A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE

Átírás

1 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE - I. KÖTET Budapest. Attila út 16. I Budapest. Pf. 7.; oko-rt@oko-rt.hu TEL/FAX: ; ; ; ; Fax éjszaka:

2 ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE Témafelelős: Kovácsné Molnár Gyöngyi Közreműködött: Hartwig Lászlóné Marossy Zoltán Dr. Rákosi Judit Bácskai György Dr. Ijjas István GKI Gazdaságkutató Rt. Kovácsné Molnár Gyöngyi témafelelős Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató Budapest, december hó 2

3 RÖVIDÍTÉSEK VKI Vízügyi Keretirányelv BLS Baseline Scenario (Alap forgatókönyv) GKI GKI Gazdaságkutató Rt. VCSOSSZ Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége KSH Központi Statisztikai Hivatal OSAP Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium WATECO Gazdasági Elemzés (Munkacsoport) PEP Pre-Accession Economic Programme FVM Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság VIZIG Vízügyi Igazgatóság VKJ Vízkészlet-járulék NFT Nemzeti Fejlesztési Terv ÁMÖ Általános Mezőgazdasági Összeírás T-STAR Települések Statisztikai Rendszere OSAP 1062 Jelentés a települések ivóvízellátásáról, szennyvízelvezetéséről és szennyvíztisztításáról OSAP 1364 Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1365 Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1378 Az ipari vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai MELLÉKLETEK I.1. I.2. I.3. II.1. II.2. II.3 II.4 III:1. Összefoglaló táblázat a vízhasználatok gazdasági jellemzéséhez kialakított adatbázisról Vízhasználatok műszaki adatai Vízhasználatok gazdasági adatai A GKI prognózisa A vízfogyasztás és a vízigény, valamint a települési szennyvizek szennyezőanyagkibocsátásának előrejelzése Az ágazatok fajlagos vízfogyasztásának és összes vízfelhasználásának prognózisa Az élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz és szennyezőanyagok mennyiségének alakulása Elemzés a VCSOSZSZ tagvállalatainak gazdálkodásáról, költségeiről, bevételeiről 3

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Mezőgazdaság Vízhasználat Vízszennyezés A mezőgazdaság gazdasági jellemzése Ipar Ipari vízkivétel, vízhasználat Ipari szennyvíz és használtvíz kezelése, szennyezőanyag kibocsátás Feldolgozóipar Vízenergia termelés Egyéb vízhasználatok Halászat, Tógazdasági haltermelés, horgászat Vízi szállítás Vízhez kötődő turizmus Ár- és belvízvédelem Kavicskitermelés

5 BEVEZETÉS Az EU 2000/60/EK vizügyi keretirányelv célja, - többek között, - hogy hozzájáruljon a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználatokhoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához. Ennek érdekében a Keretirányelvnek a vízhasználatok gazdasági elemzésére vonatkozó előírásai szerint a tagállamoknak olyan vízárpolitikát kell kialakítaniuk, amely megfelelő ösztönzést ad a vízhasználóknak a vízkészletek hatékony felhasználásához és ezáltal a Keretirányelv vízvédelmi céljainak eléréséhez. A munka a vonatkozó EU útmutató (WATECO guidance: Economics and environment. The implementation challenge of the Water Framework Directive), a Duna Védelmi Egyezmény bizottságának Szakértői Csoportja által kialakított elvárások, valamint a WG 2B IRBM közgazdasági kérdésekkel foglalkozó ECO1 információs anyagai ( Information Sheet on River basin Characterization Report: Assessment of the Recovery of costs for Water Services, Economic Analysis of water uses, Baseline scenario) alapján készült. A munka során megtörtént: 1. Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja (ICPDR) által igényelt jelentés összeállítása tavaszán megtörtént és kiküldésre került. Ezt nem szerepeltetjük jelen tanulmányunkban. 2. Az EU jelentés vízhasználatok gazdasági elemzése munkarészének elkészítéséhez kiegészítettük a évi munka során összeállított adatbázist a évre. A jelentés táblázatainak, ábráinak, szövegének elkészítésnél áttekintettük az időközben kiadott EU útmutatók igényeit. A vízhasználatok jellemzése ezek alapján történt, ezt az I. kötet tartalmazza, a Mellékletekben foglalt táblázatok a jelentés szerves részét képezik. 3. A baseline scenárió (alapforgatókönyv) kidolgozása során prognosztizáltuk a vízgyűjtő kerület (Magyarország) fejlődését feltételezve, hogy minden hatályos irányelv követelményeinek megfelelő vízvédelmi intézkedések megszületnek (business, as usual). Baseline scenáriót a II. kötet és mellékletei tartalmazzák 4. Az EU jelentés költségmegtérülés vizsgálati részében megtörtént a pénzügyi és teljes költségmegtérülés értékelése a közüzemi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás szektorban, illetve a mezőgazdasági vízszolgáltatásban. A költségmegtérülés vizsgálatát a III. kötet tartalmazza. 5. Végül a jelentés összeállítása során tapasztalt információ hiányok alapján javaslatot készítettünk a jövőben elvégzendő feladatokra. Az elkészült jelentést szakmai, majd társadalmi vitára kell bocsátani, ezek után lehet véglegesíteni. 1

6 1. AZ EU JELENTÉS VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSE A vízhasználatok gazdasági elemzése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján készült az ország egészére mint egységes vízgyűjtő kerületre. Az előkészítő munkák során a főbb vízhasználatokra elkészült a Duna Védelmi Egyezmény Bizottságának Szakértői Csoportja által összeállított adatigény lista alapján egy országos adatbázis, amely a szükséges adatokat a lehető legmélyebb területi bontásban tartalmazza. A teljes adatbázis tartalmát az I.1. Melléklet tartalmazza. Az EU-nak készített országos szintű elemzéshez az időközben megjelent 2005 Reporting Guidance -ban szereplő táblázatok kerültek kitöltésre. Mivel az adatokat nem csupán a bázisévre (2000.), hanem az azóta eltelt lehető legtöbb évre kell kitölteni, ezért a közlendő táblázatokat kettébontottuk a technikai adatok és a gazdasági adatok táblázatára (I.2. és I.3. Melléklet), valamint kiegészítettük egy forrás és megjegyzés oszloppal. A gazdasági adatok közül kivettük a kereslet rugalmasságára és a BAT alkalmazásának szintjére vonatkozó sorokat, mivel arra számszerű adat Magyarországon nincs. Szakértői becslés alapján szöveges értékelés a BLS-ban található e két mutatóra. A gazdasági adatokat Ft-ban adtuk meg. A végleges jelentés elkészítésekor ezeket át kell számolni Eurora. Egyeztetni kell, hogy milyen árfolyamon történjen az átszámítás. A fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, bruttó jövedelem, bevétel, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipar (ipari bruttó kibocsátás, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre, hajók számára vonatkozó adatok) Kavicskitermelés (összes termelés, árbevétel) Halászat, halgazdálkodás (összes termelés, árbevétel) Horgászat, motorcsónakázás, szörfözés (horgászó személyek száma) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele) Árvízvédelem (védett lakosok száma, megvédett gazdasági tevékenységek éves GDPje, védekezés időtartama, költsége) Belvízvédelem (védekezés időtartama, mennyisége, költsége) 2

7 1.1.Vízkivételek és a vízszennyezés általános jellemzése Vízkivétel Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Az ország mértékadó természetes felszíni vízkészlete 2386 m 3 /s. A tényleges vízkivétel 2001-ben országosan a mértékadó hasznosítható vízkészlet 15%-a volt. A vízkészlet kihasználtságában az egyes vízgyűjtőterületek adatait tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók. Az országosan kiemelt jelentőségű vízfolyások mértékadó és tényleges vízkészletgazdálkodási helyzete aktív, azaz a vízkészlet kihasználtsága alacsony, vízhiány nincs. Az engedélyezett vízhasználatok mértéke alapján előfordulnak erősen túlterhelt vízfolyások (pl. a Sebes-Körös), illetve vízfolyás-szakaszok. A kisebb vízfolyások esetében egyes időszakokban előforduló vízhiány csökkentése a vízhasználók belső vízgazdálkodásának szabályozásával és/vagy a vízkészletek tér- és időbeli átcsoportosításával érhető el. Magyarország vízkészletekben gazdag, de a vízbázisok ¾-e sérülékeny. A hazai és külföldi eredetű felszíni vízfolyások szennyezése különböző környezetvédelmi problémákat okozhat az ökoszisztémában, a vízművekben és az ivóvízbázisban. Magyarország felszín alatti vízkészletei kiemelkedő természeti erőforrást képviselnek, azonban ezek nem regenerálódnak természetes módon, és költséges eljárások nélkül hosszú ideig szennyezettek maradnak. A nagy számú termál-, illetve gyógyfürdőmedencék feltöltését is kutak, esetenként források biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági területek öntözésére is használják. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy. A megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források kiemelt természeti értékeket képviselnek. A felszín alatti víztermelés a 80-as években a évinél több mint 50%-kal nagyobb volt, a karsztvíz-termelés a természetes utánpótlás ütemének közel a duplája, a rétegvíz-termelés több területen a tartósan kitermelhető készlettel közel azonos mértékű volt. A túlzott igénybevétel a karsztterületeken a források kiapadásában és a karsztvízszint nagyarányú süllyedésében, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint süllyedésben mutatkozott meg. A legnagyobb mértékű vízszint-süllyedések a Dunántúli középhegység fő karsztvíztárolójában következtek be. Az országosan tapasztalható talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közi homokhátság egyes területein a 3 m-t is meghaladta. A vízkivételek - elsősorban a bányabezárásokkal összefüggésben - a 90-es évek eleje óta jelentősen csökkentek, és jelenleg a karsztvízszintek regionális emelkedése figyelhető meg. A veszélyhelyzetbe került értékes hévforrások - Hévízi-tó, budapesti termálkarszt - környezetében is emelkednek a karsztvízszintek. A rétegvíz-kitermelés csökkentésének kedvező hatása a vízszintek alakulásban is megmutatkozott: a süllyedések mérséklődtek, s egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. A 90-es évek második felének csapadékosabb időjárása, illetve a vízkitermelés csökkenése a Duna-Tisza-közi homokhátság talajvízszint-süllyedését is mérsékelte. 3

8 Termálvízfeltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetőség. A termálvizet adó kutak mintegy 30%-a balneológiai célú, több mint egynegyedüket ivóvízellátásra hasznosítják. A 80-as évek víznyomás-szint csökkenése nemcsak az ivóvíz ellátásra használt rétegvizeket, hanem a rétegzett hévíztartó-képződményeket is érintette. Ez utóbbiak igénybevételének növelése megállíthatja az utóbbi évtized kedvező tendenciáját és további nyomásszint-csökkenést eredményezhet. Az ivóvízellátásra igénybevett rétegvizek minősége általában az adott vízadó réteg és a vízkőzet kölcsönhatás eredményeképpen alakul ki, és az ember okozta szennyezés nélkül sem mindig felel meg az ivóvízellátás igényeinek. A rétegeredetű vízminőség-rontó összetevők közül a metán, a vas, a mangán, az ammónia és az arzén emelhető ki. A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát táblázat: Vízkivétel alakulása Termelési célú Lekötött m 3 m táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. 4

9 Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.1. ábra 1.3. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % Forrás VKJ statisztika Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.2. ábra 5

10 1.4. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002 Közüzemi vízkivétel % Ipari vízkivétel % Mezőgazdasági célú vízkivétel % Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) % Összes vízkivétel % In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindösszesen Forrás: VKJ statisztika Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül Közüzemi Ipar Mezőgazdaság+halászat Egyéb 1.3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2002-ben (6, m 3 /a) 88,8 %-át (5, m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével ( m 3 /a), ami a teljes víztermelés 11,2 %-a. A felszíni vízkivétel közel 83%-át az ipari vízkivételek adják. A felszín alatti vizek több, mint 62%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2002-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 76 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 12%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 2%. 6

11 Szennyező anyag kibocsátás 1.5. táblázat: Élővízbe kerülő szennyezőanyagok kibocsátása, 2002 t/év Ágazatok Lebegőanyag Nitrogén Vas Szulfidok Foszfor fémek Nehéz BOI 5 KOI d Mezőgazdaság Halászat Bányászat Feldolgozóipar élelmiszergyártás Feldolgozóipar -textíliák, bőr Feldolgozóipar -fa és papíripar Feldolgozóipar-vegyipar Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek Feldolgozóipar- kohászat Feldolgozóipar fémfeldolgozás Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása Feldolgozóipar -nyersanyag visszanyerés Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem Szállítás, posta Pénzügyi tevékenység Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetve Közüzemi szennyvíztisztítóra vezetve Összesen Forrás Jelentés a vizek szennyezéséről OSAP 1364 A Jelentés a vizek szennyezéséről évi kibocsátási adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlenül élővízbe kerülő szennyezőanyag kibocsátás döntő részét a települési szennyvízből eredő szennyezőanyagok teszik ki. A BOI5 kibocsátás 89,5%-át, a KOI 79,8%- át, a lebegő anyag 80,5%-át, a nitrogén 89%-át, a foszfor 96%-át, a nehézfémek 78%-át adja a közüzemi szennyvízelvezetésből származó kibocsátás. 7

12 1.6. táblázat: Közcsatornába kerülő szennyezőanyagok kibocsátása 2002 t/év Ágazatok BOI5 KOId Ülepedő Nehéz Nitrogén Vas Szulfidok anyagok fémek Mezőgazdaság ,14 0,54 0,06 Halászat ,00 0,00 0,00 Bányászat ,00 0,00 0,00 Feldolgozóipar élelmiszergyártás ,05 0,52 1,09 Feldolgozóipar -textíliák, bőr ,00 0,00 0,02 Feldolgozóipar -fa és papíripar ,00 0,11 0,16 Feldolgozóipar-vegyipar ,16 0,01 0,71 Feldolgozóipar -nemfém ásványi termékek ,00 0,01 0,00 Feldolgozóipar- kohászat ,00 0,00 1,28 Feldolgozóipar fémfeldolgozás ,51 0,07 1,26 Feldolgozóipar -gépek, stb. gyártása, javítása ,00 0,07 5,28 Feldolgozóipar nyersanyag visszanyerés ,00 0,28 0,01 Villamosenergia, gáz-,hő- és vízellátás ,00 0,01 0,08 Építőipar ,00 0,00 0,00 Kereskedelem ,00 0,01 0,04 Szállítás, posta ,00 0,00 0,24 Pénzügyi tevékenység ,00 0,00 0,14 Egészségügyi és szociális ellátás ,01 0,00 0,57 Egyéb közösségi ,02 0,07 0,09 Háztartási szennyvíz ,01 0,69 0,34 Összesen Forrás: Jelentés a közcsatornák szennyezéséről OSAP 1365 A közcsatornák szennyezésének két meghatározó forrása van, a háztartásokból és az élelmiszeriparból származó szennyvíz. A fémek vonatkozásában a gépipar, kohászat, fémfeldolgozás a legjelentősebb szennyező. A szennyvizek mennyiségének és a vízszennyező anyagok időbeli alakulását között a közcsatornák és az élővizek szennyezésére vonatkozóan a II.4. Melléklete tartalmazza. Az utolsó három évre az I.2. Mellékletben, a technikai adattáblában is megtalálhatók a szennyvízmennyiségre és szennyezőanyagokra vonatkozó adatok. A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítménye a bruttó kibocsátásukkal és az általuk termelt GDP-vel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.7 táblázatot). A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a bruttó kibocsátás alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátáson belül a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében a legnagyobb, az utóbbi években azonban lényegében stagnáló, az országos GDP-hez való hozzájárulása azonban csekély (1,8 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a Villamosenergia termelés és a Mezőgazdaság esetében, de mindkettő esetében csökkenő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős 8

13 részét (38 %-át), de a GDP termelő képessége a vizsgált szektorok közül a legkisebb, bár javuló tendenciájú táblázat: Főbb vízhasználatok bruttó kibocsátásának és bruttó hozzáadott értékének alakulása Ágazat aránya az országoshoz ben, % Bruttó kibocsátás (milliárd Ft) Ország összesen 29178, , ,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 1 474, , ,8 4,9 Feldolgip,D , , ,1 38,4 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 1 010, , ,8 3,4 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 464,4 528,6 609,8 1,7 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 175,9 225,8 254,6 0,7 Bruttó hozzáadott érték (Milliárd Ft) Ország összesen 11482, , ,6 100,0 Mg, vad-,.., A+B 490,9 562,7 544,3 3,7 Feldolgip,D 2 754, , ,4 21,7 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 412, ,1 3,0 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H ,1 265,3 1,8 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 77,3 98,7 110,8 0,7 Bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátás %-ában Ország összesen 39,4 39,9 42,0 100,0 Mg, vad-,.., A+B 33,3 32,4 31,7 75,4 Feldolgip,D 21,9 22,1 23,7 56,5 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, E 40,8 37,1 36,6 87,2 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 43,9 43,7 43,5 103,5 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 43,9 43,7 43,5 103,5 Forrás: KSH, *Becslés 1.2 A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Az alábbi táblázatok a víztermelés, szolgáltatás mennyiségét mutatják be táblázat: A közüzemi vízkivétel megoszlása fogyasztói csoportok között ezer m Összes közüzemi vízkivétel Háztartási célú vízkivétel Egyéb fogyasztói vízkivétel Forrás: VKJ statisztika, vízkivétel megoszlása a szolgáltatott vízmennyiség aránya alapján számított (OSAP 1062) 9

14 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja táblázat: Ivóvízszolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása Összes szolgáltatott ivóvíz ezer m Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz ezer m 3 Vízveszteség % 19,2 19,5 19,2 Forrás: OSAP 1062 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (69%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. A vízveszteség 19% körül alakul. Magyarországon gyakorlatilag minden település rendelkezik vezetékes vízellátással (99,8%). A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya évről évre mintegy 0,5% körül növekszik ben elérte a 93%-ot. A közkifolyós ellátásban részesül a népesség közel 7%-a. A szolgáltatott ivóvíz 42%-ának minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól, és csak a lakosság 58%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 27,4%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. Az EU harmonizáció keretében elfogadott új hazai jogszabály (201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet) szerint a szolgáltatott ivóvízben lévő, határértéket meghaladó és az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium) a lakosság 27,4%-át érintik hátrányosan (ld táblázat). Ezért szükséges az ivóvíz minőségének javítása különösen, a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél- Dunántúlon. Az táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát, kiemelve a leginkább érintett területeket. 1 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 10

15 1.10. táblázat: Megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok száma és %-os aránya régiónként 2002-ben Az ivóvíz minősége Az ivóvíz minősége Arzén (0.03 mg/l Arzén ( mg/l koncentrációjú), koncentrációjú), határérték határérték feletti bór, Régió Megye feletti ammónium (2009-ig nitrát, fluorid (2006-ig megoldandó) megoldandó) Összesen lakosok lakosok Lakosok % % száma száma száma % Dél-Alföld Bács-Kiskun Csongrád 114, , ,053, Békés Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Hajdú-Bihar Alföld Jász- 136, , , Nagykun- Szolnok Közép- Pest 3, , , Magyarország Budapest Fejér Közép- Komárom Dunántúl Veszprém 5, , , Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Győr- Moson- Sopron Vas Zala Somogy Tolna Baranya Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Összesen (Budapesttel együtt) 1, , , , , , , , , , ,417, ,750, A magas, azonban az egészségre közvetlenül nem ártalmas vas- és mangántartalom miatt kifogásolható a szolgáltatott ivóvíz a lakosság 14,6%-nál (545 településen, 1,674,000 fő érintett). Ezt a problémát 2015-ig kell megoldani. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A közcsatornán elvezetett szennyvizek mennyisége 2002-ben ezer m 3 /nap, a gyűjtőhálózat hossza pedig 29,5 ezer km volt. 11

16 1.11. táblázat: Szennyvízkezelő művek Összesen Mechanikai tisztítást végző művek Biológiai tisztítást végző művek Fejlett vízkezelést végző művek száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása száma kapacitása db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d db 1000m 3 /d , , , , , , , , , , , ,3 Forrás: OSAP 1062 A közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás legfontosabb jellemzőit az táblázat foglalja össze táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése ( ) em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d em 3 /d Az összegyűjtött szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Tisztítatlanul a befogadóba vezetett szennyvíz mennyisége és aránya A befogadóba tisztítás után vezetett szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: Csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége és aránya A csatornahálózatba bekötött lakások és az összes lakás számának aránya (%) A szennyvíztisztítóhoz kapcsolt népesség aránya (%)* Forrás: KvVM és KSH % ,1 52,9 3,3 49,6 7,9 % ,5 56,5 3,2 53,3 11,6 % ,7 59,3 2,0 57,3 14,2 % ,7 66,3 4,6 61,7 19,8 % ,4 60,6 4,0 56,8 21,5 % ,0 47,6 49,1 51,0 53,5 56,0 22,8 25,3 28,1 31,5 30,1 34, ,8 65,2 4,2 61,0 19,5 12

17 * Számított adat, a csatornára kötött népesség arányának és a biológiailag tisztított szennyvíz arányának szorzata A csatornahálózatra rákötött lakások aránya az összes lakáshoz viszonyítva az évi 44,9%-ról 2002-re elérte az 56%-ot. A többi lakossági szennyvíz szikkasztásra kerül. A szennyvíztisztítási arányok a bemutatott hat évben jelentősen javultak, év végén a közcsatornán elvezetett szennyvizeknek 65 %-át tisztították meg (csak mechanikai úton 4 %, mechanikai és biológiai fokozattal 61 %-át, ezen belül közel 20 %-ot III. tisztítási fokozattal is), 34,8 % még mindig tisztítás nélkül került a befogadókba ben a lakossági szennyvíz mindössze 34%-a került biológiai tisztítás után a befogadóba. A közműolló a korábbi évekkel szemben 1996-tól évről-évre csökkent. Közüzemi víz- és csatornahálózatra csatlakoztatott lakások aránya, % ,9 0 45,8 37, A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló Forrás: KvVM 1.4. ábra A közműolló (vízellátás és a csatornázás ellátottsági érték közötti különbség) 37 %-ra csökkent. 1.3 Mezőgazdaság Vízhasználat A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - halastó - állattenyésztés - egyéb 13

18 A fenti vízhasználatok közül az első kettő együtt kezelhető, mivel a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek és a halastavi vízhasználatnak van táblázat: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása Millió m 3 Megnevezés Megoszlás 2002-ben Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 68% Öntözés 178,0 180,2 186,0 27% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 4% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0% Mezőgazdasági 720,7 716,3 679,6 saját víztermelés összesen 99% Víziközműtől 4,8 4,1 4,7 vásárolt víz 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 100% Forrás: VKJ A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása % 0% 4% 27% 68% Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb Víziközműtől vásárolt víz 1.5. ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő as években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki ben újból nőtt a vízfelhasználás és millió m 3 körül ingadozott. Az összes mezőgazdasági célú vízfelhasználás ig 9%-kal csökkent. Megállapítható, hogy a támogatási rendszerek változása, a támogatások növekedése nem változtatta szignifikánsan a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás a jelenlegi felhasználás dupláját is ki tudná szolgálni. 14

19 Öntözés Vízjogilag engedélyezett Öntözhető terület táblázat: Öntözött terület alakulása ezer hektár ,1 208,1 210,2 219,9 205,7 Öntözött terület 115,7 95,9 124,8 134,7 102,9 Összes mezőgazdasági 5 854, , ,3 5864,7 5863,8 terület Öntözött terület az összes mezőgazdasági területhez képest 1,98 1,64 2,13 2,30 1,75 Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII), KSH A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt re az öntözhető terület 2000-hez képest 1,2%-kal nőtt. A ténylegesen öntözött terület ingadozása jelentősebb volt (a legnagyobb és a legkisebb érték között 30% a különbség). A ténylegesen öntözött terület az öntözhető terület 50-60%-a között mozgott között. Az öntözési célú vízkivétel 4,5%-kal nőtt 2000 és 2002 között. Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a körül ingadozott. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át. 15

20 1.15. táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása ( ) Megnevezés Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Megöntözött alapterület Ha ha Szántó összesen ebből: kukorica rizs napraforgó burgonya cukorrépa szója takarmánynövények Zöldségfélék összesen ebből: csemege kukorica zöldborsó zöldbab paradicsom paprika fejeskáposzta