3. FEJEZET Helyzetfelmérés, a fejlesztési igények azonosítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. FEJEZET Helyzetfelmérés, a fejlesztési igények azonosítása"

Átírás

1 3. FEJEZET Helyzetfelmérés, a fejlesztési igények azonosítása A tervezés elsı fázisaként ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet azokkal az elméleti és gyakorlati módszerekkel, amelyekkel az önkormányzatok felmérhetik településük helyzetét, azonosíthatják a fejlesztési igényeket. Ezek az igények jelentkezhetnek természetesen magából az önkormányzaton belülrıl is, de sokkal szélesebb kört megvizsgálva, az itt bemutatott eljárásokat alkalmazva, a külsı környezet véleményét figyelembe véve az igények lényegesen szélesebb spektrumával lehet találkozni. A felmérés eredménye pedig a tervezési folyamat során elkészülı helyzetleírás és -értékelés amely a következı fejezetben bemutatott helyzetelemzési szakasz alapja. A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni: Milyen lépésekbıl áll a helyzetfelmérés? Mit értünk fejlıdés, fejlesztés és fejlesztési igény alatt? Melyek a fejlesztési igények fı motivációs szintjei? Milyen technikai kérdéseket kell tisztázni a stratégiai tervezés kapcsán? Módszertanilag hogyan azonosíthatjuk be a folyamatosan változó fejlesztési igényeket? Milyen tényezıket vizsgáljunk a fejlesztési igények feltárásához? Hogyan érhetık el a statisztikai adatok? Mire használhatóak a korábbi tervek, tanulmányok, monográfiák? Mit tudhatunk meg közvetlen érzékeléssel és informális felmérésekkel? Hogyan mérhetjük fel az igényeket szóbeli és kérdıíves megkérdezéssel? Mik egy helyzetleírás/helyzetértékelés tipikus elemei? 43

2 Milyen lépésekbıl áll a helyzetfelmérés? A helyzetfelmérés során a következı teendıink vannak: 1. A stratégiai tervezés alapelveinek tisztázása 2. A fejlesztési igények feltárása A stratégiai tervezés alapelvei kapcsán azt kell meghatározni, hogy mit értünk fejlıdés, fejlesztés és fejlesztési igény alatt, valamint tisztázni kell a tervezéssel kapcsolatos technikai kérdéseket is. 1. ALAPELVEK HELYZETFELMÉRÉS 2. IGÉNY-FELTÁRÁS Mit értünk fejlıdés, fejlesztés és fejlesztési igény alatt? A fejlesztési igények értelmezése nem szakítható el a fejlıdésrıl és fejlesztésrıl alkotott képünktıl. A fejlıdésnek, ezen belül a területi fejlıdésnek különbözı filozófiai alapokról kiindulva több megközelítése lehet. A közösségi érdekeket elıtérbe helyezı helyi fejlesztésben fı vezérelvként az emberi szükségletek kielégítésébıl, mint az emberi tevékenységek legfıbb motivációs tényezıjébıl indulhatunk ki. Ebben a nézetrendszerben a fejlıdés nem más, mint a szükségletek mind szélesebb körének kielégítése a közösség mind szélesebb rétegei számára. A fejlıdés tehát mennyiségi változás (pl. több út) de még inkább minıségi változás is (pl. szilárd burkolatú út). A fejlesztést pedig a fejlıdési folyamatokba való tudatos, jó esetben valóban tervszerő, adott érdekek és célok mentén történı beavatkozásként értelmezhetjük. 44

3 Néhány, a közösségi fejlesztést meghatározó alapelv: 1. A fejlıdés nem egyenlı a gazdasági növekedéssel - A gazdasági fejlıdés egyik fı mérıszáma, a bruttó hazai termék (hozzáadott érték), a jól ismert GDP csak azokat a tényezıket veszi számba, amelyhez pénzmozgás is kapcsolódik, így nem vizsgálja az emberek számára negatív hatásokat (pl.: a környezeti károkat). Ezen túl a GDP nem tesz különbséget azok között a pénzmozgások között, amelyek javítják, vagy rontják az életfeltételeket (pl.: pozitívan veszi számba a bőnözés csökkentésére, az okozott környezeti károk utólagos felszámolására eszközölt ráfordításokat). 2. A fejlesztés csak komplex lehet - Az embert körülvevı, jólétét meghatározó környezet alapvetıen négy elembıl épül fel. A természeti környezet magába foglalja a domborzatot, felszíni formákat, a klímát, a felszíni és felszínalatti vizeket, az ásványkincseket, a talajt, a növény- és állatvilágot és mint az élı természet részét, az embert. A társadalmi környezetet a népesség a maga demográfiai jellemzıivel, az emberek által formált közösségek és az azokban kitermelıdött, az emberek együttélését meghatározó viszonyok és intézmények építik fel. A gazdasági környezetet a társadalom számára szükséges javak elıállítását és a fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló termelési eszközök, azok technikai színvonala, az elérhetı technológiák, a munkaerı, a tıke, a termelés, szállítás és piac valamint ezek intézményei és a közöttük lévı viszonyrendszer, a keresleti, kínálati és árviszonyok alkotják. A mővi környezet az ember természetátalakító tevékenysége során materializálódott, a természeti környezetre rárakódó tárgyakat, épületeket, építményeket, a vonalas infrastruktúra elemeit, használati eszközöket, mővészi alkotásokat foglalja magába. Az egyes környezeti szférákat egymással az ember kapcsolja össze. Az ember tevékenysége minden esetben egy vagy több környezeti szférába való beavatkozást, változást jelent. Az ember azonban nem csak alakítója a felsorolt környezeti szféráknak, de egyben közösségeket formáló lény, hiszen része a társadalmi környezetnek, mint munkaerı, fogyasztó és kreatív gondolkodó lény, és része a gazdasági környezetnek is. (Végül némi erıszakkal mint saját kreativitása által fizikai valójában is átalakított objektum, a mővi környezetbe is besorolható.) 45

4 3. Nem csak egyetlen út létezik, az útválasztás a helyi közösség lehetısége és felelıssége. A fejlıdésben a külsı körülményektıl, piaci mechanizmusoktól való függıség mellett a helyi igényeket és egyben lehetıségeket alakító kulturális és táji adottságok meghatározó szerepet játszanak. Ezért a fejlıdés elvileg több, bár kétségkívül bizonyos keretek közé szorított úton is lehetséges. Az alulról vezérelt térségfejlesztés alapfeltétele, hogy a helyi közösségek autonóm módon határozhassák meg céljaikat, megvalósításhoz vezetı utakat és a külvilág változásaihoz való alkalmazkodásuk módját. 4. A fejlıdésnek nincs kitüntetett ágazata. Bármely ágazat lehet dinamizáló hatású, és a diverzitás követelményébıl adódóan a térség gazdasága egyszerre több lábon is állhat. Az ágazatok vertikális integrációi mellett a partneri kapcsolatok horizontális integrációkat hoznak létre. 5. A fejlesztés alapkövetelménye a technikai haladás, a társadalmi, emberi értékek és a természeti egyensúly megırzésének összehangolása, azaz a fenntartható fejlıdés biztosítása. 6. A polgárok minél szélesebb bevonása a részvételi demokrácia kiszélesedéseként a fejlesztés egész folyamatában, így a tervezésben, a megvalósításban és a monitoring során is biztosított. 7. A fejlıdés partneri együttmőködések láncolatában valósul meg. A fejlıdést nem a szereplık közötti verseny, hanem a kölcsönös érdekeken alapuló partnerség mozgatja. (E pontra részletesebben kitérünk a partnerséggel foglalkozó 9. fejezetben.) 8. A fejlesztés tere: a horizontális kapcsolatok talaján szervezıdött kistérség. A fejlesztés nem egyetlen településre koncentrál. A település-szintő stratégiai tervezés esetében is az a jó, ha kötıdik a kistérség más településeihez, és önmaga stratégiáját is a kistérségen belül képzeli el. Ezáltal a partneri kapcsolatokban egyszerre jelennek meg a települések bizonyos feladatok centrumaként és más feladatok közremőködıiként. (A térségi együttmőködéssel részletesebben a 10. fejezet foglalkozik.) A fenti alapelvek összessége az emberek szükségleteinek mind szélesebb körő kielégítését biztosító feltételrendszer. Melyek a fejlesztési igények fı motivációs szintjei? Az emberi szükségletek azonban térben és idıben változnak. Nem létezik egy, az egész emberiségre, vagy az egész nemzetre nézve egységes érték- és igényrendszer. A 46

5 különbözı közösségek számára más-más elem lehet fontos. Az önkormányzatok által generált fejlesztésnek az adott közösség valós igényrendszerébıl kell kiindulnia és nem valami külsı, a közösségtıl idegen, mesterségesen támasztott szükségletek kielégítését célozza. A fejlesztési igények eltárásakor érdemes figyelmet szentelnünk az emberi szükségletek Maslow szerinti hierarchiájának. (ld ábra.) Ebben a rendszerben az anyagi szükségletek csak egy részt képviselnek. A szükségletpiramis alapját a fiziológiai szükségletek, így a levegı, az élelem, az egészséges ivóvíz, az alvás és a fajfenntartás iránti igény képezik. Ezeket a részben még mindig anyagi jellegő, a fizikai és az érzelmi biztonság követik. Maslow tétele szerint a magasabb szükségletek kielégítése addig nem lehetséges, amíg az alacsonyabb szükségletek kielégítetlenek maradnak, de a társadalmi és morális szükségletek az ember kiteljesedéséhez éppoly fontosak, mint az anyagi feltételek. Ezek kielégítése nélkül jólétrıl, egyéni és társadalmi elégedettségrıl nem beszélhetünk. Morális szükségletek: Társadalmi szükségletek: Anyagi szükségletek: 3.1. á ábra Az emberi szükségletek piramisa Szeretet Hit Igazság Tisztesség Szépség Racionalitás Önbecsülés, megbecsültség Kötıdés (ráhatás, figyelembe vétel, valahová tartozás) biztonság (hajlékok, testi, érzelmi védettség) levegı, víz, élelem, ruházat, alvás, fajfenntartás A fenti szükségletek különbözı, bár egymással szorosan összefüggı, térben is megjelenı társadalmi tevékenységeket (ld ábra) és az azokat szervezı intézményeket indukálnak, melyek kiépültsége és mőködése a jólét alapja. 47

6 Morális szükségletek: Társadalmi szükségletek: Anyagi szükségletek: 3.2. ábra Az emberi szükségletekbıl következı néhány társadalmi funkció és igény Család, barátok, családi ünnepek Vallásgyakorlás, egyházak Igazságszolgáltatás, nyilvánosság Mővészetek, mindennapok díszei, forma, csomagolás Szervezés, logisztika Játék, játékosság, sport Értelmes munka, munkamegosztás Teljesítmények elismerése Kisközösségek Demokratikus intézmények Társadalmi ünnepek Fogyasztási cikkek termelése és elosztása Lakáspolitika Közbiztonság Közszolgáltatások. Szociális gondoskodás, biztosítás Környezetvédelem Milyen technikai kérdéseket kell tisztázni a stratégiai tervezés kapcsán? A tervezés technikai részleteinek tisztázásakor két dolgot egyértelmően meg kell határozni: - A stratégiai terv földrajzi határai. - A stratégiai tervezésbe, mint folyamatba bevont szereplık (akár mint készítık, akár mint az igények feltárásának alanyai vagy a stratégia tárgyai). A tervezés az önkormányzatok esetében is összetett tevékenység, alapos munkát igényel a fejezet következı részeiben és a 4. fejezetben ehhez a munkához adunk segítséget. Mielıtt azonban rátérnénk a gyakorlati kérdésekre, szólni kell arról is, hogy a tervezés is megvalósítható belsı és külsı erıforrás igénybe vételével. Az önkormányzatnak alaposan meg kell fontolnia, hogy igénybe vesz-e külsı erıforrást stratégiai tervének elkészítéséhez. Lehetséges szempont a belsı munkaerı leterheltsége, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy egy külsı cég/személy nem érzékel minden problémát. Ideális és javasolt helyzet, amikor az önkormányzat alapvetıen saját maga 48

7 készíti el a stratégiai terveit, ugyanakkor a tervezés egyes fázisaiban koordináló szerepre külsı személyt alkalmaz (pl. igényfelmérı workshopokon). Ezzel biztosítható, hogy a stratégiai terv az adott önkormányzat jellegzetességeit figyelembe vegye (azaz ne legyen túl általános), ugyanakkor bizonyos fokú objektivitás is érvényesüljön. A tervezés alapelveinek rögzítése után a fejlesztési igények feltárását végezzük el; ezzel foglalkoznak a következı kérdések. Módszertanilag hogyan azonosíthatjuk be a folyamatosan változó fejlesztési igényeket? Egy adott közösség fejlesztési igényei, és az azokat meghatározó szükségletek függenek a népesség összetételétıl, a társadalmi viszonyoktól, a kulturális hagyományoktól, a gazdasági struktúrától, a természeti és mővi környezet állapotától és a már kialakult ellátó rendszerektıl, infrastrukturális feltételektıl. A szükségletek felmérése, a település jelenlegi helyzetének felmérése történhet e tényezık részletes elemzésével, a problémák deduktív, a jelen állapotból kiinduló objektív szakértıi feltárásával és a közösség tagjai szubjektív elvárásainak közvetlen felmérésével és összesítésével. Ma Magyarországon inkább a szakértıi alapú helyzetfeltárás a gyakoribb. A helyi lakosok szubjektív helyzetértékelésének, elvárásainak megismerése azonban fontos, hiszen ık lesznek a végsı fogyasztói a fejlesztési tervezésnek és a fejlesztések eredményeinek. Igazán sikeres tervezés tehát csak akkor lehetséges, ha nem csak bevonjuk ıket, hanem véleményük a megfelelı formában feldolgozva a tervezési folyamat alapját adja. Éppen ezért, a fejlesztési igények meghatározásakor a lakosság számából és összetételébıl, a meglévı gazdasági és szolgáltatási kapacitásokból, mint kemény mutatókból számítható igények mellett igen nagy figyelemmel kell lennünk az ún. puha technikákkal feltárt fejlesztési igények területeire és volumenére is. A lényeg nem a választás a kétfajta információforrás között, hanem az egyensúly megtalálása. A csupán a statisztikai adatokra építı tervezés könnyen elszakadhat a kulturális elemeket, szubjektív tényezıket és számtalan más, a vizsgálatba be nem vont körülményt is ötvözı valós igényektıl, míg a csupán a lakossági, ill. közösségi megkérdezések alapján megfogalmazott igények túlzásokat, már meglévı, csak esetleg nem jól hasznosított kapacitások figyelmen kívül hagyását, párhuzamos fejlesztéseket okozhat. A lakossági, ill. közösségi 49

8 igényfelmérés 1 kijelölheti a fejlesztési igények területét, a megcélzott minıséget, míg a statisztikai elemzés a kialakítandó kapacitások mennyiségének meghatározásához adhat támpontot. Mindezek figyelembe vételével a fejlesztési igények beazonosításához használhatunk: 1. statisztikai adatelemzéseket, 2. dokumentumelemzést, 3. közvetlen megfigyelést és informális felmérést, 4. szóbeli és kérdıíves megkérdezést. Minden esetben a munkát részletes vizsgálati terv készítésével kezdjük, mely tartalmazza a vizsgálat tárgyának megjelölését, az információgyőjtés, -feldolgozás és - elemzés módszereit és az eredmények felhasználására, ill. publikálására vonatkozó elképzeléseket. A sikeres fejlesztés csak a helyzet pontos, alapos, komplex feltárásán és értékelésén alapulhat. Nem szabad azonban ezt a követelményt úgy értelmeznünk, hogy a térségben lévı minden jelenségrıl és dologról pontos leltárt kell készítenünk. A túl sok adat, információ összegyőjtése nem csupán költséges, de a stratégiai tervezés sikerét is veszélyezteti. Nem veszhetünk el a részletekben, a stratégiai irányok pontos meghatározásához föltétlenül szükséges információkra szorítkozzunk, igyekezzünk a kívánt tartalmat leginkább lefedı mutatószámokat kiválasztani, s azok bázisán valóban értékelést készíteni. Ugyanakkor a kulcsterületeken (ezek lehetnek ágazatok vagy földrajzi téregységek is) mélyebb, a programok kidolgozását is megalapozó ismeretekre, több tényezıt figyelembe vevı értékelésre van szükségünk. Milyen tényezıket vizsgáljunk a fejlesztési igények feltárásához? A fejlesztési igények meghatározásakor több különbözı irányba kell elindulni, hogy végeredményként a lehetı legteljesebb képet kapjuk. Az alábbi felsorolást nem kell szigorúan követni, de mindenképpen érdemes ügyelni arra, hogy a fejlesztési igények feltárása több lábon álljon. 1. A regionális, térségi fejlıdési tendenciák feltárása. A regionális fejlıdési tendenciák sok szempontból meghatározzák az adott település lehetıségeit, problémáit. Nem 1 Ismét utalunk a kiemelt jelentıségő partnerség elvének megvalósítására, melyet a 9. fejezetben részletesen ismertetünk. 50

9 mindegy, hogy az önkormányzat az Ausztriához közeli nyugat-magyarországi térségben fekszik, vagy a szerb-montenegrói határ közelében. 2. Az önkormányzat elhelyezése a hazai település-szerkezetben. Ennél a pontnál sem kell különösebb ördöngösségre gondolni; ideális vizsgálati szint a kistérség. Egyes kulcsmutatók alapján (népsőrőség, városi lakosság aránya, ipari ill. mezıgazdasági termelés aránya) minden kistérség könnyen besorolható az alábbi kategóriák valamelyikébe: - városi - agglomerációs - vidéki-kisvárosi - vidéki-falusi - vidéki-tanyás. A kistérség ily módon történı tipizálása nem meddı munka, ugyanis ennek alapján a hazai kistérségek egyik jellegzetes csoportjába sorolható be (és, az elıbbi ponttal ellentétben, nem földrajzi alapon). E besorolás eredményeképpen: a) láthatóvá válik, hogy mely kistérségeknek kell hasonló problémákat megoldania, fejlesztési igényeik feltehetıen hasonlóságot mutatnak b) alkalmazható a versenyelemzés módszere: a hasonló helyzető, és földrajzilag is közelebb fekvı kistérségek egyes versenyképességi mutatóinak összehasonlításával (pl. munkanélküliség, elvándorlás, gazdasági növekedés, infrastrukturális fejlesztések, innovációs képesség) megállapítható az, hogy a vizsgált önkormányzat saját, jellegzetes térség-típusán belül inkább fejlıdı, stagnáló vagy hanyatló kistérségben fekszik. 3. A belsı erıforrások feltárása. Ide sorolhatóak a demográfiai, infrastrukturális adatok tematikus összegzése, a természeti környezet állapotának felmérése (pl. természetvédelmi területek, kulturális környezet állapota és volumene.) 4. Az önkormányzati szereplık (lakosság, település-irányítók, gazdasági szereplık, érdekvédelmi szervezetek, politikai vezetık stb.) várakozásainak felmérése. Az elızı kérdés a módszertani megközelítéseket taglalta, és azt állapította meg, hogy az objektív és szubjektív értékítélet is szerepet kell hogy kapjon az igények feltárásakor. Ha a fenti felsorolást nézzük, akkor az elsı, második és harmadik pontban az objektív tényezık dominálnak, míg a negyedikben a szubjektív tényezık. 51

10 Milyen adatok alapján dolgozhatunk? A gyakorlat alapján a fejlesztési igények meghatározásához szükséges, a magyar statisztikai adatszolgáltatásban elérhetı vagy kisebb volumenő saját adatgyőjtéssel megszerezhetı alapinformációkat a 3.1. táblázat tartalmazza táblázat Alapinformációk 1. helyzeti energiák, hálózatok Budapesttıl való távolság (km és perc) fıközlekedési úttól való távolság (km és perc) természetes útvonalak vertikális és horizontális településközi kapcsolatok (az elızıek szerint áttekintve) 2. természeti erıforrások 2.a. termıföld, erdık a mővelhetı földterület nagysága (ha) jellemzı birtokszerkezet (5ha alatti, 5-10ha-os, 10-20ha-os, 20-50ha-os, ha-os, 100ha feletti birtokok %-os részesedése az összes mővelt földterületbıl) erdık mennyisége és jellemzı faösszetétele (fafajtánként, ha-ban) 2.b. kitermelhetı ásványkincs-vagyon (típusonként, a készlet nagyságrendjére utaló mennyiségi mutatóval) 2.c. éghajlat tenyészidıszak hossza (napban és mikortól meddig néhány meghatározó növényre) napsütéses órák száma (óra/év) jellemzı szélirány 2.d. vízbázis vízgyőjtı területek kiterjedése (térképen, ill. ha-ban meghatározva) hasznosítható felszín alatti vízmennyiség és annak minısége 2.e. élıvilág vadon élı állatok (felsorolás, magyarországi átlagsőrőséghez viszonyított besorolás) jellemzı ökotársulások, ritka értékek országhatároktól való távolság (km és perc) folyóvíztıl való távolság (km és perc) nagyvárostól/megyeszékhelytıl való távolság (km és perc) talajok minısége (aranykorona értéke) jelenlegi földhasználat (szántóföld, rét és legelı, szılı, gyümölcsös, nádas, parlag és erdık %-os aránya) tenyészidıszak csapadékmennyisége (mm-ben néhány meghatározott növényre) havas napok száma (nap/év) felszíni vízfolyások hasznosítható vízmennyisége és vízminısége vadon termı növények (felsorolás, magyarországi átlagsőrőséghez viszonyított besorolás) 52

11 2.f. belsı meglévı vagy potenciális energiaforrások nem megújuló források: lignit, földgáz (mennyisége t-ban ) 2.g. környezetminıségi mutatók talajerózió és -szennyezettség (eróziós területek aránya) a víz szennyezettsége 3. kulturális örökség történelmi sorsfordulók, fejlıdési tendenciák tárgyi és építészeti emlékek mővészetek hagyományos etnikai, vallási összetétel és ebbıl eredı kulturális sajátosságok nevezetes családok 4. gazdasági struktúra 4.a. vállalkozások száma és nagyságrend, ágazat és szektor szerinti összetétele eredményességük és az általuk befizetett helyi adók 4.b. foglalkoztatás helyben foglalkoztatottak száma és ágazatonkénti megoszlása megújuló források : folyóvíz, termálvíz, napenergia, szélenergia (lehetséges teljesítmény Kwh-ban) levegıszennyezettség (CO, por szennyezés kibocsátása kg-ban) környezeti állapotot jelzı élıvilág jelenléte jeles napok, ünnepek szellemi hagyományok, szokások jellemzı attitőd, mentalitás hagyományos társadalmi rétegzıdés, ezek településenkénti vagy településrészenkénti eltérései számuk eddigi és várható változása a legjelentısebb gazdasági egységek kiemelve elingázók száma, ágazatonkénti megoszlása beingázók száma, ágazatonkénti megoszlása munkanélküliek száma, életkor, nem, iskolai végzettség és korábbi munkahely szerinti összetétele munkanélküliek számának eddigi és várható alakulása 4.c. jövedelemtermelı képesség befizetett SZJA alakulása a településre jellemzı termékek listája éves termelési mennyisége és piaci elismertsége 4.d. belsı felvevı piac éves kiskereskedelmi eladási forgalom vállalkozások alapanyagigénye 4.e. gazdasági kapcsolatok, kötıdések alapanyag és késztermékpiacok, értékesítési csatornák jellemzı településen belüli gazdasági együttmőködések 4.f. innovációk megtermelt GDP ágazatonként lakossági fogyasztás szerkezete integrátorok vállalkozások eszközellátottsága bizonyos újszerő termékek és szolgáltatások használatának elterjedtsége és az irántuk megnyilvánuló igények számítógép-ellátottság 53

12 4.g. pénzügyi erıforrások önkormányzati gazdálkodás az elmúlt 5 évben megszerzett külsı támogatások 5. társadalmi struktúra 5.a. demográfiai adatok a népesség számának változása nemek, kor, iskolai végzettség és szakma szerinti összetétel etnikai és vallási összetétel 5.b. a népesség fizikai állapota megbetegedések száma és aránya a fıbb betegségcsoportokban fogyatékosok száma, életkor, betegségfajta és ellátás szerinti összetétele 5.c. a népesség szociális helyzete segélyre jogosultak várható tendenciák 5.d. társadalmi innovativitás értelmiséghez tartozók száma és összetétele az elmúlt 10 évben felsıfokú képesítést szerzettek száma, szakterületenkénti megoszlása tanfolyamokon, átképzésen résztvevık száma és kitanult szakmája 5.e. közösségek egyesületek, társaságok száma, taglétszáma, gazdálkodása egyházak és ingatlanjaik 5.f. irányítás hatalmi viszonyok (a hatalom formális és informális birtoklói, valamint a döntéshozás, tervezés szervezete, intézményei) önkormányzatiság (az önkormányzat által felvállalt szerepkör, a testület munkájának lakossági megítélése) 6. infrastruktúra 6.a. közmővesítettség villamosenergia-ellátás csatornázás telefon lakossági betétállomány természetes szaporodás üteme, tendenciái társadalmi rétegek és ezek térbeni megjelenése (szegregáció) korházi ápolásra szorulók tendenciák Segélyezettek, ill. valamilyen ellátásban részesülık segélynemenként devianciák: bőnözés, öngyilkosság, alkoholizmus évente továbbtanulók száma (általános iskolából és középiskolából, illetve ezekbıl helyben) a felsıfokú végzettséget szerzık közül a térséget elhagyók aránya kompetenciák (ki mihez ért, miben vannak szabad kapacitásai és milyen tudást igényel másoktól) az állampolgárok részvételi szándéka és motivációja információáramlás, nyilvánosság (helyi média, szokásos tájékoztatási és véleménynyilvánítási formák) vízellátás vezetékes gázellátás 54

13 6.b. hasznosítható ingatlanok meglévık száma és állapota jelentkezı igények 6.c. üzleti szolgáltatások nagykereskedelem irodahelyiség bérbeadása adóügyintézés tanácsadás PR tevékenység 6.c. szállítás, kommunikáció vasúti és közúti szállítás telefax, helyi kereskedelmi média 7. lakossági életkörülmények 7.a. lakáshelyzet lakásellátottság, igények komfortfokozat szerint 7.b. az alapellátás minısége javító, karbantartó szolgáltatások (cipész, szabó, rádió, TV szerelı, háztartásigépek javítása, autószerelı, biciklijavító) pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosító) közintézmények igazgatás, hivatalok közösségi élet színterei helyben nem létezı szolgáltatások elérési távolsága középfokú szolgáltatások elérhetısége boltok száma és alapterülete szabadpiac 8. településüzemeltetés közmővek mőködtetése településtisztaság, közterületek közvilágítás az irányítás intézményei szabad kapacitások pénzintézetek jogi képviselet vámügyintézés adatbázisokhoz való hozzáférés postai szolgáltatások logisztikai szolgáltatások lakások építési év szerint közmővesítettség szerint személyes szolgáltatások (fényképész, fodrász, kozmetikus) egészségügy (alap és középfokú) oktatás (alap és középfokú) temetkezés szabadidı (sport, mővelıdés) közlekedés, kommunikáció (posta) kiskereskedelmi ellátás szakbolthálózat kiépültsége középületek mőködtetése, karbantartása közbiztonság, tőzbiztonság intézmények közötti koordináció 9. imázs, identitás logok, szlogenek településkép a lakosok kötıdése a településhez arculatformáló tényezık városon kívüli jelenlét (sajtó, bemutatkozások) jellemzı mi tudat 55

14 Hogyan érhetık el a statisztikai adatok? A Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei és T-STAR nevő adatbázisa a leggyakrabban használt adatforrásaink közé tartoznak. A KSH évkönyvek esetében számolnunk kell azzal, hogy az elızı év adatai folyó év ıszén állnak leghamarabb rendelkezésre, amikor az önkormányzatoktól, közvetlen adatszolgáltatóktól már frissebb adatok is elérhetık. A településsoros számítógépes adatbázis szintén megvásárolható, kezeléséhez azonban komolyabb technikai eszközökre van szükség. Rendszeresen vagy idıszakonként a különbözı gazdasági és társadalmi jelenségeket és folyamatokat ismertetı szakmai, valamint területi évkönyvek és idıszaki kiadványok is megjelennek. A területfejlesztési tervezés információkkal való ellátása érdekében a KSH 1998-ban már megjelentette Magyarország régiói címő kiadványsorozatát. Ennek hét kötete egy-egy tervezési-statisztikai régió részletes elemzését adja, nyolcadik kötete pedig az egész országot áttekintve foglalja össze a régiók legfontosabb adatait és jellemzıit. A Területi Statisztika címő folyóirat a megyék és a régiók helyzetérıl, fejlesztésérıl ad képet. A statisztikai jelentések különböznek az adatszolgáltatók nagyságcsoportjai szerint: a legnagyobb gazdasági szervezetek adatait továbbra is teljes körően veszi számba évenként a statisztika, bizonyos méretküszöbnél kisebb adatszolgáltatók (ezek a közép- és kisszervezetek) adatait reprezentatív mintavételes eljárással, a legkisebb teljesítményő vállalkozóktól pedig nem kérnek be közvetlenül adatokat, hanem ezeket más forrásokból, adatbázisokból veszik át. A területi elemzések az általános statisztikából ismert módszereket alkalmazva adott terület teljesítményét objektív mérıszámokkal minısítik. Az adott terület mindenkori állapotának vizsgálatához, a gazdasági és egyéb folyamatok nyomon követéséhez, területek közötti összehasonlításokhoz ad eszközöket. Módszerei: helyzetelemzések, térbeli összehasonlítások, idıbeli összehasonlítások. Mire használhatóak a korábbi tervek, tanulmányok, monográfiák? 56

15 A korábban elkészült elemzések az információk gazdag tárházának bizonyulhatnak. Részint a folyamatok idıbeni alakulásának vizsgálatát könnyíthetik meg (vigyáznunk kell azonban az adatok összehasonlíthatóságára), részint a szemléletváltozás irányai válnak megvilágíthatóvá, részint résztémákban részletesebb elemzéssel járulnak hozzá a helyzetkép kiteljesítéséhez és részint a korábbi kezdeményezések eredményeinek bemutatásához alapvetı forrásul szolgálnak. A helytörténeti monográfiák alapvetıen leíró jellegő munkák. Valamely térség, település társadalmi, gazdasági helyzetének feltárását, tüzetes statisztikai vizsgálatát tartalmazza. A vizsgálat az elınyök és hátrányok bemutatására törekszik a múltbeli folyamatok elemzése kapcsán. Míg a fentiek az objektív módszertan technikai kivitelezését mutatják be, alább a szubjektív igényfelmérés eszközei kerülnek bemutatásra. Mit tudhatunk meg közvetlen érzékeléssel és informális felmérésekkel? A közvetlen megfigyelés a térségrıl szerzett ismereteink legalapvetıbb forrása. Megfigyelésünket végezhetjük átfogó vagy valamely részkérdésre koncentráló jelleggel. Mindkét esetben fontos azonban, hogy szempontjainkat elıre megtervezzük, figyelmünket tudatosan irányítsuk valamely probléma felé. Az elıre meghatározott szempontrendszer szerinti megfigyelés a térségben járatos, jó helyismerettel rendelkezı munkatársak számára is hozhat új eredményeket. Megfigyelési szempont lehet például: a köz- és a magánterületek gondozottságának összehasonlítása, a feliratok, reklámok alapján kirajzolódó gazdasági szerkezet és környezeti igényesség, a közösségi élet terei, azok fizikai kiépítettsége, a kül- és a belterületek gondozottsága, építészeti hagyományok megırzöttsége, kert- és parkkultúra, a lakásviszonyokból kiolvasható társadalmi különbségek, az információáramlás látható fizikai csatornái és eszközei. Az informális, elıre nem pontosan megtervezett, közvetlen szóbeli megkérdezésen, beszélgetésen alapuló felmérésekre a térségrıl alkotott benyomásaink elmélyítése, az 57

16 empátia elérése érdekében van szükség. Ennek legjobb módja a helyi rendezvényeken, nyilvános helyeken való beszédbe elegyedés. Az informális felmérések megerısíthetik a más csatornákon szerzett információkból kialakult képet vagy éppen felhívhatják a figyelmet annak hamisságára. Az informális felmérések eredményei azonban nem kezelhetık egzakt tényként, többségi véleményt tükrözı eredményként. Hogyan mérhetjük fel az igényeket szóbeli és kérdıíves megkérdezéssel? A szóbeli megkérdezés (interjú) mind tartalmában, mind formájában és hatókörében tudatosan megtervezett, a megkérdezettek alapadatait és a kérdésre adott válaszokat egyaránt rögzítı, a felmérés tényét a kérdezettel egyértelmően tudató formális felmérés a térségrıl szerzendı információk fontos forrásai. Az igényelt technikai eszközök, az értékelhetıség miatti nagyobb elemszám és ebbıl következı idıigény miatt azonban költségigényesek. Ezért, illetve a megkérdezettekben kiváltott esetleges negatív reakciók veszélye miatt is a megfelelı forma kiválasztására és a felmérés részletes megtervezésére fokozott figyelmet kell fordítani. A szóbeli megkérdezések módjai: Célcsoportos beszélgetések/workshopok: Akkor használjuk ezt a módszert, ha csak kevés számú, határozottan megfogalmazható kérdésre keressük a választ. Ez esetben a kérdések felvetése szempontjából adekvát összetételő (pl. fiatalok, vagy nyugdíjasok, vagy mezıgazdasági vállalkozók ) fıs, feltételezetten elég kreatív emberekbıl álló csoportokat hívunk össze. Sorra feltesszük az elıre megfogalmazott, rövid, érthetı kérdésünket, amely leginkább egyes területek (pl. oktatás, infrastruktúra stb.) szerint kell keresse a jelenlegi helyzet összetevıit, problémákat és pozitívumokat. Ha van rá mód, a válaszokat mindenki számára láthatóan jegyezzük fel, pl. egy táblára, így lehetıség van azok együttes megvitatására ( Mit értünk pontosan ez alatt?, Mások is így látják? stb.). Fontos azonban, hogy egymásról a résztvevık ne mondjanak ítéletet, illetve hogy ne hagyjuk a véleményeket elkalandozni, célirányosan csak a témáról legyen szó (pl. országos politikai kérdésekrıl, vagy helyi személyi ügyekrıl ne legyen szó). A workshop végén természetesen sort keríthetünk további személyes beszélgetésre is. 58

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Verbális adatszerzési technikák. interjú

Verbális adatszerzési technikák. interjú Verbális adatszerzési technikák interjú Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül 1.tétel a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül létrehozandó vezetıi szintek, azok fontosabb, elkülönült feladatai. b. Az innováció fogalma,szerepe a vállalkozásoknál.

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Vonzáskörzetek, központok, övezetek

Vonzáskörzetek, központok, övezetek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vonzáskörzetek, központok, övezetek 2007/08. tanév, 2. félév Település- és területfejlesztés I. Páthy Ádám Települési funkciók Alapfunkciók Központi

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

Az ingatlanok elemzése. elemzése (gyakorlat) Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés modul

Az ingatlanok elemzése. elemzése (gyakorlat) Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés modul Az ingatlanok elemzése elemzése (gyakorlat) Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-IV. modul Az ingatlanok elemzésének helye az értékelési folyamatban: CÉL MEGHATÁROZÁSA ADATGYŐJTÉS, ELEMZÉS

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum

Részletesebben

Lakossági részvétel a stratégiai tervezésben. Istók Lóránt Zsolt területfejlesztési referens, Nyugat-dunántúli RFT

Lakossági részvétel a stratégiai tervezésben. Istók Lóránt Zsolt területfejlesztési referens, Nyugat-dunántúli RFT Lakossági részvétel a stratégiai tervezésben Istók Lóránt Zsolt területfejlesztési referens, Nyugat-dunántúli RFT Az önkormányzati fejlesztési tervezés metodikája 1. A küldetés meghatározása: Az önkormányzat

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

A populáció meghatározása

A populáció meghatározása A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó.

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó. Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az ügyfél bemutatása... 3

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS FEBRUÁR 19-I ÜLÉS. Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum második évi munkájáról

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS FEBRUÁR 19-I ÜLÉS. Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum második évi munkájáról DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. FEBRUÁR 19-I ÜLÉS 13. sz. napirendi pont Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum második évi munkájáról Elıadó: Hornyák István projektvezetı

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az Ügyfél bemutatása...

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál A polgármesteri hivatal mőködését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérı mutatószámok bevezetése Szervezeti szintő

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Marketing 15. fejezet: A marketing-diagnózis. Diagnosztikai keretek. Marketingstratégia. Bauer András Berács József

Marketing 15. fejezet: A marketing-diagnózis. Diagnosztikai keretek. Marketingstratégia. Bauer András Berács József Marketing 15. fejezet: Marketingstratégia Bauer András Berács József A marketing-diagnózis A marketingdiagnózis (marketingaudit) kiinduló alapja a stratégia, struktúra és környezet elemzése Marketingdiagnózisnak

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi

Részletesebben