TÁMOP /2-2F

Átírás

1 Jelentés a mérés-értékelési tevékenységről, a Fejér TISZK szervezeti keretei között, iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók körében megvalósított mérés, teljes mintára vonatkozó értékelése alapján. Készült: december 18. Véglegesítve: december 18. Mollen BT 2009/12 1

2 Tartalom A mérésben résztvevő intézmények:... 3 Felvétel körülményei:... 3 Szociodemográfiai adatok:... 4 A kompetencia kategóriák... 6 Általános szellemi képességek... 6 Fizikai-, pszichés és akció-képesség... 6 Munkavégzési technikai és szakmai képességek... 7 A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek... 7 Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok... 8 Szociális képességek... 8 Kommunikációs képességek... 9 Vezetési képességek... 9 Általános személyiségkép Milyen vagyok? kérdőív Érzelmi intelligencia kérdőív Információfeldolgozási mód Személyes stílus kérdőív Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan Problémakezelés - kérdőív Érdeklődés és adottságok kérdőív Tanulási motiváció kérdőív Céljaim a munkában kérdőív Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek Konfliktuskezelés- kérdőív Kommunikációs készségek kérdőív Fejlesztési javaslatok a Fejér TISZK mérése és a mérések értékelése alapján Általános személyiségkép Milyen vagyok? kérdőív Érzelmi intelligencia kérdőív Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk Személyes stílus kérdőív A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan Problémakezelés - kérdőív Érdeklődés és adottságok Céljaim a munkában Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek Konfliktuskezelés Kommunikációs készségek Fejlesztési javaslatok MÓDSZERKOMPETENCIÁK: SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK: TÁRSAS KOMPETENCIÁK: Mollen BT 2009/12 2

3 A mérésben résztvevő intézmények: Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Felvétel körülményei: A kérdőívek felvételére decemberében került sor. A kérdőívek kitöltése online formában történt. A kapott adatok személyes bevalláson alapulnak szociális megfelelésigény torzíthatja őket. A pályázat megvalósításában résztvevő intézmények tanulói közül 660 fő töltötte ki a kérdőíveket. A vizsgált tanulói csoport az ajánlott kitöltési típusokból a második (B variáns) formában válaszolt, 9 kérdőív alkalmazásával valósult meg a mérés. A mérés megkezdésekor felvett adatlapok szerint a mérésben részvevő osztályok létszáma összesen 847 fő. A kérdőívek átlagos kitöltöttsége a megadott tanulói létszám arányában 78%. Mollen BT 2009/12 3

4 Szociodemográfiai adatok: Az adatok 9. évfolyamban kerültek felvételre. A kérdőívet kitöltő tanulók az alábbi szakmacsoporti megoszlása a következő: Szakmacsoport Létszám Egészségügy 25 Egyéb szolgáltatások 41 Elektrotechnika, elektronika 25 Építészet 23 Gépészet 153 Gimnázium 25 Informatika 32 Kereskedelem-marketing 108 Oktatás (oktatás, pedagógia) 37 Vegyipar 18 Vendéglátás-idegenforgalom 21 Mezőgazdaság 44 Faipar 28 Közgazdaság 49 nyelvi előkészítő 31 Végösszeg 660 Mollen BT 2009/12 4

5 A mérésben résztvevő tanulók, intézmény, szakmacsoport, osztály és létszám bontása: Iskola neve Szakmacsoport neve Osztály Létszám Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Gépészet 250 9c d 23 Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Elektrotechnika, elektronika 255 9E 25 Gépészet 252 9G G G G 15 Oktatás (oktatás, pedagógia) 256 9RV RV2 25 Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma Gépészet 262 9id 27 Mezőgazdaság 263 9a b 22 Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Építészet Faipar Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Egészségügy Egyéb szolgáltatások a 15 Vegyipar Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Gimnázium 279 9a b 17 Vendéglátásidegenforgalom 281 9i 21 Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Informatika 269 9d 32 Kereskedelemmarketing 270 9a b 35 Közgazdaság 268 9c 33 nyelvi előkészítő 267 9f 31 Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kereskedelemmarketing 272 9a 17 Közgazdaság 273 9b 16 Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelemmarketing 278 9c 26 Végösszeg 660 Mollen BT 2009/12 5

6 A mérési eredmények alapján megvalósuló adatfeldolgozás, ebben a jelentésben, 8 kompetenciakategóriában történt: A kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek Az a képességünk, amely minden szellemi és a legtöbb fizikai tevékenységhez szükséges. Idetartozik a logikus és absztrakt gondolkodás, kombinációs és elemző készség, ítélőképesség, a problémaelemzés képessége és a tanulási potenciál. Az általános szellemi képesség birtokában a személy konkrét jelenségektől való elvonatkoztatás és általánosítás képességével rendelkezik. Képes a rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására, a részekre bontásra, a részek közötti összefüggések feltárására. A gondolkodás és cselekvés elemi egységeit képes rendszer és/vagy folyamat jellegű egésszé szervezni. Képes a logikai összefüggések felismerésére, az ezekkel összefüggő műveletek megvalósítására, következtetések levonására. A konkrét probléma esetén képes annak azonosítására. Ok okozati relációk, valamint rész egész viszonyok, a fontossági sorrendek meghatározására. Képes saját rendszer felállítására és annak kommunikációjára, új ismeretek befogadására, és felhasználására. A rendszerek és folyamatok működése során képes a célokat, mutatókat és eredményeket számszerű (mérhető) formában megjeleníteni. Fizikai-, pszichés és akció-képesség Magában foglalja a személy állóképességét, a stressztűrést, a realitásérzéket, a pozitív beállítódást. A megbízhatóságot, a kontrollképességeket, a pontosságot és célirányosságot, kiegyensúlyozottságot és az érzelmi stabilitást. A fizikai-, pszichés és akcióképességek birtokában a személy képes érzelmeit, cselekedeteit ellenőrzés alatt tartani. Céltudatosság és belső erő, lendület jellemzi hosszú távon. Képes az értelmi érzelmi és magatartási szintű belső Mollen BT 2009/12 6

7 egyensúly kialakítására és fenntartására. Magatartása mások számára átlátható, érzelmi megnyilvánulásai arányban állnak az élethelyzetekkel, történésekkel. A rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi. Meglátja a saját környezetében az előremutató eseményeket, folyamatokat, embereket. A tevékenységeit a következményekkel együtt a valós világ viszonyainak megfelelően irányítja. A munkával és a mindennapos együttéléssel (kollégák, történések) együtt járó feszültségek elviselésére képes. Munkavégzési technikai és szakmai képességek Az adott funkcionális szakterülethez való hozzáértést, jártasságot, gyakorlatot értjük, beleértve az adott szakterület legújabb eredményeinek ismeretét, sőt akár azok alkalmazását is. Képes szakmai ismeretek, képességek és döntések széleskörű és részletekbe menő alkalmazására és fejlesztésére, abból a célból, hogy hatékony eredményt érjen el vagy szolgáltatást nyújtson. Képes a pontos, (szinte) hibátlan munkavégzésre, a rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi, huzamosabb időn keresztül képes összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére, a belső, vagy kívülről kapott célok elérésére, önálló cselekvés kezdeményezésére, és másokat is önálló tevékenységre késztet. Képes a saját tevékenységének megszervezésére, akár előre meghatározott lépéssorrend alapján, akár a megszokottól eltérő, újfajta módon történő elvégzésére. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Segítik a személyt a cél, vagy a feladat által igényelt végrehajtási szándék kialakításában, a végrehajtás során a kitartásban, az összpontosításban, a tudatos önirányításban, valamint figyelmének hosszú távú fenntartásában, megosztásában és a feltételekhez való rugalmas igazításában. Képes a feladat igényelte határok érzékelésére, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére. A körülmények figyelembe vétele, gondos munkavégzés jellemzi. Képes a jelenségek, tevékenységi tárgyak és személyek elfogulatlan értékelésére. Mollen BT 2009/12 7

8 A munka, a feladat iránt érzett öröm, érdeklődés és nyitottság jellemzi. Képes huzamos időn keresztül célirányosan függetleníteni magát a környezeti hatásoktól a feladatok elvégzése során. Jól alkalmazkodik a változó feladatokhoz, helyzetekhez. Rendelkezik a tudatos odafigyelés, valamint a célnak, vagy a feladatnak megfelelő eredményes végrehajtási szándékkal. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok Azon képességeket értjük alatta, amelyek segítségével a személy képes reális valóság- és önismeret kialakítására, illetve ezen ismeretek elfogadására, valamint önmaga elfogadtatására. Képes a valóság és önmaga pozitív (pl. erősségek) és negatív (hiányok, korlátok) oldalait, és azok lehetséges ellentmondásait felfogni, megérteni és optimista szemlélettel kezelni. Képes felismeri hiányosságait, korlátait és törekszik ezek kiküszöbölésére. Ismeri saját erősségeit és gyengeségeit, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Szociális képességek A személy a szociális képességek birtokában képes a társas környezet információit észlelni és adekvátan használni aktuális és távlati céljai megvalósításához. Mindez beleélő-képességet, szociális nyitottságot feltételez. Képes arra, hogy másokkal együttműködjön, mások reakcióit, érzéseit felfogja, kövesse, tiszteletben tartsa és azokat, valamint az ezzel kapcsolatban benne felmerülő reakciókat kezelje. Stabil teljesítményt és érzelmi kontrollt mutat a szociálisan stresszkeltő helyzetekkel szembesülve is. Képes arra, hogy saját viselkedésének, szavainak és megjelenésének másokra gyakorolt hatását figyelembe vegye. Képes máshonnan származó ismeretek átvételére, alkalmazására, a környezeti változásoknak megfelelő magatartás kialakítására. Képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a másokkal való közös tevékenységre. Képes másokkal együttműködni, új kapcsolatokat teremteni. Rendelkezik a kölcsönös engedménnyel járó megegyezésre való készséggel. Képes az élethelyzetek, a munkaszituációk során vitás, nehéz helyzetek, Mollen BT 2009/12 8

9 érdekütközések eredményes/sikeres megoldására. A másság elismerése, tűrése, elfogadása jellemzi. Képes mások felé önzetlen, szolgálatkész, támogató magatartást tanúsítani. Emberi kapcsolataiban képes a finom különbségek észlelésére, tiszteletben tartja mások érzelmeit. Kommunikációs képességek Birtokában a személy képes arra, hogy verbális és nonverbális szinten szándékának megfelelően kifejezze magát, felfogja és értelmezze mások megnyilvánulásait, és ezáltal hatékony interakcióba kerüljön másokkal. Jó beszédkészséggel rendelkezik; közléseinek jól érthető belső logikája van. Törekszik és képes a másoktól származó közlések megértésére, képes érzelmektől függetlenítve helyzeteket, történéseket, feladatokat, embereket megítélni. Képes gondolatait mások számára érthető módon megfogalmazni. Képes az észlelt jelenségek, benyomások, a válogatására, és a megfelelő rendezésére. Képes a kapott írásos közlések alapján dolgozni, mások számára érthető információkat adni. Vezetési képességek Módszer, személyes, társas kompetenciákat egyaránt magukba foglalnak. A vezetői kompetenciák azt jelentik, hogy a személy képes feladatot, felelősséget és hatáskört átadni, lehetőségek, helyzetek, emberek közötti választásra, rendszert, folyamatot, embert az eredmény szempontjából vizsgálni, mérlegelni önmagában és másokban a fejlődési, tanulási igényt. Társas mozgósító és alkotóképesség jellemzi, képes másokat meggyőzni, motiválni és irányítani. Viselkedése elszántságot és tekintélyt tükröz, képes tárgyszerű, érzelemmentes értékelésre és viselkedésre, másokban a teljesítés igényét kiváltani. A siker elérése érdekében erőfeszítést tesz, képes másoknak ötleteket, lehetőségeket kínálni. Képes az erőforrások előzetes, időbeni, térbeni mérlegelésére, ennek kellő formában való írásba foglalására, képes a kockázat melletti cselekvésre, felismerni az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint képes mindezek alapján gondolkodni és problémákat megoldani. Képes önmaga és mások érzelmeinek helyes észlelésére, az érzelmekhez kapcsolódó érzések asszimilálására, Mollen BT 2009/12 9

10 valamint az érzelmek által hordozott információk megértésére és az érzelmek kezelésére. A kompetenciakategóriák és a Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények bázisán kiválasztott kulcskompetenciák kapcsolatát az alábbi táblázat mutatja be: Előfordulás az SZVKkban Kulcskompetenciák Kompetencia kategóriák MÓDSZER KOMPETENCIÁK M M M M M M M M M T M M M M M M M M M M M S S M M M M M S S Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség Áttekintő képesség Elemző képesség Ismeretmegőrzés Logikus gondolkodás Problémaelemző képesség Számszerűsítési készség Tervezés Rendszerező képesség Kiegyensúlyozottság Pontosság Stressz tűrő képesség Teljesítőképesség Ellenőrzőképesség Gyakorlatias feladat értelmezés Módszeres munkavégzés Munkaintenzitás Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Rendszerszemlélet Szakmai ismeret Terhelhetőség Elővigyázatosság Figyelem Kitartás Körültekintés Kritikus szemlélet Összpontosító képesség Rugalmasság Általános szellemi képességek Fizikai-, pszichés és akcióképesség Munkavégzési technikai és szakmai képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Mollen BT 2009/12 10

11 Előfordulás az SZVKkban Kulcskompetenciák Kompetencia kategóriák VEZETÉSI KOMPETENCIÁK M M M S T T T Fejlesztés képessége Helyzetek és teljesítmény értékelésének Motiváló készség Döntési képesség Eredményközpontú szemlélet Határozottság Iránymutatás Vezetési - módszer Vezetésiszemélyes Vezetési -társas Előfordulás az SZVKkban Kulcskompetenciák Kompetencia kategóriák TÁRSAS KOMPETENCIÁK S M S T T T T T T T M T T T T T Önkritika Együttműködő képesség Empátia Felelősségvállalás képessége Kapcsolat építés képessége Kompromisszum készség Konfliktuskezelési készség Kultúrák közti különbségek elfogadása Lojalitás Segítőkészség Információgyűjtés Írásos kommunikáció képessége Mások megértésének képessége Nonverbális kommunikációs készség Szóbeli kommunikációs készség Világos kifejezőkészség Szociális képességek Kommunikációs képességek Előfordulás az SZVKkban Kulcskompetenciák Kompetencia kategóriák SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK S S S S S S S Improvizációs készség Kockázatvállalás képessége Kreativitás Monotónia tűrés Önbizalom Önfegyelem Önfejlesztő képesség Eredményességet segítő személyi tulajdonságok Mollen BT 2009/12 11

12 A mérés megvalósítása során a tanulók az alábbi felmérésen vettek részt I. általános személyiségkép információfeldolgozási mód II. változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan III. Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek 1. Milyen vagyok? 2. Érzelmi intelligencia 3. Személyes stílus kérdőív 4. Problémakezelés 5. Érdeklődés és adottságok 6. Tanulási motiváció 7. Céljaim a munkában 8. Konfliktuskezelés 9. Kommunikációs készség Általános személyiségkép Az általános személyiségkép vizsgálata során a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet: általános szellemi képessége a munkavégzés technikai és szakmai képességei az eredményességet segítő személyi tulajdonságok szociális képességek vezetési képességek A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: Milyen vagyok? - kérdőív A személyiség általános jellemzése az alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességek vonatkozásában. Mollen BT 2009/12 12

13 Érzelmi intelligencia kérdőív A személyiség érzelmi és motivációs oldalának jellemzése a saját és mások érzelmeinek felismerése és kezelési képessége vonatkozásában. Az alábbi oldalakra kiterjedően: az öntudatosság és önkifejezés képessége; a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; a változásokhoz való alkalmazkodás; a stressz-kezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás területeken. Személyes stílus kérdőív Képet kapunk a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. Mollen BT 2009/12 13

14 Milyen vagyok? kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát Milyen vagyok Kompetencia kategóriák Kompetenciák Általános szellemi képességek Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség Elemző képesség Ismeretmegőrzés Rendszerező képesség Fizikai-, pszichés és akció-képesség Kiegyensúlyozottság Pontosság Munkavégzési technikai és szakmai Ellenőrzőképesség képességek Munkaintenzitás Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Terhelhetőség A munkavégzés minőségét Elővigyázatosság befolyásoló képességek Figyelem Kitartás Körültekintés Összpontosító képesség Eredményességet segítő személyi Improvizációs készség tulajdonságok Kockázatvállalás képessége Kreativitás Monotónia tűrés Önfegyelem Önfejlesztő képesség Önkritika ENERGIA BARÁTSÁGOSSÁG LELKIISMERETESSÉG NEUROTICIZMUS NYITOTTSÁG M 1 M 1 M 1 M 1 T 1 M 1 M 1 M 1 M 1 M 1 M 1 S 1 M 1 M 1 M 1 M 1 S 1 S 1 S 1 S 1 S 1 1 S 1 S 1 S 1 Mollen BT 2009/12 14

15 Szociális képességek Kommunikációs képességek Vezetési-módszer Vezetési-társas Együttműködő képesség Empátia Felelősségvállalás képessége Kapcsolat építés képessége Kultúrák közti különbségek elfogadása Lojalitás Információ gyűjtés Fejlesztés képessége Eredményközpontú szemlélet Iránymutatás M 1 S 1 T 1 T 1 1 T 1 T 1 M 1 M 1 T 1 1 T 1 Az általános személyiségkép vonatkozásában a vizsgált tanulókat négy dimenzió mentén jellemezhetjük az öt kompetencia kategória területen. 1. A tapasztalatokra való nyitottság dimenziója Az általános szellemi képességek kapcsán arra utal, hogy a vizsgált csoport az újdonságot, lehetőségeket hordozó helyzetekkel, tapasztalatokkal kapcsolatban mekkora nyitottságot, kíváncsiságot mutat. A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából viszont arról kaphatunk információt, hogy a szakmai újdonságokra, változásokra, tapasztalatra mennyire nyitott a személy. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok, valamint a vezetési képességek vonatkozásában az előbbiekhez hasonlóan az ön- és valóságismeret kapcsán a tapasztalati nyitottságra, a nem egyértelműség toleranciájára következtethetünk. 2. Az energia dimenziója A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából arról kaphatunk információt, hogy a személy a munkavégzés során mennyire jellemezhető az önállósággal, kitartással, célirányos magatartással. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kapcsán a dinamizmus és a dominancia által támogatott önbizalom szintjére. A vezetési képességek szempontjából a társas dominancia igényére következtethetünk. Mollen BT 2009/12 15

16 3. A lelkiismeretesség dimenziója A munkavégzés technikai és szakmai képességei és az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában a feladat- és a társas helyzetekben mutatott lelkiismeretesség alapján a pontosság, céltudatosság szintjére következtethetünk. A szociális képességek szempontjából a személy által mutatott szociális érzékenység és felelősségvállalási hajlam, míg a vezetési képességekből a célirányosság jelezhető előre. 4. A barátságosság dimenziója A szociális és vezetési képességek vonatkozásában a kapcsolatteremtő és együttműködési hajlam és képesség jelezhető előre. A vizsgált dimenziókban három-három csoportba sorolhatók a tanulók aszerint, hogy az adott személyiségjellemző mentén alacsony, átlagos és magas szintet mutatnak-e. Az ábrák százalékos arányban mutatják a vizsgált tanulók megoszlását dimenziónként. EREDMÉNYEK 1. A tapasztalatokra való nyitottság Az előzőek alapján ez a dimenzió megmutatja, hogy a személy mennyire nyitott a kultúrára, illetve azt, hogy a személy mennyire nyitott a tapasztalatokra. Mindez az újdonságra való nyitottságban, kíváncsiságban és az eltérő értékek iránti toleranciában, valamint más emberek, szokások és életstílusok iránti érdeklődésben nyilvánul meg. Mollen BT 2009/12 16

17 TAPASZTALATOKRA VALÓ NYITOTTSÁG 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 57% 40% 2% alacsony átlagos magas Az ábra azt mutatja, hogy a tapasztalatokra való nyitottság szempontjából a válaszadó tanulók hány százaléka mutat alacsony, átlagos és magas nyitottságot. Akik magasabb nyitottsággal jellemezhetőek, azok valószínűbb, hogy motiváltabbak a tanulásra, a tapasztalatok befogadására: nyitottak, kíváncsiak, érdeklődőek. Magas Nyitottság pont esetén inkább a kreativitás, az újító hajlam, az újdonságok, kihívások preferenciája, az új készségek elsajátításának képessége és a művészetek, tudomány iránti érdeklődés jellemző a személyre. Jól tolerálják a kétértelműséget, nagy információ felvételi kapacitással rendelkeznek. Egy időben több hatásra képesek odafigyelni, motiváltak az ismeret-, összetettség keresésére. A vezetési képességek szempontjából a magas érték kedvező lehet, mivel a személy a változásokat, kihívásokat keresi. Az alacsony Nyitottság ponttal rendelkezők inkább ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, megoldásokhoz. Kerülik a változást, újdonságot, kedvelik a rutint és tisztelik a hagyományokat, az intellektuális, kognitív kihívások kevésbé vonzóak számukra. Mollen BT 2009/12 17

18 2. Az energia Jellemző mutatója annak, hogy a személy mennyire nyitott, aktív szociális szempontból, milyen mértékig jellemzi a dominancia, státuszvágy, határozottság és szociális kapacitás. ENERGIA 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 86% 9% 5% alacsony átlagos magas Az Energia dimenzión magas pontszámot elérők nyitottak, aktívak, energikusak, ami közlékenységre és lelkesedésre utal. Szeretik az izgalmat. Mindezek mellett jellemző rájuk a dinamizmus és a dominancia vágya, ami önbizalmat, magabiztosságot is magába foglal. Az alacsony pontot elérők inkább befelé fordulók, inkább passzivitás jellemzi őket. A munkavégzésben kedvelik az önállóságot, jellemző rájuk a jó összpontosítási készség, az elemző hajlam, az elmélyültség, a kiváló monotónia tűrés, a megfontoltság és a visszahúzódás. A lelkiismeretesség Arra utal, hogy a személy milyen mértékig jellemezhető kitartással, az önkontrollal és célirányos magatartással a feladatvégzés terén. Megmutatja a pontosság és a kitartás mértékét. Emellett utal a szociális felelősség hajlamára is. Mollen BT 2009/12 18

19 ENERGIA 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 86% 9% 5% alacsony átlagos magas A dimenzión magas értéket mutató személyek megbízhatóak, pontosak, céltudatosak és erős akaratúak, a tevékenységek véghezviteléhez szükséges szívóssággal, kitartással rendelkeznek. Jellemző rájuk a tervezés, szervezés és prioritásképzés a feladatok kapcsán, gondolkodnak a cselekvés előtt. Emellett jellemző rájuk a szociális összhang vágya is. Mindez a vezetési képességek szempontjából megalapozhatja a hatékony irányítást. A feladat és célelérést elősegítő viselkedés szociális kontroll mellett megvalósított. A magasabb pontszámot elérőkre inkább jellemző a norma- és szabálykövető magatartás. Azok, akik alacsonyabb értéket mutatnak ezen a dimenzión, inkább jellemezhetőek spontaneitással, lazább munkavégzéssel, ami a szervezetlenségben és a gyenge tervezésben is megnyilvánulhat. A barátságosság A barátságosság (kellemesség) dimenzió mutatja az együttműködés, az empátia, és udvariasság mértékét is. Az együttműködés, az empátia, a mások szükséglete iránti érzékenységet, míg az udvariasság az emberséges, jóindulatú, engedelmes viselkedést tartalmazza. Mollen BT 2009/12 19

20 BARÁTSÁGOSSÁG 100% 90% 80% 70% 73% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 24% alacsony átlagos magas 3% A magas pontszámot elérő személyek önzetlenebbek, több együttérzést mutatnak mások felé, inkább alkalmasak a csapatmunkára, képesek az egyéni céljaikat alávetni a közös céloknak. Alkalmazkodóak, empatikusak, együtt érzőek, segítőkészek. Az alacsony pontszámúak inkább énközpontúak, versengők és kevésbé bíznak meg másokban, inkább hajlamosak az egyéni céljaikat előtérbe helyezni, szeretnek versengeni, feladat-orientáltak és nehéz befolyásolni őket. Mollen BT 2009/12 20

21 Érzelmi intelligencia kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát ÉRZELMI INTELLIGENCIA Kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek Fizikai-, pszichés és akcióképesség Munkavégzési technikai és szakmai képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Eredményességet segítő személyi tulajdonságok Kompetenciá k Magabiztosság Éntudatosság Önbecsülés Függetlenség Áttekintő képesség M 1 1 Problémaelemző képesség M 1 Rendszerező képesség M 1 1 Tervezés T 1 Kiegyensúlyozot tság M 1 1 Pontosság M 1 Stressztűrő képesség M 1 Ellenőrzőképess ég M 1 Rendszerszemlé let M 1 Terhelhetőség S 1 Elővigyázatossá g M 1 Figyelem M 1 Kitartás M 1 Körültekintés M 1 Kritikus szemlélet M 1 1 Összpontosító képesség S 1 1 Rugalmasság S 1 Improvizációs készség S 1 Kockázatvállalás képessége S 1 Monotónia tűrés S 1 Önmegvalósítás Empátia Társas felelősségvállalás Interperszonális viszony Valóságérzékelés Rugalmasság Problémamegoldás Stressztűrés Impulzivitás-impulzus kontroll: Optimizmus Boldogság Mollen BT 2009/12 21

22 Szociális képességek Önbizalom S 1 Önfegyelem S 1 Önkritika S 1 1 Alkalmazkodó képesség M 1 1 Együttműködő képesség M 1 Empátia S 1 Felelősségvállal ás képessége T 1 Kapcsolat építés képessége T 1 Kompromisszum készség T Konfliktuskezelé si készség T 1 Kultúrák közti különbségek elfogadása T 1 1 Lojalitás T Segítőkészség T Vezetési-módszer Fejlesztés képessége M 1 Vezetési- Döntési személyes Vezetési-társas képesség S 1 Eredményközpo ntú szemlélet T 1 Határozottság T 1 Iránymutatás T 1 A megkérdezett tanulók a személyes és szociális éntudatosság szempontjából öt területen jellemezték magukat: a.) az öntudatosság és - kifejezés képessége; b.) a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; c.) a változásokhoz való alkalmazkodás; d.) a stressz-kezelés, érzelmek kezelése és szabályozása; f.) valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás vonatkozásában. A fizikai-, pszichés és akció-képessége a stresszel járó érzelmi feszültség elviselésének, kezelésének, kontrolljának szintjére utal (stressztűrés, impulzuskontroll). A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek szempontjából kiemelhetőek a személy célállítás kapcsán mutatott jellemzői (önmegvalósítás, rugalmasság, valóságérzékelés) és a célelérése során a kitartáshoz szükséges érzelemkezelés (stressztűrés, impulzus kontroll). Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában az érzelmi tudatosság és -kezelés önismereti alapjait adó magabiztosság, Mollen BT 2009/12 22

23 tudatosság, önbecsülés és a kapcsolódó érzelmek rugalmas, kontrollált kezelése (rugalmasság, impulzus-kontroll) jelezhet előre hatékonyságot. A szociális képességek szempontjából a személyközi viszonylatokban megjelenő érzelmek felismerésének, követésének és kezelésének képességei (empátia, társas felelősségvállalás, személyközi viszony, rugalmasság, problémamegoldás, boldogság) területén mutatott magasabb érték tekinthető a hatékonyság alapjának. A vezetési képességek szempontjából az érzelmek szabályozása vonatkozásában a céltudatosságról, kitartásról, önállóságról és hatékony felelősségvállalásról képet adó jellemzők (önmegvalósítás, problémamegoldás, függetlenség, társas felelősségvállalás) jelzik előre a hatékonyságot. A következő ábra 15 dimenzió mentén mutatja be a tanulók eredményeit. A vizsgált tanulókat a dimenziók szempontjából jellemezve három csoportba soroltuk, amely csoportok százalékos arányát mutatja az ábra: átlag alatti átlagos átlag feletti képességgel rendelkeznek az adott dimenzióban. 100% 90% 80% 70% 60% átlag alatti 50% átlagos 40% átlag feletti 30% 20% 10% 0% Boldogság Empátia Éntudatosság Függetlenség Impulzivitásimpulzus kontroll: Interperszonális viszony Magabiztosság Optimizmus Önbecsülés Önmegvalósítás Problémamegoldás Rugalmasság Stressztűrés Társas felelősségvállalás Valóságérzékelés Mollen BT 2009/12 23

24 a.) Az éntudatosság és önkifejezés képességei A magabiztossággal nagyobb mértékben rendelkező személy az érzelmeiről és önmagáról hatékonyan képes beszélni, érdekeit, nézeteit hatékonyan képviseli. Mindezt az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában mutatott elfogadás és bizalom alapozza meg. Az érzelmi éntudatosság magasabb szintje arra utal, hogy a személy mennyire képes figyelni érzelmeire, hogyan értékeli, tudatosítja, ismeri fel és értelmezi azokat. Az információfeldolgozás azon oldalára utal, amely a lényeges információ megszerzésének képességét jelenti az érzelmek, hangulati állapotok kapcsán, és alapul szolgál a hatékony reagáláshoz, következményesen nagyobb magabiztossághoz, optimizmushoz is vezet. Az önbecsülés magasabb szintje az énnel kapcsolatos információ pontosabb megítélését és önmaga elfogadásának képességét jelenti. A függetlenség képessége a magabiztosságban és a másoktól való érzelmi függetlenségben jelenik meg. A magas önmegvalósítási képesség esetén a személy képes képességeit figyelembe véve reális célokat kitűzni önmaga számára és azok elérésére törekedni, míg ha alacsonyabb a személy ezen képessége, akkor az önismeret hiányában irreális célkitűzés jellemezheti, ami az önismeret hiányában vagy a kudarckerülő orientációban gyökerezhet. b.) A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás Az empátia az a képesség, hogy mások érzéseit megértse és tudatosítsa magában a személy A társas felelősségvállalás azon csoporttal való együttműködés képessége, amelybe a személy beletartozik. Az interperszonális viszony kialakításának képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni. Mollen BT 2009/12 24

25 c.) A változásokhoz való alkalmazkodás képességei A valóságérzékelés az érzések értékelésének és reális megítélésének képességét jelzi. A magas értéket mutatók önmaguknál és másoknál hatékonyan azonosítják, értékelik az érzelmeket és ezt felhasználják a változásokhoz való alkalmazkodás során. Az alacsony pontértékű személyek ezen képességek területén kevésbé hatékonyak, ami gátként jelentkezhet alkalmazkodásuk során. A rugalmasság azt jelzi, hogy a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, azokat értelmezni. A magas rugalmasságot mutató személy képes észrevenni, aktívan felkutatni, azonosítani a külső környezet azon aspektusait, amelyek adekvát forrásként hasznosíthatók az alkalmazkodási folyamatban. A képesség nyitottságot, a változások követésére és érzékeny felfogására való hajlamot jelez. A magas pontértékű személyek belsőleg motiváltak környezetük felfedezésére, az élet természetes velejárójaként értékelik a változást, és minden változásban a személyes fejlődés lehetőségét keresik. Az alacsony értéket mutatók, ezen képességek hiányában, kevésbé hatékonyan alkalmazkodnak az újdonságot jelentő helyzetekhez, a változásokhoz, kevésbé képesek az ezek következtében létrejövő szorongás kezelésére. A problémamegoldás képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldását, kezelését takarja. d.) A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása A stressztűrés a hatékony és konstruktív érzelemkezelésre utal, arra, hogy a személy hogyan képes úrrá lenni a fenyegetések, veszélyhelyzetek és kudarcok keltette szorongásokon, kellemetlen élményeken, negatív emóciókon. Hatékony kontrollra utal, ha valaki fenyegetések, kellemetlen tapasztalatok közepette is képes kitűzött céljai elérésére és elhatározott tervei megvalósítására. Az átlag feletti stressztűrést mutató személyekre nem jellemző az aggodalmaskodás, a negatív következményekre való érzékenység, míg az átlag alatti szintet mutatókat a fenti negatív érzelmek eluralhatják stresszhelyzetben, így Mollen BT 2009/12 25

26 nem képesek hatékonyan foglalkozni a problémával sem gondolati, sem viselkedéses szinten. Az impulzus kontroll a hatékony és konstruktív érzelmi ellenőrzőképességet jelenti, azt, hogy a személy milyen mértékben gondolja át, tervezi meg, helyezi racionális ellenőrzés alá viselkedését. Az impulzivitást a programozottság hiánya vagy a következmények elemzésének elmulasztása jelenti. Az átlag feletti érték a jól programozott, intellektuálisan vezérelt és megfontolt magatartást jelölik, az ilyen személy mérlegeli, és kihívások, sürgetések esetén is elemzi viselkedésének várható következményeit. Az átlag alatti érték arra utal, hogy a stresszhelyzet keltette negatív érzelmek kezelésében kevésbé hatékony a személy. Eluralják ezek az érzelmek, és kevésbé képes az ilyen helyzetben a racionális, következményeket mérlegelő működésre a személy. e.) Általános hangulat szabályozás és az önmotiválás képessége Optimizmus alatt a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlamot értjük. A magas pontértékkel bíró személy sikerorientált, reményteli és tapasztalataiból építkezően optimista nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A boldogság képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában. Mollen BT 2009/12 26

27 Információfeldolgozási mód Az információfeldolgozási mód és a preferenciák, motivációk vizsgálata során a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet, a személyes stílus alapján: általános szellemi képességek a munkavégzés technikai és szakmai képességei az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kommunikációs képességek vezetési képességek Személyes stílus kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát SZEMÉLYES STÍLUS KÉRDŐÍV Kompetencia kategóriák Kompetenciák Általános szellemi képességek Absztrakt (elméleti) gondolkodás M 1 Áttekintő képesség M 1 1 Elemző képesség M 1 1 Logikus gondolkodás M 1 Rendszerező képesség T 1 Tervezés T 1 1 Munkavégzési technikai és Ellenőrzőképesség M szakmai képességek Munkaintenzitás M 1 Munkaszervezés M 1 Nyitott hozzáállás M 1 1 Rendszerszemlélet M 1 A munkavégzés minőségét Elővigyázatosság M befolyásoló képességek Kritikus szemlélet M 1 Eredményességet segítő személyi Improvizációs készség S 1 tulajdonságok Monotónia tűrés S 1 Önfegyelem S 1 Együttműködő képesség M 1 Kapcsolat építés képessége T 1 1 Kommunikációs képességek Információ gyűjtés M Vezetési-személyes Döntési képesség S 1 Vezetési-társas Eredményközpontú szemlélet T 1 Határozottság T 1 E I N S F T P J Mollen BT 2009/12 27

28 Az információfeldolgozási mód egyes összetevői alapján a valósághoz való hozzáállásról, másrészt a preferált információgyűjtési és döntéshozatali módról kapunk képet. Ezen jellemzők a nyitottság, információ-felvétel, döntéshozatal alapján az általános szellemi képességeket, a munkavégzés technikai, szakmai képességeit, valamint a kommunikációs képességeket egyaránt befolyásolják. A vezetési képességek szempontjából a döntéshozatali preferenciák meghatározó szerepét emelhetjük ki. Az alábbi ábra százalékos megoszlásban mutatja a vizsgált tanulók elhelyezkedését ezen dimenziók mentén. Az egyes dimenziók szempontjából öt csoportba oszthatók az emberek: 1. dominánsan az egyik oldal jellemzőit mutatók 2. inkább az egyik oldal jellemzőit mutatók 3. mindkét oldal jellemzőit mutatók 4. inkább a másik oldal jellemzőit mutatók 5. dominánsan a másik oldal jellemzőit mutatók /A hatodik kategóriában a meglévő kategóriákba nem sorolt adat %-os aránya látható./ Érzékelő (S) 14% 22% 25% 23% 11% 4% Intuitív Megítélő (J) 17% 32% 28% 15% 3% 5% Észlelő (P) Gondolkodó (T) 11% 16% 28% 26% 14% 5% Érző (F) Extrovertált (E) 14% 16% 25% 23% 20% Introvertált (I) 2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mollen BT 2009/12 28

29 Az alábbi leírások szemléltetik, hogy az egyes dimenziókban mi jellemzi azokat, akik a dimenzió végpontjaihoz közelebb állnak. kifelé forduló - extrovertált Azok, akik inkább extrovertáltak, ráhangolódnak a kultúrára, emberekre és a körülöttük lévő dolgokra. A feladatok szempontjából szeretik a változatosságot, nyitottak az újdonságokra, újításokra, türelmetlenné válhatnak a hosszú és lassú feladatoknál. Arra törekszenek, hogy az igényeknek, elvárásoknak megfelelő döntéseket hozzanak. Társaságkedvelők, képesek felszabadultan viselkedni társaságban, szeretik a változatosságot és azt, ha másokkal együtt dolgozhatnak. Preferálják a személyes kapcsolatokat a feladatvégzésnél, számonkérésnél és a csoportos feladatmegoldást. befelé forduló introvertált Azok, akik inkább introvertáltak, döntéseiket hajlamosak a helyzet, kultúra, emberek és a körülöttük lévő dolgok kényszereitől és nyomásaitól függetlenül önállóan meghozni. Kevésbé kedvelik a váratlan, új hatásokat. Nyugodtak, egyedül dolgozva is szorgalmasak, inkább visszafogottak társaságban. Nem szeretik, ha félbeszakítják őket a munkában, hajlamosak a neveket és arcokat elfelejteni. Preferálják az írásbeli, önálló munkát a számonkérésnél. Érzékelő Az érzékelő típus inkább kedveli a konkrét, valós, tényszerű, strukturált, kézzelfogható dolgokat, az érzékszervekkel felfogható (látható, hallható stb.) információkra támaszkodik. Az elmélet, az elvont, megbízhatatlan megérzések türelmetlenné teszik. Gondolkodása alapos, részletről-részletre haladóan pontos. Jól emlékszik a részletekre, nem jellemző rá, hogy hibázna a tényekkel kapcsolatban, de valószínű, hogy megfeledkezik az egészről, nehéz számára a szimbólumokban kifejezett dolgok értelmezése, megértése. Intuitív Az intuitív személy előnyben részesíti a lehetőségeket, az elméleteket, az egészet, az általánost, az újdonságokat. Untatják a buta részletek, és azok a tények, amelyek nem kapcsolódnak egy elgondoláshoz. Ha gondolkodik vagy beszélget valamiről, gyakran megérzései alapján, spontán ugrál a témában, így kihagyhat vagy figyelmen kívül hagyhat részleteket. A problémamegoldás egyszerű számára, bár hajlamos lehet a ténybeli tévedésekre. Mollen BT 2009/12 29

30 Érző Az érző típus az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról empátiája, lelkesedése és személyes értékei alapján hoz ítéletet. Ennek következtébe jobban érdeklik az emberek és az érzések, mint a személytelen logika, elemzés és a dolgok/tárgyak. Fontosabb számára a béke, a harmónia, mint az hogy első legyen, vagy hogy személytelen célokat érjen el. Általában elmondható, hogy az érző jól kijön az emberekkel, jellemző rá, hogy képes másokat lelkesíteni, jó a rábeszélőképessége. Gondolkodó A gondolkodó típus ítéletei az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról logikán, elemzésen és bizonyítékokon alapulnak. Kerüli az olyan ésszerűtlen ítéleteket, amelyek az érzéseken, értékeken nyugszanak. A logika, az elemzés és az igazolható következtetések érdeklik, szemben az empátiával, értékekkel, személyes lelkesedéssel. Belegázolhat mások érzelmeibe, érdekeibe anélkül, hogy észrevenné ezt. Mások értékeit nem mindig veszi figyelembe. Észlelő Az észlelő típus mindig többet akar tudni, begyűjti az információt, döntését halogatja. Ennek következtében nyitott, rugalmas, nem ítélkezik. Egy témát képes minden oldalról figyelembe venni, értékelni, az új nézőpontokat, az információt szívesen veszi. Ugyanakkor nehéz lezárnia egy kérdést, döntésképtelen, nehezen köteleződik el. Elmerülhet a sok feladatban, nem tudja azokat lezárni, ami időnként idegesítheti. Amikor befejez egy munkát, hajlamos visszanézni, az foglalkoztatja, hogy megfelelően végezte-e el a feladatot. Megítélő A megítélő típus határozott, szilárd és magabiztos. Célokat állít fel, és azokhoz ragaszkodik. Képes odafigyelni, koncentrálni a feladataira, arra vágyik, hogy munkáját ne szakítsák félbe. Ha valamibe belekezd, akkor igyekszik lezárni a dolgokat: dönt, aztán rátér a következő feladatra. Így előfordulhat, hogy elhamarkodottan, elégtelen adat alapján is döntést hoz. Ha egy feladat nem zárul le, a megítélő anélkül, hogy visszanézne, rátér a következő feladatra. Mollen BT 2009/12 30

31 Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan A változásokhoz, problémákhoz való alkalmazkodóképesség és a munka világához kapcsolódó érdeklődés és adottságok szempontjából a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet: általános szellemi képességek a munkavégzés technikai és szakmai képességei a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek az eredményességet segítő személyi tulajdonságok szociális képességek vezetési képességek A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: Problémakezelés kérdőív A problémakezelés módja arra utal, hogy a felmerülő, megoldandó kognitív problémákat, feladatokat hogyan közelíti meg a személy. Érdeklődés és adottságok kérdőív A különböző tevékenységi formákkal, munkával, foglalkozásokkal kapcsolatos érdeklődési irányok preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése. Tanulási motiváció kérdőív A vizsgált tanulók tanulási motivációjáról szól, arról, hogy az iskolai tevékenységek végzése mögött milyen külső vagy belső motivációs okokat neveznek meg. Mollen BT 2009/12 31

32 Céljaim a munkában kérdőív A kérdőív a pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezet-választás stb.) szempontjából a személyt leginkább befolyásoló motívumok, szükségletek, tényezők, jövőbeli célok tartalmát vizsgálja a munka világában. Problémakezelés - kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát Problémakezelés Kompetencia kategóriák Kompetenciák Problémakezelés Általános szellemi képességek Absztrakt (elméleti) gondolkodás M Általános tanulóképesség M 1 helyzethetz alkalmazkodo Logikus gondolkodás M 1,újító Problémaelemző képesség M 1,újító Rendszerező képesség T 1,újító Munkavégzési technikai és szakmai képességek Ellenőrzőképesség M Nyitott hozzáállás M 1,újító Rendszerszemlélet M 1,újító A munkavégzés minőségét befolyásoló Elővigyázatosság M képességek Kritikus szemlélet M 1,újító Rugalmasság S 1,újító Eredményességet segítő személyi tulajdonságok Kreativitás S 1,újító Monotónia tűrés 1 helyzethetz S alkalmazkodo Önfejlesztő képesség S 1,újító Szociális képességek Alkalmazkodó 1 helyzethetz képesség M alkalmazkodo Kompromisszum készség T 1 helyzethetz alkalmazkodo Kommunikációs képességek Információ gyűjtés M 1,újító Vezetési-módszer Fejlesztés képessége M 1,újító A felmerülő problémák, változások megközelítésének módját vizsgálva arról kapunk képet, hogy a vizsgált személyek a már kipróbált Mollen BT 2009/12 32

33 megoldásmódokat vagy inkább az új szempontok szerinti megközelítést preferálják-e. A nyitottsággal inkább jellemezhető, környezettől kevésbé függő újító megközelítésmód jelezheti előre az újszerű megoldásmódok keresésének képességét, míg az alkalmazkodó megközelítésmód a gondos, körültekintő, realitást mérlegelő megoldásoknak, munkavégzésnek kedvez. Ez jellemzi egyrészt általánosan a szellemi képességeket, specifikusan a munkavégzési technikai és szakmai képességeit, másrészt részét képezi a munkavégzés minőségét és eredményességét befolyásoló képességeknek is. A szociális képességek kapcsán képet kapunk arról, hogy a problémák kezelése kapcsán milyen típusú megoldásmódok jellemzik a vizsgált tanulókat abban az esetben, amikor társas közegben kerül sor a problémamegoldásra. Az alábbi ábra a vizsgált tanulók százalékos megoszlását mutatja a problémakezelés módja szerint. A problémakezelési mód két végpontján az újító és az alkalmazkodó mód áll. A vizsgált tanulók 4 csoportját különítjük el ezen dimenziók mentén: 1. alkalmazkodó 2. átlagos, de inkább alkalmazkodó 3. átlagos, de inkább újító 4. újító /Az ötödik kategóriában a hiányzó adat %-os aránya látható./ A problémakezelés módja újító 13% hiányzó 2% alkalmazkodó 11% inkább újító 28% inkább alkalmazkodó 46% Mollen BT 2009/12 33

34 Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a problémakezelés szempontjából hogyan jellemezhetőek a dimenzió két végpontján állók ( újító és alkalmazkodó ), az inkább újítók és az inkább alkalmazkodók mérsékeltebben mutatják ezeket a jellemzőket. a helyzethez alkalmazkodó az újító Pontos, megbízható, a részletek nagymestere, alkalmazkodó, módszeres, körültekintő. A problémamegoldás során olyan utakat keresnek, amelyeket már kipróbáltak, amelyeket már értenek. Szabályok szerint halad a problémamegoldásban. A feladatok teljesítéséhez kezelhető számú (néhány), releváns, józan, biztonságos ötlettel állnak elő. Véleményformálásuk néha túl beszűkült és a csoporton belüli nézetekre korlátozódik, így fenn tudják tartani a folyamatosságot, stabilitást és a csoportkohéziót. Inkább javítók, tökéletesítők, akik ritkán kérdőjelezik meg a szabályokat, és általában - ha támogatott - inkább a fennálló rendszerhez kötődnek. A szakmai feladatok kapcsán az alábbiak jól jellemzik hozzáállásukat: Csináld jobban! Dolgozz a meglévő keretek közt! Néhány megoldást ad. Az átlátható helyzeteket preferálja. Jelenléte kell ahhoz, hogy a dolgok folyamatosan haladjanak előre. Gondolkodásuk szokatlan, érintőleges, olyan szempontokat is felvetnek a feladatok kapcsán, amelyek mások számára rejtve maradtak, meglepőek. A problémák alapfeltevéseit gyakran megkérdőjelezik, alakítják a problémákat. A szabályoktól eltérve oldják meg a problémákat. Sok ötletük van, amelyek közt előfordulnak irreleváns, kockázatos, izgalmas, villámcsapás -szerű és ígéretes elképzelések is. A csoport és konszenzusos véleményformálás katalizátoraként radikálisak, akár nyersek is lehetnek, megbontják az összhangot. Formabontók gyakran megkérdőjelezik a szabályokat, szokásokat és az egyhangúan támogatott nézeteket. A szakmai feladatok kapcsán az alábbiak jól jellemzik hozzáállásukat: Csináld másképp! Építsd át a rendszert! Rengeteg megoldással ál elő. Új eljárásokat, struktúrát állít fel. Változások idején nagy szükség van a jelenlétére. Mollen BT 2009/12 34

35 Érdeklődés és adottságok kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát Holland: érdeklődés - adottság Kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek Munkavégzési technikai és szakmai képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Eredményességet segítő személyi tulajdonságok Szociális képességek Kompetenciák Absztrakt (elméleti) gondolkodás M 1 Általános tanulóképesség M 1 Elemző képesség M 1 Tervezés T 1 1 Teljesítőképesség M 1 A Művészi (A - artistic) Gyakorlatias feladat értelmezés M 1 Módszeres munkavégzés M 1 Munkaszervezés M 1 Nyitott hozzáállás M Elővigyázatosság M Körültekintés M 1 Rugalmasság S C Kockázatvállalás képessége S 1 Kreativitás S 1 1 Önbizalom S 1 Önfejlesztő képesség S 1 Alkalmazkodó képesség M Együttműködő képesség M 1 Hagyományokhoz ragaszkodó (C - conventional) E Vállalkozó (E Enterpreneur) I Kutató (I investigative) R Gyakorlatias (R realistic) S Szociális (S - social) Mollen BT 2009/12 35

36 Empátia S 1 Felelősségvállalás képessége T Kapcsolat építés képessége T 1 Lojalitás T 1 Segítőkészség T 1 Kommunikációs Információ gyűjtés képességek M 1 Vezetési-módszer Fejlesztés képessége M 1 1 Motiváló készség M Vezetési-személyes Döntési képesség S 1 Vezetési-társas Eredményközpontú szemlélet T 1 Határozottság T 1 Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált érdeklődési irányok szempontjából hogyan jellemezhetőek a megkérdezett tanulók. A hat érdeklődési irányból az általános szellemi képességek vonatkozásában a kutató és a vállalkozó típus került kiemelésre. Az ábrán az egyes érdeklődési irány súlya látható a mintában, az érdeklődési irányok átlagos szintjét jelző értékkel (max. érték 45 skálán). Az ábrán látható, hogy az egyes irányoknak megfelelő tevékenységek kapcsán milyen adottságokkal jellemzik magukat a tanulók. A maximum érték itt változó lehet, de egymáshoz viszonyítva jelzésértékű, hogy mely területeken milyen mértékű adottságokkal jellemzik magukat. Mollen BT 2009/12 36

37 Érdeklődési irányok Művészi (A - artistic) 40,00 Gyakorlatias (R realistic) 35,75 18,95 14,80 23,15 40,30 Szociális (S - social) 18,00 13,95 Vállalkozó (E Enterpreneur) 19,23 37,74 35,77 37,53 Hagyományokhoz ragaszkodó (C - conventional) Kutató (I investigative) Érdeklődés Adottságok A munkavégzési technikai és szakmai képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, ugyanakkor a nyitottság szempontjából kiemelhető a művészi, a kutató, a vállalkozó és a gyakorlatias típus. A munkavégzési minőséget és eredményességet befolyásoló képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, kiemelhető azonban a művészi, a kutató és a vállalkozó típus. A szociális képességek szempontjából a szociális típus, míg a vezetési képességek szempontjából a vállalkozó és a gyakorlati típus emelhető ki A kutató vagy intellektuális érdeklődési irányt az jellemzi, hogy szomjas a tudásra, intellektuális kíváncsiság vezeti, meg akarja érteni a körülötte lévő világot. Az elméleti rendszerek (matematika, fizika stb.) érdeklik, Mollen BT 2009/12 37