BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI IRODA IGAZGATÁSI CSOPORT

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐI IRODA IGAZGATÁSI CSOPORT B I R T O K V É D E L M I T Á J É K O Z T A T Ó A birtok a köztudatban a tulajdon szinonimájaként él, pedig jogi szempontból a birtok a tulajdonjog egyik részjogosítványa. A birtokviszony, mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján, ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. Legegyszerűbb és legősibb birtokvédelem a jogos önhatalom. Ilyenkor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja, kizárólag csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben. A másik birtokvédelmi eszköz az igazgatási út, mely a birtoklás tényén alapuló birtokvédelem. Jegyzői hatáskörbe a birtokháborítás akkor tartozik, ha a sérelmezett cselekmény egy éven belül történt, ténybeli vitáról van szó, megvalósult a tilos önhatalom és az eredeti birtokállapot helyreállításának feltételei fennállnak. A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le (ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé, akkor az eljárást a jegyző 30 napon belül folytatja le). A birtoklási cselekmények köre szinte végtelen, bármi megvalósíthatja, ami zavar valakit. Az eljárás célja az, hogy az eredeti békés birtoklás zavartalanságát biztosítsa a tilos önhatalommal fellépőkkel szemben. Amennyiben a tilos önhatalom megtörténik, a hatóságunk elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértő magatartásától való eltiltást, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találja. A harmadik út a bírói út, a birtokper. Amennyiben a sérelmezett cselekmény folyamatosan vagy megszakításokkal ugyan, egy éven túli, vagy jogvita van a felek között, a birtokvédelmet az illetékes bíróságtó lehet kérni. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Döntése ilyen értelemben véglegesen lezárja a birtokvitát, szemben a jegyző határozatával. A Z E L J Á R Á S M E G I N D Í T Á S A : Birtokvédelmi eljárás kizárólag a panaszos kérelmére indulhat. A kérelem szükséges tartalmi elemei a következők (a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet előírásaira figyelemmel): a birtokvédelmet kérő neve, lakcíme (székhelye), valamint az aláírása, ha van képviselő, az ő neve, lakcíme (székhelye) és a képviselet jogosultságát igazoló meghatalmazás, az ellenérdekű fél (a bepanaszolt) neve, lakcíme (székhelye) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, a cselekmény leírása, mely tartalmazza az eredeti birtokállapot leírását is tekintettel arra, hogy birtokvédelmi eljárásban az eredeti birtokállapot helyreállítása, vagy a birtoklásban zavarás megtiltása kérelmezhető, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás, a birtoksértés időpontjára történő utalás, - 1 -

2 a jegyzői döntésre irányuló kifejezett kérelem a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok. a fentieken túl a kérelmen forint eljárási illetéket kell leróni, illetékbélyegben. Az illetékbélyeget a postán lehet megvásárolni. Amennyiben a panaszos a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, a hatóság a birtokvédelmi kérelmet határozattal elutasítja. A Z Ü G Y M E N E T L E Í R Á S A : A birtokvédelem iránti kérelmet a hatóság megvizsgálja. Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a jogszabály által meghatározott tartalmi elemet, hatóságunk a kérelmet határozattal elutasítja, illetve illetékbélyeg lerovása hiányában határidő tűzése mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a megadott határidőn belül nem kerül sor az illeték lerovására a hatóság a kérelmet határozattal elutasítja. Ha a kérelem az összes szükséges elemet tartalmazza: 1) A hatóság a panaszolt felet nyilatkozattételre hívja fel és mellékelten megküldi a panaszos kérelmének és bizonyítékainak másolatát. 2) A panaszolt félnek a nyilatkozattételi felhívás kézhezvételétől számított 8 napja van arra, hogy nyilatkozzon a birtokvédelmi kérelemben foglaltakra. Ez a 8 napos időtartam az eljárási határidőbe nem számít bele. 3) Miután a nyilatkozattételi felhívás tértivevénye visszaérkezik, mindkét félnek tájékoztatást küldünk ki az eljárási határidők alakulásáról. 4) A bizonyítási eljárás befejezéséig a hatóság tisztázza a birtokvédelmi ügy tényállását. 5) Amennyiben valamelyik fél kérelmezi, vagy az iratok alapján hatóságunk szükségesnek látja, akkor helyszíni szemlét tart. A vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat alapján valamint az eljárási határidők rövidségére való tekintettel hatóságunknak nem kötelessége és módunkban sem áll a feleket előzetesen értesíteni a helyszíni szemléről. 6) Az eljárási határidők alakulásáról kiküldött tájékoztatásban a felek nyomon tudják követni, hogy meddig van lehetőségük további bizonyítékokat benyújtani, illetve a jegyzőnek meddig kell a határozatot meghoznia. 7) A határozat alapvetően kétféle lehet: amennyiben a panaszos nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani a birtoksértés elkövetését, a hatóság elutasító határozatot hoz. A birtoksértés bizonyítottsága esetén az eljáró hatóság a kérelemnek helyt adó határozatot bocsát ki, mellyel a panaszoltat kötelezi a birtoksértés előtti, eredeti állapot helyreállítására és a jövőre nézve eltiltja a további birtoksértéstől. A birtokvédelmi határozatban foglalt rendelkezést a kötelezettnek (a panaszoltnak) három napon belül végre kell hajtania. Hely adó határozat esetén, amennyiben a panaszolt (kötelezett) a határozatban foglaltakat három napon belül nem hajtja végre, a panaszos végrehajtási kérelmet terjeszthet elő, írásban benyújthatja azt az ügyfélszolgálaton, vagy személyesen az ügyintézőnél, illetve postai úton is megküldheti. en benyújtott végrehajtási kérelem alapján nem áll módunkban végrehajtási eljárást kezdeményezni! 8) A határozatot sérelmesnek tartó Fél az ellenérdekű Fél ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül pert kezdeményezhet, melyben kérheti a jegyzői határozat bíróság általi megváltoztatását. A határozat megváltoztatása iránti kérelem illetéke ,- Ft. 9) A határozatot sérelmesnek tartó Fél kereseti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, melyről a bíróság soron kívül határoz. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzést a bíróság a jegyzőnek is megküldi. 10) A bíróság nem a jegyzői határozatot vizsgálja felül, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján hozza meg ítéletét

3 I L L E T É K F I Z E T É S I K Ö T E L E Z E T T S É G B I R T O K V É D E L M I E L J Á R Á S B A N Birtokvédelmi eljárás minden esetben az ügyfél kérelmére indul, hivatalból nem folytatható le. I. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) Az Itv. 42. (4) bekezdése értelmében: a birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani. Az Itv. ezen szakasza határozza azt meg, hogy az Itv. értelmében közigazgatási hatósági eljárás a birtokvédelmi eljárás. Mivel az Itv. a birtokvédelmi eljárásra közigazgatási hatósági eljárásként tekint, ezért szintén az Itv. alábbi rendelkezése alapján az ügyfeleknek illetékfizetési kötelezettségük áll fenn az eljárás megindításának tekintetében. Az Itv. 28. (1) bekezdése kimondja: a közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Itv. 28. (2) bekezdés a) pontja értelmében: az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja. Ezekből a rendelkezésekből egyértelműen látszik, hogy az ügyfél, aki eljárást kíván kezdeményezni, törvényből fakadóan köteles az eljárás megindításáért illetéket fizetni. Az Itv. 29. (1) bekezdése alapján: az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). Tekintettel arra, hogy az Itv. melléklete eltérően nem rendelkezik a birtokvédelmi eljárások kapcsán, ezért a birtokvédelmi eljárás megindulásának feltétele, hogy a birtokvédelmi kérelmet benyújtó fél az Itv.-ben meghatározott forint illetéket megfizesse. Amennyiben az illeték nem kerül megfizetésre, de az ügyfél a birtokvédelmi kérelmet benyújtotta, úgy az Itv. alapján a következő cselekménynek van helye. Az Itv. 73/A. (1) bekezdése értelmében: ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság ( ) 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. ( ). Az illetéket a birtokvédelmi kérelemre felragasztott illetékbélyegen kell leróni. Illetékbélyeg a postán kapható. II. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) korm. rend. (továbbiakban: R.) Tekintettel az Itv. fent ismertetett rendelkezéseire, amennyiben az ügyfél az illetékfizetési kötelezettségének az Itv. 73/A. (1) bekezdése alapján kibocsátott felhívás ellenére sem tesz eleget, akkor a R. alapján: A R. 7. (1) bekezdés e) pontja értelmében: a jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően nem tett eleget. A R. rendelkezik arról is, hogy melyik félnek kell viselnie az eljárási költséget. A R. 25. (1) bekezdés a) pontja értelmében: eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban az eljárási illeték. ( ) A R. 25. (2) bekezdés: a jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi: a) pontja szerint: a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelemét kérőt; b) pontja szerint: birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt. III. Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott Módszertani útmutató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljáráshoz A felhívás, amellyel a birtokvédelmet kérőt az illeték megfizetésére figyelmeztetjük egy egyszerű tájékoztató levél formájában tértivevényesen kerülhet kiküldésre a birtokvédelmet kérő részére. Illetékhiány esetén annak megfizetéséig további eljárási cselekményre nem kell sort keríteni, tekintettel arra, hogy a R. 8. (1) bekezdése értelmében az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. ( ). A Módszertani útmutató a költségmentesség kapcsán megállapította az alábbiakat. A R. tekintettel a birtokvédelmi eljárások speciális voltára, csak az adatkezelés és a végrehajtás tekintetében utal az általános közigazgatási rendtartásról - 3 -

4 szóló évi CL. törvényre (továbbiakban: Ákr.). Ebből az következik, hogy a birtokvédelmi eljárásban sem a Ákr. eljárási költségekre és költségmentességre vonatkozó rendelkezései, sem pedig az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) korm. rend. szabályai nem alkalmazhatóak. A birtokvédelmi eljárásban a fentiek alapján nincs helye költségmentesség megállapításának. IV. Összegzés A fent ismertetett jogszabályok értelmében tehát a birtokvédelmet kérő félnek törvény erejénél fogva kell az eljárási illetéket megfizetnie birtokvédelmi eljárásokban, és költségmentesség sem biztosítható a számára. A R. értelmében azonban, ha a kérelemben foglaltakat a jegyző megalapozottnak találta a megismert bizonyítékok alapján, és határozatában a birtoksértést megállapítja, akkor a birtoksértőnek meg kell fizetnie a birtokvédelmet kérő által lerótt illetéket, amely a birtokvédelmet kérőnek visszajár. Önmagában az, hogy a birtokvédelmet kérő az illetéket megfizeti nem eredményez helyt adó határozatot. Azért mert az illeték megfizetésre került, a jegyző nem hoz automatikusan kedvező döntést a birtokvédelmet kérő fél számára, ugyanis a jegyzőt kötik a R. legelején, az 1. (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelvek, amelyeket szem előtt kell tartania az egész eljárás során. Jogszabályok: évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 17/2015. (II.16) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról, évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról évi I. törvény a közigazgatási rendtartásról, évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról, évi XCIII. törvény az illetékekről

5 1. A birtokvédelmet kérő neve és lakcíme (székhelye): Telefonszám és cím: BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM 3.000,- Ft illetékbélyeg 2. A kérelmező képviselőjének neve és lakcíme (székhelye): 3. Az ellenérdekű fél (a bepanaszolt) neve és lakcíme (székhelye): Telefonszám és cím (ha ismert): 4. A birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése/a sérelmezett magatartás leírása/: Az eredeti birtokállapot leírása: /jegyző előtt lefolytatandó birtokvédelmi eljárásban az eredeti birtokállapot helyreállítása, vagy a birtoklásban zavarás megszüntetése kérelmezhető/ 5. A birtoksértő magatartás elkövetésének helye: 6. A birtoksértés időpontjára történő utalás /folytatólagos birtoksértő magatartás esetén a birtoksértés kezdetének időpontjára történő utalás/: 7. A jegyzői döntésére irányuló kifejezett kérelem: dátum: Panaszos aláírása Mellékletek: - a képviselet jogosultságát igazoló meghatalmazás - a bizonyítékok A birtokvédelmi kérelem kitöltésével és aláírásommal hozzájárulok ahhoz, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata személyes adataimat a birtokvédelmi eljárás során, a birtokvédelmi eljárással összefüggésben kezelje, tárolja és nyilvántartsa. Alulírott Név: Lakcím/Székhely: N Y I L A T K O Z A T Panaszos, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a birtokvédelmi kérelmemben állított tények és az ahhoz csatolt bizonyítékok a valóságnak megfelelnek. Panaszos aláírása - 5 -