Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának ismételt felülvizsgálata

Átírás

1 Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés december 18. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: 150/2008. (XII. 18.) B.A.Z.M.ÖNK. határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának ismételt felülvizsgálata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92. (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatás-tervezési koncepciójának ismételt felülvizsgálatáról szóló javaslatot és az alábbi döntést hozza: A Közgyűlés megállapítja, hogy megyénkben mind a szociális alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások az elmúlt időszakban kiszélesedtek, feltételei több területen javultak a fejlesztések és egyéb intézkedések hatására. Az ellátások megszervezésében, bővülésében jelentős szerepet vállaltak a többcélú kistérségi társulások. Mindemellett további lépések szükségesek az alapszolgáltatások, illetve az azokhoz történő hozzájutás teljes körű biztosítására. A szakosított ellátások tekintetében a rendelkezésre álló kapacitás és az ellátás iránti igények közötti feszültség csökkent, a gondok elsősorban az előírt ellátási feltételek biztosítása tekintetében jelentkeznek, melyek teljesítési határideje december 31. A Közgyűlés, a koncepció felülvizsgálatáról szóló, a határozat mellékletét képező anyagban foglaltakkal egyetértve elrendeli, hogy a rögzített fejlesztési, korszerűsítési, felújítási feladatok végrehajtásáról a forráslehetőségekkel összhangban, az éves költségvetési rendeletekben gondoskodni kell, a hangsúlyt évben az akadálymentesítésre helyezve. Felelős: Határidő: Dr. Ódor Ferenc, a Közgyűlés elnöke az éves költségvetési tervek kidolgozása, illetve elfogadása Dr. Kovács János s. k. Dr. Ódor Ferenc s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke A kiadmány hiteléül:

2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Miskolc, december

3 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 1 Tartalomjegyzék Bevezető 2 I. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások alakulása... 4 I. 1. Alapszolgáltatások... 5 I Lakosságszámtól függetlenül biztosítandó szolgáltatások alakulása... 5 I Lakosságszámtól függően biztosítandó szolgáltatások alakulása... 6 I. 2. Szakosított ellátások... 9 I Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások I Tartós bentlakásos ellátások A) Az ellátás formái, típusai megyénkben a) Az idősek ellátása b) Fogyatékos személyek ellátása c) Pszichiátriai ellátása d) Szenvedély ellátása e) Hajléktalan személyek ellátása B) Az ellátás iránti igények alakulása I. 3. A kistérségi társulások szerepe és jellemzői a szociális szolgáltatásokban I. 4. A települési önkormányzatok, kistérségek szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióival kapcsolatos tapasztalatok I. 5. Az ellátások személyi, tárgyi feltételei és működési engedélyei II. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai, feladatai és lehetőségei megyénkben III. A megyei önkormányzat által nyújtott ellátások változása és fejlesztési feladatai III. 1. Az ellátások alakulása, jellemzői III. 2. A következő időszak feladatai Mellékletek 24 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

4 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 2 Bevezető A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése értelmében évben elkészítette szociális szolgáltatástervezési koncepcióját (a továbbiakban: koncepció), melyet a Közgyűlés decemberi ülésén tárgyalt meg és 121/2003. (XII. 18.) sz. határozatával fogadott el. A koncepció célja a megyében élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása, a lakosság ellátásának javítása érdekében történő összehangolása volt. A koncepció első részében vázolta a társadalmi-gazdasági környezetet, a megye településszerkezeti és egyéb sajátosságait, a lakosság számának alakulását, korösszetételét, majd teljes körű áttekintést adva a megye szociális ellátásainak helyzetéről, jellemzőiről, meghatározta a fejlesztési irányokat, feladatokat. A megyei vonatkozások mellett részletesen foglalkozott a megyei önkormányzat kötelező ellátási feladataival, kitért a feladatellátás helyzetére, az érintett szakosított ellátások iránti igények alakulására, a megoldandó fejlesztési és egyéb feladatokra, az általa fenntartott intézményrendszer korszerűsítésének irányaira, az intézményekben megvalósítandó fejlesztési és egyéb feladatokra. A koncepció tartalmát a szociális törvényben előírtaknak megfelelően kétévente felül kell vizsgálni, értékelve az eltelt időszak eredményeit, problémáit, aktualizálva a további irányokat, a szükséges fejlesztési feladatokat. A koncepció első felülvizsgálata év decemberében történt meg, melynek során a szociális szolgáltatásokban és a szociális törvényben bekövetkezett változásokra, az ezekből adódó fejlesztési irányokra, feladatokra helyeztük a hangsúlyt, kitérve a települési önkormányzatok koncepcióalkotási jellemzőire, a kistérségi társulások szociális szolgáltatási tevékenységének alakulására. A felülvizsgálat során, illetve annak eredményeként aktualizáltuk az ellátás jellemzőit, a fejlesztési feladatokat. A évi felülvizsgálatról szóló dokumentumot a Közgyűlés 142/2005. (XII. 15.) Kgy. számú határozatával fogadta el. Az ismételt felülvizsgálatra, az elmúlt év végén történt jelentős jogszabályi változásokra tekintettel, jelen alkalommal kerül sor. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát véleményezik az intézményvezetők, a megye működési területén lévő szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezett települési önkormányzatok, a szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulások, a Szociálpolitikai Tanács országos szerve, s megtárgyalja a megyei és a megyei jogú város önkormányzata egyeztető bizottsága. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

5 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 3 A felülvizsgálat indokoltságát a jogszabályi előírás, illetve szabályozás mellett alátámasztják azok a változások is, melyek megyénkben az elmúlt időszakban bekövetkeztek. Megyénk állandó népessége folyamatosan csökken év elején fő volt a évi , illetve a évi fővel szemben. A csökkenés az elmúlt 5 évben átlagosan mintegy 3,5 %-os volt, mely egy kivételével minden kistérséget érint, azonban más-más mértékben. A népesség legerőteljesebben a sátoraljaújhelyi, az ózdi, a tokaji, és az abaúj-hegyközi kistérségekben és Miskolc városban fogyott. (1. sz. melléklet) A lakosság számának változása kistérségenként ( ) 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-7,0 Abaújhegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Meezőkövesdi Mezőcsáti Miskolci Ózdi Sárospataki i Sátoraljaújhely Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji A településeknek több mint 70 %-a veszített népességéből. A korösszetételben szintén kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. Különösen szembeötlő hasonlóan az országos jellemzőkhöz a 60 év feletti korosztály számának és arányának növekedése. A évi 19,2 %-kal szemben már az állandó népesség 22,6 %-át képezik. Az átlagot meghaladó az idős korosztályok aránya a mezőkövesdi, a tokaji és a miskolci kistérségekben. A szociális szolgáltatások biztosítása szempontjából nagy kihívást jelentenek megyénk földrajzi adottságai, kiterjedése és településszerkezete, társadalmigazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, a nagyarányú munkanélküliség. A települések száma 358-ra emelkedett Gibárt Encs várostól történt leválásával. A városok száma 25. Az átlagos településnagyság tovább csökkent. Az 500 fő alatti települések száma 136-ra növekedett, a szociális alapszolgáltatások szempontjából meghatározó 2000 felettiek száma 60-ra, a lakos felettieké kilencre csökkent. (1.a. sz. melléklet) Megyénk 15 kistérségéből melyek mind a települések számát, mind népességüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól 13 tartozik a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

6 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 4 rendelet alapján a hátrányos, ezen belül 10 a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. Kistérség Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Mezőcsáti Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tokaji Hátrányos X X X Leghátrányosabb helyzetű X X X X X X X X X X I. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások alakulása A szociálisan rászorultak részére biztosítandó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák, azok megszervezésének kötelezettsége, a szociális törvény módosításával annak évi hatályba lépése óta, különösen az elmúlt időszakban többször módosult. A jogszabályi környezet, előírások gyakori változása mind az önkormányzatok, mind az ellátásokat igénybevevők tekintetében bizonytalanságot szült, a mindennapi és a koncepcionális munkát nem segítette. A évi felülvizsgálat a évi CXXXVI. törvénnyel, január 1-jei hatállyal életbelépő szabályozásnak megfelelően tekintette át megyénk szociális ellátását. A felülvizsgálatot követően az előírások a évi CXVII. törvénnyel, majd a évi CXXI. törvénnyel január 1., illetve január 1. napjától módosultak. A személyes gondoskodás különféle formáit és típusait, s azok biztosításának kötelezettségét az állandó népesség száma szerint a 2. sz. melléklet foglalja össze. A jogszabályi környezet változása mellett változások történtek megyénk szociális ellátórendszerében is. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

7 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 5 I. 1. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatásokként a szociális törvény jelenleg a következőket nevesíti: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. A szociális információs szolgáltatás, mely kötelező feladatként a évi CXXXVI. törvénnyel lett nevesítve, a évi CXVII. törvény január 1-jével hatályon kívül helyezte. I Lakosságszámtól függetlenül biztosítandó szolgáltatások alakulása A valamennyi település által kötelezően ellátandó feladatok köre jelentősen szűkült a évtől. Több ellátási forma (családsegítés, jelzőrendszeres házi gondozás, közösségi ellátások, támogató szolgálat) kikerült ebből a körből. Maradt az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést biztosító települések köre tovább bővült Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ma már a települések túlnyomó többségében biztosított. Az ellátottak köre azonban lényegesen nem tér el a korábbiaktól, mivel mindenekelőtt az idősek számára szolgáltatják, annak ellenére, hogy az egyéb csoportok számára is előírja a szociális törvény. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

8 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 6 A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját környezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, ennek keretében a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás azonban az ez év elejétől hatályos jogszabályváltozás miatt csak abban az esetben nyújtható, ha az igénylő gondozási szükségletét szakértői bizottság megállapítja, és az nem haladja meg a napi 4 órát. A települési önkormányzatok gondoskodási kötelessége tehát csak azon személyek esetében áll fenn, akiknek gondozási szükséglete a fentiek szerint megállapítást nyert. Az ellátás a települések zömében már valamilyen formában megszervezett, azonban a gondoskodás iránti igény, illetve annak tartalmának megváltozása miatt még azokon a településeken is jelentős a tennivaló, ahol hagyománya van ezen ellátásnak. I Lakosságszámtól függően biztosítandó szolgáltatások alakulása A falugondnoki, illetve a tanyagondnoki szolgáltatás a 600 lakosnál kisebb településen, illetve a lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyeken működtethető az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítésére. Cél az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, valamint az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Megyénk a falugondnoki szolgálat tekintetében hagyományteremtő, és a tanyagondnoki szolgálat is meghonosodott. Az ellátást biztosító települések köre az elmúlt két évben így már csak kis mértékben bővült. Jelenleg 157 szolgálat működik. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

9 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 7 A koncepció készítésének időszakában a családsegítő szolgáltatás kiépültsége volt a leghiányosabb az alapellátások között. A településeknek kevesebb, mint fele biztosította. Napjainkra a helyzet megváltozott, illetve változóban van. A jelenlegi előírás szerint az ellátást már csak a 2000 állandó lakos fölötti települések önkormányzatai kötelesek biztosítani, azonban a szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása minden településnek kötelező feladata. A társulásoknak köszönhetően ma már a települések közel háromnegyedében megszervezett valamilyen formában a szolgáltatás. A nappali ellátást nyújtó intézményeket érintően a szociális törvény szabályozása jelentősen módosult, bár feladatuk továbbra is a hajléktalanok és a saját otthonukban élők (a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedély- és pszichiátriai, valamint harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek) részére a napközbeni tartózkodás, társas kapcsolat, alapvető higiéniai szükséglet kielégítésének, igény szerint étkezésének biztosítása. A nappali ellátás az év elejétől hatályos szabályozás szerint a háromezer főnél több állandó lakossal rendelkező településeken csak az idősek vonatkozásában kötelező, a többi ellátotti csoport tekintetében a tízezer lakos felletti településeken. Az idősek nappali ellátására megyénkben a lakosságszám alapján 36 település kötelezett, ezzel szemben csak 31 háromezer lakos feletti településen biztosított. nappali ellátása azonban háromezer fő alatti településeken is működik, bár számuk a megszüntetések miatt folyamatosan csökken. Jelenleg összesen 94 településen van idősek nappali intézménye. (3.a. sz. melléklet) Megyénkben a 10 ezer főnél több állandó lakosú települések száma, amelyek esetében a nappali ellátás a többi ellátotti csoportra is kötelező, kilencre csökkent. Hajléktalan személyek nappali intézménye 4 településen (Miskolcon, Kazincbarcikán, Ózdon, Mezőkövesden) működik. A fogyatékos személyek számára ellátást nyújtó nappali intézmény 2 városban (Miskolc, Sátoraljaújhely) üzemel. A szenvedély nappali ellátása ugyanakkor az elmúlt években érzékelhetően bővült. Miskolc, Ózd, Mezőkövesd és Encs városok mellett Hidasnémetiben is megkezdte működését egy 25 férőhelyes intézmény. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

10 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 8 Legkevésbé tekinthető kiépültnek a pszichiátriai nappali intézménye. A jelzőrendszeres házi gondozásról, a támogató szolgáltatásról, és a közösségi ellátásokról szintén a tízezer feletti állandó népességgel rendelkező településeknek kell gondoskodniuk. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai részére nyújt ellátást önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzet elhárítására. Ezen ellátást január 1. napjától csak a házi segítségnyújtást végző szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthatja. Megszervezéséhez biztosítani kell a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, illetve a segítségnyújtást végző gondozókat biztosító szakmai központot. Egy szakmai központ keretében legalább 40 szociálisan rászoruló személy otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. Ezt az ellátást évben még igen kevés településen biztosították, de jórészt a társulásoknak köszönhetően ez a helyzet mára gyökeresen megváltozott. A kistérségek több mint felében már jól érzékelhető hatása. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások csak ez év végéig képezik a tízezer lakos feletti önkormányzatok kötelező feladatát. A fogyatékos személyek támogató szolgáltatása a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését segíti, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtást. A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen, és szolgáltatásai az egyéni szükségletekhez igazodjanak. Ezen ellátásnál szociálisan rászorulónak a súlyosan fogyatékos személyek minősülnek. E szolgáltatás megyénkben a korábbinál szintén jóval több településen biztosított, bár korántsem olyan mértékben, mint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedély lakókörnyezetben történő gondozását, továbbá gyógyításuk és rehabilitációjuk elősegítését szolgálják. Mindkét ellátást közösségi gondozó és közösségi koordinátor végzi, de a pszichiátriai ellátás esetén speciális képzés is szükséges. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

11 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 9 Az elmúlt 2-3 évben ezen szolgáltatás is elsősorban a szenvedélyet érintően, az ózdi, a kazincbarcikai, és az encsi kistérségekben kezdett meghonosodni megyénkben, bár az előzőknél kisebb intenzitással. Az utcai szociális munkát a már január 1-jétől hatályos szabályozás szerint csak az lakos feletti települések önkormányzatainak kötelező biztosítania. A szolgáltatás célja az ellátatlan, de személyes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán tartózkodó személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, az egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából, illetve szükség esetén egyéb ellátásnak a kezdeményezése. Erre lakosságszáma alapján megyénkben csak Miskolc város kötelezett. Az ellátás megszervezett. Fentiek tükrében megállapítható, hogy a szociális alapszolgáltatások kiépítettsége az elmúlt években több tekintetben javult, de továbbra is hiányosnak minősíthető. (3. sz. melléklet) I. 2. Szakosított ellátások A szakosított ellátás körébe január 1-től a bentlakásos intézmények tartoznak, miután a nappali ellátást nyújtó intézmények a szociális alapszolgáltatások körébe kerültek át. A bentlakásos ellátások két fő formája továbbra is: az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, és a tartós bentlakásos intézmény. A bentlakásos ellátást nyújtó intézmények ellátási kapacitása az elmúlt öt évben 560 férőhellyel bővült, mely elsősorban az új intézmények létesítésének köszönhető. A növekedés több mint háromnegyed részben a tartós bentlakást nyújtó ellátásoknál következett be. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

12 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 10 Bentlakásos intézményi ellátás változása ( ) év év év Átmeneti elhelyezés Tartós ellátás I Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények feladata továbbra is, hogy a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy éves időtartamra teljes körű ellátást biztosítsanak. Az átmeneti elhelyezési formák köre sem változott. Az ellátási kötelezettség szabályozása is változatlan az előző felülvizsgálat óta. Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást egységesen a 30 ezer lakos feletti önkormányzatoknak kötelező biztosítaniuk, mely körbe megyénkben három település (Miskolc, Kazincbarcika, Ózd) tartozik. Megyénkben 9 településen, 14 intézmény nyújt átmeneti ellátást 725 férőhelyen (4. sz. melléklet) Az időskorúak átmeneti elhelyezését biztosító települések köre bővült. Szerencsen egy 10 férőhelyes, Szendrőn egy 15 férőhelyes gondozóház kezdte meg működését. Két intézmény (az ózdi és a farkaslyuki) esetében a fenntartó változott. A fogyatékos személyek átmeneti ellátását változatlanul csak Miskolc megyei jogú város biztosítja, saját fenntartásában, 10 férőhelyen. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

13 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 11 Éjjeli menedékhely változatlanul a három, arra kötelezett nagyvárosban és Mezőkövesden működik. Az ellátás minden arra kötelezett településen megszervezett. Hajléktalan személyek átmeneti szállása Miskolc, Ózd, és Tiszaújváros területén működik. A pszichiátriai és a szenvedély átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény továbbra sem létesült megyénkben. Az átmeneti elhelyezést szolgáló férőhelyek megoszlása hajléktalan személyek fogyatékos személyek időskorúak Férőhely Az átmeneti elhelyezést nyújtó 14 intézmény 24 ellátási egységet működtet. A települési önkormányzatok, illetve társulásaik 8 intézményt tartanak fenn 17 ellátási egységgel, az egyéb, nem állami szervezetek pedig 6 intézményt 7 ellátási egységgel. Egyházi szerv megyénkben nem tart fenn átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt. I Tartós bentlakásos ellátások A szociális törvény módosítása e terület ellátási formáit, és megszervezésük kötelezettségét nem érintette. Az ellátás biztosítására továbbra is a megyei önkormányzat kötelezett, valamint ezen feladatokból az idősellátás és előzetes igényfelmérésre alapozva további két intézménytípus feladatai tekintetében a megyei jogú város. A) Az ellátás formái, típusai megyénkben Megyénkben tartós bentlakásos ellátást 58 intézmény nyújt (5. sz. melléklet), néggyel több, mint az előző felülvizsgálat idején, összesen 5170 férőhelyen. A férőhelyeken belül az emelt szintű ellátást biztosítóké a jogszabályi változások hatásaként ellentétes irányban változott, drasztikus mértékben csökkent, így arányuk az elmúlt három évben 12,1 %-ról 7,4 %-ra csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

14 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 12 A férőhelyek megoszlása alig változott a három fő ellátási forma tekintetében: 94,6 %-a ápolást, gondozást nyújt, 4,2 %-a a rehabilitációs intézményi férőhelyek aránya, s 1,2 % a lakóotthoni ellátás részesedése. Módosult azonban az egyes ellátotti csoportokba tartozók helyzete. A tartós bentlakásos férőhelyek ellátási formánként, típusonként (2008. év) (férőhely) Fogy. szem. Pszich. Szenv.- Hajl. szem. Fogy. szem. Pszich. és sz.b. Hajl. szem. Fogy. szem. Pszich. Szenv.- Ápolás, gondozás Rehabilitáció Lakóotthon A férőhelyeken belül nem változott lényegesen az idősek (62,1 %) és a hajléktalanok (1,6 %) aránya, csökkent (19 %-ról 18,2 %-ra) a fogyatékos személyek és a pszichiátriai (18 %-ról 16,9 %-ra) ellátását biztosítók aránya, ugyanakkor szenvedélyé közel háromszorosára nőtt (2,9 %). A férőhelyek mintegy felét továbbra is a megyei önkormányzat tartja fenn, bár részesedése csökkent a többi fenntartó arányának mérsékelt növekedése miatt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

15 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 13 A tartós bentlakásos férőhelyek megoszlása fenntartók szerint (2008. év) 7,2% 49,1% 15,1% 28,6% Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Nem állami szerv. Egyház Kizárólag a megyei önkormányzat gondoskodik a pszichiátriai ápoló, gondozó otthoni és lakóotthoni, a szenvedély és az értelmi, illetve halmozottan fogyatékos személyek rehabilitációs intézményi ellátásáról. Meghatározó a szerepe a fogyatékosok ápoló, gondozó otthoni és lakóotthoni, valamint a szenvedély ápoló, gondozó otthoni ellátásában. Ellátási forma Kapacitás összesen ebből: megyei önkormányzat otthonai Fogyatékos személyek Ápolás, gondozás Rehabilitációs ellátás Lakóotthoni ellátás Pszichiátriai Ápolás, gondozás Lakóotthon Szenvedély Ápolás, gondozás Rehabilitációs Lakóotthon 8 0 Hajléktalanok Ápolás, gondozás 29 0 Rehabilitáció 54 0 a) Az idősek ellátása Az idősek ápolását, gondozását összesen 3213 férőhely szolgálja megyénkben, 215-tel több, mint év hasonló időszakában. Az emelt szintű férőhelyek száma viszont csaknem felére (124-re) csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

16 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 14 Új intézményként lépett be az ellátásba a bőcsi Otthona, a berentei Szent Borbála, a mezőkövesdi Matyóföld, a miskolci Szépkorúak Háza, valamint a szerencsi Gyémántkapu idősek otthonai. A megyei önkormányzat mellett önként vállalt feladatként 14 települési önkormányzat, illetve kistérségi társulásuk működtet idősek otthonát összességében 1479 férőhellyel. A települési önkormányzatok a megyei jogú város 30 férőhelyes szenvedély otthona kivételével továbbra is csak az időskorúak bentlakásos ellátását vállalják fel jelenleg a tartós bentlakásos ellátások közül. A korábban is a megyei önkormányzat fenntartásába tartozó intézmények kapacitásaiban lényeges változás nem történt, kialakításra került viszont az encsi intézményre várakozó demens magas számára tekintettel a szerencsi Otthona meglévő férőhelyeinek terhére egy 32 férőhelyes demens et ellátó részleg. Átvette azonban Sajószentpéter város kezdeményezésére október 1. napjától az előtte általuk fenntartott 50 férőhelyes intézményt, melyet az izsófalvai intézményéhez integráltan működtet a megyei önkormányzat. A nem állami és az egyházi fenntartású intézmények körében kisebb bővítésekre, helyenként férőhelycsökkentésekre került sor, új intézmény nem létesült. b) Fogyatékos személyek ellátása A fogyatékos személyek ellátása összességében mérsékelten bővült, jelenleg 904 férőhely áll rendelkezésre a 8 településen működő 10 intézményben megyénkben. A növekedés a már működő ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelybővítéseinek eredménye Miskolc és Sajósenye településeken. A lakóotthoni és a rehabilitációs intézményi kapacitás nem változott. A fogyatékos személyeket ellátó férőhelyek megoszlása évben 1 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ápolás-gond Rehab. int. lakóotthon Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

17 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 15 A megyei önkormányzat tartja fenn a férőhelyek 81,7 %-át, egyházi fenntartásban 7,8 %-a, a nem állami szervezetekében 10,5 %-a működik. Az intézmények ellátási területe az egész megyére, vagy az ország területére kiterjedő. c) Pszichiátriai ellátása A pszichiátriai tartós bentlakásos ellátása terén nem történt változás, az ellátás kizárólag a megyei önkormányzat fenntartásában működő 4 intézmény révén biztosított Borsodivánka, Hejőbába, Izsófalva és Ricse községekben. A férőhelyek száma 810, melyen belül egy rehabilitációs célú lakóotthon működik a hejőbábai intézmény keretében, 10 férőhellyel, a többi ápolást, gondozást nyújt. d) Szenvedély ellátása A szenvedély ellátása terén azonban jelentős változás következett be. A megyei önkormányzat beruházásában címzett támogatással megvalósult az új, 100 férőhelyes szenvedélyet ellátó intézmény Sajószentpéteren, mely év decemberében kezdte meg működését. Ezt követően megszüntetésre került a részben azonos feladatot ellátó, 50 férőhelyes dédestapolcsányi Mentálhigiénés Otthona évben az új intézmény kapacitása 22 férőhellyel bővült. Az is kiemelendő, hogy ezzel a beruházással egy hiányzó ellátási forma is meghonosodott megyénkben, a szenvedély rehabilitációs ellátása, 20 férőhellyel. Az is áttörést jelent az ellátás terén, hogy a megyei önkormányzat mellett évtől Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is átszervezte egyik 30 férőhelyes intézményét a szenvedély ellátására, valamint ugyanezen évtől egy alapítvány 8 férőhelyes lakóotthont kezdett működtetni a szenvedély számára. Mindezek alapján a korábbi egyetlen, a célra nem alkalmas intézménnyel szemben ma már három helyen, három típusú ellátás biztosított a szenvedély részére. e) Hajléktalan személyek ellátása A hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása az elmúlt három évben tovább bővült. A évi 73 férőhellyel szemben 83 férőhely működik, valamennyi Miskolcon, melyet egyéb, nem állami szervezetek alapítottak és működtetnek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

18 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 16 A hajléktalan személyek ápolást, gondozást nyújtó elhelyezése 29 férőhelyen biztosított. A hajléktalanok rehabilitációs intézményi ellátására változatlanul 50 férőhely áll rendelkezésre. Bővült ugyanakkor az ellátási paletta egy lakásban kialakított 4 külső férőhellyel. B) Az ellátás iránti igények alakulása A megyénkben működő tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények kihasználtsága továbbra is közel teljesnek tekinthető, bár helyenként mutatkozik a kapacitásnál kisebb mértékű igénybevétel. Az előző években a tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre legtöbben az idősek otthonaiba vártak megyénkben is. A helyzet az utóbbi hónapokban változóban van a szociális törvény ez év elejétől hatályba lépett (68/A. -sal előírt) módosítása következtében, mely alapján csak azon személyek helyezhetők el idősek tartós bentlakásos intézményébe, akiknek a napi ápolási igénye, gondozási szükséglete az ORSZI szakvélemény szerint meghaladja a 4 órát. A jogszabályi változás bevezetésének, illetve alkalmazásának körülményei következtében az üres férőhelyek száma megemelkedett, az elhelyezést igénylőknek pedig várniuk kellett a vizsgálat lefolytatására, szükségletük megállapítására. Jelenleg már más hatása is érzékelhető: az ellátásra várakozók száma lecsökkent. A megyei fenntartású idősek otthonaiban az elmúlt év első félévében átlagosan 331 fő várakozott, ugyanezen időszakában 206 fő. A pszichiátriai bentlakásos ellátásra várakozók száma az elmúlt évek átlagában fő között ingadozott. A szenvedély esetében többnyire több éves várakozási időnek vetett véget az új intézmény belépése, azonban az elhelyezést igénylők száma újra növekedésnek indult. A legkevesebben a fogyatékos személyeket ellátó intézményekben várják ellátásuk lehetőségét, azonban itt a férőhelyek üresedése lassúbb ütemű. I. 3. A kistérségi társulások szerepe és jellemzői a szociális szolgáltatásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évben 12 többcélú kistérségi társulás jött létre, ma 15 működik a megyét teljesen lefedve. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

19 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 17 A kistérségi társulások szerepvállalása a szociális szolgáltatások terén a nehézségek ellenére is növekvő. Az ellátásokról eleinte kizárólag szervező tevékenységgel, esetenként feladat ellátási megállapodás keretében gondoskodtak, a helyzet azonban változóban van. Több kistérség már intézményfenntartói szerepet is vállalt. A társulások szerepe, jelentősége jelenleg már jól érzékelhető, mivel keretében egyre több településen kerül megszervezésre egy-egy hiányzó ellátási forma, vagy az ott hiányzóhoz a hozzájutás. Eredményei, az eddigi tevékenységük alapján, leginkább a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás területén jelentkeznek, de más szolgáltatások is érintettek. A kistérségi társulások szerepvállalásának erősödése a szociális szolgáltatások terén tehát kedvező folyamatként értékelhető, a lakosság javuló ellátását vetíti előre. I. 4. A települési önkormányzatok, kistérségek szociális szolgáltatástervezési koncepcióival kapcsolatos tapasztalatok A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésére december 31-i határidővel kötelezett települések száma megyénkben 62 volt. A települések közül október 31-ig 49 település tett koncepcióalkotási kötelezettségének eleget, és küldte meg a megyei önkormányzatnak véleményezésre. Ez a szám a továbbiakban sem bővült jelentősen. Az időközben esedékessé vált felülvizsgálatra pedig alig néhány település (kizárólag városok) esetében került sor. A települések koncepcióinak jelentős része (különösen néhány kivételtől eltekintve a községeké) nem, vagy nem mindenben tett eleget a szociális törvényben vele szemben támasztott követelményeknek. A kistérségi társulások számára a szociális törvény 92. (3) bekezdése a társulásban ellátott szociális feladatok tekintetében szintén előírja a szolgáltatástervezési koncepció készítésének kötelezettségét. Napjainkig azonban mindössze két kistérségi többcélú társulás nyújtotta be véleményezésre koncepcióját. I. 5. Az ellátások személyi, tárgyi feltételei és működési engedélyei Az elmúlt három évben az ellátások személyi és tárgyi feltételei részben a belépő új ellátásoknak, részben a már meglévők esetében tett intézkedéseknek köszönhetően javultak, melyet jól mutat, hogy a korábbinál több ellátás rendelkezik határozatlan időre szóló működési engedéllyel. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

20 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 18 Az átmeneti elhelyezést nyújtó 24 ellátási egységből már 15 rendelkezik határozatlan időre szóló működési engedéllyel. A többi esetében a személyi és/vagy tárgyi feltételek továbbra is hiányosak. A tartós bentlakásos ellátást nyújtó 58 intézmény 75 ellátási egységéből határozatlan időre szóló ( végleges ) működési engedéllyel, az előírt személyi és tárgyi feltételeknek együttesen megfelelve, 41 rendelkezik, mely a korábbi 25-tel szemben részben az újonnan belépő, feltételeknek megfelelő intézményeknek, illetve részben a meglévőknek a feltételeiben történt kedvező változások következtében szintén javulást jelent. A tartós bentlakásos ellátás működési engedélyei fenntartónként Műk.eng. Fenntartó Megyei önkorm. Telep. önkorm. Nem állami Egyház Összesen Összes ebből: ideiglenes, ill határozott idejű (2263 fh) (807 fh) (148 fh) (46 fh) ( 3264 fh) A személyi feltételek esetében általában az előírtnál alacsonyabb szakdolgozói létszám jelent gondot. A szakképzettségi előírások teljesülési helyzete jónak mondható. A tárgyi feltételek körében elsősorban az alábbi gondok mutatkoznak: nem biztosított az akadálymentesség, zsúfoltság van (az egy lakóra jutó lakószobai négyzetméter kevesebb az előírtnál, egy szobában 4-nél több az elhelyezettek száma), egyes helyiségek (betegszoba, mentális gondozásra, látogatók fogadására szolgáló) hiányoznak, a vizesblokkok (kád, illetve zuhanyozó, illemhely) száma nem elégséges. Fenti előírások mellett több helyen jelent problémát, hogy az épületek korszerűtlenek, jelentős részük különösen az önkormányzatok fenntartásába tartozó, hosszabb ideje működők felújításra, rekonstrukcióra szorul, a berendezések elavultak. Az alapszolgáltatást nyújtó intézmények körében a gondok jelentősebbek. A tárgyi feltételekben jelentkező hiányosságok mellett nagyobb gondot jelent a személyi feltételek biztosítása. A szakdolgozói létszámok elmaradása mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

21 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 19 szakképzettség hiánya is problémákat okoz, elsősorban a kisebb településeken, a hátrányos helyzetű kistérségekben. II. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai, feladatai és lehetőségei megyénkben A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait a szociális törvény jelöli ki, de a konkrét helyi (települési és megyei önkormányzati) feladatok meghatározásának alapja a jelentkező igények feltárása, a helyi szükségletek biztosítása. Nagy fontossággal bír a helyi igények figyelemmel kísérése, illetve feltárása, a szociális szolgáltatástervezési koncepciók átgondolt, megalapozott elkészítése, illetve felülvizsgálata a következő időszakban. A felülvizsgálatuknál kiemelt figyelemmel kell lenni a hatályos törvényi és kapcsolódó jogszabályi előírásokra is, illetve ezek igényekre gyakorolt hatásaira. Fontos az is, hogy a koncepciók felülvizsgálata során, illetve a döntéshozatalnál egy-egy konkrét fejlesztési elképzelés tekintetében először a hatályos szociális törvény szerinti kötelező feladatokon, az ellátásra szorulók saját környezetében történő segítségnyújtási formákon legyen a hangsúly, s csak abban az esetben vállaljon egy-egy település többletfeladatokat, ha az előzők már biztosítottak, s a többletfeladatok vállalása nem veszélyezteti a többi ellátását. A korábban megszervezett, de a település kötelező feladatát nem (vagy a szociális törvény módosításából adódóan már nem) képező szolgáltatások esetében is a körültekintés javasolt. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha automatikus megszüntetésükre kerülne sor, különösen, ha arra az adott településen igény van, vagy a környező települések lakosságát is szolgálhatják társulás keretében. Az ellátás-fejlesztési feladatok megvalósításában a többcélú kistérségi társulások jelentősége, szerepe aprófalvakkal sűrűn ellátott megyénkben igen nagy. A következő időszakban is kulcsfontosságú a szerepük egyrészt az egyes településeken kötelezően biztosítandó, de még hiányzó szolgáltatások megszervezése, biztosítása tekintetében, másrészt azon ellátások kiépítésében, melyek csak meghatározott lakosságszám felett előírtak, de a hozzájutásukat minden településnek biztosítania kell. A hiányzó szolgáltatások kiépítése, a meglévők feltételeinek biztosítása azonban csak külső források bevonásával valósítható meg hátrányos helyzetű megyénkben, ezért a lehetséges decentralizált és európai uniós pályázati támogatások megszerzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

22 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 20 III. A megyei önkormányzat által nyújtott ellátások változása és fejlesztési feladatai III. 1. Az ellátások alakulása, jellemzői A megyei önkormányzat a tartós bentlakásos intézményi ellátást jelenleg is 16 intézmény fenntartásával biztosítja. Intézményhálózatában azonban, mind kapacitását, mind struktúráját tekintve változások történtek. A működtetett összes férőhelyek száma 2429 férőhelyről 2538-ra gyarapodott, miközben az ellátott feladatok is módosultak: évben két kisebb kapacitásmódosítás történt: az encsi Ápoló- Gondozó Otthonában 2 férőhelyes bővítésre nyílt lehetőség, az ormosbányai Otthonában viszont a tűzvédelmi előírások miatt 2 férőhelyet csökkenteni kellett; évben: = az ózdi Otthonában a működési engedélyben előírt betegszoba kialakítása érdekében 3 férőhelyes csökkentésről kellett dönteni; = a tokaji és a sárospataki intézményben az előírt egy főre jutó 6 m 2 közelítése érdekében, az ellátás iránti igény csökkenésével, 5-5 férőhely megszüntetésére nyílt lehetőség, mellyel enyhült a zsúfoltság; = Sajószentpéter Város Önkormányzatától átvételre került az 50 férőhelyes idősek otthona ellátási feladat, a feladatellátást biztosító ingatlan tulajdonjogával együtt; = befejeződött a sajószentpéteri beruházás, mellyel egy 100 férőhelyes új intézmény kezdhette meg működését a szenvedély számára ápolást, gondozást és rehabilitációs ellátást nyújtva; = a Dédestapolcsányban működtetett 50 férőhelyes Mentálhigiénés Otthona az év végével megszünt évben a Dr. Csiba László Gondoskodás és Esély Háza kapacitása, a szenvedély otthona ellátási formát érintően az elhelyezési igényekre tekintettel, meglévő helyiségek funkcióinak átszervezésével 22 férőhellyel bővült. Sor. sz. Intézmény, telephely megnevezése Kapacitás Otthona, Bodrogkeresztúr Otthona, Borsodnádasd Ápoló-Gondozó Otthona, Encs Otthona, Ormosbánya Otthona, Ózd Otthona, Szerencs Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

23 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata és Fogyatékosok Otthona, Sárospatak Ápoló-Gondozó Otthon, Boldogkőváralja Ápoló-Gondozó Otthon, Tokaj Fogyatékosok Otthona (lakóotthona), Edelény Foglakoztató Rehabiltációs Intézmény és Fogyatékosok Otthona (lakóotthonai), Putnok Pszichiátriai Otthon, Borsodivánka Pszichiátriai Otthon (lakóotthon), Hejőbába Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon, Izsófalva idősek otthona (Sajószentpéter) Pszichiátria Otthon, Ricse Mentálhigiénés Otthona, Dédestapolcsány 50 - Dr. Csiba László Gondoskodás és Esély Háza, Sajószentpéter szenvedély otthona szenvedély rehabilitációs - 20 E változások tükrében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő szakosított ellátást nyújtó intézményekben rendelkezésre álló 2538 férőhely az egyes ellátási formákat, típusokat tekintve a következők szerint oszlik meg: ápolást, gondozást nyújtó ellátások: = időskorúak 867 = fogyatékos személyek 565 = szenvedély 102 = pszichiátriai 800 rehabilitációs intézményi ellátás = fogyatékos személyek 141 = szenvedély 20 lakóotthoni ellátás = fogyatékos személyek 33 ebből: ápoló-gondozó célú 12 rehabilitációs célú 21 = pszichiátriai (rehab. célú) 10 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

24 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 22 Az ellátásra várakozók havi átlagos száma a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben évtől meghaladta a 600 főt. A várakozók mintegy felét az idősek otthonaiban elhelyezésre várók képezték. Ez a helyzet a gondozási szükséglet vizsgálat következtében változóban van. A várakozók száma ez év I-III. negyedévének átlagában felére csökkent az előző évihez képest. Az idősek közel fele demens időskorú. A várakozók száma a főbb ellátotti csoportokat tekintve a következő: a) időskorúak 144 fő ebből: dementált 67 fő b) szenvedély 50 fő c) pszichiátriai 112 fő ebből: speciális igény 34 fő d) fogyatékos személyek 57 fő A várakozóknak közel 60 %-a sürgősséggel igényli az elhelyezést, azonban a fogyatékosok otthonainál és a szenvedély esetében ezt meghaladó arányú. (6. sz. melléklet) III. 2. A következő időszak feladatai A szociális intézmények működése engedélyhez kötött, melyet a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézményekre az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Kirendeltsége (továbbiakban: Hivatal) ad ki. A megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézmények összesen 22 működési engedély alapján nyújtják az ellátást. A működési engedélyek közül mindössze 5 szól határozatlan időre, 275 férőhelyet érintve. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendeletet módosító 353/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. (5) bekezdése értelmében a december 31-én ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményeket a működést engedélyező szerv december 31-ig felülvizsgálja, és ha az intézmény a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, akkor december 31-éig érvényes ideiglenes működési engedélyt ad ki. Az ideiglenes működési engedélyről kiadott határozat tartalmazza a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételeket. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

25 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 23 A fenntartónak a feltételek határidőre történő megteremtéséhez szükséges feladatokról intézkedési tervet kell készítenie, melyet meg kell küldenie az engedélyező szervnek. A 17 működési engedélyből tizenöt minősült ideiglenes működési engedélynek, ezekre a Hivatal a december 31-ig szóló működési engedélyeket kiadta. (Két intézmény működési engedélye ez év végéig szól.) Az ideiglenes működési engedélyekben a hiányosságok a következők szerint kerültek rögzítésre: az akadálymentesítés 9, az egy főre jutó 6 négyzetméter biztosítása 13, az egy szobában legfeljebb 4 (meghatározott esetekben 6) fő elhelyezése 12, a személyi higiéné feltételei (tisztálkodás, illemhely) 3, egyéb előírások (kőpadozat csere, házaspári szoba, látogatók fogadására szolgáló helyiség, bútorzat, nyílászárók) 4, személyi feltételek (létszám, és vagy szakképzettség) 11 esetben. (7. sz. melléklet) Az intézkedési tervek melyek a működést engedélyező határozatokban előírtak teljesítésére irányulnak, figyelemmel a szolgáltatástervezési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokra elkészültek, és minden érintetthez eljutottak. Az intézkedési tervekben összhangban a jogszabályi előírásokkal a évben a hangsúly az akadálymentesítésre került, mivel az ez irányú feltételeket január 1. napjától biztosítani kell. A évben felülvizsgált szolgáltatástervezési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési feladatokat a kiadott új működési engedélyekben előírtak teljesítési igényére, valamint az időközben megvalósult programokra, az ellátásokban bekövetkezett változásokra figyelemmel áttekintettük. Lényeges módosítások nem indokoltak, a feladatok és ütemezésük azonban aktualizálásukat teszi szükségessé, melyet a 8. sz. melléklet foglal össze. A következő időszak feladatát ezek végrehajtása kell, hogy képezze. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

26 Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata 24 Mellékletek 1. sz. melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége és változása kistérségenként ( ) 1.a. sz. melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége és településszerkezete kistérségenként (2008. január 1.) 2. sz. melléklet A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és megszervezésük kötelezettsége (2008. január 1-jétől) 3. sz. melléklet A települési önkormányzatok által biztosítandó szociális szolgáltatások megszervezettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2007. év) 3/a. sz. melléklet Nappali ellátást nyújtó intézmények Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2007. év) 4. sz. melléklet Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008. év) 5. sz. melléklet Tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2008. szeptember 30.) 5.a. sz. melléklet Az egyes fenntartói csoportok szerepe megyénk tartós bentlakásos ellátásában (2008) 6. sz. melléklet Az elhelyezésre várakozók éves átlagos száma a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben ( ) 7. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által nyújtott ellátások hiányzó ideiglenes működési engedélyben előírt feltételei 8. sz. melléklet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények fejlesztési feladatai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

27 Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége és változása kistérségenként sz. melléklet Kistérség Állandó népesség Változás /2003 (%) Abaúj-hegyközi ,8 Bodrogközi ,6 Edelényi ,9 Encsi ,2 Kazincbarcikai ,7 Mezőkövesdi ,9 Mezőcsáti ,8 Miskolci ,2 Miskolc ,8 Térsége ,2 Ózdi ,1 Sárospataki ,4 Sátoraljaújhelyi ,1 Szerencsi ,0 Szikszói ,2 Tiszaújvárosi ,9 Tokaji ,0 Megye összesen , Népesség száma Abaúj-hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Mezőcsáti Miskolc Térsége Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji

28 1.a. sz. melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége és településszerkezete kistérségenként (2008. január 1.) Sorszám Kistérség Települések száma összesen ebből: 100 fő alatti fő fő fő 2000 fő alatti össz fő fő fő fő fölötti Állandó népesség 2008.I.1. ebből: 60 év feletti (fő) % 1. Abaúj-hegyközi ,6 2. Bodrogközi ,4 3. Edelényi ,5 4. Encsi ,7 5. Kazincbarcikai ,3 6. Mezőcsáti ,1 7. Mezőkövesdi ,5 8. Miskolci ,2 9. Ózdi ,8 10. Sárospataki ,6 11. Sátoraljaújhelyi ,5 12. Szerencsi ,0 13. Szikszói ,6 14. Tiszaújvárosi ,3 15. Tokaji ,8 Megye összesen: ,6