A/22 A TULAJDONJOG VÉDELME, A BIRTOKVÉDELEM

Átírás

1 1. A TULAJDON VÉDELMÉRŐL ÁLTALÁBAN A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul. A klasszikus magántulajdon kizárólagossága, másokat kirekesztő jellege mellett a tulajdon erős védelme a jellemzője. Ezt a védelmet elsődlegesen és közvetlenül maga a tulajdonos nyújtja a tulajdon számára. A mai polgári jogi törvénykövek is kivétel nélkül elismerik a tulajdonos jogát arra, hogy jogos önhatalommal elhárítsa a tulajdona ellene irányuló jogtalan támadást, illetőleg hogy kizárjon bármiféle önkényes behatást. Ha azonban a tulajdonosok csak önerejükre támaszkodnának mindenki harca mindenki ellen zajlana. Ezért merült fel a tulajdon közösségi, kölcsönös elismerésének és védelmének az igénye. A tulajdon védelme lét- és anyagi biztonságot teremt, amely közvetve az egész társadalom és a gazdaság biztonságát, rendjét is garantálja. A magántulajdon kialakulásának évszázadaiban még nem váltak szét a közjogi és a magánjogi eszközök. A szankció mértéke nem a tulajdonban okozott kárhoz, hanem a bűnösség fokához igazodott, így a kár mértékét is meghaladhatta. A vagyoni szankciók mellett súlyos személy elleni szankciókat is alkalmaztak. Napjainkban a tulajdont érő legsúlyosabb, a társadalom egészére nézve is veszélyes támadásokkal mint vagyon elleni bűncselekményekkel szemben a büntetőjog (szabálysértési jog) nyújt hatékony védelmet. Ezekkel együtt érvényesítheti igényeit a tulajdonos is. Ha az okozott hátrány a közösséget nem veszélyezteti, akkor csak a károsult tulajdonos fordulhat polgári jogi jogorvoslatért az állami közhatalmakhoz. A tulajdont magával az állammal, az állam által alkotott közhatalommal szemben is meg kell védeni. A szabadságot és autonómiát biztosító magántulajdon felszámolását hirdető fasiszta és kommunista ideológiákkal szemben az individuális magántulajdon védelmének igénye merül fel. A hatalom legfőbb korlátja csakis a polgárok sérthetetlen magántulajdona lehet, egyben a demokratikus társadalmi berendezkedés záloga. Az ENSZ az alapvető emberi jogok sorában deklarálja a tulajdonhoz való jogot. Ezt követően vált általánosan elfogadottá a tulajdonhoz való jog alkotmányos elismerése és védelme. Magyarország ezt a lépést az Alkotmányt módosító évi XL. törvénnyel tette meg. Ez alapján nem képzelhető el egyes tulajdonformák privilegizált helyzete, éppúgy mint más formák hátrányos megkülönböztetése. Az alkotmányos védelem a bázisa a tulajdonvédelem teljes jogi eszköztárának. Az alkotmányos védelem ugyanakkor korlátokat szab a tulajdont érintő bármely (különösen közjogi) korlátozásnak is. 2. A TULAJDON VÉDELMÉNEK POLGÁRI JOGI ESZKÖZEI A tulajdonjog védelme alatt szűkebben a tulajdonjogviszonynak, mint abszolút szerkezetű jogviszonynak, a tulajdonjog mint alanyi jog viszonylagos teljességének és kizárólagosságának (sérthetetlenségének) védelmét szokás érteni. Ezt a védelmet alapvetően a Ptk. nyújtja, de védi a büntetőjog, szabálysértési jog is. A védelem teljességét a jogrendszer összes ágai által elérhető komplex védelem adja. A tulajdonjog megsértése esetén a jog igényállapotba kerül, tulajdoni igény keletkezik. A tulajdoni igény biztosítja a jog gyakorlásának kizárólagosságát. Akinek tulajdonjogát megsértették, polgári jogi értelemben vett igénye támad a sérelem megszüntetésére. A tulajdoni igény olyan kétszemélyes relatív helyzet, amely a tulajdonjog megsértéséből származik. A tulajdonjog megsértőjét rendszerint pozitív magatartásra kötelezik, 1

2 egyes igények azonban negatív magatartásra irányulnak (pl. a tulajdon háborítatlanságát védő per a háborítás abbahagyására, tartózkodásra irányul, érvénytelen bejegyzés törlésének tűrése stb.) A tulajdoni igény addig áll fenn, amíg a tulajdonjog és az azt ért jogsérelem fennáll. Ha a dolog már nincs meg, a tulajdoni igény helyébe kötelmi igény léphet, ami a rendes elévülés szabályai alá esik. A tulajdonjogi igények viszont nem évülnek el. BH Érvényes jogcím nélkül birtokban tartott dolog természetbeni kiadására irányuló tulajdonosi igénnyel szemben elévülési kifogás nem emelhető [Ptk (1), (3) bek.] 115. (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonost ért jogsérelem mértéke lehet: Totális, ami a tulajdonjog tárgyának a tulajdonos hatalma alól való teljes elvonásában vagy a tulajdonjog gyakorlásának teljes ellehetetlenítésében áll. A védelem eszköze ilyenkor a tulajdoni per. Ha a tulajdon ellen elkövetett jogsértés részleges, azaz ha csupán jogellenes behatás, zavarás történik a tulajdonjog kizárólagos hatalmi szférájába, akkor a védelem eszköze a tulajdonjog háborítatlanságát védő per. JOGOS ÖNHATALOM (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Az önhatalom a polgári jogban általában tilos az egyenjogúság és a mellérendeltség folytán. Ez alól kivétel ez a szabály. Akkor kerülhet rá sor, ha az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszony kívülálló kötelezettje valamely kötelezettségét (elismerés, tűrés, tartózkodás) megszegi, azaz jogellenesen beavatkozik vagy más behatást tesz a tulajdonjogba és ezzel annak gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy teljesen lehetetlenné teszi. A törvény értelmében a tulajdonos is két esetben élhet önhatalommal: Általánosságban tulajdona ellen irányuló támadás (tilos önhatalom) elhárítása érdekében. A tulajdonos a támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben háríthatja el (akár a birtoklás megzavarására, akár a birtok elvonására irányul). Nem alkalmazhat tehát olyan eszközt vagy olyan mértékű erőszakot, ami nagyobb hátrányt vagy veszélyt idéz elő, mint amilyen maga a védett érdek. (pl. nem vezethet áramot a kerítésbe) Speciálisan az elveszett birtok visszaszerzése érdekében. A tulajdonos önhatalmúlag csak akkor léphet fel, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a visszaszerzést meghiúsítaná. (Részletesebben a birtokvédelemnél) 2

3 TULAJDONI PER (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. Ha a birtokos, illetőleg az, akinél a dolog van, önként nem adja ki a tulajdonosnak a dolgot, a tulajdonos tulajdoni pert (rei vindicatio) indíthat ellene. 1. Nem illeti meg a tulajdonost a dolog kiadására vonatkozó jog, és nem indíthat sikeres tulajdoni pert akkor, ha a harmadik személy jogosan tartja a dolgot birtokában (a jogviszony tartama alatt). 2. Nem követelheti a tulajdonos a dolog kiadását attól sem, akinek a dolog birtoklására nem a tulajdonostól eredő, hanem közvetlenül a törvényen alapuló joga van. (pl. bűnjelként lefoglalt dolog kiadása, amíg az eljárás tart) A tulajdoni perben a tulajdonosnak kell bizonyítania azt, hogy valójában ő a dolog tulajdonosa. Ingatlanok esetében ez rendszerint a bejegyzésre való hivatkozással megy végbe. A bejegyzéssel szemben az ellenfél csak annyiban hivatkozhat a felperes jogának fenn nem állására, amennyiben az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a kérdéses bejegyzés megtámadására jogosítva van. Ez tipikusan olyan személy, akinek jogát a bejegyzés sérti, kivételes közérdekű esetekben az ügyész. Ingók esetében a tulajdonjog bizonyítása nehezebb. A tulajdonosnak be kell bizonyítani a tulajdonjog szerzését, származékos szerzés esetében pedig elődjének tulajdonszerzését is, mindaddig, amíg csak eredeti szerzésmódra nem hivatkozhat. A tulajdoni perben érvényesített igény nem pusztán arra irányul, hogy a felperes tulajdonjogát állapítsák meg azzal szemben, aki a dolgot birtokában tartja, vagy hogy hagyjon fel a dolog jogellenes birtoklásával, hanem arra is, hogy helyezze vissza a tulajdonost a dolog birtokába. A dolog visszaadására irányuló igény sem évül el, tehát addig követelheti a tulajdonos a dolog visszaadását, amíg tulajdonjoga fennáll. Ha a tulajdonjogot harmadik személy (pl. nem tulajdonostól való szerzés, elbirtoklás) megszerezte, vagy a dolog nincs már meg, a visszaadásra irányuló követelésnek sincs többé jogalapja. A tulajdoni per kiterjed a fődolog tartozékaira, időközi gyümölcseire (termék, termény, szaporulat) és meglévő egyéb hasznaira is. A TULAJDONJOG HÁBORÍTATLANSÁGÁT VÉDŐ PER (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. 3

4 Ha a tulajdonjog gyakorlását nem tették teljes mértékben lehetetlenné, de valaki a tulajdonost a birtoklásban megzavarta, akadályozza, korlátozza valamely jogosultság gyakorlását, vagy a dolgon őt nem illető használatot gyakorol, a tulajdonos követelheti a háborítás megszüntetését. Itt is a tulajdonost terheli a tulajdonjog fennállásának bizonyítása. Az alperesnek kell bizonyítani, ha arra hivatkozik, hogy neki a tulajdonos által háborításnak minősített eljáráshoz akár a tulajdonostól származó, akár közvetlen törvényen alapuló joga van. A tulajdoni pertől eltérően tartalmában csak negatívumra irányul: követelheti a magatartás abbahagyását, illetve a bíróságtól azt, hogy a jövőre nézve tiltsa el őt a háborítás ismétlésétől. (A korábbi magánjogban a tulajdonjog kizárólagossága iránti keresetnek nevezték.) A tulajdonjog háborítatlanságának megszüntetésére irányuló követelés amíg a tulajdonjog fennáll nem évül el. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI IGÉNY 116. (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. (2) Az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. (3) Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül keletkezik tulajdonjog az alábbi esetekben: hatósági határozat (vitás) elbirtoklás (121. ) ráépítés (137. ) öröklés (598. ) házastársi vagyonközösség (Csjt. 27. ) közös háztartásban élők tulajdonszerzése (578/G. ) [Törlési és kiigazítási perek] Inytv. 62. (1) Keresettel kérheti a bíróságtól a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott, c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Inytv. 63. (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. 4

5 A semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, a megtámadásra egy éves határidő áll rendelkezésre. BH A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem a bíróság ítéletével vagy az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, hanem a törvény rendelkezése alapján [Csjt. 27. (1) bek., Ptk (1) bek.]. IGÉNYPER Aki a végrehajtás során lefoglalt ingó vagyontárgy tulajdonjoga, vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya, ezt az igényét a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti. A per lényegében a dolog foglalás alóli feloldása és kiadása iránt folyik. Nem támaszthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki tartozásért a végrehajtás alá vont adóssal együtt felel (mert ebben az esetben a végrehajtás tulajdonképpen ellene is irányul, és így jogtalan lefoglalásra vele szemben nem kerül sor). Pp (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert (a továbbiakban: igénypert) indíthat a végrehajtást kérő ellen. (2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egysorban felel. Az a házastárs azonban, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső hányad értékéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyon tárgyára. (3) Haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező ingatlan-igénypert nem indíthat (1) Közös tulajdonban levő vagyontárgy lefoglalása esetén bármelyik tulajdonostárs önállóan is igénypert indíthat. (2) Ha a vagyontárgyat több végrehajtást kérő követelésének végrehajtása végett foglalták le, az igénypert mindegyik végrehajtást kérő ellen meg kell indítani (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig. (2) A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg kell indítani (1) A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt. (2) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. Az értékesítés mellőzhető, ha az igénylő az őt megillető hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet 15 napon belül befizeti a végrehajtói letéti számlára. (3) A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek A t a közös tulajdonban levő bármely vagyontárggyal kapcsolatos igényperben megfelelően alkalmazni kell Az igényperben hozott határozat jogereje az igénylő felperes és a perben nem állott adós közötti jogviszonyra nem terjed ki. Ők a jogaikat egymás ellen külön perben érvényesíthetik. ÁLLAMI TULAJDON VÉDELME 181. (1) Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, 5

6 mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetőleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak. (2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles. Ptké. 25. A kártalanítási igény kielégítésére annak a vagyontárgynak a kezelője köteles, amelynek védelmében a károsult fellépett. Ez a kötelezettség független attól, hogy a fellépés idején a vagyontárgy a kezelő állami szerv birtokában (használatában) volt-e. Amennyiben a károsodás széles körben fenyegető veszély elhárításával kapcsolatban következett be, kártalanításra közvetlenül az állam köteles. Ilyen perekben az államot a pénzügyminiszter képviseli (Ptk. 27. ). Az állami tulajdon védelmében a fenti tulajdonvédelmi eszközök éppúgy igénybe vehetők, mint bármely más tulajdonfajta esetében. Ekkor az jogosult fellépni, aki az állam képviseletében a tulajdonjogot gyakorolja. Az állami tulajdon védelmét a törvény külön honorálja. Itt kevésbé a tulajdonjog védelmének eszközéről van szó, sokkal inkább a kármegelőzés, kárenyhítés fogalomkörébe eső magatartások ösztönzéséről beszélhetünk. A károsult kártalanításának feltételei: 1. A károsult kára az állami tulajdon védelmére, vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló tevékenysége folytán következzék be. 2. A károsultnak az állami tulajdon védelme, vagy a veszély elhárítása érdekében célszerű tevékenységet kell végeznie. 3. A károsultnak ez a tevékenysége nem munkaköréből folyó közvetlen kötelessége. 4. Végül feltétel - hasonlóan a kártérítési felelősséghez -, hogy aki az állami tulajdont védő, illetőleg a veszély-elhárító tevékenységet végzi, ténylegesen kárt szenvedjen és kára okozati összefüggésben legyen a kifejtett tevékenységgel. A kártalanítás mértékére a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Eszerint a károsult igényelheti a tevékenysége folytán őt ért tényleges vagyoni kárt, az elmaradt hasznokat, költségeit, emellett nemvagyoni kárának megtérítését is. 3. A BIRTOK FOGALMA, FAJAI (nem tartozik szorosan a tétlhez) A birtokról általában A dolgok feletti uralmi viszonyok első és egyben legfontosabb mozzanata az, hogy valaki egy dolgot birtokba vesz, azaz megszerzi és gyakorolja a dolog feletti hatalmat. 6

7 A birtok: tényleges hatalom a dolog felett. Olyan kapcsolat egy személy és valamely dolog között, amelynél fogva az a dolgot kizárólagos jelleggel uralma alatt tartja. A tulajdonjogviszonynál a dologgal kapcsolatos minden magatartás a legerősebb dologi jogon, a tulajdonjogon alapul, addig a birtok mögött ilyen jogi háttér nem áll fenn, vagy ha igen, a birtok lényege a tulajdonhoz viszonyítva akkor is csak puszta ténylegesség (factum) marad. E ténylegesség jogi rendezésére hivatott a birtok intézménye (míg az esetleges jogi háttér rendezését szolgálja a dologi jog, azon belül a tulajdonjog, illetőleg az azon alapuló más, leggyakrabban kötelmi jogcímek). A Ptk. a birtok fogalmát közvetlenül nem határozza meg: 187. (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). (2) Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. A birtok lényege tehát abban áll, hogy valaki a dolog felett közvetlenül vagy közvetve hatalmat gyakorol. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg. A hatalom megszerzését és gyakorlását a közfelfogás szerint kell megítélni. A mai felfogás a birtoklásra irányuló akaratot nem sorolja a birtok fogalmi elemei közé. Tehát a birtok a birtokos tudatán és akaratán kívül is megszerezhető. Az akaratnak a birtok jogi szempontjából való értékelésénél számos esetben jelentősége van: a tévedésről való tudomásszerzés után kifejezheti azt az akaratát, hogy nem kíván birtokolni, hanem a dolgot az arra jogosult érdekében tartja magánál. Ezáltal a felelős őrző jogállásába kerül. Az akaratra vonatkozó szabályok alapján megállapítható, hogy a birtokot megszerezheti korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy is. A hagyományos elmélet különbséget tett birtok és birlalat között. A római jog csak a tulajdonost és néhány taxatíve felsorolt más jogállású személyt tartotta birtokosnak. A többieket birlalónak tekintette, aki a birtokvédelem eszközeire nem tarthatott igényt. A Ptk. nem tartalmazza a megkülönböztetést, azonban a gyakorlatban jelentősége lehet, különösen ha egy dolgon fennálló több törvényes (vagy törvénytelen) birtok összemérésére kerül sor. A magyar polgári jog szerint mindenki birtokos, aki a dolog felett akár közvetlenül, akár közvetve hatalmat gyakorol. Birtokos eszerint az is, aki a hatalmat saját érdekében, s az is, aki mások érdekében gyakorolja. A birtokosi minőség független attól, hogy a hatalmat az illető saját nevében vagy másnak a nevében gyakorolja e. Amikor birtokról van szó, elvonatkoztatunk a birtoklás konkrét jogcímétől, és attól, hogy a birtoklás alapul e valamilyen jogcímen vagy sem. Birtokos eszerint a jog szerint birtokló és a jogalap nélkül birtokló is. A jogos birtoklás körében továbbá egyaránt birtokos a tulajdonos, haszonbérlő, bérlő, letéteményes, haszonkölcsön címén használó, aki a hatalmat munkaviszonya alapján gyakorolja stb. BH I. A lakás jóhiszemű, jogcím nélküli használóját is megilleti a birtokvédelem [Ptk (1) bek., és 188. (1) bek.]. 7

8 A birtok, mint jogviszony, alanya, tárgya A birtokviszony alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtokviszony alanya egyik oldalról az, aki birtokosnak minősül, a másik oldalról pedig mindenki más, aki tartózkodni köteles a birtokállapot megzavarásától. A birtoknak elsősorban védelmi funkciója van. Másik funkciója a folyamatosság megőrzése, a tényleges állapot fenntartása, akár jogszerű, akár pedig jogilag vitatott. Utóbbi esetben a jogvita eldöntését mozdíthatja elő azzal, hogy megőrzi a fennálló tényleges állapotot a vita lezárásáig. Ebben a mozzanatban rejlik a nyilvánosság és az áttekinthetőség elveinek érvényre juttatása. A birtok ebben az értelemben tehát nem egyszerűen a tulajdonjog vagy más jogviszony önállósult részjogosítványa, hanem a tulajdontól és más, a birtoklásra jogot adó jogviszonyoktól (haszonélvezet, bérlet stb.) elkülönült, független jogintézmény, önálló jogviszony. A birtok intézményével oldja meg a magyar polgári jog azokat a helyzeteket, amelyekben: a dolgot ténylegesen hatalmában tartó birtokos a hatalom megőrzése érdekében semmi más védelmi eszközt, senkivel szemben nem vehetne igénybe amikor a tulajdonosnak nincsen közvetlen hatalma a dolgon, de a jog kizárólag a birtokvédelem érdekében birtokossá minősíti. Ebben az esetben van tulajdoni igény is, tulajdonjog háborítatlansága iránti igény is, de a birtokvédelem sokkal egyszerűbb megoldás Ebben a megközelítésben o o o Birtokosnak minősül (nem a tulajdonjogi birtokláshoz való jog alapján, hanem a kifejtettek értelmében) a tulajdonos, függetlenül attól, hogy van e tényleges hatalma a dolgon vagy nincs Birtokos az is, aki a dolgot ténylegesen hatalmában tartja, akár saját akaratából, akár más módon került a hatalmába Birtokos az is, aki a dolgot ténylegesen hatalmában tartotta, de tőle a dolog időlegesen más hatalmába került Birtokos lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is. A birtok mint jogviszony a dologra vonatkozik, tárgya tehát minden birtokba vehető, emberi uralom alá hajtható dolog lehet. Nemcsak a dolog egészére, hanem egyes részeire is kiterjedhet. Összetett dolog esetében az alkotórészeken, amíg az alkotórészi kapcsolat fennáll, csak egységes (teljes) birtok lehetséges. E szabály alól kivétel: ha az alkotórész, különösen az épület tulajdonjoga mást illet, mint aki a fődolog tulajdonosa. Az épületre nézve csak annak tulajdonosa minősül birtokosnak, az elfoglalt földrészletre a földtulajdonos birtokosi minősége is fennmarad. Tartozékok esetében önálló birtok is lehetséges. A magyar magánjog a birtok fogalmát kiterjesztette egyes alanyi jogokra is (így különösen az állandó, folyamatos vagy huzamos gyakorlásra alkalmas egyes használati jogokra). Jogbirtoknak minősült a jog tényleges gyakorlása, jogbirtokosnak a jog tényleges gyakorlója. A jogbirtok fogalmát a Ptk. nem használja. (1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. 8

9 (2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos) birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). (3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került. A Javaslat abból indul ki, hogy a birtok nem írható le a dolog feletti hatalom ténylegességével és a harmadik személyek felé megnyilvánuló külső hatásokkal. A birtok nem pusztán tényleges állapot, hanem alanyi jog, amelynek alapján a birtokos mint jogosult uralmat gyakorolhat. (3)-hoz: E rendelkezés alapján a dolgot jogalap nélkül tényleges hatalmában tartó személy is jogosult mindazokkal szemben a birtokvédelemre, akiknek tényleges hatalmába a dolog szintén jogalap nélkül került (például a tolvaj a dolgot tőle jogalap nélkül elvevő másik tolvajjal szemben), ugyanakkor természetesen még a (3) bekezdés alapján sem jogosult birtokvédelemre a birtoklásra jogosultakkal szemben. A birtok fajai Saját birtok idegen birtok Saját vagy tulajdoni birtokos az, aki a dolgot sajátjaként tartja hatalmában. Ilyen birtokos a tulajdonos is, de az is, akinek semmilyen jogcíme nincs a tényleges hatalomra (pl. tolvaj, elhagyott ingatlan birtokbavevője). Idegen birtokról beszélünk akkor, ha a dolog feletti hatalom másnak engedélyén, mással kötött megállapodáson vagy szervezeti státusból eredő jogon alapszik. Ilyenkor a birtokos a hatalmat mástól származtatott módon gyakorolja (bérlő, haszonbérlő, záloghitelező, állami vagyonkezelő szerv, alapítvány kezelője stb.) Idegen birtokost másképp használati birtokosnak is nevezzük. Főbirtok albirtok Az előzővel azonos értelemben, a saját és az idegen birtok közötti viszonyra utal, nevezetesen, hogy az idegen birtokos hatalmát mástól származtatja és annak nevében gyakorolja. Mivel azonban a birtok lényege a ténylegesség, elsődleges az albirtok és másodlagos a főbirtok. Elsődleges másodlagos birtokos Elsődleges birtokos az, aki a dolgot ténylegesen hatalmában tartja (tényleges birtokos). Másodlagos birtokos az, aki ezt a lehetőséget átengedte neki. Törvényes törvénytelen (jogalap nélküli) birtok Törvényes birtok az, amely a birtoklásra feljogosító érvényes jogcímen alapszik. Mind a saját, mind az idegen birtokos lehet egyben törvényes birtokos, ha a hatalom gyakorlása érvényes jogcímen alapszik. Törvénytelen birtokos az, akinek a birtokláshoz érvényes jogcíme nincsen. A törvénytelen birtok is lehet saját és lehet idegen birtok. (Pl. a tolvaj törvénytelen saját birtokos; ha az alapul fekvő jogviszony érvényesen nem jött létre, úgy az idegen birtok törvénytelen). Jóhiszemű rosszhiszemű birtokos Jóhiszemű birtokos az, aki alaposan felteheti, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van (pl. aki azt hiszi és joggal hiheti, hogy ő a tulajdonos, bérlő stb.). Rosszhiszemű birtokos az, aki tudja vagy a körülmények szerint tudnia kell, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme. A birtok megszerzése és megszűnése A birtok megszerzéséhez vagy a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése szükséges, vagy az, hogy 9

10 a jogszabály jogilag birtokossá tegyen valakit. [187. (2)] A birtokbavétel általában nem jognyilatkozat, hanem ún. reálaktus, érvényességéhez cselekvőképesség nem szükséges. Lehetséges anélkül is, hogy valaki a közvetlen hatalmat megszerezné a dolog felett. Ennek esetei: - A birtokot meg lehet szerezni képviselő útján is. A képviselő másnak a nevében jár el, a dolgon közvetlen hatalmat szerez, és azt a képviselt személy nevében gyakorolja. A képviselt személy főbirtokos, a képviselő albirtokos lesz. A birtokvédelem mindkettőjüket megilleti. - Jelképes átadás (pl. lakás kulcsának átadása; gépjármű forgalmi engedélyének, kulcsának átadása) - Jogügyleti átadás: közvetett birtok megszerzését eredményezi (pl. bankszámla, értékpapírszámla feletti rendelkezés átengedése, dematerializált értékpapír átruházása stb.). A jogi hatalom átengedését kétségtelenné teszi. A birtok megszerzése történhet eredeti vagy származékos módon. Egyoldalú (eredeti) a birtok megszerzése, ha a birtokos a dolog feletti hatalmat saját tevékenységével a korábbi birtokostól függetlenül szerzi meg. Az eredeti tulajdonszerzés mindig eredeti birtokszerzést is jelent. A származékos birtokszerzés a birtoknak a korábbi birtokostól való megszerzését jelenti. Ez rendszerint a tulajdonjog átruházásával vagy egyéb szerződés megkötésével jár együtt. Feltétele a birtok átruházására irányuló kétoldalú akaratnyilvánítás. A birtok átruházása többféle módon lehetséges. Leggyakoribb a közvetlen birtokba bocsátás, gyakori a jelképes birtokba adás, amikor a dolog közvetlen birtokbavételét olyan cselekmény helyettesíti (pl. lakáskulcs átadása, a dolog megjelölése), ami a dolog feletti uralmat jelzi. Történhet a birtok átadása csupán azzal a magatartással, hogy a régi birtokos a birtoklással felhagy és ezzel az új birtokos részére a birtokba lépést lehetővé teszi. Megvalósítható a birtok átruházása puszta kijelentéssel is. 4:2. [Az occupatio] A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. A birtok megszerzése vagy a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével, vagy a dolog birtokának átruházásával történhet. A Javaslat a birtok eredeti nem átruházással való megszerzése esetének a dolog feletti hatalom tényleges megszerzését tekinti. 4:3. [Birtokátruházás] (1) A birtokátruházás az erre irányuló megállapodás alapján a dolognak vagy azoknak az eszközöknek az átadásával valósul meg, amelyekkel a dolog feletti tényleges hatalom gyakorolható. a Javaslat a brevi manu traditio, a constitutum possessorium, a longa manu traditio és a cessio vindicationis eseteit határozza meg a birtok átruházásának lehetséges módjaként. A birtok megszűnése a birtok lényegét tevő tényleges vagy jogi hatalom megszűnésével következik be. A birtok nem vész el azzal, hogy a tényleges hatalom gyakorlását múló természetű akadály gátolja, vagy a birtokos azt időlegesen, de a folytatás szándékával abbahagyja (pl. a dolgot időlegesen őrizet nélkül hagyja) vagy másnak átengedi (pl. bérbe, haszonbérbe adja stb.). Megszűnik a birtok, ha a birtokosnak a dolgon gyakorolt hatalma megszűnik. A dolog feletti hatalom megszűnhet a hatalom gyakorlására alapul szolgáló jogcím megszűnésével, vagy a hatalomban tartást megalapozó tényleges helyzet megszűnésével. A hatalom gyakorlásának múló akadálya, a birtoklás időleges, átmeneti abbahagyása a birtok megszűnésére nem vezet. 4:4. [A birtok elvesztése] (1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg. 10

11 (2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásával időlegesen felhagy vagy a tényleges hatalom gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van. (3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyíltával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg. 4. A BIRTOKVÉDELEM A birtok mint jogintézmény jelentőségét az adja, hogy a jogrend a személy és a dolog közötti tényleges és szoros kapcsolatot hathatós védelemben részesíti. A védelem magyarázatára a tudomány máig sem jutott egyöntetű megállapodásra. A lényeg, hogy a tényleges birtokállapot mindenkor védelemben részesült. A birtokhoz fűződő egyik legjelentősebb joghatás a birtokvédelem iránti igény. A Javaslat ebben a tekintetben a Ptk. rendelkezéseit lényegében változatlan formában tartja fenn. A Javaslat a birtokvédelem három eszközét határozza meg: a jogos önhatalmat, a közigazgatási úton való igényérvényesítést és a birtokpert. A Javaslat a birtokvédelem alapjának a Ptk.-val egyezően közvetlenül a birtoklás tényét tekinti. A birtokos tehát nem tulajdonjoga, a dologra vonatkozó korlátolt dologi joga, szerződéses pozíciója stb. alapján részesül birtokvédelemben, hanem a birtoklás ténye alapján. Az önálló birtokvédelem elismerésének oka változatlanul a védelem módjának azonosságában van, a birtoklást megalapozó különböző jogcímektől függetlenül. A dologi jogi és a kötelmi jogi szabályok szerint birtoklásra jogosultak birtokvédelmére szolgáló eszközök ugyanazok. A birtokvédelemnek elvileg kétféle útja alakult ki. 1. Az egyik a birtoklás tényén alapuló ún. possessorius birtokvédelem., amely elvonatkoztat a birtoklónak a birtokláshoz való jogától, a birtoklás tényén alapul. A birtokosnak csupán azt kell igazolnia, hogy birtokos volt, és a birtokos tőle elvonták vagy őt a birtoklásban egyébként megzavarták. Nem kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga is volt. Ezt a fajta birtokvédelmet sommás birtokvédelemnek is nevezzük. A possessorius birtokvédelem a birtoklás tényén alapszik, nincs tekintettel arra, hogy a birtokláshoz kinek milyen joga van. Ezáltal lehetséges, hogy a jogtalan birtokos részesül védelemben a jogos birtokossal szemben. Elvi alapja az, hogy véd az önbíráskodás ellen, gyorsabbá teszi a viták elintézését. 2. A petitórius birtokvédelem a birtokláshoz való jogcímek összemérésén alapul. Aki ezt a típusú birtokvédelmet kívánja igénybe venni, annak azt kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga van, éspedig erősebb joga, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. Ezt rendes birtokvédelemnek is nevezzük. E birtokvédelem híján például a bérlő mint birtokos, csak a bérbeadó ellen fordulhatna, és követelhetné, hogy helyezze vissza őt a bérelt dolog birtokába. A petitórius birtokvédelem lehetővé teszi, hogy bérlő közvetlenül a birtokháborító ellen forduljon A magyar jog a birtokvédelem mindkét útját elismeri. A két mód nem teljesen egyenrangú. A birtokvédelem alapvető eszköze a birtokláshoz való jogcímek összemérésén alapuló petitórius rendszer (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. 11

12 A tilos önhatalom objektív kategória: nem szükséges hozzá a háborító rosszhiszeműsége, vétkessége. Tilos önhatalmat gyakorol az is, aki jóhiszeműen (pl. menthető tévedésből) zavarja meg más birtoklását. A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban zavarást együttesen birtokháborításnak nevezzük. Főszabály szerint jogalap nélküli magatartásnak minősül. Kivételesen csak akkor van jogalapja, ha a jogosultság közvetlenül arra a konkrét magatartásra vonatkozik, amelynek eredményeként a birtok zavarása vagy elvonása bekövetkezik és a birtokos nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni köteles (pl. a szomszéd követelheti a rosszhiszemű ráépítőtől az épület lebontását, de megilleti a beépített anyag elvitelének joga. A szomszéd zavarása ilyenkor nem minősül birtokháborításnak). A bírói gyakorlat rugalmasan idesorolja újabban pl. a környezeti ártalmakat is. BH Olyan kertes, családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos a csirkenevelés önmagában nem kifogásolható. Az állattartás azonban nem lehet olyan mértékű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarja [Ptk. 100, 188. (1) bek., 191. (1) bek.]. BH Birtokháborításnak minősül általában a lakás közelében való vegyszertárolás, ha az a lakás használhatóságát befolyásolja, vagy a lakásban lakó egészségét károsítja. Birtokvédelem megilleti a felperest akkor is, ha a raktárban tárolt vegyszerek általában nem károsak az emberre, de az ö betegsége miatt reá nézve hátrányosak [Ptk (1) bek.]. A birtokháborító általában a saját érdekében cselekszik, előfordul azonban az elkövető személyének és az érdekkörnek az elkülönülése is (pl. a munkáltató érdekében a munkavállaló). Ilyenkor az érdekkör hordozója minősül birtokháborítónak. (Pl. a szomszéd kerítésének lebontása esetén a tulajdonos, nem pedig a munkát végző személy.) A tilos önhatalommal szemben való védekezés annak számára áll nyitva, aki a törvény értelmében birtokosnak minősül. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy a birtokos saját vagy idegen birtokos: (2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. (3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte. Ez közelebbről annyit jelent, hogy pl. a tulajdonos, aki a dologra nézve bérleti jogviszonyt létesített, a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlővel szemben nem veheti igénybe a birtokvédelem eszközeit. Külön szabály nélkül is nyilvánvaló, hogy azt, akitől a birtokos a birtoklás jogcímét származtatja, birtokvédelem illeti meg a birtokossal szemben, ha a birtokos a birtoklási vagy használati jogának a származtatott jogcím szerinti terjedelmét túllépi és a birtokvédelem feltételei egyébként fennállnak. Ilyen helyzetben ugyanis a birtokosnak a birtoklás határain túlterjeszkedő birtoklásra jogcíme nincsen. Védelem őt csak a jogcím által meghatározott birtoklási jog határain belül illeti meg (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. 12

13 (2) A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre. Ugyanazon dolog tekintetében egyidejűleg több személy is birtokos lehet. Ebben a vonatkozásban arról van szó, hogy egy dolog felett a hatalmat egyszerre és egymás mellett különböző jogcímen több személy gyakorolja. Meg kell különböztetni ettől a közös birtoklást, amikor a hatalom gyakorlása szintén több személy részéről egy időben, de azonos jogcímen történik. A közös birtokról akkor van szó, ha ugyanazt a dolgot két vagy több személy tartja a hatalmában. A közös birtokosokra egymás közötti viszonyukban ugyanaz a szabály érvényesül, mint a kettős birtoklásra: egymás közötti viszonyukban a birtoklásuk jogcíme az irányadó. Ennek tipikus esete a tulajdonostársak, illetve az egyidejű haszonélvezők birtoklása. A birtoklástól megfosztás esetén bármelyikük követelheti a dolog közös birtokba bocsátását, vagyis harmadik személyekkel szemben mindegyikük önállóan is felléphet. JOGOS ÖNHATALOM 190. (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A jogrend általában tiltja az önbíráskodást. Ezért kötelességévé teszi az állam minden szervének a törvényben biztosított jogok védelmét, a sértett jogokból eredő igények érvényesítését bírói útra tereli (Ptk. 7. ). E főszabállyal szemben két kivétel érvényesül: a 115. (2) és a Előbbi a tulajdonosnak, utóbbi a birtokosnak engedi meg, hogy önhatalomhoz folyamodjék (jogos önhatalom). Önhatalom elsősorban a birtok ellen irányuló támadás ellen gyakorolható abból a célból, hogy a birtokos a támadást elhárítsa. Ez a fogalom szűkebb mint a birtokháborításé. Támadás alatt csak azt a magatartást lehet érteni, amely közvetlenül fenyegeti a dolog felett gyakorolt hatalmat. A birtokos adott esetben erőszakkal is meghiúsíthatja, hogy a dolog birtokát tőle elvonják, megakadályozhatja, hogy azt más használja, lakásába belépjen stb. De nem jogosult pl. egy szükségtelen zavarás (zaj, fény stb.) erőszakos elhárítására. Lehetőség van a már elveszett birtok önsegéllyel való visszaszerzésére is, azonban csak akkor, ha ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Határideje nincs az önhatalomnak, a visszaszerzéssel való késlekedésnek azonban lehet speciális jogkövetkezménye (pl. elbirtoklás megszakadása). BH I. Az önbíráskodás bűntettében nincs helye a bűnösség megállapításának, ha a vádlott az általa jogszerűen birtokolt földterületen a szövetkezet által jogellenesen végzett aratási munka folytatását erőszakkal, illetőleg fenyegetéssel akadályozza meg [Btk (1) (2) bek., 22. i) pont, Be (3) bek. c) pont, Ptk (1) bek., 190. (1) bek.]. 13

14 BIRTOKVÉDELEM IGAZGATÁSI ÚTON Az közigazgatási út a bírósági utat rendszerint nemcsak időrendben, de jogilag is megelőzi. A megoldás melletti érvek: a bíróságok tehermentesítése, idő- költségkímélés, az eljárás egyszerűsége stb. Bírósági útra többnyire csak akkor lehet fordulni, ha az államigazgatási utat már igénybe vették (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző előtt a kérelmezőnek kell kétség esetében bizonyítania azt, hogy birtokos volt, továbbá hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták (possessorius birtokvédelem). A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk, költségek megítélésére irányulhat. Lényeges lehet azonban, hogy az említett egy éves határidő mikor kezdődik. Ha a birtokháborítás egyetlen cselekményből áll, a határidő a cselekmény befejezésének napján kezdődik. Amennyiben viszont a birtokháborítás folyamatos cselekvésben nyilvánul meg, az álláspont nem egységes. Az egyik nézet szerint a kezdő időpont a folyamatos magatartás megkezdésével esik egybe. Amennyiben a birtokháborító magatartás bizonyos időközönként ismétlődik, az egyes birtokháborító magatartásokat különválasztva lehet megállapítani, hogy az egy év melyiknél telt le, s melyiknél nem. (3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. (4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. A jegyző tehát rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz, és a birtokláshoz való jogosultságot nem vizsgálja. Kivételesen mégis sor kerülhet a jogcímek összemérésére is: ha a birtokháborító nyilvánvalóvá teszi, hogy ellenfele nem volt jogosult a birtoklásra, illetőleg a birtoklás megzavarása jogos volt (pl. a birtoksértő végszükségben cselekedett). A bizonyítás ebben a kérdésben a birtokháborítót terheli. A bizonyítás akkor tekinthető sikeresnek, ha a háborító ezeket a körülményeket rövid úton nyilvánvalóvá teszi. Bonyolult mérlegelést feltételező eljárásra a jegyző előtt nem kerülhet sor, már csak azért sem, mert az eljárásnak 30 napon belül be kell fejeződnie. Ptké. 26. (1) A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) illetékes. (2) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. 14

15 Ptké. 27. (1) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi bíróság) hatáskörébe tartozik. (2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. (3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. (4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. Ptké. 28. (1) A jegyző határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell. (2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt. (3) A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. (4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik. PK 29. szám A bíróság a Ptké ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles határozni, ha az illetékes jegyző nem csak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozott, az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. PK 30. szám A jegyző a birtokvita elbírálása során az előtte felmerült eljárási költségek felől is dönthet. Ha az eljárás a bíróság előtt tovább folyik, e költségek viselése felől véglegesen a bíróság dönt. PK 31. szám Ha a bíróság a jegyző előtti eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról a hasznok, károk és költségek kivételével a jegyző gondoskodik, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. BIRTOKPER A birtokperben a bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt. A birtokvita 3 esetben kerülhet a bíróság elé: 192. (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Ptké. 28. (1) A jegyző határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell. (2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt. (2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. 15

16 A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. Az első esetben közvetve, az utóbbi kettőben közvetlenül kerül az ügy a bíróság elé. Azt a pert, amely a fél keresete alapján a bíróság előtt megindult, birtokpernek nevezzük. A birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt a bíróság. Ebben különbözik az önhatalmú és az igazgatási úton való birtokvédelemtől. Az önhatalmú birtokvédelem a birtoklás tényéhez kapcsolódik, igazgatási úton az kérhet birtokvédelmet, akit birtokától megfosztanak vagy birtokában zavarnak. A birtokper csak akkor járhat sikerrel, ha a kérelmezőnek a birtokláshoz erősebb jogcíme van mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. Előfordul, hogy a felek egyikének sincs joga a birtokláshoz (mert pl. a megzavart fél is jogalap nélkül birtokol). Ilyen esetben a birtoklás ténye alapján kell a bíróságnak birtokvédelmet adnia. (3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Ez a jogos birtok vélelme, amely csak a békés birtokos javára érvényesül. Ha birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte, őt a védelem nem védi. A birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát a birtokláshoz vélelmezni kell. A bizonyítás kötelezettsége tehát a birtokállapotot megzavaró, vagy azt megváltoztatni kívánó félre hárul, ehhez képest őt terhelik a bizonyítás sikertelenségének következményei is. A vélelem azonban csak a békésen birtokló fél javára szól, annak javára nem, aki a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A bírói gyakorlat szerint birtokperek leggyakrabban a szomszédjogi vitákban, a tulajdonostársak belső viszonyában, a bérbeadó bérlő között fordulnak elő. BH Lakás használatával kapcsolatos birtokperben is csak a birtokláshoz való jog alapján hozható döntés, ezért nem mellőzhető annak tisztázása, hogy a peres felek közül kit és milyen jogcímen illet meg a lakás, illetve a lakrész birtoka, vagyis melyiküké az erősebb jog. [Ptk (3) bek.]. 5. BIRTOKLÁS JOGALAP NÉLKÜL (nem tartozik szorosan a tételhez) 193. (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A birtokos ez idő alatt költekezhetett, hasznokat szedhetett a dologból, kár eshetett a dologban stb. Ezért elszámolási jogviszony jöhet létre a jogos birtokos és a jogalap nélküli birtokló között. 16

17 A dolgot a jogszerű birtokos e szabályok alapján nemcsak azoktól a személyektől követelheti vissza, akik a birtokot jogellenesen szerezték meg, hanem bárkitől, akinek a birtoklásra jogalapja nincsen. A jogalap nélküli birtoklót a dolog kiadása iránti kötelezettség csak a birtoklásra jogosulttal szemben terheli. Ez abból is következik, hogy a birtokvédelem harmadik személyekkel szemben a jogalap nélkül birtoklót is megilleti. A Javaslat alapján a jogalap nélküli birtokosra a felelős őrzésre vonatkozó szabályok funkcióját részben átvevő megbízás nélküli ügyvitel szabályai vonatkoznak, amiből fakad a jogalap nélküli birtokos őrzési kötelezettsége is. (2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. A jogalap nélküli birtoklónak a birtoklással kapcsolatos kötelezettségei, ellenkövetelései, felelőssége szempontjából különbséget kell tenni jó- és rosszhiszeműsége között. Jóhiszemű az, aki nem tudta vagy a körülményeknél fogva nem is tudhattam hogy a birtoklásra nincs joga. Rosszhiszemű az a birtokos, aki tudta vagy a körülmények szerint tudnia kellett, hogy a birtoklás őt nem illeti. Itt kell azonban megemlítenünk, hogy birtokháborítás esetén a visszatartási jog szabályozása annyiban sajátos, hogy míg anyagi jogi szempontból a törvény a birtokháborítás esetén is megadja a visszatartási jogot, ugyanakkor az eljárási szabályok a közigazgatási szerv számára lehetővé teszik, hogy a hasznok, károk költségek tekintetében a határozathozatalt mellőzze. Sor kerülhet tehát a dolog kiadására kötelezésre és ennek végrehajtására anélkül, hogy a birtokos ellenkövetelését érvényesíteni és visszatartási jogát gyakorolni tudná. KÖLTSÉGEK 194. (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat. (2) A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést. (3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni. A szükséges költségek megtérítése és az elvitel joga független a jó- vagy rosszhiszeműségtől. Költség alatt azokat a költekezéseket kell érteni, amit a jogalap nélküli birtokos akár pénzben, akár más módon a dologra fordított. A költekezés - célja és eredménye szempontjából - lehet szükséges és hasznos. Mind a szükséges, mind a hasznos költekezésnek a dologra kell irányulnia és hatásának, eredményének a dolog állapotában kell jelentkeznie. Meg kell ettől különböztetni a dolog hasznosításával kapcsolatos költségeket, ezeket ugyanis a dolog hasznai körében kell elszámolni. 17

18 Szükséges a költekezés akkor, ha a dolog fenntartását, állagának megóvását, használhatóságának megőrzését célozza, feltéve, hogy az gazdaságilag indokolt volt, vagyis a költség nem haladta meg a várható előnyt. A szükséges költség nem változtat a dolog eredeti állapotán, segítségével éppen az eredeti állapot marad fenn. A szükségesség fizikai szempontból annak vizsgálatát jelenti, hogy a dolog állapota a költekezést valóban megkívánta-e és a költekezés valóban szolgálta-e a dolog fenntartását (a természetes elhasználódás vagy rendkívüli káresemény következményeinek kiküszöbölését). A szükséges költségekbe beletartoznak a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások is. Ezek azok a kiadások a jogosult érdekét is közvetlenül szolgálják. Ezért nem kell a szükséges költségek megállapításánál a birtokos által szedett hasznok értékét figyelembe venni. Azoknak a hasznoknak az értékét azonban, amelyeket a jogalap nélküli birtokos kiadni köteles, a beszámításra vonatkozó szabályok szerint a jogosult a megtérítendő költségekbe beszámíthatja. Hasznos az a költség, amely a dolog állagát gyarapító, használhatóságát növelő, értékét emelő ráfordításból ered. A hasznos költségek megtérítésének módja és mértéke mindig a birtokos jó, illetve rosszhiszeműségétől függ. HASZNOK 195. (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. (2) A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé - felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók. (3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. Ha a birtokos jóhiszemű volt és ellenszolgáltatás fejében jutott a dolog birtokához, a még meglévő hasznait sem köteles kiadni. A jóhiszemű, de ingyenes birtokos a hasznokért ugyancsak nem felel, de köteles a meglévő hasznok kiadására. Ha a birtokot a jóhiszemű birtokostól a jegyző vagy bíróság előtt visszakövetelik, ettől az időponttól kezdve a felelős őrzés szabályai irányadóak: tehát köteles a jogosultnak kiadni mindazokat a hasznokat, amelyeket a dologból ettől az időponttól kezdve szedett vagy szedhetett volna, e kötelezettségébe azonban költségköveteléseit beszámíthatja. Ha az eredetileg jóhiszemű birtokos ettől az időponttól kezdve rosszhiszeművé válik, a rosszhiszemű birtokossal esik egy tekintet alá. A rosszhiszemű birtokos a meglévő hasznok kiadásán túl köteles valójában felelősség jogcímén megtéríteni nemcsak a valósággal szedett hasznok értékét, hanem azoknak az értékét is, amelyeket a rendes gazdálkodás mellett szedhetett volna, de ezt elmulasztotta. A dolog hasznai közé tartozik egyrészt a termék, termény, szaporulat, másrészt a dolog egyéb haszna, vagyoni jellegű előnye. 18

19 (2) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek. (3) A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. (4) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem veszi át, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. A gyorsan romló dolgot ha lehetséges értékesíteni kell vagy fel kell használni. Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. KÁROK A jóhiszemű birtokos jóhiszeműségének ideje alatt a károkért általában nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve pedig csak annyiban, amennyiben a károsodás neki felróható módon következett be, tehát ha nem bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a jóhiszemű birtokos rosszhiszeművé vált, a rosszhiszemű birtokossal esik egy tekintet alá. A rosszhiszemű birtokos felelős mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. Felelőssége tehát nemcsak az általa okozott károkra, sőt nem is csak az általa vétlenül okozott károkra, hanem az olyan károkra is, amelyek rajta kívül álló okból állottak elő, de nem következtek volna be, ha a dolgot nem ő, hanem az erre jogosult személy birtokolta volna. 6. FELELŐS ŐRZÉS (nem tartozik szorosan a tételhez) 196. (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. A jóhiszeműség és a tisztesség követelménye, az együttműködés elve, a tulajdon védelme indokolják, hogy mindenki mintegy megbízás nélküli ügyvivőként óvja másnak vagyontárgyát, amely valamilyen okból az ő hatalmába került. Lényeges vonása az őrzés átmenetisége. (2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. (3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az őrzésből folyó igényei beszámításával - megtéríteni. 19

20 197. (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. (2) A gyorsan romló dolgot - amennyiben lehetséges - értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni. (3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. Ptké. 81. A felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett tényállásokra csak a Ptk. hatálybalépésétől kezdve lehet alkalmazni. BH A bizományost a felelős őrző jogállása illeti meg, ha a bizományi szerződést felmondja [Ptk (1) bek., 197. (1) bek., 256., 260. (2) bek.]. Az új Ptk. tervezte nem tartalmazza a felelős őrzést, egyes szabályait a jogalap nélküli gazdagodásba integrálja. 20