Településsoros vízigények, valamint részvízgyűjtőre vonatkozó és országos vízigények becslése 2015-re

Átírás

1 ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, valamint a terv környezeti vizsgálatának elkészítése (TED [2008/S ]) 4/1. FÜGGELÉK Vízhasználatok gazdasági elemzése feladathoz Településsoros vízigények, valamint részvízgyűjtőre vonatkozó és országos vízigények becslése 2015-re Zárótanulmány Dátum: Budapest, március 31. ÖKO Zrt. Környezetei, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, szolgáltató és Fejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság VTK Innosystem Víz, Természet- és Környezetvédelmi Kft. VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

2

3 ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, valamint a terv környezeti vizsgálatának elkészítése (TED [2008/S ]) 4/1. FÜGGELÉK Vízhasználatok gazdasági elemzése feladathoz Településsoros vízigények, valamint részvízgyűjtőre vonatkozó és országos vízigények becslése 2015-re Zárótanulmány Készítette Hartwig Lászlóné, ÖKO Zrt. Dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Közreműködött Némethné Gál Katalin, GKI Vanicsek Zoltánné, GKI Dátum: Budapest, március 31.

4

5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ ELŐREJELZÉS MÓDSZERTANA Módszertani ismertetés Fontosabb feltételezések Vízfogyasztás, vízigény és egyéb vízhasználat előrejelzés feltételezéseinek indoklása Lakossági vízfogyasztás előrejelzése Ipari és szolgáltatási vízfogyasztás előrejelzése Mezőgazdasági vízfogyasztás Halastavak vízhasználatát módosító tényezők Öntözési vízigényt módosító tényezők Állattenyésztési vízhasználat A modell számításainak gyakorlati végrehajtása A VÍZFOGYASZTÁS, VÍZIGÉNYEK ELŐREJELZÉSE EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE Magyarország Duna vízgyűjtő Duna vízgyűjtő Budapest Duna vízgyűjtő Budapesten kívül Tisza vízgyűjtő Dráva vízgyűjtő Balaton vízgyűjtő Településsoros előrejelzés Lakosság vízfogyasztása Ipar és szolgáltatások vízfogyasztása Mezőgazdaság vízfogyasztása Hűtővíz vízfogyasztás Összes nem hűtővíz vízfogyasztás Összes vízigény FÜGGELÉKEK I. A vízigények prognózisa (Külön mellékelve MS Excel fájl formátumban) II. Vízigény előrejelzésben felhasznált egyéb prognózisok

6 RÖVIDÍTÉSEK FVM GKI KSH OSAP OSAP 1062 OSAP 1378 TEÁOR VKI VKJ Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium GKI Gazdaságkutató Rt. Központi Statisztikai Hivatal Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Jelentés a települések ivóvízellátásáról, szennyvízelvezetéséről és szennyvíztisztításáról Az ipari vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Vízügyi Keretirányelv Vízkészlet-járulék TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Lakosság közműves vízfogyasztása 2. táblázat Az ipar és a szolgáltatások közműves vízfogyasztása 3. táblázat Lakosság saját kutas vízfogyasztása 4. táblázat Az ipar és a szolgáltatások saját kutas vízfogyasztása 5. táblázat A mezőgazdaság saját kutas vízfogyasztása 6. táblázat Lakosság vízfogyasztása 6/a. táblázat Közműves vízellátás és fajlagos lakossági vízfogyasztás alakulása 7. táblázat Az ipar és a szolgáltatások vízfogyasztása 7/a. táblázat Fajlagos gazdálkodói vízfogyasztás alakulása 7/b. táblázat Bruttó kibocsátás módosító tényezők 8. táblázat A mezőgazdaság vízfogyasztása 8/a. táblázat Számosállat vízfogyasztás alapján, 1000 db 9. táblázat Az ipar és szolgáltatások fajlagos vízhasználatának változása országos szinten évek között 10. táblázat Bruttó kibocsátás módosító tényezők 11. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Magyarország 12. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Duna vízgyűjtő 13. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Duna vízgyűjtő, Budapest 14. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Duna vízgyűjtő, nem Budapest 15. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Tisza vízgyűjtő 16. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Dráva vízgyűjtő 17. táblázat Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Balaton vízgyűjtő

7 Bevezetés A munka célja a vízigények Magyarország összes településére vonatkozó településsoros előrejelzése 2015-re, a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis projekt (továbbiakban VKI II. fázis projekt) keretében készített, Magyarország egészére és a magyarországi részvízgyűjtőkre (Duna-közvetlen (továbbiakban: Duna), Tisza, Dráva és Balaton) vonatkozó összevont, valamint a Tisza Kisköre feletti hazai vízgyűjtőjére vonatkozó településsoros előrejelzés nyomdokain haladva. Az előrejelzést a VKI II. fázis projekt keretében kidolgozott módszertanra, prognózisokra és felhasznált adatbázisokra alapoztuk, azok szükség szerinti aktualizálásával, módosításával. A vízfogyasztás és a vízigény előrejelzést közműves és saját kutas fő kategóriákra osztottuk. A közműves vízigény esetében a 1062 OSAP statisztikából indultunk ki. A vízigény a vízfogyasztás és a vízveszteség, valamint a belső felhasználás összege. Mivel a VKJ-ban szereplő vízkivételi adatok és a közműves statisztikában szereplő víztermelési adatok eltérnek (a VKJ vízkivétel összességében kb. 10%-al nagyobb) ezért két vízigény számot szerepeltettünk, vízigény minimum, illetve vízigény maximum néven. A településsoros előrejelzés a következő vízhasználó csoportok szerinti bontásban készült: lakosság (vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakosok, közkifolyós ellátásban részesülők), ipar (TEÁOR: C, D, E összevontan), szolgáltatások (TEÁOR: F, G-O) összevontan, mezőgazdaság összevontan. A saját kutas vízigény esetében a VKJ statisztika adataiból indultunk ki, és nem az ágazati statisztikákból nyerhető (ipari, mezőgazdasági vízgazdálkodási) adatokból. A saját kutas vízigény feltételezésünk szerint megegyezik a vízhasználattal/vízfogyasztással. A településsoros előrejelzés a következő vízhasználó csoportok szerinti bontásban készült: lakosság, ipar, szolgáltatások (az egyes ágazatokat, valamint a hűtési célú vízkivételt is megkülönböztetve, továbbá külön kezelve az ún. in situ vízigényt (pl. vízerőmű), mely a VKJ statisztikában szereplő legnagyobb tétel), mezőgazdaság (halastavak vízellátása, öntözés, állattenyésztés és egyéb bontásban). A továbbiakban bemutatjuk a vízigény előrejelzés módszertanát, az ipar és a szolgáltatások fajlagos vízhasználatának előrejelzését, valamint a vízfogyasztás, a vízigény előrejelzéseket országosan, illetve részvízgyűjtők szerint. 7

8 1. Az előrejelzés módszertana A vízigények prognózisánál alapvetően a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése 2. fázis (továbbiakban: VKI 2. fázis) Zárójelentés 3. mellékletében (2015-ig szóló gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzés. Vízigények és egyéb vízhasználatok prognózisa) alkalmazott módszertant követtük, kisebb módosításokkal. Az alkalmazott módszertan lényege az, hogy az országos, illetve a részvízgyűjtőkre vonatkozó prognózisokat a településekre, a települések, illetve a kistérségek vízhasználat szempontjából történő jellemzői (pl. népesség alakulása), illetve kategóriába sorolása (pl. gazdasági fejlettség) szerint korrigáljuk. Az egész országot felölelő településsoros előrejelzés során a főbb irányok meghatározásakor (pl. lakosság átlagos fajlagos közműves vízfogyasztása 2015-ben országosan, illetve részvízgyűjtőnként) a VKI 2. fázis során elkészült előrejelzés eredményeire támaszkodtunk. A településsoros előrejelzés során az előrejelzés alapját adó statisztikákat több esetben is javítanunk kellett, mert hibákat tartalmaztak. A tapasztalt hibák az OSAP 1062 statisztika esetében a teljesség igénye nélkül a következők voltak: Az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma nagyobb, mint az összes lakás száma. Negatív értékek a mezőgazdaság közműves vízfogyasztása és a vízveszteség esetében. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az alkalmazott módszertant, valamint ismertetjük az előrejelzés során alkalmazott fontosabb feltételezéseket Módszertani ismertetés A vízigények előrejelzéséhez az összes vízigényt olyan összetevőkre kell bontani, melyek egy részének jövőbeni alakulására megalapozott feltételezések alkalmazhatók, így a jövőbeni vízfogyasztások, vízhasználatok, azok összegzésével pedig a jövőbeni vízigény számítható. A számítások menete az országos, a részvízgyűjtőkre vonatkozó és a településsoros előrejelzés esetében lényegében azonos. Az országos előrejelzés az egész országra vonatkozó idősoros kiinduló adatokkal dolgozik, a részvízgyűjtőkre vonatkozó előrejelzés a 4 db részvízgyűjtő összefoglaló adataival, - külön kezelve Budapestet -, végzi el a számításokat. A településsoros előrejelzéshez el kell végezni az országos és részvízgyűjtős előrejelzést is, mivel a településsoros előrejelzés a részvízgyűjtőkre vonatkozó előrejelzés korrigálásával készül. Jelen munka során nem készült új országos és részvízgyűjtős előrejelzés, hanem a településsoros előrejelzés alapját a VKI 2. fázis projektben készült országos és részvízgyűjtős előrejelzés képezte. Ennek oka elsődlegesen az újabb vizes statisztikák megbízhatatlanságában rejlik (részletesen lásd alább). Jelen munka első lépéseként összevetettük a közötti időszakra vonatkozó statisztikai tényadatokat a VKI 2. fázis projekt során készült előrejelzés megfelelő adataival, illetve a közötti időszak tényadataival. Az összevetés során azt tapasztaltuk, hogy a (közműves) lakossági vízfogyasztás az előrejelzésnek megfelelően alakult, az ipar és szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság esetében azonban jelentős eltérés van az előrejelzés és a tényadatok között. Mivel azonban az új adatok a korábbi időszak ( ) adataival való összevetésben is olyan jelentős eltéréséket mutattak, melyek gazdasági, vagy vízfogyasztási jellemzőkkel nem voltak 8

9 magyarázhatók, felmerült a statisztikai hiba lehetősége. A téma szakértőivel folytatott konzultációk során megerősítést nyert, hogy a közötti időszakra vonatkozó VKJ statisztikai adatok nem megbízhatók. A fenti tapasztalatok alapján tehát a lakosság esetében nem volt szükséges, az ipar és szolgáltatások, illetve a mezőgazdaság esetében pedig nem volt lehetséges az előrejelzést újabb vízfogyasztási tényadatokra alapozni. Természetesen, ahol lehetséges volt, az előrejelzést befolyásoló egyéb tényezők pl. gazdasági kilátások módosításra kerültek. Kontroll célzattal az országos előrejelzés is frissítésre került. A 2. fejezetben bemutatásra kerülő előrejelzési eredmények az ország egésze és a részvízgyűjtők esetében a településsoros előrejelzés megfelelő összegzéseként adódtak. Az előrejelzéshez rendelkezésre áll Magyarország gazdasági fejlődésének prognózisa (A GKI által a VKI 2. fázis keretében készített országos és megyei szintű gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzés 2015-ig. Ezt a gazdasági előrejelzést minden területen felhasználjuk. E prognózis tartalmazza a következőket: 1. A gazdasági növekedés előrejelzése, különösen a fontosabb szektorokban megyénként (főbb ipari ágazatok kiemelése). 2. Demográfiai előrejelzés a kistérségekre. 3. Földhasználati változások előrejelzése megyénként. 4. Állatlétszám változások előrejelzése megyénként. 5. Technológiai változások irányainak előrejelzése, EU mezőgazdasági politikájának hatása (CAP) stb. Jelen előrejelzéshez frissítésre került az 1. pontban foglalt gazdasági növekedés előrejelzés országos viszonylatban, valamint a 4. pontban foglalt állatlétszám előrejelzés szintén országos viszonylatban. A vízigény előrejelzéshez szükséges megyei szintű adatok ezen új előrejelzések és a korábbi részletes előrejelzések kombinálásával készültek. A vízigény előrejelzés során külön kezelendő a közműves és a saját kutas vízigény, melyeket az alábbiak szerint kell tovább bontani: Közműves vízigény Saját kutas vízigény Lakosság vízfogyasztása Lakosság vízfogyasztása Ipar és szolgáltatás vízfogyasztása Ipar és szolgáltatás vízfogyasztása Mezőgazdaság vízfogyasztása Mezőgazdaság vízfogyasztása Belső felhasználás Vízveszteség Egyéb* * A 1062 OSAP és a VKJ statisztika eltérésének kezelésére. A fenti bontás még mindig túl általános, a közműves vízigény esetében a lakosság, valamint az ipar és szolgáltatások vízfogyasztását, a saját kutas vízigény esetében pedig ezeken túlmenően a mezőgazdaság vízfogyasztását is további összetevőkre kell bontani, az alábbiak szerint. 9

10 A lakosság közműves vízfogyasztásának szükséges adatai és azok forrásai az 1. táblázatban láthatók. A lakosság közműves vízfogyasztása a vezetékes ivóvízzel ellátottak és a közkifolyón ellátottak fogyasztásának összege, melyek az ellátottak számának és az egy főre eső fajlagos vízfogyasztásnak a szorzatai. Az ellátottak száma a népesség és a vezetékes ivóvízzel, illetve közkifolyón ellátottak arányának szorzata. A fajlagos vízfogyasztások a kiinduló adatok szintjén számított adatok: a vezetékes, illetve közkifolyós vízfogyasztás adatok és az ellátottak számának hányadosai. Az előrejelzés az alábbi adatok jövőbeni alakulására alkalmazott feltételezések alapján készíthető: népesség, közműves vízellátással ellátott lakosok aránya, közkifolyós ellátásban részesülő lakosok aránya, vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok fajlagos vízfogyasztása, közkifolyós ellátásban részesülő lakosok fajlagos vízfogyasztása. 1. táblázat Lakosság közműves vízfogyasztása Megnevezés Egység Forrás Helyettesítő adat Előrejelzés Népesség fő OSAP 1062 X GKI kistérségi prognózis alapján Közműves vízellátással ellátott lakosok aránya Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok aránya Közkifolyós ellátásban részesülő lakosok aránya Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma Közkifolyós ellátásban részesülő lakosok száma Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok fajlagos vízfogyasztása Közkifolyós ellátásban részesülő lakosok fajlagos vízfogyasztása % OSAP 1062 alapján számított % OSAP 1062 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya % OSAP 1062 X fő fő számított számított Vezetékes vízfogyasztás m 3 /év OSAP 1062 Közkifolyós vízfogyasztás l/fő/nap számított X l/fő/nap számított X m 3 /év OSAP 1062 X Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés az országos és részvízgyűjtős előrejelzés eredményeire épül Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés az országos és részvízgyűjtős előrejelzés eredményeire épül Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés az országos és részvízgyűjtős előrejelzés eredményeire épül Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés megegyezik az országos és részvízgyűjtős előrejelzéssel Az ipar és a szolgáltatások közműves vízfogyasztásának szükséges adatai és azok forrásai a 2. táblázatban láthatók. Az ipar, építőipar és a szolgáltatások közműves vízfogyasztása esetében országosan és a részvízgyűjtők szintjén az előrejelzéshez ágazati bontással, településsorosan pedig az iparra (C-E), illetve az építőiparra és szolgáltatásokra (F, G-O) összevontan történik, 10

11 a rendelkezésre álló statisztikai adatok aggregáltsága miatt 1. Az előrejelzés az ágazatokra vonatkozó gazdasági prognózisok és a fajlagos vízfogyasztás becsült alakulása 2 alapján történik. 2. táblázat Az ipar és a szolgáltatások közműves vízfogyasztása Megnevezés Egység Forrás Előrejelzés C - Bányászat m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DA - Élelmiszeripar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DB, DC - Textil és bőripar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DD, DE - Fa és papíripar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DF, DG, DH - Vegyipar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DJ - Kohászat, fémfeldolgozás m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DK, DL, DM - Gépipar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X DI, DN - Egyéb feldolgozóipar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X E - Villamosenergiaipar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X F - Építőipar m 3 /év OSAP 1062, 1378 X G - O - Szolgáltatás m 3 /év OSAP 1062 X GKI gazdasági prognózis (+ településsorosan C-E, ill. F,G-O ágazatokra összevontan kistérségek fejlődési típusai (dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló, lemaradó) alapján képzett módosító tényezők alkalmazásával) és Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján (fajlagos vízfogyasztás alakulására végzett trendanalízis) alapján A mezőgazdaság közműves vízfogyasztása az előrejelzés szempontjából elhanyagolható mértékű, valamint kisebb-nagyobb ingadozásokkal lényegében stagnál, ezért nem szükséges további bontása. Az előrejelzés a múltbeli adatok alapján történik, településsorosan az országos előrejelzés alakulásának megfelelően. A közműves belső felhasználás előrejelzése a múltbeli adatok alapján történik, településsorosan az országos előrejelzés alakulásának megfelelően. A közműves vízveszteség előrejelzése a vízveszteség arányának becsült változása alapján történik, a településsoros becslés az országos és részvízgyűjtős előrejelzés eredményeire épül. Az egyéb közműves vízigény (OSAP 1062 és VKJ statisztika eltérése) előrejelzése a múltbeli adatok alapján történik, településsorosan az országos előrejelzés alakulásának megfelelően. Országos összesítésben a VKJ statisztika közel 10%-kal magasabb közműves vízigényt mutat, mint az OSAP 1062, ugyanakkor településsorosan számos esetben előfordul, hogy a VKJ statisztikában található adat a kisebb. Ezekben az esetekben az egyéb vízigény értékét nullának tekintettük. A lakosság saját kutas vízfogyasztásának szükséges adatai és azok forrásai a 3. táblázatban láthatók. A lakosság saját kutas vízfogyasztása a közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok (saját kutas fogyasztók) számának és az egy főre eső fajlagos vízfogyasztásnak a szorzata. A saját kutas fogyasztók száma a népesség és a közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok arányának szorzata. Az előrejelzés az alábbi adatok jövőbeni alakulására alkalmazott feltételezések alapján készíthető: népesség, közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok aránya (közműves vízellátással ellátott lakosok arányából következik), közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok fajlagos vízfogyasztása. 1 Az OSAP 1062 nem különíti el ágazatonként az ipari vízfogyasztásokat. 2 A VKI 2. fázis projektben részletes előrejelzés készült az egyes ágazatok fajlagos közműves vízfogyasztásának alakulására. 11

12 3. táblázat Lakosság saját kutas vízfogyasztása Megnevezés Egység Forrás Helyettesítő adat Előrejelzés Népesség fő OSAP 1062 X GKI kistérségi prognózis alapján Közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok aránya Közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok száma Közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok fajlagos vízfogyasztása Saját kutas lakosok vízfogyasztása % OSAP 1062 fő számított Közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakások aránya l/fő/nap becsült X m 3 /év számított X Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján (Közműves vízellátással ellátott lakosok arányából következik) Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés megegyezik az országos és részvízgyűjtős előrejelzéssel Az ipar és a szolgáltatások saját kutas vízfogyasztásának szükséges adatai és azok forrásai a 4. táblázatban láthatók. Az ipar és a szolgáltatások saját kutas vízfogyasztása esetében az előrejelzéshez a közműves vízfogyasztás esetében is használt ágazati bontás szükséges az alábbi kivételekkel: külön választandó a villamosenergiaipar hűtővíz és egyéb fogyasztása és külön kezelendő az in situ vízhasználat. A vízfogyasztás előrejelzése az ágazatokra vonatkozó gazdasági prognózisok és a fajlagos vízfogyasztás becsült alakulása 3 alapján történik, településsorosan a települések fejlettségi besorolása alapján módosítva. Az in situ vízhasználat előrejelzése a múltbeli adatok alapján történik, településsorosan az országos előrejelzés alakulásának megfelelően. 3 A VKI 2. fázis projektben részletes előrejelzés készült az egyes ágazatok fajlagos saját kutas vízfogyasztásának alakulására. 12

13 4. táblázat Az ipar és a szolgáltatások saját kutas vízfogyasztása Megnevezés Egység Forrás Előrejelzés Vízfogyasztás C - Bányászat m 3 /év VKJ X DA - Élelmiszeripar m 3 /év VKJ X DB, DC - Textil és bőripar m 3 /év VKJ X DD, DE - Fa és papíripar m 3 /év VKJ X DF, DG, DH - Vegyipar m 3 /év VKJ X DJ - Kohászat, fémfeldolgozás m 3 /év VKJ X DK, DL, DM - Gépipar m 3 /év VKJ X DI, DN - Egyéb feldolgozóipar m 3 /év VKJ X E - Villamosenergiaipar hűtővíz m 3 /év VKJ, OSAP 1378 X E - Villamosenergiaipar egyéb m 3 /év VKJ, OSAP 1378 X F - Építőipar m 3 /év VKJ X G - O - Szolgáltatás m 3 /év VKJ X In situ vízhasználat DA - Élelmiszeripar m 3 /év VKJ X E - Villamosenergiaipar m 3 /év VKJ X F - Építőipar m 3 /év VKJ X G - O - Szolgáltatás m 3 /év VKJ X GKI gazdasági prognózis (+ településsorosan kistérségek fejlődési típusai (dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló, lemaradó) alapján képzett módosító tényezők alkalmazásával) és Szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján (fajlagos vízfogyasztás alakulására végzett trendanalízis) alapján Múltbeli adatok alapján A mezőgazdaság saját kutas vízfogyasztásának adatai az 5. táblázatban láthatók. A mezőgazdaság saját kutas vízfogyasztása esetében az előrejelzéshez a nagyobb vízhasználattal járó mezőgazdasági tevékenységeket kell elkülönítetten kezelni: haltenyésztés (halastó), öntözés, állattenyésztés. A vízfogyasztás előrejelzés a tevékenységre vonatkozó prognózisok, tervek és szakértői becslés hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, illetve a múltbeli adatok alapján történik, településsorosan az országos előrejelzés alakulásának megfelelően (mivel nem áll rendelkezésre olyan adat, melyre megfelelő településsoros módosítást lehet építeni). 5. táblázat A mezőgazdaság saját kutas vízfogyasztása Megnevezés Egység Forrás Előrejelzés Halastó ellátására m 3 /év VKJ X Öntözés m 3 /év VKJ X Állattenyésztés m 3 /év VKJ X Egyéb m 3 /év VKJ X Szakértői becslés ágazati koncepció alapján, a településsoros becslés az országos előrejelzés eredményeire épül Öntözött területre vonatkozó szakértői becslés ágazati koncepció, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján, a településsoros becslés az országos előrejelzés eredményeire épül GKI prognózis az állatállomány alakulására, valamint szakértői becslés alapján, a településsoros becslés az országos és részvízgyűjtős előrejelzés eredményeire épül Múltbeli adatok alapján, a településsoros becslés az országos előrejelzés eredményeire épül 13

14 1.2. Fontosabb feltételezések A lakosság vízigény előrejelzésének fontosabb feltételezései a 6. és 6/a. táblázatokban, valamint a Függelék II/1. táblázatában láthatók. 6. táblázat Lakosság vízfogyasztása Megnevezés Egység Előrejelzés Népesség Közműves vízellátással ellátott lakosok aránya Közkifolyós ellátásban részesülő lakosok aránya Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok fajlagos vízfogyasztása Közkifolyós ellátásban részesülő lakosok fajlagos vízfogyasztása Közüzemi vízszolgáltatással el nem látott lakosok fajlagos vízfogyasztása fő % % l/fő/nap l/fő/nap l/fő/nap 2021-re az ország népessége kb. 9,7 millió főre csökken. Kistérségi szinten nem egységes a folyamat, népesség csökkenés és növekedés egyaránt várható. Településsorosan az adott kistérségre vonatkozó előrejelzést tekintettük irányadónak. A GKI kistérségi prognózist lásd a Függelék II/1. táblázatában. A közműves vízellátással ellátott lakosok statisztikai adatokból számítható tehát nem pontos! aránya már 2004-ben is magas volt. Az alkalmazott feltételezés szerint az arány 2015-re tovább nő, de nem éri el a 100%-ot, valamint nivellálódik, tehát a növekedés nagyobb lesz az alacsonyabb ellátottságú területeken, településeken. Az országos és részvízgyűjtős feltételezések a 6/a. táblázatban láthatók. A korábbi évek csökkenési üteme alapján a évi 5,26%-ról 2015-re 2,26%-ra csökken, területileg, illetve településsorosan pedig nivellálódik. Országos átlagban a évi 107 literről 2015-re 120 literre nő. Ezen belül az alacsonyabb fogyasztású részvízgyűjtőkben jobban nő (ld. 6/a. táblázat). Településsorosan az adott részvízgyűjtőre számított átlagos érték 80%-a alatt a részvízgyűjtőre jellemző növekedés kétszeresével, az átlag %-a között a részvízgyűjtőre jellemző növekedéssel, az átlag 120%-a felett a részvízgyűjtőre jellemző növekedés felével nő. Korábbi évek átlaga alapján változatlan 19 l/fő/nap. Az alkalmazott feltételezés változatlan 50 l/fő/nap. 6/a. táblázat Közműves vízellátás és fajlagos lakossági vízfogyasztás alakulása Közműves vízellátással ellátott népesség Vezetékes vízzel ellátott nép. fajlagos vízfogyasztása, l/fő/nap Budapest 100,00% 100,00% 174,7 174,7 Duna vízgyűjtő Budapest nélkül 98,24% 99,93% 98,1 114,8 Tisza vízgyűjtő összesen: 98,27% 99,96% 86,4 103,2 Dráva vízgyűjtő összesen: 97,65% 99,76% 86,4 103,2 Balaton vízgyűjtő összesen: 96,09% 98,63% 107,0 120,0 Ország összesen 98,44% 99,90% 107,0 120,0 Az ipar és szolgáltatások vízigény előrejelzésének fontosabb feltételezései a 7., 7/a. és 7/b. táblázatokban, valamint a Függelék II/1. és II/2. táblázatában láthatók. 14

15 7. táblázat Az ipar és a szolgáltatások vízfogyasztása Megnevezés Egység Előrejelzés Vízfogyasztás C - Bányászat DA - Élelmiszeripar DB, DC - Textil és bőripar DD, DE - Fa és papíripar DF, DG, DH - Vegyipar DJ - Kohászat, fémfeldolgozás DK, DL, DM - Gépipar DI, DN - Egyéb feldolgozóipar E - Villamosenergiaipar hűtővíz E - Villamosenergiaipar egyéb F - Építőipar G - O - Szolgáltatás m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év m 3 /év Az alkalmazott gazdasági prognózist lásd a Függelék II/2. táblázatában. Az alkalmazott fajlagos vízfogyasztás prognózist lásd a 7/a. táblázatban. Az alkalmazott kistérségi fejlődési besorolás a Függelék II/1. táblázatában, az ehhez társított bruttó kibocsátás módosító tényező a 7/b. táblázatban látható. Településsorosan az adott település megyéjének bruttó kibocsátás előrejelzését, valamint kistérségének fejlődési típusát és az ahhoz tartozó módosító tényezőt kapta, mellyel pozitív módosító tényező esetén növeltük, negatív módosító tényező esetén pedig csökkentettük a vonatkozó bruttó kibocsátás indexet. 7/a. táblázat Fajlagos gazdálkodói vízfogyasztás alakulása 7/b. táblázat Bruttó kibocsátás módosító tényezők Fejlődési típus Kód Módosító Dinamikusan fejlődő 5 2,00 Fejlődő 4 1,00 Felzárkózó 3 0,00 Stagnáló 2-0,50 Lemaradó 1-1,00 A mezőgazdaság vízigény előrejelzésének fontosabb feltételezései a 8. és 8/a. táblázatokban láthatók. 15

16 8. táblázat A mezőgazdaság vízfogyasztása Megnevezés Egység Előrejelzés Halastó ellátására m 3 /év A témában folytatott vizsgálatok és a Nemzeti Halászati Stratégiai Terv alapján 2015-re 13,5%-os növekedés (a becsült 12-15%-os növekedés átlaga). Öntözés m 3 /év A témában folytatott vizsgálatok alapján a megöntözött területek 2015-re elérhetik a ha-t, ami több, mint duplája a közötti években öntözött területnek. Figyelembe véve a fajlagos kiöntözött vízmennyiség alakulását az elmúlt években, az alkalmazott feltételezés alapján az öntözési célú vízfogyasztás országosan 50%- kal nő 2015-re, a közötti évek átlagához képest. Az alkalmazott prognózis a 8/a. táblázatban látható. Állattenyésztés m 3 (A GKI állatállomány prognózist számosállatra átszámítva, az állatok /év napi vízfogyasztása alapján: 1 szarvasmarha = 5,5 sertés, vagy 8,8 juh, vagy 100 tyúkféle.) Egyéb m 3 /év Az alkalmazott feltételezés szerint a évi szinten marad. 8/a. táblázat Számosállat vízfogyasztás alapján, 1000 db (Állatállomány vízfogyasztás alapján szarvasmarhára vetítve.) Magyarország Duna_Bp Duna_nem_Bp Tisza Dráva Balaton Vízfogyasztás, vízigény és egyéb vízhasználat előrejelzés feltételezéseinek indoklása Lakossági vízfogyasztás előrejelzése A lakossági vízfogyasztás előrejelzése a demográfiai változások, a vízellátás szintje és a fajlagos vízfogyasztás eredőjeként alakul ki. Népesség A demográfiai feltételezések a GKI előrejelzésein alapulnak (lásd II. függelék). A részvízgyűjtők népesség előrejelzéséhez a GKI által készített kistérségi előrejelzést településsoros előrejelzéssé alakítottuk, az egyes kistérségek településein azonos népesedési folyamatokat feltételezve, mint az egész kistérségre előrejelzett. Közműves vízellátásba bekötött lakosok aránya A közműves vízellátásba bekötött lakosok számára, vagy arányára nem állt rendelkezésre statisztikai adat, vagy helyettesítő adat (pl. ellátott lakások száma), a KSH adatbázisokban csak a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma, és a közkifolyók száma szerepel, tehát a közkifolyókon ellátott népesség nem. A szükséges adatot ezért az OSAP 1062 adatbázis alapján képeztük. Az adatbázis településsorosan tartalmazza többek között a népesség, a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások és a közkifolyón szolgáltatott víz mennyisége adatokat. Az első két adat alapján becsültük a vezetékes ivóvízzel ellátott népességet és arányát. A közkifolyón szolgáltatott vízmennyiség adatra alapozva feltételeztük, hogy a közkifolyón 16

17 ivóvizet szolgáltató településeken 100%-os a közműves vízellátás, így számszerűsíteni tudtuk a közkifolyón ellátott népesség (maximális) számát és arányát. A vezetékes ivóvízzel és közkifolyón ellátott népesség arányát összegezve kaptuk a közműves vízellátással ellátottak arányát. Meg kell jegyeznünk, hogy közműves vízellátással ellátottak OSAP 1062-ből számítható évi maximális aránya kb. 1,1-1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a évre ismert 99,8%-os adat. Várhatóan egy kis arányú népesség mindig marad vízellátás nélkül, pl. tanyákon élők, ezért 2015-re 99,9%-os ellátottságot feltételeztünk országos szinten. A részvízgyűjtők előrejelzésénél figyelembe véve a évi helyzetet feltételeztük, hogy az alacsonyabb ellátottságú részvízgyűjtőkben nagyobb lesz az ellátottság növekedése, mint a jobban ellátott részvízgyűjtőkben. Budapest esetében már jelenleg is 100%-os az ellátottság, a Duna Bp-n kívüli vízgyűjtőjén és a Tisza vízgyűjtőjén kb. azonos, a Dráva vízgyűjtőjén azoknál kb. 0,6 százalékponttal alacsonyabb, a Balaton vízgyűjtőjén pedig újabb 1,5 százalékponttal alacsonyabb. A Duna és a Tisza vízgyűjtőnél tehát azonos növekedést (egység) feltételeztünk, a Dráva vízgyűjtőjénél az egység 125%-át, a Balaton vízgyűjtőjénél pedig az egység 150%-át, ügyelve arra, hogy a részvízgyűjtők ellátottsági arányainak népességgel súlyozott átlaga 99,9% (valószínű országos becslés) legyen, és az ellátottsági arány egyik vízgyűjtő esetében se (kivéve Budapestet) érje el a 100%-ot. A településsoros előrejelzést a részvízgyűjtőknél alkalmazott feltételezés elve alapján készítettük, tehát a jelenleg alacsonyabb ellátottságú településeken nagyobb ellátottság növekedést feltételeztünk, mint a jobban ellátott településeken. A településsoros előrejelzéseket úgy alakítottuk, hogy a településsoros előrejelzések alapján a részvízgyűjtők egészére számítható ellátottsági arányok (összesen és közkifolyón) megegyezzenek a részvízgyűjtőkre az országos folyamatok alapján számított adattal. Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok fajlagos vízfogyasztása A fajlagos vízfogyasztásnál semmiképpen nem számolunk csökkenéssel. Ezt alátámasztja, hogy az utóbbi években a fogyasztók költségérzékenysége, a vízfogyasztás árrugalmassága csökkent, sőt sok esetben megszűnt. Erre vonatkozóan elemzések megállapítják, hogy sok társaságnál már a fogyasztók elérték azt a fogyasztási szintet, ahol már árrugalmasság nincs és a vízfogyasztás a reálértékben növekvő díjak ellenére emelkedett. Tapasztalatok szerint napjainkban az ivóvízfogyasztásban sokkal nagyobb szerepe van az időjárásnak, mint az áraknak. Több egyéb tényező is van, ami hat a fajlagos fogyasztásra, negatív, vagy pozitív irányban, pl.: Csökkentő tényező Idősebbek kevesebb vizet használnak. Növelő tényező Egy fős háztartások fajlagos fogyasztása magasabb. Az egy fős háztartások aránya növekszik (férfiak korábban halnak, de fiatalabb nőket vesznek el), ezért is nő a fajlagos fogyasztás. Vidékről városba költözési tendencia a jellemző. Ez növeli a fajlagos fogyasztást, mert az a városokban magasabb. A hatás összességében inkább növelő, és ebbe az irányba mutatnak a külföldi adatok is. Az alkalmazott feltételezés szerint a lakossági fajlagos vízfogyasztás kismértékben nő, és 120 liter/fő/nap lesz 2015-ben, a évi kb. 107 liter/fő/nap helyett. A feltételezett jövőbeni fajlagos fogyasztás elmarad a külföldi példáktól, pl. Anglia és Wales közös átlaga 1999-ben a 17

18 mért vízfogyasztóknál 140,9 liter 4, melynek kb. 85%-a a hazai előrejelzés. A növekedés nem egyenletes, figyelembe véve a reáljövedelmek jelenlegi megtorpanását 2010-re csak 110 l/fő/nap fogyasztást feltételeztünk. A részvízgyűjtők előrejelzésénél hasonlóan jártunk el, mint a közműves vízellátás arányának esetében. Feltételeztük, hogy a jelenleg alacsonyabb fajlagos fogyasztású részvízgyűjtőkben nagyobb lesz az egy főre eső vízfogyasztás növekedése, mint a magasabb fajlagos fogyasztású részvízgyűjtőkben. Budapest esetében már jelenleg is nagyon magas a fogyasztás, 174,7 l/fő/nap, ezért itt nem számoltunk növekedéssel. Ezt a feltételezést támasztja alá a hivatkozott külföldi tanulmány is: London lakosainak fajlagos vízfogyasztása 1999-ben a mért vízfogyasztóknál 148,7 liter/fő/nap, a nem mérteknél pedig 162,5 liter/fő/nap, ami még mindig csak a budapesti érték 93%-a. A fajlagos fogyasztás a Tisza és a Dráva vízgyűjtőjén a legalacsonyabb (86,4 l/fő/nap), a Duna vízgyűjtőjén 98,1 l/fő/nap, a Balaton vízgyűjtőjén pedig megegyezik az országos átlaggal (107 l/fő/nap). A Balaton vízgyűjtőjén emiatt az országos szcenárió feltételeit alkalmaztuk. A Tisza és a Dráva vízgyűjtőnél azonos növekedést feltételeztünk, másfélszeresét a Duna nem budapesti vízgyűjtőjénél alkalmazott növekedésnek, ügyelve arra, hogy a részvízgyűjtőkben tapasztalható fajlagos fogyasztás népességgel súlyozott átlaga megegyezzen az országos szcenárióban alkalmazott kulcsértékekkel. A településsoros előrejelzés során jelentős adatproblémával szembesültünk. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok fajlagos vízfogyasztása adat a T-STAR népesség adata és az OSAP vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma, valamint lakásokba szolgáltatott ivóvíz mennyisége adata alapján számítható. A módszer ugyan nem vezet pontos eredményre, de elég jó közelítő eredményt ad. A települések esetében azonban sok szélsőséges eredményt tapasztaltunk. A legkisebb fajlagos vízfogyasztás kb. 9 l/fő/nap, a legnagyobb pedig kb l/fő/nap volt. Emiatt az előrejelzésben a fajlagos vízfogyasztást nem meghatározott értékekhez közelítettük, mint a részvízgyűjtős előrejelzés esetében, hanem bizonyos növekedési arányokat tételeztünk fel. Ezeket a növekedési arányokat a következőképpen számítottuk: Feltételeztük, hogy a településeken összesen a fajlagos lakossági vízfogyasztás annyival nő, mint az adott részvízgyűjtőn, és a mennyiségi növekedés alapján kiszámítottuk a növekedés arányát. A településsoros előrejelzés során feltételezve, hogy az OSAP-1062 lakásokba szolgáltatott ivóvíz mennyisége adata jó minden településen megnöveltük a fajlagos vízfogyasztást. A fajlagos vízfogyasztási átlag 80%-a alatti fajlagos vízfogyasztású településeken az adott részvízgyűjtő egészére számított növekedési arány kétszeresét vettük figyelembe, az átlag 80%-120% közötti településein az adott részvízgyűjtő egészére számított növekedési arányt, az átlag 120%-a feletti településeken pedig az adott részvízgyűjtő egészére számított növekedési arány felét. Az alkalmazott módszerrel a településsoros előrejelzésből az adott részvízgyűjtő egészére számítható fajlagos lakossági vízfogyasztás adat 2015-ben csak csekély mértékben tért el a részvízgyűjtőkre feltételezett adatoktól. 4 Regional and Welsh Appraisal of Resource Productivity and Development: Key Industrial Environmental Pressures - Water Use 18

19 Ipari és szolgáltatási vízfogyasztás előrejelzése Ipar és szolgáltatások 1000 Ft termelésre vetített fajlagos vízfogyasztása Az ipar és a szolgáltatások fajlagos vízhasználatának előrejelzését az ipari ágazatok, szakágazatok és összevontan a szolgáltatások (továbbiakban: ágazatok) vonatkozásában végeztük a VKI 2. fázis projekt során, külön kezelve az ágazatok közüzemi és saját termelésű vízhasználatát. Az előrejelzés bizonytalanságainak kezelése érdekében valószínű és magas szcenárió készült, melyből jelen előrejelzés során a valószínű szcenárió eredményei kerültek felhasználásra. A számítások és az előrejelzés célja nem konkrét fajlagos ágazati vízhasználati adatok meghatározása volt, hanem az egyes ágazatokban zajló termelési értékre vetített fajlagos vízhasználati folyamatok, irányok meghatározása, előrejelzése. Ahhoz, hogy a termelési értékre vetített fajlagos vízfogyasztásokat össze lehessen hasonlítani, szükséges, hogy a termelési érték azonos árszinten legyen, mert a különböző árszinten, folyóáron történő összevetés esetén az árszint változás (köznapi nevén infláció) torzítaná az összehasonlítást. Technikai okokból (nevezetesen: a KSH ágazati volumenindexek az előző, vagy egy korábbi évhez viszonyítva kerülnek megadásra) árszintnek a vizsgált vízfogyasztás idősor első évét, az évet választottuk. A számítások során változatlan áras (1992. évi árszint) ágazati bruttó kibocsátás (termelési érték, Ft) idősorokat képeztünk az közötti évekre, az évi bruttó kibocsátás adatok (KSH), valamint a KSH Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyveiben található termelési volumenindex adatok segítségével, ezáltal kizártuk az árváltozások torzító hatását. (Mivel az építőipar és a szolgáltatások esetében a termelés volumenindexei nem álltak rendelkezésre, ezeknél a KSH évkönyvekből származó GDP volumenindex adatokat használtuk.) A fajlagos vízhasználati adatokat ugyanezen évekre az adott évi közüzemi, valamint saját termelésű vízhasználati adatok (OSAP 1378 statisztika az ipar esetében és OSAP 1062 statisztika a szolgáltatások esetében) és az adott évi változatlan áras bruttó kibocsátás adatok hányadosaként képeztük. A fajlagos vízhasználati adatok 2015-ig történő előrejelzésére az MS Excel program beépített függvényét (LOG.ILL függvény) használtuk, mely regresszióanalízis során meghatároz egy, a megadott adatokhoz legjobban illeszkedő exponenciális görbét. Mivel az ágazatok jelentős részénél különösen a közműves vízfogyasztás esetében a teljes vizsgálati időtávra alapozott exponenciális függvény drasztikus nullához konvergáló fajlagos vízhasználatot mutatott, a kapott előrejelzést kétféle módszerrel korrigáltuk. Az egyikben csökkentettük a vizsgált évek számát, ezzel kiszűrve a vizsgált időtáv kezdeti éveinek kiugróan magas adatait, a másikban a függvényben szereplő hatványkitevő csökkentésével mérsékeltük a függvény meredekségét az előrejelzés éveiben, között. A valószínű és magas szcenáriókat az elfogadható előrejelzésekből választottuk ki. A valószínű és a magas előrejelzések kiválasztásánál figyelembe vettük a témában folytatott nemzetközi és hazai kutatásaink eredményeit, valamint szakmai tapasztalatainkat. Az alábbi táblázatban ágazatonként (TEÁOR kód és ágazat megnevezésével) bemutatjuk a valószínű feltételezésekre kapott eredményeket. A táblázatban az látható, hogy a évi termelési egységre vetített fajlagos vízfogyasztás hány százaléka a évi fajlagos vízfogyasztásnak 5. 5 A módosítás nélküli előrejelzések, valamint az elfogadott valószínű és magas előrejelzések részletesen a Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. projekt 2015-ig szóló gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzés 3.1. feladat Zárótanulmány IV. függelékben láthatók. 19

20 Az eredményekből látszik, hogy a valószínű szcenárió általában jelentős fajlagos vízhasználat csökkenést mutat (>= 50%-ot, kivéve szolgáltatások) a közüzemi vízhasználatok esetében. A saját termelésű vízhasználat esetén sokkal vegyesebb a kép. A valószínű szcenárióban a három legnagyobb vízhasználatú ágazat (élelmiszeripar, vegyipar, villamosenergiaipar) fajlagos vízhasználata csak kisebb mértékben csökken, miközben több ágazatnál 50% feletti csökkenés mutatkozik. 9. táblázat Az ipar és szolgáltatások fajlagos (m 3 / Ft, 1000 Ft termelésre vetített vízhasználat) változása országos szinten évek között Valószínű szcenárió Ágazat megnevezése Közüzemi vízhasználat Saját termelésű vízhasználat C - Bányászat 35% 46% DA - Élelmiszeripar 50% 92% DB, DC - Textil és bőripar 45% 25% DD, DE - Fa és papíripar 35% 46% DF, DG, DH - Vegyipar 50% 83% DJ - Kohászat, fémfeldolgozás 35% 36% DK, DL, DM - Gépipar 33% 77% DI, DN - Egyéb feldolgozóipar 26% 70% E - Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 50% 83% F - Építőipar 45% 46% G - O - Szolgáltatás 75% 94% Ipari és szolgáltatási vízfogyasztás A kiinduló vízfelhasználási adatok, a fajlagos vízfogyasztás prognosztizált értékei és a GKI által prognosztizált bruttó kibocsátás (termelés) volumenindexei szorzatával megkaptuk az ágazatonkénti, szakágazatonkénti vízfelhasználás évenkénti alakulását. A településsoros előrejelzés során a megyei bruttó kibocsátás volumenindexeket a kistérségek fejlődési típusai (ld. Függelék II/1. táblázat) alapján korrigáltuk települési szinten, feltételezve, hogy a kistérség fejlettsége determinálja a hozzá tartozó települések fejlettségét is. A kistérségek fejlődési típus besorolása a következő tanulmányon alapult: Faluvégi Albert A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, KTK, Műhelytanulmányok. A kistérség fejlődési típus besorolásaihoz rendelt, a számításokban településsorosan alkalmazott módosító tényezők a következő voltak: 10. táblázat Bruttó kibocsátás módosító tényezők Kistérségi fejlődés típusa és kódja Módosító tényező a gazdasági növekedés indexeken (százalékpont változás) Dinamikusan fejlődő 5 1 Fejlődő 4 0 Felzárkózó 3-1 Stagnáló 2-2 Lemaradó

21 Mezőgazdasági vízfogyasztás Halastavak vízhasználatát módosító tényezők A halászati célú vízszolgáltatás alakulását döntően a tógazdasági termelés vízigényének alakulása határozza meg. Magyarországon több, mint 170 ezer ha vízfelületen folyik halászat, ebből a szóban forgó halastavak felülete ezer ha között volt az elmúlt öt évben (2004 előtt). A tógazdálkodás fenti területe tendenciájában csökkenést mutat, 2004-ben kb. 25 ezer ha volt a halastavak felülete (forrás: Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa tájékoztatója), míg az FVM szóbeli tájékoztatása szerint 2005-ben ez a terület 24 ezer ha-ra csökkent. A fentiek szerinti nyilvántartott területnél alacsonyabb a működő területre vonatkozó adat, ami 2004-ben 22,8 ezer ha, míg 2005-ben 23,1 ezer ha volt (forrás: Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa évi jelentése, ill. Magyarország halászata 2005-ben, dr. Pintér Károly). A ténylegesen működő terület aránya a nyilvántartott területhez képest nem tekinthető állandónak, ugyanis a folyamatban lévő felújítások, rekonstrukciók aránya, azaz az átmenetileg nem üzemelő halastavak területe között magasabb volt, mint különösen az azt megelőző időszakban, illetve mint 2005-ben (forrás: FVM szóbeli tájékoztatás), amit főleg a rekonstrukciókhoz szükséges támogatási források viszonylagos bővülése magyaráz. ( ben az AVOP halgazdasági rekonstrukciós és új fejlesztési célú pályázatainak igényelt forrásösszege nem érte el az e célra meghatározott keret összegét.) A halászati ágazat ezen belül a tógazdaságok termelési kilátásait illetően a korábbi középtávú halászati ágazati stratégia szerint 2006-ig stagnálással, majd fokozatos növekedéssel számolt mind a termelés, mind pedig a működő tógazdálkodási terület vonatkozásában. A VKI gazdasági elemzése első megközelítésben, ennek megfelelően ig a várható halastavi vízszolgáltatás 20 %-os növekedését jelezte előre. A piaci lehetőségek fokozatos javulásával összhangban vannak az előrejelzett fejlesztések, valamint halastó rekonstrukciók is. Ezek a beruházások 2015-ig kitekintve mintegy % működési területnövekedést eredményeznek 2003-hoz képest. A halgazdasági célú vízszolgáltatás mértékének alakulása a közelmúltban nem követte pontosan a tógazdálkodás működési területének alakulását, és várhatóan ez a differencia a jövőben is érvényesül. A halastavi vízszolgáltatás mennyiségének alakulására a vízkészletjárulék fizetésével kapcsolatos adatszolgáltatás nyújt információkat, mely alapján a vízszolgáltatás mértéke fokozatosan csökkent, a évi kb. 500 millió m3/év-ről 2004-ben 374,8 millió m3-re. A vízigény alakulását nemcsak a működő halastavak területe befolyásolja, hanem az adott év csapadékossága, valamint a szolgáltatott víz újrahasználatának mértéke is. Bár a halastavi haltermelés tekintetében a szolgáltatott víz díja (a fizetendő vízkészlet-járulékkal együtt) a költségszintben alacsonyabb arányt képvisel, mint az öntözés esetében, a halgazdaságok költségérzékenysége erősödött. A víz újrahasználata (egyik halastóból a másikba történő áteresztése, a technológia követelményei szerinti mértékben és ütemezésben) az utóbbi években azoknál a síkvidéki gazdaságoknál is egyre inkább erősödött, ahol ez szivattyúzási többletköltséggel jár. 21

22 Az újrahasználat terén még vannak tartalékok, főleg síkvidéki területeken, ezért a működési területre vetített fajlagos vízigény átlagának további mérséklődésével lehet számolni. Annyit érdemes még megjegyezni, hogy az újrahasználat növekedésének az is a feltétele, hogy a végül kibocsátott víz minősége ne alakuljon kedvezőtlenebbül - különösen a tápanyagterhelés szempontjából, mint az újrahasználat nélkül: ebben a kérdésben a hatóságok és a gazdálkodók véleménye egyelőre kissé eltérőnek érződik. Mivel a fentiek szerint 2003-hoz képest a tógazdasági haltermelési adat % növekedésével számoltunk 2015-ig, amelyhez a halastavi összterület kb %-os növekedése tartozik, az újrahasználat további tartalékainak figyelembevételével a halászati célú vízszolgáltatás kb %-os növekedésével célszerű számolni ugyanebben az időszakban. A fentiek alapján az előrejelzésben 2015-re 13,5%-os növekedést feltételeztünk Öntözési vízigényt módosító tényezők Az öntözési célú vízigényt számos tényező befolyásolja: Kormányzati elgondolások: o A növénytermesztés terméshozamait, illetve a termelés biztonságát számottevően befolyásoló aszállyal melynek kedvezőtlen hatásai öntözéssel jelentősen mérsékelhetőek kapcsolatos kormányzati szándékok. o A mező- és erdőgazdálkodás termékszerkezet-váltásával, fejlődésével összefüggő, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben megfogalmazódó elgondolások. Hazai mezőgazdasági termelés jellemzői: o A mezőgazdaság fejlődési tendenciái. o Birtoknagyság. o Jövedelmezőség. Az adott év időjárási jellemzői. A VKI 2. fázis projekthez végzett vizsgálatok, egyeztetések alapján fenti tényezők egyike sem indokolta az öntözési vízigény rövid távú nagyarányú felfutását, ezért a prognózis az öntözési vízigény stagnálásával, illetve 20%-os növekedésével számolt. A jelen előrejelzéshez végzett egyeztetések alapján a megöntözött terület vonatkozásában számottevő növekedés várható már rövid távon is, azaz a közötti években átlagosan megöntözött kb. 85 ezer hektár 2015-re több mint duplájára, az FVM tervei 6 szerint, az ÚMVP-ben megteremtett forráslehetőségek felhasználásával várhatóan 180 ezer hektárra növekszik. Ezt egyrészt a meglévő öntözőrendszerek felújításával, másrészt az új öntözőfürtök átlagosan évi 10 ezer ha új terület öntözéses gazdálkodásba vonásával igyekeznek elérni. A víztakarékos öntözési technológiák terjedésével az öntözési vízigények esetében ennél lényegesen mérsékeltebb növekedése várható. E növekedési igényt alátámasztja a figyelembe véve az öntözési célú vízfelhasználás mennyiségének tényadataira vonatkozó eltérő statisztikai információkat (VKJ statisztika, és AKI statisztika) is, az előrejelzésben az öntözési célú vízigény 50%-os növekedését feltételeztük 2015-re. 6 Az öntözés az előttünk álló évtizedben című nyitó előadás, GRÁF JÓZSEF Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Mezőhegyes november

23 Állattenyésztési vízhasználat Az állattenyésztés vízhasználatának előrejelzését a GKI állatállomány előrejelzésére alapoztuk. A szarvasmarha, sertés, juh és tyúkféle előrejelzést az állatok vízfogyasztása alapján számítottuk át számosállatra (tehát nem a statisztikákban használt számosállat megfelelőket használtuk): 1 szarvasmarha = 5,5 sertés, vagy 8,8 juh, vagy 100 tyúkféle. Az átszámítás alapja mezőgazdasági szakértői becslés. Fajlagos vízfogyasztás csökkenést nem feltételeztünk, az állattenyésztés vízhasználatának előrejelzését az állatállomány változásával arányosan készítettük. 23

24 1.4. A modell számításainak gyakorlati végrehajtása A számításokat településenként végeztük el vízgyűjtő területenként csoportosítva. Az egyes vízgyűjtőterületek sajátosságait a makroalap tartalmazta, amely egyszersmind a modell legfontosobb kiindulási alapja. A mintaterületre végzett számítások esetében is így volt ez, ott a makroalap a Tisza_Kisköre_feletti terület sajátosságait foglalta magába. Mivel a számítások most négy vízgyűjtő területre készültek, a makroalapok száma négy: 1_Duna; 2_Tisza; 3_Dráva; 4_Balaton. A makroalapból Visual Basic programok segítségével készítettünk településenkénti fájlokat. A települések adatait többféle adatbázis tartalmazza.: A vki_alap_2004.xls-ben találhatók mindazok az adatok, amelyek az OSAP 1062-es településsoros statisztikából vizsgálatunk szempontjából szükségesek. A fájl négy munkalapra bontva tartalmazza a négy vízgyűjtő településeinek adatait. A másik legfontosabb statisztika a VKJ adatbázis, amely szintén településsorosan tartalmazza a modell szempontjából szükséges adatokat. A GKI előrejelzése is kistérségenként adja meg a várható népességet 2021-re, melyet településsorosra számoltunk át. A többi statisztika kistérségekre vagy megyékre vonatkozóan tartalmaz adatokat, az adat területi hovatartozás alapján kerül bele a települési fájlba. A 4 program (p_települések_1_duna, stb.) lefuttatása után előállnak a településenkénti fájlok fájl kerül az 1_Duna könyvtárba; 1146 a 2_Tisza könyvtárba; 364 a 3_Dráva könyvtárba és 299 a 4_Balaton könyvtárba. Ezt azért lényeges megemlíteni, hogy érezhető legyen, milyen tömegű adat mozgatása folyik, ha tekintetbe vesszük, hogy minden egyes fájl csatolva van az alapadatokat tartalmazó fájlokhoz! A vízgyűjtőnkénti összegzésekhez emiatt szükséges volt beiktatni egy segédprogramot, amely segítségével a településenkénti fájlokat kitesszük egy segédkönyvtárba, (minden vízgyűjtőnek a saját segédkönyvtárába), értékben. Ezt a feladatot végzi el a p_segéd elnevezésű program külön-külön mindegyik vízgyűjtőre. Az így kapott adatok már sem csatolásokat, sem pedig formázást nem tartalmaznak, úgyhogy egy újabb program segítségével (p_összesen_duna stb.) könnyen összegezhetők. Így készülnek a Vízigény_Duna_összesen, Vízigény_Tisza_összesen, Vízigény_Dráva_összesen és Vízigény_Balaton_összesen fájlok. (Az összesen fájlok cellabeosztása valamint formája pontosan egyezik a településenkénti fájlokkal. Elméletben tehát, ha az azonos vízgyűjtőhöz tartozó településenkénti lapokat egymás fölé helyeznénk, ráhelyezhetnénk a vízgyűjtő összesent úgy, hogy az egyforma adatok egymás fölé kerülnének. Pl. a P20 cella mindenütt a 2015-re előrejelzett lakossági vízfogyasztást tartalmazza.) A Vízigény_Magyarország_összesen ennek a négy fájlnak az összegzése, egyszerű csatolással készül. Az utolsó program (p_final_4_vízgyűjtő) a Végeredmény fájl elkészítéséhez szükséges, amely a VGT adatbázisok előírásainak megfelelő formára hozza az adatokat. Az előírás szerint ugyanis az előzőekben elmondottaktól eltérően ebben a táblázatban egy település adatai egy sorban helyezkedhetnek csak el, úgy, hogy az első mező az ötjegyű KSH kód, a 24