A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE"

Átírás

1 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE - I. KÖTET Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

2 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE Témafelelős: Kovácsné Molnár Gyöngyi Közreműködött: Hartwig Lászlóné Marossy Zoltán Dr. Rákosi Judit Bácskai György Dr. Ijjas István GKI Gazdaságkutató Rt. Kovácsné Molnár Gyöngyi témafelelős Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató Budapest, december hó 2

3 RÖVIDÍTÉSEK VKI Vízügyi Keretirányelv BLS Baseline Scenario (Alap forgatókönyv) GKI GKI Gazdaságkutató Rt. VCSOSSZ Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége KSH Központi Statisztikai Hivatal OSAP Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium WATECO Gazdasági Elemzés (Munkacsoport) PEP Pre-Accession Economic Programme FVM Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság VIZIG Vízügyi Igazgatóság VKJ Vízkészlet-járulék NFT Nemzeti Fejlesztési Terv ÁMÖ Általános Mezőgazdasági Összeírás T-STAR Települések Statisztikai Rendszere OSAP 1062 Jelentés a települések ivóvízellátásáról, szennyvízelvezetéséről és szennyvíztisztításáról OSAP 1364 Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1365 Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1378 Az ipari vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai MELLÉKLETEK I.1. I.2. I.3. II.1. II.2. II.3 II.4 III:1. Összefoglaló táblázat a vízhasználatok gazdasági jellemzéséhez kialakított adatbázisról Vízhasználatok műszaki adatai Vízhasználatok gazdasági adatai A GKI prognózisa A vízfogyasztás és a vízigény, valamint a települési szennyvizek szennyezőanyagkibocsátásának előrejelzése Az ágazatok fajlagos vízfogyasztásának és összes vízfelhasználásának prognózisa Az élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz és szennyezőanyagok mennyiségének alakulása Elemzés a VCSOSZSZ tagvállalatainak gazdálkodásáról, költségeiről, bevételeiről 3

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Mezőgazdaság Vízhasználat Vízszennyezés A mezőgazdaság gazdasági jellemzése Ipar Ipari vízkivétel, vízhasználat Ipari szennyvíz és használtvíz kezelése, szennyezőanyag kibocsátás Feldolgozóipar Vízenergia termelés Egyéb vízhasználatok Halászat, Tógazdasági haltermelés, horgászat Vízi szállítás Vízhez kötődő turizmus Ár- és belvízvédelem Kavicskitermelés

5 BEVEZETÉS Az EU 2000/60/EK vizügyi keretirányelv célja, - többek között, - hogy hozzájáruljon a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználatokhoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához. Ennek érdekében a Keretirányelvnek a vízhasználatok gazdasági elemzésére vonatkozó előírásai szerint a tagállamoknak olyan vízárpolitikát kell kialakítaniuk, amely megfelelő ösztönzést ad a vízhasználóknak a vízkészletek hatékony felhasználásához és ezáltal a Keretirányelv vízvédelmi céljainak eléréséhez. A munka a vonatkozó EU útmutató (WATECO guidance: Economics and environment. The implementation challenge of the Water Framework Directive), a Duna Védelmi Egyezmény bizottságának Szakértői Csoportja által kialakított elvárások, valamint a WG 2B IRBM közgazdasági kérdésekkel foglalkozó ECO1 információs anyagai ( Information Sheet on River basin Characterization Report: Assessment of the Recovery of costs for Water Services, Economic Analysis of water uses, Baseline scenario) alapján készült. A munka során megtörtént: 1. Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja (ICPDR) által igényelt jelentés összeállítása tavaszán megtörtént és kiküldésre került. Ezt nem szerepeltetjük jelen tanulmányunkban. 2. Az EU jelentés vízhasználatok gazdasági elemzése munkarészének elkészítéséhez kiegészítettük a évi munka során összeállított adatbázist a évre. A jelentés táblázatainak, ábráinak, szövegének elkészítésnél áttekintettük az időközben kiadott EU útmutatók igényeit. A vízhasználatok jellemzése ezek alapján történt, ezt az I. kötet tartalmazza, a Mellékletekben foglalt táblázatok a jelentés szerves részét képezik. 3. A baseline scenárió (alapforgatókönyv) kidolgozása során prognosztizáltuk a vízgyűjtő kerület (Magyarország) fejlődését feltételezve, hogy minden hatályos irányelv követelményeinek megfelelő vízvédelmi intézkedések megszületnek (business, as usual). Baseline scenáriót a II. kötet és mellékletei tartalmazzák 4. Az EU jelentés költségmegtérülés vizsgálati részében megtörtént a pénzügyi és teljes költségmegtérülés értékelése a közüzemi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás szektorban, illetve a mezőgazdasági vízszolgáltatásban. A költségmegtérülés vizsgálatát a III. kötet tartalmazza. 5. Végül a jelentés összeállítása során tapasztalt információ hiányok alapján javaslatot készítettünk a jövőben elvégzendő feladatokra. Az elkészült jelentést szakmai, majd társadalmi vitára kell bocsátani, ezek után lehet véglegesíteni. 1

6 1. AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE A vízhasználatok gazdasági elemzése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján készült az ország egészére mint egységes vízgyűjtő kerületre. Az előkészítő munkák során a főbb vízhasználatokra elkészült a Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja által összeállított adatigény lista alapján egy országos adatbázis, amely a szükséges adatokat a lehető legmélyebb területi bontásban tartalmazza. A teljes adatbázis tartalmát az I.1. Melléklet tartalmazza. Az EU-nak készített országos szintű elemzéshez az időközben megjelent 2005 Reporting Guidance -ban szereplő táblázatok kerültek kitöltésre. Mivel az adatokat nem csupán a bázisévre (2000.), hanem az azóta eltelt lehető legtöbb évre kell kitölteni, ezért a közlendő táblázatokat kettébontottuk a technikai adatok és a gazdasági adatok táblázatára (I.2. és I.3. Melléklet), valamint kiegészítettük egy forrás és megjegyzés oszloppal. A gazdasági adatok közül kivettük a kereslet rugalmasságára és a BAT alkalmazásának szintjére vonatkozó sorokat, mivel arra számszerű adat Magyarországon nincs. Szakértői becslés alapján szöveges értékelés a BLS-ban található e két mutatóra. A gazdasági adatokat Ft-ban adtuk meg. A végleges jelentés elkészítésekor ezeket át kell számolni Eurora. Egyeztetni kell, hogy milyen árfolyamon történjen az átszámítás. A fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, bruttó jövedelem, bevétel, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipar (ipari bruttó kibocsátás, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre, hajók számára vonatkozó adatok) Kavicskitermelés (összes termelés, árbevétel) Halászat, halgazdálkodás (összes termelés, árbevétel) Horgászat, motorcsónakázás, szörfözés (horgászó személyek száma) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele) Árvízvédelem (védett lakosok száma, megvédett gazdasági tevékenységek éves GDPje, védekezés időtartama, költsége) Belvízvédelem (védekezés időtartama, mennyisége, költsége) 2

7 1.1.Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése Vízkivétel Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Az ország mértékadó természetes felszíni vízkészlete 2386 m 3 /s. A tényleges vízkivétel 2001-ben országosan a mértékadó hasznosítható vízkészlet 15%-a volt. A vízkészlet kihasználtságában az egyes vízgyűjtőterületek adatait tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók. Az országosan kiemelt jelentőségű vízfolyások mértékadó és tényleges vízkészletgazdálkodási helyzete aktív, azaz a vízkészlet kihasználtsága alacsony, vízhiány nincs. Az engedélyezett vízhasználatok mértéke alapján előfordulnak erősen túlterhelt vízfolyások (pl. a Sebes-Körös), illetve vízfolyás-szakaszok. A kisebb vízfolyások esetében egyes időszakokban előforduló vízhiány csökkentése a vízhasználók belső vízgazdálkodásának szabályozásával és/vagy a vízkészletek tér- és időbeli átcsoportosításával érhető el. Magyarország vízkészletekben gazdag, de a vízbázisok ¾-e sérülékeny. A hazai és külföldi eredetű felszíni vízfolyások szennyezése különböző környezetvédelmi problémákat okozhat az ökoszisztémában, a vízművekben és az ivóvízbázisban. Magyarország felszín alatti vízkészletei kiemelkedő természeti erőforrást képviselnek, azonban ezek nem regenerálódnak természetes módon, és költséges eljárások nélkül hosszú ideig szennyezettek maradnak. A nagy számú termál-, illetve gyógyfürdőmedencék feltöltését is kutak, esetenként források biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági területek öntözésére is használják. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy. A megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források kiemelt természeti értékeket képviselnek. A felszín alatti víztermelés a 80-as években a évinél több mint 50%-kal nagyobb volt, a karsztvíz-termelés a természetes utánpótlás ütemének közel a duplája, a rétegvíz-termelés több területen a tartósan kitermelhető készlettel közel azonos mértékű volt. A túlzott igénybevétel a karsztterületeken a források kiapadásában és a karsztvízszint nagyarányú süllyedésében, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint süllyedésben mutatkozott meg. A legnagyobb mértékű vízszint-süllyedések a Dunántúli középhegység fő karsztvíztárolójában következtek be. Az országosan tapasztalható talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közi homokhátság egyes területein a 3 m-t is meghaladta. A vízkivételek - elsősorban a bányabezárásokkal összefüggésben - a 90-es évek eleje óta jelentősen csökkentek, és jelenleg a karsztvízszintek regionális emelkedése figyelhető meg. A veszélyhelyzetbe került értékes hévforrások - Hévízi-tó, budapesti termálkarszt - környezetében is emelkednek a karsztvízszintek. A rétegvíz-kitermelés csökkentésének kedvező hatása a vízszintek alakulásban is megmutatkozott: a süllyedések mérséklődtek, s egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. A 90-es évek második felének csapadékosabb időjárása, illetve a vízkitermelés csökkenése a Duna-Tisza-közi homokhátság talajvízszint-süllyedését is mérsékelte. 3

8 Termálvízfeltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetőség. A termálvizet adó kutak mintegy 30%-a balneológiai célú, több mint egynegyedüket ivóvízellátásra hasznosítják. A 80-as évek víznyomás-szint csökkenése nemcsak az ivóvíz ellátásra használt rétegvizeket, hanem a rétegzett hévíztartó-képződményeket is érintette. Ez utóbbiak igénybevételének növelése megállíthatja az utóbbi évtized kedvező tendenciáját és további nyomásszint-csökkenést eredményezhet. Az ivóvízellátásra igénybevett rétegvizek minősége általában az adott vízadó réteg és a vízkőzet kölcsönhatás eredményeképpen alakul ki, és az ember okozta szennyezés nélkül sem mindig felel meg az ivóvízellátás igényeinek. A rétegeredetű vízminőség-rontó összetevők közül a metán, a vas, a mangán, az ammónia és az arzén emelhető ki. A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát táblázat: Vízkivétel alakulása Termelési célú Lekötött m 3 m táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. 4

9 Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.1. ábra 1.3. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % Forrás VKJ statisztika Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.2. ábra 5

10 1.4. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen Forrás: VKJ statisztika Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2002-ben (6, m 3 /a) 88,8 %-át (5, m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével ( m 3 /a), ami a teljes víztermelés 11,2 %-a. A felszíni vízkivétel közel 83%-át az ipari vízkivételek adják. A felszín alatti vizek több, mint 62%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2002-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 76 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 12%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 2%. 6

11 Szennyező anyag kibocsátás 1.5. táblázat: Élővízbe kerülő szennyezőanyagok kibocsátása, 2002 t/év Ágazatok Lebegőanyag Nitrogén Vas Szulfidok Foszfor fémek Nehéz BOI 5 KOI d Mezőgazdaság Halászat Bányászat Feldolgozóipar élelmiszergyártás Feldolgozóipar -textíliák, bőr Feldolgozóipar -fa és papíripar Feldolgozóipar-vegyipar Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek Feldolgozóipar- kohászat Feldolgozóipar fémfeldolgozás Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása Feldolgozóipar -nyersanyag visszanyerés Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem Szállítás, posta Pénzügyi tevékenység Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetve Közüzemi szennyvíztisztítóra vezetve Összesen Forrás Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1364 A Jelentés a vizek szennyezéséről évi kibocsátási adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlenül élővízbe kerülő szennyezőanyag kibocsátás döntő részét a települési szennyvízből eredő szennyezőanyagok teszik ki. A BOI5 kibocsátás 89,5%-át, a KOI 79,8%- át, a lebegő anyag 80,5%-át, a nitrogén 89%-át, a foszfor 96%-át, a nehézfémek 78%-át adja a közüzemi szennyvízelvezetésből származó kibocsátás. 7

12 1.6. táblázat: Közcsatornába kerülő szennyezőanyagok kibocsátása 2002 t/év Ágazatok BOI5 KOId Ülepedő Nehéz Nitrogén Vas Szulfidok anyagok fémek Mezőgazdaság ,14 0,54 0,06 Halászat ,00 0,00 0,00 Bányászat ,00 0,00 0,00 Feldolgozóipar élelmiszergyártás ,05 0,52 1,09 Feldolgozóipar -textíliák, bőr ,00 0,00 0,02 Feldolgozóipar -fa és papíripar ,00 0,11 0,16 Feldolgozóipar-vegyipar ,16 0,01 0,71 Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek ,00 0,01 0,00 Feldolgozóipar- kohászat ,00 0,00 1,28 Feldolgozóipar fémfeldolgozás ,51 0,07 1,26 Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása ,00 0,07 5,28 Feldolgozóipar nyersanyag visszanyerés ,00 0,28 0,01 Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás ,00 0,01 0,08 Építőipar ,00 0,00 0,00 Kereskedelem ,00 0,01 0,04 Szállítás, posta ,00 0,00 0,24 Pénzügyi tevékenység ,00 0,00 0,14 Egészségügyi és szociális ellátás ,01 0,00 0,57 Egyéb közösségi ,02 0,07 0,09 Háztartási szennyvíz ,01 0,69 0,34 Összesen Forrás: Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1365 A közcsatornák szennyezésének két meghatározó forrása van, a háztartásokból és az élelmiszeriparból származó szennyvíz. A fémek vonatkozásában a gépipar, kohászat, fémfeldolgozás a legjelentősebb szennyező. A szennyvizek mennyiségének és a vízszennyező anyagok időbeli alakulását között a közcsatornák és az élővizek szennyezésére vonatkozóan a II.4. Melléklete tartalmazza. Az utolsó három évre az I.2. Mellékletben, a technikai adattáblában is megtalálhatók a szennyvízmennyiségre és szennyezőanyagokra vonatkozó adatok. A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítménye a bruttó kibocsátásukkal és az általuk termelt GDP-vel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.7 táblázatot). A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a bruttó kibocsátás alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátáson belül a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében a legnagyobb, az utóbbi években azonban lényegében stagnáló, az országos GDP-hez való hozzájárulása azonban csekély (1,8 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a Villamosenergia termelés és a Mezőgazdaság esetében, de mindkettő esetében csökkenő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős 8

13 részét (38 %-át), de a GDP termelő képessége a vizsgált szektorok közül a legkisebb, bár javuló tendenciájú táblázat: Főbb vízhasználatok bruttó kibocsátásának és bruttó hozzáadott értékének alakulása Ágazat aránya az országoshoz ben, % Bruttó kibocsátás (milliárd Ft) Ország összesen 29178, , ,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 1 474, , ,8 4,9 Feldolgip,D , , ,1 38,4 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 1 010, , ,8 3,4 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 464,4 528,6 609,8 1,7 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 175,9 225,8 254,6 0,7 Bruttó hozzáadott érték (Milliárd Ft) Ország összesen 11482, , ,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 490,9 562,7 544,3 3,7 Feldolgip,D 2 754, , ,4 21,7 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 412, ,1 3,0 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H ,1 265,3 1,8 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 77,3 98,7 110,8 0,7 Bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátás %-ában Ország összesen 39,4 39,9 42,0 100,0 Mg, vad-,.., A+B 33,3 32,4 31,7 75,4 Feldolgip,D 21,9 22,1 23,7 56,5 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 40,8 37,1 36,6 87,2 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 43,9 43,7 43,5 103,5 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 43,9 43,7 43,5 103,5 Forrás: KSH, *Becslés 1.2 A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Az alábbi táblázatok a víztermelés, szolgáltatás mennyiségét mutatják be táblázat: A közüzemi vízkivétel megoszlása fogyasztói csoportok között ezer m Összes közüzemi vízkivétel Háztartási célú vízkivétel Egyéb fogyasztói vízkivétel Forrás: VKJ statisztika, vízkivétel megoszlása a szolgáltatott vízmennyiség aránya alapján számított (OSAP 1062) 9

14 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja táblázat: Ivóvízszolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása Összes szolgáltatott ivóvíz ezer m Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 Vízveszteség % 19,2 19,5 19,2 Forrás: OSAP 1062 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. A vízveszteség 19% körül alakul. Magyarországon gyakorlatilag minden település rendelkezik vezetékes vízellátással (99,8%). A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya évről évre mintegy 0,5% körül növekszik ben elérte a 93%-ot. A közkifolyós ellátásban részesül a népesség közel 7%-a. A szolgáltatott ivóvíz 42%-ának minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól, és csak a lakosság 58%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 27,4%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. Az EU harmonizáció keretében elfogadott új hazai jogszabály (201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet) szerint a szolgáltatott ivóvízben lévő, határértéket meghaladó és az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium) a lakosság 27,4%-át érintik hátrányosan (ld táblázat). Ezért szükséges az ivóvíz minőségének javítása különösen, a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél- Dunántúlon. Az táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát, kiemelve a leginkább érintett területeket. 1 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 10

15 1.10. táblázat: Megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok száma és %-os aránya régiónként 2002-ben Az ivóvíz minősége Az ivóvíz minősége Arzén (0.03 mg/l Arzén ( mg/l koncentrációjú), koncentrációjú), határérték határérték feletti bór, Régió Megye feletti ammónium (2009-ig nitrát, fluorid (2006-ig megoldandó) megoldandó) Összesen lakosok lakosok Lakosok % % száma száma száma % Dél-Alföld Bács-Kiskun Csongrád 114, , ,053, Békés Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Hajdú-Bihar Alföld Jász- 136, , , Nagykun- Szolnok Közép- Pest 3, , , Magyarország Budapest Fejér Közép- Komárom Dunántúl Veszprém 5, , , Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Győr- Moson- Sopron Vas Zala Somogy Tolna Baranya Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Összesen (Budapesttel együtt) 1, , , , , , , , , , ,417, ,750, A magas, azonban az egészségre közvetlenül nem ártalmas vas- és mangántartalom miatt kifogásolható a szolgáltatott ivóvíz a lakosság 14,6%-nál (545 településen, 1,674,000 fő érintett). Ezt a problémát 2015-ig kell megoldani. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A közcsatornán elvezetett szennyvizek mennyisége 2002-ben ezer m 3 /nap, a gyűjtőhálózat hossza pedig 29,5 ezer km volt. 11

16 1.11. táblázat: Szennyvízkezelő művek Összesen Mechanikai tisztítást végző művek Biológiai tisztítást végző művek Fejlett vízkezelést végző művek száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d , , , , , , , , , , , ,3 Forrás: OSAP 1062 A közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás legfontosabb jellemzőit az táblázat foglalja össze táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése ( ) em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d Az összegyűjtött szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Tisztítatlanul a befogadóba vezetett szennyvíz mennyisége és aránya A befogadóba tisztítás után vezetett szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége és aránya A csatornahálózatba bekötött lakások és az összes lakás számának aránya (%) A szennyvíztisztítóhoz kapcsolt népesség aránya (%)* Forrás: KvVM és KSH % ,1 52,9 3,3 49,6 7,9 % ,5 56,5 3,2 53,3 11,6 % ,7 59,3 2,0 57,3 14,2 % ,7 66,3 4,6 61,7 19,8 % ,4 60,6 4,0 56,8 21,5 % ,0 47,6 49,1 51,0 53,5 56,0 22,8 25,3 28,1 31,5 30,1 34, ,8 65,2 4,2 61,0 19,5 12

17 * Számított adat, a csatornára kötött népesség arányának és a biológiailag tisztított szennyvíz arányának szorzata A csatornahálózatra rákötött lakások aránya az összes lakáshoz viszonyítva az évi 44,9%-ról 2002-re elérte az 56%-ot. A többi lakossági szennyvíz szikkasztásra kerül. A szennyvíztisztítási arányok a bemutatott hat évben jelentősen javultak, év végén a közcsatornán elvezetett szennyvizeknek 65 %-át tisztították meg (csak mechanikai úton 4 %, mechanikai és biológiai fokozattal 61 %-át, ezen belül közel 20 %-ot III. tisztítási fokozattal is), 34,8 % még mindig tisztítás nélkül került a befogadókba ben a lakossági szennyvíz mindössze 34%-a került biológiai tisztítás után a befogadóba. A közműolló a korábbi évekkel szemben 1996-tól évről-évre csökkent. Közüzemi víz- és csatornahálózatra csatlakoztatott lakások aránya, % ,9 0 45,8 37, A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló Forrás: KvVM 1.4. ábra A közműolló (vízellátás és a csatornázás ellátottsági érték közötti különbség) 37 %-ra csökkent. 1.3 Mezőgazdaság Vízhasználat A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - halastó - állattenyésztés - egyéb 13

18 A fenti vízhasználatok közül az első kettő együtt kezelhető, mivel a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek és a halastavi vízhasználatnak van táblázat: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása Millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002-ben Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 68% Öntözés 178,0 180,2 186,0 27% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 4% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0% Mezőgazdasági 720,7 716,3 679,6 saját víztermelés összesen 99% Víziközműtől 4,8 4,1 4,7 vásárolt víz 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 100% Forrás: VKJ A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása % 0% 4% 27% 68% Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb Víziközműtől vásárolt víz 1.5. ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő as években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki ben újból nőtt a vízfelhasználás és millió m 3 körül ingadozott. Az összes mezőgazdasági célú vízfelhasználás ig 9%-kal csökkent. Megállapítható, hogy a támogatási rendszerek változása, a támogatások növekedése nem változtatta szignifikánsan a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás a jelenlegi felhasználás dupláját is ki tudná szolgálni. 14

19 Öntözés Vízjogilag engedélyezett Öntözhető terület táblázat: Öntözött terület alakulása ezer hektár ,1 208,1 210,2 219,9 205,7 Öntözött terület 115,7 95,9 124,8 134,7 102,9 Összes mezőgazdasági 5 854, , ,3 5864,7 5863,8 terület Öntözött terület az összes mezőgazdasági területhez képest 1,98 1,64 2,13 2,30 1,75 Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII), KSH A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt re az öntözhető terület 2000-hez képest 1,2%-kal nőtt. A ténylegesen öntözött terület ingadozása jelentősebb volt (a legnagyobb és a legkisebb érték között 30% a különbség). A ténylegesen öntözött terület az öntözhető terület 50-60%-a között mozgott között. Az öntözési célú vízkivétel 4,5%-kal nőtt 2000 és 2002 között. Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a körül ingadozott. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át. 15

20 1.15. táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása ( ) Megnevezés Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Megöntözött alapterület Ha ha Szántó összesen ebből: kukorica rizs napraforgó burgonya cukorrépa szója takarmánynövények Zöldségfélék összesen ebből: csemege kukorica zöldborsó zöldbab paradicsom paprika fejeskáposzta

1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen

1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen 1. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS A vízhasználatok bemutatása és

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat

5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 3. változat Környezeti, Gazdasági, Technológiai,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

város község A kérdőívet jóváhagyó vezető adatai A kitöltő adatai A nemlegesség oka és egyéb megjegyzés

város község A kérdőívet jóváhagyó vezető adatai A kitöltő adatai A nemlegesség oka és egyéb megjegyzés KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I

Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Agrárgazdasági Kutató Intézet A KETTİS KÖNYVVITELT VEZETİ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB ADATAI 2003-2008 A K I Budapest 2010 Készült: Az AKI Gazdaságelemzési és Vidékfejlesztési

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 34/2007. (XII.20.) sz. A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 34/2007. (XII.20.) sz. A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról 34/2007.(XII.20.) sz. rendelet A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2007. (XII.20.) sz. rendelete A csatornaszolgáltatás hatósági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 15 Budapest, Kossuth Lajos tér. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 8. (2), valamint a 288/20. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kötelező Nyilvántartási

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben