1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen"

Átírás

1 1. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen Készítette: Hartwig Lászlóné, ÖKO Zrt. Kovácsné Molnár Gyöngyi, ÖKO Zrt. Marossy Zoltán, ÖKO Zrt. Dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Vízkivételek általános jellemzése A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Ivóvízellátás Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás Mezőgazdaság Vízhasználat A mezőgazdaság gazdasági jellemzése Ipar Ipari vízkivétel, vízhasználat Feldolgozóipar Vízenergia termelés Egyéb vízhasználatok Vízi szállítás Vízhez kötődő turizmus Tógazdasági haltermelés, horgászat I. Függelék 1

4 Bevezetés A 2. Előrehaladási Jelentés 4. sz. Mellékletében leadásra került vízhasználatok jelentőségének közötti időszakra vonatkozó gazdasági értékelése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján az ország egészére mint egységes vízgyűjtőre. Jelen tanulmány egyik célja, hogy a vízhasználatokat részvízgyűjtőnként és a mintaterületre mutassa be és elemezze a évre (a terhelések kivételével). A tanulmány másik célja, hogy sokoldalúan megalapozza a 2015-ig szóló vízgyűjtőnkénti és mintaterületi gazdasági előrejelzést. A KvVM kérésének megfelelően a tanulmány szerkezetét és az adatstruktúrát úgy alakítottuk ki, hogy részvízgyűjtőnként is teljesíthető legyen az ICPDR által korábban a Dunára, jelenleg a Tiszára kért nemzetközi jelentés a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. Az 1. sz. függelékben kitöltöttük a vízgyűjtőjére a kért adatokat és feltüntettük az adatok forrását és ahol becsléssel lehetett csak a vízgyűjtőre előállítani a kívánt adatot, ott a becslés módszerét. A vízhasználatok általános jellemzésén (vízkivételek, általános társadalmi-gazdasági adatok) túlmenően a fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (vízkivétel, ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, betakarított terület, terméseredmények, állatállomány, bruttó hozzáadott érték termelése, mezőgazdasági vállalkozások száma, mezőgazdasági foglalkoztatottság, munkajövedelem) Ipari vízhasználatok (ágazatok közüzemi és saját vízellátása, ipari termelés, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Vízenergia termelés (a vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, alkalmazottak száma) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre vonatkozó adatok) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, vízi turizmus bevétele) Tógazdasági haltermelés, horgászat (étkezési halmennyiség, ebből horgásztatott mennyiség, forgalom) 2

5 1.Vízkivételek általános jellemzése A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. A tényleges vízkivétel, víztermelés nagysága az ország vízgyűjtőin a következő képet mutatja táblázat: Vízkivételek alakulása (In situ vízhasználattal együtt) Megoszlás 1_Duna ,3% 2_ ,9% 3_Dráva ,4% 4_Balaton ,3% Összesen ,0% ,0% 2004-ben a teljes vízkivétel 72 %-a a vízgyűjtő területén történt, ezt követi a Duna vízgyűjtője, a Dráva és a Balaton vízgyűjtőjének részesedése elenyésző, 1 % alatt van a teljes vízkivételben táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön (felszíni víz) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel millió m 3 314,0 27,7 6,2 8,2 356,0 8,6 Ipari vízkivétel 3 568,2 618,3 0,6 4, ,9 588,1 m 3 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 160,5 307,3 39,0 28,1 535,0 23,5 9,9 14,1 1,5 1,3 26,8 1,4 Összes vízkivétel 4 052,6 967,4 47,3 42, ,7 621,5 In situ (vízerőmű) vízhasználat 1 348, ,2 0,0 0, , ,2 Mindösszesen 5 400, ,7 47,3 42, , ,8 Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. 3

6 1.3. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön in situ vízhasználat nélkül (felszíni víz) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel % 7,7% 2,9% 13,2% 19,3% 7,0% 1,4% Ipari vízkivétel 88,0% 63,9% 1,2% 11,4% 82,0% 94,6% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 4,0% 31,8% 82,5% 66,4% 10,5% 3,8% 0,2% 1,5% 3,1% 3,0% 0,5% 0,2% Összes vízkivétel 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 1.ábra A felszíni vízkivételek esetében kiugróan magas a Duna vízgyűjtőterületén a saját víztermeléssel megoldott ipari vízkivétel (3568,2millió m 3 ). A saját kutas víztermelés a vízgyűjtő esetében az ipari vízkivételnél jelentős (618,3 millió m 3 ), de a mezőgazdasági célú vízkivételnél is magas (307,3 millió m 3 ). A i szakaszán láthatóan megtalálható az összes tiszai vízerőmű és ennek megfelelően igen magas az in situ vízhasználat (13533,2 millió m 3 ). 4

7 1.4. táblázat: Vízkivétel a főbb vízhasználók szerint az egyes vízgyűjtőkön (felszín alatti víz) millió m 3 Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 174,1 233,7 22,5 16,7 446,9 88,8 Ipari vízkivétel 38,4 89,4 7,2 7,1 142,2 29,4 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 20,0 44,6 1,8 1,0 67,4 9,2 24,6 21,1 3,8 2,3 51,8 5,1 257,1 388,8 35,3 27,1 708,3 132,5 Forrás VKJ statisztika 1.5. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön (felszín alatti víz) % Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 67,7% 60,1% 63,7% 61,6% 63,1% 63,1% Ipari vízkivétel 14,9% 23,0% 20,4% 26,4% 20,1% 20,1% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 7,8% 11,5% 5,2% 3,6% 9,5% 9,5% 9,6% 5,4% 10,6% 8,5% 7,3% 7,3% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5

8 Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 2. ábra A felszín alatti vizek felhasználása Magyarországon elsősorban közüzemi céllal történik. A Duna vízgyűjtőjén 174,1 millió m 3 ), a vízgyűjtőjén pedig 233,7 millió m 3 ). A saját kutas ipari felszín alatti vízhasználat legjelentősebb mennyisége a vízgyűjtőjén tapasztalható (89,4 millió m 3 ), bár a saját kutas mezőgazdasági vízhasználat sem elhanyagolható mennyiségű. (Dunavölgy 20,0 millió m 3, völgy 44,6 millió m 3 ) táblázat: Felszíni és felszín alatti vízkivételek megoszlása az egyes vízgyűjtőknél (in situ vízhasználat nélkül) Felszíni + parti szűrésű vízből Felszín alatti vízből Összesen 1. Duna 94% 6% 100% 2. 71% 29% 100% 3. Dráva 57% 43% 100% 4. Balaton 61% 39% 100% Összesen 88% 12% 100% 82% 18% 100% 6

9 100% 80% 60% 40% 20% 0% Felszíni és felszín alatti vízkivételek megoszlása az egyes vízgyűjtőknél in situ vízhasználat nélkül 1. Duna Dráva 4. Balaton Felszíni + parti Felszín alatti 3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2004-ben (5818, m 3 /a) 87,8 %-át (5109, m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (708, m 3 /a), ami a teljes víztermelés 12,2 %-a. A felszíni vízkivétel minden részvízgyűjtőnél magasabb a felszín alatti vízkivételnél. A különbség a legjelentősebb a Duna vízgyűjtő esetében, ahol a vízhasználat 94%-a felszíni vízből történik. A Tiszánál már kb. 2/3 1/3 az arány, a Dráva és a Balaton vízgyűjtője esetében még kisebb az eltérés, közelíti a fele-fele arányt. A mintaterületen a felszíni vízkivétel a vízhasználat 82 %-át biztosítja. 7

10 1.7. táblázat: Összes vízkivétel a főbb vízhasználók szerint az egyes vízgyűjtőkön (felszíni és felszín alatti) millió m 3 Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 488,1 261,3 28,7 24,8 803,0 97,4 Ipari vízkivétel 3 606,6 707,7 7,8 12, ,0 617,5 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel In situ (vízerőmű) vízhasználat 180,5 351,9 40,9 29,0 602,4 32,7 34,5 35,3 5,2 3,6 78,6 6, , ,3 82,6 69, ,0 754, , ,2 0,0 0, , ,2 Mindösszesen 5 657, ,5 82,6 69, , ,3 Forrás: VKJ statisztika 1.8. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön in situ vízhasználat nélkül (felszíni és felszín alatti) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen % Közüzemi vízkivétel 11,3% 19,3% 34,8% 35,8% 13,8% 13,8% Ipari vízkivétel 83,7% 52,2% 9,4% 17,2% 74,5% 74,5% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 4,2% 25,9% 49,5% 41,9% 10,4% 10,4% 0,8% 2,6% 6,3% 5,1% 1,4% 1,4% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8

11 Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 4. ábra 1.9. táblázat: Az egyes vízgyűjtő területek vízhasználatainak részesedése a vízkivétel fajták szerinti összegből Összesen Közüzemi vízkivétel Saját vízkivétel (in situ nélkül) Ipari vízkivétel Mezőgazdasági Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindössze sen 1.Duna 60,8% 83,2% 30,0% 43,9% 74,1% 9,1% 27,3% 2. 32,5% 16,3% 58,4% 44,9% 23,3% 90,9% 71,9% 3.Dráva 3,6% 0,2% 6,8% 6,7% 1,4% 0,0% 0,4% 4.Balaton 3,1% 0,3% 4,8% 4,5% 1,2% 0,0% 0,3% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%.. 12% 14% 5% 8% 13% 69% Az ország közüzemi célú vízkivételének több, mint 60%-a, az ipari vízkivétel, több, mint 83%-a a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. A mezőgazdasági célú vízkivétel több, mint a fele a vízgyűjtőjére esik. A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjének részesedése az országos adatokból mindenfajta vízkivételnél kis mértékű. 9

12 A vízerőmű vízhasználat nélküli összes vízkivételt tekintve a Duna vízgyűjtőből fogyasztjuk a legtöbb vizet (74,1%), a részesedése 23,3%, míg a Dráva 1,4% és a Balaton 1,2% vízmennyiséget fogyaszt. Az In sitú vízhasználat a Tiszánál igen magas (90,9%), hiszen itt vannak a jelentős vízerőművek Magyarországon, míg a Dráva és a Balaton térségében egyáltalán nincs ilyen típusú vízhasználat. Az egyes vízgyűjtő területek vízhasználatainak részesedése a vízkivétel fajták szerinti összegből (2004) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Közüzemi Saját ipari Saját mezőgazdasági Saját egyéb 1.Duna 2. 3.Dráva 4.Balaton 5. ábra Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2004-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 74 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 14%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 1%. A Duna vízgyűjtőjén a legmagasabb az ipari vízkivétel aránya az in situ vízhasználaton kívüli vízkivételben (83,7 %), de viszonylag magas a vízgyűjtőjén is (52,2%). A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén a mezőgazdasági vízkivétel dominál (50 % körüli aránnyal). A mintaterületen az ipari vízkivétel a meghatározó (81,9 %). A vízhasználatok általános társadalmi-gazdasági jellemzése az általánosan használatos mutatók segítségével lehetséges, amelyeket az ICPDR állított össze. A részvízgyűjtőkre és a mintaterületre vonatkozó általános társadalmi-gazdasági adatokat az táblázatban foglaltuk össze. 10

13 Népesség alapján a legnagyobb részvízgyűjtő a Duna, utána a következik, a Dráva és a Balaton ezeknek csupán kb. tizedét teszik ki. A volumenindexek alapján a legnagyobb gazdasági növekedés a Balaton vízgyűjtő területén volt tapasztalható, amelynek az ipar volt a húzóágazata. Az építőipar és a mezőgazdaság által termelt GDP szinte mindegyik részvízgyűjtőn csökkent az előző évhez képest. A mintaterületen az építőipar és a szolgáltatások növekedése volt jelentős. Az egy főre, illetve foglalkoztatottra vetített GDP adatok csak a Duna vízgyűjtőjén volt magasabb az országos átlagnál. A munkanélküliség a Balaton vízgyűjtő területén a legalacsonyabb, ami összhangban van az ott tapasztalt jelentős gazdasági növekedéssel. Az egy főre jutó jövedelmek azonban a Duna vízgyűjtőjén a legmagasabbak. A mintaterület mutatói - a gazdasági növekedés mértékét kivéve az országos mutatók alatt maradtak táblázat: A vízhasználatok általános társadalmi-gazdasági jellemzése, Mérték 1. Duna 2. Összesen Dráva Balaton Mutató -egység Összes népesség fő Bruttó hazai termék (GDP)* millió Ft Gazdasági növekedés mértéke* % 2,5 3,1 4,7 7,3 3,4 4,0 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat* % -6,1-3,2 2,1 3,6-4,4 1,9 Ipar* % 6,1 0,4 10,5 18,8 5,3-0,04 Építőipar* % -6,8 5,0-10,3-8,0-3,5 6,8 Szolgáltatások* % 1,8 4,8 5,2 3,7 0,0 6,0 Egy főre eső 1000 GDP* Ft/fő Egy foglalkoztatottra 1000 esőgdp* Ft/fő Átlagos nettó havi jövedelem Egy főre jutó nettó havi jövedelem* Ft/fő/hó Egy háztartásra jutó nettó havi jövedelem* Ft/háztartás/ hó Nettó átlagkereset Ft/fő/hó Munkanélküliségi ráta % 5,8 7,3 6,6 5,1 6,1 9,5 Háztartások fő/háztartás 2,35 2,50 2,47 2,47 2,42 2,62 átlagos nagysága *2003. évi adat, a évi adat év végén várható Megjegyzés: A gazdasági adatok csak megyei bontásban állnak rendelkezésre. A vízgyűjtő területekre, illetve a mintaterületre vonatkozó adatokat úgy becsültük, hogy az egyes, megyére vonatkozó adatokat a vízgyűjtő területnek, illetve a mintaterületnek az adott megyéből való részesedése alapján osztottuk szét a vízgyűjtőkre. A megyéken belül a vízgyűjtő területek arányait a gazdasági adatoknak a KSH Cégkódtárból való település szintű kigyűjtése alapján állapítottuk meg. Minden mutatónál az arra legjellemzőbb vetítési alapot használtuk. A nem összegezhető mutatók esetében a megyék részesedése alapján súlyozva állítottuk elő a részvízgyűjtős, illetve a mintaterületi adatot. 11

14 2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága 2.1. Ivóvízellátás 2.1. táblázat: Ivóvíz szolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása Összes szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen , , , , , , , , , , , ,4 Vízveszteség % 18,6% 20,5% 20,3% 25,6% 19,5% 21,1% Forrás: OSAP % Közüzemi vízszolgáltatás megoszlása az egyes vízgyűjtő területeken fogyasztási kategóriánként 80% 60% 40% 20% 0% , , , , , , , , , , , ,1 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer m3) Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz (ezer 6. ábra Országos szinten a közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (70%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy 30 %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. Hasonló arány tapasztalható mindegyik vízgyűjtő területen. A vízveszteség 18,6% (Duna) és 25,6% (Balaton) között mozog, az országos átlag 19,5% körül alakul. 12

15 2.2. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás alakulása a négy vízgyűjtő területén m 3 /év 1 háztartásra 1 főre jutó jutó vízfogyasztás vízfogyasztás 1.Duna 43,4 102, ,9 72,0 3.Dráva 30,7 76,5 4.Balaton 37,6 89,9 Összesen 36,8 89,0 26,6 70,0 Forrás: KSH 1062 OSAP Az ivóvíz szolgáltató cégek legnagyobb számban a vízgyűjtő területén működnek. A legkevesebb számú cég a Balaton vízgyűjtőjén található. Tizennyolc cég két vízgyűjtőn is végez szolgáltatást, négy cégnek pedig 3 vízgyűjtőre terjed ki a tevékenysége. Ezért összesen nem 343, hanem 317 cég végez ivóvíz-szolgáltatást Magyarországon táblázat: Ivóvíz-szolgáltató cégek száma vízgyűjtőnként db Szolgáltató cégek száma 1.Duna Dráva 17 4.Balaton 11 Összesen Forrás: KSH 1376 OSAP Az ország 1 főre jutó vízfogyasztása átlagosan 36,8 m 3 /év. Ennél magasabb érték tapasztalható a Balaton vízgyűjtőjénél, ahol a vízfogyasztás legnagyobb része a nyári időszakra tehető a turizmus miatt. Kiugróan magas az egy főre jutó vízfogyasztás a Duna vízgyűjtő területén, ami nyilvánvalóan Budapestnek tulajdonítható, ahol az egy főre jutó vízfogyasztás 63 m 3 /év. A i szakaszán a vízfogyasztás még a vízgyűjtőjén számított átlagos vízfogyasztástól is elmarad, mindössze 26,6 m 3 /év. A háztartásonkénti vízfogyasztás hasonló arányokat mutat, mivel a háztartások átlagos nagysága esetében csak kis különbségek vannak a vízgyűjtők között. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. 13

16 A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az arzén koncentráció meghaladja a 10 µg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 µg/l-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben és Dél- Baranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. A 2.4. táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát megyénként táblázat: Az Ivóvízminőség Javító Program által érintett települések és lakosok száma, Régió Megye Települések száma Lakónépesség fő Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld összesen Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld összesen Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl összesen Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország összesen Budapest 0 0 Pest Közép-Magyarország összesen Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl összesen Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl összesen Magyarország összesen Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 14

17 Leginkább a vízgyűjtője érintett. Kisebb mértékben jelentkezik a probléma a Duna alsó szakaszánál és a Dráva vízgyűjtőjén, ahol a kistelepüléseken van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. E problémák megoldásának határideje Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nőtt a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása dinamikusan folytatódott. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-kal nőtt, 2003-ban elérte az 59,1 %-ot, 2004-ben a KSH adatai szerint 62,2%. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2003-ban 29,8 ekm, 2004-ben 35,4 ekm ban 1302 település volt csatornázva (az összes település közel 42%-a), 2004-ben további 91 települést csatornáztak, így összesen 1393 település vált csatornázottá. Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1990 évi 228,2 méterről közel két-és félszeresére 550,8 méterre emelkedett, 2004-re elérte az 550,8 m-t. A csatornázatlan területeken a lakossági szennyvíz jelentős része szakszerűtlenül kerül szikkasztásra. A csatornázatlan területeken a talajvízkutak elnitrátosodásával és sok esetben az épületek állapotát is veszélyeztető szennyvízdombok kialakulásával kell számolni A csatornázatlan területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet veszélyezteti, terheli és szennyezi. A korszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások nem terjedtek el ban elfogadta a Kormány a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programot (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). A KvVM gondozásában megvalósítandó program az egyedi szennyvízkezelés népszerűsítését, az igények és a lehetőségek felmérését, majd konkrét helyszíni, települési agglomerációkra vonatkozó projektek megvalósítását szolgálja. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ben érte el a minimumot, 1991-es 827 millió m 3 elvezetett szennyvíz, 2001-re 519,5 millió m3-re csökkent (37,2%-os csökkenés), 2003-ban 525 millió m 3 lett, az utóbbi években kis mértékű emelkedés a jellemző. A biológiailag tisztított szennyvíz aránya az összegyűjtött szennyvízhez képest az évi 35%-ról, 2003-ra 65,9%-ra nőtt ben ez az arány elérte a 66,5%-ot. A III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az 1991-es 2,6%-ról, 2002-re 17,5%-ra nőtt. Különösen nagymértékben nőtt 2003-ban a III fokozattal is tisztított szennyvizek aránya 2003-ra 31,1 %-ra nőtt, mely 2004-re 31,8% emelkedett. Jelenleg tehát az összegyűjtött szennyvíznek 2/3-a kerül biológiai tisztítás után a befogadókba ben a csatornázottság viszont 62,2%-os volt, tehát durva becsléssel elmondhatjuk, hogy a lakossági szennyvíz mintegy 41,4%-a kerül legalább biológiai fokozatú tisztítóba. A települési szennyvizek kezelése a vízgyűjtő területeken a következőképpen alakul: 15

18 2.5. táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése vízgyűjtőnként A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz Forrás: KSH 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 1000 m , , , , , , , , , , , , , , , , , , táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvíz kezelésének vízgyűjtőnkénti megoszlása A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen (%) 68,2% 26,4% 2,8% 2,5% 100,0% 8,6% 58,5% 33,5% 4,3% 3,7% 100,0% 12,7% 68,8% 19,9% 6,0% 5,2% 100,0% 8,9% 16

19 Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése ,0 (1000 m 3 ) , ,0 A közcsatornán elvezetett szennyvíz , ,0 Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz ,0 0,0 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 7. ábra A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a Duna vízgyűjtő esetén a legmagasabb, 68,2 %. Bár a vízgyűjtőjén 26,4% az elvezetett szennyvíz mennyisége az országoshoz viszonyítva, a i szakaszának elvezetett szennyvize csak 8,6%-a az országos közcsatornán elvezetett szennyvíznek táblázat: A települési szennyvíz kezelésének aránya vízgyűjtőkön belül A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 56,4% 83,4% 99,8% 97,9% 65,8% 96,3% 32,1% 24,0% 67,6% 66,1% 31,8% 32,7% Az elvezetett szennyvíz biológiai tisztítása terén a Dráva és a Balaton vízgyűjtője kiemelkedő arányú (csaknem 100 %), de magas a vízgyűjtőjén is. A Duna vízgyűjtőjén az országos átlaghoz képest különösen alacsony a biológiai tisztítás aránya, amely főként a budapesti szennyvíz jelenleg még alacsony arányú tisztításából adódik. A mintaterületen az elvezetett szennyvíz csaknem egészét biológiailag tisztítják, ennek aránya jobb a teljes vízgyűjtőjénél. A III. fokozatú tisztítás a Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén is már csak az elvezetett szennyvíz kétharmadát érinti, de különösen alacsony a vízgyűjtőjén és Budapesten. E tekintetben a mintaterület csaknem olyan elmaradott, mint a teljes vízgyűjtője. 17

20 2.8. táblázat: Szennyvízmennyiség alakulása a négy vízgyűjtő területén 1 főre jutó szennyvíz m 3 /év 1 háztartásra jutó szennyvíz 1.Duna 72,8 172, ,4 90,6 3.Dráva 34,2 85,1 4.Balaton 38,5 92,0 Összesen 55,2 133,6 32,2 84,4 Forrás: KSH 1062 OSAP Az ország 1 főre jutó elvezetett szennyvize átlagosan 55,2 m 3. Ennél magasabb érték tapasztalható a Duna vízgyűjtőjénél, ami nyilvánvalóan Budapestnek tulajdonítható, ahol az egy főre jutó vízfogyasztás 63 m 3 /év. A i szakaszán az elvezetett fajlagos szennyvíz még a vízgyűjtőjén számított átlagtól is elmarad, mindössze 32,2 m 3 /év. A háztartásonkénti átlagosan elvezetett szennyvíz hasonló arányokat mutat, mivel a háztartások átlagos nagysága esetében csak kis különbségek vannak a vízgyűjtők között. A szennyvízkezelést és tisztítást végző cégek legnagyobb számban a vízgyűjtő területén működnek. A legkevesebb számú cég a Dráva vízgyűjtőjén található. Tizenkét cég két vízgyűjtőn is végez szolgáltatást, egy cégnek pedig 3 vízgyűjtőre terjed ki a tevékenysége. Ezért összesen nem 266, hanem 252 cég végez szennyvízszolgáltatást Magyarországon táblázat: Szennyvízkezelő cégek és szennyvíztisztító telepek száma vízgyűjtőnként db szennyvíztisztító telepek száma Szolgáltató cégek száma Csak mechanikai tisztító fokozattal Biológiai tisztító fokozattal is Harmadfokú tisztítást biztosító fokozattal is rendelkező telep Összes telep 1.Duna Dráva Balaton Összesen Forrás: KSH 1376 OSAP

21 Közműolló A lakásbekötések szerinti közműolló 1980-ban 33,9 % volt, utána kinyílt ben, a legnyitottabb állapotában 45,8 % volt, azóta már lassan zárul, 2003-ban 34,1 % volt, 2004-re a KSH adatai szerint 31,2%-re csökkent. A négy vízgyűjtő területén a közműolló helyzete 2004-ben a következő: A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A csatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya táblázat: A közműolló vízgyűjtőnként, 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 95,9% 89,4% 97,1% 95,6% 93,4% 88,9% 73,8% 46,4% 64,5% 60,0% 62,2% 52,5% Közműolló 22,1% 43,0% 32,6% 35,6% 31,2% 36,4% Forrás: OSAP 1062 A Duna vízgyűjtő területén legmagasabb a vízvezetékkel való ellátottság és itt a legmagasabb a csatornázottság aránya is. Ennek megfelelően a közműolló itt a legalacsonyabb az országban (22.1%). A vízgyűjtőjén a legkisebb a vízvezetékkel ellátott lakások aránya és a hozzájuk tartozó csatornázottság is a legkisebb az országban. A közműolló itt a legmagasabb: 43,0%. A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén magas a lakások vízvezetékkel való ellátottsága és a csatornázottság mértéke is 60% körül mozog. A közműolló valamivel magasabb az országos átlagnál. A i szakaszán kisebb a vízvezetékkel ellátott lakások aránya a egészéhez viszonyítva, ugyanakkor magasabb a csatornázottsági arány, ennek megfelelően a közműolló alacsonyabb, mint ahogyan az a teljes vízgyűjtőjén tapasztalható. Közműolló alakulása 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% A vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 8. ábra 19

22 3. Mezőgazdaság 3.1. Vízhasználat 3.1. táblázat A mezőgazdasági célú vízfelhasználás alakulása Év Mezőgazdasági vízfelhasználás Millió m , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 605,8 Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő es években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki ben újból nőtt a vízfelhasználás, de 20

A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE

A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RT Munkaszám: 125/2004. A VKI ÁLTAL ELŐÍRT 2004. ÉVI GAZDASÁGI ELEMZÉSRE VONATKOZÓ JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE - I. KÖTET - 1013.

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat

5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 3. változat Környezeti, Gazdasági, Technológiai,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013) Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették:

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben