A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága

Átírás

1 A magyar fejlettségi térszerkezet történeti meghatározottsága Győri Róbert (MTA RKK Budapesti Osztály) A történelem nyomai az új térszerkezetben. Budapest, november 17.

2 A területi fejlettség fogalma A társadalomföldrajz fogalomkészletének, szemléletének átalakulása az 1950-es években A korábbi tájközpontú elemzések (az egyediség középpontba állítása) helyett általános törvényszerűségek kutatása A jelenségek térbeli konfigurációjának feltárása és modellezése Új alapmértékek: egyenlőtlenség és rendezettség A fejlettség, mint szintetizáló fogalom Minél szélesebb tartalom egyetlen változóba sűrítve Többváltozós, többdimenziós (az adatösszevonásra sokféle módszer) Alapmutatók: a jövedelmi adatok, a GDP, az életszínvonal, a képzettség, az infrastruktúra állapotának jelzőszámai (pl. HDI) A fogalom evolucionista gyökerei társadalmi-gazdasági fejlettség, társadalmi fejlettség értékmentes: gazdasági színvonalkülönbség, életminőség, életszínvonal

3 A történeti vizsgálat nehézségei Megfelelő adatok hiánya pl. nincsenek jövedelmi vagy GDP adatok becslések Az időbeli összehasonlítást nehezíti a közigazgatási beosztás változása, a település-összevonás pl. a XX. század eleji megyei adatok időbeli összevetésnél nem használhatók Homogenizálás szükséges (a jelenlegi közigazgatási határok közé), települési adatokból kell építkezni Speciális problémák (pl. a mórahalmi kistérség) A fogalmak változása Az adatok tartalmának és értékének változása indikátormutatók keresése

4 A kutatás alapkérdése A jelenlegi magyarországi térszerkezet milyen történeti meghatározottsággal rendelkezik Kimutatható-e a múltban is nyugat-kelet lejtő, észak-déli osztottság Hol történtek az elmúlt évszázadban jellegzetes elmozdulások Vezetett-e tartós eredményre a szocialista időszak területi kiegyenlítődése, mit várhatunk a területfejlesztési beavatkozásoktól Mivel magyarázhatók a stabil jellegzetességek

5 Nagyobb léptékkel Az európai términtázat a XX. század elején markáns kelet-nyugat és észak-dél egyenlőtlenség (területi GDP becslések) Centrumtérség: Dél-Anglia, Észak-Franciaország, Németalföld, Nyugat-Németország Magyarország Illeszkedik az európai sémához A területi különbségek a mai országhatárokon kívül erősek A mai országterületen a különbségek kisebbek, de megvannak

6

7 Adatbázisok I. 1910: négy (települési szinten mérhető) indikátormutató az írni-olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességből (1910) az elhunytak közül haláluk előtt orvosi kezelésben részesültek aránya ( ) a kő-, vagy téglaépítésű illetve kő, vagy tégla alapozású lakóházak aránya (1910) a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1910) 1970: hat (települési szinten mérhető) indikátormutató A 7 éves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám (1970) a vándorlási egyenleg rátája ( ) az aktív keresők aránya a teljes népességből (1970) az 1945 után épült lakások aránya teljes lakásállományból (1970) a televízió-előfizetők száma 1000 főre vetítve (1970) a nem mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a keresők közül (1970)

8 Adatbázisok II : Fejlettségi mutatók (szintén települési szinten mérhető adatok) az érettségivel rendelkezők aránya a 18 év feletti népességből (2001) a foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (2001) a fürdőszobák száma a lakások számára vetítve (2001) a vándorlási egyenleg rátája (2004) a jogi személyiségű vállalkozások főre vetítve (2004) az egy főre jutó adóköteles jövedelem (2004) a személygépkocsik száma 100 főre vetítve (2004)

9 Módszerek Az adatok aggregálása a január 1-jén érvényes kistérségi beosztásnak megfelelően A fejlettségi mutatók összevonása standardizálással A komplex fejlettségi mutató térképezése Összehasonlítás kereszttáblás tipizálással, rangkorrelációval Emelkedők-süllyedők A térbeli mintázat vizsgálata területi autokorrelációval, az irányfüggés vizsgálata

10

11

12

13

14 Kistérség Emelkedés - süllyedés Rangszám 1910 Rangszám 1970 Rangszám 2001 Rangszámváltozás Veresegyházi Zalaegerszegi Dabasi Tiszaújvárosi Siófoki Dunaújvárosi Balatonföldvári Fonyódi Lenti Szentgotthárdi Bélapátfalvai Csurgói Sümegi Szeghalomi Karcagi Barcsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Tokaji Ózdi

15 Jellegzetes kistérség-típusok Budaörsi "belső agglomerációs típus" Kőszegi "nyugatmagyarországi típus" Siófoki "balatoni típus" Dabasi "külső agglomerációs típus" Komlói "szocialista iparváros típus" Pásztói "északmagyarországi típus" Mezőtúri "alföldi mezővárosi típus" Ibrány Nagyhalászi "szabolcsi típus"

16 Konklúziók I. A három kistérségi rangsor közti rangkorrelációk: : +0, : +0, : +0,84 A térbeli alapstruktúra módosulásai nem nagy léptékűek Mind a 70-es évek, mind pedig a jelen fejlettségi képe erősen hasonlít a múlt század elejének fejlettségi képére. A jelenlegi fejlettségi kép ennél is szorosabb kapcsolatot mutat a szocializmus korszakának képével A fejlettség térbeli autokorrelációja: 1910: +0, : +0, : +0,64 Az eleve zonális elrendeződést mutató fejlettségi kép zonalitása a múlt századfordulóhoz képes erősödött (fejlett mellett fejlett, fejletlen mellett fejletlen kistérség) A szocialista korszakban a zonalitás valamelyest gyengébb

17 Konklúziók II. Irányfüggés (a fejlettség korrelációja a térbeli irányokkal): Nyugat-kelet -0,27-0,31-0,43 Észak-dél 0,03 0,09-0,04 Budapest -0,34-0,52-0,52 Bécs -0,37-0,44-0,54 A nyugat-kelet lejtő megnőtt, míg az észak-dél dimenzió nem változott (legmarkánsabb a szocialista időszakban volt) A centrum-periféria különbségek a szocializmus korára felerősödtek, és ezen a magasabb szinten állandósultak Növekedtek-e abszolút értékben a területi különbségek? A szórások növekedése az adatok különbözőségéből is fakadhat, ezért ez a vizsgálat erre nem adhat választ

18 Magyarázatok Konklúziók III. Az érdemi kvantitatív magyarázat többváltozós regresszióelemzést igényelne Hipotézisek: Nyugat-Dunántúl: a fekvés évszázados előnye zavartalan akkumulációval (kultúra, munkakultúra, infrastruktúra stb.) társulva (szocialista időszak: enyhe átmeneti pozícióvesztés) A főváros és környéke legkésőbb a XIX. század eleje óta az ország legfejlettebb térsége Zala: felzárkózása már a szocializmus korában megindul, a balatoni agglomerációé pedig a két világháború között Tiszántúl: A süllyedés vélhetően az I. vh. után kezdődik Észak-Magyarország: a szocializmus területi folyamatainak nyertese Szabolcs: amióta statisztikai adatokkal mérhető a fejlettség, azóta mindig az ország leginkább elmaradott területe