A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága"

Átírás

1 A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága Győri Róbert (MTA RKK Budapesti Osztály) A történelem nyomai az új térszerkezetben. Budapest, november 17.

2 A területi fejlettség fogalma A társadalomföldrajz fogalomkészletének, szemléletének átalakulása az 1950-es években A korábbi tájközpontú elemzések (az egyediség középpontba állítása) helyett általános törvényszerűségek kutatása A jelenségek térbeli konfigurációjának feltárása és modellezése Új alapmértékek: egyenlőtlenség és rendezettség A fejlettség, mint szintetizáló fogalom Minél szélesebb tartalom egyetlen változóba sűrítve Többváltozós, többdimenziós (az adatösszevonásra sokféle módszer) Alapmutatók: a jövedelmi adatok, a GDP, az életszínvonal, a képzettség, az infrastruktúra állapotának jelzőszámai (pl. HDI) A fogalom evolucionista gyökerei társadalmi-gazdasági fejlettség, társadalmi fejlettség értékmentes: gazdasági színvonalkülönbség, életminőség, életszínvonal

3 A történeti vizsgálat nehézségei Megfelelő adatok hiánya pl. nincsenek jövedelmi vagy GDP adatok becslések Az időbeli összehasonlítást nehezíti a közigazgatási beosztás változása, a település-összevonás pl. a XX. század eleji megyei adatok időbeli összevetésnél nem használhatók Homogenizálás szükséges (a jelenlegi közigazgatási határok közé), települési adatokból kell építkezni Speciális problémák (pl. a mórahalmi kistérség) A fogalmak változása Az adatok tartalmának és értékének változása indikátormutatók keresése

4 A kutatás alapkérdése A jelenlegi magyarországi térszerkezet milyen történeti meghatározottsággal rendelkezik Kimutatható-e a múltban is nyugat-kelet lejtő, észak-déli osztottság Hol történtek az elmúlt évszázadban jellegzetes elmozdulások Vezetett-e tartós eredményre a szocialista időszak területi kiegyenlítődése, mit várhatunk a területfejlesztési beavatkozásoktól Mivel magyarázhatók a stabil jellegzetességek

5 Nagyobb léptékkel Az európai términtázat a XX. század elején markáns kelet-nyugat és észak-dél egyenlőtlenség (területi GDP becslések) Centrumtérség: Dél-Anglia, Észak-Franciaország, Németalföld, Nyugat-Németország Magyarország Illeszkedik az európai sémához A területi különbségek a mai országhatárokon kívül erősek A mai országterületen a különbségek kisebbek, de megvannak

6

7 Adatbázisok I. 1910: négy (települési szinten mérhető) indikátormutató az írni-olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességből (1910) az elhunytak közül haláluk előtt orvosi kezelésben részesültek aránya ( ) a kő-, vagy téglaépítésű illetve kő, vagy tégla alapozású lakóházak aránya (1910) a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1910) 1970: hat (települési szinten mérhető) indikátormutató A 7 éves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám (1970) a vándorlási egyenleg rátája ( ) az aktív keresők aránya a teljes népességből (1970) az 1945 után épült lakások aránya teljes lakásállományból (1970) a televízió-előfizetők száma 1000 főre vetítve (1970) a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1970)

8 Adatbázisok II : Fejlettségi mutatók (szintén települési szinten mérhető adatok) az érettségivel rendelkezők aránya a 18 év feletti népességből (2001) a foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (2001) a fürdőszobák száma a lakások számára vetítve (2001) a vándorlási egyenleg rátája (2004) a jogi személyiségű vállalkozások főre vetítve (2004) az egy főre jutó adóköteles jövedelem (2004) a személygépkocsik száma 100 főre vetítve (2004)

9 Módszerek Az adatok aggregálása a január 1-jén érvényes kistérségi beosztásnak megfelelően A fejlettségi mutatók összevonása standardizálással A komplex fejlettségi mutató térképezése Összehasonlítás kereszttáblás tipizálással, rangkorrelációval Emelkedők-süllyedők A térbeli mintázat vizsgálata területi autokorrelációval, az irányfüggés vizsgálata

10

11

12

13

14 Kistérség Emelkedés - süllyedés Rangszám 1910 Rangszám 1970 Rangszám 2001 Rangszámváltozás Veresegyházi Zalaegerszegi Dabasi Tiszaújvárosi Siófoki Dunaújvárosi Balatonföldvári Fonyódi Lenti Szentgotthárdi Bélapátfalvai Csurgói Sümegi Szeghalomi Karcagi Barcsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Tokaji Ózdi

15 Jellegzetes kistérség-típusok Budaörsi "belső agglomerációs típus" Kőszegi "nyugatmagyarországi típus" Siófoki "balatoni típus" Dabasi "külső agglomerációs típus" Komlói "szocialista iparváros típus" Pásztói "északmagyarországi típus" Mezőtúri "alföldi mezővárosi típus" Ibrány Nagyhalászi "szabolcsi típus"

16 Konklúziók I. A három kistérségi rangsor közti rangkorrelációk: : +0, : +0, : +0,84 A térbeli alapstruktúra módosulásai nem nagy léptékűek Mind a 70-es évek, mind pedig a jelen fejlettségi képe erősen hasonlít a múlt század elejének fejlettségi képére. A jelenlegi fejlettségi kép ennél is szorosabb kapcsolatot mutat a szocializmus korszakának képével A fejlettség térbeli autokorrelációja: 1910: +0, : +0, : +0,64 Az eleve zonális elrendeződést mutató fejlettségi kép zonalitása a múlt századfordulóhoz képes erősödött (fejlett mellett fejlett, fejletlen mellett fejletlen kistérség) A szocialista korszakban a zonalitás valamelyest gyengébb

17 Konklúziók II. Irányfüggés (a fejlettség korrelációja a térbeli irányokkal): Nyugat-kelet -0,27-0,31-0,43 Észak-dél 0,03 0,09-0,04 Budapest -0,34-0,52-0,52 Bécs -0,37-0,44-0,54 A nyugat-kelet lejtő megnőtt, míg az észak-dél dimenzió nem változott (legmarkánsabb a szocialista időszakban volt) A centrum-periféria különbségek a szocializmus korára felerősödtek, és ezen a magasabb szinten állandósultak Növekedtek-e abszolút értékben a területi különbségek? A szórások növekedése az adatok különbözőségéből is fakadhat, ezért ez a vizsgálat erre nem adhat választ

18 Magyarázatok Konklúziók III. Az érdemi kvantitatív magyarázat többváltozós regresszióelemzést igényelne Hipotézisek: Nyugat-Dunántúl: a fekvés évszázados előnye zavartalan akkumulációval (kultúra, munkakultúra, infrastruktúra stb.) társulva (szocialista időszak: enyhe átmeneti pozícióvesztés) A főváros és környéke legkésőbb a XIX. század eleje óta az ország legfejlettebb térsége Zala: felzárkózása már a szocializmus korában megindul, a balatoni agglomerációé pedig a két világháború között Tiszántúl: A süllyedés vélhetően az I. vh. után kezdődik Észak-Magyarország: a szocializmus területi folyamatainak nyertese Szabolcs: amióta statisztikai adatokkal mérhető a fejlettség, azóta mindig az ország leginkább elmaradott területe

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. (1) bekezdésének b) pontjában kapott

Részletesebben

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön

A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön Dr. Patik Réka Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szeged, 2008. március 13. Kérdések Hogyan célszerű megközelítenünk a klaszter fogalmát? Milyen

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL

AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL AZ INNOVÁCIÓS KAPACITÁS TÉRBELISÉGE A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL Információs társadalom alprogram szakmai konferencia 2011. február 03. Szeged TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Prof. Dr.

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Területfejlesztés A területfejlesztés céljai között szerepel

Részletesebben

Uniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ

Uniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Uniós források és hatásuk -- mennyiségek és mérési lehetőségek Major Klára Uniós források elosztása HATÁSVIZSGÁLAT MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI Mi a hatásvizsgálat? Hatásvizsgálat: jellemzően olyan vizsgálatok,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Fejlődő és leszakadó járások

Fejlődő és leszakadó járások Fejlődő és leszakadó járások 2012- Magyar járások társadalmi-gazdasági profilja a Járási Fejlettségi Mutató alapján 2016. január Fejlődő és leszakadó járások 2012- Magyar járások társadalmi-gazdasági profilja

Részletesebben

A járások legfontosabb adatai, 2010

A járások legfontosabb adatai, 2010 A járások legfontosabb adatai, 2010 ok településeken élők, % Baranya megye Bólyi járás Bóly 16 12 129 0,3 47,8 10,6 80,1 Komlói járás Komló 20 36 463 9,4 25,9 12,6 79,8 Mohácsi járás Mohács 26 36 212 7,0

Részletesebben

A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei

A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA

A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEINEK LEHATÁROLÁSA a 24/2001. (IV. 20.) OGY-határozat és a 168 kistérségről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet alapján Budapest,

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Egy foglalkoztatottra jutó termelékenység változása, 2000-2004 Százalékos változás az el évhez képest Forrás: Employment in Európa 2005 Egy ledolgozott órára jutó termelékenység

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió urbánus és rurális területeinek meghatározása 1

A Dél-dunántúli régió urbánus és rurális területeinek meghatározása 1 A Dél-dunántúli régió urbánus és rurális területeinek meghatározása 1 Czuppon Viktória 2 1. Bevezetés A rendszerváltozást követően, az 1990-es évtized végére az ország térszerkezete, valamint települési

Részletesebben

A kistérségek településszerkezeti tipizálása

A kistérségek településszerkezeti tipizálása A kistérségek településszerkezeti tipizálása 2005. augusztus 9. Készítette: Goldmann Róbert Kaló Róbert 1 Kistérségtipizálás Kistérségek meghatározása kialakulása A kistérség, a kistérségi igazgatás nem

Részletesebben

A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE

A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE KÖZÉP-MAGYARORSZÁG Budapest, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Tájékoztatási

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Miskolc 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁG, 2006 ISBN 963 215 953

Részletesebben

Juhász Attila, Nagy Csilla. Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest. SHA főre. Budapest Ország Pest megye

Juhász Attila, Nagy Csilla. Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest. SHA főre. Budapest Ország Pest megye A Magyarországon bevezetett haláloki statisztikai változások hatásai a Közép-magyarországi Régió lakosságára vonatkozó deszkriptív epidemiológiai elemzésekben 5 4 Juhász Attila, Nagy Csilla 3 2 ÁNTSz 1

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 Az elmúlt években, évtizedekben a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik

Részletesebben

KISTÉRSÉGI SZINTŐ HDI BECSLÉS AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

KISTÉRSÉGI SZINTŐ HDI BECSLÉS AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN KISTÉRSÉGI SZINTŐ HDI BECSLÉS AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Lipták Katalin 1 Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Eddigi kutatásaimban a foglalkoztatáspolitikával

Részletesebben

IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG

IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Minden szakirány számára közös tételek

Minden szakirány számára közös tételek ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára

Részletesebben

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről BESZÁMOLÓ az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről Budapest, 20 ll. február Összefoglaló a humánerőforrás-monitoringrendszer

Részletesebben

CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK A CENTRUM-PERIFÉRIA ELMÉLET A fejlődés innovációk szakaszos, kumulatív folyamata, amely alakítja a térszerkezetet, de az is meghatározza a fejlődést. Centrumok:

Részletesebben

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Támogatott pályázatok - K1

Támogatott pályázatok - K1 Támogatott pályázatok - K1 Békési Kistérségi Szeghalom Kistérség Békés Szeghalom Dél-Alföldi Régió A Békés Kistérségi Közkincs-kerekasztal létrehozása 399 900 Új kistérségi KÖZKINCS-kerekasztal létrehozása,

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

Fiókirodák címe, nyitva tartása

Fiókirodák címe, nyitva tartása Fiókirodák címe, nyitva tartása S.sz. Település Posta Posta címe nyitva tartás 1. Ajka Ajka 1 posta 8400 Ajka Szabadság tér 7. Kedd 14:00-18:00 Péntek 12:00-16:00 2. Bácsalmás Bácsalmás posta 6430 Bácsalmás

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A területi egyenlőtlenségi vizsgálatok jelentősége A népesség és a gazdaság térben egyenlőtlenül helyezkedik el, okai: Eltérő természetföldrajzi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ A KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEKRŐL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ A KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEKRŐL KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL TÁJÉKOZTTÓ KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEKRŐL Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-164-3 Felelős szerkesztő: Mészáros Árpád főosztályvezető További

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése

1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése I. AZ OTK ÁTFOGÓ CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE A területfejlesztési politikának az OTK alapján megfogalmazható céljai a következők voltak: 1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése; 2. A Budapest központú térszerkezet

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe

Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió meghatározó területi egyenlőtlenségi folyamatainak vizsgálata nemzetközi összehasonlításban

Az Észak-alföldi régió meghatározó területi egyenlőtlenségi folyamatainak vizsgálata nemzetközi összehasonlításban Összegzés Az Észak-alföldi régió meghatározó területi egyenlőtlenségi folyamatainak vizsgálata nemzetközi összehasonlításban A nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése során különösen nagy figyelmet

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

Területi egyenlőtlenségek I.

Területi egyenlőtlenségek I. Finanszírozás A Kórház szaklap melléklete AZ OEP AKTÍV FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁSI KASSZA IGÉNYBEVÉTELE Területi egyenlőtlenségek I. T anulmányunk célja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)

Részletesebben

REGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK

REGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2005 1 REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 11. REGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK Appendix: REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KISLEXIKON Szerkesztette: Nemes Nagy József 2005 ELTE REGIONÁLIS

Részletesebben

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK

A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája (STAR T03) Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Erőforrások alternatív elemzési lehetősége

Erőforrások alternatív elemzési lehetősége Erőforrások alternatív elemzési lehetősége Térbeli Teljesítményvizsgálat Áldorfai György SZIE-GTK-EGYRTDI Bevezető Probléma: a stratégiai dokumentumok módszertani hiányosságai (HVS HFS) Kihívások: EU-s

Részletesebben

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Munkaerőpiaci, demográfiai és jövedelmi viszonyok alakulása Magyarországon 1990-2008

Munkaerőpiaci, demográfiai és jövedelmi viszonyok alakulása Magyarországon 1990-2008 Munkaerőpiaci, demográfiai és jövedelmi viszonyok alakulása Magyarországon 1990-2008 Mini elemzések az Erőforrástérkép segítségével Budapest, 2011. szeptember 21. 1 Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Regionális különbségek változása Indiában ( ) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs,

Regionális különbségek változása Indiában ( ) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs, Regionális különbségek változása Indiában (2001-2011) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014.03.18. Bevezetés» India - világ legváltozatosabb állama» rendkívüli sokszínűség

Részletesebben

Területi vagy vidékfejlesztési statisztika? Megújuló területi közigazgatás és a statisztika

Területi vagy vidékfejlesztési statisztika? Megújuló területi közigazgatás és a statisztika Területi vagy vidékfejlesztési statisztika? Megújuló területi közigazgatás és a statisztika Szentendre, 2012. május 16. Lengyel György Miről van szó? A vidékfejlesztési statisztika alapvető feladata, hogy

Részletesebben

KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

KIEMELTEN TÁMOGATOTT KISTÉRSÉGEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL MISKOLCI IGZGTÓSÁG KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEK Z ÉSZK-MGYRORSZÁGI RÉGIÓBN Miskolc 2008. április Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, 2008 ISBN 978-963-235-101-8

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Megyei és körzeti földhivatalok

Megyei és körzeti földhivatalok Megyei és körzeti földhivatalok Bács-Kiskun Megyei Bácsalmási Körzeti Bajai Körzeti Kalocsai Körzeti Kecskeméti Körzeti Kiskőrösi Körzeti Kiskunfélegyházi Körzeti Kiskunhalasi Körzeti Kunszentmiklósi Körzeti

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények?

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? . Növekedés és fluktuációk Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? Középeurópai Egyetem 2013. szeptember 18. Növekedés és fluktuációk Az előadás céljai Magyarország, illetve tágabban

Részletesebben

Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve

Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve Farkas B. Lengyel I. (szerk.) 2000: Versenyképesség regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 265-274. o. Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve Klonkai

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Megjegyzés: a zárójelben levő számok azt jelzik, hány megye tartozik az adott kategóriába. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció [1997].

Megjegyzés: a zárójelben levő számok azt jelzik, hány megye tartozik az adott kategóriába. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció [1997]. 2. Emberi tényezők Nem panaszkodhat a hazai regionális tudomány, mert az emberi tényezőkön belül a népességi adatok, az azokból leszűrhető tendenciák alaposan feldolgozottak. A népességi jellemzők bár

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon

A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 201-222. o. A tudás-intenzív szolgáltatások térbeli eloszlásának vizsgálata Magyarországon Szakálné Kanó Izabella

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról

13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról 13/2013. (VII.9.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről szóló 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításáról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott

Részletesebben

Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében EKÉNÉ DR. ZAMÁRDI ILONA 1 -PÉNZES JÁNOS 2 Bevezetés A rendszerváltás és gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évtized elején gyorsan mélyülő transzformációs

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről

az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről Jóváhagyom: Dr. Székely Tamás BESZÁMOLÓ az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2009. évi helyzetéről Budapest, 2010. január A Hivatal adatbázisában

Részletesebben