5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése. 3. változat"

Átírás

1 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 5-1 melléklet: A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 3. változat

2 Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. Vállalkozási szerződés keretében a víz-szektorra vonatkozó ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges, a 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat 1. a) és b) pontjai szerinti gazdasági elemzések elkészítése A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 3. változat 1013 Budapest, Attila út 16. I/ Budapest, Pf.: 7 Tel./Fax: 36 (1) ; ; ; ; ; Honlap: oko-rt@oko-rt.hu

3 Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. Vállalkozási szerződés keretében a víz-szektorra vonatkozó ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges, a 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat 1. a) és b) pontjai szerinti gazdasági elemzések elkészítése A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jelentőségének értékelése 3. változat Készítette: Hartwig Lászlóné (ÖKO Zrt.) Kovácsné Molnár Gyöngyi (ÖKO Zrt.) Dr. Rákosi Judit (ÖKO Zrt.) 1013 Budapest, Attila út 16. I/ Budapest, Pf.: 7 Tel./Fax: 36 (1) ; ; ; ; ; Honlap: oko-rt@oko-rt.hu

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Vízkivételek általános jellemzése Vízvédelmi ráfordítások alakulása Települési vízgazdálkodás Közüzemi ivóvízellátás Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás Egyéb települési vízgazdálkodás Mezőgazdaság Vízhasználat Öntözés Állattenyésztés és egyéb mezőgazdasági célú vízfelhasználás Halászat Horgászat A mezőgazdaság gazdasági jellemzése Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat környezetvédelmi ráfordításai Ipar Ipari vízkivétel, vízhasználat Feldolgozóipar Vízenergia termelés Egyéb vízhasználatok Vízi szállítás Vízhez kötődő turizmus Ár- és belvízvédekezés... 70

5 Bevezetés A vízhasználatok jelentőségének évre vonatkozó gazdasági értékelése elkészült az ország egészére mint egységes vízgyűjtőre 1. Jelen tanulmány egyik célja, hogy aktualizálja, frissítse a korábbi tanulmányt és bemutassa a közötti időszakra a vízhasználatok alakulását a jellemző gazdasági adatokkal együtt, értékelje a vízhasználatok gazdasági jelentőségét. A tanulmány másik célja, hogy sokoldalúan megalapozza a 2021-ig szóló vízgazdálkodási előrejelzést. Az elemzés, az adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (vízkivétel, szennyvízelvezetés-tisztítás ellátottsági mutatók) háztartási, ipari és egyéb vízhasználatok viszonylatban, Egyéb települési vízgazdálkodás (csapadékvízelvezetés, egyedi szennyvízkezelés, települési folyékony hulladék) Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, termelési tényezők jövedelme, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipari vízhasználatok (ipari vízkivétel, termelés, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Vízi energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, vízi szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére vonatkozó adatok) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele) Ár vízvédelem Belvízvédekezés Az elemzésben csak a főbb adatokat és tendenciákat mutatjuk be. Az elemzések alapjául szolgáló adatokat az 1. számú excel melléklet tartalmazza. 1 A VKI által előírt évi gazdasági elemzésre vonatkozó jelentés elkészítése. I. Kötet: A vízhasználatok fontosságának gazdasági elemzése ÖKO Rt

6 1 Vízkivételek általános jellemzése A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát, 2000 óta kisebb hullámzásoktól eltekintve lényegében stagnál, a termelés 2009 óta kismértékben csökkenő tendenciájú. A vízkivételek főbb vízhasználók közötti megoszlását 2013-ban a 2-4. ábrák szemléltetik. A lekötött és a tényleges vízkivétel mennyisége és a VKJ alakulása "A" lekötés MFt "B" termelés MFt "L" lekötés Mm3 "T" termelés Mm3 1. ábra Forrás: VKJ 2

7 1.1. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz, millió m 3 Megnevezés Közüzemi vízkivétel 382,5 364,0 352,4 351,9 355,6 356,0 316,0 302,5 302,6 298,1 300,7 274,5 251,5 273,4 271,3 Ipari vízkivétel 4 865, , , , , , , , , , , , , , ,8 Mezőgazdasági célú vízkivétel 746,5 654,5 649,7 610,9 600,4 535,0 269,7 265,3 291,9 286,3 332,8 221,0 263,6 264,1 316,0 Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 20,4 20,7 21,9 24,5 25,9 26,8 15,7 16,8 19,4 16,3 15,5 10,9 13,8 14,7 15,9 Összes vízkivétel 6 015, , , , , , , , , , , , , , ,0 In situ (vízerőmű) vízhasználat , , , , , , , , , , , , , , ,4 Mindösszesen , , , , , , , , , , , , , , ,4 Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz, millió m 3 Megnevezés Közüzemi vízkivétel 493,3 453,3 450,0 450,0 451,3 446,9 381,1 358,9 373,0 376,1 366,7 352,7 320,8 353,5 346,0 Ipari vízkivétel 184,6 171,7 161,0 162,3 150,3 142,2 104,1 103,1 103,3 101,0 98,0 90,9 84,1 91,2 85,6 Mezőgazdasági célú vízkivétel 69,2 66,2 66,6 68,7 69,2 67,4 41,8 40,1 42,7 43,4 45,1 44,7 45,7 44,2 45,9 Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 26,9 49,2 48,8 49,0 51,3 51,8 38,9 38,3 40,2 43,2 42,3 43,9 42,1 45,9 47,6 Összes vízkivétel 774,0 740,3 726,4 730,0 722,0 708,3 566,0 540,5 559,2 563,7 552,1 532,3 492,7 534,8 525, táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között, millió m 3 Megnevezés Közüzemi vízkivétel 875,8 817,4 802,4 801,9 806,9 803,0 697,2 661,4 675,6 674,2 667,4 627,2 572,3 627,0 617,3 Ipari vízkivétel 5 050, , , , , , , , , , , , , , ,4 Mezőgazdasági célú vízkivétel 815,7 720,7 716,3 679,6 669,5 602,4 311,5 305,5 334,5 329,7 377,9 265,6 309,3 308,3 362,0 Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 47,3 69,9 70,6 73,5 77,1 78,6 54,6 55,1 59,6 59,5 57,8 54,9 55,8 60,6 63,5 Összes vízkivétel 6 789, , , , , , , , , , , , , , ,1 In situ (vízerőmű) vízhasználat , , , , , , , , , , , , , , ,4 Mindösszesen , , , , , , , , , , , , , , ,5 Forrás VKJ statisztika 3

8 2. ábra Forrás: VKJ 3. ábra Forrás: VKJ 4. ábra Forrás: VKJ Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiség 2013-ban 4851, m 3 /a, 17 %-kal kevesebb volt, mint 2004-ben (5818, m 3 /a). A termelt víz 89,2 %-át (4326, m 3 /a felszíni vízből és parti 4

9 szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (525, m 3 /a), ami a teljes víztermelés 10,8 %-a ban a felszíni vízkivétel 86%-át az ipari vízkivételek adták, aminek nagyrésze hűtési célú vízhasználat. A felszín alatti vizek mintegy 66%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek, bár az általuk felhasznált vízmennyiség csökkent, részesedési arányuk 2004-hez (74 %) képest növekedett, 2013-ban az összes vízmennyiségnek mintegy 78,5 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 12,7%, a mezőgazdasági 7,5%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 1,3%. Az itt felhasznált VKJ statisztika a mezőgazdasági vízhasználat vonatkozásában 2005-től nem reális adatokat mutat, mert a évi csökkenés valószínűleg azért következett be, mert az öntözés és a halastavi vízhasználat után évtől megszünt a VKJ fizetési kötelezettség. Ugyan kötelező a vízkivételek bevallása, de ezt nem tudják megfelelően ellenőrizni. 5. ábra Forrás: VKJ A vizsgált 14 év alatt a víztermelés volumene lényegesen mérséklődött. A felszín alatti vízkivétel 29%- kal csökkent, a felszíni víz (parti szűréssel együtt) vízkivétel kevésbé, de szintén jelentős mértékben csökkent, mintegy 26%-kal. Az összes vízkivétel csaknem 27%-kal csökkent 2013-ra 2000-hez képest. A főbb vízhasználói csoportok mindegyike kevesebb vizet használt 2013-ban mint 2000-ben, illetve 2004-ben. A mezőgazdasági vízkivétel 50 %-kal, az ipari vízkivétel mintegy 24%-kal kevesebb volt, mint 2000-ben. A csökkenés a vizsgált időszakban kisebb, nagyobb ugrásokat mutat. A közüzemi vízkivétel 24%-kal csökkent, az egyéb vízhasználat csökkent legkevésbé, 9%-kal. Hazánkban 260 elismert gyógyvíz, 251 elismert ásványvíz van. A nyilvántartott hévíz kutak 2 száma 2012-ben 1583 volt, 37 %-kal több, mint 1990-ben (1152 db). A hévízkutak 34%-a fürdőkben hasznosul, a többi mezőgazdasági, energetikai és ipari célokat szolgál. A fürdőkben felhasznált vízmennyiség meghaladja az évi 30 millió köbmétert. A hévízkutak hasznosítás módja szerinti változását az alábbi ábrák szemléltetik. 2 Ákoshegyi György Kézirat,

10 6. ábra Magyarország 30 o C-nál melegebb vizet szolgáltató hévízkútjának megoszlása a hasznosítás módja szerint 1990-ben Forrás: Ákoshegyi György Kézirat, ábra Magyarország 30 o C-nál melegebb vizet szolgáltató hévízkútjának megoszlása a hasznosítás módja szerint 2012-ben Forrás: Ákoshegyi György Kézirat, A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítményét a termelési kibocsátással 3 és az általuk termelt GDPvel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.4 táblázatot). 3 A kibocsátás adott gazdasági egység által más, a termelő gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a magyar nemzeti számlák alapáron értékelik. 6

11 1.4. táblázat: Főbb vízhasználatok kibocsátásának és bruttó hozzáadott értékének alakulása, Milliárd Ft % Kibocsátás Ország összesen , , , , , , , , , , , , , ,0 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 1 671, , , , , , , , , , , , , ,6 4,6 Feldolgip, C , , , , , , , , , , , , , ,8 39,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 667,8 705,4 788,0 876, , , , , , , , , , ,1 2,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, E 248,5 277,3 312,9 337,5 382,3 438,9 476,6 491,7 517,7 543,8 578,2 627,8 621,4 609,0 1,0 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 526,5 600,9 707,2 751,6 819,5 866,8 922,3 996, , , , , , ,6 1,8 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 175,9 225,8 254,6 267,6 266,9 359,8 0,6 Bruttó hozzáadott érték Ország összesen , , , , , , , , , , , , , ,2 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 652,1 750,3 731,5 738,7 908,4 831,0 850,8 874,4 914,4 782,9 809, , , ,8 4,4 Feldolgip, C 2 539, , , , , , , , , , , , , ,4 22,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 337,1 343,2 374,7 389,5 463,4 458,8 416,2 595,7 587,8 696,6 657,9 590,4 622,2 546,7 2,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, E 112,8 129,1 147,2 158,7 183,6 208,6 225,8 237,6 252,6 262,0 280,9 290,0 283,0 273,7 1,1 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 216,5 246,8 285,0 307,1 326,7 333,1 350,4 389,6 401,6 393,7 368,5 378,6 340,4 373,8 1,5 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 77,3 98,7 109,4 115,7 112,5 123,1 0,5 Bruttó hozzáadott érték aránya a kibocsátás %-ában Ország összesen 41,0 42,0 43,7 43,5 43,5 42,5 41,5 41,7 41,2 42,6 41,5 40,8 41,5 41,9 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 39,0 38,0 37,2 38,9 43,2 41,8 40,4 39,4 39,2 37,3 38,7 42,6 41,1 39,7 94,8 Feldolgip, C 23,1 24,4 25,9 25,6 25,9 25,1 24,2 23,9 23,3 24,9 23,4 22,4 23,4 24,0 57,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 50,5 48,7 47,6 44,5 44,1 41,1 35,5 39,8 35,3 41,9 40,1 36,4 38,0 36,9 88,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, E 45,4 46,6 47,0 47,0 48,0 47,5 47,4 48,3 48,8 48,2 48,6 46,2 45,5 44,9 107,4 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 41,1 41,1 40,3 40,9 39,9 38,4 38,0 39,1 37,4 37,3 35,6 35,3 32,7 34,2 81,7 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás 43,9 43,7 43,0 43,2 42,2 34,2 81,7 Forrás: KSH, *Becslés 7

12 A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a termelési kibocsátás alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a kibocsátáson belül a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) esetében a legnagyobb, az utóbbi években kissé csökkenő, de még mindig 45 % körül mozog. Az országos GDP-hez való hozzájárulása azonban csekély (1,1 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a mezőgazdaság, a villamosenergia termelés és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében, a mezőgazdaságban 40 % körül mozog, a villamosenergia termelés és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében csökkenő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős részét (23 %-át), de a GDP termelő képessége (a bruttó hozzáadott érték aránya a kibocsátásban) a vizsgált szektorok közül a legkisebb, valószínűleg a mélypontját már elérte, s az utóbbi években már javuló tendenciájú. 2 Vízvédelmi ráfordítások alakulása A főbb vízhasználók környezetvédelmi kiadásai beruházási és folyó ráfordításokból állnak (Forrás: KSH). A vízhasználatok szempontjából elsősorban a szennyvízkezelésre és a talaj és felszín alatti vizek védelmére fordított kiadások lényegesek. Ezek nemzetgazdasági ágankénti alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. A szennyvízkezelés vonatkozásában a legnagyobb beruházó (átlagosan a beruházási ráfordítás 61 %-a) a Közigazgatás, tulajdonképpen az önkormányzatok, beruházásuk időbeli alakulásában jól nyomonkövethető az EU támogatási ciklusok lefutási és felfutási szakaszai. A Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházási ráfordításai immár csak 6 %-ot képviselnek. A feldolgozóipar aránya átlagosan 16 %-os a szennyvízkezelési beruházásokban Szennyvízkezelési beruházások alakulása nemzetgazdasági áganként, millió Ft Egyéb ágazatok Közigazgatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8. ábra A talaj és felszín alatti vízek védelmét szolgáló beruházások vonatkozásában a legnagyobb beruházó, a Közigazgatás aránya jelentősen lecsökkent (65 %-ról 27 %-ra). Hullámzó mértékben, de jelentős 8

13 ilyen célú beruházásokat hajtott végre a Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat, a feldolgozóipar és a Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat Talaj és felszín alatti vizek védelme célú beruházások alakulása nemzetgazdasági áganként, millió Ft Egyéb ágazatok Közigazgatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9. ábra A szennyvízkezelési folyó környezetvédelmi ráfordítások esetében a saját szervezeten belüli és külső szolgáltató által végzett szolgáltatásra történt ráfordításokat együttesen vizsgáljuk. A szennyvízkezelési folyó ráfordítások folyamatosan nőttek az elmúlt 8 évben, ezen belül az ezzel foglalkozó szakágazat (E) aránya 51 %-ról 64 %-ra nőtt. A feldolgozóipar ráfordítás aránya kisebb hullámzásokkal átlagosan 22 % körül mozog. A szennyvízkezelési folyó ráfordításoknak átlagosan 74 %-a a gazdálkodók saját szervezetén belül merül fel. Ez a szakágazat által torzított érték, ugyanis a szakágazat esetében a ráfordítások 97 %-a saját szervezeten belüli ráfordítás. A gazdaság többi szereplőjénél a saját szennyvízkezelési ráfordítás % között mozog. A külső szolgáltató által végzett szennyvízkezelési szolgáltatásra történt kiadások 90 %-át a szennyvíz csatornahálózaton keresztül történő elszállítása, ártalmatlanítása teszi ki, a tartályban gyűjtött szennyvíz mennyisége hullámzóan alakul, de aránya csökkenő tendenciájú. A talaj és felszín alatti vízek védelmét szolgáló folyó ráfordításokkal kapcsolatban csak a saját szervezeten belüli ráfordításokat tartalmazzák az adatok, a külső szolgáltató által végzett ilyen jellegű szolgáltatás elenyésző, statisztikailag nem figyelik elkülönítetten. Az ilyen célú folyó ráfordítások kisebb visszaesésektől eltekintve növekvő tendenciájú. A évi kiugróan magas értéket a feldolgozóipar szokásos ráfordításának hirtelen, átmenetileg ötszörösére növekedése okozta. 9

14 Szennyvízkezelési folyó ráfordítások alakulása nemzetgazdasági áganként, millió Ft Egyéb ágazatok Közigazgatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 10. ábra Talaj és felszín alatti vizek védelme célú folyó ráfordítások alakulása nemzetgazdasági áganként, millió Ft Egyéb ágazatok Közigazgatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 11. ábra 10

15 A főbb vízhasználatok környezetvédelmi beruházási és folyó ráfordításait, valamint azoknak az általuk termelt GDP-hez viszonyított arányát az alábbi táblázatok tartalmazzák. Magyarország környezetvédelmi beruházási ráfordításai összességében a évi szintnek (GDP 1 %-áról) csaknem a felére csökkentek 2012.re (0,6 %). A víz- és talajvédelmi beruházásoknál az egyes években az adatok jelentősen ingadoznak az EU fejlesztések dinamikáját tükrözik, de összességében itt is jelentős csökkenés következett be, a évi 0,66%-os szintről 2012-re 0,38%-ra. csökkent a beruházások aránya a GDP-ben. Ezen belül a szennyvízkezelési beruházások szintje is hasonlóan csökkent, a évi GDP 0,51 %-ról 0,34 %-ra, de az elmúlt 7 évben átlagosan csak a GDP 0,24 %-át fordították szennyvízekezelési beruházásokra. A talaj és felszín alatti vízek védelmét szolgáló beruházásokra a GDP 0,05 %-át fordította az ország 2012-ben. Magyarország folyó környezetvédelmi ráfordításai összességében a GDP 1,5 %-a körül alakul.. Szennyvízkezelési folyó ráfordítások a GDP 0,6 %-át, talaj és felszín alatti vízek védelmét szolgáló folyó ráfordítások a GDP 0,05 %-át tették ki országosan 2012-ben. A vízvédelmi folyó ráfordítások összességében lassú növekedést mutatnak, 2005-ben a GDP 0,5 %-át, 2012-re 0,67%-át tették ki. 11

16 2.1. táblázat: Főbb vízhasználatok környezetvédelmi beruházásai, millió Ft Szennyvízkezelés % Ország összesen , , , , , , , ,9 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 300,9 510,1 494, , , ,3 548,3 638,9 0,8 Feldolgip, C , , , , , , , ,4 13,4 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 171,8 159,3 221,8 706, ,4 521, ,3 669,7 0,8 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., 9 997, , , , , , , ,0 6,0 szennyeződésmentesítés, E Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 5,2 2,6 21,2 47,1 2,5 3,6 2,5 0,3 0,0 Közigazgatás, O , , , , , , , ,6 77,9 Talaj és felszín alatti vizek védelme Ország összesen , , , , , , , ,7 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 761,1 742, , , , , , ,2 16,3 Feldolgip, C 3 901, , , , , , , ,0 17,1 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 845, , ,9 869, ,3 595,9 486, ,9 9,8 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., 541, , , , , , , ,3 20,1 szennyeződésmentesítés, E Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 5,2 0,0 0,3 0,0 0,0 0,2 0,0 4,7 0,0 Közigazgatás, O , , , ,9 296, , , ,5 26,6 Összes környezetvédelmi beruházás Ország összesen , , , , , , , ,3 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 2 132, , , , , , , ,0 2,3 Feldolgip, C , , , , , , , ,8 16,5 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 7 330, , , , , , , ,8 3,7 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., , , , , , , , ,5 16,4 szennyeződésmentesítés, E Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 119,0 48,3 24,0 163,9 7,5 7,6 29,6 26,3 0,0 Közigazgatás, O , , , , , , , ,7 51,0 Szennyvízkez., talaj és fav. védelmét célzó kvi beruházás aránya az ágazati GDP-hez, % Ország összesen 0,66 0,52 0,29 0,24 0,19 0,34 0,26 0,38 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 0,13 0,15 0,27 0,79 1,60 0,73 0,39 0,22 Feldolgip, C 0,45 0,27 0,25 0,20 0,18 0,16 0,31 0,23 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 0,22 0,46 0,28 0,27 0,35 0,17 0,43 0,28 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., 5,05 6,09 5,46 5,37 2,88 4,60 1,66 2,49 szennyeződésmentesítés, E Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 0,00 0,00 0,01 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 Összes kvi ber. aránya az ágazati GDP-hez, % Ország összesen 1,06 0,97 0,59 0,59 0,56 0,67 0,54 0,58 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 0,26 0,64 0,43 1,11 2,10 1,12 0,90 0,29 Feldolgip, C 0,70 0,55 0,66 0,55 0,45 0,34 0,64 0,42 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 1,60 1,67 1,02 1,10 0,72 0,64 0,96 0,81 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E 18,40 12,53 10,98 14,67 14,93 12,45 9,59 7,98 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 0,04 0,01 0,01 0,04 0,00 0,00 0,01 0,01 12

17 2.2. táblázat: Főbb vízhasználatok folyó környezetvédelmi ráfordításai, millió Ft Szennyvízkezelés % Ország összesen , , , , , , , ,6 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 448,6 552,6 484,4 572,4 458,3 497,2 739,4 545,8 0,4 Feldolgip, C , , , , , , , ,0 22,7 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 3 255, , , , , , , ,5 1,1 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E , , , , , , , ,2 64,3 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 1 165, , , , , , , ,3 1,0 Közigazgatás, O 9 672, , , , , , , ,9 2,2 Talaj és felszín alatti vizek védelme Ország összesen 6 914, , , , , , , ,5 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 122,4 185,0 190,6 277,3 140,9 446,3 128,7 255,7 2,2 Feldolgip, C 629, , , ,3 731, , , ,8 16,9 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 580,1 602,0 243,3 450,7 359,8 323,8 426,2 888,0 7,7 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E 1 101,5 516, , , , , , ,5 67,2 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 38,5 0,3 0,0 0,0 1,6 0,3 3,9 1,0 0,0 Közigazgatás, O 3 145,4 95,4 673,9 497,8 523,9 741,9 835,7 302,9 2,6 Összes környezetvédelmi beruházás Ország összesen , , , , , , , ,1 100,0 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 3 502, , , , , , , ,5 1,2 Feldolgip, C , , , , , , , ,9 23,9 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 9 212, , , , , , , ,3 1,8 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E , , , , , , , ,9 56,3 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 2 147, , , , , , , ,9 0,7 Közigazgatás, O , , , , , , , ,9 5,9 Szennyvízkez., talaj és fav. védelmét célzó folio kvi ráfordítás aránya az ágazati GDP-hez, % Ország összesen 0,51 0,46 0,57 0,61 0,64 0,61 0,67 0,67 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 0,07 0,09 0,08 0,09 0,08 0,12 0,08 0,07 Feldolgip, C 0,49 0,51 0,57 0,63 0,55 0,55 0,55 0,66 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 0,84 1,00 0,63 0,33 0,27 0,28 0,34 0,41 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E 22,85 21,30 31,11 32,38 34,47 30,67 36,24 36,53 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 0,36 0,33 0,31 0,32 0,32 0,33 0,41 0,45 Összes folyó kvi ráfordítás aránya az ágazati GDP-hez, % Ország összesen 1,60 1,51 1,49 1,52 1,63 1,50 1,57 1,52 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A 0,42 0,49 0,43 0,51 0,57 0,47 0,36 0,41 Feldolgip, C 1,93 1,60 1,54 1,64 1,48 1,41 1,38 1,60 Villenerg.-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D 2,01 2,43 2,06 1,08 1,03 0,95 1,06 1,05 Vízellátás; szvíz gyűjtése, kezelése, hullgazd., szennyeződésmentesítés, E 58,55 65,35 71,11 67,93 74,40 63,39 69,24 72,26 Szálláshely-szolg, vendéglátás, I 0,64 0,57 0,59 0,52 0,52 0,53 0,64 0,70 13

18 3 Települési vízgazdálkodás A települési vízgazdálkodás definíciója az MTA Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok szerint a következő: A települési vízgazdálkodás mindazon tevékenységek és szolgáltatások összessége, amelyek jó minőségben és megfizethető áron biztosítják a lakossági, intézményi és ipari ivóvízhasználatokat, a keletkező szennyvizek környezeti-közegészségügyi szempontból megfelelő tisztítását és elhelyezését, továbbá a település területét érintő csapadékvizek károkozás mentes elvezetését. A következő tevékenységek tartoznak véleményünk szerint a települési vízgazdálkodásba.: közüzemi vízellátás, egyedi vízellátó rendszerek, vízbázisvédelem közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, elhelyezés, szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és - elhelyezés, szennyvíziszap hasznosítás, szennyvízhasznosítás. települési (belterületi) csapadékvíz-gazdálkodás. A csapadékvíz szabályozatlan lefolyásának megszüntetése és az abból származó károk és szennyezés csökkentése. Cél elsősorban a belterületi csapadékvizek visszatartása, biztonságos összegyűjtése és megfelelő hasznosítása. 3.1 Közüzemi ivóvízellátás A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiség egyre növekvő mértékben a lakosság ivóvízellátását (2013-ban háromnegyede) szolgálja, mintegy negyede az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket látja el. A vízveszteség és a saját felhasználás mértéke magas, 26% körül alakul. 12. ábra: Ivóvíz szolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása Forrás: KSH 1062 OSAP 14

19 Az ivóvíz szolgáltatás mennyisége a 90-es években csökkent, egészen 2001-ig, majd 2003-ig kis mértékű növekedés volt tapasztalható, 2004-ben újabb csökkenés következett be, a csökkenő tendencia 2010-ig tartott, azóta lényegében stagnál. A 1991-es 822,1 millió m 3 szolgáltatott ivóvíz 2004-re 532 millió m 3 -re csökkent (35%-os csökkenés), 2013-ra 437 millió m 3 -re csökkent (47%-os csökkenés). Az egyéb fogyasztóknak (gazdálkodók, közület) szolgáltatott ivóvízmennyiség még nagyobb ütemben (45%-al) csökkent 1991 és 2004 között, s utána folytatódott a csökkenés, 2013-ra az évinek már csak 36 %-a. A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz esetében két mélypont volt, 1999 (1991-es szint 69,6%-ra esett), majd átmeneti emelkedés után folyamatosan csökkent, s 2013 volt eddig a mélypont (1991-es szint 62,5%-ra esett vissza, 37,5%-os a csökkenés).. A háztartások vízfogyasztása annak ellenére csökkent ilyen mértékben, hogy a vezetékes vízellátásban részesülők száma nőtt az elmúlt időszakban. Ivóvízfogyasztás alakulása (m 3 /év) ,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0, főre jutó vízfogyasztás 1 háztartásra jutó vízfogyasztás 13. ábra: A fajlagos lakossági vízfogyasztás alakulása között Forrás: KSH 1062 OSAP A 90-es évek elejétől kezdődően csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás, 1997-től kezdődően kis mértékű ingadozással lényegében stagnáló fogyasztás volt megfigyelhető 10 éven keresztül, majd 2008-tól tovább csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás, s 34 m 3 /fő/év szintre állt be. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 2004-ben 64,4 ezer km, ami 18,7%-al meghaladja az 1991-es évit, azóta még kismértékben növekedett, 2013-ban 65 ezer km volt ben még csak a települések 84,1%-a volt ellátva vezetékes ivóvízzel, 2004-ben ez az arány közel teljes körű 99,9% volt, s 2007-re elérte a 100 %-ot. Hazánkban 1991-ben a lakások 86,4%-a, 2004-ben már 93,7 %-a volt bekapcsolva a vízvezeték hálózatba, ez 2013-ra 94,4 %-ra növekedett. A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. Az üzemelő közkifolyók száma a évi 48 ezerről 2013-ra 34 ezerre csökkent ben a vezetékes vízzel ellátott háztartások esetében az 1 főre jutó vízfogyasztás 37,0 m 3 /év volt, ami 2013-ra 34 m 3 /év-re csökkent. 15

20 Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 4, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben többször módosítva lett). A leginkább érintett régiók sorrendben a Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók. Ez utóbbiban jellemzően kis településekben van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett december 26-tól a Bizottság C (2012) számú döntése alapján Magyarország az arzénra, bórra és fluoridra vonatkozó uniós határértékektől nem térhet el, ezek: arzén esetében 10 µg/l; bórnál 1 mg/l; fluoridra vonatkozóan 1,5 mg/l. 5 A KEOP az érintett prioritása alatt az arzén, bór, fluorid érintettség mellett az uniós támogatások felhasználásával kiemelten kezeli az ammónium-ionokat tartalmazó mélységi rétegvizek helyzetét is, tekintettel arra, hogy a hálózatokban az ammónium-ionok jelenléte másodlagos nitrit szennyezéshez vezethet. Általános alapelv, hogy a szolgáltatott ivóvíznek a fogyasztói helyeken minden komponens tekintetében meg kell felelnie a vonatkozó rendeletben foglalt előírásoknak. Ezért a kifogásolt 365 település mellett további települések pályázata is szerepel. Az öt kiemelt paraméterrel (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium-ion) kapcsolatos ivóvízminőségjavító beruházások egy része a közötti időszakban támogatást kapott. Ennek eredményeként a közüzemi vízművek által szolgáltatott ivóvíz minősége az ellátott lakosság mintegy 87%-a esetében megfelelő minőségű az öt kiemelt paraméter (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammóniumion) tekintetében. Az ivóvízminőség-javító projektek műszaki megvalósulásának időbeli eloszlását az alábbi ábra szemlélteti márciusáig, a KEHOP tervezetben történt helyzetismertetés szerint, még csak 22 projekt zárult le. A fejlesztések többsége (171) most van megvalósítás alatt, s további 72 projekt előkészítése, értékelése, illetve szerződéskötése folyik. 14. ábra Azokon a településeken, ahol erre lehetőség adódott, megtörtént az ivóvízellátó rendszerek olyan üzemeltetésének kikényszerítése, ami alkalmas a lakosság arzén/bór/fluorid expozíciójának 4 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 5 J E L E N T É S az Európai Bizottság részére az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről az Európai Bizottság C(2012) 3686 számú határozatának megfelelően, február 16

21 csökkentésére. A januári adatok alapján átmeneti beavatkozással 187településen csökkentették határérték alá az érintett településen a kifogásolt paraméter(ek) koncentrációját és években 62 település részesült vissza nem térítendő támogatásban az ivóvízminőségi problémáik fejlesztéssel történő átmeneti megoldására a víziközmű-szolgáltatójuk bevonásával a végleges megoldást jelentő KEOP beruházás megvalósulásáig. Az intézkedések eredményeként az érintettek megkezdték az intézkedéseket és 2013januárjára az ország összes településén biztosított volt az egészséges ivóvízhez történő hozzáférés vagy végleges, vagy átmeneti megoldással. Az alábbi ábra mutatja, hogy év elején az érintett településeken milyen módon került megoldásra átmenetileg az egészséges ivóvíz biztosítása. 15. ábra Vízkészleteink jelentős részénél okoz gondot a magas vastartalom: az ország területének mintegy a felén a vízkészlet vaskoncentrációja meghaladja a 0,5 mg/l-t, de az Alföld egyes részein az 1 mg/l-t is. A vas, mangán határérték feletti szennyezést tartalmazó ivóvizek minőségének javításában érdekelt települések száma 545, az érintett lakosok száma 1527 ezer fő. Az 1970-es évekig nagy mennyiségben ólom anyagú csöveket alkalmaztak a csatlakozó és házi ivóvízhálózatoknál és a felhasználói bekötéseknél egyaránt, amelyek napjainkban is jelentős ivóvízminőségi problémát okoznak. A probléma kezelése érdekében a KEHOP utolsó társadalmi egyeztetésre kiadott november 7.-i tervezete szerint a derogációs határidőre figyelemmel további felmérések szükségesek az ólomcsövek előfordulásáról. A felmérés, valamint az ennek kapcsán elvégzett vízminőségi mérések alapján a beavatkozást igénylő helyszínek kijelölhetőek. A határértéket meghaladó ólomkoncentrációval érintett helyszínek ismeretében tervezhető és indítható a minőségjavító beruházás. 17

22 3.2 Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nő a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása dinamikusan folytatódott. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-kal nőtt, 2004-ben a KSH adatai szerint 62,2% volt, 2013-ra elérte a 75 %-ot. Egyre csökken a csatornával ellátott, de rá nem kötött lakások/lakosok aránya, 2004-ben 11% volt, ez 2013-ra 8 %-ra csökkent. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2004-ben 35,4 ezer km volt, ami 2013-ra 21 %-kal, 43,7 ezer km-re, 23 %-kal növekedett ben összesen 1392 település volt csatornázva, a dinamikus fejlődés eredményeként ezek száma 2013-ra 1860-ra emelkedett. Az egy kilométer ivóvízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1990 évi 228,2 méterről közel két-és félszeresére emelkedett 2004-re, elérte az 550,8 m-t, s 2013-ra további 22,5 %-kal nőtt (675 m). A lakásbekötések szerinti közműolló 1980-ban 33,9 % volt, utána kinyílt ben, a legnyitottabb állapotában 45,8 % volt, azóta már lassan zárul, 2004-re a KSH adatai szerint 31,5%-ra, 2013-ra 19,4 %-ra csökkent. 16. ábra: A másodlagos közműolló alakulása Forrás: KSH OSAP 1062 A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program (25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet) kétévenkénti felülvizsgálata során értékelik a megfelelő gyűjtőrendszerek számát és kapacitását. A megfelelő gyűjtőrendszerek kapacitásának arányát az agglomerációk terheléséhez képest az alábbi táblázat mutatja be a december 31-i állapotra vonatkozóan. 18

23 3.1. táblázat: A megfelelő gyűjtőrendszerek aránya az agglomerációk kapacitása szerint végén, % Kibocsátási területek Normál területek Érzékeny területek Összesítve minden A. Édesvizek és torkolatok területre Agglomerációs osztály összes LE* összes LE* összes LE* =< LE =< ,8 28,9 33, < LE =< ,4 169,9 34, < LE =< ,3 95,8 111, LE felett 106,2 106,2 ÖSSZESEN 92,7 88,0 92,5 *A megfelelő kapacitás a terheléshez viszonyítva Forrás: 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet Az elmúlt 20 évben a fajlagos vízfogyasztás csökkenésével párhuzamosan csökkent a fajlagos lakossági szennyvíz mennyisége is, kivéve a évet. Az 1 lakosra ill. egy háztartásra jutó szennyvíz alakulása (m3/év) között 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0, főre jutó szennyvíz 1 háztartásra jutó szennyvíz 17. ábra: A fajlagos lakossági szennyvíz alakulása között Forrás: KSH 1062 OSAP A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ben érte el a minimumot, az 1991-es 827 millió m 3 elvezetett szennyvíz, 2001-re 519,5 millió m3-re csökkent (37,2%-os csökkenés), majd 2005-ig ismét növekedésnek indult (588 millió m 3 lett), majd átmeneti csökkenés után ismét növekedett (2013-ban 498 millió m 3 ). A biológiailag tisztított szennyvíz aránya az összegyűjtött szennyvízhez képest az évi 35%-ról 2004-re 66,5%-ra nőtt, s 2013-ban 97 %. A III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az 1991-es 2,6%-ról, 2002-re 17,5%-ra nőtt. Különösen nagymértékben nőtt 2003-ban a III fokozattal is tisztított szennyvizek aránya 2003-ra 31,1 %-ra nőtt, mely 2004-re 31,8%, 2013-ra 75,6 %-ra emelkedett. Jelenleg tehát az összegyűjtött szennyvíznek háromnegyede III. fokozatú tisztítás után kerül a befogadókba ben a csatornázottság viszont 74%-os volt, tehát durva becsléssel elmondhatjuk, hogy a lakossági szennyvíz mintegy 73%-a kerül legalább biológiai fokozatú tisztítóba, míg 2004-ben ez az arány csak 41,4 % volt. 19

24 18. ábra: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése ( ) Forrás: KSH 1062 OSAP A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program (25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet) kétévenkénti felülvizsgálata során értékelik a megfelelő szennyvíztisztító telepek számát és kapacitását. A megfelelő szennyvíztisztító telepek kapacitásának arányát az agglomerációk terheléséhez képest az alábbi táblázat mutatja be a december 31-i állapotra vonatkozóan táblázat: A megfelelő szennyvíztisztító telepek aránya az agglomerációk kapacitása szerint végén, % Normál területek Érzékeny területek Összesítve Kibocsátási területek minden A. Édesvizek és torkolatok területre Agglomerációs osztály összes LE* összes LE* összes LE* =< LE =< ,7 101,6 57, < LE =< ,6 347,1 65, < LE =< ,3 137,6 160, LE felett 127,8 127,8 ÖSSZESEN 125,4 140,7 125,8 *A megfelelő kapacitás a terheléshez viszonyítva Forrás: 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 20

25 A keletkezett szennyvíziszapot a 2000-es évek első felében csak mezőgazdasági célra hasznosították, illetve lerakón helyezték el tól megjelent az egyéb módon történő hasznosítás és elhelyezés is, majd 2008-tól a szennyvíziszap égetése is ben a keletkezett szennyvíziszap 59 %-át hasznosították, ennek 93 %-át mezőgazdasági elhelyezéssel. A mezőgazdasági hasznosítás mennyisége szárazanyag tonnában kifejezve csaknem felére csökkent az elmúlt 2 évben, miközben a keletkező szennyvíziszap összességében 30 %-kal csökkent. A szennyvíziszap csökkenő mennyiségét egyrészt a szennyvíz mennyiségének csökkenése másrészt az iszap víztelenítésének javulása okozta. A települési szennyvízkezelésből keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása szárzaanyag tonna/év Év Mezőgazdasági elhelyezés Egyéb módon hasznosított Lerakókban elhelyezett Égetés Egyéb módon elhelyezett 19. ábra: A települési szennyvízkezelésből keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása, szárazanyag tonna/év Forrás: 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 3.3 Egyéb települési vízgazdálkodás Csapadék-vízelvezetés, csapadékvíz-gazdálkodás A települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadékvíz szabályozatlan lefolyásának megszüntetése és az abból származó szennyezésnek a csökkentése. Egyaránt szolgálja a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének védelmét, a belterületi vízvisszatartás elősegítését. Cél elsősorban a belterületi csapadékvizek biztonságos összegyűjtése és megfelelő hasznosítása, az elvezetés helyett. Ez az újszerű megközelítés konfliktusban van a hagyományos belterületi vízrendezési megoldásokkal. Tehát a településeken a minél gyorsabb levezetési gyakorlat helyett a csapadékvízzel való gazdálkodást kell ösztönözni, amely előnyös vízkészlet-gazdálkodási szempontból és egyben biztosítja az elöntések elleni védelmet is (vízvisszatartás, tározás, hasznosítás, hasznosulás). Nagyon előnyös hatású a csapadék-vízgazdálkodás a szennyvízelvezetésre, tisztításra, mert tehermentesíti a szennyvízcsatornákat és a szennyvíztisztítókat (legális és illegális rákötések visszaszorítása, a közcsatorna üzemeltetőkre történő költségáthárítás felszámolása). Ugyancsak tehermentesíti az ivóvízbázisokat és az ivóvíz ellátó rendszereket (pl. helyi öntözés megoldása csapadékvízből). 21

26 Az NKP-4 tervezet 6 adatai szerint a csapadékvíz-gazdálkodás területén jelenleg 817 fokozottan veszélyeztetett település van és 37 ezer km csatornaszakaszon jelent gondot a csapadékvízelvezetés. Figyelemmel az éghajlatváltozásból eredő csapadékintenzitás növekedésére, szükséges egyrészt az elvezetés helyett a csapadékvízzel való gazdálkodás előtérbe helyezése, másrészt a tervezéskor alkalmazott csapadékfüggvény felülvizsgálata. Az önkormányzati költségvetési beszámolási rendszerből a hatályos szakfeladatirend alapján 7 nem lehet megállapítani, hogy az önkormányzati felhalmozási és működési kiadásokból mennyit költöttek csapadék-vízelvezetési feladatok finanszírozására. Ugyanis a víztermelés, -kezelés,-ellátás szakágazatba tartozik a csapadékvíz gyűjtése (pl. nyílt és zárt csatornahálózaton), a többi tevékenységgel együtt (pl. ivóvízellátás, tisztítás). A szennyvíz gyűjtése, kezelése szakágazatba tartozik a a csapadékvíz gyűjtése és szállítása szenny-csatornahálózaton, valamint zárt csapadékvízcsatorna tisztítása, fenntartása, a szennyvíz és zárt csapadékvíz-csatornák dugulásának megszüntetése. A csapadékvíz-elvezetési rendszer ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú átalakításához szükséges egy Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Program kidolgozása, beleértve az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatok és finanszírozási rendszer meghatározását. Csapadékvíz-gazdálkodási koncepciók kidolgozása szükséges valamennyi településre, figyelembe véve a bel- és külterületek kapcsolódását. A cél a korszerű tervezési, valamint lefolyás-szabályozási módszerek alkalmazása, melyek a klímaváltozás várhatóan kedvezőtlen hatásai ellenére is csökkent(het)ik az elöntési kockázatokat és segítik a VKI követelményeinek való megfelelést 8. Települési folyékony hulladék és egyedi szennyvíztisztítás A csatornázatlan területeken a lakossági szennyvíz jelentős része szakszerűtlen szikkasztásra kerül. A csatornázatlan területeken a talajvízkutak elnitrátosodásával és sok esetben az épületek állapotát is veszélyeztető szennyvízdombok kialakulásával kell számolni A csatornázatlan területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet veszélyezteti, terheli és szennyezi. A korszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások nem terjedtek el ban elfogadta a Kormány a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programot (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). Azonban a fejlesztések támogatásánál az elmúlt időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítése élvezett elsőbbséget, az egyedi megoldások nem terjedtek el. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége 2000-hez képest 52 %-kal, 3000 ezer m 3 alá csökkent (lásd az alábbi ábrát),.a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett összes szennyvíznek csupán 0,6 %-át teszi ki. A csökkenés elsődleges oka a csatornázás bővülése, s csak kis mértékben járult hozzá a fajlagos vízfogyasztás csökkenése. 6 Negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program Zsakpolitika Stratégia tervezet Vidékfejlesztési Minisztérium 7 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről 8 Buzás K. és Somlyódy L. (2011) Települési vízgazdálkodás In: Somlyódy L. (szerk.) Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, MTA 22

27 A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ezer m A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz 20. ábra: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz alakulása Forrás: KSH A 2000 LE feletti települések ritkán lakott részein az egyedi szennyvízkezelési megoldások gazdaságosak és környezetileg megfelelőek lehetnek. A 2000 LE alatti településeken (a legtöbb a Dél- Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli régióban található) keletkező szennyvizek megfelelő elvezetési és tisztítási megoldásainak kialakításához külön útmutató készült, ami segítséget nyújt a települési önkormányzatoknak a műszaki megoldások kiválasztásában, a megoldások becsült beruházási és üzemeltetési költségeinek összehasonlításában, bemutatja a szakszerű üzemeltetés és fenntartás feltételeit, valamint a pályázati lehetőségeket. Külön kormányrendelet készült 9 a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás szabályozására. A gyakorlatban az intézményi és tulajdoni kérdések tisztázatlansága miatt mégis szinte kivétel nélkül csatornázási beruházások valósultak meg a kistelepüléseknél is. A megvalósult projekteknél alig fordul elő olyan, amelyik egy projekt keretében pályázik csatornázásra és az agglomerációs területeken egyedi megoldásokra. A 2000 LE feletti agglomerációkban a ritkán lakott részeket kihagyják a beruházásból. Az NKP-3 idején megindult a Balaton-törvény előírásain alapuló Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja, amelynek keretében hat kistelepülés jutott állami támogatással egyedi szennyvíz-tisztítóberendezéshez. Az önkormányzati költségvetési beszámolási rendszerből a hatályos szakfeladatirend alapján 10 nem lehet megállapítani, hogy az önkormányzati felhalmozási és működési kiadásokból mennyit költöttek települési folyékony hulladék, szikkasztás, egyedi szennyvízkezelés feladatok finanszírozására. Ugyanis a szennyvíz gyűjtése, kezelése szakágazatba tartozik a szennyvízrendszerek és szennyvízkezelő berendezések működtetése (ide tartozhatnak az egyedi szennyvíztisztítók is), az emésztőgödör, a szikkasztó, a lefolyó és a szennyvízakna tisztítása, ürítése, mozgó vécé ürítése, tisztítása (települési folyákony hulladék, a szikkasztás) /2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól 10 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről 23

28 4 Mezőgazdaság 4.1 Vízhasználat Adatok a Vízkészlet-járulék statisztikából A mezőgazdasági célú vízfelhasználásra több forrásból állnak rendelkezésre adatok. A VKJ adatok szerint a mezőgazdasági célú vízfelhasználás 1999-től fokozatosan csökkent, 2005-ben azonban drasztikus csökkenés következett be, majd kisebb hullámzásoktól eltekintve mérsékelt növekedésnek indult (lásd az alábbi ábrát). Az adatokból látszó drasztikus csökkenés nem feltétlenül mutat objektív képet, mivel a szabályozás időközben történt változásai (2005-ben megszűnő VKJ fizetési kötelezettség) miatt valószínű, hogy a jelentéstétel nem tükrözte mindig a valóságot. A mezőgazdasági célú vízhasználatok a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Bár az elmúlt 15 évben kismértékben növekedett a felszín alatti vízkivétel aránya, átlagosan az összes vízkivételnek 12 %-a származott ebből a forrásból. A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - rizstermesztés - halastó - állattenyésztés Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása felhasználási célonként, millió m3 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0, Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Rizstermesztés Viziközműtől vásárolt víz 21. ábra Forrás: VKJ Termálkészletekből történő vízhasználat a mezőgazdaságban az összes vízhasználatnak átlagosan csupán 1,6 %-a. Mértéke 2010-ben érte el a maximumot (10,5 millió m 3 ), 2013-ra 3,7 millió m 3 -re (1 %-ra) csökkent 24

29 Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek (25-30%) és a halastavi (60-65%) vízhasználatnak van. Adatok a KSH adatgyűjtés alapján A KSH az OSAP 1373 keretében gyűjt adatokat az öntözésről és a halastavi vízfelhasználásról, ennek alakulását az alábbi ábra szemlélteti. Ez az adatgyűjtés a VKJ adatoknál jóval magasabb mezőgazdasági célú vízfelhasználást mutat, 2013-ban pl. 65 %-kal. Az öntözés és halastavi vízfelhasználás alakulása, ezer m Öntözés Halastó Összesen 22. ábra Forrás: OSAP1373 A különböző adatbázisok ellentmondásossága, illetve az egyes évekre jellemző pontatlanságok miatt nem állapítható meg, hogy az utóbbi évek támogatási rendszerekben történt változás, a támogatások növekedése növelte-e a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás a jelenlegi felhasználás csaknem dupláját is ki tudná szolgálni Öntözés Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a (1,4-2,3%) körül ingadozott ban hazánk mezőgazdasági területének 98,6 százalékán csapadékgazdálkodás folyt és csak 1,4 százalékán történt vízpótló öntözés. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át. 25

30 23. ábra: Az öntözött termőterület szerkezete 2013-ban Forrás: Tájékoztató jelentés az öntözésről, XVIII. évfolyam 5. szám AKI A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt, de 2004-hez képest az öntözhető terület 25%-kal, míg a ténylegesen öntözött terület csak 18 %-kal csökkent. Az engedélyezett öntözésre berendezett terület 76 %-a főműves vízellátású, az elmúlt években növekedett ezek aránya, s elérte a évi 75 %-os arányt. Vízjogilag engedélyezett öntözésre berendezett terület, hektár főműves főmű nélküli összesen 24. ábra Forrás: OSAP 1373 Az öntözésre berendezett területek kihasználtsága egészen 2011-ig lényegesen alatta volt a 2000-es évek eleji %-os szintnek, % között mozgott től azonban % lett. 26

31 Az öntözésre berendezett terület kihasználtsága között 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% ábra Forrás: OSAP 1373 Öntözés vízfelhasználása, ezer m főműves főmű nélküli összesen 26. ábra Forrás: OSAP 1373 A különböző adatforrások szerint jelentősen eltér az öntözésre felhasznált víz mennyisége, kivéve a rizstermesztést, ahol nem jelentős az eltérés. A rizstermesztés nélküli felhasznált vízmennyiségek különböző adatforrások szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja be. A legnagyobb vízfelhasználást rendszeresen az OSAP adatgyűjtés eredményezi, ettől jelentősen kevesebb az AKI által kimutatott mennyiség, az eltérés nagyságát nem indokolja az adatgyűjtés körének eltérése. Legkevesebb a VKJ által kimutatott öntözővíz termelés, ezt okozhatja az öntözés VKJ fizetés alóli mentessége. 27

32 4.1 táblázat: A kiöntözött vízmennyiség alakulása az egyes adatforrások szerint, millió m Lekötött, VKJ 171,5 175,5 179,2 173,5 176,8 181,6 Termelés, VKJ 54,0 74,1 17,7 53,4 81,9 90,4 Termelés, OSAP 110,4 139,5 41,9 74,2 156,9 250,2 Termelés, AKI 51,2 95,1 19,0 67,5 98,5 125,5 Növénykultúrák szerint az AKI felmérés tartalmaz részletes adatokat. Az AKI októberi statisztikai jelentése szerint az öntözhető szántóterület 2013-ban 151 ezer hektár volt, amely megegyezett az előző évivel. Ezen belül a kukorica öntözhető területe 14 %-kal emelkedett, míg a napraforgó területére kapott öntözési engedélyek 28 %-kal csökkentek. Legnagyobb mértékű emelkedés a dohánynál, a legnagyobb visszaesés pedig a szója vízjogilag engedélyezett öntözhető területénél mutatható ki. A zöldségféléken belül a csemegekukorica területére kapott öntözési engedélyek a évhez képest 18 %-kal emelkedtek, míg az uborka esetében 60 %-kal csökkentek. Az elmúlt két évben a gyümölcsösök engedélyhez kötött öntözhető területe csökkenő tendenciát mutat ban 10 %-os a visszaesés az előző évhez képest, azaz 2013-ban közel 1100 hektárral kevesebb gyümölcsösre adtak ki vízjogi engedélyt. Míg a ribizlinél kiemelkedően, két és félszeresére megugrott az öntözhető terület, addig a szedernél 66 %-kal esett vissza. A gazdák szinte ugyanakkora szőlő területre kértek öntözési engedélyt 2013-ban, mint az előző évben. Az öntözhető gyep terület 2012-höz hasonlóan tovább csökkent 28 %-kal. Az öntözhető egyéb terület (erdő, fásítás) 16 %-kal emelkedett. A tényleges, összes megöntözött terület 104 ezer hektár, amely 5 %-kal haladja meg az előző évit. A növények termelése során, minden idők legnagyobb vízmennyiségével pótolták a gazdák a csapadékhiány. A szárazság enyhítésére kiöntözött vízmennyiség az AKI felmérése szerint 2013-ban 232 millió m 3 volt, amely 7 %-kal meghaladja a évi kiöntözött vízmennyiséget. A szántóterület öntözésére 138 millió m 3 -t, ezen belül kukorica öntözésére 39 millió m 3 vizet használtak fel. Leginkább az intenzíven termesztett növényekre (pl. zöldségfélék) koncentrálódik az öntözés. A zöldségfélék közül legtöbb vízmennyiséget a csemegekukoricára, zöldborsóra, káposztára, paprikára öntözték ki ban. 28

33 4.2 táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása ( ) Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Megöntözött alapterület Megnevezés hektár hektár Szántó összesen ebből: kukorica Rizs Napraforgó Burgonya Cukorrépa Szója Dohány Takarmánynövények Zöldségfélék összesen ebből: csemege kukorica Zöldborsó Zöldbab Paradicsom Paprika Fejeskáposzta Uborka Gyümölcsösök összesen ebből: Alma Körte Szilva Kajszibarack Őszibarack Meggy Cseresznye Málna Ribizli Szeder Szőlő Gyep Egyéb (erdő, fásítás stb.) Összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 29

34 4.1.2 Állattenyésztés és egyéb mezőgazdasági célú vízfelhasználás Az állattenyésztési célú vízkivétel millió m 3 körül mozog, a mezőgazdasági vízfelhasználásnak kb. 5 %-a. Az egyéb vízfelhasználás az összes vízfelhasználásnak szintén 5 %-a körül ingadozik. A mezőgazdasági telephelyek, állattartó telepek, majorok vízhasználatai az előzőekhez képest elenyésző mennyiségű, kielégítése általában felszín alatti vízkészletből történik, saját vízkivétellel, vagy települési víziközmű rendszerekből. Az állattartási célú vízfelhasználás után évente kb. 250 MFt vízkészlet járulékot fizetnek a gazdálkodók, amely az ágazat termelési értékének 0,3 ezreléke. A felszíni vizek mezőgazdasági eredetű szennyező anyag terhelését leginkább a különböző kemikáliák és a talajerő utánpótlására felhasznált szerves- és műtrágyák, peszticidek mennyisége, a kijuttatás módja, az alkalmazott agrotechnikák határozzák meg. Ezen felül jelentős szennyező forrást jelent az állattartás során képződő trágya kezelése, ahol elsősorban a hígtrágya okozza a legnagyobb kockázati tényezőt Halászat Az engedélyezett halastó területe 2007 óta átmeneti növekedés után jelentősen csökkent, s ban csupán 6,5 %-kal haladta meg a évi szintet. Az engedélyezett halastó terület 66 %-a főműves vízellátású, az elmúlt években növekedett ezek aránya, s csaknem elérte a évi 71 %-os arányt. Vízjogilag engedélyezett halastó terület, hektár főműves főmű nélküli összesen 27. ábra Forrás: OSAP

35 4.3 táblázat: Tóterületi adatok , hektár Teljes tóterület Üzemelő tóterület Ebből Natura 2000 Nem üzemelt tóterület Új tavak Tórekonstrukció Forrás: Lehalászás jelentés , AKI Az AKI adatai szerint a teljes tóterületnek átlagosan 90 %-a üzemel. Az üzemelő tóterületnek kb. 30 %-a NATURA 2000-es terület. Új tavak létesítése időben igen eltérő, 2013-ban 658 hektár új halastavat létesítettek, csaknem annyit, mint az elmúlt 10 évben összesen. A tórekonstrukció időbeli eloszlása egyenletesebb, de jelentősen csökkenő tendenciát mutat, s 2013-ban volt a mélypontja 10 hektár rekonstrukciójával. A halastavak vízfelhasználása évi ezer m3 között mozog, 2013-ban szinte egyenlő arányban volt a főműves és főmű nélküli vízhasználat. 28. ábra Forrás: OSAP 1373 A különböző adatforrások szerint jelentősen eltér a halgazdálkodásban felhasznált víz mennyisége. A felhasznált vízmennyiségek különböző adatforrások szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja be. A legnagyobb vízfelhasználást rendszeresen az OSAP adatgyűjtés eredményezi, ettől jelentősen 31

36 kevesebb a VKJ által kimutatott víztermelés, ezt okozhatja a halastó VKJ fizetés alóli mentessége. Legkevesebb az AKI által kimutatott mennyiség, az eltérés nagyságát nem indokolja az adatgyűjtés körének eltérése. 4.4 táblázat: A halastó ellátásra felhasznált vízmennyiség alakulása az egyes adatforrások szerint, millió m Lekötött, VKJ 396,5 393,7 387,2 388,5 389,6 385,7 Termelés, VKJ 227,5 251,9 198,5 201,3 173,0 223,1 Termelés, OSAP 297,8 305,1 206,2 281,8 239,0 275,5 Termelés, AKI 64,1 62,6 54,2 67,5 85,2 78, Horgászat A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) adatai szerint 2012 végén 312 ezer regisztrált horgász volt az országban, akik 1112 horgászegyesületnek voltak a tagjai, a lakosság arányával összehasonlítva a horgászszenvedély hazánkban nem kisebb mértékű, mint számos, nagyobb fogyasztással jellemezhető európai országban. A regisztrált horgászaink közül a horgászsportolók, azaz a versenyhorgászok száma 2500-ra tehető. Az országban horgászni egyébiránt ezer hektárnyi vízterületen, az ország területének mintegy másfél százalékán lehet. A fogási naplóból összesített adatok szerint 2012-ben 4039 tonna halat fogtak ki a horgászok az országban, ezen mennyiség 58%-a ponty, 23%-a pedig kárász volt. Magyarország haltermelése összesen 2000 óta alig változott, ezer tonna körül mozog. A horgászok által kifogott halmennyiség ennek kb. 20 %-a. Átlagosan 1000 Ft/kg árral számolva a 4000 tonna horgászok által kifogott étkezési hal értéke 4 mrd Ft-ra becsülhető május 1-től a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal internetes oldalán elindult a TUHIR, azaz a Turista horgászjegy kiadási és információs rendszer. A turista állami horgászjegy a vonatkozó jogszabály szerint on-line igényelhető Ft-os áron. A jegy tartalmazza a személyes adatok mellett a kiadási és érvényességi időt, továbbá táblázatos formában a fajlagos tilalmi időket. Melléklete a fogási napló, a turista állami jegyhez szükséges továbbá az adott vízere szóló területi horgászengedély. Érvényessége a kiadástól számított három hónapig szól, mely időszak alatt az állami horgászvizsga letétele - és az állami jegy kiváltására vonatkozó előfeltételek teljesítése után - "teljes értékű ", azaz tárgyévre szóló állami jegyre cserélhető a lakhely szerinti illetékes halgazdálkodási hatóságnál. A területi horgászengedély árak tavanként, víztestenként eltérőek. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek bruttó haltermelése tavaly kissé növekedett, együttesen ezer tonna volt 2014-ben. A magyarországi akvakultúrás haltermelésének mintegy 80 százalékát az elmúlt évek során és a ta-valyi évben is ugyanaz a három régió adta: Észak-Al-föld, Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy és Tolna megyében halászták le. Az étkezési hal 2014-ben a teljes haltermelésből csupán tonnát tett ki. Ha a horgászok által kifogott halmennyiséget ehhez viszonyítjuk, akkor az már eléri a termelés 25 %-át. Feltehetőleg a statisztikai adatok nem tartalmazzák a teljes horgászott mennyiséget, a fogási naplók vezetés hiányosságai és az illegális horgászat miatt a horgászat jelentősége ennél is nagyobb lehet. 32

37 A horgászatnak csak kis része (kb. 5 %) történik a tógazdasági termelés keretében, a saját tóból horgásztatott étkezési hal mennyisége 2014-ben 224,5 tonna volt, ebből a horgász szervezetek által üzemeltetett tavakból horgásztatott hal 40 %-ot képvisel, 91 tonna volt. A tógazdaságok által horgásztatott étkezési hal mennyiség 84 %-át a Dunántúlon fogták ki a horgászok. A hal ára az elmúlt években lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a húsok átlagosan átlagában egy kiló élő ponty ára 1010 forint volt az országban, a bontott csirke kilója 781 forintba, a csont és csülök nélküli sertéscomb kilója pedig 1280 forintba került. A halkonzervek ára határozottan nagyobb ütemben növekedett, mint a hús, hal és készítmények csoporté. A turizmus fejlesztése keretében számos vízi turizmushoz, horgászathoz kapcsolódó terv van a megyei gazdaságfejlesztési programokban, így a horgászat fejlődése várható. Békés megyében a Szarvas-Békésszentandrási Holtág vonzerejének növelését tervezik, várható a Bojli horgásztó kialakítása sóderes vízparttal, valamint ökoturisztikai beruházás a Kötegyáni Öko-tó és Öko-park területén. Pest megyében tervezik a vízi és horgászturizmus hátterének (kikötők, kölcsönzők, Duna-ág kotrása, partok rendezése, esetleges infrastrukturális hiányosságok kiépítése) fejlesztését. A Zala megyei Fejlesztési Programban komplex ökoturisztikai termék fejlesztése szerepel a falusi turizmus szolgáltatásai (szálláshely, horgászat, kerékpározás, természetjárás, helyi termékpiac) és az attrakciók fejlesztése révén. A Dráva részvízgyűjtőn fontos víziturisztikai célterületek a gyékényesi Vasúti (Velence) kavicsbánya tó amely könnyűbúvárok kedvelt célpontja is a tiszta víz és a nagy vízmélység miatt. A folyóparti turizmus (kajak- kenutúrák, ill. kishajós kirándulások) a Dráván jelentős. A horgászturizmus számára kedvező adottságokkal rendelkezik a régió, mind a folyóvizek, mind a természetes, és mesterséges állóvizek mentén lehetőség van e tevékenységre. A Balaton részvízgyűjtő területén a természeti adottságoknak köszönhetően számos mellékág, valamint jelentős kisvízfolyás található, melyek kiváló lehetőséget kínálnak a horgászoknak, azonban problémaként felmerül, hogy a horgászati célú haltelepítések következtében a természetes faunától eltérő fajok kerültek a felszíni vizekbe, így az őshonos halfajok életfeltételei romlanak. A Szévíz melleti tőzegbánya tavak önálló víztesteket alkotnak. Jelentős halgazdálkodás még a Zala-Somogyihatárárok mellé telepített Varászlói halastó csoporton van, melyek szintén önálló víztestet alkotnak. 4.2 A mezőgazdaság gazdasági jellemzése A mezőgazdaság gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. A főbb mutatókat a 3.6 táblázat foglalja össze, a mezőgazdaság fejlődését a KSH elemzései alapján mutatjuk be. A mezőgazdaság emelkedő kibocsátása a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 4,0%-os aránnyal járult hozzá 2013-ban. A bruttó hozzáadott értékből 4,8%-ot képviselt az agrárium, a beruházásokban 5,7%, a foglalkoztatásban 4,9% volt aránya. A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2013-ban 2265 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint. Ez 4%-kal haladja meg a évit, a hazai agrárium teljesítménye így 2011 óta folyamatosan javul. A növényi termékek aránya 59%, az állatok és állati termékeké 34%, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7% volt. 33

38 Az ország termelési értékének (bruttó kibocsátásának) 2004-ben 4,4 %-át adta a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat együttesen. Míg 2002-ben a növénytermesztés és az állattenyésztés csaknem ugyanolyan mértékben, kb. 40 %-ban járult hozzá a termelési értékhez (bruttó kibocsátáshoz), 2004-ben a növénytermesztés került előtérbe (43,2%), s az állattenyésztés kissé leszakadt (35,7%). Ez a tendencia folytatódott az elmúlt tíz évben. A gazdaságok számának és jellemzőinek vizsgálatát két egymástól különböző megfigyelés alapján végzi a KSH. Az első a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást és a halászatot magában foglaló A nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatainak feltárása. Ez ágazati megközelítés, azaz a vállalkozások főtevékenysége alapján sorolja be az egységeket. A mezőgazdasági főtevékenységű vállalkozásokat tartalmazza, de nem nyújt információt azokról, amelyek bár mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, de azt nem főtevékenységként. A statisztikai megfigyelés másik lehetősége a tevékenység alapú megfigyelés, amely egy meghatározott gazdaságméret felett megfigyeli a gazdaságokat tekintet nélkül arra, hogy annak mi a főtevékenysége. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma folyamatosan nő, 2013 végén meghaladta a 459 ezret, ami közel 3%-kal nagyobb az előző évinél. Ezen belül az önálló vállalkozások nyilvántartott száma (445 ezer) 3%-kal, a társas vállalkozásoké (14 ezer) közel 2%-kal növekedett. A társas vállalkozások száma 2010 óta mérsékelten emelkedik, ban elérte a válság előtti, 2008-as szintet. Az önálló vállalkozások száma is évről évre emelkedik ban a társas vállalkozások létszám szerinti megoszlása a 10 fő alattiak döntő 88%-os súlyát mutatja. A 14 ezer társas vállalkozásból mindössze 16-ban foglalkoztattak 500 főnél többet, és közel 4200 foglalkoztatott nélküli vállalkozás van. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai szerint 2010-ben összesen 8,6 ezer gazdasági szervezet és 567 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek száma a 2000 és 2007 közötti években megfigyelt csökkenést követően kismértékben meghaladta a évit. Az egyéni gazdaságok száma változó ütemben folyamatosan csökkent, 40%-kal kisebb a tíz évvel korábbinál. Az őstermelők száma az adószám-regisztrációs kötelezettség miatt 2008-ban az előző évi 5,4-szeresére emelkedett. A 2013-ban végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ) adatai szerint 2013-ban összesen 8,4 ezer gazdasági szervezet és 485 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek száma 2%-kal, az egyéni gazdaságok száma 14%-kal csökkent 2010 óta, s 2000 óta az egyéni gazdaságok fele megszűnt. A gazdasági szervezetek 48%-a növénytermesztő; arányuk 2010-hez képest 6 százalékponttal csökkent. Az e gazdálkodási formában tevékenykedő egységek 6%-a kizárólag állattartó, 46%-a pedig vegyes gazdaság, ez utóbbi kategória 6 százalékponttal bővült 2010-hez képest. Az egyéni gazdaságok 52%-a kizárólag növénytermesztéssel, 21%-a csak állattartással, 27%-a mindkettővel foglalkozott 2013-ban. A kizárólag növénytermesztéssel foglalkozók aránynövekedése 2000 óta tart, elsősorban a vegyes gazdálkodást folytatók rovására. A csak állatot tartók aránya gyakorlatilag változatlan. Az egyéni gazdaságok 47%-a kizárólag saját fogyasztásra termelt, 19%-uk a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítette, míg az elsősorban értékesítésre termelők aránya 34% volt. A saját fogyasztásra termelők aránya a 2010-eshez képest 13 százalékponttal esett vissza, az elsősorban értékesítésre termelő gazdaságoké viszont 15 százalékponttal nőtt. A növénytermesztés kibocsátása évenként jelentős hullámzást mutat, elsősorban az időjárási viszonyoktól függően. Az előzetes adatok alapján 2013-ban a növénytermesztés kibocsátásának 34

39 volumene több mint ötödével (23%-kal) emelkedett a évihez képest. Számottevően, mintegy harmadával nőtt a kibocsátás szerkezetében meghatározó gabonafélék volumene. A búza és a kukoricatermés is kedvezőbben alakult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az ipari növények kibocsátása 14%-kal, a takarmánynövényeké 8%-kal, a kertészeti termékeké pedig 9%-kal bővült. Utóbbi termékcsoport esetében emelkedett, az előbbiekében viszont mérséklődött az ár. A burgonya volumene közel ötödével csökkent, amit jelentős drágulás kísért. A gyümölcstermés volumene 29%- kal emelkedett 2013-ban, ami árcsökkenést okozott a termékcsoporton belül. A növényi termékek kibocsátásának volumene ezzel szemben 2012-ben 16%-kal maradt el a évitől. A legnagyobb veszteség a gabonafélék termelésében jelentkezett, mindenekelőtt a kukorica termését vetette vissza nagymértékben a rendkívül csapadékszegény időjárás. Ez a több mint 40%-os volumencsökkenés 25%-os visszaesést eredményezett a gabonafélék csoportjában. Az ipari növények mennyisége 11%-kal csökkent, elsősorban a repce jelentős, másodsorban a napraforgó mérsékeltebb terméscsökkenése következtében. A takarmánynövények és a kertészeti termékek kibocsátási volumene 10%-kal, a burgonyáé 15%-kal maradt el az előző évitől. A gyümölcsfélék termelési mennyisége 19%-kal felülmúlta a évit. Ez elsősorban az alma magasabb betakarított mennyiségének köszönhető. Az élő állatok kibocsátása 2013-ban 3%-kal, az állati termékeké 2%-kal mérséklődött, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 3%-kal csökkent az előző évhez képest. Egyik főbb állatfaj kibocsátása sem érte el a 2012-ben megfigyelt szintet, az állati termékek közül a tejé visszaesett, a tojásé pedig szinten maradt. Az állattenyésztés kibocsátása 2012-ben az előző évi szintet mintegy 1%-kal haladta meg. Az élő állatok termelési volumene 1%-kal, az állati termékeké 2%-kal bővült. Az állatállomány nagysága az elmúlt években jelentősen csökkent, 2012-ben egyedül a szarvasmarha-állomány haladta meg a 2004-es szintet. A évi decemberi adatok szerint az előző évi szint alá süllyedt a sertés és a baromfiállomány, míg a szarvasmarhák és a juhok száma emelkedett. A szarvasmarhák száma (2012- ben 753 ezer darab, 2013-ban 2%-kal több jószágot (772 ezer darabot) tartottak a gazdák, mint egy évvel korábban) az elmúlt két évtizedben megfigyelt erőteljes fogyást követően 2011 óta emelkedésnek indult. A sertésállomány az elmúlt évek tendenciáját követve tovább csökkent, az állomány 2012 végére 3 millió alá esett, ez 2%-kal kevesebb az előző évinél. Az állomány csökkenése 2004 óta meghaladja a 27%-ot. A gazdasági szervezetek sertésállománya alig változott az előző évhez képest, az egyéni gazdaságoké viszont 70 ezerrel (8%-kal) lett kevesebb ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 444 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felel meg. Az előző évhez képest ez mérsékelt (2,6%-os) növekedés ban annyi időt kötött le a mezőgazdasági tevékenység végzése, mintha 444 ezren egész évben teljes munkaidőben dolgoztak volna. Az összes munkaerő-ráfordítás mintegy háromnegyede nem fizetett munkaerőfelhasználás (2000-ben még közel négyötöde volt). A mezőgazdaság munkaerő-ráfordítása 2013-ig 20%-kal csökkent hazánk uniós csatlakozása óta, ezen belül a nem fizetett munkaerő 24%-kal, a fizetett munkaerő 5%-kal lett kevesebb. A csökkenés fő oka az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű fogyatkozása. A 2000-ben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás és a legutóbbi, 2013-as gazdaságszerkezeti összeírás között számuk a felére csökkent. A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint 2013-ban országosan valamivel több mint 3,9 millió főt foglalkoztattak, 61 ezerrel többet, mint előző évben. Ezen belül a mezőgazdaságban, a vad és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 4,9%-a, 193 ezer fő dolgozott, 4%- 35

40 kal kevesebben, mint 2012-ben, amikor a foglalkoztatottak 5,2%-a, 200,3 ezer fő dolgozott az ágazatban, ami 8%-os bővülést jelentett 2011-hez viszonyítva. Az intézményi munkaügyi statisztika 2013-ban 75,3 ezer fő alkalmazottat figyelt meg a mező-, vadés erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban. A létszám 3%-kal elmaradt az előző évitől. Nincsenek külön foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, csak a halászatra vonatkozóan. A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat együttesen 2013-ban összesen az ország alkalmazottainak 2,8 %-át foglalkoztatta, szemben a évi 3,5%-kal, s a nettó keresetek az országos átlagnál 26 %-kal alacsonyabbak. A mezőgazdasági felvásárlási árak nagyon ingadozóak, van olyan év, amikor az infláción felüli mértékű az árnövekedés, s van amikor abszolút értékben is csökkennek az árak. Ezen belül általában még tendenciájában is - eltérő a növénytermelés és az állattenyésztés áralakulása. Az agrárolló (termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe) az utóbbi években folyamatosan csukódott, s 2003-tól kisebb visszaesésektől eltekintve 100 % vagy magasabb (2012-ben 108,1 %) volt ban ismét 90,3 %-ra esett vissza ban a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző évhez viszonyítva 2,1%-kal nőttek, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 2,2%-os, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,6%-os növekedéséből tevődött össze. A folyó termelőfelhasználáson belül a takarmányárak nőttek a legnagyobb mértékben (5,3%-kal). A vetőmagok ára éves szinten 3,3%-kal nőtt. Csökkent a mezőgazdasági felhasználású energia ára, átlagosan 2,3%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A műtrágyák ára a évi közel 11%-os emelkedést követően 2013-ban 4,1%-kal csökkent, az árak év végére a két évvel ezelőtti szintre estek vissza. A növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények árai nőttek: az előbbi 3,0%-kal, az utóbbi 4,9%-kal volt drágább 2013-ban, mint 2012-ben. A mezőgazdasági beruházásokon belül a gépberuházások ára 1,4%-kal, az épület-beruházásoké 1,7%-kal emelkedett ban a termelői ár csökkenését a ráfordítási árak emelkedése kísérte. Viszonyuk 2004 óta változó képet mutat, hányadosuk alapján hol előbbi, hol utóbbi nőtt gyorsabban. Az agrárium a termelői árak esése, ugyanakkor a ráfordítások fokozódó drágulása nyomán 2008-ban és 2009-ben jelentős árveszteséget szenvedett el és 2012 között a termelői árak gyorsabb ütemben drágultak, 2010-ben 12, ben 6, 2012-ben 9 százalékponttal haladták meg a ráfordítási árak növekedését. A mezőgazdasági termelői árak 2013-ban 7,8%-kal csökkentek az előző évihez mérten. Ezt elsősorban a növényi termékek árának jelentős, 13,7%-os visszaesése okozta. Az állatok és állati termékek ára 2013-ban átlagosan 3,4%-kal nőtt. A mezőgazdasági termékek árszínvonala 2004 és 2013 között közel 80%-kal emelkedett. A termelőiár-indexek termékcsoportonkénti adataiból kitűnik, hogy a növénytermesztési és kertészeti termékek árszínvonalának erős ingadozását az elmúlt években elsősorban a gabonák, valamint a szőlő és a gyümölcsfélék ármozgása okozta. Az állatok és állati termékek drágulása 2013-ban folytatódott, átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak évhez viszonyítva. Az élő állatok ára 2010-ig a évi szint közelében maradt, 2011-ben viszont 15%-kal magasabb volt az előző évinél, amit 2012-ben újabb 12%-os emelkedés követett. A legnagyobb mértékben a vágóbaromfi ára emelkedett (6,1%-kal) 2013-ban, míg a vágómarha ára csökkent közel 20%-kal a leginkább. A vágósertés 2,5%-kal drágult. Az étkezési tyúktojás ára 11%- kal mérséklődött, a tejé eközben közel 12%-kal emelkedett. 36

41 A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát, valamint a termelési támogatásokat tartalmazza. A termelés (bruttó kibocsátás) értékéből óta átlagosan 21 %-os, s növekvő mértékű (2013-ban 28,5 %-os) a nettó vállalkozói jövedelem a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban 2004-től, az EU csatlakozástól, egyre nagyobb szerepet kapott a termelési támogatás, 2013-ban már 467 mrd Ft volt, amely a nettó vállalkozói jövedelemnek 71 %-át tette ki ben gyakorlatilag veszteséges lett volna a mezőgazdaság termelési támogatás nélkül. 37

42 4.5. táblázat: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat vízhasználatának összefoglaló gazdasági jellemzése Mutató Regisztrált vállalkozások száma összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együttesen, db Regisztrál társas vállalkozások száma, db Ebből: kft n.a. részvénytársaság n.a. betéti társaság n.a. szövetkezet n.a. Regisztrált egyéni vállalkozások száma, db Ebből: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező őstermelő és egyéb Bruttó hozzáadott érték alapáron, millió Ft Mezőgazdasági kibocsátás összesen, millió Ft Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése, millió Ft Élő állatok és állati termékek termelése, millió Ft Növénytermesztés aránya a mezőgazdaság termelésében (bruttó kibocsátásában), % 58,0 54,2 55,4 58,3 59,4 54,8 56,8 60,3 57,9 58,8 Állattenyésztés aránya a mezőgazdaság termelésében (bruttó kibocsátásában), % 33,1 36,5 35,8 33,8 32,7 36,6 35,6 32,6 35,2 34,2 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének volumenindexe, % 153,8 94,0 93,8 76,9 158,0 88,4 74,7 114,4 76,3 116,3 Termelői árak alakulása mezőgazdaság összesen, előző év=100 94,6 100,7 110,6 122,2 97,3 90,5 116,8 119,3 115,4 92,2 Termelői árak alakulása növénytermesztési és kertészeti termékek esetében, előző év=100 86,2 99,4 118,0 140,5 85,6 87,3 127,6 121,6 117,8 86,3 Termelői árak alakulása élő állatok és állati termékek összesen, előző év= ,9 101,8 104,0 103,6 113,6 95,4 101,8 115,3 111,0 103,4 Agrárolló, % 87,6 100,7 104,6 107,0 84,6 96,1 111,9 105,7 108,1 90,3 Foglalkoztatottak száma ILO szerint Mezőgazdaság, 204,9 erdőgazdálkodás, halászat együttesen, ezer fő 169,2 175,8 171,8 185,1 200,3 192,7 Alkalmazásban állók száma Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együttesen, ezer fő 96,5 93,4 89,3 85,4 84,2 82,8 76,7 74,7 77,8 75,3 Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma, ezer fő 89,0 86,1 81,2 77,8 76,6 74,7 69,1 66,6 69,3 67,0 Munkaerő felhasználás, ÉME* Ebből: fizetett nem fizetett Alkalmazásban állók bruttó keresete Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együttesen, Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együttesen, Ft/fő/hó Mgi termelési támogatások, Milló Ft

43 Mutató Termelési tényezők jövedelme a mezőgazdaságban, Millió Ft A támogatások aránya a termelési tényezők jövedelmében a mezőgazdaságban, % 23,0 32,4 34,1 39,9 41,1 58,7 55,1 43,4 48,0 44,8 Mg. működési eredménye, Millió Ft Mgi nettó vállalkozói jövedelem, Millió Ft Nettó vállalkozói jövedelem a kibocsátás %-ában a mezőgazdaságban 17,2 18,3 19,2 17,6 22,9 14,5 20,9 30,2 25,0 28,5 A támogatások aránya a mgi nettó vállalkozói jövedelemben, % 42,8 60,2 61,8 76,6 67,4 132,6 100,9 63,9 80,4 70,9 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelésének fajlagos vízfelhasználása m 3 /1000 Ft kibocsátás 0,114 0,069 0,079 0,166 0,122 0,179 0,057 0,081 0,153 0,208 Élő állatok és állati termékek termelése termelésének fajlagos vízfelhasználása m 3 /1000 Ft kibocsátás 0,051 0,038 0,035 0,035 0,031 0,033 0,032 0,025 0,026 0,025 Halgazdálkodás kibocsátása, MFt Halgazdálkodás bruttó hozzáadott értéke, MFt Halászat, halgazdálkodás bruttó hozzáadott értékének volumenindexe, % 66,5 128,2 87,8 109,3 115,8 82,9 107,1 114,2 99,7 105,4 Halgazdálkodásban foglalkoztatottak száma, fő n.a Alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma halgazdálkodásban n.a Halászati termelési támogatások, MFt 588,0 574,0 415,0 738,0 415,0 235,0 138,0 92, Termelési támogatások aránya a halgazdálkodási bruttó hozzáadott értékhez képest, % 20,6 25,0 14,7 25,2 12,6 7,2 4,0 2,4 23,6 5,3 Halászat,, halgazdálkodás fajlagos vízfelhasználása m 3 /1000 Ft kibocsátás 33,0 41,0 28,4 29,0 30,1 33,8 22,7 28,6 22,5 23,9 Forrás: KSH *Éves munkaegység=1800 óra 39

44 Halászat Az elmúlt 15 évben tendenciájában növekvő üzemelő tóterületek egyre nagyobb hányada nem szövetkezetek (2013-ban 3,5 % az évi 16,6 %-kal szemben) vagy horgász szervezetek (3,3 % az évi 5,8 %-kal szemben) kezében van, hanem egyéb társas vállalkozás formájában működik (65,3 % a korábbi 47,0 %-kal szemben) vagy állami gazdálkodó szervezeteké (16,4 %, korábban 30,5 %). Tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés üzemelő területe gazdálkodási formánként, hektár Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Halászati szövetkezetek Horgász szervezetek Más társas vállalkozások Egyéb 29. ábra Forrás: Lehalászás jelentés , AKI Haltermelés alakulása, tonna Intenzív haltermelő üzemekben lehalászott anya- és növendék állomány Tógazdaságban lehalászott anya- és növendék állomány Intenzív haltermelő üzemekben lehalászott étkezési hal Tógazdaságban lehalászott étkezési hal 30. ábra Forrás: Lehalászás jelentés , AKI 40

45 A haltermelés 2001 óta növekvő tendenciát mutat, bár a növekedés üteme mérsékelt, 2013-ra hez képest csupán 13 %-kal nőtt a termelés. A lehalászott mennyiségben 2011-ig (72,4 %) egyre nagyobb arányú volt az étkezési hal, azóta kissé csökkent ennek mennyisége, s az anya- és növendék állomány termelése kapott újabb lendületet. A halászatban foglalkoztatottak száma jelentősen ingadozik, átlagosan 1350 fő. Az alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma növekvő tendenciájú, 2013-ban 31 ezer munkanap, a évinek több mint négyszerese volt. A munkanapok számát évi átlagos 220 munkanap/fővel átszámolva az alkalmi munkavállalók által teljesített munkanapok száma 143 teljes munkaidőben foglalkoztatott főnek felel meg, de az időszakos alkalmazás miatt biztos, hogy ennek 4-5-szöröse az érintett létszám. A halászat termelési támogatása között jelentősen lecsökkent, 2012-ben a korábbi évek színvonalára (890 MFt) emelkedett, s az ágazat bruttó hozzáadott értékében 24%-ot, működési eredményében 55 %-ot képviselt ban a támogatás a évi negyedére (222 MFt) csökkent, s az ágazat bruttó hozzáadott értékében 5%-ot, működési eredményében 18 %-ot tett ki. A Halászat, halgazdálkodás ágazat (03) kibocsátásának összegét növeltük a termelési támogatással, s így vizsgáltuk a kibocsátás összetételét, amelyet az alábbi ábra szemléltet ban a kibocsátás értékének 63 %-át a folyó termelőfelhasználás tette ki, a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt 26 %-át, a termelési adók 1 %-ot képviseltek, míg a termelési támogatások 2 %-ot tettek ki. Az ágazat bruttó működési eredménye 2013-ban 980 millió Ft volt, a kibocsátás értékének 8,5 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét is. Az ágazat bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben MFt volt. 31. ábra Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH 41

46 4.3 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat környezetvédelmi ráfordításai Az ágazat környezetvédelmi beruházásainak 56 %-a a talaj és felszín alatti vizek védelmét (ennek 77 %-a közvetlen, 23 %-a integrált környezetvédelmi beruházás volt, 20 %-a a szennyvízkezelést szolgálta 2012-ben (ennek 40 %-a integrált), jelentősek még a hulladékgazdálkodás területén végrehajtott beruházások. Az ágazat az elmúlt nyolc évben a hozzáadott értékének átlagosan 0,9 %- át fordította környezetvédelmi beruházásokra (0,26-2,1 % között mozgott az arány). A környezetvédelmi beruházások szerkezetét és alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat környezetvédelmi beruházási ráfordításának szerkezete 2012-ben Levegőtisztaság védelme 1% 0% 10% 0% 20% Szennyvízkezelés Veszélyes hulladékok kezelése Nem veszélyes hulladékok kezelése 56% 3% 10% Talaj és felszín alatti vizek védelme Zaj- és rezgés elleni védelem Táj- és természet-védelem Egyéb 32. ábra Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat környezetvédelmi beruházásainak alakulása, MFt MFt Szennyvízkezelés Hulladékkezelés Talaj és felszín alatti vizek védelme Összes kvi beruházás 33. ábra 42

47 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág folyó környezetvédelmi ráfordításai közül legjelentősebb (71 %) a hulladékok kezelésével kapcsolatos, 13 %-át szennyvízkezelésre, 5,8 %- át pedig a talaj és felszín alatti víz védelmére fordítják (lásd az alábbi ábrát). A folyó környezetvédelmi ráfordításoknak átlagosan 36 %-a saját szervezeten belüli ráfordítás, 64 %-a külső szolgáltató által végzett környezetvédelmi szolgáltatás ellenértéke. Az ágazat az elmúlt nyolc évben a hozzáadott értékének átlagosan 0,5 %-át fordította folyó környezetvédelmi kiadásokra (0,36-0,57 % között mozgott az arány). Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat folyó környezetvédelmi ráfordításainak alakulása MFt Szennyvízkezelés Nem veszélyes hulladékok kezelése Egyéb Talaj és felszín alatti vizek védelme Veszélyes hulladékok kezelése 34. ábra 43

48 5 Ipar 5.1 Ipari vízkivétel, vízhasználat Az ipari vízgazdálkodást két adatbázis alapján lehet jellemezni. A vízkészletjárulék nyilvántartásból az összes víztermelés, vízkivétel megállapítható (továbbiakban VKJ). Ennél szűkebb körre elérhetők az üzemi vízgazdálkodásra és szennyvízkezelésre vonatkozó adatok. Az ipari vízgazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés (továbbiakban ipari statisztika) az 1378 nyilvántartási számú adatlapon történik, melyet az adatszolgáltatásra kötelezett 5 m 3 /óra teljes vízforgalmat, illetve a 80 m 3 /d frissvíz használatot elérő ipari vízhasználók kötelesek kitölteni. Ennek feldolgozása azonban évek óta nem történt meg. Az ipari üzemek a saját termeléssel beszerzett vízmennyiséget a közműves vízszolgáltatásból és egyéb termelőktől átvett vízzel is kiegészítik. Erre vonatkozóan az OSAP 1062 adatgyűjtés is szolgáltat adatot. A VKJ adatbázis szerint összes vízbeszerzés elenyésző része, 0,1-0,2%-a (a feldolgozóipar esetében 2013-ban 98 ezer m 3, a villamosenergia ipar esetében ezer m 3 ) származik a közüzemi vízszolgáltatásból a többi mind saját kutas vízellátás. Az OSAP 1062 adatgyűjtés szerint a feldolgozóipar számára ennél lényegesen többet, 6 370,4 ezer m 3 -t, a villamosenergia előállítása, szétosztása számára pedig lényegesen kevesebbet, 62,5 ezer m 3 vizet szolgáltattak közműből. A feldolgozóipar esetében az OSAP szerint a teljes vízfelhasználás 5,8 %-a származott közüzemből. Az ipari üzemek saját vízbeszerző művei segítségével termelt vízmennyiség megoszlása 2013-ban a víz eredete szerint következő: felszíni víz 97,5 %, parti szűrésű víz: 0,2 %, felszín alatti víz 2,2%. Az iparba tartozik a Vízellátás (E) is, amelyet külön fejezetben elemeztünk, ezért az alábbi táblázatban külön is bemutatjuk az ipar E ágazat nélküli vízfelhasználásának alakulását. 44

49 5.1. táblázat: Az ipar saját víztermelésének alakulása, ezer m 3 Ágazati kód Bányászat, kőfejtés B Feldolgozó ipar C Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CA Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CB Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CC Vegyipar CD+CE+CF +CG Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CH Gépipar CI+CJ+CK+ CL Egyéb feldolgozóipar CM Villamosenergia, gáz-, gőzellátás D Ipar Vízellátás nélkül összesen B+C+D Vízellátás E Összes ipari tevékenység B+C+D+E Forrás: VKJ 45

50 5.2. táblázat: Az ipar saját víztermelése után fizetett VKJ alakulása, ezer Ft Ágazati kód Bányászat, kőfejtés B Feldolgozó ipar C Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CA Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CB Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CC Vegyipar CD+CE+CF +CG Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CH Gépipar CI+CJ+CK+ CL Egyéb feldolgozóipar CM Villamosenergia, gáz-, gőzellátás D Ipar Vízellátás nélkül összesen B+C+D Vízellátás E Összes ipari tevékenység B+C+D+E Forrás: VKJ 46

51 A villamosenergia, gáz, gőzellátás ágazat vízfelhasználásának továbbra is meghatározó szerepe van az iparon belül. Részesedési aránya a 2000-es évek elején tapasztalható 96 % ról napjainkra 97 %-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a többi ipari szektor részesedési aránya a vízbeszerzésből 3,5 %-ról 2,8 %- ra csökkent. Az iparon belül a hűtési célú felhasználás a meghatározó, az utolsó elérhető adatok szerint ( ) kiadja a 95%-ot, a villamosenergia iparon belül pedig a 95-98%-ot. A Vízellátás ágazat (E) nélküli ipari vízhasználat megoszlása 2013-ban a főbb ipari ágazatok között a következő: Villamosenergia ipar 97,2 %, Feldolgozóipar 2,7 %, Bányászat, kőfejtés 0,1 %. A fizetett VKJ tekintetében az arány kissé eltolódik a Feldolgozóipar (13 %) felé (lásd a fenti táblázatot), mivel a VKJ összege sok tényezőtől függ. A vízmennyiség megoszlását és arányát az egyes ágazatok között a villamosenergia ipar és a vízellátás ágazat nélküli adatok torzítás nélkül tükrözik. A legnagyobb vízfogyasztó az élelmiszeripar (40%), a másik jelentős ágazat a tágan értelmezett vegyipar (46%). Ez utóbbin belül a vegyi anyag, termék és gyógyszer gyártása 86,7 %-ot használ, a kokszgyártás és kőolajfeldolgozás 8,6 %-ot, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása pedig csupán 4,7 %-ot képvisel a vízhasználatban. Ipari vízhasználatok ágazatonkénti megoszlása 2013-ban D és E ágazat nélkül 3% 0% Bányászat, kőfejtés 5% 4% 41% Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar 45% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar 1% 1% Egyéb feldolgozóipar 35. ábra Ipari vízhasználatok villamosenergia ipar és vízellátás ágazatok nélkül 2013-ban 5.2 Feldolgozóipar A legjelentősebb vízhasználat a hűtővíztől eltekintve - az iparon belül a feldolgozóipari tevékenység. Ezen belül is azokat az ágazatokat vizsgáljuk részletesen, amelyek a vízfogyasztás és a vízszennyezés döntő részét adják: - Élelmiszeripar (CA) - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) - Fémfeldolgozás (CH) - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) A feldolgozóipar gazdasági adatai és fajlagos vízfelhasználása között a következőképpen alakultak: 47

52 5.3. táblázat: A feldolgozóipar vízhasználatának gazdasági jellemzése Kibocsátás, MFt Feldolgozóipar összesen ,0 - Élelmiszeripar (CA) ,4 - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) ,3 - Fémfeldolgozás (CH) ,5 - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) ,7 Bruttó hozzáadott érték, MFt Feldolgozóipar összesen ,0 - Élelmiszeripar (CA) ,8 - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) ,2 - Fémfeldolgozás (CH) ,1 - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) ,1 Foglalkoztatottak száma, ezer fő Feldolgozóipar összesen 853,0 794,6 786,6 809,0 802,1 826,6 100,0 - Élelmiszeripar (CA) 128,6 132,3 124,9 123,9 126,3 133,1 16,1 - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) 132,9 119,8 120,0 118,3 116,7 114,1 13,8 - Fémfeldolgozás (CH) 101,6 96,6 87,3 92,4 96,8 103,1 12,5 - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) 289,4 253,7 265,1 286,1 283,9 293,5 35,5 Alkalmazásban állók bruttó keresete a Feldolgozóiparban, Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete a Feldolgozóiparban, Ft/fő/hó Hozzáadott érték volumenindex, % Feldolgozóipar összesen 103,6 104,8 106,9 107,9 105,6 105,9 106,6 107,7 96,5 82,5 111,3 100,6 99,8 95,6 - Élelmiszeripar (CA) 100,2 76,6 110,8 100,1 86,5 103,0 102,6 100,9 80,1 109,0 105,0 87,9 103,2 90,6 - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) 78,8 108,2 104,9 108,3 108,6 99,6 106,6 101,9 101,5 81,0 103,1 86,1 98,8 82,5 - Fémfeldolgozás (CH) 114,3 102,5 101,0 109,6 107,6 102,9 114,1 108,4 100,0 51,6 119,6 102,9 101,1 100,7 - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) 122,1 109,6 110,9 117,6 112,9 115,6 106,6 115,2 95,4 81,9 117,5 112,9 98,8 101,7 Fajlagos vízfelhasználás m 3 /1000 Ft kibocsátás Feldolgozóipar összesen 0,0148 0,0132 0,0127 0,0108 0,0092 0,0052 0,0046 0,0040 0,0038 0,0039 0,0033 0,0030 0,0040 0, ,0 - Élelmiszeripar (CA) 0,0417 0,0354 0,0332 0,0320 0,0301 0,0214 0,0189 0,0172 0,0176 0,0166 0,0172 0,0156 0,0152 0, ,9 - Vegyipar (CD+CE+CF+CG) 0,0244 0,0221 0,0223 0,0193 0,0161 0,0079 0,0071 0,0057 0,0046 0,0051 0,0044 0,0041 0,0072 0, ,8 - Fémfeldolgozás (CH) 0,0064 0,0055 0,0047 0,0045 0,0034 0,0024 0,0022 0,0022 0,0021 0,0027 0,0019 0,0016 0,0018 0, ,8 - Gépipar (CI+CJ+CK+CL) 0,0019 0,0017 0,0015 0,0012 0,0010 0,0005 0,0004 0,0004 0,0004 0,0004 0,0003 0,0002 0,0003 0,0003 6,1 Forrás: KSH *Arány a feldolgozóipar egészében ban*% 48

53 A GDP egynegyedét előállító ipar, ezen belül különösen a feldolgozóipar (23 %) egy válság utáni fellendülési pályán van. A feldolgozóipari növekedés 2008-ban veszítette el korábbi lendületét, s azóta kisebb hullámzásoktól eltekintve stagnálást mutatott 2013-ig től az előzetes adatok szerint új fellendülési szakasz vette kezdetét. A feldolgozóiparban átlagosan elérhető bruttó kereset 2013-ban 4,8 %-kal volt magasabb az országos átlagnál ban a feldolgozóipar kibocsátás értékének 76 %-át a folyó termelőfelhasználás tette ki, a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt 11 %-át, a fizetett termelési adók 4,5-szeresét tették ki a kapott termelési támogatásoknak, ezek egyenlege csupán 0,4 %-ot képviseltek (lásd az alábbi ábrát). A feldolgozóipar bruttó működési eredménye 2013-ban millió Ft volt, a kibocsátás értékének 12,4 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét is. Az ágazat bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben 1 681,4 mrd Ft volt. 36. ábra Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH Az iparon belül a főbb vízhasználók közül a Gépipar (CI+CJ+CK+CL ágazatok) járul hozzá a legnagyobb, s továbbra is növekvő mértékben (2013-ban már 45%) a feldolgozóipar által termelt GDP-hez, a foglalkoztatottak számában való részesedése ehhez képest csupán 35 %. A gépipar a vízfogyasztás tekintetében termelési arányánál jóval kisebb arányban részesedik, a feldolgozóipar vízhasználatának csupán 2,8 %-át adja. Kimagaslóan alacsony az egységnyi termelésre jutó vízfelhasználás, a feldolgozóipari átlagnak csupán 6 %-a ban a Gépipar kibocsátás értékének 78 %-át adta a folyó termelőfelhasználás, a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt azonban kevesebbet, 9,1 %-át, a fizetett termelési adók hatszorosát tették ki a kapott termelési támogatásoknak, ezek egyenlege csupán 0,3 %-ot képviseltek (lásd az alábbi ábrát). A Gépipar bruttó működési eredménye 2013-ban millió Ft volt, a kibocsátás értékének 13,2 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét is. Az ágazat bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben 848,1 mrd Ft volt. 49

54 37. ábra Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH A második legjelentősebb ágazat a Vegyipar (CD+CE+CF+CG ágazatok), amely a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 13,8 %-ával szemben 24,2 %-kal járult hozzá a feldolgozóipar által termelt GDP-hez 2013-ban. A vegyipar a évi állapottal szemben átvette az élelmiszeripartól a legnagyobb vízfogyasztó szerepét, a termelés egységére eső vízfelhasználásban azonban még mindig csak a második ágazat ban a Vegyipar kibocsátás értékének 76 %-át adta a folyó termelőfelhasználás és a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt 9 %-át, a fizetett termelési adók kilencszeresét tették ki a kapott termelési támogatásoknak, ezek egyenlege csupán 0,5 %-ot képviseltek (lásd az alábbi ábrát). A Vegyipar bruttó működési eredménye 2013-ban 808 millió Ft volt, a kibocsátás értékének 13,9 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét is. Az ágazat bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben 390,4 mrd Ft volt. 38. ábra 50

55 Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH Az élelmiszeripar most már csak a második legnagyobb vízfogyasztó a feldolgozóiparon belül. A termelés egységére eső vízfogyasztás is itt a legmagasabb, a feldolgozóipari átlag 3,4-szerese. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 16,1 %-ánál kisebb mértékben, 9,8%-kal járul hozzá a feldolgozóipar GDP termeléséhez ban az Élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása ágazat kibocsátás értékének a feldolgozóipar átlagánál nagyobb arányát, 81 %-át adta a folyó termelőfelhasználás és a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt 11,5 %-át, a fizetett termelési adók ( millió Ft) ebben az ágazatban csak 4,3-szeresét tették ki a kapott termelési támogatásoknak (2 602 millió Ft), ezek egyenlege csupán 0,3 %-ot képviseltek (lásd az alábbi ábrát). Az ágazat bruttó működési eredménye 2013-ban 210,3 millió Ft volt, a kibocsátás értékének csupán 7,1 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét is. Az ágazat bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben 130,1 mrd Ft volt. 39. ábra Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH Élelmiszer-vállalkozások vonatkozásában 62 engedély köteles és 300 bejelentés köteles élelmiszerelőállító üzem működött év végén olyan területen, ahol a közüzemi víz arzén határértéke magasabb volt, mint 10 µg/l. 11 A NÉBIH laboratóriumai 2013-ban összesen 240 arzénkomponensre irányuló monitoring vízvizsgálatot végeztek. Ezen vizsgálatok közül az arzénnal érintett területeken 3 közüzemi ivóvíz eredmény lépte túl a 10µg/l határértéket. Azokban az üzemekben, ahol a víz termékbe kerül, helyi As mentesítővel, vagy tartályos, ballonos, lajt-kocsis vízellátással biztosítják a termékbe felhasználandó megfelelő minőségű ivóvizet. A fémfeldolgozás az élelmiszeriparnál kisebb arányt képvisel a termelésben, de arányai ahhoz hasonlóak, de fajlagos vízfelhasználása a feldolgozóipari átlag 69 %-a. A bemutatott adatok alapján megállapítható, hogy az ipari vízgazdálkodás korszererűsösött, a víztakarékossági technológiák terjednek, a vízfelhasználás hatékonysága nőtt, mert a fajlagos vízfelhasználás (az 1000 Ft termelésre eső vízfelhasználás) radikálisan csökkent. A fajlagos 11 J E L E N T É S az Európai Bizottság részére az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről az Európai Bizottság C(2012) 3686 számú határozatának megfelelően, február 51

56 vízfelhasználás a feldolgozó ipar egészére között 70%-al csökkent. Minden ágazatban csökkent ez a mutató, a legjobban a gépiparban (85%-os a csökkenés), legkevésbé a fémfeldolgozó iparban (55%-os a csökkenés), az élelmiszeriparban és a vegyiparban 65%-os a csökkenés. A feldolgozóipar környezetvédelmi ráfordításai Az ágazat környezetvédelmi beruházásainak 48 %-a szennyvízkezelést (ennek 96 %-a közvetlen, 4 %-a integrált környezetvédelmi beruházás volt, 24 %-a a levegőtisztaság védelmét szolgálta 2012-ben (ennek 24 %-a integrált), jelentősek még a talaj és felszín alatti vizek védelme területén végrehajtott beruházások (8 %), amelynek 80 %-át a tágan értelmezett vegyipar hajtotta végre. Az ágazat az elmúlt nyolc évben a hozzáadott értékének átlagosan 0,5 %-át fordította környezetvédelmi beruházásokra (0,3-0,7 % között mozgott az arány). A feldolgozóipar környezetvédelmi beruházásai szerkezetét és alakulását az alábbi ábrák szemléltetik. 40. ábra Forrás: KSH 52

57 41. ábra Forrás: KSH A Feldolgozóipar szennyvízkezelési beruházásainak ágazatok közötti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. A legnagyobb beruházási arányt az élelmiszeripar képviseli, 2012-ben 7,7 mrd Ft-ot fordítottak szennyvízkezelési beruházásra, bruttó hozzáadott értékének 1,4 %-át. A szennyvízkezelési beruházások másik jelentős végrehajtója a tágan értelmezett vegyipar, amely 2012-ben 2,2 mrd Ft-ot fordított ilyen célra, s ez a bruttó hozzáadott értéküknek 0,2 %-a. A Feldolgozóipar szennyvízkezelési beruházási ráfordításának szerkezete ágazatonként 2012-ben Élelmiszerek, italok és dohány gyártása 21% 1% 0% 4% Textília, textiláru, ruházati termék, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 0% 0% 2% 72% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, gyógyszergyártás; vegyi anyag és termék, gumi-, műanyag termék gyártás Egyéb nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék, gép, berendezés, villamos gép, műszer és jármű, bútor, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása 42. ábra Forrás: KSH A Feldolgozóipar folyó környezetvédelmi ráfordításai (2012-ben összesen 86,7 mrd Ft) közül legjelentősebb (43 %) a hulladékok kezelésével kapcsolatos, 39 %-át szennyvíz- és használtvíz kezelésre, 2,2 %-át pedig a talaj és felszín alatti víz védelmére fordítják (lásd az alábbi ábrát). A folyó környezetvédelmi ráfordításoknak átlagosan 39 %-a saját szervezeten belüli ráfordítás, 61 %-a külső szolgáltató által végzett környezetvédelmi szolgáltatás ellenértéke (lásd az alábbi táblázatot). Az 53

58 ágazat az elmúlt nyolc évben a hozzáadott értékének átlagosan 1,6 %-át fordította folyó környezetvédelmi kiadásokra (1,4-2 % között mozgott az arány). A feldolgozóipar MFt VKJ-t fizetett 2013-ban a saját víztermelés után, ennek 49 %-át az Élelmiszer- és dohányipar, 31 %-át pedig a tágan értelmezett Vegyipar, 14 %-át pedig a Fémfeldolgozás és a Gépipar fizette. A Feldolgozóipar folyó környezetvédelmi ráfordításainak alakulása MFt Egyéb Talaj és felszín alatti vizek védelme Nem veszélyes hulladékok kezelése Veszélyes hulladékok kezelése Szennyvízkezelés Levegőtisztaság védelme 43. ábra Forrás: KSH 54

59 5.4. táblázat: A feldolgozóipar szervezeten belüli folyó környezetvédelmi ráfordításai és külső szolgáltató által végzett környezetvédelmi szolgáltatások ellenértéke ágazatonként 2012-ben, millió Ft Szervezeten belüli folyó környezetvédelmi ráfordítás Külső szolgáltató által végzett környezetvédelmi szolgáltatások ellenértéke Levegőtisztaság védelme Szennyvízkezelés Hulladékkezelés Hulladékkezelésből: veszélyes hulladékok kezelése Talaj és Felszín alatti vizek védelme Zaj- és rezgés elleni védelem Táj- és természetvédelem Kutatás és fejlesztés Egyéb Összesen Ebből: veszélyes hulladék Hulladékkezelés Szennyvízkezelés Tartályban gyűjtött szennyvíz Egyéb Összesen Ágazat Élelmiszerek, italok és dohány gyártása Textília, textiláru, ruházati termék, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, gyógyszergyártás; vegyi anyag és termék, gumi-, műanyag termék gyártás Egyéb nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék, gép, berendezés, villamos gép, műszer és jármű, bútor, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása Összesen

60 5.3 Vízenergia termelés A vízerőkészlet hasznosítás folyószakaszonkénti megoszlása aránytalan. Kiépítettsége alacsony, ami Magyarország természeti és földrajzi adottságaiból következik. A nagyobb folyók közép- és alsószakasz jellegűek, viszonylag kis eséssel. A vízerőkészlet nagy ráfordítással aknázható ki. Ebből következően a magyarországi vízerő-hasznosításra csak járulékos jelleggel került sor, ott ahol a folyók hasznosítási célrendszerekbe vízlépcsőkkel történő szabályozását egyéb domináns hasznosítási feladatok időszerűvé tettek (pl. öntözés, vízszintszabályozás stb.). A vízenergia termelés duzzasztással történik. A vízerőművek beépített villamos teljesítőképessége 2000-ről 2013-ra 20 %-kal nőtt, a vízerőművekben termelt villamos energia mennyisége szintén 20 %-kal emelkedett, 2004-hez viszonyítva (amikor a évi bővülés ténylegesen üzemelt) pedig 3,7 %-kal nőtt. A vízerőművek termelésének éven belüli eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a termelés általában áprilisaugusztus között a legmagasabb. Az országban termelt villamosenergia mennyiségnek átlagosan 0,7 %-a származik vízerőművekből táblázat: A vízenergiatermelés adatai Megnevezés Üzemelő vízenergia kapacitás (beépített teljesítőképesség), 48,2 48,2 48,2 53,6 n.a. 55,0 55,3 57,7 MW Vízerőműben termelt villamos energia, MWh Vízerőműben termelt villamos energia aránya az összes termelt energiához képest, % 0,5 0,5 0,6 0,5 0,6 0,6 0,6 0,7 Forrás: Magyar Energia Hivatal, Villamos Energia Statisztikai Évkönyvek , NFM A vízerőművek által lekötött vízmennyiség 2004-ről 2012-re kisebb visszaesések után 14 %-kal növekedett, a tényleges termelés csak 3,7 %-kal. A fizetett VKJ ezzel szemben 41 %-kal, mivel az alapdíj ez alatt az idő alatt 37 %-kal növekedett. A részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az 1 MWh vízi energiával termelt villamosenergiára jutó VKJ a évi 130,2 Ft-ról 2011-re 174,7 Ftra emelkedett. A fizetett VKJ a vízerőművek becsült kibocsátási értékének 0,4 %-a, a becsült folyó termelőfelhasználásának pedig 0,6 %-a volt 2011-ben táblázat: A vízenergiatermelés során fizetett VKJ alakulása Évek Lekötés, em 3 Termelés, em 3 Fizetett VKJ, eft Forrás: OVF 56

61 Az alábbi táblázat 2013-ra mutatja be a vízerőművek kapacitását erőművenként. Elhelyezkedésüket az alábbi térkép szemlélteti. Vízerőművek, telephelyekkel 5.7. táblázat: Vízerőhasznosítás adatai 2013-ban Beépített villamos teljesítőképesség, MW Részesedés a villamos teljesítőképességből, % Duna vízgyűjtő területe Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft., Lukácsháza 0,04 0,07 Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft., Chernelházadamonya 0,03 0,06 Szombathelyi Vízerőmű KFT., Csörötnek 0,49 0,84 Szombathelyi Vízerőmű KFT., Ikervár 0,16 0,28 Szombathelyi Vízerőmű KFT., Ikervár 2,44 4,23 Szombathelyi Vízerőmű KFT., Körmend 0,40 0,69 Szombathelyi Vízerőmű KFT., Magyarlak 0,24 0,42 Rappold és Penz Vízerőművek Kft., Pornóapáti 0,26 0,45 Rappold és Penz Vízerőművek Kft., Szentpéterfa 0,11 0,19 Hunag Kft., Hegyeshalom 0,12 0,21 Jank Magyarország Kft., Alsószölnök, Felsőcsatár, Gencs, Gyöngyöshermán, Tanakajd 0,44 0,77 Kapuvári Vízerőmű Kft. 0,11 0,19 KENYERI Vízerőmű Kft., Nick 1,54 2,67 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Kvassay 2,00 3,46 Guttmann Acquisition Kft., Bogyiszló 0,04 0,06 Duna összesen 8,42 14,58 Tisza vízgyűjtő területe Tiszavíz Vízerőmű Kft., Kisköre 28,00 48,49 Tiszavíz Vízerőmű Kft., Tiszalök 12,90 22,34 Hernádvíz Kft., Kesznyéten 4,70 8,14 SINERGY Kft., Felsődobsza 0,95 1,65 SINERGY Kft., Gibárt 0,49 0,85 Blue Stream Kft., Bódva 0,03 0,05 Blue Stream Kft., Öcsöd 0,16 0,28 Hydro Power Consulting Kft. Békésszentandrás 2,03 3,52 Tisza összesen 49,26 85,31 Ország összesen 57,68 99,90 Háztartási méretű vízerőművek 0,06 0,10 Ország mindösszesen 57,74 100,00 Forrás: NFM 57

62 44. ábra: Magyarország vízerőművei 58

63 A legnagyobb kapacitású vízerőművek a Kiskörei és a Tiszalöki létesítmények, amelyek termelése együttesen az országos vízi energia termelés 77 %-át adják. A hazai kis- és törpe vízerőművek nagy része a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon, a Rába baloldali vízgyűjtő területének kisvízfolyásain található. A villamos energia termelés és elosztás gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. Gazdasági adatok általában csak a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, D ágra összesen vannak. A főbb mutatókat az 4.8. táblázat foglalja össze a D ágra. Az ország bruttó kibocsátásának egyre csökkenő hányadát, 2013-ban 2,5 %-át adta a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág. A GDP-nek a bruttó kibocsátásénál kisebb hányadát, 2,2 %-át, ezen belül az ipari GDP-nek kb. 8,3 %-át termeli meg. A termelt villamos energia mennyiségének aránya alapján a vízi energia termelés adja az ipari GDP 0,05 %-át. A villamosenergia árak 2003-tól 2010-ig az infláció mértékén felüli mértékben emelkedtek, egy évi stagnálás után.2012-ben az inflációnál kisebb mértékben növekedett (3,5 %-kal), majd a rezsicsökkentés keretében többlépcsős (2013. január 1-jétől 10 %-os, november 1-től 11,1 %- os, szeptember 1-jétől 5,7 %-os) díjcsökkentést hajtottak végre, így a lakossági áram ára a 2012 decemberi árhoz képest összesen 25 %-kal mérséklődött 2014-re. A nemzetgazdasági ág összesen az ország alkalmazottainak 1,3 %-át foglalkoztatta 2004-ben, ez az arány 2013-ra 0,9 %-ra csökkent, a bruttó keresetek ellenben az átlagosnál jobban nőttek, míg évben mind az országos, mind az ipari átlagkereset 1,5-szerese volt, addig 2013-ban az országos átlagkeresetnek 1,8-szerese, az ipari átlagnak 1,7-szerese volt a D szektor bruttó átlagkeresete. A Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás nemzetgazdasági ág (D) kibocsátásának összegét növeltük a termelési támogatással, s így vizsgáltuk kibocsátás összetételét, amelyet az alábbi ábra szemléltet ban a kibocsátás értékének 63 %-át a folyó termelőfelhasználás tette ki, a munkavállalói jövedelmek a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt 14 %-át, a termelési adók 3,7 %-ot képviseltek, míg a termelési támogatások jelentéktelenek voltak (0,1 %). Az ág bruttó működési eredménye 2013-ban 283,8 milliárd Ft volt, a kibocsátás értékének 19 %-át tette ki, ez tartalmazza még az értékcsökkenés összegét. Az ág bruttó állóeszközfelhalmozása abban az évben 139 Mrd Ft volt. 45. ábra Forrás: Magyarország nemzeti számlái , KSH 59

Települések szennyvízelvezetés- kezelés

Települések szennyvízelvezetés- kezelés Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

Éves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben

Éves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben A jelentés célja Éves jelentés Fővárosi Vízművek Zrt. gazdálkodása a 2017. évben Jelen dokumentum célja, hogy az hatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénynek és az annak végrehajtásáról szóló 122/2015.

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok) ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:

Részletesebben

1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen

1. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen 1. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése a részvízgyűjtőkön és a mintaterületen ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS A vízhasználatok bemutatása és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Madocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2003. (V.1.) önkormányzati rendelete a közüzemi ívóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos díjak megállapításáról és a díjalkalmazás

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

4. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A évi jelentésben leírtak aktualizálása

4. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A évi jelentésben leírtak aktualizálása 4. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A 2005. évi jelentésben leírtak aktualizálása ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS A vízhasználatok bemutatása

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (III.7.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (II.22.), a 44/2007. (XII.28.), a 39/2013. (IX.23.) és a 44/2016. (X.28.)

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Az előadás témakörei 1. EU-s kötelezettség, derogációs kötelezettség

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet

Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 2. melléklet A Vízkészlet-járulék terheinek megoszlása, fizetőképességi elemzés és járulékszámítási

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ )

Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ ) Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047) KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047 PROJEKT NYITÓRENDEZVÉNY Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása projekt

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelete a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelete a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelete a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2 2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások

Részletesebben

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest

Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Budapest VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 15 Budapest, Kossuth Lajos tér. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 8. (2), valamint a 288/20. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kötelező Nyilvántartási

Részletesebben

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.

Részletesebben

KIVONAT. Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének, december 14- én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének, december 14- én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének, 2010. december 14- én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2010. (XII. 15.) önkormányzati

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért.

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért. Jó vízminőséggel a vízbiztonságért. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap Degré András Ivóvíz-biztonsági tervrendszer Az ivóvíz-biztonsági tervrendszerek alapja - a fogyasztó egészségének védelme érdekében - a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének (XII. 1.) RENDELETE

Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének (XII. 1.) RENDELETE Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14 2009. (XII. 1.) RENDELETE a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági

Részletesebben

Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel

Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel MASZESZ SZAKMAI NAP Kis és közepes szennyvíztisztító telepek téli üzeme Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel 2017.12.05. MÉSZÁROS JÓZSEF Nyírségvíz Zrt. A komposztálást

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya

Részletesebben

DABAS IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA

DABAS IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA DABAS IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA PROJEKTÁTADÓ RENDEZVÉNY, SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2015. SZEPTEMBER 14. KORSZERŰ VÍZKEZELÉS, EGÉSZSÉGES IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS A BERUHÁZÁS CÉLJA Ivóvízkezelés A projekt alapvető célkitűzése

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról.

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya Egyházasrádóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Egyházasrádóc

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya

I. Fejezet A rendelet hatálya Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 48/2004.(VI.18.) rendelete a talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 1 Budapest Főváros

Részletesebben

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek

Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Zsámbék 1016.04.20. Mészáros József csatornázási ágazat, műszaki vezető

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 34/2007. (XII.20.) sz. A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 34/2007. (XII.20.) sz. A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról 34/2007.(XII.20.) sz. rendelet A csatornaszolgáltatás hatósági árának megállapításáról Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2007. (XII.20.) sz. rendelete A csatornaszolgáltatás hatósági

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./

/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./ Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról /A 10/2018.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei

Részletesebben

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév Foglalkoztatási Paktum Békés Megyében TOP-5.1.1-15-2016-00001 Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés 2017. IV. 2018. I. Készítette: Békés Megyei Paktumiroda 2018 1. Bevezetés a gyorsjelentés

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

BUJ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2003./XII.15./KT.sz R E N D E L E T E

BUJ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2003./XII.15./KT.sz R E N D E L E T E BUJ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2003./XII.15./KT.sz R E N D E L E T E a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzatának 7/1994. (V.26.) r e n d e l e t e

Rakamaz Város Önkormányzatának 7/1994. (V.26.) r e n d e l e t e Rakamaz Város Önkormányzatának 7/1994. (V.26.) r e n d e l e t e Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által szolgáltatott ivóvíz, valamint szennyvíz-elvezetés, szennyvíztisztítás- és kezelés díjairól (egységes

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben