FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 03/892-1/2011. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai munkájának segítése érdekében, az egységes jogalkalmazásra tekintettel egyes hatósági eljárásokra vonatkozóan az alábbi szakmai tájékoztatót teszem közzé. I. Adóigazgatás Több jegyző kérte szakmai álláspontomat arról, hogy az önkormányzati kintlévőségek behajtásával, megbízható-e külsős adósság-, és kintlévőségek kezelésével foglalkozó társaság. Az önkormányzatoknál keletkezett tartozásoknak legalább az alábbi három csoportja különböztethető meg: 1.) Adóhátralékok, továbbá azok a köztartozások, igazgatási szolgáltatási díjak, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el. 2.) Olyan bírság, és egyéb tartozások, amelyek megállapítása és behajtása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szerint történhet. 3.) Bérleti, és egyéb polgári jogviszonyból eredő tartozások.

2 Az 1.) pont alá tartozó hátralékok esetében az elsődlegesen alkalmazandó jogszabály az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.), másodlagosan a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.). Az Art. adótitokra vonatkozó szabályaira is figyelemmel az ilyen címen nyilvántartott hátralékokat - az önkormányzati adóhatóság (Art (1) (2) bekezdései), vagy - megkeresés alapján az állami adóhatóság (Art (3) bekezdése), vagy - az önálló bírósági végrehajtó (Art (4) bekezdése) hajtja be. - Az előzőek alól kivételt képeznek azok a köztartozások, melyek beszedését törvény más szerv hatáskörébe utalja (Art (2) bekezdés utolsó fordulata). Ebben az esetben a behajtást a törvény szerinti más szerv végzi. A 2.) pont alá tartozó hátralékok esetében a Ket. VIII. fejezetének végrehajtási szabályai alkalmazandók a Vht. ott hivatkozott rendelkezéseivel együtt. Ezeket a hátralékokat - kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az elsőfokú hatóság hajtja be (Ket (1) bekezdés), vagy - szerződés alapján önálló bírósági végrehajtó (Ket (2) bekezdés). A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az 1.) és 2.) pontokban foglalt esetekben nincs lehetőség külső társaság megbízására. A 3.) pont alá tartozó, nem hatósági ügyből keletkezett hátralékok behajtását az Önkormányzat a polgári jog általános szabályai szerint kezdeményezheti. E tartozások behajtásához nem kizárt a külsős társaság megbízásos jogviszony alapján való igénybevétele sem. II. Anyakönyvi igazgatás március 11-i hatállyal megváltoztak az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendeletnek (a továbbiakban: Ar.) a külföldi helységnév anyakönyvezésére vonatkozó szabályai (Ar. 30. ). Az új szabályok értelmében a külföldi települést kizárólag a volt hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni, ha az az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott. Amennyiben a külföldi település az anyakönyvi esemény időpontjában nem tartozott Magyarország területéhez, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, úgy a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni úgy, hogy a hivatalos magyar elnevezés mellett zárójelek között az adott országban hivatalos elnevezést is fel kell tüntetni. A település külföldi elnevezése mellett az adott ország nevét is fel kell tüntetni

3 A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a külföldi település valamint az ország nevét minden esetben az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell anyakönyvezni. A fentiek alapján minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott külföldi település az anyakönyvi esemény időpontjában mely országhoz tartozott, illetve a településnek volt-e hivatalos magyar elnevezése. Azt, hogy egy adott település mely időpontban mely országhoz tartozott, az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani. A Magyarországtól az évi XXXIII. törvénnyel kihirdetett trianoni békeszerződés alapján elcsatolt területek, települések tekintetében július 26-át kell figyelembe venni. Az alábbi táblázat tartalmazza a bécsi döntések utáni területváltozásokat: Az érintett terület I. Csehszlovákia déli része (1939. évi M.E.r.) II. Kárpátalja A visszacsatolás időpontja (a területek ekkor ismét Magyarországhoz kerültek) január 20. után az utódállam (ekkor váltak érvénytelenné a bécsi döntések) november 2. Csehszlovákia (1939: VI. tv.) március 15. Szovjetunió III. Észak-Erdély (1940: XXVI. tv.) augusztus 30. Románia IV. Délvidék (1941: XX. tv.) április 11. Jugoszlávia A március 11. előtt hatályos szabályozás értelmében a külföldi település nevét az alábbi példa szerint kellett anyakönyvezni: - Az 1919-ben Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad, mivel a település akkor Magyarországhoz tartozott. - Az 1938-ban Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Oradea (Nagyvárad, Románia), mivel a település akkor a - 3 -

4 Trianoni békeszerződés értelmében Romániához tartozott, és volt hivatalos magyar elnevezése. - Az 1944-ben Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad, mivel a település akkor a bécsi döntések értelmében újra Magyarországhoz tartozott. - Az 1973-ban Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Oradea (Nagyvárad, Románia), mivel a bécsi döntések hatályon kívül helyezésével a települést visszacsatolták Romániához, és volt hivatalos magyar elnevezése. A március 11-től hatályos szabályozás értelmében március 11-től a külföldi település nevét az alábbi példa szerint kell anyakönyvezni: - Az 1919-ben Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad. - Az 1938-ban Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad (Oradea, Románia). - Az 1944-ben Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad. - Az 1973-ban Nagyváradon született személy születési helyének anyakönyvezése: Nagyvárad (Oradea, Románia). III. Birtokvédelem A birtokvédelmi eljárást illetően a jegyzők jogalkalmazási problémaként jelezték a jegyzői és bírósági hatáskör elhatárolásának, valamint a jegyzői döntések elleni jogorvoslatok kérdéseit. A jegyzői hatáskört meghatározó jogszabályok A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 191. (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is (2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás

5 - A fentiekből következően a jegyző főszabály szerint ténykérdést vizsgál, jogkérdésben nem dönthet, arra csak a bíróságnak van hatásköre. Erre figyelemmel a birtokosnak azt kell igazolni, hogy birtokban volt és birtoklásában önhatalommal megzavarták. Jogkérdést a jegyző kivételesen vizsgál, csak abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott a birtoklásra nem volt jogosult, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles (pl.: a birtoklásra nem jogosult a kérelmező, ha az ingatlan tulajdonjogi kérdése az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján egyértelműen megállapítható és a felek között ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogszerzés tekintetében nincs vita; a birtoklás megzavarását köteles tűrni az a személy, akivel szemben szabályszerű büntetőeljárásban házkutatást foganatosítanak). Bíróság előtt a birtokláshoz való jogra alapítottan kérhető birtokvédelem. Ez esetben a birtokától megfosztott, vagy birtoklásában megzavart félnek azt kell bizonyítani, hogy a birtokláshoz jogcímmel rendelkezik (pl.: a fél szerződéssel szerzett tulajdonjogot a dolgon; a fél szerződéssel szerzett használati jogot a dolgon). A peres eljárásban a felek között a jogkérdésben van vita (ellenérdekű fél vitatja a szerződés érvényességét, amire a másik fél tulajdonjogát alapítja; a fél szerződéses jogcímre hivatkozik, de az ellenérdekű fél öröklés jogcímre alapozza a saját tulajdonjogát). Bíróság jár el az esetben is, ha felek között a telek jogi határa tekintetében van vita (telek-határvita). - A jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a birtokháborítást követő egy éven belül nyújtható be kérelem. Az egy éven túli birtoksértések esetén a jegyző nem járhat el, ezek az ügyek a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ha a birtokháborítás egyetlen cselekményből áll, az egy éves határidő a cselekmény befejezésének napján kezdődik. Folyamatos birtoksértés esetén a határidő tekintetében az elkövetés kezdő időpontja a mérvadó. Amennyiben a birtokháborító magatartás bizonyos időközönként ismétlődik, az egyes birtokháborító magatartásokat különválasztva lehet megállapítani, hogy az egy év melyiknél telt le, s melyiknél nem. Amennyiben a jegyző hatáskörét nem tudja megállapítani - jogkérdésben van vita a felek között, vagy a birtokháborítás egy éven túli -, akkor a birtokvédelmet megtagadja, vagyis a kérelmet határozattal elutasítja. A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott döntései elleni jogorvoslat Határozat elleni jogorvoslat Ptk (4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását

6 A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2. (6) A jegyző határozata ellen a Ket. szerinti jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. Határozat ellen a Ptk. és a Korm. rendelet alapján polgári peres eljárásban, bírói út a jogorvoslat. Ez nem közigazgatási per. Végzés elleni jogorvoslat Első fokú eljárásban hozott végzések elleni jogorvoslat: Önálló fellebbezéssel támadható végzés: Pl.: A Ket. 31. (2) bekezdés alapján meghozott eljárást megszüntető végzés ellen a 98. (3) bekezdés c) pont alapján önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Korm. rendelet 1. (2) bekezdés alapján a Kormányhivatal bírál el. Járulékos fellebbezéssel támadható végzés: Pl.: Hiánypótlást elrendelő végzés esetében a jogorvoslati tájékoztatót a Ket. 98. (2) bekezdés alapján kell megadni, melynek joghatás az lesz, hogy e végzés ellen fellebbezéssel kizárólag akkor lehet élni, ha a hatóság az eljárást megszünteti, egyéb esetben azonban nem, mivel a birtokvédelmi határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Ez esetben a jogorvoslati tájékoztató javasolt szövege az alábbi: Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Végrehajtási eljárásban hozott végzések elleni jogorvoslat: Kifogás Pl.: A végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzés ellen a Ket (1)-(2) bekezdés alapján kifogást lehet előterjeszteni, melyet a Kormányhivatal bírál el a Ket (3) bekezdés és a Korm. rendelet 1. (2) bekezdés alapján. Fellebbezés Pl.: Meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosítása során eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a Ket (1) bekezdés alapján önálló fellebbezésnek van helye. E fellebbezést a Korm. rendelet 1. (2) bekezdés alapján a Kormányhivatal bírálja el

7 Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül, arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. Székesfehérvár, május 12. Tisztelettel: Dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott - 7 -