TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSE: RÉGI ÉS ÚJ IRÁNYOK, VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEK

Átírás

1 TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSE: RÉGI ÉS ÚJ IRÁNYOK, VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEK DR. LUKOVICS MIKLÓS Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, április

2 Az előadás felépítése Kiindulás: a doktori disszertáció legfontosabb eredményei, megállapításai A disszertáció óta született legfontosabb eredmények A területi különbségek komplex vizsgálata versenyképességi alapon A versenyképesség és a pályázati teljesítmény Jelenlegi kutatások A versenyképesség és az innovációs potenciál A közeljövő irányai Területi Balanced ScoreCard

3 A disszertáció célja A disszertáció célja az volt, hogy bemutasson egy lehetséges, zárt logikai rendszerre épülő módszert a lokális térségek versenyképességének vizsgálatára, fejlesztési célú helyzetelemzésének kidolgozására.

4 Az elemzés módszertani háttere A dolgozatban egy általunk kifejlesztett lehetséges eljárást mutatunk be a regionális versenyképesség komplex mérésére kistérségek példáján Az eljárás a dolgozatban részletesen vizsgált nemzetközi (13 példa) és hazai (17 példa) elemzések tanulságaira épül Egységes versenyképességi definíció (EC 1999, Lengyel 2000) A versenyképesség piramis-modellje (Lengyel 2000) Többváltozós matematikai-statisztikai módszerek minél szélesebb körű kombinációja

5 Versenyképesség a Hatodik periodikus jelentésben (EC 1999) egységes versenyképességi definíció: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve. (EC o, Lengyel o.)

6 A versenyképesség piramis-modellje városi jövedelem

7 A versenyképesség fogalmának átgondolása, közgazdasági megfontolások A hazai és nemzetközi indikátorkészletek Előnyös tulajdonságai Hátrányos tulajdonságai Tanulságok Szóba jöhető alapadatok ( n db) Az adatok elérhetősége, rendelkezésre állása Alapadatok ( 279 db) Fajlagos illetve aránymutatók képzése Potenciális indikátorok ( 131 db) Standardizálás, szelektálás Releváns indikátorok ( 78 db) Súlyozás Súlyozott, standardizált indikátorok (78)

8 Az elvégzett vizsgálatok Főkomponensanalízis a változók szelektálására Főkomponensanalízis a változók súlyozására Klaszteranalízis (hierarchikus és K-means) Kétdimenziós skálázás Egydimenziós skálázás (versenyképességi rangsor)

9 A háromféle kistérségtípus elhelyezkedése Magyarországon Mosonmagyaróvári Sopron Fertődi Kapuvári Csornai Téti Győri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezőcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Tiszafüredi Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Nagykátai Aszódi Gödöllői Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Budapest Pilisvörösvári Budaörsi Dorogi Bicskei Tatabányai Oroszlányi Kisbéri Pannonhalmai Kőszegi Csepregi Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezőkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezővásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Monori Dabasi Gyáli Ráckevei Budaörsi Ercsi Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskőrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlőrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kőszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Őriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai Relatíve erős versenyképességű kistérség Közepes versenyképességű kistérségek Relatíve gyenge versenyképességű kistérségek

10 Az ötféle kistérségtípus elhelyezkedése Magyarországon Mosonmagyaróvári Sopron Fertõdi Kapuvári Csornai Téti Gyõri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezõcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Tiszafüredi Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Nagykátai Aszódi Gödöllõi Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Budapest Pilisvörösvári Budaörsi Dorogi Bicskei Tatabányai Oroszlányi Kisbéri Pannonhalmai Kõszegi Csepregi Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezõkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezõvásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Monori Dabasi Gyáli Ráckevei Budaörsi Ercsi Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskõrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlõrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kõszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Õriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai Rel. erős versenyképességű urbánus Közepes versenyképességű urbánus Közepes versenyképességű rurális Rel. gyenge verseny képességű urb ánus Rel. gyenge verseny képességű rur ális

11

12 A területi különbségek változásának komplex vizsgálata A területi különbségek változása vizsgálható a regionális versenyképesség fogalmára építve is Módszertani értelemben megvalósítható a különböző területi egységek modellen belül objektív, komplex versenyképességi elemzése A modell dinamizálásával a regionális különbségek változása a vizsgált aggregációs szinten nyomon követhetővé válik Példa: a 168 magyar kistérség versenyképességének komplex elemzésére alapozva a területi különbségek változása 1998 és 2004 között

13 Az elvégzett vizsgálatok K-means klaszterezési eljárás 78 szelektált, súlyozott, standardizált változóra építve Elvárjuk a modellünktől, hogy biztosítsa az időbeli összehasonlíthatóságot. A versenyképességgel leírható területi egyenlőtlenségek változása nyomon követhető az egyes térségtípusokat leíró klaszterek középpontjainak egymáshoz viszonyított helyzetváltozásain Amennyiben az egyes versenyképességi típusokat leíró klaszterek középpontja a vizsgált időszakban távolodott egymástól, akkor a kistérségek közötti versenyképességi különbségek nőttek, ha pedig közeledett egymáshoz, akkor a kistérségek közötti versenyképességi különbségek csökkentek a vizsgált időszakban.

14 A végső klaszterközéppontok közötti euklideszi távolság 1998-as és (2004)-es értéke Klaszter Relatíve gyenge versenyképességű Közepes versenyképességű Relatíve erős versenyképességű Relatíve gyenge versenyképességű Közepes versenyképességű 8,672 (8,511) 34,968 (40,772) 8,672 (8,511) 28,997 (35,110) 1998-ban Relatíve a 3 erős klaszter közelebb 34,968 (40,772) helyezkedett 28,997 el (35,110) egymáshoz, mint 2004-ben versenyképességű a rel. gyenge versenyképességű és a közepes versenyképességű klaszter közötti távolság nem változott szignifikánsan, viszont a közepes versenyképességű és rel. erős versenyképességű, valamint a rel. gyenge versenyképességű és rel. erős versenyképességű kistérségek klaszterei között szignifikánsan nőtt az euklideszi távolság Tíz olyan kistérséget találunk, amelynek az 1998-as állapothoz képest 2004-re változott a komplex versenyképesség szerinti besorolása.

15 A kistérségek relatív versenyképességének szignifikáns változása ( ) Mosonmagyaróvári Sopron Fertõdi Kapuvári Csornai Téti Gyõri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezõcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Aszódi Gödöllõi Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Budapest Pilisvörösvári Dorogi Tatabányai Oroszlányi Kisbéri Pannonhalmai Derecske Létavértesi szoboszlói Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Tiszafüredi Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezõkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezõvásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Monori Dabasi Gyáli Ráckevei Budaörsi Bicskei Ercsi Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskõrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlõrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kõszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Õriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai Versenyképességi rangsorbeli helyezésük javult Versenyképességi rangsorbeli helyezésük romlott Versenyképességi rangsorbeli helyezésük nem változott

16 A versenyképesség és a pályázati forrásallokáció kistérségi szinten Lukovics Miklós Lóránd Balázs Mosonmagyaróvári Sopron Fertõdi Kapuvári Csornai Téti Gyõri Komáromi Tatai Esztergomi Szobi Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Encsi Abaúj Hegyközi Sátoraljaújhelyi Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Csengeri Mátészalkai Baktalórántházai Ibrány Nagyhalászi Bodrogközi Sárospataki Tokaji Tiszavasvári Nyíregyházai Nagykállói Nyírbátori Hajdúhadházi Derecske Létavértesi Debreceni Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Szikszói Szerencsi Miskolci Tiszaújvárosi Polgári Mezõcsáti Mezkövesdi Bélapátfalvai Egri Pétervásárai Tiszafüredi Hevesi Füzesabonyi Gyöngyösi Bátonyterenyei Pásztói Hatvani Jászberényi Aszódi Gödöllõi Rétsági Váci Veresegyházi Szentendrei Dunakeszi Budapest Pilisvörösvári Dorogi Bicskei Tatabányai Oroszlányi Kisbéri Pannonhalmai Derecske Létavértesi Püspökladányi Berettyóújfalui Sarkadi Szeghalomi Békési Tiszafüredi Karcagi Meztúri Törökszentmiklósi Szolnoki Gyulai Békéscsabai Mezõkovácsházai Orosházai Makói Szarvasi Szentesi Hódmezõvásárhelyi Kunszentmártoni Szegedi Csongrádi Kisteleki Kiskunmajsai Mórahalomi Kiskunfélegyházai Kecskeméti Ceglédi Nagykátai Monori Dabasi Gyáli Ráckevei Budaörsi Bicskei Ercsi Móri Székesfehérvári Gárdonyi Adonyi Zirci Kunszentmiklósi Kiskõrösi Kiskunhalasi Jánoshalmai Bácsalmási Bajai Kalocsai Paksi Dunaújvárosi Sárbogárdi Szekszárdi Bonyhádi Mohácsi Abai Tamási Enyingi Siklósi Sellyei Szentlõrinci Pécsi Pécsváradi Komlói Barcsi Szigetvári Sásdi Dombóvári Kaposvári Nagyatádi Csurgói Nagykanizsai Marcali Lengyeltóti Tabi Fonyódi Apolcai Balatonföldvári Siófoki Balatonfüredi Várpalotai Veszprémi Balatonalmádi Letenyei Lenti Zalaegerszegi Keszthely Hévízi Zalaszentgróti Szentgotthárdi Vasvári Kõszegi Sárvári Szombathelyi Celldömölki Sümegi Körmendi Õriszentpéteri Csepregi Ajkai Pápai Relatíve erős versenyképességű kistérség Közepes versenyképességű kistérségek Relatíve gyenge versenyképességű kistérségek

17 Módszertan, eredmények A versenyképességi elemzés 3 típusának és rangsorának összevetése az NFT és a GVOP térségtípusaival és rangsoraival K-means klaszterezés, egydimenziós skálázás, rangkorreláció A GVOP forrásallokációja jórészt versenyképesség vezérelt, vagyis hogy a versenyképesebb térségek nagyobb mértékben részesültek a GVOP forrásaiból. Ezen kijelentést ugyanakkor árnyalja az a tény, hogy a kapcsolat csak közepes erősségű, vagyis a GVOP forrásaiból relatíve nagy mértékben kohéziós alapú forrásallokálás is történt a gyengébb versenyképességű térségek felzárkóztatására. A teljes NFT forrásallokációja dominánsan konvergencia központú, vagyis a kevésbé versenyképes térségek felzárkóztatására irányult. A teljes NFT forrásallokációjának van ugyanakkor egy szignifikáns része, amely versenyképesség-központú, ez azonban vélhetően a GVOP-nek tulajdonítható.

18 A versenyképesség kiemelt komponenseinek vizsgálata A versenyképesség és az innovációs potenciál kapcsolatának vizsgálata Baross program 174 kistérségre versenyképességi vizsgálat update nem várt nehézségek Innovációs potenciál vizsgálata 20 mutató alapján Eredmények többváltozós adatelemzési módszerekkel történő összevetése, következtetések levonása

19 Új irányok területi tervezés módszertani kutatása versenyképességi alapon A tudás alapú gazdaság területi stratégiaalkotását megelőző helyzetelemzés tudományos alapokra helyezésével A területi tervezés és a monitoring közötti, jelenleg megoldatlan kapcsolat megteremtésével: a kutatás ezen szakasza egy olyan módszer kidolgozására vállalkozik, amelynek területi egységekre történő alkalmazása a nemzetközi szakirodalomban is újdonságnak és ritkaságnak számít.

20 Területi Balanced ScoreCard a területi tervezés és a vállalati tervezési folyamat analógiáinak és különbségeinek áttekintése a Balanced ScoreCard alapmodelljének áttekintése a Balanced ScoreCard egyéb alternatív alkalmazási területeinek feltárása, a területi tervezési analógiák felkutatása a területi BSC kidolgozása a területi tervezés további feltárt hiányosságainak kezelésére alkalmas esetleges további nagyvállalati kontrolling eszközök feltárása

21 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Dr. Lukovics Miklós Szegedi Tudományegyetem GTK miki@eco.u-szeged.hu