TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK"

Átírás

1 TALAJKÉPZŐ ÁSVÁNYOK II. TALAJKÉPZŐ KŐZETEK

2 Agyagásványok csoportosítása Kétréteges (1:1vagy TO típusú) agyagásványok: KAOLINIT Háromréteges (2:1 vagy TOT típusú) agyagásványok: ILLIT VERMIKULIT MONTMORILLONIT (szmektitek) Négyréteges (2:1+1 vagy TOT+O) agyagásványok: KLORIT Allofánok (röntgenamorf) agyagásványok Vegyesrácsú és átmeneti agyagásványok

3 Protonleadásra (disszociációra) képes gyökök kialakulása az agyagásványok törésfelületén 2H + + 2OH - - Si O Si - - Si O - - Si - - SiOH OHSi l l l l l + l Al O Al- - Al O - - Al - - AlOH HOAl OH - -Al OH - ALO - + H 2 O Kationcsere T mgeé/100g H + kapacitás -Al OH - AlOH mgeé: milligramm - egyenérték (mekv: milliekvivalens)

4 KAOLINIT ( T = 3-15 mgeé / 100g)

5 KAOLINIT ( T = 3-15 mgeé / 100g)

6 ILLIT (T = mgeé / 100g)

7 ILLIT (T = mgeé / 100g)

8 Az illit rácsszerkezetének fellazulása

9 VERMIKULIT ( T= mgeé / 100g)

10 MONTMORILLONIT ( T= mgeé / 100g)

11 MONTMORILLONIT ( T= mgeé / 100g)

12 KLORIT (T = mgeé / 100g)

13 A dioktaéderes és a trioktaéderes réteg felépítése O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O (a) Dioktaéderes (b) Trioktaéderes [Al(O, OH) 6 ] [ Mg (O, OH) 6 ] Réteg

14 Agyagásványok kémiai összetétele Ásvány SiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 CaO % MgO K 2 O Na 2 O Kaolinit Illit Vermikulit ,4 Montmorillonit ,5 0-0,5 0-3 Klorit

15 Az agyagásványok képződésének elvi sémája aprózódás -K -K -K vermikulit a,csillámok hidrocsillámok illit montmorillonit +K +K +K +Al, Mg - Al, Mg másodlagos klorit b, földpátok -(Ca, Mg, K, Na) bomlás +H + allofánok, kaolinit piroxének, amfibolok termékek +K illit +Ca, Mg montmorillit és vermikulit

16 Oxid és hidroxid ásványok a talajban Vegyület neve Képlete Szerkezet Színe Si Opál SiO 2 *nh 2 O amorf opalizáló Limonit: a, Fe(III)-hidroxid Fe(OH) 3 *nh 2 O amorf rozsdabarna Fe(OH) 3 b, Goethit α-feooh kristályos rozsdabarna Fe c, Lepidokrokit γ- FeOOH kristályos narancsszínű d, Hemetit α- Fe 2 O 3 kristályos vörös (vörösvasérc) e, Fe(II)-hidroxid Fe(OH) 2 *nh 2 O amorf kékesszürke a, Al(III)-hidroxid Al b, Gibbsit (v. hidrargillit) c, Boehmit Al(OH) 3 *nh 2 O γ- Al(OH) 3 γ- AlOOH amorf kristályos kristályos színtelen fehér fehér a, Mn(III)-hidroxid Mn(OH) 3 *nh 2 O amorf barnásfekete Mn b, Manganit c, Mangán(IV)-oxid (piroluzit) γ- MnOOH β- MnO 2 kristályos kristályos barnásfekete barnásfekete

17 1. Szilicium-oxidok - Kvarc (SiO 2 ) - Opál (SiO 2 *nh 2 O) Oxidok és hidroxidok I 2. Vas oxidok és hidroxidok a, Limonit barna vaskő, vasrozsda Fe(OH) 3 amorf Fe(OH) 2 *nh 2 O-ból vízvesztéssel α-feo(oh) barna γ- FeO(OH) vörös b, Hematit Fe 2 O 3 (vörösvasérc) szubtrópusi vörösföld, trópusi laterit c, Ferro-ferri-hidroxid Fe(II) 6 Fe(III) 2 (OH) 18 d, Ferro-hidroxid Fe(OH) 2 kékes zöld, amorf kolloid glejes szintek redukciós viszonyok

18 Oxidok és hidroxidok II 3. Alumínium és mangán hidroxidok a, Gibbsit vagy hidrargillit γ- Al(OH) 3 Mállás során az amorf Al(OH) 3 *nh 2 O-ból fokozatosan hidrargillit γ- AlO(OH) alakul b, Mangán(III)-hidroxid Mn(OH) 3 *nh 2 O MnO(OH) mangenit c, Piroluzit β- MnO 2

19 Karbonátok a, Kalcit vagy mészpát CaCO 3 b, Dolomit CaMg(CO 3 ) 2 nehezebben oldódik c, Sziderit FeCO 3 redukciós körülmények között képződik FeCO 3 + O 2 limonit, vasrozsda d, Szóda Na 2 CO 3 *H 2 O

20 Szulfátok és Szulfidok a, Gipsz CaSO 4 *H 2 O b, Mirabilit (glaubersó) Na 2 SO 4 *10H 2 O c, Epszomit (keserűsó) MgSO 4 *7H 2 O d, Ferroszulfid FeS közetekben pirit FeS 2 Kloridok A NaCl nagyobb mennyiségben csak szikes, sós talajokban halmozódik fel.

21 Foszfátok a, Apatitok oldékonyságuk a közeg savanyodásakor növekszik Ca 5 (PO 4 ) 3 F fluorapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 OH hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl klórapatit b, Ca-ortofoszfátok Ca 3 (PO 4 ) 2 trikálciumfoszfát CaHPO 4 dikálciumfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2 monokálciumfoszfát Ca 8 H 2 (PO 4 ) 6 *5H 2 O oktakálciumfoszfát c, Vivianit Fe 3 (PO 4 ) 2 *8H 2 O Ritkán fordul elő redukciós körülmények között (Ecsedi láp). d, Strengit FePO 4 *2H 2 O Oldhatósága a Ca foszfátokkal ellentétben, a ph növekedésével fokozódik. e, Variscit AlPO 4 *2H 2 O Oldhatósága hasonló a strengit-hez.

22 A különböző foszfátok oldhatósága a ph függvényében

23 Talajképző kőzetek osztályozása I. MAGMÁS 1, PLUTONIKUS idősebb 2, VULKÁNIKUS fiatalabb (tufák) 3, TELÉR Kristályszerkezet: Kristályos Üveges (hialin szerkezet) Hemikristályos Porfiros Si- tartalom szerint: savanyú, semleges, bázikus II. ÜLEDÉKES törmelékes 1, SZERVETLEN: oldatból kicsapódott (mész dolomit) 2, SZERVES EREDETŰ: (tőzeg, nyersfoszfát, guanó) III. METAMORF 1, KRISTÁLYOS PALÁK (agyagpala, csillámpala stb.) 2, MÁRVÁNY

24 A magmás kőzetek csoportosítása Kőzetcsoportok Savanyú Si% Mélységbeli (plutonikus) gránit Kiömlési idősebb kvarcporfir (vulkanikus) fiatalabb riolit Jellemző szilikátásványok Kvarc +++ Ortoklász +++ Plagioklász +++ Csillám ++ Piroxének és amfibolok + Olivin = sok, ++ =közepes, + = kevés Semleges Si% diorit porfirit andezit Bázikus Si% gabbró diabáz bazalt

25 Agyagásványok eloszlása a kőzetekben

26 Üledékes kőzetek A, Szervetlen B, Szerves eredetű 1, Törmelékes -felaprózottság alapján: tőzeg a, durva üledékes >2 mm guanó b,homokos 2-0,02 mm nyersfoszfát c, agyagos <0,02 mm -Szállító közeg lehet: a, víz: laza iszap, kötött agyag és lösz b, szél: laza por, kötött lösz 2, Vegyi eredetű vagy oldatból kivált mészkő dolomit márga agyagos márga meszes márga

27 Az ásványok és kőzetek mállása 1. Fizikai mállás 2. Kémiai mállás 3. Biológiai mállás

28 a) Hőmérséklet ingadozás -repedezés Fizikai mállás b) Növényzet hatása -gyökérnövekedés c) A víz szerepe (fizikai hatás) -fagyhatás (2200kg/cm 2 feszítőerő) -romboló, szállító hatás (szállít, koptat, osztályoz) d) Levegőmozgás -szél (szállít, koptat, osztályoz)

29 Kémiai mállás a) A víz oldó hatása (sók oldhatósága) b) Hidratáció c) Hidrolízis egyszerű sók hidrolízise Na 2 CO 3 + 2H 2 O 2 Na + OH - + H 2 CO 3 ortoklász hidrolízise 1, KAlSi 3 O 8 + HOH KOH + HAlSi 3 O 8 2, HAlSi 3 O 8 + 4HOH Al(OH) 3 + 3H 2 SiO 3 d) Savas oldatok hatása nő a karbonát ásványok oldhatósága CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H + + HCO 3 - e) Oxidáció redukció hatása Fe 3+ Fe 2+ Mn 4+ Mn 2+

30 Hidratáció szerepe a kémiai mállásban

31 A víz elhelyezkedése a felszínközei üledékes kőzet szemcséi között

32 Víz körforgása

33 A fontosabb mállási végtermékek csoportosítása Na 2 O K 2 O CaO MgO I. Alkáli és alkáli földfémek sói Al(OH) 6 *nh 2 O Fe(OH) 6 *nh 2 O AlOOH FeOOH II. Vas- és alumínium sói III. Kovasavak H 2 SiO 3 (meta-) H 4 SiO 4 (orto-) és polikovasavak

34 1. Alkáli fémek (K, Na) sói 2. Alkáli földfémek (Ca, Mg) sói a, kloridok, nitrátok (CaCl 2 ) b, szulfátok (CaSO 4 * 2 H 2 O) c, karbonátok (CaCO 3 ) Mobilitási sorrend 3. Fe- és Al sók amfoter viselkedés Kovasavak a lúgos közegben oldódnak jól 4. Agyagvándorlás (agyagbemosódás) 5. Agyagszétesés - podzolosodás - lateritesedés

35 A ph hatása az alumínium, a vas és a szilikátok oldhatóságára

36 A fontosabb anyagok szelvénybeli mozgása a podzolosodás és lateritesedés során H + (savas közeg) OH - (lúgos közeg) Al(OH) 3 Fe(OH) 3 SiO 2 *H 2 O Al(OH) 3 Fe(OH) 3 SiO 2 *H 2 O A- szint B- szint PODZOLOSODÁS LATERITESEDÉS

37 Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 2. Éghajlat 3. Domborzat 4. Talajképző kőzet 5. Talaj kora 6. Emberi tevékenység

38 Természetes növényzet és állatvilág Fás Lágyszárú Állatvilág Tűlevelű erdő Lombhullató erdő Trópusi erdő Lápi növényzet Réti növényzet Sztyeppi növényzet Félsivatagi növényzet Férgek Rovarok Gerincesek

39 Szoláris éghajlati beosztás

40 Klímaövek és klímatípusok I. 1. Egyenlítői klímaöv és klímatípusok: (0-10. szélességi fokok között) Egyenletesen forró (havi átlag: C, csapadékos ( mm/év) Zonális növényzet: trópusi erdő (esőerdő), örökzöld fákkal 2. Trópusi klímaöv és klímatípusok: ( szélességi fokok között) Nyári nedves, téli száraz évszak változik. Havi középhőmérséklet (>16 C;25 C), csapadék mm/év. Zonális növényzet: monszum erdők (félig lombhullató és lombhullató fák), -Monszum: évszakos (nyári) tangeri szél

41 Klímaövek és klímatípusok II. 3. Szubtrópusi klímaöv: (a térítők mentén) a, Száraz sivatagi és félsivatagi klíma Sivatag: magas hőmérséklet, csapadék < 200 mm/év, (zonális sivatagok). Jelentéktelen növényzet b, Nedves szubtrópusi klíma Trópusi, szubtrópusi hegyvidékeken alakul ki. Növényzet: babérlombú erdő és hegyi erdő. Szavannák: A sivatagok és trópusi erdők öve között. Növényzet: magasnövésű fű facsoportokkal

42 Klímaövek és klímatípusok III. 4. Mérsékelt klímaöv: ( szélességi fok között) Nagy hőmérséklet ingadozás. A legmelegebb hónap középhőmérséklete > 10 C. a, Mérsékelten meleg (mediterrán) klímatípus Enyhe csapadékos tél, forró nyár, zonális növényzet: örökzöld babérlombú erdők és cserjések. b, Mérsékelten hűvös, száraz klímatípus A kontinens belsejében. Hideg tél, meleg száraz nyár. Csapadék: mm/év. Zonális növényzet: füves puszták c, Mérsékelten hűvös, nedves klímatípus Nem túl hideg tél, enyhe csapadékos nyár. Növényzet: lombhullató erdők. d, Mérsékelten hideg klíma (50-60 szélességi fok között) Hideg tél, rövid nyár. Csapadék <700 mm Növényzet: tűlevelű erdő.

43 Klímaövek és klímatípusok IV. 5. Sarkvidéki (arktikus) klímatípus Hideg. Télen éjszaka van, nyáron nappal. a, Tundra klímaöv A fagyott talaj nyáron 3-4 hónapra felenged. Növényzet: törpe cserjék vagy csak mohák-zuzmók. b, Az örök fagy zónája

44 A Föld természet növénytakarója

45 * A Plintitek erősen mállott, vas- és aluminiumoxidban gazdag, vörösszínü talajok Éghajlat Talajzónák Növényzet Talaj Sarkvidéki klímaöv (tundra) Mérsékelten hideg klímatípus Mérsékelten hűvös, nedves klíma Mérsékelten hűvös, száraz klíma Mediterrán és nedves szubtrópusi klíma Száraz sivatagi és félsivatagi klíma Szavannák Trópusi klímaöv Egyenlítői klímaöv Mohák zuzmók, törpe cserjék Tűlevelű erdők Lombhullató erdők Füves puszták Száraz füves puszták Babérlombú erdők Sivatagi illetve félsivatagi növényzet Magasnövésű fű facsoportokkal Trópusi lombhullató erdők Trópusi esőerdők Tundra talajok Podzol talajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Gesztenyebarna talajok Szubtrópusi vörösföldek Sivatagi és félsivatagi világos növényzet *Plintitek (régi neve: lateritek) Trópusi plintitek Plintitek

46 HUMID (cs >> P) Összefüggések a klíma, növényzet és az előforduló talajtípusok között KLÍMA Hideg Mérséklet Meleg NÖVÉNYZET Fenyőerdő Lomblevelű erdő Trópusi, szubtrópusi erdő Podzoltalaj Laterit talaj TALAJ Barna erdőtalaj Szürke erdőtalaj Hűvös Erdős sztyepp Északi csernozjom SZEMIHUMID Mérséklet Sztyepp (magas füvű) Csernozjom cs > P Meleg Füves-cserjés Csernozjom Dinam: -Regur (India) -Tirs (Marokkó) SZEMIARID Mérséklet Sztyepp (törpefüvű) Csernozjom cs = P Meleg Félsivatagi növényzet Félsivatagi talaj ARID Meleg Sivatagok

47 Talajzónák

48 A mezorelief hatása a talajképződésre

49 Földtörténeti idők és körülbelüli időtartalmuk I. Idő Őskor 1500 millió év Ókor Időszak Kambrium 80 millió év Millió év Szilur 105 Devon 45 Karbon 55 kristályos pala (Sopron Kőszegi hegység) gránit (Velencei hegység, Mecsek) mészkő (Bükk hegység) Perm 30 vörösagyag, vöröshomokkő (Balaton felvidék)

50 Földtörténeti idők és körülbelüli időtartalmuk II. Idő Középkor időszak millió év Triász 35 tenger vulkánosság: diabáz (Bükk hegység, Balaton felvidék) Jura 35 tenger feltöltődésmeszes tengeri üledék Tiszia tömb Jura mészkő (Bakony, Vértes Budai hegység, Mecsek, Bükk) Kréta 65

51 Földtörténeti idők és körülbelüli időtartalmuk III. Idő időszak kor korszak Újkor Harmad Eocén Millió év Oligocén Miocén Pliocén Negyed Pleisztocén 1 millió év tortonai szarmata pannóniai levantei Holocén év

52 A Földtörténeti Újkor fontosabb eseményei I. Harmad időszak Eocén Szárazföld, márgás, üledékes kőzet Oligocén Agyag márga Micén -Kárpátok felgyűrődése, a Tiszia-tömb három táblává reped, lesüllyed, Mediterrán tenger -A korszak második részében az Alpok felgyűrődésével megszűnt a földközi tengerrel a kapcsolat, Így jött létre a Szarmata tenger. -Következménye a két kőzettani tényező hatása: vulkánosság és a víz. -Élénk vulkáni tevékenység keletről nyugatra riolit, andezit (idősebb savanyú kőzet, Zempléni hegység) andezit, andezittufa (Mátra, Cserhát, Visegrádi hegység) tortonai lajta mészkő (vízhatás, Soproni hegység)

53 A Földtörténeti Újkor fontosabb eseményei II. Harmad időszak Miocén vége Pliocén eleje Pannon tenger- beltenger Üledékei: pannon agyag, homok, kavics Pliocén Dunántúli bazalt kúpok (Bakony, Badacsony hegység) Negyed időszak Pleisztocén Szárazföld feltöltődés év Négy jégkorszak A jelenlegi domborzat kialakulása Holocén év. Talajaink az utolsó jégkorszak után képződtek

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok 1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?

Részletesebben

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK 6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK 7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

Ásványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

Ásványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék Tájökológiai

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ A TALAJ FELÉPÍTÉSE A talaj olyan, nem konszolidált üledék a Föld felszínén, mely életteret ad az élővilág számára (litoszféra bioszféra határa). Részei:

Részletesebben

A felszín a külső és belső erők harcának pillanatnyi állapotát tükrözi

A felszín a külső és belső erők harcának pillanatnyi állapotát tükrözi Geomorfológia 2. előadás Aprózódás és mállás (kémiai és fizikai mállás) A felszín a külső és belső erők harcának pillanatnyi állapotát tükrözi Amit a belső erők kiemelnek http://www.magyar-mernok.hu/files/tudor/vulk%c3%a1n.jpg

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. 1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában

Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában Stefanovits Pál * A talajtani vizsgálatok mindennapos gyakorlatára a fizikai, kémiai és kolloidikai

Részletesebben

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK 14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés

Részletesebben

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten

Részletesebben

Üledékes kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit

Üledékes kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit Üledékes kőzettan Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) migmatit szerpentinit piroklasztit Metamorf (átkristályosodás: szöveti, ásványi/ kémiai változás, p, T ) zeolit Üledékes - törmelék: mechanikai

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba 7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A Föld folyamatai. Atmoszféra Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.

Részletesebben

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm

Részletesebben

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) 8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 A beton kioldódási folyamata Kioldás, kilúgozás (Leaching):

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

Geokémia

Geokémia Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Talajkémia. Fizikai-kémiai alapfogalmak. Kémiai egyensúlyok. Reakciók kinetikája.

Talajkémia. Fizikai-kémiai alapfogalmak. Kémiai egyensúlyok. Reakciók kinetikája. Talajkémia A talaj alkotórészei szilárd, folyadék és gázfázis. Fizikai-kémiai alapfogalmak. Kémiai egyensúlyok. Reakciók kinetikája. Kémiai kötések. Oldódási egyensúlyok. Komplex vegyületek szerkezete.

Részletesebben

Termhelyismerettan. Termhely fogalma Talajképz Legfontosabb talajképz A talajok szövete

Termhelyismerettan. Termhely fogalma Talajképz Legfontosabb talajképz A talajok szövete Termhelyismerettan Termhely fogalma Talajképz pz tényezk Legfontosabb talajképz pz ásványok és s kzetekk A talajok szövete A talajok élvilága A talajok szerves anyaga Talajkolloidika (A talajok kémiai

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

2. csoport: Alkáliföldfémek

2. csoport: Alkáliföldfémek 2. csoport: Alkáliföldfémek Be: első előállítás F. Wöhler és A. B. Bussynak 1828, (előtte berill ásvány ism.) Mg, Ca, Sr, Ba első előállítása: Davy 1808 Ra felfedezése: Pierre és Marie Curie 1911 Az alkáliföldfémek

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A földrajzi övezetesség kialakulása 7 légköri elem: napsütés, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, felhőzet, csapadék Fogalmak: idő: a 7 légköri elem pillanatnyi állapota időjárás: a 7 légköri elem

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

Anyagtan - Laborgyakorlat. Építőkövek

Anyagtan - Laborgyakorlat. Építőkövek Anyagtan - Laborgyakorlat Építőkövek Kőzetek csoportosítása 1. Magmás kőzetek 1.1 Mélységi kőzetek a Föld magmájából keletkeznek kristályos szerkezetűek nagy szilárdság, tömörség, keménység előfordulás:

Részletesebben

Talajképződés. Gruiz Katalin

Talajképződés. Gruiz Katalin Talajképződés Gruiz Katalin Talajképző tényezők A talajok képződése kőzetek felületén indul meg. Az alapkőzet egy sor fizikai, kémiai és biológiai átalakuláson megy keresztül mire a föld felszínét borító,

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

A Földkéreg anyagi felépítése

A Földkéreg anyagi felépítése A Földkéreg anyagi felépítése Elemek a földkéregben: 99% 8 elem fő összetevők: O 46% és Si 28%, lényeges összetevők: Al 8%, Fe 5% jelentős összetevők: Ca, Na, K, Mg összesen ~12% összes többi ~80 szilárd

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése

Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Subosits Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2010 Témavezető: dr. Weiszburg Tamás

Részletesebben

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Földtani alapismeretek I.

Földtani alapismeretek I. Földtani alapismeretek I. A Föld felépítése és anyagai A Föld felépítése A Föld folyamatai Atmoszféra KÜLSŐ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET VÁZLATOK XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 o -a között helyezkedik el. - az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja

Részletesebben

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7. 2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési

Részletesebben