Előterjesztést megalapozó. 2. melléklet

Átírás

1 Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendszerezve Előterjesztést megalapozó MUNKAANYAG 2. melléklet A Vízkészlet-járulék terheinek megoszlása, fizetőképességi elemzés és járulékszámítási verziók bemutatása az öntözés és halgazdálkodási ágazatra

2 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ ben, ezer Ft táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz ben, %... 14

3 A VKJ köteles vízhasználatok bejelentése a felhasznált (és lekötött) mennyiségeken túl a hasznosított vízkészlet típusát, a felhasználás célját és a felhasználást megvalósító szektor besorolását tartalmazza. A Vízkészlet járulék adatbázis alapján a járulékfizetés gazdasági terheiről információt a felhasználási célok és az érintett szektorok szerinti bontásban lehet adni. Az 1. táblázat a 2013-as adatok alapján mutatja be, hogy mely vízkészlet-típusok, milyen célra milyen mennyiségben kerültek felhasználásra. 1. táblázat: Vízfelhasználás a VKJ célkódja és víztestek szerint 2013-ban A 2. táblázat a különböző célokra befizetett járulék részarányát mutatja a teljes VKJ bevételből. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 3 -

4 2. táblázat: A befizetett járulék részaránya felhasználási célonként 2013-ban Felhasználási cél VKJ befizetés Ft Teher megoszlás gyógyászati cél ,18% közüzemű ,82% intézményi ,10% ökológiai ,01% kármentesítés ,00% gazdasági ivó ,96% gazdasági egyéb ,13% hűtés ,02% hőhasznosítás ,57% technológiai ,04% halgazdaság ,01% rizstermesztés 0,00% öntözés ,01% állattartás ,86% energetikai felhasznál ,84% in situ vízerőmű ,47% gazdasági fürdő ,99% Végösszeg % A táblázat bemutatja a fő közvetlen teherviselő csoportokat a 2013-as adatok alapján, amely nem mutat lényeges eltérést a átlagos értékeitől, ezért a 2013-as év adatait használjuk. A legnagyobb részaránya a villamos-energiatermelésnek van, amely a bevétel felét biztosítja. Ezt követi közel hasonló súllyal a gazdasági szektor és a közüzemi vízellátás 20-20% körüli értékkel. A mezőgazdasági tevékenységek járulékot a VKJ adatbázis szerint csak a nem felszíni készletek használata után fizettek. Ez az adat ellentétes a szabályozással, mert a Vg.Tv. 15/C. (1) l pontja szerint az öntözési célú használat után (beleértve a felszín alatti vízkivételt is) nem kellett 2006-tól kezdődően fizetni. Az ágazatok szerinti bontás elsősorban a gazdasági szektoron belül árnyalja a képet. Továbbá látható, hogy a villamos-energia termelése, a fő célfelhasználásán túl is jelentős mértékben járul hozzá a direkt befizetésekhez, ugyanakkor az ágazat jellegéből adódóan a terhelés a villamosenergia fogyasztásának arányában oszlik meg gazdasági ágak és háztartások között. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 4 -

5 3. táblázat: Ágazatonkénti VKJ befizetés alakulása 2013-ban Ágazat Statisztikai Kód Befizetés Ft Megoszlás Mező-erdőgazdaság A ,10% Halászat B ,22% Energiahordozó bányászat CA ,02% Fém és egyéb bányászat CB ,53% Élelmiszer-dohányipar DA ,45% Textilipar DB ,20% Ruházat-bőripar DC ,01% Fafeldolgozóipar DD ,02% Papíripar DE ,06% Koksz-kőolajfeldolgozás DF ,47% Vegyipar DG ,23% Gumi-műanyagipar DH ,09% Nemfém ásvány-feldolgozás DI ,27% Fémfeldolgozás DJ ,74% Gép- berendezés gyártás DK ,15% Elektromos gépgyártás DL ,26% Járműgyártás (száll. eszk.) DM ,11% Bútor és egyéb feldolgozóipar DN ,01% Vill.energia gáz gőzellátás EA ,09% Vízellátás EB ,15% Építőipar (F) F ,14% Kereskedelem G ,31% Vendéglátás H ,22% Szállítás-hírközlés I ,18% Pénzügyi tevékenység J ,07% Üzleti szolgáltatás K ,43% Közigazgazás L ,41% Oktatás M ,07% Egészségügy N ,23% Szennyvíz-hulladékkezelés OA ,16% Érdekképviselet OB ,12% Sport és egyéb OC ,46% Magánháztartás P ,01% Egyéb szervezet Q ,00% Végösszeg % 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 5 -

6 4. táblázat: A gazdaság alszektorainak részesedése az összes vízfelhasználásból és a VKJ terhük aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva 2013-ban Ágazat Statiszti kai Kód Menyiség m3 Mennyiség megoszlás* VKJ befizetés megoszlás VKJ / Bruttó hozzáadott érték Mező-erdőgazdaság A ,77% 6,10% 0,08% Halászat B ,65% 0,22% 0,73% Bányászat CA+CB ,33% 0,55% 0,13% Élelmiszer-dohányipar DA ,42% 4,45% 0,11% Textilipar + ruházat, bőr DB+DBC ,07% 0,21% 0,02% Fafeldolgozóipar + papíripa DD+DE ,04% 0,08% 0,00% Koksz-kőolajfeldolgozás DF ,25% 0,47% 0,03% Vegyipar DG ,38% 2,23% 0,05% Gumi-műanyagipar DH ,03% 0,09% 0,00% Nemfém ásvány-feldolgozá DI ,12% 0,27% 0,02% Fémfeldolgozás DJ ,20% 0,74% 0,02% Gép- berendezés gyártás DK ,04% 0,15% 0,00% Elektromos gépgyártás DL ,08% 0,26% 0,00% Járműgyártás (száll. eszk.) DM ,67% 0,11% 0,00% Bútor és egyéb feldolgozói DN ,00% 0,01% 0,00% Vill.energia gáz gőzellátás EA ,09% 1,48% Vízellátás EB ,13% 20,15% 2,37% Építőipar (F) F ,16% 0,14% 0,00% Kereskedelem G ,23% 0,31% 0,00% Vendéglátás H ,17% 0,22% 0,01% Szállítás-hírközlés I ,07% 0,18% 0,00% Pénzügyi tevékenység J ,01% 0,07% 0,00% Üzleti szolgáltatás K ,30% 0,43% 0,00% Közigazgazás L ,60% 0,41% 0,00% Oktatás M ,06% 0,07% 0,00% Egészségügy N ,09% 1,23% 0,02% Szennyvíz-hulladékkezelés OA ,13% 0,16% 0,01% Érdekképviselet, sport, kult 0 0 0,00% 0,00% 0,03% Megjegyzés * - a villamosenergia termelés (hűtővíz és vízienergia-termelés) mennyisége nem szerepel a vízmennyiség megoszlásának bemutatásában. A 4. táblázat az ágazati szintű hozzáadott érték termelési képesség függvényében ad összehasonlítást a VKJ okozta teher súlyáról. A non-profit víziközmű szektor számára, mivel itt definíció szerint alacsony a hozzáadott érték mértéke ez az arány magas, csakúgy, mint az energiatermelés, amely esetben pont a bevétel képzés a jogalkotó szándéka. Külön rátekintést igényel a mezőgazdaság és a halászat tevékenysége. Az adatok egyrészt a KSH besorolása alapján, magukat halászat ágazatába soroló szervezetek szerint adnak 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 6 -

7 tájékoztatás, másrészt a VKJ célkódjai szerinti bontásban, amely arról ad felvilágosítást, hogy a különböző szervezetek milyen célra milyen mennyiséget használtak fel és mekkora vízkészlet járulékot fizettek utána. 5. táblázat: A halászati ágazat vízfelhasználása VKJ célkódok szerint 2013-ban KSH - B ágazati kód Felszíni Karszt Réteg Talaj VKJ cél célkód m3 m3 m3 m3 közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb halgazdaság rizstermesztés öntözés állattartás Összesen táblázat: A halászati ágazat VKJ célkódok szerinti befizetése 2013-ban KSH - B ágazati kód Felszíni Karszt Réteg Talaj Összesen VKJ cél célkód Ft Ft Ft Ft Ft közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb halgazdaság állattartás Összesen A fenti táblázatokból látható, hogy a halászat ágazat VKJ befizetései a felszín alatti (elsősorban a rétegvíz) készletek használatából adódott. A VKJ célkód szerinti bontásokból, az alábbi két táblázatból ugyanakkor az is látható, hogy a VKJ halászati célkódján más ágazatok ilyen irányú tevékenységei is megjelennek, amelyek közül egyes ágazatoknál jelentkezik VKJ befizetés más ágazatoknál pedig nem. Elemzésre csak a VKJ adatok állnak rendelkezésre, azonban ezen adatbázis sokszor pontatlan. A VKJ használhatóságát javítani kell ehhez javasolhatók a következő intézkedések: A VKJ ügyintézők, adatrögzítők egységes képzést, tájékoztatást kapjanak az adatrögzítésről, a programleírásról. Fontos lenne a VKJ rögzítő program hozzáigazítása a jogszabály-változtatásokhoz, amire több, mint 10 éve nem került sor. Így minden hatóságnál másképp használják, más tartalmat rögzítenek. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 7 -

8 7. táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele mennyiség 2013 Felszíni KSH ágazati besorolás KSH kód m3 Mező-erdőgazdaság A Halászat B Fém és egyéb bányászat CB Ruházat-bőripar DC Fémfeldolgozás DJ Építőipar (F) F Kereskedelem G Vendéglátás H Szállítás-hírközlés I Üzleti szolgáltatás K Közigazgatás L Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Magánháztartás P Összesen táblázat: A VKJ haltermelési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ haltermelési célkód (51) összetétele befizetés 2013 Felszíni KSH ágazati besorolás KSH kód Ft Mező-erdőgazdaság A Halászat B Építőipar (F) F Közigazgatás L Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Összesen A VKJ adatbázis alapján a halgazdáság célkódon megjelenő bevétel nem a halászat ágazat befizetéseiből származnak, ezért a VKJ okozta terhelés szempontjából ez az információ nem értékelhető. A halászat, mint KSH besorolású ágazat VKJ befizetései 30 millió Ft-ot tett ki ban, amelyből 23 millió Ft gazdasági egyéb VKJ célkód besorolású rétegvíz használat és 5,5 millió Ft gazdasági egyéb besorolású felszíni vízkivétel. Ez az összeg az ágazat bruttó hozzáadott-értékének 0,73%-a, ami a harmadik legmagasabb érték. A VKJ fizetési kötelezettség újra bevezetése a halgazdasági célú felszíni vízhasználatra köbméterenként 0,1 Ft/m3 díj esetén (a 2013-as mennyiséget feltételezve) 12,5 millió Ft, ami az ágazati hozzáadott-értékre vetítve 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 8 -

9 0,3%, növekedést jelent. Ez a többi ágazattal összehasonlítva még mindig magasnak mondható, a műszaki ágazatoknál egy nagyságrenddel magasabb, az élelmiszer iparhoz képest viszont csak háromszoros különbséget mutat. Hasonló áttekintést mutatnak be a következő táblázatok a mezőgazdaság, mint ágazat és a VKJ öntözési célkódja esetében. 9. táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti vízfelhasználása 2013-ban KSH - "A" ágazati kód Felszíni Hévíz Karszt Partiszűrésű Réteg Talaj VKJ cél célkód m3 m3 m3 m3 m3 m3 gyógyászati cél közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb hőhasznosítás technológiai halgazdaság rizstermesztés öntözés állattartás energetikai felhasznál gazdasági fürdő A Összesen táblázat: A mezőgazdasági ágazat VKJ célkód szerinti befizetései 2013-ban KSH - "A" ágazati kód Felszíni Hévíz Karszt Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen VKJ cél célkód Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft gyógyászati cél közüzemű intézményi gazdasági ivó gazdasági egyéb hőhasznosítás technológiai halgazdaság öntözés állattartás energetikai felhasznál gazdasági fürdő A Összesen melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 9 -

10 11. táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség után fizetett járulék ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele befizetés 2013 Felszíni Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen KSH ágazati besorolás KSH kód Ft Ft Ft Ft Ft Mező-erdőgazdaság A Élelmiszer-dohányipar DA Kereskedelem G Szállítás-hírközlés I Üzleti szolgáltatás K Közigazgazás L Sport és egyéb OC Magánháztartás P Összesen táblázat: A VKJ öntözési célkódon felhasznált vízmennyiség ágazatok közötti megoszlása VKJ öntözési célkód (60) összetétele mennyiség 2013 Felszíni Partiszűrésű Réteg Talaj Összesen KSH ágazati besorolás KSH kód m3 m3 m3 m3 m3 Mező-erdőgazdaság A Halászat B Élelmiszer-dohányipar DA Ruházat-bőripar DC Fafeldolgozóipar DD Papíripar DE Vegyipar DG Gép- berendezés gyártás DK Vill.energia gáz gőzellátás EA Vízellátás EB Építőipar (F) F Kereskedelem G Vendéglátás H Szállítás-hírközlés I Üzleti szolgáltatás K Közigazgazás L Oktatás M Egészségügy N Szennyvíz-hulladékkezelés OA Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Magánháztartás P Egyéb szervezet Q Összesen Az öntözési célkód 0,9 millió Ft bevétele döntően (95%-ban) a partiszűrésű, réteg és talajvízből megvalósított mezőgazdasági besorolású tevékenységekből származik. Míg eseti, hogy más ágazatok esetén a használat járt-e befizetéssel. A mezőgazdasági ágazat öntözési célkódú vízkivétele 75,5 millió m3 volt. Megjegyezzük, hogy VKJ öntözési célkódon egyáltalán nem szerepelhetne 2013-ben járulék, mert VKJ mentes volt. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

11 A KSH szerint mezőgazdasági ágazati besorolású vízhasználatok teljes VKJ befizetése 832 millió Ft volt, ami 135 millió m3 felszíni vízkivétel (öntözési célú az előbb feltüntetett 75,5 millió m3) és 73 millió m3 más vízkészlet típusból. A Vízkészlet járulék újra bevezetése az öntözési és a halgazdálkodási célkód esetében a két ágazatot az alábbi táblázatban látható módon érintené. A bemutatott három verzió nem javaslat, a járulék hatását szemlélteti. A táblázat bal oldali oszlopaiban látható a két ágazat 2013-as befizetésének nagysága, a befizetések aránya a teljes VKJ bevételhez, valamint a befizetés aránya az ágazat bruttó hozzáadott értékéhez, amely indikátor a befizetés relatív terhének összehasonlítására szolgál. Az öntözési cél 1 Ft/m3, halászati cél 0,2 Ft/m3 fajlagos járulék nagyságok felelnek meg jelenlegi (inflációval korrigált) áron a 2006-ban kivezetésre került járulékok fajlagos értékének 1. A táblázatban látható a hasonló nagyságrendű fajlagos járulék visszavezetésének hatása a befizetések nagyságára és az ágazati bruttó hozzáadott-érték nagyságához. Az 1Ft/m3-1Ft/m3 díjtételek esetében látható, hogy a halászati tevékenység egy része a mezőgazdasági besorolású szervezeteknél jelentkezik, a mezőgazdasági szektor terhelés nagyságának megítélésekor mindkét járulék mértékére tekintettel kell lenni. A harmadik változatban a halgazdaság g szorzóértéke 0,1 Ft/m3. A második és harmadik változat különbsége alapján érzékelhető a szorzótényezők tizedforintnyi változásának nagyságrendi hatása. 13. táblázat: A mezőgazdaság és halászat VKJ befizetésének alakulása változatonként ban az alapdíj 3,90Ft/m3 volt, a g szorzó az öntözési cél (felszíni víz esetén) 0,1-0,3 érték között változott kategóriánként, a halgazdaság és rizstermelés szorzói 0,02-0,06 kategória értékek között voltak. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

12 Függelék: Vízkészletjárulék nagysága és aránya a költségekben táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ ben, ezer Ft Ágazat megnevezése TEÁOR kód Közüzemi Saját vízellátás Vízellátás összesen vízellátás Mezőgazdaság A+B Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A Halgazdálkodás B Ipar összesen C+D+E Bányászat C Energiahordozó bányászata CA Egyéb bányászat CB Feldolgozóipar D Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA Textília, textiláru gyártása DB Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE DF Vegyi anyag, termék gyártása DG Gumi-, műanyag termék gyártása DH Nemfém ásványi termék gyártása DI Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ Gép, berendezés gyártása DK Villamos gép, műszer gyártása DL Járműgyártás DM Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN Vill.energia gáz gőz- vízellátás E melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

13 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA Ebből vízienergia Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB Építőipar F Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q Kereskedelem, javítás G Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H I Pénzügyi közvetítés J Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K L Oktatás M Egészségügyi, szociális ellátás N Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA Érdekképviselet OB Sport és egyéb OC Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P Területen kívüli szervezet Q Mindösszesen Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti g szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

14 15. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz ben, % Ágazat megnevezése TEÁOR kód VKJ aránya a nettó árbevételhez VKJ aránya az adózott eredményhez VKJ megoszlása ágazatok szerint Mezőgazdaság A+B 0,09 0,10 6,08 2,53 8,65 8,41 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 0,08 0,09 5,46 2,34 7,93 7,78 Halgazdálkodás B 0,97 0,98-26,73 105,76 0,72 0,63 Ipar összesen C+D+E 0,05 0,05 0,92 0,76 86,13 86,53 Bányászat C 0,12 0,08 5,79 1,02 1,08 0,73 Energiahordozó bányászata CA 0,09 0,06-0,51-0,53 0,29 0,15 Egyéb bányászat CB 0,13 0,09 1,03 0,59 0,79 0,58 Feldolgozóipar D 0,01 0,01 0,13 0,09 10,49 9,47 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 0,02 0,02 2,25 1,68 4,92 4,61 Textília, textiláru gyártása DB 0,01 0,01 0,20 0,43 0,27 0,24 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 0,01 0,00-1,61-0,17 0,04 0,02 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 0,00 0,00 0,10 0,16 0,06 0,06 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 0,01 0,01 0,15 0,13 0,48 0,29 DF 0,01 0,01 0,08 0,03 1,09 1,00 Vegyi anyag, termék gyártása DG 0,02 0,02 0,15 0,16 1,96 1,72 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 0,00 0,00 0,05 0,06 0,09 0,09 Nemfém ásványi termék gyártása DI 0,01 0,01 0,18 0,18 0,50 0,48 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 0,00 0,00 0,05 0,07 0,29 0,29 Gép, berendezés gyártása DK 0,00 0,00 0,11 0,08 0,24 0,21 Villamos gép, műszer gyártása DL 0,00 0,00 0,02 0,01 0,40 0,36 Járműgyártás DM 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,09 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 0,00 0,00 0,02 0,02 0,01 0,01 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 0,27 0,34 7,16 8,46 74,56 76,33 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 0,20 0,25 5,30 6,25 52,53 54,14 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

15 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 1,56 1,66 45,35 61,19 22,03 22,19 Építőipar F 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,08 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 0,00 0,00 0,03 0,03 5,11 4,98 Kereskedelem, javítás G 0,00 0,00 0,01 0,01 0,37 0,33 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 0,01 0,01 0,35 0,27 0,20 0,20 I 0,00 0,00 0,02 0,02 0,29 0,26 Pénzügyi közvetítés J 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05 0,00 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 0,00 0,00 0,01 0,01 0,30 0,30 L 0,77 0,72 Oktatás M 0,01 0,01 0,16 0,16 0,08 0,07 Egészségügyi, szociális ellátás N 0,02 0,03 0,26 0,27 0,40 0,46 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 0,01 0,01 0,10 0,10 0,15 0,15 Érdekképviselet OB 0,48 0,42 9,75 4,96 0,25 0,24 Sport és egyéb OC 0,04 0,04 1,60 1,71 2,24 2,23 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 16,78 19,84-301,54 390,84 0,02 0,01 Területen kívüli szervezet Q 0,05 0,10-0,37-0,34 0,01 0,01 Mindösszesen 0,01 0,01 0,12 0,11 100,00 100,00 A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %) ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 ra fog csökkenni. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

16 1. ábra :A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni. 2. melléklet Mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése