic szintként is ismert) B szint: az eredeti ásványos összetétel nem ismerhető fel Argillic B szint: a szilikátagyag-tartalom magasabb, mint az A és E szintben. Az agyagásványok részben az A szintből áthalmozódtak a B szintbe, de a B szintben helyben is keletkezhettek, a szelvényben az ásványi szemcséket burkoló kolloidális agyagfilmek jól felismerhetők Natric B szint: oszlopos vagy prizmás szerkezetű szint, több mint 15% kicserélhető Na + -ion-tartalommal Spodic B szint: az E szint alatt található, a szerves anyagok és a a szeszkvioxidok felhalmozódási szintje Oxic B szint: az intenzív mállás szintje, ahol vas- és alumínium-hidroxidok nagy mennyiségben halmozódtak fel, a kvarc kivételével kevés a primer szilikát Cambic B szint:vörös színű, a primer ásványok szekunder ásványokká alakulásának szintje (a klasszikus B szint ez), a maximális oxidáció szintje K szint: karbonáttal átkeveredett szint, morfológiáját a karbonáttartalom határozza meg (a szint térfogatának 50%-át karbonát képezi) C szint: az alapkőzet mállásszintje, ahol oxidatív folyamatok is lejátszódhatnak, de bizonyos oldható sók és karbonátok is felhalmozódhatnak R szint: a szilárd, nem mállott alapkőzet szintje A nemzetközileg elfogadott,s a Föld talajtérképén alkalmazott jelrendszer

10 Savanyú Semleges Lúgos 4,5 5 5,5 6 6,5 7 7,5 8 rozs, zab búza, zab, takarmány répa keserű csillagfürt takarmány rozs, napraforgó tarlórépa komló, káposzta kender krizantémum, gyöngyvirág begónia rododendon káposztafélék hagyma, zeller uborka, rebarbara paradicsom gyümölcsfák kukorica, burgonya csillagfürt(édes) Repce retek,lucerna, cukorrépa lóhere, baltacim kosárfűz, silókukorica, len mák, dohány, szőlő perje szegfű, rózsa, bükköny ciklámen, primula, páfrányok azalea, hortenzia, hanga saláta, spenot, spárga petrezselyem bogyós gyümölcsű cserjék A mezőgazdasági és kerti növények számára kedvező ph tartományok

11 Savas Lúgos Nitrogén Foszfor Kálium Kalcium Magnézium Kén Vas Mangán Bór Réz és cink Molibdén 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10 ph

12 A 0 A 1 A 2 B posztmortális szerves hulladék szintje humuszos eluviális szint fakó, tényleges kilúgozási (eluviális) szint kávébarna illuviális (felhalmozási) szint 50 C homokos, kavicsos, glaciális üledék mint alapkőzet glejfoltokkal 100 állandóan fagyott altalaj 150 cm 24. ábra. A glejes tundratalaj szelvénye

13 A C B D A : kőzetgyűrűs B : kőzethálózatos C : girlandos D : kőzetsávos 23. ábra. A poláris területek talajszerű formái (Schaefer nyomán)

14 Kőzetgyűrűs tundra

15 Kőzethalmos fagytörmelékes tundra

16 Mohos tundra

17 A 0 A 1 A 2 B 1 50 növényi maradványok (nyershumusz) szintje humuszos kilúgozási szint fakó. fehérszürke kvarcmaradványos kilúgozási szint humuszgazdag akkumulációs szint vas- és aluminium oxid-feldúsulás (vaskéreg, Orstein keletkezési helye) 100 C glaciális homok mint alapkőzet 150 cm 25. ábra. A podzoltalaj szelvénye

18 Podzol talaj szelvénye

19 Podzol talaj futóhomokon

20 Podzol szelvény kialakulása a Frank Albban

21 Rétláp talaj szelvénye

22 A B szology humusz % CO 3 % Na % kvarc % C cm 26. ábra. A fontosabb komponensek eloszlása a szologyszelvényekben

23 A 1 A 2 50 humuszos felhalmozási szint a lomblevelek alomtakarójával (esetleg reliktum) humuszkilúgozási szint kvarcbehintéssel (gyengén podzolosodó) B 1 másfélszeres oxidok (Al 2 O 3 ;Fe 2 O 3 ) akkumlációs szintje, tömör, vörösbarna színű 100 B 2 karbonátkiválási szint 150 C alapkőzet (karbonátos kőzetek) cm 28. ábra. A szürke erdőtalaj szelvénye

24 A barna színű, humuszos, szemcsés szerkezetű, agyagosodó, gyengén savanyú, pórusgazdag szint B 50 barnásvörös színű a felhalmozódott vasvegyületekből (vas-oxihidrátok) agyagtartalma csaknem azonos az A szinttel C 100 néhány 10 cm vastagságban az alapkőzet felső részén mészakkumuláció alapkőzet (agyag, márga) 150 cm 30. ábra. A barnaföld szelvénye

25 karbonát maradványos csernozjombarna erdőtalaj barna föld agyagbemosódásos b. erdőtalaj podzolos barna erdőtalaj pangó vizes b. erdőtalaj kovárványos barna erdőtalaj savanyú barna erdő talaj Humuszosodás Kilúgozás Agyagosodás Agyagvándorlás Agyagszétesés Redukció Kovárványosodás Savanyodás uralkodó folyamat jellemző folyamat kísérő folyamat 29. ábra. A barna erdőtalajok képződésében uralkodó, jellemző és kísérő folyamatok (Stefanovits nyomán)

26

27 gyagbemosódásos barna erdőtalaj

28 Barnaföld löszön

29 Savanyú nem podzolos barna erdőtalaj

30 Barna erdőtalaj futóhomokon

31 Kovárványos barna erdőtalaj

32 Típusos kovárványos barna erdőtalaj

33 Kovárványos barna erdőtalaj Nyírgelse

34 Csernozjom barna erdőtalaj löszön

35 Szemcsés szerkezet az erdőtalaj A szintjéből

36 Fekete rendzina

37 Fekete rendzina a Bükk-fennsíkon

38 Barna rendzina

39 A 0 A A 0 0 A 0 A 0 A 0 A 0 A A A A 20 B B 40 B A 60 B B C 120 C C C B 120 C cm északi csernozjom 2. kövér csernozjom 3. közönséges csernozjom 4. déli csernozjom 5. déli csernozjom kaukázusi változata 6. mélyen fagyott északi csernozjom o karbionát * gipsz 160 C cm 34. ábra. Különböző csernozjomtípusok szelvényei Oroszország területéről (Dobrovolszkij nyomán)

40 Mészlepedékes csernozjom Nagyszékely

41 Mészlepedékes csernozjom Karcag

42 Csernozjom löszön

43 Csernozjom löszön Ny-Szibéria

44 Mészlepedék a csernozjom talajban

45 szolonyec humusz % karbonát % nátrium % kvarc % A B C cm 36. ábra. A fontosabb alkotók eloszlása a szolonyec szelvényében

46 cm 0 HCO 3 Ca Mg Na Cl SO % 37. ábra. Az ionok eloszlása a szoloncsák szelvényben

47 Szoloncsák felszín Akasztó határában

48 Réti szolonyec Karcag

49 Szoloncsák Hortobágy

50 Szoloncsák Fülöpszállás

51 Sókiválás a szoloncsák talaj felszínén

52 Szikes lapos és padka

53 Szoloncsák

54 Típusos réti talaj

55 rövid füvű sztyepp mezőségi folyamatokkal réti folyamatok szolonyecesedés kastanozjom barna talajok réties kastanozjom barna talajok szolonyec 44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban kontinentális klímaterületeken (Ganssen nyomán)

56 lombos erdők vegyes erdők D ürmöspuszták, félsivatagok rövid füvű sztyeppek hosszú füvű sztyeppek tundrák É cm Ah: humuszos feltalaj A1: agyagvándorlás, agyagásványban szegény szint E : podzolos, tápanyagban és vasban szegény szint Bh: humuszos akkumulációs szint podzoloknál, gyakran kemény szint Bs: rozsdaszínű, vas-oxid-tartalmú szint a podzoloknál Bv: a kőzetmállás szintje O : nyers humusz St : fagyott altalaj feletti nedves szint (tundra) Gf : állandóan fagyott altalaj (tundra) C : alapkőzet 40. ábra. A talajszelvény változása a növényzet és a talaj átnedvesedésének függvényében (észak-déli keresztmetszet Oroszország területéről az 50 o -os hosszúság mentén) (Vissotzki nyomán)

57 A sárgásbarna humuszos feltalaj B 1 gyengén humuszos, halványvörös szint 50 B 2 sötétvörös, mészkővel és kvarckonkrécióval átkeveredett szint 100 C mészkő alapkőzet cm 38. ábra. A terra rossa szelvénye

58 Megművelt kavicsos terra rossza talaj Mallorcán

59 Öntözés a nyári időszakban a mallorcai terra rosszán

60 Terra rossza kitöltés karsztos dolinákban baleári csűdfűvel

61 Terra rossza karros mélyedésben

62 Teraszos művelés a mediterrán területeken

63 Maradvány vörösagyag talaj Aggteleken

64 nagyon száraz (hiperarid) terület száraz (arid) terület fél száraz (szemiarid) terület A sivatagok területi eloszlása a Földön (Hagedorn, 1987 nyomán)

65 A 0 0 A alacsony (1-3%) humusz- és magas karbonáttartalmú szürkés homok szint B metamorf aagyagos szint poliéderes szerkezettel Na + és Mg 2+ a kolloidokon 50 C löszös alapkőzet gipszkristályokkal 100 cm 39. ábra. A szerozjom szelvénye

66 száraz szavanna, félsivatag karbonátosodás szoloncsákosodás sókéreg szürkésbarna talajok szerozjom karbonátkéreg szoloncsák 44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)

67 sivatagi szegély időszakosan összeáramló vagy talajvíz talajszerű formák kőzetdarabok takíresedés takír, epizodikus víz gyakran mész- és sókiválások 44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)

68 teljes sivatag futóhomok-felszínek, dűnék hammada, szerír talajképződés nélkül finom üledék 44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)

69 Takir talaj a sivatagi területek mélyedéseiben

70 m 30 A B C D E A: esőerdő B: szárazerdő C: erdős szavanna D: ligeterdős szavanna E: száraz szavanna nyershumusz kilúgozási szint alapkőzet humuszos feltalaj differenciálatlan B szint 41. ábra. A növényzet és talaj a trópusi területeken (Stein nyomán)

71 Primer Al-szilikátok Primer vastartalmú ásványok 3 és 4 rétegű agyagásványok (montmorillonit, szekunder kloritok) Szekunder vastartalmú ásványok Deszilikátosodás az alkálifémek és alkáliföldfémek ionjainak kimosodása Kaolinit Halloysit További SiO 2 -elszállítás extrém kimosódás Hidrargillit (Al 2 O 3 -hidrát) Hematit Fe 2 O 3 -hidrát A kimosódás lépcsői és a deszilikátosodás a trópusi klímában

72 A 0 1 humuszos szint szürkésbarna agyagos homok kvarcszemcsékkel lateritkéreg (vasborsók) 2 málladék vaskötésekkel, törmelékkel B 3 4 glejfoltok 5 kőzetmálladék szürkészöld glejfoltokkal C 6 m kaolinit 42. ábra A laterit szelvénye

73 Laterit talaj Dél-Mexikóban

74 A sötétvöröses humuszos homok sötétvöröses agyagos homok, vas-oxiddal összecementálódott konkréciókkal 3 B 4 sötétvöröses barna vörörföld (szintezettség nélkül) törmelék sötétvöröses agyagban laterit-törmelékdarabok 9 C 10 mészkő alapkőzet 11 m 43. ábra A vörösföld szelvénye

75 Trópusi vörösföld

76 Vörös agyag Etiópiában

77 Vörös agyag Dél-Amerikában

78 szavanna karbonátosodás tirsfolyamatok fahéjszínű talajok karbonátkéreg tirsek 44. ábra. A domborzat szerepe a talajformálásban trópusi és szubtropusi területeken (Ganssen nyomán)

79 Trópusi fekete föld Afrikában

80 Tiszai öntés talaj Szatmári síkság

81 barna erdőtalajok csernozjomok szikesek réti talajok láptalajok rendzinák homokos váztalajok öntéstalajok 45.ábra. Magyarország genetikus talajai (Stefanovits nyomán)

82 vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok trópusi sztyepptalajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok sárgásbarna és sárgásszürke trópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok fekete trópusi öntéstalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok szoloncsák és szolonyec szikes talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok trópusi láptalajok sárga és vörös szubtrópusi talajok félsivatagi réti szerozjom szürkésbarna félsivatagi talajok kastonozjom talajok csernozjom talajok szubtrópusi fahéjszínű talajok szubtrópusi sivatagi talajok jéggel borított területek poláris talajszerű képződmények tundratalajok podzolosodó talajok fagyott altalajon típusos podzoltalajok savanyú, nem podzolos és szürke erdőtalajok tőzeges és láptalajok réti csernozjom vörös rendzina és terra rossa talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok 47.ábra. Eurázsia talajai

83 vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok szoloncsák és szolonyec szikes talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok szürkésvörös lateritek trópusi láptalajok sárga és vörös szubtrópusi talajok félsivatagi réti szerozjomok fahéjszínű szubtrópusi talajok szubtrópusi sivatagi talajok vörösesbarna réti talajok fahéjszínű vöröses réti talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok 50.ábra. Afrika talajai

84 vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok 48.ábra. Észak Amerika talajai

85 vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok 49.ábra. Dél Amerika talajai

86 vörösessárga trópusi lateritek (ferrallitok) trópusi vörös lateritek (alferritek) vörösbarna szavannatalajok vörösbarna félsivatagi talajok trópusi sztyepptalajok sárga szubtrópusi erdőtalajok vöröses-fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szubtrópusi talajok fahéjszínű szürkés szavanna talajok vöröses szavannatalajok szubtrópusi sztyepptalajok sárgásbarna és sárgásszürke szubtrópusi talajok barna erdőtalajok préricsernozjomok glejes lateritek, szürke és fekete trópusi és szubtrópusi hidromorf talajok fekete trópusi öntéstalajok szürke trópusi öntéstalajok szubtrópusi és trópusi szologytalajok trópusi és szubtrópusi szolonyectalajok mocsári sós mangrove- és marshtalajok sárgásbarna rendzina szoloncsák és szolonyec szikes talajok alluviális öntéstalajok hegyi talajok futóhomok és félig kötött homoktalajok 51. ábra Ausztrália talajai