1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen

Átírás

1 1. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

2 A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen Készítette: Hartwig Lászlóné, ÖKO Zrt. Kovácsné Molnár Gyöngyi, ÖKO Zrt. Marossy Zoltán, ÖKO Zrt. Dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Vízkivételek általános jellemzése A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága Ivóvízellátás Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás Mezőgazdaság Vízhasználat A mezőgazdaság gazdasági jellemzése Ipar Ipari vízkivétel, vízhasználat Feldolgozóipar Vízenergia termelés Egyéb vízhasználatok Vízi szállítás Vízhez kötődő turizmus Tógazdasági haltermelés, horgászat I. Függelék 1

4 Bevezetés A 2. Előrehaladási Jelentés 4. sz. Mellékletében leadásra került vízhasználatok jelentőségének közötti időszakra vonatkozó gazdasági értékelése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján az ország egészére mint egységes vízgyűjtőre. Jelen tanulmány egyik célja, hogy a vízhasználatokat részvízgyűjtőnként és a mintaterületre mutassa be és elemezze a évre (a terhelések kivételével). A tanulmány másik célja, hogy sokoldalúan megalapozza a 2015-ig szóló vízgyűjtőnkénti és mintaterületi gazdasági előrejelzést. A KvVM kérésének megfelelően a tanulmány szerkezetét és az adatstruktúrát úgy alakítottuk ki, hogy részvízgyűjtőnként is teljesíthető legyen az ICPDR által korábban a Dunára, jelenleg a Tiszára kért nemzetközi jelentés a vízhasználatok gazdasági elemzéséről. Az 1. sz. függelékben kitöltöttük a vízgyűjtőjére a kért adatokat és feltüntettük az adatok forrását és ahol becsléssel lehetett csak a vízgyűjtőre előállítani a kívánt adatot, ott a becslés módszerét. A vízhasználatok általános jellemzésén (vízkivételek, általános társadalmi-gazdasági adatok) túlmenően a fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (vízkivétel, ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, betakarított terület, terméseredmények, állatállomány, bruttó hozzáadott érték termelése, mezőgazdasági vállalkozások száma, mezőgazdasági foglalkoztatottság, munkajövedelem) Ipari vízhasználatok (ágazatok közüzemi és saját vízellátása, ipari termelés, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Vízenergia termelés (a vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, alkalmazottak száma) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre vonatkozó adatok) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, vízi turizmus bevétele) Tógazdasági haltermelés, horgászat (étkezési halmennyiség, ebből horgásztatott mennyiség, forgalom) 2

5 1.Vízkivételek általános jellemzése A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. A tényleges vízkivétel, víztermelés nagysága az ország vízgyűjtőin a következő képet mutatja táblázat: Vízkivételek alakulása (In situ vízhasználattal együtt) Megoszlás 1_Duna ,3% 2_ ,9% 3_Dráva ,4% 4_Balaton ,3% Összesen ,0% ,0% 2004-ben a teljes vízkivétel 72 %-a a vízgyűjtő területén történt, ezt követi a Duna vízgyűjtője, a Dráva és a Balaton vízgyűjtőjének részesedése elenyésző, 1 % alatt van a teljes vízkivételben táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön (felszíni víz) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel millió m 3 314,0 27,7 6,2 8,2 356,0 8,6 Ipari vízkivétel 3 568,2 618,3 0,6 4, ,9 588,1 m 3 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 160,5 307,3 39,0 28,1 535,0 23,5 9,9 14,1 1,5 1,3 26,8 1,4 Összes vízkivétel 4 052,6 967,4 47,3 42, ,7 621,5 In situ (vízerőmű) vízhasználat 1 348, ,2 0,0 0, , ,2 Mindösszesen 5 400, ,7 47,3 42, , ,8 Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. 3

6 1.3. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön in situ vízhasználat nélkül (felszíni víz) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel % 7,7% 2,9% 13,2% 19,3% 7,0% 1,4% Ipari vízkivétel 88,0% 63,9% 1,2% 11,4% 82,0% 94,6% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 4,0% 31,8% 82,5% 66,4% 10,5% 3,8% 0,2% 1,5% 3,1% 3,0% 0,5% 0,2% Összes vízkivétel 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 1.ábra A felszíni vízkivételek esetében kiugróan magas a Duna vízgyűjtőterületén a saját víztermeléssel megoldott ipari vízkivétel (3568,2millió m 3 ). A saját kutas víztermelés a vízgyűjtő esetében az ipari vízkivételnél jelentős (618,3 millió m 3 ), de a mezőgazdasági célú vízkivételnél is magas (307,3 millió m 3 ). A i szakaszán láthatóan megtalálható az összes tiszai vízerőmű és ennek megfelelően igen magas az in situ vízhasználat (13533,2 millió m 3 ). 4

7 1.4. táblázat: Vízkivétel a főbb vízhasználók szerint az egyes vízgyűjtőkön (felszín alatti víz) millió m 3 Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 174,1 233,7 22,5 16,7 446,9 88,8 Ipari vízkivétel 38,4 89,4 7,2 7,1 142,2 29,4 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 20,0 44,6 1,8 1,0 67,4 9,2 24,6 21,1 3,8 2,3 51,8 5,1 257,1 388,8 35,3 27,1 708,3 132,5 Forrás VKJ statisztika 1.5. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön (felszín alatti víz) % Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 67,7% 60,1% 63,7% 61,6% 63,1% 63,1% Ipari vízkivétel 14,9% 23,0% 20,4% 26,4% 20,1% 20,1% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 7,8% 11,5% 5,2% 3,6% 9,5% 9,5% 9,6% 5,4% 10,6% 8,5% 7,3% 7,3% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5

8 Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 2. ábra A felszín alatti vizek felhasználása Magyarországon elsősorban közüzemi céllal történik. A Duna vízgyűjtőjén 174,1 millió m 3 ), a vízgyűjtőjén pedig 233,7 millió m 3 ). A saját kutas ipari felszín alatti vízhasználat legjelentősebb mennyisége a vízgyűjtőjén tapasztalható (89,4 millió m 3 ), bár a saját kutas mezőgazdasági vízhasználat sem elhanyagolható mennyiségű. (Dunavölgy 20,0 millió m 3, völgy 44,6 millió m 3 ) táblázat: Felszíni és felszín alatti vízkivételek megoszlása az egyes vízgyűjtőknél (in situ vízhasználat nélkül) Felszíni + parti szűrésű vízből Felszín alatti vízből Összesen 1. Duna 94% 6% 100% 2. 71% 29% 100% 3. Dráva 57% 43% 100% 4. Balaton 61% 39% 100% Összesen 88% 12% 100% 82% 18% 100% 6

9 100% 80% 60% 40% 20% 0% Felszíni és felszín alatti vízkivételek megoszlása az egyes vízgyűjtőknél in situ vízhasználat nélkül 1. Duna Dráva 4. Balaton Felszíni + parti Felszín alatti 3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2004-ben (5818, m 3 /a) 87,8 %-át (5109, m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (708, m 3 /a), ami a teljes víztermelés 12,2 %-a. A felszíni vízkivétel minden részvízgyűjtőnél magasabb a felszín alatti vízkivételnél. A különbség a legjelentősebb a Duna vízgyűjtő esetében, ahol a vízhasználat 94%-a felszíni vízből történik. A Tiszánál már kb. 2/3 1/3 az arány, a Dráva és a Balaton vízgyűjtője esetében még kisebb az eltérés, közelíti a fele-fele arányt. A mintaterületen a felszíni vízkivétel a vízhasználat 82 %-át biztosítja. 7

10 1.7. táblázat: Összes vízkivétel a főbb vízhasználók szerint az egyes vízgyűjtőkön (felszíni és felszín alatti) millió m 3 Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel 488,1 261,3 28,7 24,8 803,0 97,4 Ipari vízkivétel 3 606,6 707,7 7,8 12, ,0 617,5 Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel In situ (vízerőmű) vízhasználat 180,5 351,9 40,9 29,0 602,4 32,7 34,5 35,3 5,2 3,6 78,6 6, , ,3 82,6 69, ,0 754, , ,2 0,0 0, , ,2 Mindösszesen 5 657, ,5 82,6 69, , ,3 Forrás: VKJ statisztika 1.8. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között az egyes vízgyűjtőkön in situ vízhasználat nélkül (felszíni és felszín alatti) Megnevezés 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen % Közüzemi vízkivétel 11,3% 19,3% 34,8% 35,8% 13,8% 13,8% Ipari vízkivétel 83,7% 52,2% 9,4% 17,2% 74,5% 74,5% Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel 4,2% 25,9% 49,5% 41,9% 10,4% 10,4% 0,8% 2,6% 6,3% 5,1% 1,4% 1,4% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8

11 Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 4. ábra 1.9. táblázat: Az egyes vízgyűjtő területek vízhasználatainak részesedése a vízkivétel fajták szerinti összegből Összesen Közüzemi vízkivétel Saját vízkivétel (in situ nélkül) Ipari vízkivétel Mezőgazdasági Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) Összes vízkivétel In sitú (vízerőmű) vízhasználat Mindössze sen 1.Duna 60,8% 83,2% 30,0% 43,9% 74,1% 9,1% 27,3% 2. 32,5% 16,3% 58,4% 44,9% 23,3% 90,9% 71,9% 3.Dráva 3,6% 0,2% 6,8% 6,7% 1,4% 0,0% 0,4% 4.Balaton 3,1% 0,3% 4,8% 4,5% 1,2% 0,0% 0,3% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%.. 12% 14% 5% 8% 13% 69% Az ország közüzemi célú vízkivételének több, mint 60%-a, az ipari vízkivétel, több, mint 83%-a a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. A mezőgazdasági célú vízkivétel több, mint a fele a vízgyűjtőjére esik. A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjének részesedése az országos adatokból mindenfajta vízkivételnél kis mértékű. 9

12 A vízerőmű vízhasználat nélküli összes vízkivételt tekintve a Duna vízgyűjtőből fogyasztjuk a legtöbb vizet (74,1%), a részesedése 23,3%, míg a Dráva 1,4% és a Balaton 1,2% vízmennyiséget fogyaszt. Az In sitú vízhasználat a Tiszánál igen magas (90,9%), hiszen itt vannak a jelentős vízerőművek Magyarországon, míg a Dráva és a Balaton térségében egyáltalán nincs ilyen típusú vízhasználat. Az egyes vízgyűjtő területek vízhasználatainak részesedése a vízkivétel fajták szerinti összegből (2004) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Közüzemi Saját ipari Saját mezőgazdasági Saját egyéb 1.Duna 2. 3.Dráva 4.Balaton 5. ábra Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2004-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 74 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 14%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 1%. A Duna vízgyűjtőjén a legmagasabb az ipari vízkivétel aránya az in situ vízhasználaton kívüli vízkivételben (83,7 %), de viszonylag magas a vízgyűjtőjén is (52,2%). A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén a mezőgazdasági vízkivétel dominál (50 % körüli aránnyal). A mintaterületen az ipari vízkivétel a meghatározó (81,9 %). A vízhasználatok általános társadalmi-gazdasági jellemzése az általánosan használatos mutatók segítségével lehetséges, amelyeket az ICPDR állított össze. A részvízgyűjtőkre és a mintaterületre vonatkozó általános társadalmi-gazdasági adatokat az táblázatban foglaltuk össze. 10

13 Népesség alapján a legnagyobb részvízgyűjtő a Duna, utána a következik, a Dráva és a Balaton ezeknek csupán kb. tizedét teszik ki. A volumenindexek alapján a legnagyobb gazdasági növekedés a Balaton vízgyűjtő területén volt tapasztalható, amelynek az ipar volt a húzóágazata. Az építőipar és a mezőgazdaság által termelt GDP szinte mindegyik részvízgyűjtőn csökkent az előző évhez képest. A mintaterületen az építőipar és a szolgáltatások növekedése volt jelentős. Az egy főre, illetve foglalkoztatottra vetített GDP adatok csak a Duna vízgyűjtőjén volt magasabb az országos átlagnál. A munkanélküliség a Balaton vízgyűjtő területén a legalacsonyabb, ami összhangban van az ott tapasztalt jelentős gazdasági növekedéssel. Az egy főre jutó jövedelmek azonban a Duna vízgyűjtőjén a legmagasabbak. A mintaterület mutatói - a gazdasági növekedés mértékét kivéve az országos mutatók alatt maradtak táblázat: A vízhasználatok általános társadalmi-gazdasági jellemzése, Mérték 1. Duna 2. Összesen Dráva Balaton Mutató -egység Összes népesség fő Bruttó hazai termék (GDP)* millió Ft Gazdasági növekedés mértéke* % 2,5 3,1 4,7 7,3 3,4 4,0 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat* % -6,1-3,2 2,1 3,6-4,4 1,9 Ipar* % 6,1 0,4 10,5 18,8 5,3-0,04 Építőipar* % -6,8 5,0-10,3-8,0-3,5 6,8 Szolgáltatások* % 1,8 4,8 5,2 3,7 0,0 6,0 Egy főre eső 1000 GDP* Ft/fő Egy foglalkoztatottra 1000 esőgdp* Ft/fő Átlagos nettó havi jövedelem Egy főre jutó nettó havi jövedelem* Ft/fő/hó Egy háztartásra jutó nettó havi jövedelem* Ft/háztartás/ hó Nettó átlagkereset Ft/fő/hó Munkanélküliségi ráta % 5,8 7,3 6,6 5,1 6,1 9,5 Háztartások fő/háztartás 2,35 2,50 2,47 2,47 2,42 2,62 átlagos nagysága *2003. évi adat, a évi adat év végén várható Megjegyzés: A gazdasági adatok csak megyei bontásban állnak rendelkezésre. A vízgyűjtő területekre, illetve a mintaterületre vonatkozó adatokat úgy becsültük, hogy az egyes, megyére vonatkozó adatokat a vízgyűjtő területnek, illetve a mintaterületnek az adott megyéből való részesedése alapján osztottuk szét a vízgyűjtőkre. A megyéken belül a vízgyűjtő területek arányait a gazdasági adatoknak a KSH Cégkódtárból való település szintű kigyűjtése alapján állapítottuk meg. Minden mutatónál az arra legjellemzőbb vetítési alapot használtuk. A nem összegezhető mutatók esetében a megyék részesedése alapján súlyozva állítottuk elő a részvízgyűjtős, illetve a mintaterületi adatot. 11

14 2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága 2.1. Ivóvízellátás 2.1. táblázat: Ivóvíz szolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása Összes szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3 ) 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen , , , , , , , , , , , ,4 Vízveszteség % 18,6% 20,5% 20,3% 25,6% 19,5% 21,1% Forrás: OSAP % Közüzemi vízszolgáltatás megoszlása az egyes vízgyűjtő területeken fogyasztási kategóriánként 80% 60% 40% 20% 0% , , , , , , , , , , , ,1 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer m3) Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz (ezer 6. ábra Országos szinten a közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (70%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy 30 %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. Hasonló arány tapasztalható mindegyik vízgyűjtő területen. A vízveszteség 18,6% (Duna) és 25,6% (Balaton) között mozog, az országos átlag 19,5% körül alakul. 12

15 2.2. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás alakulása a négy vízgyűjtő területén m 3 /év 1 háztartásra 1 főre jutó jutó vízfogyasztás vízfogyasztás 1.Duna 43,4 102, ,9 72,0 3.Dráva 30,7 76,5 4.Balaton 37,6 89,9 Összesen 36,8 89,0 26,6 70,0 Forrás: KSH 1062 OSAP Az ivóvíz szolgáltató cégek legnagyobb számban a vízgyűjtő területén működnek. A legkevesebb számú cég a Balaton vízgyűjtőjén található. Tizennyolc cég két vízgyűjtőn is végez szolgáltatást, négy cégnek pedig 3 vízgyűjtőre terjed ki a tevékenysége. Ezért összesen nem 343, hanem 317 cég végez ivóvíz-szolgáltatást Magyarországon táblázat: Ivóvíz-szolgáltató cégek száma vízgyűjtőnként db Szolgáltató cégek száma 1.Duna Dráva 17 4.Balaton 11 Összesen Forrás: KSH 1376 OSAP Az ország 1 főre jutó vízfogyasztása átlagosan 36,8 m 3 /év. Ennél magasabb érték tapasztalható a Balaton vízgyűjtőjénél, ahol a vízfogyasztás legnagyobb része a nyári időszakra tehető a turizmus miatt. Kiugróan magas az egy főre jutó vízfogyasztás a Duna vízgyűjtő területén, ami nyilvánvalóan Budapestnek tulajdonítható, ahol az egy főre jutó vízfogyasztás 63 m 3 /év. A i szakaszán a vízfogyasztás még a vízgyűjtőjén számított átlagos vízfogyasztástól is elmarad, mindössze 26,6 m 3 /év. A háztartásonkénti vízfogyasztás hasonló arányokat mutat, mivel a háztartások átlagos nagysága esetében csak kis különbségek vannak a vízgyűjtők között. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. 13

16 A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az arzén koncentráció meghaladja a 10 µg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 µg/l-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben és Dél- Baranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. A 2.4. táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát megyénként táblázat: Az Ivóvízminőség Javító Program által érintett települések és lakosok száma, Régió Megye Települések száma Lakónépesség fő Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld összesen Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld összesen Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl összesen Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország összesen Budapest 0 0 Pest Közép-Magyarország összesen Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl összesen Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl összesen Magyarország összesen Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 14

17 Leginkább a vízgyűjtője érintett. Kisebb mértékben jelentkezik a probléma a Duna alsó szakaszánál és a Dráva vízgyűjtőjén, ahol a kistelepüléseken van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. E problémák megoldásának határideje Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nőtt a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása dinamikusan folytatódott. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-kal nőtt, 2003-ban elérte az 59,1 %-ot, 2004-ben a KSH adatai szerint 62,2%. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2003-ban 29,8 ekm, 2004-ben 35,4 ekm ban 1302 település volt csatornázva (az összes település közel 42%-a), 2004-ben további 91 települést csatornáztak, így összesen 1393 település vált csatornázottá. Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1990 évi 228,2 méterről közel két-és félszeresére 550,8 méterre emelkedett, 2004-re elérte az 550,8 m-t. A csatornázatlan területeken a lakossági szennyvíz jelentős része szakszerűtlenül kerül szikkasztásra. A csatornázatlan területeken a talajvízkutak elnitrátosodásával és sok esetben az épületek állapotát is veszélyeztető szennyvízdombok kialakulásával kell számolni A csatornázatlan területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet veszélyezteti, terheli és szennyezi. A korszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások nem terjedtek el ban elfogadta a Kormány a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programot (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). A KvVM gondozásában megvalósítandó program az egyedi szennyvízkezelés népszerűsítését, az igények és a lehetőségek felmérését, majd konkrét helyszíni, települési agglomerációkra vonatkozó projektek megvalósítását szolgálja. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ben érte el a minimumot, 1991-es 827 millió m 3 elvezetett szennyvíz, 2001-re 519,5 millió m3-re csökkent (37,2%-os csökkenés), 2003-ban 525 millió m 3 lett, az utóbbi években kis mértékű emelkedés a jellemző. A biológiailag tisztított szennyvíz aránya az összegyűjtött szennyvízhez képest az évi 35%-ról, 2003-ra 65,9%-ra nőtt ben ez az arány elérte a 66,5%-ot. A III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az 1991-es 2,6%-ról, 2002-re 17,5%-ra nőtt. Különösen nagymértékben nőtt 2003-ban a III fokozattal is tisztított szennyvizek aránya 2003-ra 31,1 %-ra nőtt, mely 2004-re 31,8% emelkedett. Jelenleg tehát az összegyűjtött szennyvíznek 2/3-a kerül biológiai tisztítás után a befogadókba ben a csatornázottság viszont 62,2%-os volt, tehát durva becsléssel elmondhatjuk, hogy a lakossági szennyvíz mintegy 41,4%-a kerül legalább biológiai fokozatú tisztítóba. A települési szennyvizek kezelése a vízgyűjtő területeken a következőképpen alakul: 15

18 2.5. táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése vízgyűjtőnként A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz Forrás: KSH 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 1000 m , , , , , , , , , , , , , , , , , , táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvíz kezelésének vízgyűjtőnkénti megoszlása A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen (%) 68,2% 26,4% 2,8% 2,5% 100,0% 8,6% 58,5% 33,5% 4,3% 3,7% 100,0% 12,7% 68,8% 19,9% 6,0% 5,2% 100,0% 8,9% 16

19 Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése ,0 (1000 m 3 ) , ,0 A közcsatornán elvezetett szennyvíz , ,0 Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz ,0 0,0 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 7. ábra A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a Duna vízgyűjtő esetén a legmagasabb, 68,2 %. Bár a vízgyűjtőjén 26,4% az elvezetett szennyvíz mennyisége az országoshoz viszonyítva, a i szakaszának elvezetett szennyvize csak 8,6%-a az országos közcsatornán elvezetett szennyvíznek táblázat: A települési szennyvíz kezelésének aránya vízgyűjtőkön belül A közcsatornán elvezetett szennyvíz Ebből: biológiailag tisztított szennyvíz Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 56,4% 83,4% 99,8% 97,9% 65,8% 96,3% 32,1% 24,0% 67,6% 66,1% 31,8% 32,7% Az elvezetett szennyvíz biológiai tisztítása terén a Dráva és a Balaton vízgyűjtője kiemelkedő arányú (csaknem 100 %), de magas a vízgyűjtőjén is. A Duna vízgyűjtőjén az országos átlaghoz képest különösen alacsony a biológiai tisztítás aránya, amely főként a budapesti szennyvíz jelenleg még alacsony arányú tisztításából adódik. A mintaterületen az elvezetett szennyvíz csaknem egészét biológiailag tisztítják, ennek aránya jobb a teljes vízgyűjtőjénél. A III. fokozatú tisztítás a Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén is már csak az elvezetett szennyvíz kétharmadát érinti, de különösen alacsony a vízgyűjtőjén és Budapesten. E tekintetben a mintaterület csaknem olyan elmaradott, mint a teljes vízgyűjtője. 17

20 2.8. táblázat: Szennyvízmennyiség alakulása a négy vízgyűjtő területén 1 főre jutó szennyvíz m 3 /év 1 háztartásra jutó szennyvíz 1.Duna 72,8 172, ,4 90,6 3.Dráva 34,2 85,1 4.Balaton 38,5 92,0 Összesen 55,2 133,6 32,2 84,4 Forrás: KSH 1062 OSAP Az ország 1 főre jutó elvezetett szennyvize átlagosan 55,2 m 3. Ennél magasabb érték tapasztalható a Duna vízgyűjtőjénél, ami nyilvánvalóan Budapestnek tulajdonítható, ahol az egy főre jutó vízfogyasztás 63 m 3 /év. A i szakaszán az elvezetett fajlagos szennyvíz még a vízgyűjtőjén számított átlagtól is elmarad, mindössze 32,2 m 3 /év. A háztartásonkénti átlagosan elvezetett szennyvíz hasonló arányokat mutat, mivel a háztartások átlagos nagysága esetében csak kis különbségek vannak a vízgyűjtők között. A szennyvízkezelést és tisztítást végző cégek legnagyobb számban a vízgyűjtő területén működnek. A legkevesebb számú cég a Dráva vízgyűjtőjén található. Tizenkét cég két vízgyűjtőn is végez szolgáltatást, egy cégnek pedig 3 vízgyűjtőre terjed ki a tevékenysége. Ezért összesen nem 266, hanem 252 cég végez szennyvízszolgáltatást Magyarországon táblázat: Szennyvízkezelő cégek és szennyvíztisztító telepek száma vízgyűjtőnként db szennyvíztisztító telepek száma Szolgáltató cégek száma Csak mechanikai tisztító fokozattal Biológiai tisztító fokozattal is Harmadfokú tisztítást biztosító fokozattal is rendelkező telep Összes telep 1.Duna Dráva Balaton Összesen Forrás: KSH 1376 OSAP

21 Közműolló A lakásbekötések szerinti közműolló 1980-ban 33,9 % volt, utána kinyílt ben, a legnyitottabb állapotában 45,8 % volt, azóta már lassan zárul, 2003-ban 34,1 % volt, 2004-re a KSH adatai szerint 31,2%-re csökkent. A négy vízgyűjtő területén a közműolló helyzete 2004-ben a következő: A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A csatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya táblázat: A közműolló vízgyűjtőnként, 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 95,9% 89,4% 97,1% 95,6% 93,4% 88,9% 73,8% 46,4% 64,5% 60,0% 62,2% 52,5% Közműolló 22,1% 43,0% 32,6% 35,6% 31,2% 36,4% Forrás: OSAP 1062 A Duna vízgyűjtő területén legmagasabb a vízvezetékkel való ellátottság és itt a legmagasabb a csatornázottság aránya is. Ennek megfelelően a közműolló itt a legalacsonyabb az országban (22.1%). A vízgyűjtőjén a legkisebb a vízvezetékkel ellátott lakások aránya és a hozzájuk tartozó csatornázottság is a legkisebb az országban. A közműolló itt a legmagasabb: 43,0%. A Dráva és a Balaton vízgyűjtőjén magas a lakások vízvezetékkel való ellátottsága és a csatornázottság mértéke is 60% körül mozog. A közműolló valamivel magasabb az országos átlagnál. A i szakaszán kisebb a vízvezetékkel ellátott lakások aránya a egészéhez viszonyítva, ugyanakkor magasabb a csatornázottsági arány, ennek megfelelően a közműolló alacsonyabb, mint ahogyan az a teljes vízgyűjtőjén tapasztalható. Közműolló alakulása 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% A vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló 1. Duna Dráva 4. Balaton Összesen 8. ábra 19

22 3. Mezőgazdaság 3.1. Vízhasználat 3.1. táblázat A mezőgazdasági célú vízfelhasználás alakulása Év Mezőgazdasági vízfelhasználás Millió m , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 605,8 Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő es években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki ben újból nőtt a vízfelhasználás, de 20